Moszkva, 1965. május 24.
Kádár–Apró–Biszku e[lvtársa]k moszkvai tárgyalásai, 1965. május 23–29.
1Moszkva (Kreml) Május 24. 11 h
Br[ezsnyev]: Megelégedettségének ad kifejezést, hogy találkozhatnak, elláto-gattak, lehetőség a napirenden lévő kérdésekről [beszélni].
A fejlődő és erősödő barátságunk jele pártállami, személyi vo-nalon egyaránt.
– szolgálja pártjaink, népeink, országaink érdekeit
– örömmel és köszönettel fogadtuk a 20. évf[orduló] ünneplését, köszönik a meghívásokat, a kitüntetéseket,2 a nép ezt jól fogadta.3 – a győzelem ünnepén igazolódott, hogy jól viszonyulnak a M[a-gyar] N[ép]K[öztársaság]-hoz, szovjet részéről beszéltek a magya-rok részvételéről a Hitler-ellenes harcban
– jó viszonyunknak szilárd alapja van.
Első szó a vendégeké.
K[ádár]: Köszöni a Br[ezsnyev] szavait. A KB nagyon örül a meghívásnak és az utazásnak.
– Átadja a KB legjobb üdv[özletét] és jókívánságait
– A találkozó előzményei ismertek: most Br[ezsnyev] és P[odgornij] meghívását viszonozzuk, – több dátum, egyeztetjük –
1 A címet a feljegyzést tartalmazó külügyminisztériumi borítékra Erdélyi Károly saját ke-zűleg írta rá. Alatta piros színű kézírásos megjegyzés található: „Csak m[iniszter]h[elyettes]
e[lvtárs]-nak adható ki.– A kézírásos dokumentum „megfejtése” Földes György és Horváth Ju-lianna munkája.
2 Az 1965. április 4-i 20. évfordulós ünnepségekről van szó. Az erre az alkalomra érkezett szovjet küldöttséget A. I. Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke vezette.
Népszabadság, 1965. április 4. 1.
3 A szovjet nép.
több más dolog történt a n[emzet]k[özi] helyzetben, a gazd[asági]
kérdések is szükségesek, ezért jöttünk össze.4
Köszönjük, hogy megemlíthetjük néhány problémánkat.
Barátságunkról a tört[énelmi] szó helyénvaló, gyökerei a forra-dalomig nyúlnak vissza. A SZU-nak a II. v[ilág]h[áború]-ban aratott győzelme eredményeként a milliók szemében a SZU egész másként jelentkezett.
Ami [a] fő vonalat illeti, egészségesen fejlődik.
Voltak átmeneti nehézségeink – a régi világ nehezen akar meg-halni. A SZU másodszor szabadított fel bennünket.
Ez érződött a 20. évfordulón is. Nagy szerepet játszott a p[árt] és k[ormány]k[üldöttség], a veteránok jelenléte. Sok megható mo-mentum volt.
A győzelem ünnep[én] – elgondolkoztunk – mint állam vereséget szenvedtünk, de a párt és a nép győzött.
Br[ezsnyev]: Megtaláltuk a megfelelő formát, ez történelmileg igazságos volt.
K[ádár]: Gyenyiszov5 fogadása elején K[ádár] e[lvtárs] szóba hozta e kér-dést. Ott volt az NDK n[agy]k[övet]-e is. A párt a győztesekkel volt, a nép felszabadult, a békeszerződést még nem írták alá.6 Bármi is van nálunk vagy a n[emzet]k[özi]7 életben, nálunk a pártnak, a kormánynak, a munkásosztálynak, a nép nagyobb felének a magyar–szovjet barátság ad jelentős tényezőt. A köz-gondolkodás nem tudja elképzelni az ország jövőjét a m[agyar]–
szovjet barátság nélkül. A KB ezen dolgozik.
