A bányavárosok János király kezében

Mihelyt Ferdinánd főherczeg a szerencsétlen ütközetnek és Lajos halálának hírét vette, szeptember 8-án, azonnal moz­

gásba tett mindent, hogy az ország koronáját, melyre a Miksa császár és II. Ulászló között létrejött szerződéseknél és Anná­

val való házasságánál fogva igényt tartott, megszerezze.

Az özvegy királyné a művelt Nádasdy Tamást küldte hozzá mint bizodalmas emberét, ki aztán egyike lőn a leg-munkásabbaknak Ferdinánd trónrajuttatásában. Az özvegy királyné ország-gyűlést hirdetett november 25-re Komáromba.² Szapolyay pedig a magyar és erdélyi rendeket október 14-re Tokajba hívta tanácskozni a felett, hogy a hon védelme s megmaradása tekintetében mit kellessék cselekedni ?

Tokajban nagy számmal gyűltek össze a rendek, ott volt Várclay egri püspök, Dóczy János, Perényi Péter, Homonnay Ferencz, Bebek Ferencz, Verbőczy István s mások, kik Ver-bőczy javaslatára már itt előlegesen elhatározták, hogy Sza­

polyay választassák királylyá, és november 5-re Székesfehér­

várra királyválasztó és koronázó gyűlést hirdettek.

Ezután Kún Gotthardot küldte ki Szapolyay némi kato­

nasággal, és ez Budát, Székesfehérvárt, Visegrádot, és Eszter-gamot elfoglalta.

November 10-én megnyittatott Székesfehérvárott a király­

választó országgyűlés, melyre az időközben Csehország kirá­

lyává megválasztott Ferdinánd is elküldte Beck Márkot, Weichselberger Zsigmondot és Breiner Fülöpöt mint követeit, hogy a rendeket figyelmeztessék az ő és neje Anna jogaira.

A gyűlésen felolvastatván az 1505-ki országos határozat, mely minden idegent kizár a magyar trónról, János egyhan­

gúlag megválasztatott királyul és Ferdinánd követeinek me-nekülniök kellett a tömeg szenvedélye elől.

János november 11-én megkoronáztatván, a koronát Pe­

rényi őrizetére bízta, és őt erdélyi vajdává kinevezte/'¹ A székesfehérvári események még erélyesebb működésre ingerelték Ferdinándot, hogy a magyar királyságot, ha más­

ként nem lehet, erőhatalommal is magáévá tegye. E végett a

1 Selmecí! városi levéltári Lásd \\L okmányok közt. V i l i . - Horváth Mih. ki. in. IV. 9. 1. •" lT. o. Itt. 1.

legbefolyásosabb urakkal formaszerű szerződéseket kötött, melyek szerint nemcsak a nemzeti s alkotmányos jogok meg­

tartását, hanem öregbítését is ígérte, és az ő híveinek jutal­

makat biztosított.

Minthogy pedig János Tatát és az országgyűlés megtar­

tására kitűzött Komáromot is elfoglalta, a királyné november 30-án Pozsonyba hívta Össze a rendeket királyválasztó ország­

gyűlésre, mely megnyittatván, Ferdinánd egy levelében bizto­

sította a nemzetet, hogy Magyarország összes rendéit azon szabadságaikban és törvényeikben, melyekkel a néhai magyar királyok alatt éltek, ha tán fegyverrel jutna is az ország bir­

tokába, épen úgy megtartja és oltalmazza, mintha mindnyájok akaratával választatott volna királylyá; az egyházi s világi javadalmakat és hivatalokat idegenekre nem ruházza; külföl­

dieket az ország tanácsába nem alkalmaz; II. Endre király rendeletét, melynek megtartására Magyarország királyai a ko­

ronázáskor megesküdni kötelesek, szentül megtartja.¹

Deczember 16-án Ferdinánd minden ellenzés nélkül megválasztatott királylyá; az országgyűlésen nem sokan vol­

tak, a városok közül csak Pozsonynak és Sopronynak volt képviselője.

Az ellenkirályok ezután pártjok erősbítésen fáradoztak.

