a vezetés két kategóriája:
aktuális
● : irányt adó, ténylegesen vezető;
potenciális
● : a vezetés tehetsége, valakinek a vezetői adottságai.
A vezetés mindig tényleges vagy potenciális követőkhöz társul, legyenek azok egy szakmai csoport, más-féle csoport vagy tömeg. a vezetésnek mindig ilyen vagy olyan autoritása van.
A vezetés jellemzői kultúrafüggőek. Az állatvilágban is, különböző kultúrákban is más és más a vezető alakja.
Hogyan mérjük a vezetés effektivitását, hatékonyságát?
A legegyszerűbb mérce: hány követőt tud a vezér összegyűjteni? Ilyen mércével például Hitler egy idő-szakban nagyon effektív vezető volt. A probléma az, hogy ez a mérce inkább a hatalmat, az erőt, mintsem a vezetést méri.
Ezért érdemes más mércét használni: felmérni a követőkre gyakorolt hatást. Ez a vezetés sikerét a cél, a vízió, valamint aszerint ítéli meg, hogy a követők milyen és mennyi erőfeszítést tesznek a célkitűzések el-érése érdekében.
a funkcionális vezetési modell szerint a vezetés egy olyan viselkedési minta, amely segíti egy csoportnak elérni a céljait, elvégezni feladatait. Ebben a modellben a hatékony vezető bátorítja a funkcionális viselkedést, és leállítja a diszfunkcionálisat.
A jó vezetés jellemzői:
modellnyújtás, példamutatás, mások szolgálatának előtérbe helyezése a saját érdekekkel szemben;
●
tehetség és szakértelem;
●
kezdeményező erő;
●
karizmatikus ihlet – vonzóerő és ennek felhasználása mások motiválására;
●
a feladatra fókuszálás, a kötelezettségek teljesítése;
●
a determinizmus elutasítása – a képességben való hit;
●
a bátorításra, gondozásra-táplálásra való képesség;
●
önismeret;
●
self awareness
● – tudatosság saját magával kapcsolatban;
a feladatot megoldani leginkább képesek kiválasztása;
●
érteni, hogy mások
● mit mondanak, inkább, mint azt, hogy hogyan mondják.
Hatalom, vezetés és szupervízió
77
A vezetés szituációs elmélete más megközelítést javasol: a különböző helyzetekhez más és másfajta veze-tés szükséges. A vezeveze-tés stílusának a vezetettek fejlődésének megfelelően kell változnia. Vagyis nemcsak a vezető tulajdonságai fontosak, hanem a követőké is. Mások szerint a vezetés stílusa függ a következőktől is:
a feladat jellege;
●
az intézmény filozófiája, klímája és kultúrája;
●
A vezetés milyensége felmérhető még a következő szempontok szerint is:
a probléma természete;
James macgregor Burns (1978) szerint 130 definíciója van a vezetésnek. Számbavételük után ezeket össze-gezte öt tulajdonságban:
A vezetés kollektív. Nem lehet egy személy vezetéséről beszélni, kell, hogy legyen vezető, de legyenek 1.
követők is. Egy intézményben lehet több vezető is, akik együttműködnek egymással.
A vezetés a széthúzás jegyében működik. A vezetés mindig együtt jár a széthúzással. Az intézmény fejlő-2.
dése attól függ, hogyan kezelik a széthúzást.
a vezetés befolyásolja az egyes személyek és csoportok motivációit, és megváltoztatja az intézmény tör-3.
ténetének folyamatát.
A vezetés erkölcsileg tudatos és célratörő.
4.
A vezetés folyamatosan változik. A vezető és a követők közötti kötelezettség morális (de nem moralizáló) 5.
alapokon áll, változik és fejlődik, mert a vezetők és a követők egyaránt igénylik az elvi alapok nyújtotta kiszámíthatóságot.
Ronald Heifetz és Marty Linsky (2002) leírják, miként bukik el a vezető, ha nem alkalmazkodik megfelelően, és nem tud vezetőként viselkedni:
Az igazi vezető segíti a közösséget szembenézni a valósággal, kezelni a problémákat, megtalálni a koráb-ban nem ismert megoldásokat. Ezek a megoldások nem csak szimptomatikusak. A nem megfelelő vezető halat fog, és odaadja az éhezőknek, az igazi vezető megtanítja a szegényeket a halászatra, és motiválja őket rá.
egy részletesebb leírás: miért buknak meg vezetők?
