Különleges lineáris szerkesztés: fraktálszerkezet

Olyan ez a szerkesztés, mint egy fa: van törzse, van egy főága, s vannak oldalágai, de ezek az oldalágak a főághoz csatlakoznak. Fraktálszerkezetnek nevezném, de ehhez szükséges némi magyarázat.

Közismert tény, hogy a retorikai érvelés nem azonos a formális logika érvelé-sével, gyakorlati érvelésnek, mindennapi érvelésnek, retorikai argumentációnak, egyszerűen argumentációnak szoktuk nevezni (Toulmin 1958, Perelman 1958, 1982). A formális logika érvelése szigorú szabályokat követő személytelen de-monstráció; ezzel szemben a retorikai argumentáció nem követi a formális logika szigorú szabályait (enthümémával és példával érvel), mindig személyes, sőt szaba-dabb, teljesebb, ékesebb (Szvorényi 1858: 142), vagyis a formális logika szem-pontjából szabálytalan. A következő analógiát állíthatjuk fel: a demonstrációelmé-let úgy aránylik az argumentációelmédemonstrációelmé-lethez, mint az euklidészi geometria a fraktál-geometriához (Benoit Mandelbrot elméletéhez). Az analógia értelmezéséhez egy interjúból idézek: „Miért ilyen elterjedtek a fraktálok világunkban? – A kérdést meg kell fordítanunk: valójában az a furcsa, hogy a letisztult, euklidészi geometria egyáltalán működik. Csak az ember által alkotott tárgyakat és az egyensúlyi kristá-lyokat határolják egyenes vonalak, sík lapok vagy sima felületek. A fraktálok a természet alapvető megjelenési formái – mondja Kertész János. – Fraktálszerűen szerveződnek a fák ágai, a hópelyhek, a csipkézett hegycsúcsok, a vérerek szöve-dékei, a felhők. Ebben az a megdöbbentő, hogy a fraktálok kialakulásában gyöke-resen eltérő folyamatok játszódnak le, mégis működnek olyan önszerveződő

me-chanizmusok, amelyek kialakítják e struktúrákat. A természetben ugyanis alig talá-lunk egyensúlyi folyamatokat, a jelenségek zöme nem egyensúlyi történésekre vezethetők vissza, ezek instabilitássorozatai alakítják ki a fraktálokat” (Magyar Nemzet 2010. nov. 13., 28). A fraktálok tehát természetes szerkezetek, szabályta-lannak tűnnek, de mégis van sajátos szerveződésük. Az ember által alkotott, elvont formális logika szabályos, de az emberek mindennapi érvelése ehhez képest sza-bálytalan, mint a valóság, de mégis van benne rendszer (A. Jászó 2012: 214–220).

Gondoljuk meg: a mindennapokban nem beszélünk logikai-matematikai képleteket követve, furcsa volna; de az is furcsa volna, ha egy matematikus a retorikai argu-mentáció logikáját követné, s nem a formális logika szabályait. Az interneten bősé-gesen lehet tájékozódni a fraktálgeometriáról, s azt is megtudhatjuk, hogy létezik fraktálzene és fraktálfestészet. S a kört bővíthetjük az irodalmi fraktálszerkezettel.

Ezeket a gondolatokat átvihetjük tehát a regény szerkezetére is. Elképzelhető egy abszolút szabályos, kimért szerkezet (pédául egy kötött formájú vers), de egy mese, egy elbeszélés, egy regény – főleg egy romance – nem ilyen szabályos: kö-veti az események vagy az elbeszélő hangulatának sodrását. Van benne rendszer, de nem olyan, amilyet egy szigorú komponista – mint egy Jókait meg-nem-értő kritikus – elvárna. Az ilyent nevezem fraktálszerkezetnek. Egyébként az ilyen szerkesztés összhangban van a retorikai érveléssel: ezt úgy értem, hogy a retorikai érvelés nem formális logikai érvelés, ahhoz viszonyítva szabálytalan; hanem való-színűségi érvelés, az igazolható véleménnyel foglalkozik, a bizonyíték nem a szil-logizmus cáfolhatatlan nagy premisszája, hanem a többé-kevésbé erős érvek elfo-gadhatósága.

Jókai stílusát a beszéltnyelviség jellemzi (erre minden monográfusa utal), lát-tuk, hogy érvelése a mindennapi logikát követi (ezt bizonyítottam a példák, az enthümémák és a toposzok alkalmazásával), most pedig amellett érvelek, hogy regényeinek szerkezete is egy természetes struktúrát követ, ezt nevezem fraktál-szerkezetnek. A legegyszerűbb fraktálszerkezet kétágú: egy ág csatlakozik a törzs-höz vagy főághoz; a bonyolultabbak két vagy több ágat csatlakoztatnak a főágba.

