KEDVEZMÉNYEK ÉS DIASZPÓRAKÍNAIAK

Az üzletkötésért, befektetésért külföldről hazatérő kínaiak a hatályos jogszabályok ér-telmében csak akkor élveznek kedvezményes elbánást, ha állandó jelleggel telepedtek le külföldön, Ám a jelentős kibocsátó térségek zömében a kedvezmények nagy részét meg-kapják az a jogi követelménynek meg nem felelő "új kivándorlók" is. Fujian tartomány

2 Az 1978 óta külföldön letelepedett kínaiak számáról nincs pontos adat, de a becslések néhány százezer és másfél millió között ingadoznak. Hivatalos becslések szerint egyedül a külföldön letelepedett diákok és hozzá-juk csatlakozott rokonok száma meghaladja a négyszázezret (Cheng, 1999).

Putian megyéjében - ahol egy Magyarországon élő kínainak ezer embert foglalkoztató cipőgyára van - a külkereskedelmi hivatal elnöke úgy tájékoztatott, hogy náluk minden külföldről érkező tőke megkapja a külföldieket illető befektetési kedvezményeket. Sang-haj kormányzata 1993-ban külön rendelkezett a külföldön újonnan, esetleg jogilag még nem, de ténylegesen már letelepedett kínaiakat illető befektetési kedvezményekröl (Zhu,

1995).

Az"új kivándorlókat" - a diákként kiutazókat is ideértve - a hivatalos diskurzus hasz-nos erőforrásnak tekinti Kína gazdasági építése szempontjából, mert általuk külföldi be-fektetők és üzleti partnerek kerülnek az ország vonzásában. Továbbá segítségükkel a kínai diaszpóra Japánban, az Egyesült Államokban és Európában élő közösségei szoro-sabbra fűzhetik kapcsolatukat az anyaországgal, a kínai kultúrával. Zhao Hongying, a Ha-zatért Diaszpórakínaiak Országos Egyesületének és a diaszpóra történetét kutató intézet igazgatóhelyettese, valamint kutatótársa kiemeli az új migránsok .Jelkesedését az anyaor-száguk, illetve származási országuk iránt", tiszteletét és annak érdekei védelmét. .Közelí kapcsolataik vannak Kínával, és fontos szerepet játszanak Kína gazdasági, kulturális, tudományos-technikai fej lesztésében."

Ugyanakkor úgy vélik:

"... integrálódtak a [bevándorlási ország] társadalmába, részt vesznek a helyi poli-tikai, gazdasági és kulturális életben, miközben igyekeznek erősíteni szervezeti erejüket és védeni jogos érdekeiket. Ezt a gondolkodást tükrözi sok új kivándorló szervezet megalakulása. [... ] Ezeknek egyedülálló szerepük van az anyaország egységének és a világban kialakuló, kedvező Kína-kép védelmében."

Az Államtanácsnak "Az új kivándorlók körében folytatott munka erősítéséről" szóló álláspontjában a következők szerepelnek.

"A reform és nyitás óta, a kínai szárazföldet a külföldi letelepedés céljából

elha-gyott emberek (röviden "új kivándorlók") száma szüntelenül növekszik. Jelenleg ök a kínai diaszpóra közösségeiben fontos erőt kezdenek képviselni. A jövőben, az irá-nyunkban baráti erők gerincévé fognak válni Amerikában és néhány más fejlett nyugati országban. [...]

Az új kivándorlók körében folytatott munka erősítésének fontos, valódi jelentése és mély, messzemenő jelentösége van hazánk modernizációs építésének elősegítése, az anyaország egyesítésének megvalósítása, hazánk befolyásának növelése és a beván-dorlási országokkal való kapcsolatok fejlesztése szempontjából." (Sanghaji ... , é. n.).

A második világháború előtt - elsösorban Délkelet-Ázsiába - kivándorló kínaiaktóI a kínai kormány nem várta el ilyen magasröptű célok teljesítését. Pedig akkor is jelentős összegeket utaltak haza, sőt az utóbbi két évtizedben ők adták a Kínában befektetett tőke túLnyomó többségét. Az ^ö kivándorlásukat a hivatalos diskurzus semlegesen vagy elítélően fogadta, bár évtizedek - vagy akár egy nemzedék - elmúltával a szülőföldön elindított befektetésekkel, jótékonykodással kiérdemelhették a "hazafias diaszpórakínai" megjelölést.