Veszélyt jeleznek a következők:
a fókusz elvesztése.
● Néha a vezetők elvesztik a fókuszt, hogy mi is a legfontosabb; azt a fókuszt, ami még megvolt, amikor vezetők lettek. Ez különböző okokból történhet meg, például könnyen hozzá lehet szokni ahhoz, hogy a vezetés pénzzel és kényelemmel jár. A jó vezető ismertetőjele a nagy ívű gondolkodás ké-pessége. de amikor elvész a fókusz, hirtelen kicsiben gondolkoznak. további jele a fókuszvesztésnek, ha inkább a doing (a cselekvés, a csinálás) foglalkoztatja, mint a becoming (az alakulás, a lét, valamivé válás).
Ha egy vezető túlzottan cselekvésorientált, elfelejtkezik saját fejlődéséről.
Amikor a vezető mindent megtesz azért, hogy a munka el legyen végezve, és mások helyett is elvégez feladatokat – az is fókuszvesztés. Ne tedd azt, amit mások éppolyan jól elvégeznének! A fókuszban inkább a vezetésnek kell lennie, nem a munkavégzésnek.
gyenge kommunikáció.
● Lehetséges, hogy az előbb leírtak következménye. Amikor a vezető elveszti a fó-kuszt, a kommunikáció is gyér vagy ködös lesz. Néha a vezető úgy gondolja, elvárhatja a követőitől, hogy úgyis tudják, mit akar, ha igazán lojálisak. Ebből aztán sértődés, harag, csalódás származik.
kockázatkerülés.
● Ha a fő indíték a bukástól való félelem, semmi újba nem kezd, mindig csak a járt úton megy. Így vész el az eredendő siker is.
etikai csúszás.
● nemcsak a nyilvánvaló erkölcstelenség lehet etikai csúszás, de az is, ha a siker érdekében kicsit csúszik, „a cél szentesíti az eszközt” címen. Néha a beosztottak jelentik az eszközt. Az ilyen vezető összekeveri a vezetést a manipulációval, elveszti az empátiát, hízeleg vagy fenyeget helyette.
gyenge önigazgatás.
● Ha egy vezető nem vigyáz magára, ezt más sem teszi meg helyette. A vezetők néha szuperembereknek számítanak, akiknek határtalan az energiájuk. A vezetőnek azonban magára is kell vigyáznia stressz és fáradtság ügyében, hogy ne égjen ki. Jól kell bánnia a lelki, érzelmi, szellemi szükség-leteivel. Nem kiürülni!
a szeretet és az álom elvesztése.
● a vezetés nehéz munkája, ha jól megy, élvezetet jelent, növeli az ál-modozás képességét. de ha elvész az eredeti álom lényege, ami miatt felvállalta a vezetést, ott találhatja magát, ahol a munka és a célok keveset jelentenek számára.
Ezek a vészjelzések fontosak, sokszor kell ellenőrizni őket, hogy ne fulladjon katasztrófába a vezetés.
Hatalom, vezetés és szupervízió
79
Erő, hatalom (power)
az igazság fenyegeti a hatalmat, és a hatalom fenyegeti az igazságot (Hans morgenthau, 1970).
Nem ugyanaz, hogy mennyi erőnk van, és mennyit használunk belőle. Az is közbeszól, hogy mit sejtünk, mit gondolunk: mennyi ereje van a másiknak, mennyit fog használni. velünk vagy ellenünk lép fel? társként vagy velünk szemben? Potenciális vagy aktuális erő?
Az erő a változtatás kapacitása. A változtatás alapvető ebben a definícióban. Legtöbbször mások toztatásán van a hangsúly. Egyes definíciók szerint az erő a másokra gyakorolt hatás, vagy a mások megvál-toztatására való képesség. De az erő irányulhat olyan változásra, amit mindkét fél akar. A változás lehet belső, külső vagy kölcsönös. Ennek a felismerése fontos az empowerment szempontjából!