A kutatás mérőeszközei: a tesztek

Az 1. tanév elején és mind a 4 tanév végén a kutatásba bevont tanulókkal megíratandó tesztek kísérlettervező, illetve az egyéb kémiatudást és képességeket is mérő feladatokat, valamint attitűdvizsgálatokra alkalmas kérdéseket is tartalmaznak. A teszteket a kuta-tócsoport vezetője és tagjai lektorálják, majd a szerzők a tesztek kérdéseit a lektorok és a gyakorló kémiatanárok véleménye alapján javítják és véglegesítik. Az így született nyom-tatásra kész fájlokat juttatja el azután a kutatócsoport vezetője a kutatásba bevont kémia-tanároknak. A tesztek eredményeit a tÁMOP projektben már használt sPss szoftverrel értékeljük (lásd 1.3 fejezet).

szalay luca – tóth zoltán 2.2.3 A tanulókísérleti feladatlapok

A négyéves kutatáshoz szükséges 24 db feladatlap és a hozzájuk mellékelt tanári segédletek a teszteknél leírtakhoz hasonló minőségbiztosítási folyamaton mennek keresztül. Minden feladatlap 3 változatban készül el, külön-külön a 2.2.1 fejezetben megjelölt 3 típusú cso-port számára (tehát összesen 3 x 24 = 72 db). Az így született, nyomtatásra kész fájlokat juttatja el a kutatócsoport vezetője a kutatásba bevont kémiatanároknak. A feladatlapok megoldásának időigénye az 1., 2. és 3. típus esetében rendre növekszik. ezért nagyon fon-tos mérni a feladatlapok megoldásához szükséges időt, s ezeket az adatokat is továbbítani a kutatócsoport vezetőjének.

Az első tanév tanulókísérleti feladatlapjai közül az alábbi négy kipróbálásai már foly-nak az iskolákban, és az ezekről készült fényképeket is elérhetővé tettük:⁷

1. A mi világunk – a részecskék világa. (témája az anyag részecskemodellje.) 2. Hogyan működik a sütőpor? (témája a fizikai folyamatok és a kémiai reakciók.) 3. Oldás és kötés. (témája az oldódás és a „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv.) 4. Milyen tömény rum kell a Gundel-palacsintához? (témája az oldatok összetétele és

tulajdonságai közötti összefüggések.)

Az 5. feladatlap is elkészült már, és jelenleg lektorálás alatt áll. ennek témája a keverékek szétválasztása, és címe: „segítsünk Hamupipőkének!” A 6. feladatlap témája az anyagok tulajdonságaik alapján történő azonosítása lesz, és a munkacsoportunk három gyakorló kémiatanár tagja fogja készíteni.

A feladatlapok 3. változata alapján a tanulók a szükséges előzetes tudás birtokában ma-guk tervezik meg és végre is hajtják a vizsgálatsorozatot, a kémiai kísérletek az általános iskolákban (szalay 2016) olvashatóhoz hasonló módon (3.8. Milyen tömény rum kell a Gundel-palacsintához?, ibid: 212).

2.3 a ProjekTvárhaTóeredMényeiéshasznosulásuk

A kutatásalapú tanulás (inquiry­based science education, iBse) idő-, eszköz- és anyagigé-nyessége ellenére (megfelelő körülmények között és módon, a lehetőségeket realisztikusan felmérve és a módszert nagy körültekintéssel alkalmazva) igen hasznos lehet a magyar ter-mészettudomány-oktatás korábbi vizsgálatok által feltárt hiányosságainak és problémáinak kiküszöbölésére. Az eddigi irodalmi adatok és előzetes hazai vizsgálatok alapján ugyanis fejleszti a természettudományos gondolkodást. továbbá segíti a diákokat annak meg ér té sé-ben, hogy hogyan is működnek a természettudományok és hogyan dolgoznak a természet-tudósok. A tanulói kísérletek önálló tervezése során a diákok maguk is gyakorolják a termé-szettudományos vizsgálatok lépéseit egyes olyan problémák megoldása során, amelyekhez már ők is rendelkeznek a szükséges előzetes tudással. Így a természettudományos fogalmak és összefüggések elsajátításán, valamint a magyarázatok megértésén túl megtanulják az

7 http://ttomc.elte.hu/galeriak

kutatásalapú tanulást, de hogyan?

ismereteiket, készségeiket és képességeiket új kontextusban alkalmazni, a különféle tudás-elemeket integrálni, szintetizálni és ennek eredményeit értékelni. erre a felnőtt élete során mindenkinek szüksége van az egészséges életvitel és a felelős állampolgári magatartás kiala-kításához, valamint az áltudományok által állított csapdák elkerüléséhez. Pozitív hatással le-het a módszer alkalmazása a motivációra és a természettudományok iránti attitűdre is.

A nagy tanulói aktivitást (’hands on’ and ’minds on’ activities) megkívánó kutatásalapú (iBse) módszerek kooperatív csoportmunka során való alkalmazása elősegítheti az élet számos más területén is használható, ún. „átvihető képességek” (transferable skills) fejlesz-tését is. A diákoknak mindenképpen hasznára válik, ha gyakorolják a teammunka során a feladatok és a felelősség megosztását, az idő- és erőforrások beosztását, a konfliktusok kezelését, megoldását. A 2016 szeptemberében indult projektben vizsgálandó módszerrel várhatóan jól fejleszthető több olyan kulcskompetencia is, amelyeket az európai Unió 2006. december 18-án hozott nyilvánosságra (2006/962/ek), és amelyek a jelenleg érvé-nyes Nemzeti alaptantervben is szerepelnek (NAt 2012).