Ferdinánd megkoronáztatása végett Csehországba utazván, Mária királynét rendelte helytartójává, kit egyszersmind fel­

hatalmazott, hogy a koronára szállandó javakból tehessen ado­

mányozásokat. Igen jellemző az akkori viszonyokra nézve, hogy Ferdinánd egy levelében figyelmeztette húgát, hogy ta­

nácsos leend meghatalmazványának e pontját titokban tartani, különben félni lehet, hogy annyira elárasztják őt kérelmezé­

seikkel, hogy, ha mindenek kívánságát kielégíti, neki, Ferdi­

nándnak, visszatértekor nem sok baja lesz a jószágok oszto­

gatásával.

Ez időben az egész felvidék János király kezében vala és 1526. november 29-én Budáról írt rendeletében felhívta Körmöcz városát, hogy minden királyi jövedelmeket neki szol­

gáltasson be. kivéve Mária királyné jövedelmeit, melyekhez nyúlni nem akar. Egyszersmind tudatta a várossal, hogy kincs­

tárnokká Tornallyi Jakabot nevezte ki, a jövedelmek átvétele végett pedig Literátus Györgyöt küldte ki, és meghagyta a városnak, hogy a kamara átvételénél ezen kiküldöttének min­

den módon segítségére legyenek.

Körmöcz városa azt válaszolta erre a királynak, hogy Mária királynénak ott más jövedelme nincs, mint a lucrum

1 Horváth ilili. iil. m. IV, 23. 1.

camerae. János király, kinek fennebbi — a királyné jövedel­

meit kímélő — nyilatkozata azon reményben adatott, hogy a ki­

rályné kezét elnyerheti, időközben bizonyosságot szerezvén magának a felől, hogy e reményének valósítására a királyné nem hajlandó, deczember 18-án már oly rendeletet adott ki Körmöcs város tanácsához, hogy a kamarai nyereséget, mint­

hogy ez a korona jövedelmei közé tartozik, Literátus György­

nek adja ki, és egyéb fizetéseket is csak az ő megbízottjainak szolgáltassa ki.1

János királynak a bányászatot illető rendelkezéseiből fenmaradt még egy intézkedése, melylyel 1527. ,,post domini-caiu Jiulica" értesíti Sawer Sebestyén főkamarását Besztercze-bányán, hogy tekintve a bóczai bányák nagy szegénységét és szorult állapotát, elengedi a bóezaiaknak az urburát.-'

Szerencse volt eddig az országra nézve, hogy se János­

nak, se Ferdinándnak nem volt elég pénze háborút kezdeni, így tehát mindketten alkudozásokkal igyekeztek állásukat erősbíteni.

János király 1527. márczius 17-én Budán országgyűlést tartott, melyre Ferdinánd ismét elküldte követeit, de a ren­

dek ezeket elutasították, Jánosnak adót szavaztak, és azt ha­

tározták, hogy a Ferdinándot pártolók javai elkoboztassanak.

Egyébiránt igen sokan az ellenkirályok kibékítésén is fára­

doztak, de eredmény nélkül.

János király ekkor szolgálatába fogadta Laszko Jeromos lengyel tanácsost, és őt a franczia királyhoz küldé, hogy vele szövetséget kössön ; Laszko e kiküldetésében jól járt el, és meg­

kötötte a szövetséget, mely Budán 1527. július 2-án Verbőczy kanczellár által ki is hirdettetett. Ezenkívül növelte még János király tekintélyét az is, hogy Czibak Imre, a nagyváradi püs­

pökség igazgatója az alföldön föllázadt ráczökat július 15-én a Maros mellett egy véres csatában szétverte/1

26. János király hadai megveretnek.

Ferdinánd, miután 1527. június 29-én újabban fölszólí­

totta az ország rendéit, hogy őt pártolják, beküldötte sere­

gét, melynek egy részével Kaczianer János Dévényt, Pozsonyt, Nagyszombatot, és a bányavárosokat elfoglalta., más részével pedig Kázmér brandenburgi őrgróf, Salm Miklós gróf, és

lío-1 Krizsko l'ál id. in. 53. I.

J Wenzel (í. irt. ni. 209. 1.

;! Horváth Mili. id. m. JV. 41. 1.

gendorf Vilmos vezérek alatt Győrt, Tatát, Komáromot, Esz-tergamot, Visegrádot, s Budát is könnyen elfoglalta.

