Bernard és goodyear (1998: 305–316) két etikai kódexet hasonlítanak össze: egy amerikait, melyet 1993-ban fogadtak el (Association for Counselling Education and Supervision) és egy angolt (The British Association for Counselling) 1996-ból.
Az amerikai etikai kódex
Az amerikai először is leszögezi, hogy a segítő szakmákhoz tartozó, általános etikai kódex előírásainak 1.
betartása a szupervízióban is kötelező, ez mindennek az alapja. A mental-health-community, vagyis a segítő szakmák egy szervezetbe tömörülve közös etikai kódexet fogalmaztak meg. A szupervízió speciális
etika
55
etikai kódexe is közös, és minden mentálhigiéniával foglalkozó segítő szakmára érvényes (szociális munka, pszichológia, tanácsadás, pedagógia stb.).
Az amerikai kódex az angollal ellentétben nem tesz különbséget a munkahelyi vagy a munkával kapcsola-2.
tos szupervízió és a felsőoktatási tereptanári feladatok között.
Szupervíziónak tartják a szolgáltatás minőségének ellenőrzését és fejlesztését, vagyis az adminisztratív 3.
funkciót; a klinikai szupervíziót, amely a támogatói és oktatói feladatot végzi, az elméletek alkalmazását és a készségek tanítását is beleértve, vagy mindkét feladatot egyben.
Az etikai útmutató a következőkben segíti a szupervízort:
4.
figyelni arra, hogy a kliensekkel és a szupervizandokkal az etikai szabályoknak megfelelően foglalkoz-a)
zanak, jogaik érvényesülhessenek;
figyelembe venni a szupervizandok szakmai szükségleteit úgy, hogy az összhangban legyen a kliensek-b)
nek nyújtott jóléti és szolgáltatási követelményekkel;
az intézményi politika, a szabályok és eljárások, a programokkal kapcsolatos követelmények (sztenderdek) c)
megfogalmazásában.
Az alapfeltevés az, hogy a segítő szakmákban a szupervízió folyamatosan jelen van, a szakmai karrier min-den fejlődési szakaszában, minmin-den intézményben, és általában integratív: adminisztratív és klinikai egyben.
A kódex három részből áll (a részleteit itt nem mutatom be):
1. A kliensek jóléte és jogaik. Ez a rész főleg a titoktartás szabályairól szól, valamint a szupervizandnak a klienssel végzett szakmai munkája felügyeletéről.
2. A szupervizand szakmai támogatása és fejlődésének elősegítése a kliens érdekeivel összhangban.
Ebben a részben elsősorban a szupervízor és a szupervizand kapcsolatának kereteiről van szó, valamint – hangsúlyozottan – az értékelés felelősségéről, a kliensek jelen-, illetve jövőbeli érdekeinek megfelelően.
3. A program irányításával kapcsolatos feladatok. Itt a szupervízor és a szupervízió minőségéről van szó, a kompetenciáról, a szakmai fejlődéssel járó kötelességekről, hogy ki lehet szupervízor és szupervizand; az egyéni és személyes témák megbeszélésének kereteiről, a szupervízornak az őt foglalkoztató intézmény felé való felelősségeiről, és az eljárások kereteiről.
Az angol etikai kódex
Az alap itt is a szakmai etika. A különböző pontok között egyes helyzetekben ellentmondások, konfliktusok lehetnek, ez várható is. Ilyenkor a szupervízor és a szupervizand egyéni felelőssége dönteni az ellentmondá-sos helyzetben, megoldani a problémát. a szupervízió alatt a tanácsadói támogatást, a klinikai szupervíziót, a nem vezetői szupervíziót értik. Bár lehetnek a szupervíziónak oktatási elemei, a szupervízió nem lehet képzési célú (vagyis a tereptanárság nem tartozik ide!). A szupervízió különböző módokon, folyamatokban, keretekben, időtartamban valósul meg, a szükségletek és az intézmény lehetőségei szerint.
A szupervízió etikájának legfőbb témái
diszkriminációellenes gyakorlat a szupervízióban.
