k uTaTási eredMények

3.4.1 mit tanultak a hallgatók a csoportos projekt során?

többségében a választott témában való elmélyülést (a válaszelemek 52%-ában) és a kutató-munkát (54%) emelték ki eredményként a hallgatók. Új feladat volt számukra a  kutatási módszerek kipróbálása, pl. kérdőív készítése, interjú gyerekekkel és pedagógusokkal.

konkrétabban is megfogalmazták, hogy hasznos volt megtapasztalniuk, hogyan épül fel egy kutatás, milyen összetett. sokan említették, hogy tanulságos volt számukra maga a csoportos feladatvégzés (33%), melynek révén kooperációs készségeik fejlődtek. Gyakran megjelent, hogy a  projekt bemutatásában (15%), ezen belül az ikt-eszközökkel való

Hallgatói és oktatói reflektív folyamatok a pedagógusképzésben prezentáció készítésében és a verbális kifejezőkészségükben fejlődtek. különösen a tanító szakosok kapcsolták össze ezt a feladatot majdani munkájukkal, kiemelték, hogy már most kipróbálhatták, milyen egy csoport előtt összefüggően beszélni valamiről. többek véle-ménye szerint tapasztalatot szereztek továbbá egy projekt felépítéséről (14%), gyakorolták a szakirodalom céltudatos felhasználását (14%) és a kutatást bemutató poszter készítését (17%). A kurzus egésze révén fejlődött még önismeretük és megerősödtek abban is, hogy milyen fontos a gyerekek számára a pedagógussal való kapcsolat.

3.4.2 milyen örömöket és nehézségeket jelentett számukra a közös munka?

A csoportos önértékelések alapján a  diákok számára leginkább maga a  csapatmunka (68%), a hozzá kapcsolódó közös társas élmények (29%) és a saját (pl. gyerekkori) él-mények megosztása révén épülő és mélyülő társas kapcsolatok (29%) jelentettek örömet.

Pozitív érzéseket keltett bennük a feladatvégzés sikere, így az eredményes kutatás (30%) és a prezentáció elkészítése (21%) is. izgalmasnak találták, hogy őket érdeklő valós prob-lémával foglalkozhattak, hogy megtapasztalhatták a kutatási szemlélet, a tényeken alapuló vizsgálódás értelmét és nehézségeit.

Az egyéni visszajelzésekben kiemelték, hogy a csoportos projekt előnyét elsősorban a csapatmunkában látták (40%), mely hozzájárult a közösség építéséhez, a csoport kohé-ziójának növeléséhez (15%), miközben megtapasztalhatták az egymásrautaltságot (11%) is.

kedvelték, hogy saját maguk választhatták ki (31,2%) azt a témát, amelyben elmélyültek, fejlődhettek kommunikációs készségeik (12%).

képzésünkben meglehetősen sok a diákok feladata és teendője, magas a kontaktórák száma, nem minden órán vannak azonos csoportokban, ebből adódóan a legnagyobb nehézséget az jelentette a projekt során, hogy időt és alkalmat találjanak a közös mun-kára (56%). emellett a csoportos együttműködés (24%) problémáit élték meg nagyobb arányban: hogyan lehet egymáshoz alkalmazkodni, formális vezető nélkül koordinálni a közös munkát, igazodni az egyéni munkavégzési stílusokhoz, mindenkinek testhezálló részfeladatot találni. Nem volt könnyű magának a projektnek a felépítése (21%) és a fel-adatok időbeli megosztása (20%) sem. kihívás volt – újdonsága miatt – maga a kutató-munka (12%) és a szakirodalom keresése, feldolgozása (12%). Az egyéni visszajelzésekben a csoportos önértékelésekkel összhangban szintén az időgazdálkodás (38%) és az együtt-működés (16%) nehézségei bontakoztak ki. Az utóbbival kapcsolatban igen árnyaltan meg is fogalmazták a problémákat a hallgatók: a feladatmegosztás egyenetlensége és az egymásrautaltság bonyodalma jelent meg markánsabban a projekt strukturálása (12%) és a verbális prezentáció (8%) nehézségei mellett.

3.4.3 hogy értékelik saját munkájukat, mivel elégedettek, miben kell még fejlődniük?

