A káptalani gyűlések

A rendi törvénykönyv létrejöttéhez és folyamatos „üzemeléséhez” szükséges-nek tartjuk, hogy magából a Declarationes constitutionumból vett termino-lógia segítségével röviden ismertessük, hol is hozták a rendeleteket, a rend egészére érvényes, hatályos törvénycikkelyeket.¹

A Gyöngyösi-féledeclarationes, azaz a törvényszövegek magyarázatai, ki-fejtései sok olyan káptalani határozatot őriztek meg, amelyeknek idővel – éppen a törvények értelmében – be kellett épülniök a constitutiones anya-gába. Természetesen egy-egy kész redakcióhoz, pontosabban egy-egy időlege-sen lezárt gyűjteményhez a káptalanon elkészített sexterni (papír)füzeteket² hozzáfűzték; ezek a kiegészítések biztosították a folytonosságot, a naprakész törvényanyagot, az egységes felfogást és rendi ügyekben való eljárásmódot az egyes kolostorok elöljárói számára. Nyilvánvaló, hogy ezek a kézírásos füzetek idővel elvesztek és csak a nyomtatott vagy kézzel másolt, teljes konstitúciós kó-dexek, újkori kéziratok maradtak ránk. A középkori állapotokra vonatkozóan pedig a Gyöngyösi-féle magyarázatokból és aVitae fratrum rövid összefogla-lói alapján lehet visszafejteni a rendi törvénykezés menetét, és megragadni az időben azokat a kiugróan fontos káptalani gyűléseket, amelyek a rend életét meghatározó, fontos határozatokat hoztak.

A három, egymást követő részleges káptalanon (capitulum partiale) elfo-gadott határozat a harmadik káptalani gyűlés alkalmával emelkedhet jogerőre és ez egyenlőnek számít azzal a határozattal, amit egy általános káptalanon (capitulum generale³) egyszeri szavazással hoznak.⁴ Tehát az évenkénti káp-talanok (capitulum annuale) sorozata teremtette meg a lehetőséget, hogy a folyamatosan megszavazott javaslatok harmadszorra, a generális káptalanon

1Mályusz bővebben idéz aDeclarationes constitutionumból a rendi szervezet és a tiszt-ségviselők választásának bemutatásakor, de külön nem vizsgálta,Mályusz1945, 22–24. – Nem tárgya e kiadásnak, hogy a szerzetesi általános káptalanok kialakulását és fejlődését, a különféle változatok egymásra hatását bemutassa kezdve a ciszterciek klasszikus gene-rális káptalanjától. E témával behatóan és természetesen a pálosokra nézve is haszonnal forgatható:Cygler2002.

2 Egy érdekes kitétel olvasható a Declarationes constitutionum-ban, amikor a nego-tiatioés azartificium közötti különbségről ír Gyöngyösi: „emat chartas, ut scribat libros”

(Gyöngyösidecl. const.Rubrica 11 i), tehát a 16. század második évtizedében még a kézzel történő könyvmásolással (az íróanyag természetesen papír) lehetett példálózni.

3Egyetlen alkalommaluniversale capitulum néven fordul elő,Gyöngyösidecl. const., prol.Textus secundus, e.

4 Vö. Gyöngyösi decl. const., prol. Textus quintus, n. – A három, egymást követő káptalantartás szokása a domonkosoknál:Moulin1960, 57–59.

jogerőre emelkedjenek. Ezek szerint a gyűlések alkalmi elnevezése kevered-het, hiszen az évenkénti káptalan is lehet általános. Mindenesetre acapitulum generale elnevezés nincs kapcsolatban az általános perjel (prior generalis)¹ megválasztásával, bár a harmadik rubrika magyarázatából tudható, hogy az általános perjelt minden évben újra megválasztják, tehát minden évben a káptalanon (capitulum annuale vagy generale) leteszi hivatalát.² Négyéves generalátusa után azonban egy szokásos általános perjeli hivatali időszakot, azaz négy, de legalább két évet várnia kell.³

Az ünnepnapok ismertetése során jegyzi megy Gyöngyösi, hogy vannak

„ex devotione” és már szokásosan megülendő ünnepek, amikor nem lehet el-dönteni, vajon a régi szokás gyökereztette meg ezeket, amely consuetudo a régiségéből adódóan már a törvény erejével rendelkezik.⁴