Jelen tanácskozás: mivel feljegyzést küldtünk, felvetjük a ben-nünket foglalkoztató kérdéseket, ne itt lepjük meg Önöket.8
4 Először úgy volt, hogy május első felében kerül sor a látogatásra. Az MSZMP PB 1965. ápri-lis 27-i határozata alapján elsősorban „felsőszintű gazdasági megbeszélésekre” kell sort keríteni a szovjet vezetőkkel. MNL OL M-KS 288. f. 5/364. ő. e. 2.
5 G. A. Gyenyiszov ekkor a Szovjetunió budapesti nagykövete.
6 A második világháború után a 1945. július 17. és augusztus 2. között megtartott potsdami konferencián kijelölték ugyan a német állam keleti határait, de a végleges békeszabályozás elma-radt. Az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország vonatkozásában ez állandó problémát jelentett.
A magyar vezetés magatartását kettősség jellemezte, szavakban és nyilatkozatokban mindig ke-ményen kritizálta az ún. „bonni revansista politikát”, a gyakorlatban pedig jobb kapcsolatokat igyekezett kialakítani az NSZK-val.
7 A kéziratot utólag feltehetően Erdélyi Károly javította. Az „nk” rövidítést itt piros tollal
„köztársaság”-ra oldotta fel.
8 A feljegyzés a magyar gazdasági problémákról szól, amelyek megoldásához szovjet támo-gatást akar a magyar vezetés kapni. Lásd a 13. dokumentum végén a 2. sz. melléklet összefog-lalását.
Mi vetünk fel, de ha Br[ezsnyev] e[lvtárs]-ék felvetnek valamit, van felhatalmazásunk, hogy mindenről tudjanak. Az Önök [léptékeiben] több kérdés, a méretek mások.
M[eg]b[eszélés] jellege: pártjellegű, mint elvtársak szeretnénk beszélgetni, nem szeretnénk szerződéseket kötni. A legnagyobb őszinteséggel felvetni akarjuk, ha van Önöknél kérdés, szívesen válaszolunk.
Kiegészíteni és megmagyarázni a jegyzéket.
Br[ezsnyev]: Megkaptam, kicsit izgultam, főként Koszigin miatt, nála vannak a nemzeti javak.
K[oszigin]: Jó lenne, ha K[ádár] e[lvtárs] beszélne a M[agyar] N[ép]K[öztár-saság] politikai kapcsolatairól, főként az MNK és a Nyugat kap-csolatairól.
N[emzet]k[özi] kérdések
[Kádár:] Szoc[ialista] világ: A szoc[ialista] világhoz való viszonyban egyenetlenség van. Az értékelés egybeesik a SZU-val, de spe-cifikus okok miatt egyesekkel eltér.
Felhőtlen: SZU, L[engyel]o[rszág], Cseh[szlovákia], NDK, Bulgá-ria. Vannak viták konkrét gazd[asági] kérdésekben, de ez mindig lesz.
Albánok – gyakorlatilag nincs kapcsolat, a B[udapesti] N[em-zetközi] V[ásár]-ra a ker[eskedelmi] képviselőt küldtek.9
Távol-Kelet – u[gyan]a[z]
K[ínai] N[ép]K[öztársaság] – érdemi megbeszélés több mint két éve nincs, ha levelet írtunk, válaszul az SZKP-hoz intézett le-velük másolatát [küldték].
Gazd[asági] kapcsolatok vannak. Tavaly hajszálnyit növekedett, az egész elenyésző.
Vietnam – vita sem volt, kapcs[olat] sem volt. Korrekt légkör van. Az utóbbi időben javult. (Párttalálkozó a két KB között, az atmoszféra kedvező, nincs[enek] érdemi vit[ás] kérdések.)
K[oreai] N[épi] D[emokratikus] K[öztársaság] – van árpolitikai kérdés, meglátjuk.
Románia – problematikus, spec[iális] okok – tört[énelmi] előz-mények, sok magyar él – kölcsönhatás van, a nép figyeli mi
9 1965. május 21-én nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár 35 ország részvételével. Nép-szabadság, 1965. május 22. 1.
történik ott. Alapvetően [a] helyzet az utóbbi 2-2½ évben u[gyan]
ú[gy] alakult, mint a SZU-val (Hajszálon a KGST-ben és más kérdésekben.)