A kutatás eredményeiből levonhatók majd arra vonatkozó következtetések, hogy adott tanulási célok esetében hogyan érdemes szervezni a kémiaórákon a tanulókísérleteket, il-letve a diákok mely csoportjai számára előnyös, ilil-letve hátrányos az adott szervezési mód.

ez lehetővé teszi, hogy a tanárok ezek tudatában, az előnyöket kihasználva és a hátrányo-kat lehetőség szerint csökkentve végeztessenek tanulókísérleteket. ehhez rendelkezésükre fog állni a projektben elkészített 24 db tanulókísérleti feladatlap 3 változata (tehát összesen 3 x 24 = 72 db feladatlap), amelyek szerkeszthető formában is szabadon elérhetők lesznek a honlap kémia-szakmódszertannal foglalkozó részén.⁸ A jelenleg érvényes Nemzeti alap-tanterv (NAt 2012) tanévente minimum 2 tanulókísérlet végzését írja elő, ami a kémia-tanulás 4 évére összesen csak 8 tanulókísérlet. A projektben kidolgozandó 24 db tanuló-kísérlet ennek háromszorosa, tehát bőven lesz lehetőségük a kémiatanároknak kiválasztani közülük az adott körülményeknek legmegfelelőbbeket. továbbá reményeink szerint a pro-jekt eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy minden magyar tanuló a kötelezően előírt 8 tanulókísérletnél többet is elvégezhessen a kémiatanulmányai során.

köszönetnyilvánítás

A tanulmány elkészítését a Magyar tudományos Akadémia tantárgy-pedagógiai kutatási Programja támogatta.

hivAtkozások

Bloom, B. s. (1956): Taxonomy of educational objectives, handbook I: The cognitive domain.

idézi: Bruck–towns 2009. David Mckay co. inc., New York.

8 http://ttomc.elte.hu/kiadvany/az-mta-elte-kutatasalapu-kemiatanitas-kutatocsoport-publikacioi

szalay luca – tóth zoltán

Bruck, A. D. – towns, M. H. (2009): Analysis of classroom response system questi-ons via four lenses in a General chemistry course. Chemistry Education Research and Practice, 10(4), 291–295.

Bretz, s. l. – smith, k. c. – Nakhleh, M. (2004): Analysis of the ACS blended gene­

ral chemistry exams using a new coding framework. idézi: Bruck–towns 2009. 227th American chemical society National Meeting, Anaheim, cA, March 28, 2004.

Nemzeti alaptanterv (2012): A kormány 110/2012 (Vi. 4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 66.

robinson, W. r. – Nurrenbern, s. c. (2006): conceptual problems and challenge problems, J. Chem. Educ. Online, idézi: Bruck–towns 2009.

szalay l. (2014): Mire jó a tanulói kísérlettervezés? in: károly k. – Perjés i. (szerk.):

Jó gyakorlatok a tanárképzés tudós műhelyeiből. Diszciplínák tanítása – a tanítás diszcip­

línái 2. elte eötvös kiadó, Budapest. 197–208. http://ttomc.elte.hu/sites/default/

files/kiadvany/szalayluca2015jun19mire_jo_a_tanuloi_kiserlettervezes.pdf (Letöltés ideje: 2016. december 9.)

szalay l. (2015a): A  természettudományos megismerés és a  kutatásalapú tanulás.

in: szalay l. (szerk.): A kémiatanítás módszertana. Digitális jegyzet. 128–133. http://

ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/kemiatanitas_modszertana_jegyzet.pdf (Letöltés ideje: 2016. december 9.)

szalay l. (2015b): Promoting inquiry-based teaching of chemistry. LUMAT, 3(3), 327–

340. http://luma.fi/lumat-en/3878 (Letöltés ideje: 2016. december 9.)

szalay l. (2016): kísérletterveztető feladatlapok a  kémia tanításához. in: szalay l.

(szerk.): Kémiai kísérletek az általános iskolákban. Digitális jegyzet. 172–228. http://

ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/kemiai_kiserletek_altalanos_iskolakban_0.

pdf (Letöltés ideje: 2016. december 9.)

szalay l. – tóth z. (2016a): An inquiry-based approach of traditional ’step-by-step’ ex-periments. Chemistry Education Research and Practice, 17(4), 923–961. http://pubs.rsc.

org/en/content/articlelanding/2016/rp/c6rp00044d#!divAbstract (Letöltés ideje: 2016.

december 9.)

szalay l. – tóth z. (2016b): Hagyományos tanulókísérletek kutatásalapú átalakítása – egy pedagógiai kísérlet hatásvizsgálata. Magyar Kémikusok Lapja, 71(12), 366–372.

szalay luca vegyész- (1986, Msc) és kémiatanári (1994) diplomát, majd PhD-fokozatot (2006) szerzett az eötvös loránd tudományegyetemen (elte). 2006 óta az elte kémiai intézetének adjunktusaként dolgozik. A Mikola sándor katedra birtokosaként a kémia-szakmódszertan el-méleti és gyakorlati tantárgyait oktatja. kutatási területe: inquiry­based science education (azaz a tudományos kutatás mintájára végzett természettudomány-oktatás).

TóTh zolTán a Debreceni egyetem nyugalmazott egyetemi docense. Vegyész- és kémiatanári diplomát, valamint PhD- és kandidátusi fokozatot szerzett kémiából, majd habilitált nevelés-tudományból. kutatási területei között szerepel a kémiai fogalmakkal kapcsolatos megértési zava-rok vizsgálata, valamint a tudásszerkezet modellezése tudástérelmélettel és szóasszociációs teszttel.

3. A tANUlÓi és A tANÁri

kOMPeteNciA Mérése