Kereszttantervi tartalmak az egyes évfolyamok rovataiban Magyar nyelv és irodalom 1–2. osztály

A kerettantervi fejezet bevezető részében ezt olvashatjuk: „A kisiskolások, akik ko-rán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használa-ta), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szö-vegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával

– egyszerű, játékos formában).” Láthatjuk, hogy a tömegmédiumok tartalmai egé-szen korán felbukkannak a tantervben. A szöveg itt arra hívja fel a figyelmet, hogy a mai gyerekek a kommunikáció legújabb formáival már azelőtt találkoznak, hogy megtanulnának írni-olvasni. A szövegekben való szabad tájékozódás (egy mesét le-het előre- és hátratekerni), a tartalmak személyre szabott jellege (nem kell a televízió adásidejéhez igazodni, lehetőség van a tartalmakba való nézői beavatkozásra) a gye-rekek új befogadói stratégiáit alakította ki.

A továbbiakban azokat a témaköröket emeljük ki, amelyeknek van mondanivalója a médianevelés számára. Az első helyen a témakörök megnevezését szerepeltetjük, utána a fejlesztési célt, majd vagy a célok megfogalmazását, vagy pedig a tantárgyi kapcsolódásokat.

További példák: Olvasás, az írott szöveg megértése 3. a szövegértő olvasás előkészí-tése. „Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, fil-mes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveg-hez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz él-mény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábké-szítés) vagy szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram.” Láthatjuk, hogy a NAT a gyere-kek mozgóképes élményeit és az élmények feldolgozásának pedagógiai feladatait a nyelvi nevelés alapvető részeként kezeli.

Ez a témakör érinti a vizuális közeget használó szövegekben megjelenő arcok, gesz-tusok és viselkedési formák értelmezését is. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy az elemzési módnak megvannak a korlátai.

A tanulási képesség fejlesztése: „Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok ani-mációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldol-gozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).” Ez a célkitűzés a fentiekben szó szerint előfordult, csak itt a nevelési elképzeléseket a NAT a tanulásmódszertani célok szol-gálatába állítja.

A NAT ugyan meglehetősen homályos szövegkörnyezetben és a tevékenységek körének bizonytalan kijelölésével, de kitér az internethasználatra „Az életkori sajá-tosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).” A hasonló részeknél válik bizonyossá, hogy a tanároknak sok munkája és meglehetősen nagy mozgástere van a NAT szövegének tanárává formálásában.

Magyar nyelv és irodalom 3–4. osztály

A Tematikai egység/fejlesztési cél rovatban ezt találjuk: Beszédkészség, szóbeli szö -vegalkotás és a megértés fejlesztése: „Médiaszövegek közötti különbségek

(pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.” Láthatjuk, hogy a médiaélmények feldolgozása során nagy szerep jut a gyerekek szóbeli kifejezőkészsége fejlesztésének, egy-egy filmről ugyanis a gyere-kek nagyon szívesen beszélnek.

Tematikai egység / fejlesztési cél. Olvasás, az írott szöveg megértése: „Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása.” Az Állatkert hátizsákban című gyerekműsorral kapcsolatban érdemes megjeleníteni és a gyere-kek számára élményszerűen feldolgozni, hogy egy ilyen műsor milyen mozgóképes hatáskeltő eszközöket használ: a Zaboo nevű majom alakja például egy valódi majomból és egy bábuból van összerakva, miközben a majom megjelenik animációs betét szereplőjeként is.

A mozgóképes téridő megalkotásának eljárásait tehát ebben az életkorban is tanul-mányozni lehet. A mozgókép érzéki természetéhez hozzátartozik, hogy a helyszíne-ket gyakran könnyen azonosítjuk: Budapest sok magyar filmben megjelenik, a tele-víziós tudósításokban felismerhetők bizonyos helyszínek stb.

Tematikai egység/fejlesztési cél. Fogalmazási alapismeretek: „Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és han-gokkal.” Látszólag különleges szakismeretet és technikai hátteret igénylő célki-tűzés, de teljesítésének több szintje lehetséges. A mozgóképet eredendően a mozgás ábrázolásának igénye hozta létre, tehát a mozgás a lehetséges bejátszások legfonto-sabb eleme.