Amit ők a magyarokkal csináltak, az nehezíti a mi helyzetünket.
A R[omán] M[unkás]P[árt]-nak sok magyar tagja van. Megszün-tették a magyar nyelvű marxista oktatást. Ezt az emberek nem értik, a királyi Romániában is tanulták magyarul a marxizmust.
A közvélemény nem kis része nem marxista szemmel nézi az ottani helyzetet. 20 év alatt a párt igyekezett a közvéleményt átformálni, hogy a magyar–román viszonyt internacionalista módon nézze.
3-4 évvel ezelőtt sikerült megállapodni a román elvtársakkal (rokonlátogatások), de ez egybeesett a KGST-viták indulásával.
Azóta a helyzet romlott, ismert intellektuelek, kispolgárok – még a KGST-ben sem viselkednek rendesen – hol a lenini nemzetiségi politika.
Nem feketíti a románokat, érzékelteti milyen nagy kérdés, mert megmérgezheti és visszafordíthatja a nép nemzetközi nevelését a gondolkodás irányában.
Türelmesek voltunk, legalább a pártban elejét akartuk venni a románellenes hangulatnak (szoc[ialista] ország, ne lássanak ellenséget, kommunista párt). Olyan lépéseket teszünk, hogy javuljanak [a] kapcsolatok.
1964 februárjában levél.10 Szeretnénk találkozni, mert vannak problémák. Két hónap múlva válaszoltak, egy hónap múlva magyar párt- és kormányküldöttséget hívtak meg. Ezt nem tartottuk helyesnek az adott szituációban, ez nem erősíti a barátságot.
Ezért javasoltuk, hogy találkozzunk nem hivatalosan. Négy PB-tagot küldtek, Ceau[şescu] vezetésével. Két-három napos esz-mecsere. Jó volt, az álláspontokat nem hozta közelebb, jobban megismertük egymás álláspontját [konstruktív] légkörben vitat-koztunk.11
Az utóbbi időben olyan jelenségek, mintha közeledési szándék [a] légkör javítására. Ennek örülünk. Szeretnénk felhasználni a viszony tényleges javítására.
10 1964. március 4-én Kádár János levelet írt Gheorghiu-Dejnek, amelyben javasolta, hogy Románia területén találkozzanak a vitás kérdések megvitatása céljával. MNL OL M-KS 288. f.
5/328. ő. e. 99–100.
11 A Nicolae Ceauşescu KB-titkár vezette delegációt Kádár is fogadta. Lásd erről: Földes, 2007, i. m. 70–71.
Január – Varsó Dej – Maurer.12 Több más jelenség.
Tíz napja üzenetváltás – ismételt hivatalos küldöttség kérés.
Válaszoltunk: […]folytassuk a nem hivatalos véleménycserét.
Június 20-án folytatjuk a nem hivatalos véleménycserét olyan eredménnyel, hogy elküldhetjük a hivatalos küldöttségünket.13 Miért nem akarjuk a hivatalos küldöttséget!
– Nem értünk egyet a KGST-ben
– Erkölcsi és politikai kérdés, számunkra határkérdés nincs.
Ez szükséges, ezt mindig meg is csináljuk. De ehhez, hogy ne nézzenek hazaárulónak, hozzá kell tenni a lenini nemzeti po-litikát.
Jugoszlávia: nagyon hasonlít az Önökéhez.14 Különbség – széles közös határ, történelmi közösség
– sok magyar él
– Rajk-per idején összerúgtuk a patkót
Ezt mind elrendeztük, a viszony normális, jó, zavartalan minden területen. Napirenden a szoc[ialista] g[azdasági], gazd[asági]
együttműködési kooperáció is.
