Bélabánya a bányavárosok szövetségébe emelkedik

Mióta Selmeczet a szenvedett nagy veszteségek elgyengí­

tették, Bélabánya annyira virágzásnak indult, hogy Mátyás ki­

rály Budán „in festő Annunciationis Beatae Mariae Virginis"

1466-ban az esztergami érsekhez Vitéz Jánoshoz kiadott rende­

letével ,,Joannes Pochempelcz civis civitatis nostrae Fejérbánya"

előadására az ottani plébániát Selmeczbánya plébániájától füg­

getlenné tette; és így Bélahánya ez időtől kezdve az előbb hat

1 Wenzel G. id. m. 163. 1.

alsó magyarországi bányaváros közösségébe lépvén, ezek ekkép egy hét bárryavárosból álló szövetséggé alakultak.1

Ekkor Selmeczen a plébános fizetése hetenként 1 írt, és hasonlóképen a városi jegyzőé, valamint a bányamesteré is hetenként 1 frt vala.²

1466-ban a huszita „testvérek" (bratri) magokat Nagy-Szombat körül megfészkelték két várban, és a vidéket pusztí­

tották ; de Mátyás király őket 1467. elején e várakból kiverte, és az országból kikergette.

Mátyás előre készülvén a Podjebrad cseh királylyal vi­

selendő háborúra, szükséges volt mindenek előtt, hogy kincs­

tárát jobb lábra állítsa, ezért 1467. márcziusban Budán ország­

gyűlést tartott, melyen az eddigi adórendszert megváltoztatta, és eltörültetvén a régebbi kiváltságok nagyobb része, határoz-tatott, hogy a régi kamarai nyereség megszűntével minden telek 20 uj veretű dénárt fizessen, mint kincstáradót. A régi harminczad lejebb szállíttatott, és koronavám neve alatt — a nemességet kivéve — minden bel- és külföldire kiterjesztetett.

A vámjövedelmek — a magyaroktól Hampónak nevezett — Erneszt János Svábországból származott nemes igazgatására bízatván, elidegeníthetetlen állam javaknak nyilváníttattak.3 Ez ugyanazon Erneszt János volt, ki a Jung család bányabirtokát megvette.

Az adók és vámok ekkép szabályozva lévén, Mátyás ki­

rály a pápa, a császár, és a Podjebrad ellen fellázadt katho-likus csehek és morvák ösztönzésére, megkezdte Podjebrad ellen a háborút, mely változó szerencsével, de egészben véve Mátyásra nézve kedvező eredménynyel folyt, s 1469-ben Mátyás cseh királylyá választatván, májusban hódoltak neki a morva és siléziai rendek is. De azért Podjebrad még nem volt leverve, és ezentúl még két évig folyt a hábovu, míg Podjebrad 1471.

márczius 22-én meghalt.

6. A bányamívelés sok nehézséggel küzd.

Körmöcsön 1467-től 1469-ig Constorffer János ismét fő-kamaragróf, ki 1467. február 13-án Hans Lemmel besztercze-bányai tanácsnoktól 900 forinton vette meg a sandbergi Griin-stolíent, a hozzá tartozó házakkal, kohóval, szántófölddel, tóval, és réttel együtt.4

1 Wenzel G. id. m. 42. 1.

3 Kachelmann J. Geschichte d. u. B. III. 89. 1.

3 Horváth Mih. id. in. III. 121. 1.

4 Kachelmann J. Geschichte cl. ung. B. III. 95. 1.

PECH A. : BÁNYAMÍVELÉS TÖKTENETE.

Körmöczön 1409-ben 29 érczmalom, és 4 kohó működött.1

A selmeczi számadásokban előfordul 1407-ben Brenner András mint bányapolgár, kinek családja később egyike lett Selmeczen a legvagyonosabbaknak.²

Sehnecsneh 1407-ben viszálya volt Upor Lászlóval, a saskői várnagygyal, ki a Selmeczhez tartozó falvakat lefoglalni igyekezett; de 1469-ben Veit Mühlstein zólyomi ispán, Hor­

váth Péter lithvai várnagy és Koschatitz Szaniszló közbenjá­

rására ki egyenlíttetett a vita, és Selmecz meghagyatott régi határának birtokában.3

Míg Mátyás a cseh koronáért küzdött, addig majdnem elveszítette a magyart. A cseh háború ugyanis már harmadfél millió aranyba került, mert azt jobbára zsoldos haddal kellé viselni; a költségek megszerzése tehát Mátyásnak sok gondot okozott, és ő e végett gyakran megadóztatta a főpapságot is, nevezetesen az érseknek a pénzveréstől járó pisetumát egészen lefoglalta. Ezért igen sokan elégedetlenkedtek, és számúk a király távolléte alatt annyira felszaporodott, hogy a főpapok a kalocsai és egri érseket kivéve mindnyájan, a világi urak Ország Mihály nádoron és még néhányon kívül — a várme­

gyék pedig kilenczen kívül valamennyien hajlandók voltak a király ellen fellázadni.