Magyar nyelv és irodalom 5–6. osztály

A János vitézről szóló irodalmi tematikai egységben: „a János vitéz rajzfilmen, han-goskönyvben.” A gyakorló tanárok figyelmét a hasonló párhuzamokkal kapcsolat-ban fel kell hívnunk arra, hogy az esetek bizonyos részében – ezek a parafrázisok vagy a feldolgozás kreatívabb formáit használó adaptációk – a filmváltozatoknak kevés közük van az eredeti irodalmi műhöz.

Más kötelező olvasmányoknál (A Pál utcai fiúk, Egri csillagok) egyébként nem szerepel a filmváltozat. „Jókai-regények filmes adaptációi” ugyan szerepel a 7–8.

évfolyam irodalmi anyagában, de nem jelölik meg pontosabban, hogy ez mit jelent.

Ugyanez vonatkozik erre a kapcsolódásra: „nagyepikai alkotások filmes feldolgozásai és hatásuk”.

Magyar nyelv és irodalom 7–8. osztály

„Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.”

Tematikai egység / fejlesztési cél. Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok – óda, dal, epigramma, elégia…: „reklámeszközök és hatásuk”.

Tematikai egység / fejlesztési cél. Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoz-tató irodalom köréből…: „filmtípusok, műsortípusok (pl. sci-fi; krimi)”.

2.2. A médiaműveltség mint kereszttantervi elem a vizuális nevelésben A rendelkezések szerint (EMMI 51/2012.) „az 1–4. évfolyamon a mozgóképkultú-ra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési követelményeit a vizuális kul-túra tantárgy óraszámkeretein belül kell végrehajtani. Az óraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, az 1–2. és 3–4. évfolyamon a mozgóképkultúra és média-ismeret követelményeihez feltüntetett órakeret jelzi. Az általános iskola alsó tago-zatában a médiatudatosság fejlesztése elsősorban a gyerekek saját médiaélménye-inek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedésen keresztül zajlik.”

A vizuális kultúra kerettantervi szövege az általános iskola 1. és 2. évfolyamára rendszeres mozgóképes ismereteket is tartalmaz. A két évfolyamos ciklus végére az alábbi mozgóképhez kapcsolható fejlődési eredményeket célozza meg:

– Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.

– Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felis-merése.

– A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítá-sa, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszö-vegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező esz-közöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).

– A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető kü-lönbségek felismerése.

– Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.

Mozgóképes megjelenítés esetén érdemes már itt érzékeltetni a mozgóképi kifejező-eszközök működését. Fontos kiemelni, hogy a mozgóképértés fejlesztésének célki-tűzése másodlagosnak tartja a mozgóképeken megjelenített szereplőknek, a környe-zetnek illusztratív jellegű megismerését (mit?); számunkra a megjelenítés mikéntje (hogyan?) a fontos.

Az Ismeretek/fejlesztési követelményekben az alábbiak szerepelnek:

– Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, videojátékok) alapvető kife-jezőeszközeinek (hanghatások, vizuális jellemzők) megfigyelése és értelmezése

közvetlen példák alapján. A kép és hang szerepének megfigyelése a mesevilág teremtésében (pl. animációs meséken keresztül).

– Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás.

– A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak) azonosítása, az ani-mációs mese morális tanulságainak felismerése.

– A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, szomorúság, düh, féle-lem) felismerése, kifejezése.

– Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

– Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban.

A média társadalmi szerepe, használata/Személyes élmény, médiaélmény című tematikai egység ugyancsak a mozgóképkultúra és médiaismeret kapcsolódó fejlesztési követelményeit tartalmazza. Az Ismeretek/fejlesztési követelményekből az alábbiakat emeljük ki:

– A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek (pl.

idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét, érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek (pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm, videoklip, sms, emotikonok) alapján.

– Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel. A valóság és fikció közötti különbség megragadása.

A valóság és fikció mozgóképes megjelenítése témát érdemes a mozgókép kettős természetének megbeszélésével kezdeni. A kamera által rögzített képek a való világ reprodukcióját adják, ugyanakkor egy kitalált, szerkesztett világot jelenítenek meg.

– Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl. azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműso-rok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyerme-keknek készülő internetes honlapok alapján). A különböző médiaszövegek (pl.

tehetségkutató műsorok, sportközvetítés, sorozatok, animációs filmek, filmek, reality műsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége (pl. irá-nyított beszélgetés keretében).

