A Függenek ellen vizsgálat indíttatik

1524-ben Pesten tartatott országgyűlés, mely ismét szám­

talan heves jelenetekre adott alkalmat. A nemesek követei zajosan kikeltek az országtanács kormányzása ellen, és hogy azt ellenőrizhessék, egy nemesekből álló bizottmányt rendeltek mellé. A többi közt az is határoztatott, hogy a lutheránusok megégettessenek, és a Fuggerek, kik az ország zsírját kiszív­

ják, az ország kineseit kizsákmányolják és a külföldre viszik, kifizettessenek az országból; Szerenesés Imre alkincstárnok pedig, kinek kezelése alatt a kincstár mind szegényebbé vá­

lik, és a közjövedelmek mellékes ezélokra pazaroltatnak, hi­

vatalából letétessék, és a királyi udvarban levő idegenek el­

távolíttassanak.2

A király azonban Szalkay és Báthory tanácsára nem erősítette meg e határozatokat, s minden a régi állapotban maradt; de a Fuggerek ellen a kormánytanács sem viseltetett jó indulattal.

Még 1522-ben ismét bérbevették Thurzó és a Fuggerek csáktornyai Ernuszt János bányáit 18 évre, évenkinti 3500 írtért.

Thurzó letévén a főkamaragróíi hivatalt, kineveztetett a király

' A r t . .'39. Libertás detur omnibiis coleudi fbdiiias et mineras auri et argenti fodiendi. — Ut aurum et argentuui in eopia habeatur, Maje-stas Reg'ia eommittat ibdinas niineraruin auri et argenti, ac eupri et aliornm nietnYlortim libere onmibus colere.

§. 1. Et de exteniis qiioque Reguis ad eulturam eorum laborantes et Alniitanistas adviieare, et publico edicto pioclainare l'aeiat.

§. 2. Tandemque et illos et ínodernos in eonnu libertatibus auti-quis cunservare. et ab oninibus impetitionibus det'ensare diguetur.

(Schmidt id. in. I. 90. 1.)

5 Horváth .¥. id. m. I I I . 370. 1.

által kincstárnokká, és új hivatalának teendőit Szerencsés Im­

rére bízván, mint alkincstárnokra, <"> maga a rézbányák keze­

lésére ügyelt. De nemsokára megtörtént, a mitől Tliurzó György lelt. A királyi jövedelmek el voltak zálogosítva, az udvartar­

tás és kormányzás költségeit, különösen pedig a törökök elleni védelemre szükséges összegeket sehogy sem lehete beszerezni;

a mágnások és főpapok minden segéíyadás alól kihúztuk ma­

gokat, a pénz rossz volt, az udvari méltóságok idegeneknek adattak, stb. mindezek miatt általános volt az elégedetlenség.

A korinánytanács, az utolsó országgyűlés határozatai s talán személyes okokból is indíttatva vizsgálatot tartott u Fug-gerek kezelése ellen, és őket több százezer forintnyi bünte­

tésre Ítélte, Szerencsés Imrét pedig bezáratta. A király azonban a császári követ közbenjárására 200,000 forintig elengedte a Fuggerek büntetését.

1525. május havában ismét országgyűlés tartatott a Rá­

koson, mely különösen kikelt az idegen pénzek behozói ellen, és a 23-ik törvényczikkelyben azt határozta, hogy mindazok, kik idegen pénzt hoznak be az országba, megégettessenek; * azután pedig a papi tizedek lefoglaltatását és Hatvanban egy újabb országgyűlés tartását határozván, szétoszlott.

Az országgyűlés alatt a király Szerencsés Imrét kibo­

csáttatta fogságából, mire ez házában örömiinnepélyt rende­

zett ; ezen a nép annyira felbosszankodott, hogy a házat éjjel megrohanta, feldúlta és (>0,000 aranyat elrabolt. Szerenesés Imre vendégeivel együtt a vár falairól kötélen leereszkedve menekült meg a nép dühétől. A nép azután Szalkay érsek, György brandenburgi őrgróf, és a Fuggerek palotáit is ki­

akarta fosztani, de Szapolyay katonái által szétveretett.2

Ugyanez év Szent István napján fegyveresen gyűltek a nemesek Hatvanba az országgyűlésre, hol a király is megje­

lenvén, Báthory nádor letétetett s helyébe Verbőczy választa­

tott nádorrá. Letétetett Thurzó Elek is kincstárnoki hivatalából, s ezek által a Szapolyay párt, mely mind e mozgalmak indí­

