mit várunk A hAllgAtóktól?
3. mit vizsgálunk értékeléskor
informatikai értékelések esetén többféle dolgot vizsgálhatunk:
eszközismeret: érti-e, működik-e, milyen funkciókkal csinálta meg?
eszközalkalmazási ismeret: tud-e a feladathoz illő eszközt választani (eszközhasználat, eszközválasztás, eszköz-összeállítás, eszközfejlesztés)?
Gondolkodási ismeret: tudja-e alkalmazni a tanult ismereteket?
tervezési ismeret: adott feladat megoldásához az informatikai módszer- és eszközkész-letet képes-e alkotó módon felhasználni, a megoldásához szükséges terveket elkészíteni, a terv helyességét belátni?
kreativitás: ismeretlen problémára képes-e megfelelő megoldásokat találni, képes-e azokat megfelelő minőségben megvalósítani?
Megoldásminőségi ismeret: a megoldás mint termék minőségének értékelése – képes-e magas minőségű termék előállítására?
Minőségismeret: a megoldás esztétikai – felhasználóközpontú – értékelése.
csoportmunka… (pl. tiszta kód szerepe).
Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak.
A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.
3.1 diGiTálisírásTudás – alkalMazóiisMereTek
eszközismeret: sok apró részfeladat végrehajtatása valamilyen nyers (vagy félkész) állomá-nyon, a kérdés: mit tud adott időtartam alatt megoldani, gyorsan vagy lassan tud valamit megoldani (ismeri-e a szükséges funkciókat, fogalmakat és gyorsan megtalálja-e az alkal-mazói rendszerben). értékelése: hány részfeladatot oldott meg.
Alkalmazásismeret: kapott minták alapján kell a feladatokat megoldani, amihez eszközt, illetve eszközön belül funkciókat, fogalmakat kell választani. értékelése: nem
zsakó lászló
mérnöki precizitást várunk, de pl. ha a mintán valami jól láthatóan különböző méretű, típusú…, akkor annak a megoldásban is különbözőnek kell lenni.
tervezési ismeret: adott igénylista alapján kell feladatokat megoldani, mintákat ki-találni, majd megvalósítani. értékelése: a megoldás megfelel-e az igényeknek (elég nagy szabadságot adva benne a diáknak).
kreatív gondolkodás: még igénylistát sem kapunk, adott szituációhoz, környezethez kell kitalálni magát a feladatot is, nem csak a megoldást.
Megoldásminőségi ismeret: a megoldás megvalósításának módja, ami részben látszik a megoldáson (pl. táblázatkezelés, megfelelő függvények használata), részben a megoldás-ból kikövetkeztethető, de mindenképpen a megoldás elemzése alapján állapítható meg.
Minőségismeret: az elkészült megoldás mint termék vizsgálata – teljesíti-e az igényeket, amire készült, a használók szívesen használják-e, esztétikailag szép-e, átlátható-e…
Mi van ehhez képest az informatikaérettségin (Érettségi 2016)? A középszintű érettségiben szövegszerkesztésből pl. ezeket a képességeket várják:
– a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;
– tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;
– tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;
– részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;
– ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél…) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;
– tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;
– tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinoni-maszótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;
– tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által ké-szített objektumokat) beilleszteni!
e képességekhez ilyen tudásra van szükség:
szövegbevitel, szövegjavítás – ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).
karakterformázás – legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni.
Bekezdésformázás – tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni.
Felsorolás, számozás – készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást.
tabulátorok használata – tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni.
Oldalformázás – legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámo-zás, margók…).
ecDl-vizsgákon ezzel szemben az alábbiakra van szükség (ecDl 2016):
tudni kell dokumentumokkal dolgozni és azokat különböző fájlformátumokban elmenteni.
informatika tantárgyi értékelés – iskola kontra versenyek A hatékony munkavégzés érdekében tudni kell beépített funkciókat (pl. súgó) használni.
tudni kell olyan rövid dokumentumokat létrehozni és szerkeszteni, amelyeket meg lehet osztani másokkal és továbbítani is lehet.
tudni kell egy dokumentumba táblázatokat, képeket és rajzolt objektumokat beszúrni.
tudni kell dokumentumokat körlevélhez előkészíteni.
tudni kell beállítani az oldalszámozást, a nyomtatás előtt ellenőrizni a helyesírást.