1.
a szupervízió módjai:
2.
egyéni, a szupervízor és a szupervizand személyes részvételével;
a)
csoportos, a szupervízor kiemelt szerepben van;
b)
két kolléga közötti kölcsönös, személyes részvételen alapuló
c) peerszupervízió;
csoportos
d) peerszupervízió, váltott vezetéssel, kölcsönösen, egymás között.
A különböző módok nem mindenkinek felelnek meg, az utolsó kettő nem használható a pályájuk kezdetén lévő szakemberek, illetve hallgatók esetében.
Az etikai kódex két részre van osztva:
az etikai kódex (az értékrendszer);
a)
gyakorlati kódex (az alapelvek alkalmazása).
b)
Az etikai kódex A)
A szupervíziós kapcsolat mibenlétéről szól, alapelve a felelősség, az egyenlő bánásmód, az egymás iránti tisztelet, a kettős kapcsolat tilalma, a másik kihasználásának tilalma. További alapelvek:
a titoktartás;
●
a biztonság (a szupervizand és a kliens biztonsága). az
● ambiance (az ülés hangulata), a kettős kapcsolat
kizárása vagy tisztázása, az állandóság és egyértelműség;
hatékonyság (a munka minősége);
●
a szerződés, a szupervízió feltételeinek tisztázása;
●
a szupervízor kompetenciája.
●
A gyakorlati kódex három részből áll:
B)
Felelősség
1. . A szupervízió feladatai, keretei; mivel kell és mivel nem szabad foglalkozni, melyek a kettős, ellentétes feladatok, viszonyok, amiket tilos folytatni; a nem etikus viselkedés kifelé való jelzésének fel-tételei, mikor kötelesség az észleltek jelzése.
Kompetencia.
2. a szupervízor maga is minden esetben gyakorló szakember. a képzés és továbbképzés kötelessége a szupervízióban, a szupervíziós témák keretei a szupervízor képzettsége szerint, a külön-böző szupervíziós módok alkalmazása a praxis és a képzettség szerint.
a szupervízió folyamata, vezetése 3.
A szerződés a)
a titoktartás feltételei: milyen körülmények között, kinek és milyen formában lehet/kell információt b)
továbbítani a kliensekről vagy a szupervizandról.
etika
57
a szupervíziós folyamat vezetése. Szakmai és intézményi keretek a szupervízióban. a szupervízió c)
elválasztása a vezetési feladattól. a szupervízió megszakítása (mikor, miért és hogyan).
a szupervíziós háromszög etikai dilemmái
A felelősség megosztása: miben felelős a szupervízor?
a kliens(ekk)el szemben:
●
jólétükkel kapcsolatosan;
1.
ne károsuljanak (jogaikban, lelki és konkrét ügyeikben;
2.
biztonságban legyen, szakmai felelősségét megőrizze és fejlessze (ne hagyjuk túl nagyot tévedni, ne 3.
károsuljanak a kliensek érdekei).
az intézmény felé:
●
az elvégzett munka összhangban legyen az intézmény felelősségével;
1.
az intézmény céljait szolgálja, és vegye figyelembe a korlátokat és a kényszereket, 2.
az intézmény szabályai legyenek betartva.
3.
természetesen mindezt egyszerre betartani úgy, hogy még jó légkör is legyen közben, nagyon nehéz, csaknem lehetetlen. ezért vagyunk állandó döntéshelyzetben szupervíziós munkánk során.
Gyakorlatok a szupervíziós dilemmák átgondolásához
a feladat minden esetben ugyanaz. gondold át a szupervíziós ülést, elemezd a folyamatát, és a szupervízor dilemmáit! Mit tegyen?
1. a szupervizandot rég ismered, és nagyon jóban vagytok, de csak munkahelyi a barátság. nemrég szülinapi bulit rendezett, és téged is meghívott. a buli klassz volt, egy kis ajándékot is vittél neki. a tegnapi szupervíziós ülésen elmondta, hogy nagyon jól halad a kliensével. A kliens munka nélküli autószerelő, évek óta küszködik, de nem talál megfelelő munkahelyet. Néha keres valamit azzal, hogy megszereli ismerősei autóját, de nem sikerül egy állandó helyre bekerülnie, ha meg bekerül, rövid időn belül felmondanak neki különböző okokból, néha miatta, néha nem. Most is ajánlottak neki valamit; megbeszéltétek, hogyan mu-tatkozzon be, remélhetőleg felveszik, és talán itt megmarad. Jó érzéssel váltatok el, együtt mentetek kifelé, elkísért az autódig. Akkor kiderült, hogy az autót nem tudod beindítani. Ő örömmel segített, negyed óra alatt rendbe hozta a hibát. A szupervizand reméli, a következő héten már nem lesz munka nélkül a kliens.