A három éves időköz megtartásával elrendelt káptalanok az egyházi ius commune szerint kötelezőek,⁵ bár a pálosok lelki előmenetelük iránti buzgó-ságból évenként összegyűltek. Egyedül Gyöngyösitől tudjuk, hogy 1507-ben úgy döntöttek a káptalanon, hogy ennek megfelelően áttérnek aius commune előírásai szerinti rendre, de a kedvezőtlen általános és rendi légkör miatt ez már nem ment át a gyakorlatba, ahogy Gyöngyösi panaszolta.⁶ A törvény-könyv megjelenésekor – tehát legkésőbb 1520-ban – már ismét a régi gyakorlat szerint tarthatták gyűléseiket, ellenkező esetben másképp kellett volna fogal-maznia Gyöngyösinek.⁷ Ennek megfelelően az általános perjel (prior genera-lis) a tanácsadóival egyetértésben alkothat különféle rendelkezéseket

(ordina-1Ageneralis szó „általános, mindenre kiterjedő, az egészet illető” jelentéséből indulunk ki, és ezért nevezzük szívesebben a rend legfőbb vezetőjét, a prior generalist is „általá-nos perjelnek”, semmint „rendfőnöknek”, vö. s. v.generalis I, B, 2 in: LLMAeH IV, 190–191 [Ibolya Bellus].

2A vikáriusok és perjelek is leteszik hivatalukat évenként a generális perjel vagy a pro-vinciális perjel kezébe: ha alkalmasnak bizonyultak, akkor folytathatják tevékenységüket, cf.Gyöngyösidecl. const.Rubrica 4.

3Gyöngyösidecl. const.Rubrica 3 b. Ehhez hasonlóan kell eljárniok a tartományi per-jeleknek is. – A hivatali pecsét(ek) letétele jelenti a lemondást, amit aresignare infinitivus fejez ki.

4 Gyöngyösidecl. const.Rubrica 77 i.

5 Vö. „Quanquam in c.In singulis, De statu monachorum[X 3.35.7 (Friedberg II,600–

601)] dicitur, quod capitulum debet fieri de triennio in triennium, et hoc de iure communi, tamen sacra nostra religio annuatim celebrare consuevit propter maiorem profectum fra-trum in spiritualibus, nam patres nostri in anno Domini millesimo quingentesimo septimo ordinaverant ipsum capitulum de triennio in triennium celebrari.”Gyöngyösidecl. const.

Rubrica 2 d.

6 „Tamen illa ordinatio non multum duravit, quoniam in dies deficiebamus in virtuti-bus et regularivirtuti-bus observantiis, quandoquidem communes tractatus non fiebant de fratrum necessitatibus et correctionibus morum.” Gyöngyösi decl. const. Rubrica 2 d, Zákonyi 1911, 529.

7Egy rendelkezés vagy határozat visszavonásának vagy érvénytelenítésének folyamatát kevés adattal érzékelteti Gyöngyösi.

tiones et admonitiones), amelyek időbeli megkötés nélkül a visszavonásukig¹ érvényesek, és ezeket a rendi elöljárók a rend tagjai (spirituális és materiális) javára alkalmazhatják.² Önmagában, a rendi közösség képviselete nélkül az általános perjel constitutiót vagy statutumot nem alkothat, erre kizárólag a káptalani gyűlés hivatott, mivel a jelenlévők ezen képviselik egyedül a teljes rendet.³

A határozatok érvényességi körét földrajzilag jelöli ki a provinciális kápta-lan (capitulum provinciale) kifejezés. A rendelkezésünkre álló adatokból nem tűnik elő, vajon az itteni határozatoknak el kellett-e jutniok a capitulum ge-nerale elé? Amennyiben a rendi központban az egyes rendtartományok saját ügyeit is figyelemmel kísérték, akkor ezeket akár tudomásulvétel végett is fel kellett terjeszteni. Maga a ’pálos provincia’ kifejezés óvatosságra int: a rend középkori központja, Budaszentlőrinc nem képezett egyben tartományi köz-pontot is.⁴ A statuta provincialia kifejezés előfordul ugyan a Declarationes constitutionumban, de más értelemben.⁵ Gyöngyösi történeti munkájának, a Vitae fratrumnak a szóhasználatára pedig nem (vagy csak nagy körültekin-téssel) lehet támaszkodni, mivel saját korának, a 16. század elejének termi-nológiáját vetíti vissza a rend kezdeteinek idejére.