Ez érvényes azokra a hatvanas-hetvenes években Hongkongba, Amerikába vagy Európába kiutazott kínaiakra is, akik a kilencvenes évek elején tértek haza befektetőként, vagy adtak

pénzt iskolára, útépítésre, netán az árvízkárosultaknak. Az utóbbi évtizedben már inkább pozitív a hatóságok hozzáállása a külföldi letelepedéshez. Ez azonban azt is jelenti, hogy nagyobb nyomás nehezedik a távozókra: nem évtizedek, hanem évek múltán kell sikert elérniük külföldön, hogy segíthessenek szülőföldjüknek.

Ez egyre inkább érvényes azokra is, akik menekültként maradnak külföldön, Az 1989-es Tienanmen téri leszámolás után külföldön maradt diákokat Peking egy ideig gyanakvással szemlélte, a nekik menekültstátust vagy különleges védelmet biztosító Egyesült Államo-kat, Kanadát, Ausztráliát pedig kritizálta. A kilencvenes években Magyarországon élő, a pekingi kormánnyal szemben kritikus kínaiaktóI azt hallottam, hogy menekültstátusért azért nem folyamodnak, mert nem akarják elvágni a hazautazás lehetőségét. Ezzel szem-ben az utóbbi évekszem-ben a fenti három országban, valamint Nyugat-Európában több mint százezer illegálisan belépő kínai folyamodott menekültstátusért'

A kínai hatóságok rendszeresen kijelentik, hogy e kérelmeknek nincs semmiféle politi-kai vagy vallási oka, a befogadó országok engedékenységükkel ösztönzik az embercsempé-szetet, amelyet egyébként Kína üldöz. Ugyanakkor a diaszpórával foglalkozó tisztviselők elismerték, hogy létezik egy "belső ajánlás" arra nézve, hogy ha egy kiutazó külföldön már tartózkodási engedélyt kapott, kiutazása körülményeit ne vizsgálják. Több kivándorló el-mondása szerint, amennyiben megkapja a menekültstátust, nem számít retorziókra a Kínába való visszatérése esetén.

Mindenkinek világos ugyanis, hogy az üldöztetésre való hivatkozás csak a tartózkodási engedély megszerzésére szolgál; ám ha a kérelmét elutasítják, otthon valamiféle felelős-ségre vonás valószínű. A Hazatért Diaszpórakínaiak Országos Szövetségének kutatója szerint a migránsok - ezt ugyan a diákokról írta - gyakran többet tudnak segíteni az or-szágnak külföldön, mint ha otthon maradtak volna.

Országos, területi (tartományi) és helyi szinten a diaszpórával legalább öt szerv: az Államtanács, a kormány diaszpóraügyi és külügyi hivatala, a párt "Egyesült Front" osz-tálya, a Népi Gyűlés és a Népi Politikai Tanácskozó Testület diaszpóraügyi bizottsága foglalkozik. Mindegyiknek van egy "társadalmi" megfelelője. A diaszpórával foglalkozó hivatalok tartományi szinttől lefelé igyekeznek nyomon követni a fennhatóságuk alá tarto-zó területről elszármazott migránsok egyesi1leteit, fontosabb személyiségeit; egyeseknek névleges hivatalos pozíciókat is adományoznak.

Magyarországon legalább két, itt élő kínai visel tartományi szintű politikai tisztséget, ami jutalomnak fogható föl a kínai befektetésekért vagy jótékonyságért.

A kapcsolatot azonban általában maguk a migránsok keresik, amikor hazalátogatnak Kí-nába, részben üzleti terveikkel kapcsolatos .kijárás", részben egyszerűen megbízható i1zleti partnerek felkutatása céljából.

3 Nagy-Britanniában például a BM Kutatási, Fejlesztési és Statisztikai Igazgatóságának adatai szerint 1995 es 199& között 3&&0kinai nyújtott be kérelmet.

Magyarországon a Menekültügyi és Migrációs Hivatal (ma Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) szerint 1999 előtt szinte nem nyujtottak be menekültstátus iránti kérelmet kínaiak, ám 1999 első nyolc hónapjában már 107 volt a kéreImezök száma.