A jó siker következtében azonnal sokan Ferdinánd párt­

jára állottak, ki szent Mihály napjára Budára országgyűlést hirdetett.

A brandenburgi őrgróf Budán elhalálozván, Halni Miklós vette át a fővezérletet, és János seregét rövid idő alatt átker­

gette a Tiszán, a Tokajnál egész tüzérségét minden podgyá-szával együtt elfogta. János seregének romjaival Nagyvárad alá vonult.

Az országgyűlés Budán megtartatván, Ferdinándnak ki­

rályivá választatása megerősíttetett, és november ;»-án Ferdi­

nánd, 4-én pedig Anna királyné megkoronáztatott Bzékesfe-hérvártt.1

Minthogy János király sehol sem gondoskodott birtoká­

nak megvédéséről, Ferdinánd hadai győzelmes hadjáratukban csak igen gyenge ellenállásra találtak, sőt segélyt is kaptak.

Így Körmöcg városa 1527. szeptember 25-én 4 pánezélos, 7<s puskás, 4 hellebárdos, és 16 lándzsás katonát összesen 102-őt küldött, bizonyos Mihály kapitány alatt, Kaezianer rendelkezé­

sére, és ellátta őket fizetéssel is, e sereget még a jövő év első felében is Kaezianer táborában tartotta, és 12 lóval is ellátta.2

Hűsége és jó szolgálatai jutalmául megerősítette Ferdinánd király Körmöcg városának a pénzverésre vonatkozó kiváltságait, Mária királyné pedig gondoskodott a bányászat fentartásáról, s minthogy a város a bányák nagy részét már elhagyta, s ezek mivelését a királynénak felajánlotta, meghagyta Mária királyné a körmöezi alkamaragrófnak, Dobraviczky Jánosnak, hogy egy részről Körmöcg városának a vízenielő gépek fen-tartására s a Méh) altárna tovább hajtására szükséges pénzse­

gélyt adjon, más részről pedig a városi bányákat bizonyos idő tartamára átvegye, s a királyné költségeivel művelje ; azonkívül felhívta a magyar kormányzó tanácsot, hogy a bányavárosiakat ne zaklassák adóztatásokkal, s eltiltotta a királyi hadvezéreknek a bányavárosok megterhelését vagy zaklatását, szóval Mária ki­

rályné mindent elkövetett a bányavárosok irányában, hogy őket az ő és Ferdinánd iránti hűségökben megerősítse."

Ferdinánd ínég ez időben 1527. november 25-én biztosí­

totta Mária királyné jövedelmeit, és megerősítette ama szerződést, mely Miksa császár és II. Ulászló király között a királyné elje-gyeztetése alkalmával létre jött.'¹

1 Horváth Mih. id. ni. IV. 47. 1.

2 Krizsko Pál id. m. 54. 1. 3 U. o. 54. 1.

4 Nos Ferdiiiandns dei grácia Kex Irangarie et Boeuiie etc. prin-cops ITispaniarnm, Archidnx Austrie etc. Memorie commendanius tenoré

A tokaji vereség és a nemesség- vonakodása zászlaja alá gyűlni, megérlelé János királyban az elhatározást, hogy a török­

kel szövetségbe lépjen, s annak segélyét kikérje ; e végre Laszko Jeromost klildé a szultánhoz követségbe.

presencium siguiíicaiites quibus expedit vniuersis, Quod .Serenissima Princeps Domina Maria Hungarie, et Bohemie etc. Regina iSoror nostro eharissima exhibuit nobis certas litteras Serenissimorum principum domi-norum Maximiliani Imperatoris domini, Wladislai hungarie et Boemie Soeeri nostri, Sigismundi polonie Regum, super illis Contraetibus et sponsalibus, que oliin inter prefatum dorainum Maximilianum avnra nostrum, ac serenissimum qnondam dominum Ludouicum Regem Soro-rium nostrum charissimum felicis memorie ae dominam Mariam Reginam sororem nőst ram sub certis módis et eondicionibus wyenne faeta extite-rat, confectas, sigilloque et Cyrographo eornm munitas, petens Nos ut eos articnios, qui ex litteris eisdem ipsam conoeniercnt. ratas gratas et acceptas habentes in omnibus eorundem, punctis, elausiüis, et articulis eidem roboraremus et confirmaremus, quorum vnius e s t : Cirea verő con-tractum domini Ludouici Regis cum domina Maria, Nos Imperátor eidem domine Marié dotis nomine similiter summám duceiitorum Millium flo-renomm hungaricalium tenoré presencium asseribimus et assignamus re-compensandam tamen suo tempore cum alia dote sic ut est superius clarius expressum, Vicissim Verő Nos Wladislaus Rex nomine charissími tily nostri Ludouici loco douationis propter Nupcias siue Contradotis prefate domine Marié redditus annuos valoris viginti quinqne Millium florenormn hungaricalium super bonis ac loeis in Reg'nis nostris liuu-garie et Boemie Reginis assignari solitis inscribimus et per tenorem presencium assignainus, videlicet in Regno nostro Hungarie maromaru-sium cum Camera Salinm, et Casfrum Hwztli. enni quinqne oppidis et alijs possessionibus, item t'astruin Zoliensem cum ('iuitate et Vniuersis pertineneys (Jiuitatem Cremniciensem cum camera auri et argenti et ce­