Az Állatkert a hátizsákban című gyerekműsorral szemléltethetjük a mozgókép való-ságábrázolásának eljárásait és a filmnyelvi hatáskeltő eszközöket.

A média társadalmi szerepe, használata/Tájékozódás a virtuális terekben című tematikai egység A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése fejezete a mozgó-képkultúra és médiaismeret kapcsolódó fejlesztési követelményeinek egyik speciális

részére irányul, az Ismeretek/fejlesztési követelmények közül kiemeli az alábbiakat:

Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

A vizuális kultúra kerettantervi szövege az általános iskola 3. és 4. évfolyamára rendszeres mozgóképes ismereteket is tartalmaz. A két évfolyamos ciklus végére az alábbi mozgóképhez kapcsolható fejlődési eredményeket célozza meg:

– Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.

– Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tuda-tos választás.

– A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.

– Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete.

Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfo-galmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.

– A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.

– A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése.

– A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.

– Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fon-tos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

A Kifejezés, képzőművészet/Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek című tematikai egységben a vizuális kifejezőképesség és ritmusérzék fejlesztése céljával az Ismeretek/fejlesztési követelményekben kapcsolódik a mozgóképkultúrához:

„a média és művészettörténeti élményből származó valós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, malom, labirintus, vár, palotakert, folyó) megjelenítése.”

Itt is fontos lehet felhívni a figyelmet arra, hogy a képkészítő nemcsak rögzít, hanem ábrázol is. Amit látunk, az lehet ugyan valóságos helyszínen rögzített felvétel, de ugyanakkor ábrázolt, a készítő által kiválasztott képkivágatban és nézőpontból szerkesztett, sorrendbe rakott, megjelenített médiaszöveg.

A média társadalmi szerepe, használata/Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás/Médiumok a mindennapi környezetben című tematikai egység

„A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Saját médiaélmé-nyek feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Médiaszöveg-típusok beazonosí-tását, tudatosítását segítő kompetenciák fejlesztése. Olvasási készség és szókincs

fejlesztése médiaszövegekkel” célokkal a mozgóképkultúra és médiaismeret kap-csolódó fejlesztési követelményeit tartalmazza.

Az Ismeretek/fejlesztési követelmények rovatból a következőket indokolt kiemelni:

„A saját és a közvetlen környezet médiahasználati szokásainak (internet, televízió, rádió, videojáték, mobilhasználat, könyv) tanulmányozása, megadott szempontok (pl. mennyiség, időrend, látogatott helyek, a kommunikációban résztvevők, műso-rok) alapján. Bizonyos médiumokban megjelenő médiaszövegek (pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése és azonosítása saját médiaélmények felidézése, megjelenítése (pl. szerepjáték) és közvetlen példák segít-ségével.”

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak össze-hasonlítása, feldolgozása. „Az olvasott/felolvasott szöveghez és a vetített adaptá- cióhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázs-készítéssel).”

A média kifejezőeszközei/A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása című tematikai egység „Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszö-veg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai, kifejező eszközei által kiváltott érzelmek felismerése és kifejezése, az önref-lexió fejlesztése.”

Az Ismeretek/fejlesztési követelmények rovat idetartozó pontjai: „A médiaszövegek

kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése. A karakterábrázolás filmes eszközeinek megismerése: a pozitív és negatív hősök megjelenítésének technikái, különös tekin-tettel a mozgókép nyelvére (pl. jelmez, smink, környezet/díszlet, világítás, kamera-mozgás) és a hangokra: (beszélt nyelv, zene, zaj, zörej) az életkornak megfelelő mé-diaszövegeken keresztül.” Egy példa: A Napfény farm egy angol farmon játszódik, ahol négy állatkölyök kalandjait követhetjük nyomon – az állatok a filmben emberi hangon beszélnek, de állatok módjára gondolkodnak.

A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő sze-mélyének azonosítása különböző médiaszövegekben (pl. animációs mesék, filmek).

A média társadalmi szerepe, használata/Tájékozódás a világhálón, a virtuális terek-ben, biztonságos internethasználat című tematikai egység „Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek és kockázatainak tudatosítása. Kreatív, kriti-kus internethasználat fejlesztése. Az online közösségekben való részvétel” célokkal kapcsolódik a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési követelményeihez.

