• Nem Talált Eredményt

A médiaműveltség mint kereszttantervi elem a földrajz oktatásában Ebben a fejezetben továbbra is a fentiekben idézett rendelkezés szövegét használjuk

In document SZAKPEDADÓGIAI KÖRKÉP III. (Pldal 51-55)

A médiaműveltség fejlesztésének módszertana

2. A médiaműveltség fejlesztése mint kereszttantervi feladat

2.3. A médiaműveltség mint kereszttantervi elem a földrajz oktatásában Ebben a fejezetben továbbra is a fentiekben idézett rendelkezés szövegét használjuk

fogalomból vagy fotográfiákból kiindulva), mely a médium sajátos (nyelvi) működé-sének felismerését célozza meg” szöveg köthető a mozgóképértés fejlesztéműködé-sének pedagógiai céljaihoz.

A Vizuális kommunikáció/ Montázs című tematikai egységből az alábbiakat emeljük

ki: „Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése új információközlés, alkotás létrehozása, különféle technikával megvalósított konkrét feladatmegoldás (pl. fotókollázs, vagy »montázs-film« meg-lévő, »talált« mozgóképi részletek »összeszerelésével«) érdekében. A mozgóképi (tér-idő) szerkesztés jelentőségének, a montázs néhány alaptípusának felismerése, összehasonlítása konkrét rövidfilmek, illetve játékfilmrészletek példája alapján.”

A Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei/Reprodukálás és ábrázo -lás – a mozgókép kettős természete című tematikai egység megfogalmazása:

„Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás-olvasás tudás fejlesztése. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszer-zése. A filmkép jelenidejűségének megtapasztalása, felismerése és a mon-tázs alapfunkcióinak azonosítása a mozgóképi ábrázolásban (pl. a cselekmény folya-matosságának és ritmusának megteremtése, a mozgóképi szöveg terének és idejének létrehozása, jelentésalkotás) kreatív gyakorlatok kapcsán (pl. egyszerű történés vagy történet tervezése és felvétele »kamerába vágott« technikával), az alapvető montázstípusok és megoldások kipróbálása érdekében (pl. lineáris, párhuzamos montázs, flashback, flash forward). Művészeti példák (pl. képzőművészet, fotó, irodalom, zene) összevetésével a montázshatás általánosabb, emberi gondolkodást és kifejezést jellemző értelmének tanulmányozása.”

2.3. A médiaműveltség mint kereszttantervi elem a földrajz oktatásában

információ-feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására.”

A NAT II. 3. 6. Földünk – környezetünk című fejezetének A) Alapelvek – célok című alfejezetében ezt olvashatjuk: „A tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás készségének fejlesztése közvetlen (részben te-repi) tapasztalatszerzéssel, megfigyelésekkel és a digitális világ nyújtotta lehetősé-gek felhasználásával.”

A NAT szövege ezen a helyen kétfajta tapasztalatszerzési lehetőséget említ. Köny-nyen belátható, hogy a terepmunka, azaz az ismeretszerzés közvetlen módja is igé-nyel bizonyos forráskritikai munkát. Ugyanez vonatkozik a világ megismerésének közvetett, médiumok segítségével történő módjaira is.

Az alábbiakban a kerettanterv azon helyeit vizsgáljuk, amelyek utalásokat tartal-maznak a mozgóképek használatára. Ezeket a szöveghelyeket módszertani és szem-léleti jellegű megjegyzésekkel kísérjük.

A Környezetismeret kerettantervi szövege az általános iskola 1. és 2. évfolyamára két mozgóképes vonulatot tartalmaz. Az Anyagok körülöttünk című tematikai egy-ségben a szöveg kapcsolódási pontot jelöl meg a vizuális kultúrához: „a víz megje-lenése a különböző műalkotásokban”. Kétségtelen, hogy a mozgóképeken megjele-nített történetek fontos helyszíne a víz (mesék, kalandfilmek, történelmi filmek). Ha ilyen bejátszásokat használunk, érdemes megbeszélni a tanulókkal, hogy a fikciós műfajok a vizet nagyon gyakran nem csupán természeti jelenségként vagy a cselek-mény helyszíneként használják, hanem felruházzák metaforikus jelentésekkel is. Az Élőlények közösségei című egységben a kapcsolódás: „állatok és növények, életkö-zösségek ábrázolása”. Éppen az itt felvázolt mintaórában lesz majd szó arról, hogy a filmek a természeti környezetet nagyon gyakran antropomorfizált módon és a moz-góképes hatáskeltés eszközeinek alkalmazásával ábrázolják.

