IV. AZ ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ MINT HIVATALI ÉS
9. A KÖZVETLEN ÉS A KÖZVETETT KOMMUNIKÁCIÓ ISMÉRVEI
9.6. A közvetett (mediális) kommunikáció
A technikai kommunikáció az emberi – biológiai és társadalmi – kommunikáció szabályszerűségeinek megfelelő, azonban tárgyiasult formában jelenik meg tuda-tunkban.
A közvetített kommunikáció, a „mediated communication” az ezredvégi ember viselkedésének része. Ide tartozik tulajdonképpen minden emberi kommunikáció, kivéve a szemtől szembe társalgást. A közvetített kommunikáció határát a technikai közvetítettségnél szoktuk meghúzni.
A szó és a látvány gondolkodtatva adagolása ősi, nagyon régi mesterség, de megfoghatóan az ókori szerzők eredeti írásaiban – a holttengeri tekercsektől kezdve a római szerzőkig – meg lehet találni, mégpedig akkor, amikor rendszeresen leírják, hogy a hadvezérek hogyan szervezzék meg győztes hadjáratuk után például Rómá-ban a nagyságuk bemutatását, maguk előtt hajtva a fejedelmeket, királyokat, akiket legyőztek. A médiumokon keresztüli hatás nem új, legfeljebb mi kaptuk meg néhány évtizede azt a lehetőséget, hogy eszközöket, technikát is használjunk hozzá. E hasz-nálat bár valamelyest kicsinyített az ember szerepéből, de ugyanakkor meg is növel-te azt, hiszen nem kettőhöz, háromhoz, öthöz szólhat, mint az ősember vagy előem-ber, vagy néhány tízezerhez, mint a rómaiak, hanem tízmilliókhoz is szólhat.
„A kommunikáció története a tér és idő legyőzésének története; az időt két irányban is le kellett győzni: az információkat egyre gyorsabban átadni és egyre tartósabban rögzíteni.”113 Demokratizálódás az Internet is.
9.6.1. A kommunikáció médiumai (eszközei és közegei)
Minden kommunikációhoz közegek, eszközök kellenek. Az állatvilágban a ter-mészetes (föld, víz, levegő) anyagok a közegek, a humán kommunikációban már megjelennek a mesterségesen előállított közegek, anyagok. Ezeket áltatában médiu-moknak nevezik, és csak rendszerszerűen definiálhatók.
A médium szó értelmezései:
Latin szó, a közbülső helyen található, általános közeg, közvetítő elem, ill. ele-mek információknak beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás, elektronikus megjele-nítés útján továbbadására vagy terjesztésére (MC BAIRD) .
Általában médiumnak nevezzük az információk tárolására, továbbítására, terjtésére és bemutatására szolgáló eszközöket. A médium olyan kommunikációs esz-közrendszer, mely meghatározott típusú ismételt kommunikációt tesz lehetővé.
Másképpen a médium jelek előállítására, elosztására és befogadására szolgáló esz-közrendszer, mely meghatározott, állandó korlátokat szab a benne előállított jelfo-lyamatoknak.
Példák erre a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a zene, valamint a mozgókép. E felfogás szerint akár a földet, vizet vagy a levegőt is tekinthetjük mé-diumnak.
A tartós rögzítés az évszázadok folyamán megoldódott a különböző találmányok, felfedezések segítségével. A szóbeli információ tartós rögzítése megoldódott az írás és a könyvnyomtatás feltalálásával, a képi információkat a fényképezés, mozgófilm, képmagnó rögzíti, a hang rögzítésére pedig megalkották a hanglemezt, a mágneses hangszalagot.
Média: A média fogalma a sajtótörténet egy meghatározott szakaszában – a tö-megtermelés kialakulásával párhuzamosan a tömeglapok megjelenésének, illetve az elektronikus sajtóformák elterjedésének időszakában – kialakult, a tömegkommuni-káció eszközrendszereként intézményesült sajtóformák gyűjtőneve. A média a tö-megkommunikációs eszközök és intézmények összessége.114
Más esetben a média szűkebb – az egyedi információhordozó és megjelenítő – értelmezését használják. A multimédia-alkalmazásban megjelenő médiaelemek:
113 FÜLÖP GÉZA (1984) Ember és információ. Budapest, Múzsák. 50. o.
114 GÁLIK MIHÁLY. Médiagazdaságtan 1–2. – Aula Kiadó, 1997, 13. o.
szövegek, szimbólumok, ikonok, logók, emblémák, piktogramok, fotók, a vektorgra-fikus képek, a háromdimenziós ábrák, animációs képek és videóbejátszások (moz-góképek), valamint a beszéd, zene és az effektusok alkotják.115
Napjainkban a gyerekek és felnőttek is egyre többet kerülnek kapcsolatba a tö-megkommunikációs eszközökkel. Ezek életvezetési modelleket, konfliktuskezelési stratégiákat, stílusmintákat közvetítenek, és az ismeretanyag mediális úton formálja személyiséget. A médiapedagógia a médiumok (elsősorban a tömegkommunikációs eszközök) társadalmi – ezen belül az oktató-, nevelőmunkára gyakorolt – hatásával foglalkozik. Fel kell készíteni az újabb generációkat a médiumok természetének és hatásának megismerésére, és ezek tudatos (szelektív) használatára.