Kétágú szerkezete van A gazdag szegények-nek (1890). A történet sokáig egyenes vonalú: lényegében a „Zöld paradicsom” nevű hajdani vendéglőből kiala-kított bérházban lakó szegények, főleg Kapor Ádám és élettársa összeházasodásá-nak története. A grófkisasszony megérkezik a bérházba, de a háttérben húzódik meg (mint sok más regény főszereplője). A 29. fejezetben kanyarodunk vissza az előzményekhez: a grófkisasszony anyjának és a grófkisasszony hajdani udvarlójá-nak tragikus házasságáról van szó, majd az anya lánya felkutatására indul. A két szál összekapcsolódik: találkoznak, de a lány marad a szegénységben, új életében.

az anya lánya felkutatására indul

a grófkisasszonynak és a „Zöld paradicsom” lakóinak története\

Hasonlóképpen kétágú szerkezete van a Páter Péter c. vadromantikus regény-nek (kétszomszédvár-történetregény-nek az 1500-as évekből). A fővonulat Páter Péter története. Megtudjuk róla, hogy eredeti neve Csorbai Tihamér, s azért akar jezsuita szerzetes lenni, hogy vezekeljen. Bűne az, hogy szerelmes a mitosini úr, Likavay Grácián lányába, Magdolnába, de megölte a lány bátyját egy párbajban. Felszente-lése előtt egy próbát kell kiállnia; két lehetőség között választhat: vagy az inkvizí-ciós kínzásoknál kellene segédkeznie, vagy a madocsányi kastélyba kellene men-nie, hogy az úrnő kisfiát tanítsa. Ez utóbbi lehetőséget választja. Itt azonban az inkvizíciónál is erősebb a kínzás: az úrnő, Idalia (özvegy Karponay Ferencné) ugyanis szenvedélyesen szerelmes belé. Páter Péter felfedez egy titkos alagutat, amely a szomszéd vár templomába visz, itt találkozik régi szerelmével, Magdolná-val. Megbeszélik a szökést, de Idalia követi az alagútban, kilesi a titkot, és levelet ír a mitosini úrnak, Gráciánnak. A regény másik szála Grácián bosszútervének kivitelezése, s tervének ravasz végrehajtása. Összekapcsolódik a két szál, mindenki elpusztul. Nagy Miklós ponyvaregénynek minősíti a Páter Pétert, lehet, hogy ezért nem került be az Unikornis-sorozatba (1999: 97), én inkább szélsőségesen roman-tikus történetnek nevezném, stílusa igényesebb, mint egy ponyvaregényé.

Likavay Grácián bosszúterve

Páter Péter vadromantikus története, lányszöktetési terve

Kétágú a Szép Mikhál szerkezete is. A szerencsétlen nő sorsát követhetjük vé-gig, kivégzéséig; egyszer indul el egy másik eseménysor: Kalontai Bálint katonás-kodása, rabsága, szabadulása. A két szál összekapcsolódik.

Háromágú a szerkezet a A régi jó táblabírák első kötetében. Főága az éhező parasztok szenvedéseit és az őket segítő táblabírák cselekedeteit mutatja be, másik ága a felelőtlen főnemeseket és az újgazdag Krénfy gonoszságát. A két szál a hete-dik fejezetben találkozik, amikor is a táblabírák arra akarják rávenni Krénfyt, hogy nyissa meg magtárait. (Most értjük meg, miért hívta meg Krénfy a grófokat, miért változtatta a bérleti szerződést záloglevélre: tulajdonos lett, s nem vehették el tőle készleteit.) Végül Fenyéri erőszakkal megnyittatja a magtárakat, emiatt beperelik, elveszíti vagyonát, de ügyvédi állását visszakapja. A harmadik szál a hatodik feje-zet, Tarnóczy Irén bemutatása.

A második rész bonyolultabb, az első kötetben jelzett szereplők itt megjelen-nek, s a szálak a nyolcadik fejezetben futnak össze. Többen írják, hogy detektívre-génnyé alakul; igaz, hogy fő témája István gróf meggyilkolásának kinyomozása, de inkább azt mondanám, hogy az első kötet a bűn, a második a bűnhődés. Kiderül, hogy mind a szegények, mind a gazdagok tragédiájának Krénfy az okozója, s ezért bűhődnie kell.