tója vala, túlsúlyra emelkedett. Elhatároztatott továbbá, hogy a rézbányák, melyek által a Fuggerek az országot fölöttébb megkárosíták, töltik elvétessenek s magyaroknak adassanak haszonbérbe. Szerenesés Imre ellen, kit a nemesség még a tavaszi országgyűlés alatt annyira üldözött, most egy hang sem emelkedett a gyűlésben. A ravasz ember azon Ígéretével, hogy a bányákból nagy jövedelmet állít elő, Szalkay által megnyerte a Szapolyay párt jó indulatát, s a bányák csak­

ugyan igazgatása alá adattak.³

1 Schmidt itl. in. I. 94. 1.

- Horváth Mih. ül. in. III. ii.SO. 1. 3 V. o. 387. 1.

Ez alatt már június 22-én elfogatott Budán a Fuggerek ügynöke Alber János, a nála volt pénz — ezüst — réz- és más anyagkészletek lefoglaltattak, hasonlóképen lefoglaltattak a Pesten és Beszterezebányán volt készletek is, és a bányák június 24-én elfoglaltattak a király nevében. Thurzó Elek is fogságba tétetett. Augusztus 2(>-án a fogságban levő Thurzó és Fugger tisztjei: Alber, Mayer és Hendl kénytelenek voltak egy okmányt aláírni, melyben kötelezték magokat/ hogy a kincstár kárpótlásául 200.000 frtot fizetnek, s addig ki sem bocsáttattak, míg 150,000 frtot le nem fizettek. — Mindez még a hatvani országgyűlés előtt történt, és világos, hogy ezen országgyűlés határozatai csak a megtörtént zsarolás törvénye­

sítése végett hozattak, Thurzó letétele pedig és a bányák el­

vétele már azelőtt kicsinált dolog volt.

Fugger Jakab ez erőszakoskodás ellen mindent megki-sérlett, közbenjárásért fordult II. Lajos nagybátyjához, Zsig­

mond lengyel királyhoz, annak sógorához Szapolyay János erdélyi vajdához, a krakkói püspökhöz, a bajor herczegekhez.

a sváb szövetkezethez, Ferdinánd főherczeghez, a császárhoz és a pápához; de törekvéseinek eredményét már el nem érhette, mert 67 éves korában 1525. deczember 30-án meghalt; és mivel gyermekei nem voltak, minden vagyona unokáira: Raj­

mund és Antalra szállott.1

21. Zavargások a bányavárosokban.

B<'szt(;rcsebáiu)dii a bányásznépre is elragadt a zavargás vágya, és "főképen arról panaszkodtak, hogy béröket az új rossz pénzben kapják. Igen valószínű, hogy azok, kik Thurzó és a Fuggerek megbuktatását tervezték, cl nem mulaszták Besstercfcbáiiyaii- sem az izgatást a polgárok és bányászok között, és az év elején már annyira vittek a dolgot, hogy a.

munkások fellázadtak és a munkát megtagadták. Azonban Thurzó tisztjei: l'lasz János, dranitzer Mátyás és Horlinger Tamás szerencsésen lecsendesítették a zavargókat, és május 20-án Hayny Mátyás zólyomi várnagy, Dobroviczkv János és Mitsinszky (lyörgy jeleidétében a város tanácsa előtt velők kiegyezkedtek.

Thurzó Elek 1525. július 28-án értesíté bányamunkásait és azok elöljáróit, hogy a király a bányaműveket tőle elvette, és azon reménységét fejezi ki, hogy ők ezentúl is oly jó indu­

lattal fognak viseltetni iránta mint ez előtt.1 1 Fridi-, üobel irt. m.

- Weiizcl O. irt. ni. 170. 1.

PÍ1CH A. : RÁXYAMTV1.LKS T Ü K T É X K T K . 8

Thurzó Elek ekkor egészen lelépett a bányaipar teréről, és ezentúl csak mint főúrral fogunk vele s utódaival talál­

kozni.

Mária királyné, míg ezek történtek, 1524. január 29-én kelt levelében értesítette a hét bányavárost, hogy a zólyomi vár uradalmának, valamint a hét bányavárosnak átvételéve!

egy három tagból álló bizottságot hatalmazott fel. E bizott­

ság tagjai voltak: ..Stephaims Amadeus de Warkon, assessor sedis judiciariae regni nostri, Marcus Horváth de Dubravicza, agazonum regiorum magister, et Bernhardus lJehem eomes et cainerarius Oremniciensis.'1 A királyné egyszersmind utasította Körmöez városát, hogy a bizottság költségeinek fedezésére szükséges pénzt kiszolgáltassa.

