A mAi Angol pályAmodell

Angliában valójában nincs is a magyar értelemben vett pályamodell; az angolok a rendsze-rüket egyszerűen „tanári fizetési skálának” nevezik. Már csak azért is pontosabb ez a meg-nevezés, mert a legelső, már magas színvonalú pedagógiai munkát megkövetelő tanár 1 minősítésen kívül semelyik egyéb pályaszakaszra való lépés nem kötelező, mindenki maga döntheti el, hogy magasabb fő fizetési fokozatba akar-e lépni, illetve hogy vállalni akarja-e a magasabb stáció által megkövetelt többletfeladatokat, valamint az azokkal járó nagyobb felelősséget.

Az 1. ábra összefoglalóan mutatja a fizetési skála egyes fő szakaszait (a „pályaszakaszo-kat”), amelyeken belül is külön fizetési fokozatok vannak, amiken az évenkénti értéke-lés eredményei alapján lehet előrehaladni. A rendszerben a pályán eltöltött időnek tehát kizárólag a kategóriákon belüli előlépésnél van némi szerepe, de még ott is lehetséges az

„ugrás”, ha ezt a kiugró teljesítmény igazolni tudja.

király zsolt

1. ábra: Az angol pályaszakaszok/fizetési kategóriák 2013-tól

A következő, 2. ábrán jól látható, hogy az angol rendszerben az egyes fő fizetési kategó-riába kerülés nem lineáris módon működik. Mindegyik tanár 1-nél magasabb fizetési fokozat bárki számára nyitott és közvetlenül is elérhető, a kérdés csak a feltételeknek való megfelelés, valamint az, hogy az iskola igényt tart-e a magasabb kategóriába tartozó pe-dagógus alkalmazására, illetve adott esetben még az is, hogy anyagilag megengedheti-e magának az iskola egy ilyen státuszú pedagógus alkalmazását. A magasabb fő fizetési fokozatokra pályázni kell, éppen úgy, mint egy állásra, és a megfelelés kizárólag az iskolai értékelés eredményétől, illetve az alkalmasságra vonatkozó helyi döntéstől függ.

2. ábra: Pályautak az angol rendszerben 2013-tól

szemléletbeli különbségek a magyar és az angol tanári pályamodell között 2013 óta Angliában minden fő fizetési fokozatban az alapkövetelmény az ún. tanári szten der dek nek, az adott szint elvárásainak megfelelő pedagógiai teljesítmény, valamint az egyes pályaszakaszra/fő fizetési fokozatra jellemző feladatok ellátása. Az elvárásoknak való megfelelést a  szokásos évenkénti teljesítményértékelési folyamat során ellenőrzik.

A tanári szakmai sztenderdek 8 tanításra és 3 tanári etikára vonatkozó fő kritériumból állnak (számos alponttal és az azokhoz tartozó indikátorokkal) (lásd: Függelék). A meg-felelőség értékelése belső, évenként ismétlődő iskolai értékelési ciklusokban zajlik, amelyet az iskolavezetőség és az iskolai középvezetők (munkaközösség-vezetők, illetve magasabb fő fizetési kategóriába tartozó kollégák) bonyolítanak le. Az értékelés szelektív, mindig egy-két (az előző ciklusban azonosított) javításra szoruló területet jelölnek ki, és az ott mutatott fejlődést értékelik, valamint – amennyiben a tanár egy magasabb fő fizetési fokozatra pályázik – az eggyel magasabb fokozatnak való megfelelést vizsgálják. Az éves értékelési ciklus sémája a 3. ábrán látható:

3. ábra: Az évenkénti értékelési ciklus fázisai Angliában

Gyakornok az lehet, akinek megvan a diplomával járó akkreditált pályakezdő tanári státu-sza, azaz pályakezdő szinten már teljesíteni tudja a tanári sztenderdeket. A jelölt számára kötelező a sztenderdek tanár 1 szinten való teljesítése a három trimeszteres (egyéves) gya-kornoki időszak végére. ez ugyan részletekben is teljesíthető, azonban nem ismételhető, tehát aki nem felel meg, azt örökre eltávolítják a pályáról. Véglegesítés után már csak a (kötelező és ingyenes) továbbképzés, a folyamatos belső értékelés és a tanár szempont-jából anonim, az iskola egészének munkáját vizsgáló rendszeres tan- és szakfelügyeleti vizsgálatsorozat a fejlesztés/fejlődés záloga.

király zsolt

Aki a tanár 1 fokozatnál magasabb fő fizetési kategóriába kíván kerülni, annak pá-lyáznia kell, valamint meg kell felelnie a tanári sztenderdek tanár 2 (ún. „küszöbszint feletti”) szintnek megfelelő (kiváló szintű) elvárásainak, valamint bizonyítania kell tud-nia a státusz ellátására való alkalmasságát, ami azt jelenti, hogy aktívan részt kell vennie a gyakornokok iskolai mentorálásában, valamint egyes iskolai szintű projektekben.