teris quinque oppidis et pertineneys, castrum Veteris Bude Vnacnm Vniuersis pertineneys et po'ssessioniims, In Regno auteni nostro Boemie linules super album fhiviuin, chrwdin. dwwer et Zaroy/,, cum attineneys Vna cum oumilms alys, que vei ex l'riuilegio Consuetudine aut de iure prefatorum Regnoruni nostrorum Reginis debentiir ]iro Contradote qni­

bus omnibus ipsa domina Maria teniporibus vite sue gaudere, uti ac frui possit et Valeat lioc pacto. vt si su])radicta summa in eoi'um red-ditibns summáin preíixam videlicet Vigr'uti quinqne Millium florenorum lmngai'icidium non attingerct. quod vt de alys redditibus nostris bunc defectuni supplere debeamus, si autem lianc summám viginti quinqne millium ducitornni bungaricaliii xcederent, niliilomiiius id totum do­

mine Marié cedere debet, ipsami|ue dominam Mariam statim post ('on-smmuacionem .Matrimonij eum lilio nostro dominó Ludouico per Copu-lam in possessionem supradictorum locorum ponemus et introdueemus, curabimusque vt omnes ofticiales et subditi pret'atoruni locorum domine Marié per nos assignatorum homagia et alia tidelitatis J u r a m e n t a eidem domine Marié prestare debeant, ipsaquoquc domina, Maria de predicto-rum locopredicto-rum ot'ticiis et personis instituendis et destinaudis ad arbitrium suuni dispouere possit et debeat, alterius verő Articuli tenor talis e s t : similiter si unus ex Maritis post Matrimonij consummacionem i'atis con-cederet, et vxor Relicta ad secuuda, vota transire vellet, eidem Reliete summa illa ducentorum Millium ducatorum persolui, et ipsa Relicta sta-tui et Redditibus pro eontradote sibi assignatis, cedere debet, Interim verő qtiamdiu Solucio ista dotis ducentorum Millium ducatorum non tit.

Ez alatt Hodó Ferenez Egert szándékozott Jánosnak vissza­

venni, de elfogatott, és a mi ez időben nagy ritkaság vala, semmi áron sem volt rábírható, hogy Ferdinánd pártjára álljon, így tehát egész haláláig, 10 évig, maradt a német-ujhelyi börtönben.1

A bányavárosokban is akadt János királynak egy név­

leges híve : Krueg János körmöczi bíró, ki a zavarokat a maga kapzsiságának kielégítésére fölhasználta, és János király iránt hűséget színlelve, akkor, midőn Ferdinánd hadai a bányaváro­

sokat elfoglalták, ellenállást kísérlett meg, a német katonák előtt a város kapuit bezáratta, a Ferdinándhoz szító alkamara-grófot hivatalából letette, és a polgárokat ellenállásra ingerelte ; de látván, hogy törekvéseivel kisebbségben marad, végre meg­