A tanulókban ki kell bontakoztatni a tudatos és konstruktív médiumhasználatot, ki kell alakítani a közlési eszközök felelősségteljes és értékorientált, a műalkotások befogadásának és élvezetének, a médiumokkal való információszerzésnek és önkife-jezésnek a készségét, hogy a fiatalok egyenrangú tagjai lehessenek a kommunikáci-ós társadalomnak.
9.6.2. A hatásos kommunikáció és akadályai
„Senkit sem győzöl meg azzal, hogy elhallgattatod”.
(John, Viscount Morley) Mindennapi közléseink során egyidejűleg több kommunikációs csatornát ve-szünk igénybe. A legritkább eset, hogy üzeneteinket csak a verbális vagy kizárólag a nonverbális csatornákon közlekedtetjük.
A különböző csatornákon egyidejűleg közölt, egybehangzó, egymást erősítő üzeneteket kongruensnek (összeillőnek), az eltérőeket inkongruensnek (össze nem illőnek) nevezzük.
Ezek a közléseink két szinten értelmezhetőek. Az első szint a direkt, szándékolt közlések szférája, a második az indirekt, a nem szándékoltaké. A második szinten kibővül (méghozzá az alaphelyzethez képest jelentősen) a kommunikációs tartalom.
A kommunikációs helyzetekben sokszor jutnak el hozzánk nem számunkra címzett információk (a piacon sorban állás közben megtudjuk, hogy a kereskedő-nek a múlt héten rossz áruja volt, akkor kiállunk a sorból, és nem vásárolunk), de ez nem a meggyőzést szolgáló kommunikáció helyzete.
A kommunikáció akkor meggyőzést célzó, ha tartalmazza az egyén tudatos tö-rekvését arra, hogy valamilyen közlemény továbbításával megváltoztassa a másik egyén vagy csoportok viselkedését (BETTINGHAUS).
Mitől függ a kommunikációnk hatékonysága?
– A kommunikátor és a befogadó viselkedése közötti megfelelés természetétől,
– a szándék és bekövetkező viselkedés közötti megfelelés fokától, – a kommunikátor által vállalt feladat nehézségi fokától.
HOVLAND és JANIS szerint a meggyőzés hatása felfogható úgy is, mint amely at-titűd változásból ered, s ez azután megváltoztatja a véleményt, az észlelést, az ér-zelmeket és a cselekvést is. Melyek azok a jelek, amelyek a meggyőzés hatékonysá-gáról árulkodnak?
– Megváltozik a befogadó véleménye (nem feltétlenül azonnal és nem biztos, hogy el is árulja).
– Az észlelése megváltozik (amikor tárgyak, gondolatok visszaköszönnek azáltal, hogy korábban már esetleg rejtve látta, hallotta, érzékelte őket).
– Az érzelmi állapotában változás áll be (pszichológiai laboratóriumi kísérletek-ben műszeres vizsgálatokkal is igazolták, hogy bizonyos közlemények hatással vannak a szívdobogásra, a vérnyomásra és az izzadásra). Ilyen hatások műalko-tások szemlélése, befogadása közben is kimutathatók.
– Viselkedésváltozás áll be a befogadónál. Ám a viselkedésváltozások között nem árt megkülönböztetni a verbális, az érzelmi és nyílt, megfigyelhető viselkedés egyéb fajtáit.
Tekintettel arra, hogy nehéz megfigyelni és nagy biztonsággal megállapítani a kommunikáció hatékonyságát, a mai elképzelések azon alapulnak, hogy az attitűd-változás hogyan nyilvánul meg a megfigyelhető reagálásokban.
Összefoglalás
E fejezetben a közvetlen és közvetett kommunikációs formák jellegzetességeivel ismerkedtünk meg. Az alkalmazott kommunikációs formák modulban a hivatali és hétköznapi kommunikációhoz nélkülözhetetlen verbális, nonverbális kommunikáci-ós formák funkcióit sajátíthatta el. Feltártuk a nem verbális kommunikáció alapjait, definiáltuk a metakommunikáció sokrétűségét. Összehasonlítottuk a közvetlen köz-vetett kommunikációt, megismerkedhettünk a médiumaival.
A hatásos kommunikáció akadályairól részben betekintést kaphattunk arra, hogy mely tényezők segítik vagy gátolják a kommunikáció hatékonyságát.
Feladatok:
1. Rendszerezze a közvetlen és közvetett kommunikációs formákat!
2. Ismertesse a közvetlen emberi kommunikáció ismérveit!
3. Sorolja fel a nem verbális kommunikáció ismérveit!
4. Jellemezze a verbális kommunikációt!
5. Szóljon a metakommunikáció jelenségéről és ismérveiről!
6. A közvetett (mediális) kommunikáció ismérvei 7. A kommunikáció médiumai (eszközei és közegei)
8. Melyek a hatásos kommunikáció formái, és mik az akadályai?