A 3–4. évfolyam anyagából a következő utalásokat emeljük ki. A Mennyi időnk van?

elnevezésű részben a szöveg a vizuális ábrázolás egyik nagyon fontos és izgalmas kérdését jelöli meg kapcsolódási pontként: „az idő képi ábrázolása”. Az idő képi megjelenítését bemutató filmekkel kapcsolatban a tanárnak alkalma nyílik arra, hogy megbeszélje a gyerekekkel a mozgóképi sűrítés jelenségét – a mozgóképen megjelenő idő ugyanis a vágástechnika eljárásainak köszönhetően nem az órával mérhető idő, hanem az adott műfaj szokásainak és ábrázolásrendjének megfelelően sajátos filmidő. A Tájékozódás a tágabb térben kapcsolódásai „nemzeti szimbóluma-ink, illetve az egyes tájegységekhez köthető képek”. Itt a mozgóképek eddig nem tárgyalt arca kerül előtérbe, amelyet éppen a földrajztanítás használ ki, ez pedig megismerő szerepük. Nagyon izgalmas módszertani és elemzéstechnikai problémákat vet fel az Önismeret és viselkedés című rész, illetve a kapcsolódás más tantárgyak-hoz: „arckifejezések, testbeszéd megjelenítése művészeti alkotásokban”. A filmes blogok vizsgálata tárta fel, illetve az iskolai óralátogatások tapasztalata is megmutatta,

hogy a tanulók túlságosan nagy szerepet tulajdonítanak a szereplők arckifejezésének és az úgynevezett színészi játék egészének („látszik az arcán” – ahogy ezt a tanulók általában megfogalmazzák). Érdemes tudatosítani a tanulókban, hogy ezek az arcki-fejezések egyrészt nem vizsgálhatók önállóan, azaz a jelenetből kiszakítva, másrészt a színész csupán eszköz a rendező kezében, a színészi játék tehát a legtöbb esetben alá van rendelve a film egészének. Gondoljunk arra, hogy bizonyos filmes iskolák, rendezői koncepciók vagy a színészi munkával foglalkozó koncepciók egyenesen tiltják az érzelmek megjelenítését (pl. a Buster Keaton vagy Woody Allen szereplé-sével készült filmek, Jancsó Miklós bizonyos filmjei, a televíziós bemondók vagy hírolvasók megjelenését és szereplését szabályozó írott vagy íratlan szabályok).

A Vágtat mint a paripa című fejezetben „a mozgás megjelenítése a művészetekben,

mozgókép készítése” megjegyzést olvashatjuk. Az első ponthoz: a mozgóképet ere-dendően a mozgás ábrázolásának igénye hozta létre, tehát a mozgás a lehetséges be-játszások legfontosabb eleme. (Néhány javaslat: Eadweard Muybridge korai kísérle-tei a mozgás megjelenítésével kapcsolatban, a Lumière fivérek ugyancsak korai filmjei. A második ponthoz: ha a földrajztanár koncepciójába és a földrajzórák idő-keretébe belefér, a tanulókkal készíthetünk olyan képsorozatokat, amelyek az ősmozi első kísérleteit idézik: ceruzára feltekert fázisrajzok mozgatása, a füzet sarkába raj-zolt fázisrajzok megmozdítása a füzet gyors lapozásával stb. Végül a Kertben, mezőn című témakör kapcsolódási javaslata: „mesterséges életközösségek (kert, mező) képi megjelenítése”.

Az általános iskola 5–6. évfolyamán szereplő Természetismeret kerettantervi anya-gát több szinten célszerű áttekinteni. Az első szint: a tantárgyi kapcsolatok között több helyen szereplő történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek hordozója lehet mozgókép. Néhány példa: filmek Amerika felfedezésével és a földrész meghó-dításával kapcsolatban (játékfilmek Kolumbusz életéről és útjairól, a western mint az USA keletkezésmítosza). A második: az egyes témakörök tartalmainak egy része előhív szemléltetésre és elemzésre alkalmas mozgóképeket. Példák: a sci-fi műfaja az A Föld és a világegyetem című fejezethez (ezek a filmek természetesen fikciós jellegűek, tehát a világegyetem berendezéséről, az embernek a kozmoszban elfoglalt helyéről szóló elképzelések bemutatására alkalmasak). Az Alföld megjelenítése fil-mekben (Móricz Zsigmond regényeiből készült feldolgozások). Harmadszor: az anyag megfogalmaz bizonyos kapcsolódásokat, amelyek a vizuális kultúra felé mu-tatnak. Az ember szervezete és egészsége című témakört tárgyaló rész jobb oldali rovatában ezt olvashatjuk: „az emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a külön-böző korokban”. A kortárs kultúrában megjelenő testképek egyikének illusztrálásá-hoz kiválóan használhatók a reklámok. A szemléltetés a reklámok esetében történ-het friss filmekkel, de a történeti szempont érvényesítésére a régi reklámok alkalmasak. Ha az óra időkerete megengedi, végeztethetünk a tanulókkal olyan gyűjtést, amely mini esettanulmányok alapjául szolgálhatnak: viták a Benetton rek-lámjai körül; annak a húsgyári plakátnak az esete, amely egy női testet a húsboltok-ban látható módon osztott fel.

A Földrajz 7–8. évfolyamra szánt kerettanterve elsősorban a történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretekkel kínál kapcsolódásokat. Ezek mozgóképes megjelenítése hatalmas szemléltetőanyagot kínál a tanároknak. Néhány műsortípus a lehetséges bejátszásokhoz: a tananyagban szereplő országok és tájegységek megjelenítése az adott országok tévéműsoraiban, elsősorban a híradókban; az országokat ismertető filmek, az országok történelmét feldolgozó dokumentum- és fikciós filmek.