A csoportok leggyakrabban saját csapatuk együttműködésével (44%) és a sikeres feladat-megoldással (38%) voltak elégedettek. Utóbbit részletezve sokan kiemelték, hogy erőssé-gük volt maga a témaválasztás (30%), a kutatás (32%), a projekt bemutatása (27%), azon belül is a prezentáció technikai felépítése (26%).

serfőző Mónika – Bajzáth Angéla – F. lassú zsuzsa

Úgy vélik, fejlődhetnének még a verbális kifejezőkészségükben (43%), különösen a vi-lágosabb beszéd, a megfelelő beszédtempó és hangerő, valamint az izgalom leküzdése vo-natkozásában. Nagy kihívás volt a feladat elvégzése és a bemutatás során is az időbeosztás (42%) és a strukturálás (29%), ebben is látják az előrelépési lehetőséget. Önértékelésük szerint fejlődniük kell a csapatmunkában (28%), például a feladatok egyenlőbb megosztá-sában és koordinálámegosztá-sában. érzékelik, hogy egy ilyen projektnek meghatározó pontja, ezért erősíteni kell a szakirodalom feldolgozását (17%), a prezentáció technikai megvalósítását (15%) és a gyakorlatias, praktikus momentumokat, a többiek bevonását (15%).

Azt is kértük a teamektől, hogy jellemezzék a csapattagok egyéni hozzájárulását 100 pont elosztásával. Pozitív tapasztalatunk, hogy szinte kivétel nélkül (97%) vállalták ezt a kérdést, végiggondolták, szükség esetén differenciálták a pontszámokat. Mindössze 11%-ban volt jelentősebb kiegyensúlyozatlanság a csapattagok szerepvállalásá11%-ban, legnagyobb arányban (49%) az fordult elő, hogy egyenlően elosztották a 100 pontot, bár a szóbeli megbeszéléseken kiderült, hogy néhány esetben emögött konfliktuskerülés állt. A csopor-tok közel harmadánál (29%) megjelent kisebb differenciálás a pontszámokban, kifejezve ezzel a feladatok megosztásának árnyaltságát. Összességében tehát nagy arányban sikerült megvalósítani az egyenlő, igazságos feladatmegosztást.

3.4.4 mit gondolnak a társaktól kapott visszajelzésekről?

A szóbeli megbeszéléseken kiderült, hogy igen fontosnak tartják a társak egyéni, mód-szeres visszajelzését minden csapat munkájával kapcsolatban. A csoporttársak általában biztatóak, megerősítőek voltak, sok pozitívumot említettek, aminek a prezentáló diákok nagyon örültek (54%). sokan kiemelték, hogy konkrét momentumokról kaptak korrekt visszajelzést (36%), és hogy ez segíti fejlődésüket (33%). elvétve tapasztaltak rosszindulatú, személyeskedő (2%) véleményeket.

Néhány csoportnál meg tudtuk már figyelni ebben a félévben (2016 őszén), hogy az előző tapasztalatok, kifejezetten a prezentációjuk fogadtatása nyomán másként építették fel a bemutatójukat, hogy sikeresebbek legyenek, elismerést kapjanak társaiktól.

3.4.5 milyen javaslataik vannak a kurzusokhoz, a tanulási folyamat későbbi tervezéséhez?

A hallgatók közel fele (48%) kifejezetten kedvelte a szemináriumok hangulatát, légkörét, konkrétabban a csoportmunkát (26%), az érdekes témákat (12%), a bevonódás, aktív szerepvállalás (12%) lehetőségét.

Az egyik kulcskérdés, éppen az időgazdálkodás nehézségei miatt, hogy milyen szerepe legyen a tanárral való konkrét óráknak a projekt elkészítésében. A hallgatók jelentős része (42%) általában jónak, segítőnek élte meg az órai közös munkát, részben azért, mert itt egyez-tették a csapattagok a gondolataikat (24%), elképzeléseiket, itt strukturálták a projekt felépíté-sét, rendszerezték az összegyűjtött anyagokat (21%), miközben elérhető volt a közvetlen tanári segítség (10%), vagy más csapatok voltak ötletadók (5%). A válaszolók kisebb csoportja szerint ezek a közös gondolkodások nem segítettek (9%), nem haladtak előre a projekt elkészítésében például azért, mert a gyakorlati képzés miatt sosem volt jelen egyszerre minden csapattag.

Hallgatói és oktatói reflektív folyamatok a pedagógusképzésben A résztvevők valamivel több mint harmada (37%) adott hangot elégedetlenségének vagy hiányérzetének a szemináriumokkal kapcsolatban. A negatív vélemények egy mar-káns csoportja arra utal, hogy kevés volt a projektek bemutatására rendelkezésükre álló 15–20 perc (18%), túlságosan tágnak találták a témaköröket (15%), melyek szűkítése, ér-telmezése során előfordultak átfedések a csapatok között. többen jelezték, hogy nem vol-tak kellően részletesek és pontosak az elvárások (8%), illetve kevesellték a tanári segítséget (11%) különösen a projekt indításánál és közvetlenül a bemutatás előtt.