A király 1471-ben az országba visszatérvén, az elégedet­

lenek lecsillapítása végett Budára országgyűlést hirdetett, és nagylelkű szíves magaviseletével az elégedetlenek legnagyobb részét ismét magához hódította, s csak az esztergami érseket büntette meg javainak lefoglalásával, mert kitűnt, hogy az elégedetlenség szítója Vitéz János érsek vala.⁴

1474. elején Mátyás a Liptóban és vidékén féktelenkedő Komorovszky Péter ellen vezette seregét, és Oravát, Likavát, Szentmiklóst s a rablók többi fészkeit részint fegyverrel, ré­

szint pénzzel megvette, az elfogott legénységet pedig fekete seregébe osztotta.

Ernuszt János, ki a beszterczebányai Jung család bá­

nyabirtokát megvette, a végvárak fentartására 6000 aranyat adott a királynak, miért ez neki 1469-ben örök időre elen­

gedte a bányabirtoka után fizetendő adót vagy urburát. S minthogy Ernuszt magának még azonkívül is érdemeket szer­

zett, Mátyás 1470-ben neki adományozta a lipcsei várat tarto­

zékaival együtt, és a szklabinai várat a túróczmegyei főispán­

sággal.³

1 Krizsko Pál id. m. 42. 1.

2 Kaehelmann J. id. m. III. 92. 1. 3 U. o. 100. 1.

4 Horváth Mih. id. ni. III. 144. 1.

•• Wenzel Guszt. id. ni. 1(53. 1.

Ugyanazon évben Ernuszt királyi kincstárnoknak is neveztetik, 1471-ben pedig mint zólyomi főispán és 1474-ben mint slavoniai bán említtetik, s ily módon alapítója lett a csáMomyai Ernuszt családnak. A beszterczebányai rézbányák az ő kezelése alatt emelkedtek nagyobb jelentőségre. Egykori vállalkozó társát Veit (Mülústeint 1470-ben mint körmöczi fő-kamar,ag'róíbt találjuk.¹ >

Akkorában már igen sok nehézséggel küzdöttek a ma­

gyarországi bányák, különösen pedig a k^nöc2ÍfiJi^a_yízjniatt ]_

e nehézségek legyőzésére egy társulat alakult, főképen krak­

kói polgárokból; a társulat élén bethlenfalvi Thurzó János

„consul civitatis Cracoviensis"' állott. — 1475. április 24-én kö­

töttek a bányavárosok e társulattal szerződést, mely szerint a társulat kötelezte magát, hogy vízemelő gépeket állít fel; a bányavárosok pedig kötelezték magokat, hogy minden jó ered­

ménynyel működő gép után („vertilabra alias Gappel sive Ko-thas Kehrrad dictas") hetenkint egy magyar forintot fizetnek aranyban ( l1^ rajnai forint) és a kiszállított éreznek egy hatod része a társulaté leend. („es sei Gold-Silber-Kupfer-Blei-Queck-silbererz oder Lazurstein, oder ander Erz".)

Mátyás király e szerződést 1475. május 15-én megerősí­

tette. és megengedte a vállalkozóknak, hogy másutt is állíthas­

sanak ily vízemelő gépeket, és minden márka ezüst után mely az ő gépeik segélyével termeltetni fog, 4 arany forintot igért nekik, és hogy a fát az ő építkezéseikhez mindenütt ingyen kaphassák, magok és munkásaik legyenek fölmentve minden adótól, bor és élelmi szerek után ne fizessenek illetéket, és békében, háborúban a magyar birodalom védelme alatt áll­

janak.²

A Thurzó által felállított gépek vízkerekek voltak, és kötelén függő vedrekben emelték a vizet; mert ha szivattyúk hajtására lettek volna szánva, nem kellett volna forgásirá­

nyukat változtatható kerekeket (Kehrrad) alkalmazni.

Ez alkalommal jöttééi a bányavárosok legelőször érint­

kezésbe Thurzó Jánossal, kinek éles elméje, kitűnő kereske­

delmi és technikai képessége, az alsó magyarországi bányamí-velésre hosszú időn át a legjótékonyabb befolyást gyakorolta.

1476. deczember 22-én tartotta Mátyás király menyek zőjét a nápolyi király leányával, a szépségéről, tudományok szeretetéről és a régi classicusokban való jártasságáról ismeretes Beatrix herczegnővel.

1 Kachelmann J. Gesch. d. u. B. III. 95. 1.

2 Fridrich Dobel. Der Bergban der Fugger in Ungam.

5*

1477-ben pedig Fridrik császár ellen kezdett háborút, és Ausztriának nagy részét elfoglalta.

7. Körmöcz városának hat évre elengedtetik az adó, és az

In document Pech Antal. (Pldal 74-78)