A felső jugoszláv vezetés híve ennek. Lent ellenérzéssel talál-kozunk, a partnert megtalálni nagyon nehéz. Náluk a realizálás nehéz. Örülünk a viszony normalizálásának, tovább akarjuk fejleszteni.
Gazd[asági] együttműködés
– 80 millió $ háborús jóvátételt fizettünk ki 6 év alatt. Tavaly ez befejeződött. Most a jugoszlávok nem jelentkeznek úgy, ahogy kellene. A szándék a felső vezetés részéről megvan.
Koszigin kérdése15
K[ádár]: Bonyolult viszonyok a Nyugattal. 1956–57-ben bizonyos tekin-tetben egyszerűbb volt, a nyugatiak bojkottáltak bennünket.
Nincs kontaktus – nincs probléma. Most vannak kontaktusok, vannak problémák.
12 Utalás arra, hogy 1965. január 19–20-án a VSZ PTT varsói találkozóján megbeszélés volt Gheorghiu Dej-zsel és Maurerral.
13 Az MSZMP PB 1965. június 8-án elfogadta azt a javaslatot, amely a magyar–román párt-tárgyalásokra vonatkozott. MNL OL M-KS 288. f. 5/367. ő. e. 98–105. Ezt követően június 16-17-én Kállai Gyula vezetésével magyar pártdelegáció utazott Bukarestbe. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyv: MNL OL M-KS 288. f. 5/368. 43–59.
14 Ebben az időben a szocialista táboron belül Romániát gyakorta hasonlították Jugoszláviá-hoz.
15 Nyilvánvalóan a nyugati kapcsolatokról.
N[émet] SZ[övetségi] K[öztársaság] – nincs dipl[omáciai] kap-csolat, de éveken át legnagyobb kereskedelmi partnerünk, sta-bil partner, az utóbbi időben szűkíteni kellett, hogy ne legyenek monopolhelyzetben (olasz, francia), de még mindig ők a legsta-bilabbak.
A n[emzeti] jöv[edelem] 36-38%-a [a] nemzetközi kereskedelemtől függ. (70% a szoc[ialista] országok, 30% nem szoc[ialista] orszá-gok.) Nagy az NSZK aránya.
Politikai kapcsolatunk az NSZK-val
Ker[eskedelmi] képviselet – politikai funkciókkal akarják fel-ruházni. (Ezt mi megakadályozzuk.)16
Élénkültek kapcsolataink a franciákkal. Péter látogatásának nagyobb sajtót adtak, mint a többi szoc[ialista] országokénak. De Gaulle utasítást adott a Magyarországgal való külön foglalkozásra.
A SZU-beli út előtt vagy utána megállna M[agyar]o[rszág]-on is, M[agyar]o[rszág]-gal szemben valamit ki kell igazítani, mert a II. v[ilág]h[áború] előtt jó volt a kapcsolat a Kisantanttal, ezt akar-ja kiigazítani.17
Romániában jól hasznosítják a Kisantant maradványait.18 Olaszok – jók a kapcsolatok – piacot keresnek. Olasz nagykövettel a beszélgetés – M[agyar]o[rszág] a SZU csatlósa, Olaszo[rszág]
Amerika csatlósa. Mindenki függ valakitől.Figyelmet fordítunk rá,19 mert ez számunkra is fontos.
E[gyesült] Á[llamok]: Mai nap: néhány napja nyilatkozatot tet-tünk a vietnami kérdésben. Két nap múlva a vásáron20 üdvözöltük őket, mint új kiállítókat. Kereskedelem alig van, ami van, az is közvetítőkön keresztül.
A közelmúltban bejelentették, hogy folytatják a tárgyalásokat.
Reméljük, hogy tűrhető kapcsolatokat építünk ki.
Koszigin: Angol Munkáspárt?
16 1963. november 9-én írták alá a budapesti nyugatnémet kereskedelmi kirendeltség felállí-tásáról szóló egyezményt. Ruff Mihály: A magyar–NSZK kapcsolatok (1960–1963). Útkeresés a doktrínák útvesztőjében. Múltunk, XLIV. évf. (1999) 3. sz. 3–40.