szökött Körmöczről, de nem János királyhoz, hanem Németor­

szágba, s magával vitte az egész ezüstkészletet egy bizonyos ősz­

szeggel együtt, melyet az esztergami érsek nála a királyné szá­

mára letett. Az ekkép elsajátított értéket 40,000 forintra beesiilte a királyné, és kárpótlásul lefoglalta a megszökött hűtlen bírónak minden vagyonát; ezek közt volt a selmeezi válató műhely fele is, melyet azután a királyné 1528. február 4-én kelt iratával főlovászmesterének, Pempffling Sebestyénnek, adományozott.-redditus annttos et statum snnm tenere et percipere poterit ne dobét, (|ue omnia supradieta inter nos Maximilianum nostrosque Nepotes, ac nostros Ladislai íilium et tiliam contracta tírmata et conclnsa, postquam matúra deliberatione preliabita a nobis sancita sitit, Proeeruni Vfrinsque Inipery et Regnorum nostrorum accedente consilio, ráta, grata, et íirma habemtts. Eaque omnia in ti (le er Verbis nostris Regys observare, exe-qui et adimplere pro nobis Nepotibus, Libéria et heredibus ac sueeesso ribtts nostris, Neqne illis qno qnomodo eontravenire direete vei indireete ex quaciinque eausa, oceasione sine eolore, dolo et frande penittis exclu-sis, tenoré preseneittm promittimus et nos obligamus. Nos igitttr accepta prefate Serenissime domine Marié Regine et Sororis nostre oliarissime, peticione, preseriptos artienlos, ex littoris dietoruui Maximiliani Impera-toris Ani, et Wladislai, Kegis Soceri nostri extractos, et de verbo ad verbum sine dimiuucione ant atigmento aliquali, presentibus inseriptos in omnibiis snis pnnetis et articuiis ratos gratos et aeeeptos habentes eosdem innonantes, perpettto valitnros eontirmanirnns, promissimusque in Verbo nostro Regio, qnod nos illos eosdem artienlos in omiiibns pnnetis firmiter et iuuiolabiliter obsernabimus, ae per heredes, suceesso-resqne nostros (pro quibns presentibus similiter promittimus) sine oiuni dolo et francié, eideni Serenissime domine Marié Regine Sorori nostre eharissime obsernari faeiemus, hno eontirtuamus et promittimus, hamm nostrarum, qtias Seereto Sigillo nostro, quo Vt Rex Huugarie vtimnr.

impendenti eommuniri fecimus vigore et testimonio litterarum dátum Strigony in festő Beaté Catherine Virginis et Martiris, Anno domini Millesimo Quingontesimo Vigesimo septimo, Regnoritm nostrormn linn-garie et Boemie ete, prediotorum Anno primo. (Sclmiidt id. m. I. !)9. 1.)

1 Horváth Mih. id. m. IV. 49. 1.

2 Nos Maria dei grácia Regina Hungarie et Bohemie ete. Metnorie eomineiidamus tenoré preseucium signilicantes : quibns expedit vitiiier-sis, Quod nos habentes respeetnm ad fidelitatem et Seruieia eumulata