Mindkét értékelési rendszerben lé nye gé ben az eszközismeretet vizsgálják, abból is a fentiek szerinti első fajtát. Azt, ami alapvetően lexikális ismeret, sok-sok gyakorlással elmélyíthető, szinte semmiféle gondolkodás, problémamegoldás, tervezés nincs benne (1. melléklet).
Az informatikaalkalmazói versenyeken sokkal jobb a helyzet (Abonyi-tóth–Papp–
Gudenus–zsakó 2006; Nt OitV 2016; OktV 2016). A részletes feladatleírás lé nye-gében megszűnik, a versenyzők mintákat kapnak a megoldások elkészítéséhez (2. mel-léklet). egyes feladatok megoldásához nem rögzítettek az eszközök, a versenyzőknek kell kiválasztani a megfelelő eszközt. Nem mindegy az egyes eszközök alkalmazásának sor-rendje, felépítése, azaz még a szövegszerkesztési feladatok esetén is komoly tervezési isme-retekre van szükség. Versenyek döntőjében sokszor fordul elő, hogy még mintát sem kap-nak a versenyzők, nekik kell kitalálni a megoldást egy igénylista alapján (3. melléklet).
A versenyeken a megoldás technikai minőségét is mérik, alapvetően a megoldás mi-lyenségétől függő pontozással pl. ilyen előírás szerepelt egy 2015-ös versenyfeladatban:
A megoldásod többet ér, ha nem használsz segédcellát (egyes feladatoknál ez kifejezetten tilos is). Amennyiben egy műveletet csak az adatok egy logikailag elkülöníthető részére kell elvégezni, akkor ezek azonosításához nem használhatod fel, hogy ezek az adatok aktuálisan a táblázat mely celláiban helyezkednek el. Ami kimarad a versenyekből is, az az esztétikai minősítés, valamint a kreativitás a tennivalók kitalálásában.
3.2 száMíTásTudoMány – ProGraMozásiisMereTek
A számítástudományi ismeretek közül az algoritmizálás, adatmodellezés, programozás, adatbázis-kezelés, táblázatkezelés témaköre számít elsődlegesnek. Az algoritmizálás és adatmodellezés értékelési területei (csiki–szlávi–zsakó 2014):
– elemzés (algoritmus) – feladatok, illetve megoldások elemzése;
– végrehajtás (algoritmus vagy kód) – a végrehajtó a tanuló;
– tervezés – a megoldás megtervezésének menete, jó módszerek kiválasztása;
– számítógépes megoldás elkészítése;
– tesztelés, meggyőződés a helyességről;
– hangolás, hatékonysági szempontok figyelembevételével.
A programozási tudás értékelése az órai értékelésen kívül csak az emelt szintű érettségin, valamint a programozási versenyeken fordul elő. Az érettségin a helyzet egyszerű, gyakor-latilag a számítógépes megoldás elkészítését értékelik, az algoritmizálás és adatmodellezés
zsakó lászló
sokkal fontosabb területét nem (Érettségi 2016). Jellemzően így szólnak a feladatok: Készíts programot az alábbi feladat megoldására…
A versenyek ennél sokszínűbbek (Nt OitV 2016; OktV 2016; Horváth–szlávi–
zsakó 2008; tarcsi–zsakó 2008; Heizlerné–zsakó 2014). Az országos progra-mozási versenyek többségénél az első forduló számítógép nélküli feladatokat tartalmaz.
tartalmaz feladatelemzést, algoritmuskitalálást és -végrehajtást, valamint algoritmuselem-zést (4. melléklet).