A bizottsághoz csatlakozott még Szerencsés Imre is, és felhivattak a bányavárosok, hogy némi panaszaik elintézése végett február 18-án Beszterczebányán egy közgyűlésre megjelen­

jenek. Mert a városok kebelében is hasonló személyes viszályok izgatták fel a kedélyeket kicsiben, mint az országban nagy­

ban. A beszterczebányai polgárság egy része panaszkodott bírája Perger Serafin ellen, őt becstelen tettekről vádolta, és le akarta tenni. A többség azonban ez ügyet nem akarta tárgyalni, és a hét bányaváros közös gyűlésének hatáskörébe tartozónak vélte. Az ügy a közgyűlés elé kerülvén, ez Pergert minden vád alól fölmentette, mely határozatban a kisebbség nem akarván megnyugodni, a dolog most a kir. bizottmány elé hozatott, és több más csekélyebb fontosságú ügygyel együtt elintéztetett: végre pedig a zólyomi vár uradalmának, vala­

mint a körmöczi főkamarának s vele a hét bányavárosnak is átvétele a királyné részére proclamáltatott, s e jószág Peheni Bernátnak, mint a királyné főkainara grófjának átadatott.1

Pehem azonban csak ritkán volt Körmöczön, vagy vala­

melyik más bányavárosban, hanem a királyi udvarban tar­

tózkodván, onnan igazgatta kerületét, és teendőinek nagyobb részét helyetteseire, az alkamaragrófokra bízta.

Pehem Bernát tehát, ki az előtt Hallban volt pénzverő főnök és szakértő tekintélynek tartatott, nem volt kedves em­

ber a körmöcziek előtt, de viszont ő sem nagy szeretettel vi­

seltetett a körmöcziek iránt. Az egyenetlenség közöttük nap­

ról-napra nőtt, és 1525-ben egy Budán működött körmöczi küldöttségnek kijelentette Pehem, hogy miattok és a Körmö­

czön vert pénznek rosszasága miatt sokat kell szenvedni az ország nagyjaitól, kik mindenben csak őt okozzák. Kemény

' Krizsko Pál id. ni. 44. 1.

beszédében azzal is fenyegette a körmöczieket, hogy a pénz­

verő műhelyt egészen elviszi Körmöezről. Hasonló hangon be­

szélt Szerenesés Imre is.^]

Pehem attól is tartott, hogy ellenségei csak azért csi­

nálnak rossz pénzt Körmöezön, hogy ő letétessék mint olyan.

a ki parancsolni nem tud, és helyébe Tluivzó helyeztessék vissza, Pedig- Thurzó akkor is fogságban ült, és legkevesbbé sem óhajtott a bányavárosi ügyekbe ismét belekeveredni.

A körmöeziekrc nem tévesztette el hatását a főkamara-gróf fenyegetése, hogy megszünteti ott a pénzverést, és érde­

kükben lévén, hogy a, sok munkást foglalkoztató pénzverő műhely a városból el ne vitessék, valamint a többi bányavá­

rosnak is igen nehezére esett volna, ha terményeit beváltás végett messze földre szállítani kénytelen hitetik, fölkérték a ki­

rályt, hogy Körmöez városának a pénzverésre vonatkozó jogait és szabadalmait erősítse meg; a mit a király végre 1525.

deczeinber 13-án kiadott megerősítő levelében meg is tett.-Azonban nem csak az ország lakosai panaszkodtak a rossz pénz miatt, hanem panaszkodtak a pénzverők is, hogy Pehem oly csekély bért fizet nekik, m elvivel a nagy drágaság mellett meg nem élhetnek. A pénz értékének csökkenése.

és az ebből származó drágaság miatt a bányamunkások áta-lánosan zavargani kezdettek Körmöezön és Selmeczen is úgy, mint Besztcrczebányán ; ezeknek lecsillapításával Körmö­

ezön és Selmeczen a király 1525. június 24-én Dóczy János kincstárnokot bízta, meg, ki az ügyet Pehem Bernát főkamara-gróffal együtt megvizsgálván, a körmöczi pénzverők régi munkadíját ismét életbe léptette, mely szerint minden paga-inent márka után két pagament pizétet, s ezen kivül minden száz pagament márka után 3 forintot kaptak a pénzverők.:i

