Az új értékelési gyAkorlAt bemutAtásA

A következőkben egy empirikus kutatáson alapuló értékelési „jó gyakorlat” bemutatására kerül sor az elte tanító- és Óvóképző karának kétnyelvipedagógusképzéséből. A meg-újított vizsgagyakorlat legfontosabb elemei a kreatív alkotómunka és a reflektív gondol-kodás. A cél a hallgatók nézeteinek, kompetenciáinak, tanulási eredményeinek megisme-résén túl az értékelés összekapcsolása a tanulás támogatásával a vizsgára való felkészülés és a vizsgázás tudatosabbá és élményszerűbbé tétele révén. A pedagógusképzés-kutatás és a fejlesztés egyidejű megvalósítását segíti az eredmények, hallgatói visszajelzések, oktatói tapasztalatok folyamatos beépítése a gyakorlatba.

Az elte tÓk-on 2006 óta folyik kétnyelvi óvópedagógus-képzés, a nappali és leve-lező tagozaton egyaránt, egy összefüggő tantárgyi blokk, specializáció keretében (kovács 2009). Pár évvel később már a tanító szakos hallgatók is bekapcsolódhattak a kétnyelvű oktatásra-nevelésre való felkészítésbe, a – nem kizárólag, de elsősorban az angol művelt-ségterületes hallgatók számára meghirdetett – választható angol két tannyelvű modul révén. A felvételhez, a kétnyelvi tantárgyi blokk megkezdéséhez az idegen nyelvi kompe-tenciákat felmérő írásbeli teszt és a szóbeli nyelvi meghallgatáson való sikeres megfelelés szükséges. A kétnyelvű óvodai és általános iskolai fejlesztésre felkészítő képzés idegen nyel-vi alapozással kezdődik. emellett a különböző közismereti tárgyak és fejlesztési területek (testnevelés, ének-zene, vizuális nevelés és környezeti nevelés) köré épülő szakmódszertani tantárgyak bevezetéseképpen először a hallgatóknak egy szakmai-módszertani alapozó kurzust kell elvégezniük.

A „kétnyelvűség elmélete és gyakorlata” elnevezésű tantárgyelem zárása a nappali óvó- és tanítóképzésben a kezdetek óta kollokvium. A kurzus ugyanakkor teljes mértékben interaktív, műhelymunka jellegű; az elméletet a gyakorlattal, a szaknyelvet a tartalommal integráló, nézeteket feltáró, komplex, szemléletformáló tantárgy (hasonlóan magához a clil típusú oktatási formához). Az oktatásban alkalmazott munkamódszerek, tevé-kenységi formák és a  hagyományos kollokviumi értékelés – azaz az ismeretek megta-nulásának egy tétel kihúzása és felmondása által történő ellenőrzése – jelentősen eltért egymástól, ezért már 2006-tól jellemző volt oktatói részről a változtatási szándék. Az első módosítások kovács Judit nevéhez fűződnek (pl. egy elméleti és egy gyakorlati tétel húzása, párban történő vizsgázás: két hallgató vizsgázik egyidejűleg, akik az oktatóval és egymással folytatnak szakmai diszkussziót).

2008-tól kezdtem el kísérletezni a nézeteket feltáró kreatív feladatokkal (mesealkotás, vizuális megjelenítések, metaforák, gondolati térképek, folyamatábrák) egy PhD-kutatás keretében először gyakorló kétnyelvi pedagógusok körében, majd 2010-től elte tÓk-os hallgatókkal. eleinte ezek a feladatok csak kutatási célokat szolgáltak, de fokozatosan beigazolódott, hogy helyük van az oktatásban is, tehát tudatosan alkalmazni kezdtem őket a félév végén a hallgatói nézetek megismerése céljából. később a szóbeli vizsga előtti

„beugró” szerepét látta el négy kiválasztott feladat (lásd az 1. táblázat 1–4. feladata, az írásos reflexió csak később vált a vizsgaportfólió részévé).

Az érték vizsgája – a vizsga értéke

1. táblázat: A vizsgaportfólió elemei

A vizsgaportfólió elemei …és amit megmutatnak

1.

készítse el a kurzus témájához szervesen kapcsolódó vizuális megjelenítésű gon-dolati térképet (pl. kétnyelvűség, korai kétnyelvű fejlesztés, az intézményes korai kétnyelvűség központi elemmel)!

elméleti tudás, szakirodalmak ismerete (a tételsorban és a tananyagban szereplő mi-nél több fogalom, kétnyelvűséggel kapcso-latos szakkifejezés logikailag csoportosítva, rendszerezve, vizuálisan ábrázolva).