Az 5–8. évfolyamon „a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési követelményeit a vizuális kultúra tantárgy óraszámkeretein belül kell végrehajtani. Az óraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, pontosabban a

7–8. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret követelményeihez feltünte-tett órakeret jelzi.”

A Vizuális kommunikáció / Idő- és térbeli változások című tematikai egységben a

„Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi példák alapján, a moz-gássor fázisokra bontása (pl. mozgókép »kikockázása«)” rész kapcsolódik a mozgó-képértés fejlesztéséhez.

A Vizuális kommunikáció / Kép és szöveg című tematikai egysége a

következőkép-pen tartalmazza a mozgóképkultúra és médiaismeret kapcsolódó fejlesztési követel-ményeit: „Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása.

Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a jelentésmódosulások meg-figyelésének céljával. A különböző kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmechanizmusának értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakí-tása a személyes preferenciák érvényre juttatásával.” Ehhez a következő Ismeretek/

fejlesztési követelmények kapcsolódnak: Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuá-lis és verbávizuá-lis üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos felada-tokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különbö-ző képekhez rendelése). Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. Reklám-hordozó felületek (pl. folyóirat, póló, reklámszatyor, kitűző, hűtőmágnes) gyűjtése, csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti ösz-szefüggés alapján. Nem mozgóképi reklámhordozók (pl. CD-borító, plakát, csoma-golóanyag, termékcímke) tervezése, kivitelezése szabadon választott technikával (pl. digitális képszerkesztéssel, kollázs technikával vagy élőképben), a reklám hatás-mechanizmusának tudatos használatával.

A vizuális kultúra kerettantervi szövege az általános iskola 7. és 8. évfolyamára rendszeres mozgóképes ismereteket is tartalmaz. A két évfolyamos ciklus végére az alábbi mozgóképhez kapcsolható fejlődési eredményeket célozza meg:

– Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbe-li-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.

– A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszkö-zök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.

– A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszer-vező alapeszközeinek felismerése.

– Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.

Vizuális kommunikáció/ Mozgóképi közlés című tematikai egységben „A mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése, majd kreatív alkalmazása összetettebb feladat kapcsán (pl. story-board, kamerába vágott videoanyag készítése megadott

fogalomból vagy fotográfiákból kiindulva), mely a médium sajátos (nyelvi) működé-sének felismerését célozza meg” szöveg köthető a mozgóképértés fejlesztéműködé-sének pedagógiai céljaihoz.

A Vizuális kommunikáció/ Montázs című tematikai egységből az alábbiakat emeljük

ki: „Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése új információközlés, alkotás létrehozása, különféle technikával megvalósított konkrét feladatmegoldás (pl. fotókollázs, vagy »montázs-film« meg-lévő, »talált« mozgóképi részletek »összeszerelésével«) érdekében. A mozgóképi (tér-idő) szerkesztés jelentőségének, a montázs néhány alaptípusának felismerése, összehasonlítása konkrét rövidfilmek, illetve játékfilmrészletek példája alapján.”

A Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei/Reprodukálás és ábrázo -lás – a mozgókép kettős természete című tematikai egység megfogalmazása:

„Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás-olvasás tudás fejlesztése. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszer-zése. A filmkép jelenidejűségének megtapasztalása, felismerése és a mon-tázs alapfunkcióinak azonosítása a mozgóképi ábrázolásban (pl. a cselekmény folya-matosságának és ritmusának megteremtése, a mozgóképi szöveg terének és idejének létrehozása, jelentésalkotás) kreatív gyakorlatok kapcsán (pl. egyszerű történés vagy történet tervezése és felvétele »kamerába vágott« technikával), az alapvető montázstípusok és megoldások kipróbálása érdekében (pl. lineáris, párhuzamos montázs, flashback, flash forward). Művészeti példák (pl. képzőművészet, fotó, irodalom, zene) összevetésével a montázshatás általánosabb, emberi gondolkodást és kifejezést jellemző értelmének tanulmányozása.”

2.3. A médiaműveltség mint kereszttantervi elem a földrajz oktatásában

In document SZAKPEDADÓGIAI KÖRKÉP III. (Pldal 43-51)