A király ezenkívül augusztus 17-én kelt rendeletével Hillebrandt Péter selmeczi tanácsnok és Frankfurter Bertalan jegyző kérésére, melyben a város folyamodását előadták, is­

mét megadta az engedélyt, hogy a kémlészt a bányapolgárok választhassák, érvényen kivül helyezvén evvel a Mária királyné által kiadott ellenkező rendeletet,4

A király azután szeptember elsején VJ;Y rendeletet adott ki azon czélból, hogy az általános drágaságnak elejét vegye, és a pénz elértéktelenedését meggátolja. K rendelettel meg­

szüntetett a rossz pénz veretése, és megparancsoltatott, hogy csak jó pénz készíttessék, melyből kettő legyen cg}" értékű egy régi pénzzel, mivel az új pénzben kettőben lesz annyi

1 Krizsko Pál ki. in. 4(i. 1. a U . o. 4 S . ]. '•' U . <>. 4 9 . 1.

4 Splmecy, városi levéltár. Lásd. az okmányok közt YJL 8*

ezüst, mint egy regiben volt. Az áruczikkek tehát e szerint áruitassanak, és ha valaki drágábban árulná, foglaltassék le minden készlete.1

E rendeletnek, úgy látszik, nem sok eredménye volt, mert a nép a régi dénárokat háromszorosan, sőt négyszeresen is többre beesülte, mint az újakat; a király tehát kénytelen volt már 1526. január 22-én megújítani rendeletét, és szigorú bün­

tetésekkel fenyegetni mindazokat, kik nem engedelmesked­

nek ; egyszersmind kinyilatkoztatta, hogy ha valakinek az új dénárok nem tetszenek, hozza azokat Budára, ott föl fognak váltatni régi dénárokkal.³

Ez időből fenmaradt Mária királynénak is egy rendelete, melylyel kedves emberét, Behem Bernátot megjutalmazta. — A selmeezi válatóintézetnek kezelője Preusz János elhalálozván, Mária királyné 1525. ápril 24-én a selmeezi arany és ezüst válatóműhelyt minden hozzátartozókkal együtt Behem Ber­

nátnak adományozta, és a király ez adományt egy külön ok­

mányban megerősítette.3

A hatvani országgyűlés korántsem nyugtatta meg a pár­

tokat, és nem eszközölte a veszendő oi'szág javát. Más kezekbe ment át a hatalom, de ezek sem gyakorolták azt erélyeseb­

ben a haza megmentésére. Verbőczy a nagy jogtudós nem értett a kormányzáshoz, vagy nem bírt elég erélylyel, hogy az egyházi s világi urakat. — kik most ama sérelmek miatt,

1 Krizsko Pál. id m. 49. 1. '! U. o. 50. 1.

8 Wir Maria Kunigin zu Hungern vnd Behem etcet.

Bekenueu, uaclidem weylent Hanns Preusz Burger zu Ofen mit Tod verschaiden, Vnd Er aber das Schayden Imi vnnser Stat Schemnitz Erblich, auch hausz vnd hoff daselbst gehabt, vnd an Etlich Érben Ver-gangen, dardureh vnns Sollich Schaydgaden mit aller Zuegehörung vnnd Vorrat, auch sein hawsz, hoff, garten, vnd vas dar hm vnnd darzue geliört frey haimgefallen, Habén wier guetlichen angesehen, vnnd be-tracht die getreuen vnnd nutzlichen dienst die vnns vnnser Lieber ge trewer Bernhart Behem Vnnser Camergraue auf der Kremnitz vnd haubt-mann znm Altensoll teglich bevveist; vnnd íme vnnd sein Érben sollich SSchaidgaden mit aller Zuegehörung vnd Vonat, auch das havs, hoff, garten, Prawhawsz, vnd was darein vnnd dartzue gehört, frey, aigen gégében vnd zuegestellt, (íeben íme vnd sein érben solliche obgemelte guettev hiemit wissentlich Imi kraft't vnsers Brieues. alsó das sy der obgemelten guetter geniessen. Vnnd nacli lerem gefallen, geprauchen mögen, gépiéiben darauf vnseren getreuen Lieben Richter, Rafh vnnd Gemaiii vnnser Stat Schembnitz vnd sonst menigklich, das Ier all vnd Ewr Jeder Insonderhait den gedachten Bernharten Behem vnd sein Ér­

ben, odor wem sy sollich Iere Schaidgaden vnnd guetter verkauffen vnd vbergeben wurden vestigklichen handthabet, Schutzet, vnnd Schirmet, vnnd Hierinnen bei Vermeidung vnser vngenad kain anders Finnemet darán tlmet ír viinser Ernstliche mainung, Gebén Imi Vnser Stat Ofen am Vierundzwaintzigisten tag des monats Aprillis 1525. —- (Schmiedt id. m. 1. ití. l.i

melyeket osztályuk a hatvani gyűlésen szenvedett, az új em­

ber irányában nagyúri gőgjöket minden lépten éreztették, — legalább a honvédelmi kötelességek teljesítésére reá szorítani bírta volna. Az országtanácsban ezután is az elébbi urak vé­

leménye volt a határozó.

