szemléletbeli különbségek A mAgyAr és Az Angol tAnári pályAmodell között
4. A két modell közötti szemléletbeli különbségek összefoglAlásA
A jelenlegi magyar pályamodell ihletője jól érzékelhetően az új évszázad első évtizedé-nek angol pályamodellje volt. látható azonban, hogy még David cameron első, koalí-ciós miniszterelnöksége alatt (2012 után) az új angol oktatási rendeletek szinte mindent megreformáltak: átszervezték az intézményi hátteret, egyszerűsítették a kritériumokat és a minősítési eljárásokat, valamint a pályamodell szerkezete is megváltozott. Az új rendszer jóval decentralizáltabb lett, és szinte kizárólag az iskolai értékelésre támaszkodik.
A legfontosabb koncepcionális különbségek a mai angol rendszer és a magyar pálya-modell között a következő pontokban foglalhatók össze:
Alapvető különbségek vannak a pályamodell céljainak kijelölésében és szerepének ér-telmezésében. A magyar modell inkább jutalmazó-ellenőrző célzatú, és ezáltal egy adott időszakig bezárólag nyújtott teljesítmény minőségére koncentrál, azaz inkább visszafelé tekint, míg az angol rendszer a fejlesztésre koncentrál, miközben a legkivá-lóbb, legambiciózusabb és a több munkát vállaló tanároknak ígér magasabb fizetést, ezáltal tehát inkább a jövő felé nyitott.
A magyar rendszer végletesen centralizált, a modell minden elemében és eljárásában a központilag előírt eljárásokon és a kívülről érkező, kiképzett értékelési szakemberek munkáján alapul. A magyar modell nem bízik az iskolák egyes tanárok munkájára vonatkozó ítéleteiben. Ugyanakkor az angol oktatási tanfelügyeletet kizárólag az iskola egészének teljesítménye érdekli, azt rendszeresen és szigorúan vizsgálja is, de az egyes tanárok munkájának megítélését teljes mértékben az iskolára bízza. Az angol felfogás szerint az iskolának (illetve annak igazgatójának) jól felfogott érdeke, hogy minél jobb tanárokat alkalmazzon és ne tűrje el a nem elég jó tanári teljesítményt, mert csak így biztosíthatja az iskola központi ellenőrzéseken való jó szereplését, azaz intézményének és saját pozíciójának javítását vagy megőrzését.
király zsolt
A magyar pályamodell az egyes tanárok egy adott időpontban vizsgált (vagy egy adott időpontig mutatott) pedagógiai és egyéb teljesítményét díjazza a magasabb pályaszint-re kerüléssel, így az, aki elért egy pályastációt, azt már nem is veszítheti el. Az angol rendszerben azonban a központilag, sztenderdekben meghatározott kritériumok alap-ján, de az iskolák által, a saját kontextusukban vizsgált elvárásokon túlmenően, inkább a különböző iskolai funkciók és feladatok ellátására való alkalmasság és hajlandóság a fő szempont, és a különböző pályaszakaszok gyakorlatilag állásoknak tekinthetők, amelyeket meg kell pályázni és sikeres pályázat esetén el lehet nyerni. A státusz mun-kaköri leírásokban leírt feladatokkal jár, és ha valaki ezeket nem látja el (pl. azért, mert éppen nincs ilyesmire szükség valahol), akkor nem jár neki a magasabb díjazás sem.
Például, ha valaki új iskolába megy, akkor először meg kell érdeklődnie, hogy a kisze-melt iskolában van-e szükség a fizetési kategóriájának megfelelő tanárra. ez különösen fontos a „vezetőtanár” pozíciónál, mert egyáltalán nem biztos, hogy minden iskolában igény mutatkozik ilyen beosztású pedagógusra – vagy azért, mert már van ilyen tanár az iskolában, vagy pedig éppen azért, mert nincs szükség az intézményben a státusszal járó funkciók ellátására.
lényeges különbség van a két modell értékelési szempontrendszerében és a minősítési rendszerek bonyolultságában is. A magyar rendszer rendkívül bürokratikus, sok és időigényes tanári és (központi) szakértői munkabefektetéssel jár, és (számos informális beszámoló szerint) adott esetben akár megalázó is lehet a tanárok számára. A mintavé-tel elve helyett sokszor fölösleges, mindenre kiterjedő alaposságra törekszik, miközben a sok szempont között elveszhet a lényeg, mindezek miatt pedig, nem utolsósorban, gyaníthatóan rendkívül drága is. Az angol rendszer nem sajnálja a pénzt és az energiát az iskolák minőségének felügyeletére (az Ofsted költségvetése és tervezett éves vizs-gálati programja publikus és hozzáférhető), és kíméletlenül, bárki számára elérhetően nyilvánosságra hozza a szigorú vizsgálatok ítéleteit, azonban az egyes tanárok munká-jának értékelését rábízza magukra az iskolákra.