A következő fejezetben a négyosztályos gimnáziumra készült kerettantervet vesz-szük figyelembe, amelyben a földrajz a 9–10. évfolyamon szerepel.

Két szempontot érvényesítünk: az első a kapcsolódások olyan tantárgyakhoz illetve műveltségi területekhez, amelyek az eddigiekben nem kerültek szóba, viszont fon-tosnak látszanak a mozgóképértés fejlesztésében. Az informatikával kapcsolatban a kerettanterv táblázatainak jobb oldala többször is ezt a megjegyzést tartalmazza:

„digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata”. Ehhez itt azt érdemes hozzátenni, hogy a mozgóképértés és a médiatudatosság fejlesztése azt feltételezi, hogy a tanulók ezeket az eszközöket ne csupán azok technikai oldalá-ról közelítsék meg, hanem értő használatukra törekedjenek. Az etikához a szöveg többfajta kapcsolatot talál: „más kultúrák iránti érdeklődés”, illetve „más kultúrák értékeinek tisztelete”. Ez tökéletesen fedi a tömegmédiumokkal kapcsolatos peda-gógiai törekvéseinket. Hasonlóképpen van ez a művészetek műveltségi területhez fűződő kapcsolatokkal is, amelyeket a szöveg így fogalmaz meg: „távoli tájak népei-nek kulturális értékei”.

A második szempontsor keretei között a gimnáziumi földrajzoktatás kerettantervi anyagának egyes témaköreihez fűzünk tartalmi és módszertani megjegyzéseket – azokról a témakörökről van szó, amelyek ezt kínálják vagy lehetővé teszik.

A Föld kozmikus környezete című témakörhöz tartozhatnak azok a sci-fik, amelye-ket már említettünk a fentiekben. Itt azt tennénk hozzá, hogy a gimnazistáknak tu-lajdonképpen a 18-as karikával jelzett filmek kivételével valamennyi olyan sci-fit megmutathatjuk, amely beleillik pedagógiai elképzeléseinkbe (a tanulók a megfi-gyeléseink szerint nagyon szeretik például Kubrick filmjeit, ezek tehát a tananyag hálás kiegészítői lehetnek).

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai tartalmával kapcsolatban eszünk-be juthat az a játékfilm, amelyet a 2004-es cunamiról készítettek (A lehetetlen, 2013).

A film közös megtekintése alkalmat adhat arra is, hogy a tanulók megfigyeljék a tragikus esemény feldolgozásának fikciós elemeit. A cunamiról egyébként számos korabeli híradórészlet is rendelkezésre áll. Ezek a műfaj követelményeinek megfele-lően más szempontból mutatják be az eseményeket, azaz ugyan nem fikciós alkotá-sok, de megfigyelhetjük benne a médium valóságábrázolásának jellegzetességeit.

A légkör földrajzával és A vízburok földrajzával kapcsolatban ugyancsak katasztrófa-filmeket említhetünk, hiszen számos, viharokkal, vulkánkitörésekkel és árvizekkel kapcsolatos film készült.

A Társadalmi folyamatok a 21. század elején rendkívül tág témakör, ezért tulajdon-képpen előhívhatja a kortárs televíziós, internetes vagy filmes kínálat nagyon sok darabját. Egy példa: a Gettómilliomos című film a társadalmi jelenségek rendkívül tág körét érinti (szegénység, regionális különbségek, az úgynevezett fejlődő orszá-gok gazdasági fellendülése és a fellendülés ellentmondásai, a tömegtársadalom problémái, a globalizáció többfajta jelensége). Ugyanakkor rá kell mutatnunk arra is, hogy a Gettómilliomos ezeket a problémákat a középfajú film kiegyenlítő szemléle-tével ábrázolja.

A világgazdaság jellemző folyamatai ugyancsak alkalmat ad a legfrissebb példák bemutatására. A közösségi háló lehet ebben a témakörben az összefoglaló jellegű film, hiszen hasonlóképpen érinti az információs társadalom több problémáját.

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában című ugyancsak átfogó jellegű témakörrel kapcsolatban egy filmlistát közlünk a kortárs magyar film kínálatából: Zsötem; Bolse vita; Chico; Édes Emma, drága Böbe; Vespa; Iszka uta-zása; A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik; Príma primavera; Csak a szél; Aglaja.

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában – ehhez a téma-körhöz a híradófelvételeken kívül tulajdonképpen a kortárs európai film számos alkotását ajánlhatjuk, amihez azonban ismerni kell az egyes tanárok saját tantervét is. A bejátszások kiválasztásában tehát a szaktanárnak nagy szabadsága van.

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői című fejezettel nagyjából ugyanez a helyzet. A szöveg záró témaköre a Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei. A tanárok visszajelzései azt mutatják, hogy a tanulók szeretik a globális problémákkal kapcsolatos természetfilmeket – ezek filmnyelvi szempontú megközelítése feltárhatja valóságábrázoló eljárásaikat.

In document SZAKPEDADÓGIAI KÖRKÉP III. (Pldal 51-55)