17 Charles de Gaulle nem látogatott Magyarországra. Lásd még a 13. dokumentum 17. jegy-zetét.
18 A kisantantról lásd: Ádám Magda: A kisantant 1920–1938. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1981.
19 Mármint az olasz kapcsolatra.
20 Budapesti Nemzetközi Vásár.
K[ádár]: Hivatalos kapcsolat nincs, nem hivatalos van, még a legrosszabb időkben is egy-két tényező tartotta a kapcsolatot.21
A konzervatív kormánnyal voltak megbeszélések, most folyta-tódnak a kapcsolatok gazd[asági] és kult[urális] vonalon, az an-golok lassúak, számukra M[agyar]o[rszág] nem érdekes.
A Munkáspárttal a kapcsolatok ott folytatódnak,22 ahol a kon-zervatívakkal abbahagytuk.
Nyugat – bonyolult kép – agresszió Vietnamban, másrészt foly-tatjuk a kapcsolatok erősítését. A káderek primitíven gondol-koznak, nincsenek eléggé felkészülve a bonyolult helyzetre.
Ausztria – történelmi múlt, szomszédság miatt van jelentősége.
2 éve az osztrák kormány kapott biztatást az E[gyesült] Á[llamok]
és az NSZK üzleti köreitől a viszony javítására, a fellazítás vitelére.
Koszigin: Jó lenne, ha a gazd[asági] kapcsolatok szélesednének.
K[ádár]: Pittermann kereskedni akar.23
Koszigin: Van szabad valutájuk, ha nekünk adják, az jó lenne.
K[ádár]: A Szoc[ialista] Internacionálé határozata szerint tevékenyked-nek.24 Általában Nyugaton manőverezünk, lavírozunk, neki a helyzet.25 Politikailag nem függünk, gazdasági téren nehézségeink vannak.
Nyugatiak: lépjünk érintkezésbe a K[özös] Piac megfelelő szer-vével.
21 Kádár János és Fock Jenő 1962. szeptember 21-én fogadta az Interparlamentáris Unió ma-gyar tagozatának vendégeként Budapesten tartózkodó Konni Zilliacus angol munkáspárti képvi-selőt, az alsóház tagját. Népszabadság, 1962. szeptember 22. 3.
22 Harold Wilson munkáspárti kormánya 1964. október 16-én lépett hivatalba.
23 Bruno Pittermann az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke, 1957–1966 között kancellár-helyettes. 1964 és 1976 között a Szocialista Internacionálé elnöke. 1965. január 20-án tárgyalt Kádárral, lásd a 11. dokumentumot.
24 A Szocialista Internacionálé kongresszusát 1964. szeptember 5–6-án Brüsszelben tartot-ták.
25 A mondat nincs befejezve.
II.
Egyes konkrét kérdések
Vietnam: már választ kaptunk a szállításra.
Két momentum:
a) A D[él-vietnami] N[emzeti] F[elszabadítási] F[ront] kérte:
deklaráljuk az önkéntesek és fegyverek küldését. Mi a vietnami D[emokratikus] K[öztársaság]-nak adjuk.
b) Sok önkéntes jelentkezik, egyelőre jelképesen. Megmondani a jelentkezőknek: ez szép dolog, de ez nincs napirenden. A N[agy]-követ fellépése a kínai kérdésben. Felállítjuk a D[él-vietnami]
N[emzeti] F[elszabadítási] F[ront] irodáját.
Lengyel dipl[omáciai] kezdeményezés ‒ Naszkowski26 járt nálunk, még májusban kért választ. Nekünk ez nem szimpatikus. Ebből nem lesz semmi sem, nem hasznos, ha ezt a propagandába bevetik. M[agyar]o[rszág]-ra a Nyugat összpontosítja a figyelmét, a reakció reménykedik. A magyar közvéleményben e kérdés bevetése csak negatív hatással járhat, zavart csinálhat.