A bonyolultabb szerkezetet egyik korai, viszonylag rövid regényén lehet jól szemléltetni. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg könyv alakban, azonos évben a másik török témájú regénnyel, az előzménynek tekinthető Fehér rózsával (főszereplője a 18. századi népvezér, Halil Patrona; Behram, Halil Patrona fia az összekötő kapocs a két regény között). A janicsárok végnapjai cselekménye a kö-zelmúltban, az 1820-as években játszódik, amikor is a törökök országában háborús állapotok uralkodtak, az uralkodó pedig, II. Mahmud szultán (1808–1839) változá-sokat akart bevezetni, s ezen törekvését akadályozták a janicsárok. A regény fősze-replője Tepelenti Ali, Albánia kegyetlen és ravasz uralkodója, ugyanolyan veszélyt jelent, mint a janicsárok. Úgy tűnik fel, hogy az elágazások a regény második felé-ben megszaporodnak. Jókainak – mint hírlapírónak és szerkesztőnek – nagy gya-korlata volt a címadásban (Sőtér 1941: 168), ezt ebben a regényben is szemléltethe-tem, s az eredeti fejezetcímek mellé odaírom a főbb eseményeket:

A seleuciai üregek A dzsin jóslata: „Ott állandasz ezüstáll-ványon”. „Leend idő, amikor egyszerre két helyen léssz”, Janinában s Sztam-bulban egyszerre. Sejtjük, hogy a dzsin Behram, Halil Patrona fia.

Eminah Eminah, Ali felesége megszökik a

gö-rög lánnyal (mert tanúja Ali kegyetlen-ségének, s nincs maradása).

Török paradicsom Ali bérgyilkosokat küld Gashko bejre.

A tóba fojtatja három fiának három há-remét. A három fiú most már teljesíti Ali parancsát.

a brenóci grófok és Krénfy egyezsége

az éhségmenet, a táblabírák vizsgálata, a magtárak megnyitása

Tarnóczy Irén jótékonykodása

Gashko bej A bérgyilkosokat elfogják, s vallanak.

Eminah is bevádolja a szultánnál Alit.

Férfi a veszélyek között Harcok, a három fiú elpártol Alitól.

Az oroszlán a rókabőrben Ali beszorul várába. Az ostromlókat egymás ellen uszítja (felhasználja a gö-rög testvérpárt). Szétzüllik az ostromló sereg.

Az albán család Megismerjük Ali gyermekkorát, barát-ságát Behrammal, Halil Patrona fiával (kitérés, háttér).

Mahmud tolla A szultánnak a rejtélyes toll (Halil Patrona) jósol: kedvenc hölgyét meg kell ölnie. Tovább uralkodik.

A cserkesz és családja A görög kereskedő ellopja a cserkesz testvérpárt: meg kell ismernünk a ké-sőbbi szereplőket: Milieva a szultán kedvence lesz később, Thomár pedig hadvezér (kitérés, háttér).

A bosszúálló Unokáját és két fiát csellel megöli Ali.

„Begtas kertjének virágai” A janicsárok története (kitérés, háttér).

A megáldott leány A görög kereskedő és a cserkesz test-vérpár megmenekül. A seleuciai bar-langban segítik meg őket az ott élő szerzetesek.

Táncvigalom a szerájban A valideh születésnapját ünnepelik. A janicsárok a fellázított csőcselékkel megtámadják a szerájt. A lázadás leve-résében szerepük van a cserkesz testvé-reknek.

Kursid basa Kursid basát küldik Ali ellen.

Caretto Az olasz tüzér megszökik Ali várából.

Eminah Eminah visszatér, rábeszéli Alit a

meg-adásra.

Az ezüstállvány a szeráj előtt Alit lefejezik. Teljesül a jóslat: egyszer-re két helyen van: feje ezüsttálcán Sztambulban, teste Janinában.

A kettétört kardok A janicsárok lázadását leverik.

Láthatjuk, hogy a lineáris szerkesztés következetes. A kitérőknek megvan a funkciójuk: vagy új szereplőket ismertetnek meg, vagy az események hátterét adják meg, végül összekapcsolódnak a fővonallal.

A Fekete gyémántok eseménysora több, bonyolult elágazásra épül. Fő vonala, törzse Berend Iván története; ehhez kapcsolódnak a mellékvonalak, amelyek egy-mással is kapcsolatban vannak, meg a fő történettel is. Az első kötet egyszerűbb szerkezetű, a második kötet bonyolultabb.

A bevezető elmélkedés és a földtörténeti narráció után megismerkedünk a fő-hőssel, Berend Ivánnal, Evilával és Szaffrán Petivel, Kaulmann Félix tervével:

Kaulmann elszökteti ravasz módon Evilát. Berend Ivánnal Pesten találkozunk, az Akadémia levelező tagja lesz, társasági felolvasást tart, párbajozik. Közben két mellékszál csatlakozik a fővonalhoz: 1. Theudelinda grófnő története, Sámuel apát és Iván menekítik ki kastélyából, Iván házába viszik (Sámuel apát aláíratja vele vagyona átruházását); 2. Kaulmann Félix és Sámuel apát beszélgetése: megtudjuk terveiket.