A Vezetőtanár fokozatra szintén pályázni kell (feltéve, hogy egy adott iskola egyáltalán meghirdet ilyen pozíciót). elvárás a tanári sztenderdek Vezetőtanár szintnek megfelelő (példamutató szintű) teljesítése és a státusz ellátására való alkalmasság bizonyítása, ami ebben a fő fizetési fokozatban az iskolai belső továbbképzési és értékelési feladatok, vala-mint egyes iskolai szintű projektekben való vezető szerep vállalásán felül – a munkaköri leírástól függően – hasonló jellegű szakértői feladatok ellátását is jelentheti más iskolákban is. külön kiemelendő itt az, hogy a doktori (vagy akár a mesterszintű!) fokozat meglétét, a rendszeres publikálást vagy a tankönyvszerzői tevékenységet és hasonló, nem kifejezet-ten magával az iskolai tevékenységgel összefüggő érdemeket az angol felfogás nem tartja a kiváló pedagógiai tevékenység indikátorainak, és kizárólag csak a sztenderdeknek való megfelelést és a feladatok ellátására való alkalmasságot/hajlandóságot vizsgálja. Mindez arra a fenti elvárásokból kiolvasható angol meggondolásra épül, hogy a kutatótanár dol-gozzon olyan intézményben, ahol ez követelmény, a sikeres tankönyvíró pedig kapjon pénzt a kiadójától stb.

Az iskolavezetők – bár a tanári sztenderdeknek való megfelelés évenkénti bizonyítása számukra is kötelező – teljesen külön kategóriába tartoznak, és egy (az iskola mérete, föld-rajzi helye stb. szerint) differenciált magasabb bérskála szerint kapják fizetésüket (crown copyright 2014).

Összegzésképpen elmondható, hogy az angol modell a célokat tekintve vegyes rend-szernek tekinthető, egyszerre használják fejlesztő és minősítő célokra, a szinteknek meg-felelő feladatok definiálására, illetve a bérezés kereteinek meghatározására. ilyen érte-lemben akár pályamodellnek is tekinthető, amennyiben valaki lineárisan kívánja ezeket a stációkat végigjárni. Minden szinten közvetlen összefüggés van az értékelés, a pálya-szakasz és a bérezés között. A szigorú minimumelvárások kötelezőek, de azon túlmenően a tanárra bízzák, hogy mennyit akar vállalni, illetve akar-e egyáltalán magasabb fizetési fokozatba kerülni. A minősítési rendszer csak a Gyakornokot fenyegeti a pályáról való kizárással, a későbbiekben már csak arról van szó, hogy a fizetési skálán addig nem lép-het tovább senki, amíg az új fizetési kategória/pályaszakasz követelményeinek nem felel meg.A kritériumok tekintetében a minőség (az értékelés eredményei) és az előírt felada-tok ellátására való alkalmasság kiemelt fontosságú. A képzettség, a minősítő vizsgák, a  pályán eltöltött idő hossza, a  nem tanításhoz kötődő érdemek helyett a  tényleges szerepvállalás a fő szempont. A rendszer szakaszainak elvárásai kezdetben kizárólag a világosan definiált és az adott szakasz szintjén értelmezendő tanári sztenderdeken alapulnak (a pedagógusi portfólió bemutatása 2013 óta már nem kötelező), a felsőbb szinteken azonban már speciális, kifejezetten a  szerepre vonatkozó követelmények is vannak. A  pályaszakaszváltás kritériumai egyértelműek, a  minősítés helyben, az

szemléletbeli különbségek a magyar és az angol tanári pályamodell között iskolában – a minőséget az iskola speciális kontextusában és a helyi igényeknek megfe-lelően rugalmasan értelmezve – történik. Az oktatási kormányzat megbízik az iskolák ítéletében, az iskolai értékelésnek végig kulcsszerepe van és nincs külső tanári minősítés.

Az évenkénti értékelés – amint lehet – fókuszált lesz, és a problematikus területekre koncentrál, így alapvetően fejlesztő célzatú, egyszerű, lényegre törő, módszertanilag szakszerű és átlátható. Az értékelés folyamatosan történik az év során, nem pedig pilla-natfelvételként. A (fakultatív) szakaszváltás közeledtével már a következő stáció köve-telményeinek való megfelelésre és a betöltendő funkcióval járó feladatok ellátására való megfelelés vizsgálatára fókuszálnak.

A pedagógiai rendszer egyéb elemeivel való összefüggések tekintetében a továbbképzés és az iskolai mentorálás (a gyakornokok esetében) kulcsjelentőségű, de a tan- és szakfel-ügyelet teljesen elkülönül, és soha nem az egyes tanárok, hanem mindig az egész iskola teljesítményét vizsgálja (király 2011).