Ha annak idején megfelelő mintának bizonyult az angol pályamodell, akkor talán az Angliában azóta bekövetkezett módosításokból is érdemes lenne levonni bizonyos követ-keztetéseket. Mint látható azonban, itt semmiképpen sem pusztán technikai-módszertani jellegű változtatásokra lenne szükség, hanem az egész pályamodell ennél jóval mélyebb, szemléletbeli átgondolására. Az eddig megismerhető magyar és angol tapasztalatok alap-ján már most is megfontolandó lehetne a rendszer céljainak, a centralizáltság mértékének, az egyes pályaszakaszok pontos „tartalmának”, valamint az értékelés-minősítés kritériu-mainak és eljárásainak koncepcionális revíziója.
szemléletbeli különbségek a magyar és az angol tanári pályamodell között hivAtkozások
Bölcsek tanácsa Alapítvány (2009): Szárny és teher. Ajánlás a nevelésoktatás rendsze
rének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére. http://mek.niif.hu/07900/07999/pdf/
szarny_es_teher.pdf (Letöltés ideje: 2016. október 14.)
crown copyright (2012): Teachers’ Standards May 2012. http://webarchive. nationalarchives.
gov.uk/20130401151715/https://www.education.gov.uk/publications/eOrdering-Download/teachers%20standards.pdf (Letöltés ideje: 2016. október 19.)
crown copyright (2014): Department for Education Interim school teachers’ pay and con
ditions document 2014. https://www.gov.uk/government/publications/interim-school-teachers-pay-and-conditions-2014 (Letöltés ideje: 2016. október 19.)
emberi erőforrások Minisztere és közigazgatási és igazságügyi Miniszter (2013): A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 349715/2013.
https://docs.google.com/file/d/0B-brb8Wxe4bXtzdoeHrlYjhmaFe/edit?pli=1 (Letöltés ideje: 2016. október 19.)
király zs. (2011): A tanári teljesítmény értékelése és a tanárok előmeneteli rendszere az angol közoktatásban. in: Falus i. (szerk.): Tanári pályaalkalmasság, kompetenciák, sztenderdek. Nemzetközi áttekintés. eszterházy károly Főiskola, eger. 25–46.
király zs. (2013a): tanfelügyelet, szakfelügyelet és a tanári teljesítmény értékelése Angliában. Pedagógusképzés, 10–11(39–40), 25–45.
király zs. (2013b): tanfelügyelet, szakfelügyelet és/vagy teljesítményértékelés. A mai magyar helyzet. Pedagógusképzés, 10–11(39–40), 5–8.
Oktatási Minisztérium (2001): A pedagóguséletpályamodell alapelvei – Vitairat.
Népszava Online (2010): július 12. Szakfelügyelet dönthet a pedagógusbérekről. http://
www.nepszava.hu/articles/article.php?id=322157 (Letöltés ideje: 2016. október 20.) [n.n.] (2010): szárny és teher. A Bölcsek tanácsa ajánlásai a nevelés-oktatás rendszerének
újjá-építésére. Új Katedra, 3(2), 2–5. http://www.ujkatedra.hu/uj- katedra-201002-100222 (Letöltés ideje: 2016. október 20.)
király zsolt függelék
a 2013-asszakMaiszTenderdek 8 TaníTásraés 3 TanárieTikáravonaTkozó
alaPszTenderdje
A tanításra vonatkozó fő pontok:
Magas követelményeket támaszt, amelyek inspirálják, motiválják és kihívások elé ál-lítják a tanulókat.
Biztosítja a fejlődés lehetőségét és az eredményességet a tanulók számára.
Magas szintű szaktárgyi ismeretekkel rendelkezik, és jól ismeri a tantervet.
képes jól strukturált órák tervezésére és megtartására.
képes úgy tanítani, hogy az megfeleljen minden tanuló tudásának és igényének.
igazságos és ösztönző értékelési módszereket alkalmaz.
Hatékony fegyelmezéssel biztosítja a megfelelő és biztonságos tanulás feltételeit.
részt vesz a tágabban értelmezett iskolai munkában.
Az etikai követelmények három pontja:
Megfelel az elvárható egyéni és etikai viselkedési követelményeknek.
Mindig tiszteletben tartja az iskola szabályzatában lefektetett elvárásokat.
A pedagógusokra vonatkozó törvényi előírásokban megkövetelt felelősségérzettel és a szabályokat tiszteletben tartva végzi munkáját.
(CRownCoPyRight 2012)
király zsolT habilitált egyetemi docens az elte Angol Nyelvpedagógia tanszékén dolgozik.
több angol nyelvkönyv és különböző oktatási és tesztelési anyagok szerzője. Főbb kutatási terü-letei a nyelvi tesztelés, a tanári munka értékelése, valamint a magyar és a brit oktatási rendszer kérdései.