2. Ábrázolja az ideális kétnyelvi pedagó-gust egy tetszőleges, szabadon választha-tó technika alkalmazásával!

A kétnyelvi pedagógus számára szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, atti-tűdök, autonómia), diszpozíciók, valamint a kétnyelvi pedagógus feladatai.

3. Írjon egy mesét a kétnyelvi pe-dagógus viszontagságairól és győzedelmeskedéseiről!

A kétnyelvi pedagógus feladatai, kihívá-sai, nehézségei, negatív és pozitív hatások, segítők és ellenségek, mesemotívumok, pályaorientáció.

4. készítsen egy társasjátékot az ide-ális kétnyelvi pedagógussá válás folyamatáról!

A kétnyelvi pedagógus(hallgató) kihívásai, feladatai, a szükséges kompetenciák, erőssé-gek és gyengeséerőssé-gek, előremozdító és hátrál-tató hatások/tényezők/történések, akcióterv a saját önfejlődéshez, lll (élethosszig tartó tanulás), pályaorientáció.

5. Írjon reflexiót a fenti négy feladathoz külön-külön!

reflexió képessége, gondolkodási folya-matok tisztasága, eredetisége és mélysé-ge, kapcsolódási pontok, szimbólumok, érzelmek kifejezése, problémamegoldó és kritikai gondolkodás, lll, önismeret és pályaorientáció.

eleinte naplózással rögzítettem a hallgatók szóbeli kiegészítéseit és kérdéseimre adott vála-szait; később a részletes írásbeli magyarázat is a vizsgaportfólió részévé vált. ez a hallgatói magyarázat, elemzés és egyéni értelmezés alakult át később fokozatosan reflexióvá (1. táb­

lázat 5. feladata), amely fontos mérföldkő volt az értékelés szempontjából. Általa megis-merhetővé vált a vizsgázó (= alkotó) gondolkodási folyamata; annak egyedisége, mélysége és tisztasága; érzései, illetve tanulási folyamatának lépései és eredményei. Megítélhetővé vált a vizsgázó felkészültsége, tájékozottsága, elhivatottsága, tudatossága, tudásának meg-alapozottsága, valamint a portfólió elkészítésébe fektetett idő és energia. Bebizonyosodott mind az oktatói tapasztalat, mind a hallgatói visszajelzések alapján, hogy a „beugró fel-adatok” a reflexióval együtt teljes mértékben alkalmasak arra, hogy kiváltsák magát a té-telhúzást. Az általában időigényes, de tartalmas és mindkét fél számára érdekes szakmai diszkusszió (portfólióvédés) feleslegessé tette a további felelést, hiszen a tételhúzás idejére az oktató-vizsgáztató már magabiztosan meg tudta ítélni a vizsgázó felkészültségét.

trentinné Benkő éva

egy másik fontos és előremutató újítás az volt, amikor a hallgatókat arra kértem, hogy előzetesen, legkésőbb a vizsga előtti napon, küldjék el nekem e-mailben a vizsgára készített anyagaikat. ezáltal lehetőségem lett az alkotások előzetes megnézésére, a mese és a reflexiók figyelmes elolvasására, így a szóbeli vizsgára már az egyes hallgatók munkáiból „felkészül-ve”, jegyzetekkel és konkrét kérdésekkel érkezhettem. A portfólióvédésen így már elsősor-ban a gondolati térkép önálló, összefüggő bemutatására kérem a hallgatókat, valamint arra, hogy a többi kreatív alkotással kapcsolatos oktatói kérdésekre és felvetésekre válaszoljanak.

A szóbeli védés így is viszonylag hosszú időt vesz igénybe, de a vizsga és a portfólió értéke biz-tosabban és egyértelműbben meghatározható az oktató és a hallgató számára egyaránt.

Az új vizsgagyakorlat ismertetése után a hallgatói portfóliókkal kapcsolatban kiemelen-dő, hogy nagyon változatos az alkalmazott technikák kínálata minden egyes feladattípus-ban. A kétnyelvi óvópedagógus vizuális megjelenítésének kategóriájában (az 1. táblázatban összegzett portfóliófeladatok közül a 2.) találhatunk vonalrajzot, krétarajzot, festett, té-pett, hajtogatott, varrott alkotásokat, kollázst, montázst, photoshop segítségével készített fényképet, fiktív Facebook-profilt, mozgófilmet, bábokat, felakasztható mozgó díszeket és szemléltetőeszközöket, valamint fából, papírból, textilből, agyagból, illetve műanyag poharakból készített tárgyakat, játékokat. Az 1. ábra két hallgatói alkotást mutat be az ideális kétnyelvi pedagógus vizuális ábrázolására.⁵ A kötet fekete-fehér nyomtatása miatt színes ábrákat nem tartalmaz a cikk, míg a konferencia-előadáson számos hallgatói alkotás, valamint a vizsgázás egyes momentumait is megörökítő fénykép is bemutatásra került.