Szapolyay, miután az líjlaky család javait örökölte, rop­

pant gazdaggá lett, és a pártjához tartozó 8 nemes ülnök által a kormánytanácsban, — a jobbára szintén szavától függő megyei kapitányok által pedig a megyékben a hatalom leg­

főbb eszközeit kezében tartá.

A főurak, hogy Szapolyait és Verbőczyt megbuktassák, titkon a „kalandosok" társulatát alkották, melybe 1526. elején mintegy kétszázan beállottak, s melynek egy Kecskeméten tartott gyűlésökben szerkesztett, s a királyi tekintély védelmét főczélul feltüntető alapszabályait a király és királyné is meg­

erősítették.

Verbőczy nádort, néhány héttel az országgyűlés előtt a király által kiküldvén a bányavárosokban támadt zavarok le­

csillapítására, eltávolították. A ..kalandosok" ígérték a királyi párnak, hogy a 35 évi zavart és bajokat rövid napok alatt megorvoslandják, a nádort és vajdát megbuktatják, s a királyi jövedelemnek új forrást nyitandnak.

Verbőczy nem is sejtve a kelepczét, csakugyan elutazott Beszterczebányára, és ott szigorú vizsgálatot tartott a zavargó bányamunkások felett; ápril 13-án Beszterczebányán kiadott okmányában a zavargások szításával a lutheránus prédikáto­

rokat vádolta, a fő izgatókat halálra Ítélte, vagyonukat elko­

bozta, és a munkásokat megeskette, hogy az új tanok hirde­

tőire nem fognak hallgatni; azonkívül pedig megparancsolta, hogy a fizetésekre ne merjenek fegyveresen megjelenni. A munkásoknak azon panaszát is megvizsgálta, hogy a társpénz­

tár kezelésében rendetlenségek történnek ; e rendetlenségeket megszüntette, és megparancsolta, hogy a társpénztár kulcsai két polgárnál és két vájárnál őriztessenek.1

A vizsgálat alkalmával magához hozatta Verbőczy a társpénztámak 1070 forintra menő készletét, melyet azután elfelejtett visszaadni; — legalább így beszélték a munkások ezt 1535-ben, egy Beszterczebányán működött bizottmány kér­

désére, hogy miért nem engednek a társpénztárban nagyobb összeget meggyűlni V azt adván eljárásuk okául, hogy félnek, nehogy ismét magánál felejtse valaki a felszaporodott pénz­

készletet.2

1 Kacheluüuui J. id. in. 111. 152. 1.

3 Selmeczi bányaigazgatósági levéltár.

22. Fugger újra bérbe veszi a rézbányákat.

Az alatt, hogy • Verbőczy távol volt, Thurzó Elek pénzt szerzett a királynak. A bányaurbura a múlt évben Lengyel János, Bornemisza Péter és Cseh Bernát haszonbérlőknek ada­

tott át, de semmiképen sem akart jövedelmezni; a rézbányá­

kat ...pedig Lajos király az aranyhegyeket igérő Szerencsés Imre felügyelése és kincstári kezelés mellett miveltetté, de nagy meg­

lepetésére azt" tapasztalta, hogy a bányák üzeme roppant ösz-szegeket kivan, mert a munkásokat rendesen kellett volna fizetni, a termelt rézzel pedig semmire sem tudott menni, mert azért senki sem adott ott helyben egy dénárt sem; egyszóval napról napra mind jobban kitűnt, hogy Szerencsés Imre oly vállalatba kezdett, melyhez nem értett, és mivel valószínű, hogy a munkások zavargásának is fő oka az volt, hogy nem kapták meg rendesen a bért, — mind e bajokon csak Thurzó vagy Fugger segíthetett. Thurzó nem akarván a bányaválla­

lattal többé bajlódni, megtette a királynak azt a szívességet, hogy kibékítette a Fuggerekkel, és 1526. ápril 15-én Eszter­