A programozási feladatok első ránézésre helyes megoldás elkészítéséről szólnak – for-mailag hibás megoldásokat nem értékelünk. Nem mindegy azonban, hogy a versenyzők az adatokat hogyan tárolják, a megoldásra milyen algoritmust találnak ki (Izsák 2016). ezeket a feladatokat ugyanis egy automatikus ellenőrző rendszer értékeli, amely a helyesség mellett képes futási időt és memóriahasználatot is mérni. Így felismeri az ügyesebb megoldásokat és azokra több pontot adhat (5. melléklet). A megoldások tervezése újabban azonban más-képpen is ellenőrizhető, megjelentek olyan eszközök, amelyekkel algoritmust készítünk, majd az eszköz abból automatikusan programszöveget generál (flowgoritm, NsD).
ezektől jelentősen különböznek és így alapvetően más képességeket mérnek a program-termékversenyek, ahol egy adott témakörben például a szekszárdi Neumann-versenyen a játékprogram-készítéstől a műszaki tervezésen keresztül a digitális automata építéséig és programozásáig sokféle területen lehet termékkel pályázni, ahol nagy szerepe van a krea-tivitásnak, a minőségnek és a termék eladhatóságának (Neumann 2016).
táblázatkezelés, adatbázis-kezelés és adatmodellezés értékelési területei:
– adatok elemzése, elrendezése;
– kulcsok, kapcsolatok feltérképezése;
– halmazszemléletű eredménykiszámítási modell alkalmazása;
– hatékony lekérdezési stratégiák alkalmazása;
– funkcionális kiszámítási modell felépítése;
– megfelelő kiszámítási struktúrák, függvények alkalmazása.
ezen a területen az érettségi és a versenyek nagy része sajnos majdnem egyforma, lé nye gé ben azt mérik, hogy a diákok képesek-e adatbázisokat adott minta szerint létrehozni, lekérdezé-seket, űrlapokat, jelentéseket megvalósítani. A versenyek annyiban többek, hogy a valóság-hoz közelítve, nem már előre feldolgozott adatokból kell kiindulnunk – komoly munka a ki-induló táblák előállítása is. sajnos azonban egyikben sincs táblázat- vagy adatbázis-tervezési feladat, egyikben sem vizsgálják a hatékony feldolgozást, lekérdezéseket, kiszámításokat.
4. A felAdAtkitűzés AlApelvei
Mi a jobb: értelmes feladat vagy értelmetlen, de mérésmetodikai elveknek megfelelő feladat?
Ugyanazt a tevékenységet többször is kérhetjük egy feladatban, esetleg külön-külön értékelve őket? Úgy gondolom, hogy iGeN! elképzelhető például, hogy ez a tevékenység
informatika tantárgyi értékelés – iskola kontra versenyek egyesével is elvégezhető és automatizálható is (pl. szövegszerkesztésben stílusok, prezentá-cióban mintadiák alkalmazásával). Aki ilyenkor a nem automatizált megoldást választja, az is megkapja a sok részpontot, de sok időt kell fordítania erre, ami majd hiányozni fog más részfeladatok megoldásánál. Aki kitalálja az automatizált megoldást, az sokkal gyor-sabban végez vele, több ideje marad mással foglalkozni (6. melléklet).
elvek:
– könnyű legyen értékelni (lehessen az eredmény alapján – szövegszerkesztésben az előírások ellenőrzése vagy a mintával való hasonlóság ellenőrzése; ne lehessen rá sok-féle – logikailag eltérő – megoldás kézi, nem eredményalapú értékelés esetén);
– sok részpontot lehessen adni, minden résztudást értékeljünk;
– a nagy feladat bővíthető legyen önálló részekkel, korábbi részek hiánya ne okozzon megoldhatatlanságot (bemenet előállítása nem sikerül, korábbi nem megoldott rész-feladat eredményét kellene felhasználni…);
– legyen eredménye minden funkciónak (például ha egy versenyen a lány versenyzők sorrendjének 11–20. helyezettjére vagyunk kíváncsiak, akkor ez nem elégséges ered-mény – két közbülső eredered-ményt is kell kérni: adjuk meg a lány versenyzőket, illetve adjuk meg a lány versenyzők sorrendjét).
kombinált számonkérés, három program használata célszerű a következő feladatsorban:
rajzolóprogram, logo program és táblázatkezelő (1. ábra).
Készítsd el az alábbi 4 ország zászlóját!
Izland Szingapúr Etiópia DélAfrika
1. ábra