2. Tereptanárként egy jóindulatú, de félénk hallgatód van. Egy idős néni a kliense, akivel nagyon jóban van.
a néni panaszkodik, hogy családja elhanyagolja, hetekig rá sem néznek. megbeszéltétek, hogy felveszi ve-lük a kapcsolatot, és megpróbálja közelebb hozni őket a nénihez. Ez már két hete volt, de még nem sikerült neki egy családtagot sem megtalálni. Ha a te kliensed lenne, úgy érzed, már rég összehoztál volna egy családi megbeszélést, amin te is részt vettél volna.
3. Szupervíziós csoportodban egyre több utalás hangzik el a vezető autoritatív önkényességére, sőt a munkatársaival és a kliensekkel szembeni erkölcstelen és törvénytelen viselkedésére vonatkozóan. a cso-portban a lelkiismeretes és képzett szociális munkások egyre inkább demoralizálódnak, kerülik a vezetőt, és talán már a kliensek felé is minimalistákká válnak. az utolsó ülésen az egyik legjobb kolléga elmondta, hogy másik munkahelyet keres, már tárgyal is valahol.
4. A szupervizand azt meséli, hogy a múltkor egy gyerekért küldték el, hogy hozza el egy intézetből, és vi-gye el a számára kijelölt nevelőszülőkhöz. Döbbenten látta, hogy délután az intézetben a vi-gyerekek maguk-ra hagyva, fázva és talán éhesen is, tétlenül unatkoznak. Csak egy őr vigyáz rájuk, főleg a kapumaguk-ra, nehogy kimenjenek. a „te gyerekedet” sem akarta elengedni, csak hosszas telefonálások után sikerült felhajtani az igazgatót, aki igazolta, hogy mehet veled. a láthatóan megfélemlített gyerek örömmel ment az új helyére.
5. tereptanárként lelkes, okos és energetikus hallgatód van. a kapcsolat közöttetek nagyon jó, nagyra értékel téged, a tudásodat, a szakmaiságodat, és megértőnek tart a kliensekkel és vele szemben is. A kli-enseivel is jó a kapcsolata. néha jópofán panaszkodik, hogy mennyire nem gyakorlatorientált az egyetemi képzés, milyen kicsinyesek a követelmények, de ezzel nemigen foglalkoztok. a kollégáid szerint arrogáns, a kötelező megbeszélésekre néha bejön, máskor nem. Az egyik kliensének hivatalos ajánlólevélre van szük-sége ahhoz, hogy adósságait részletre fizethesse, a hallgatód már meg is írta. Ez szerinted is helyes lépés, mivel a kliensnek sürgős és fontos. A levelet az intézményi szabályok szerint alá kell íratni a vezetővel, de ő most szabadságon van, és ha visszajön, biztos ezer kérdése lesz, meg más dolga – eltarthat egy ideig, míg egyáltalán aláírja. a hallgatód azt kéri, hogy azonnal adhassa át a levelet a kliensnek. nem vagy biztos benne, hogy nem teszi meg így is, úgy is.
6. Szupervizandod gyerekeit egyedül nevelő nő, rengeteg családi, anyagi és az utóbbi időben egészség-ügyi gondja is van. Jól képzett szociális munkás, de az utóbbi időben egyre inkább csak magáról van szó a szupervízióban. a múltkor, mikor rákérdeztél, mi van az egyik legproblémásabb kliensével, kiderült, hogy nem is tudja, mi van vele, már egy hónapja nem beszéltek. akkor éppen letartóztatták egy verekedés mi-att. Előtte arról volt szó, hogy családja kidobta otthonról, és nem tudja, hová menjen. Attól tartasz, hogy a szupervizand elhanyagolja a munkáját, nem csak ezt a kliensét „felejtette el”.
etika