PECH A. : BÁNYAMÍVELÉS TÖRTÉNETE. ÍJ

Az adományt később 1532. január 12-én megerősítette Ferdinánd király is.1

1;">28. márczius ;>-án gondoskodott Ferdinánd király a pénzverőkről és a körmöczi, szebenk kassai és nagybányai pénzverők szokásait és szabadalmait megerősítette, s meg-lidi'ÜN nostii .Magnilipi .Sebastiani (le Peinpt'nyng: Magistri Agazonuni nostrorum, qui ipse multos iam annos Majestati nostre in omnibus re-idiii iiostranim eondieioiiibus Pt varieíatibus integre exliibnit ct impen-dit, Directam pt equalem medietatem domus diuisorio in qua Argentnm .1,11 Auro dinidi et separari eonsueuit: in Cinitatp nostra Scemniciensi existentes, Qup circumspeeti condani Joannis Krueg alias Judicis nostri (Yeiiiiiieiensis prefuisspt, 8ed ex eo quod idein immemor ridelitatis sue quam nobis tamquam Judex ct Subditus noster Juratus debebat: fac-tioiii et parti Joannis Comitis Scepusiensis adherens : nostramque relin-i|iiens debitam íidolitatpm : nostros Oapitaneos et milites quos ad defen-sioupiii cinitatiim nostrarum montaiianini miscramus : ad ipsam Ciuita-tpm nostram Cremnicienscm non admisit, Viceeamerariumque nostrum (íreiimiciensem ab oftieio nobis inuitis amouit: et alium suft'ecit: ae alia quoque multa contra nos inter alios Ciues nostros facinora et pro-ditoria facta temerarie ac infideliter variis temporibus fecit et commisit, y.nonnn suorum aduersorum facinoruni metu: idein condam Joannes Krueg pina eerta summa peouniarnm Eeverendissimi eondnm domini La-dislai Archiepiscopi Eeelesie Strigoniensis nobis testamento legata : quam ipse apud se habuit, Preterea eum omnibus suis peecunys argenterys ac alys rebus ad Quadraginta millia Florenorum se extendentibus : ex ipsa ('iuitate nostra Cremnieiensi clam nobisque inseys : ac absque omni nostra licencia in Germaniam veluti scelernm suorum contra nos patra-torum eonscius aufugit, Propter que crimen lese Majestatis et notam in-tidelitatis iucurrit, Ad, nos consequeuterque collacione nostra iuxta an-tiquam et aprobatam dicti Reg'ni hungarie consuetudinem atque legem í-ite et legitimé devoluta esse perliibetur et redacta, Simul cum cunctis eiusdeiii medietatis domus separatorie Juribus, Libertatibus privilegys obuentionibus vtilitatibus emolumentis ac pertinenciis quibuslibet, quouis nomine ot voeabulo vocitatis : ad candem scilieet domum diuisoriani de lure et ab antiquo pertinentibus et pevtineve debentibus premissis sic vt prefertur stantibus et se habentibus, Memorato Sebastiáno de Pempf-fling : ipsiusque heredibus et posteritatibus vniuersis dedimus, donaui-miis et contulimus, damusqup donamus et conferimus per preseutes, Sa-luo tanien lure alieno, Quo circa vobis tidelibus nostris prudentibus et (.'ircuinspeetis Judioi Juratisquo et peteris Ciuibus dicte Ciuitatis nostre Hcemnisiensis presentibus et futuris, preseutes visuris hamm serié íir-mitei' committimus et mandamus, quatenus aeceptis presentibus : prefa-tum Sebastianum pcmpflyngcr in domínium et possessionem prediete medietatis domus diuisorio more vestro solito introducere et statuere:

ipsumque ac beredes et posteritates ipsius vniuersas in dominio eiusdem domus : ae Jurium Jurisdicionum Libertatum et, pertinenciarum suarum pacifiee semper tenere conseruareque debeatis, et teneamini, Aliud nullo rnodo f'acturi, preseutes verő quas Sigillo nostro quo vt Regina hungarie vtimur, inpendenti eommuniri i'ecimus post earum Leeturam semper reddi eominittimus presentanti, Dátum in oppido nostro Newsidel, quarta í'eb-ruarv Anno domini Millesimo Quingentesimo vigesimo oetauo. ('Helimidt id. >ii. ]. iO-2. 1.)

1 Sclnnidt id. in. I. 10(1. 1.

ígérte, hogy idegen pénzverőket nem hoz be az országba.

kivéve, ha a benlevők a munkát nem győznék.¹

János király ez idő tájban minden erejét összeszedvén, mintegy 18 ezer emberrel megindult lf>2<S. húshagyókor Deb-reczenből Kassa felé, és Katzianer közeledtének hírére Szína, alá szállott.

János serege nagyobb volt, mint Kaezianeré, de hiány­

zott benne a hűség. „Annyira sülyedtek már a magyarok" -mondja János titkára -.— „mind az urak, mind a nemesek, hogy a kinek két fin volt, egyiket Ferdinánd, másikat János pártjára küldte."' Az ütközet napján Dóczy, Jiadies, Czibak már hajnalban megszöktek a táborból, Kisvárday pedig beteg­

nek színlelé magát; a hajdúk és lengyelek az árulást látván, szétfutottak. János azután Lengyelországba Tarnowba vonult, honnan az országban maradt híveivel az összeköttetést agy pálos remete által tartotta fenn, kit Utyeseiries vagy Martinuzzi Györgynek láttak, rendesen azonban Fráter Györgynek ne­

veztek. *

27. A törökök segítsége.

A szinai ütközet óta az egész felvidék Ferdinánd kezé­

A szinai ütközet óta az egész felvidék Ferdinánd kezé­

In document Pech Antal. (Pldal 134-144)