Acapitulum generalissimum kifejezés csupán kétszer olvasható a Declara-tiones constitutionumban, más Gyöngyösi műben nem fordul elő. Az 1359-ben és az 1365-ben tartott káptalanokra hivatkozik e kifejezéssel a szerző. A De-clarationes constitutionumban az 1365-ös káptalanra (évszámmal megjelölve!) hét alkalommal (közülük csak egyszer mondja generalissimumnak) történik hivatkozás; a határozatok mennyisége alapján ez egy kisebbfajta reformkáp-talannak is felfogható.⁶ A kifejezést, ahogyan a többit sem, nem magyarázta Gyöngyösi, mivel nem érezte szükségét, hanem egyszerűen a mintáival együtt átvette és alkalmazta a megfelelő szövegkörnyezetben.⁷ Nem tudunk vála-szolni arra a kérdésre, vajon miért nem találkozunk e kifejezéssel e műben

1 Tollere statutum az érvénytelenítés szakkifejezése, ám erre az általános perjel csak a rend egészével együtt képes. Egyes, a régiségük miatt már meggyökeresedett szokásokat is csak így lehet másra cserélni, vagy egyapprobatam consuetudinem megváltoztatni, vö.

Gyöngyösidecl. const., prol.Textus secundus, e.

2 A rendi statútumok érvényességi köre az illető rend tagjaira terjed ki:facere statuta ligantia singulos de illo ordine,Gyöngyösidecl. const., prol.Textus quartus, m.

3Vö.Gyöngyösidecl. const., prol.Textus quintus, n. – A rendi törvények létrejöttének mostani vizsgálatakor a „maior et sanior pars” szavazási rendszer szerepét mellőzhetjük.

4 A Rend mai helyzete (átugorva a köztes évszázadokat) is érdekes ebből a szempont-ból: nincs częstochowai provincia, csak Częstochowa kolostora van mint a generális perjel székhelye és ezáltal rendi központ, de lengyel provincia nincs, csak lengyelországi kolostorok.

5 Gyöngyösidecl. const.Rubrica 50 f.

6 AVitae fratrumból is e káptalan jelentőségére lehet következtetni.

7 Domonkos környezetben vö.Moulin1960, 55–57.

többször, és arra sem, vajon Gyöngyösi miért nem érezte szükségét, hogy a ritka kifejezés tartalmára utaljon.¹

A határozathozatal szakkifejezései a diffinire: „fuit diffinitum in capitulo generali”,² azordinare: „in generalissimo capitulo ordinatum est”,³ astatuere:

„Olim inter acta capituli in anno etc. 1365 statutum fuit”;⁴ egyszer előfordul ebben a szövegkörnyezetben a concludere is: „conclusimus etiam”,⁵ a kápta-lanon elhatározott rendeleteket általánosságban pedig azacta kifejezés jelöli:

„inter acta capituli anni 1365”,⁶ a káptalan megtartására a celebrare megfe-lelő alakja utal: „postea in actis capituli anno 1365 celebrati”,⁷ vagy egészen egyszerűen csak egy hiányos szerkezetben: „sic enim in capitulo generalis-simo 1365”.⁸ Aconstitutionem, statuta, leges condere,⁹canones constituere ac consuetudines introducere servandas in toto ordine¹⁰ teljesen egyeznek a jogi nyelv szakszókincsével.

Az évenkénti káptalantartási kötelezettség természetesen nem jelentette azt, hogy évenként határozatokat is kellett hozniuk, emiatt a rendi irodalom csak azoknak a káptalanoknak az évszámát jegyezte fel, amelyeken ténylege-sen határozat is született.¹¹

A tárgyalások (tractatus és discussio) menetére a tractare és a discutere megfelelő alakjait találjuk a Declarationes constitutionumban, például: „in capitulo nostro generali tractantes discussimus modum visitandi”.¹²