gomban szerződést kötött II. Lajos király Fugger Antallal, mely szerint neki adta bérbe 15 évre a Beszterczebánya mel­

lett levő rézbányákat, évenkinti 20,000 forintnyi haszonbérért;

a Fuggerek egyszersmind kötelezték magokat, hogy évenként 7500 márka ezüstöt fognak a királyi pénzverőbe beszállítani, melyért nekik minden márka után 7 frt térítendő meg nyolcz latos magyar ezüst pénzben ; továbbá, hogy ezen bérre előle­

gesen azonnal 50,000 frtot lefizetnek. A király pedig meg­

ígérte nekik, hogy a bányák lefoglaltatása által okozott ká­

rokat, melyek 5i>5,29(> írtra mentek, 12 év alatt, részletenkint vissza fogja nekik téríteni. 152(1. ápril 22-én adattak át Fug-gernek a. beszterczebányai bányák. 1519-től 1525-ig eladatott 1.(39,500 mázsa réz, és a, csurgató kohók (>0,159 márka ezüs­

töt termeltek. 1507-től 1525-ig 11) év alatt átlagosan évenkint 28,489 mázsa, réz, és 11,247 márka ezüst termeltetett, és a termelésben ínég semmi apadás sem volt tapasztalható; Fug­

ger Antal tehát az új bérleti szerződés mellett is még mindig jó vállalatba kezdett, és a bérleti tárgyalások alatt a bányák évi jövedelmét ő maga 140,000 frfra, a költséget pedig

100,000 frtra számította,1

A réz ez időben következő árakon adatott Besztercze­

bánya n :

1 Fi'ieilr. D o b d itl. ni.

egy mázsa kovácsolt réz 3 írt 75 dénár ., ., tárcsa és öntött réz 4 ., — ,, ., födéllemez réz 6 „ —

közönséges vörös réz 2 ., 75 ., 1

II. Lajos király Budán lmsvétutáni kedden értesítette a bányavárosokat, hogy a beszterczebányai bányák a Fuggerek-nek ismét bérbe adatnak, és felszérlítá a városokat, hogy ez alkalommal a bányákat bejárják, és állapotát konstatálják.2

1526. márczius 12-én pedig ünnepélyes okmányban elis­

merte a király a csáktornyai Ernuszt család jogait a bérbe adott bányákhoz.3 Hogy azonban e jog következtében mily hasznot vagy jövedelmet élvezett az Ernuszt család a rézbá­

nyákból, az ismeretlen.

E közben megérkezett 1526. ápril 24-e, az országgyűlés megtartásának határnapja. A „kalandosok" oly ügyesen hasz­

nálták föl a megnyitást megelőző időt, hogy Verbőczi letétele bizonyosnak tekintethetett.

Verbőczy épen a megnyitási napra érkezett vissza a bánya­

városokból, és bámulva értesült az ügyek váratlan fordulatáról.

Ugyanaz napon, midőn a Rákoson az első gyűlés tartatott, föl-inéne a királyhoz, letette hivatalát és este elmenekült Erdélybe:

szerencséjére, mert az éj beálltával fegyveres nép vette körül házát, hogy őt fogságba tegye.

Azután Báthory is visszahelyeztetett a nádori méltóságba, s a „kalandosok'¹ evvel föladatukat megoldottnak tartván, nem törődtek tovább a király ügyeivel, sem az adó megszavaztatá-sával.⁴

A pénzügyre vonatkozólag rendeltetett a 3-ik törvény-czikkben, hogy 0 Felsége egy ügyes, igazságos és hű emberét tegye kincstárnokká, és a beszterczebányai rézbányákon kívül.

melyek bérbe vannak adva, a többi bányákat, czimenteket és pénzverőket mind rendelje a kincstárnok alá. A 33ik törvény -czikk pedig rendeli, hogy a király csak jó pénzeket veressen, és a rézpénzt ezekkel fölváltsa, 3 rézpénzért adván egy jó pénzt. Minthogy pedig Csehországban, Sléziában és Morva­

melyek bérbe vannak adva, a többi bányákat, czimenteket és pénzverőket mind rendelje a kincstárnok alá. A 33ik törvény -czikk pedig rendeli, hogy a király csak jó pénzeket veressen, és a rézpénzt ezekkel fölváltsa, 3 rézpénzért adván egy jó pénzt. Minthogy pedig Csehországban, Sléziában és Morva­

In document Pech Antal. (Pldal 121-134)