1. ábra: Példák a kreatív hallgatói alkotásokra (az ideális kétnyelvi óvodapedagógus ábrázolása) 5 A második rajzról írt hallgatói bemutatás a Függelékben olvasható (1. melléklet).

Az érték vizsgája – a vizsga értéke 4. Az új vizsgAgyAkorlAt értékelése

A megváltoztatott értékelési gyakorlat vizsgálatára akciókutatást végeztem. Minden sze-meszterben eltérő módon, másféle szempontok mentén kérdeztem meg a hallgatók vélemé-nyét a vizsgatapasztalataikról, alkotásaikról és saját szakmai és személyes fejlődésükről.

kutatási céljaim alapvetően a vizsgagyakorlat jobbítása, fejlesztése; a hallgatói és ok-tatói eredményesség fokozása volt. eleinte azt akartam megtudni, hogy a  kreatív és gondolkodtató feladatok, valamint a hozzájuk fűzött magyarázatok, reflexiók alapján megismerhetők-e és értékelhetők-e a tanulási eredmények. továbbá fontos volt a hall-gatók véleményének, érzéseinek megismerése az új értékelési rendszerrel és saját tanu-lási eredményeikkel kapcsolatban, mindezt összehasonlítva a hagyományos tételhúzós vizsgáztatással. később cél lett a hallgatók tanulási folyamatainak felmérése; többek kö-zött a felkészülésre szánt idő, autonómia, elmélet és gyakorlat integrálása, tudatosság és motiváció tekintetében. A feladatok közé tartozik továbbá a portfóliókészítés tanulást segítő, fejlesztő funkciójának tudatosítása, illetve a szemléletformálás az értékelés, tudás, felkészülés, reflexió terén.

számos alkalommal kértem és kaptam hallgatói visszajelzést a megújult vizsgagyakor-lattal kapcsolatban mind formális, mind nem formális keretek között, szóban és írásban.

A leggyakoribb általam alkalmazott technika a szóbeli és írásbeli kikérdezés volt, amely szabad véleménykifejtésként (mi a véleménye a vizsgáról) vagy néhány kérdés (pl. nehéz volt-e a felkészülés, hogy érezte magát vizsgázás közben) segítségével irányított fogalmazás formájában történt. később konkrétabb kérdéseket is megfogalmaztam, többek között annak vizsgálatára, hogy a hallgatók érzékelik-e az egyes portfólióelemeknek és magának a folyamatnak a tanulást támogató jellegét. ilyen kérdések szerepeltek a vizsga után véle-ményt kérő csoport-emailekben: „érezték-e, hogy a feladatok elkészítésével a vizsgára ké-szülnek? érezték-e, hogy a feladatok megoldása közben elméleti és/vagy gyakorlati szem-pontból közelebb kerülnek a korai kétnyelvű fejlesztés témájához? lehet-e létjogosultsága egy ilyen típusú vizsgáztatási gyakorlatnak a pedagógusképzésben? Ha igen, miért, és ha nem, akkor miért nem?”

Az alábbiakban egy kérdőív néhány kérdésére adott hallgatói válaszok alapján mutatom be a vizsgázók véleményét. (A kérdőív további kérdéseit a terjedelmi korlátok miatt most nem tárgyalom.) A mintát a 2015-ben vizsgázott óvópedagógus-hallgatók csoportja alkot-ta, akiket a vizsgaidőszak után kértem meg egy online felületen történő anonim válasz-adásra. Az érdekelt, hogy a hagyományos tételhúzós vizsgával összehasonlításban mennyit készültek a hallgatók erre a vizsgára. A kreatív feladatok kitalálása, minőségi megalkotása és reflexiója minden bizonnyal rendkívül időigényes folyamat, ugyanakkor, ha valaki nem akart sok energiát fektetni a munkába, illetve nem végzett szakirodalmi kutatómunkát a feladatok megoldásához, akár nagyon rövid idő alatt is elkészíthette a portfóliót. A be-érkezett vizsgaportfóliók döntő többsége minőségi munkát, alapos felkészülést mutatott.

A 2. ábrában összegzett hallgatói válaszok a feltételezésemet igazolták, a válaszadók több mint a fele (56%) ugyanannyit vagy még többet készült ilyen módon a kétnyelvűségvizs-gára, mintha a tételeket tanulta volna.