A fővonal folytatódik: Iván megismeri a háttér-manővereket Belényi Árpád leveléből, a kardpájban is győz, elhagyja a társaságot. Visszatér bányájába, elkez-dődnek a bajok: elcsábítják munkásait, felrobban és ég a bondavári új tárna, majd Iván eloltja a tüzet egy hűséges munkásának a segítségével. Ebben a szakaszban a mellékszálak szövevényesebbek: 1. Tibald herceg házába fogadja Evelinát (aláírat-ják a herceggel a vagyon másik felének átruházását). 2. A gazdag görögtől, Csanta Ferenctől kicsalják a pénzét: bondavári részvényeket vesz. 3. Vasutat akarnak épí-teni, a szegény embereket ráveszik, hogy kérjék Bécsben a vasutat. Eleinte nem írják alá a vasútról szóló szerződést, de Csanta uram részvényvásárlása után aláír-ják. 4. Evelina Párizsba megy. 5. A tűz után bekövetkezik a csőd. Evelina nem

a cserkesz testvérpár megmenekülése a cserkesz testvérpár elrablása események a szultán udvarában a birodalmat fenyegető két, önállóságra törekvő veszély:

Ali és a janicsárok legyőzése

Ali gyermekkora a janicsárok története

hagyja magát áruba bocsátani. 6. Lezárások, a mellékszálak elvarrása: Evelin eltű-nik Párizsból, Sámuel apát elvonul, Kaulmann elszökik, de vonatbalesetben hal, Csanta uram meghal, Belényiék visszaköltöznek házukba, Angela grófnő meg-hal egy baleseben.

Bonyolultabb a szerkezete a Szomorú napok (1856) horror- és bűnügyi re-génynek, bár erős társadalomrajz is van benne, hiszen hátterét az 1831-es kolera-járvány és lázadás, valamint a bontakozó pánszlávizmus képezi. Az utószó írója, Gángó Gábor azt állapítja meg, hogy nem szabad ezt a regényt a dilógiához mérni, mert ez „más műfaj, és e más műfaj követelményeinek minden tekintetben magas színvonalon eleget tesz.” Azért bonyolult a szerkezet, mert minden fejezetben új szereplőt ismerünk meg, de valahogyan mindegyik szereplő kapcsolatban van a fő szállal, és kapcsolatban vannak egymással is. A fő vonal mindenképpen az alakuló lázadás, mely a Hétfalusy-kastély ostromában kulminál, de ebben az ostromban találkoznak a szereplők, s feloldódnak az ellentétek, a jószándékú emberek egy-másra találnak. Ha ábrázolnánk a szerkezetet, annyi „faágat” vehetnénk fel, ahány fejezet van a regényben az ostromig (15 + 3 fejezet).

Evelina Bécsben, majd Párizsban, kulcsszerepe a bukásban Tibald herceg, az uradalom másik felének

megszerzése

Berend Iván küzdelme a fennmaradásért, a bányatűz, az ellenfél összeomlása

Csanta uram, a zsugori görög beszervezése

a „halinatisztelet”, a vasútépítés kierőszakolása

Theudelinda grófnő története, a bondavári uradalom felének megszerzése

Berend Iván otthonában, majd szereplése a fővárosban, Delej ország utópiája

Kaulmann Félix és Sámuel apát tervei

Az Akik kétszer halnak meg első része (A „tegnap”) a szabadságharc története, de a „hátországból”, „alulnézetből”. A háromszög szereplői: Illavay Ferenc szolga-bíró, a köznemes, igyekszik a rendet fenntartani, a szabadságharccal rokonszenvez, de a harcokban nem vesz részt. – Ellentettje: Temetvényi Ferdinánd, a földbirtokos, a főnemes, kivár (Bécsből menekül, meghúzódik a Felvidéken). – Közöttük van (szintén Illavay ellentettje) a hebehurgya, zűrös fiatalember, Illavay unokaöccse, Opatovszky Kornél. A „tegnap” szerkezete fraktálos: Illavay cselekedeteinek törté-nete – a 10. fejezet kitérés: Temetvényi Pálma törtétörté-nete –; azután a 26., 27., 28., 29 fejezet Kornél házasságának története; az utolsó három fejezet visszatér Illavayhoz.

A második kötet, a „ma” szerkezete bonyolultabb.

Egyáltalán nem egyszerű ezeknek a regényeknek a szerkezete. Feltűnő, hogy az elágazások a regények második felében szaporodnak. Ez azt jelzi, hogy az ese-mények bonyolódnak, ez is egyfajta fokozás: mindenképpen tudatos szerkesztés eredménye.