PB-álláspont: ha beleegyező választ adnánk, egy másik variánst (B[elgium], D[ánia], N[émetország] – M[agyar]o[rszág].)27 Olasz.
ország, Görögo[rszág] – M[agyar]o[rszág].
Koszigin, Gromiko:
A zűrzavaron kívül semmi gyakorlati haszna nincs.
Kádár: Megmondtuk neki, konzultálja gondolatait másokkal.
V[arsói] SZ[erződés] P[olitikai] T[anácskozó] T[estülete]:
A politikai része – számunkra nem új kérdés, rosszul sikerült a szerződés szövege.28 Annak idején az ált[alános] egyetértés légkörében született, senki nem gondolt erre.
26 Marian Naszkowski lengyel külügyminiszter-helyettes 1965. április 28–30-án Budapesten tartózkodott, és Péter Jánossal folytatott tárgyalásokat. Lásd a 13. dokumentum 24., 25. és 30.
jegyzetét.
27 A varsói ülésen elfogadott nyilatkozatba is bekerült a „kollektív európai biztonsági rend-szer” ötlete. Lásd: Népszabadság, 1965. január 22. 1–2.
28 A Varsói Szerződést 1955. május 14-én írták alá. A szerződés szövegét lásd: Halmosy Dé-nes: Nemzetközi szerződések 1945–1982. A második világháború utáni korszak legfontosabb kül-politikai szerződései. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Gondolat Könyvkiadó, 1985, 282–288.
1. Jó lenne, ha a PTT-nek lenne státusa. Tagok: első titkár, M[iniszter]T[anács] elnök, KÜ[lügy]M[inisztérium], H[onvédel-mi] M[inisztérium].
2. Másik hiba – nincs leírva, hogy évenként egyszer-kétszer össze kell jönni. Ha [a] románokkal javul a viszony, erre vissza kellene térni – esetleg belső jegyzőkönyvben.
Legyen külügyminiszterek, vagy helyettesek tanácsa, hogy ope-ratívan tevékenykedjenek.
V[arsói] SZ[erződés] Kat[onai] szervezete:
Szeretnénk, ha úgy értenék, ahogy mi gondoljuk.
Mi adta az impulzust? A közelmúltban bizonyos elfogadott el-járási modellt a románok nem tartottak be. Pl. a sajtóból tudtuk meg, hogy Romániában leszállították a katonai időt. Ezt a fő-parancsnoktól nem tudjuk. Bennünket is foglalkoztat, de ezt ott fel kell vetni, ahol az erre illetékes emberek vannak. A kat[onai]
szerződés a legjobban működő rész. Ki kell küszöbölni az együttműködésből olyan dolgokat, amelyek zavarhatják az együttműködést. Nálunk ez nem lesz, de ha máshol van, az is érint bennünket.
Mi most a helyzet?
Grecskó főparancsnok: neki e minőségben helyettesei a H[on-védel]M[i] miniszterek. Ő rendeleteket ad ki, ezt végre kell hajtani. Ha valaki kezdi negligálni annak a végrehajtását, abból baj lehet. Ugyanakkor ő a SZU honvédelmi miniszterének he-lyettese. A nemzeti honvédelmi minisztereknek parancsol sa-ját parlamentjük, KB-jük. Tehát ne legyen a főparancsnok a H[onvédelmi] M[inisztérium] helyettese, helyettesei ne legyenek miniszterek.
Nem tudom milyen erők tartoznak a V[arsói] SZ[erződés]-be?
A magyart tudom, a szovjetet nem. Mivel ez nemzetközi szerve-zet, világos helyzetnek kell lenni, tudni kell, milyen csapatok vannak alárendelve a főparancsnoknak az egyes országok had-seregéből. Ez nem háborús időre, hanem békére, amikor hadgyakorlatok vannak, parancsokat adnak.
Jelenleg vannak bizonyos problémák. Kicsi a főparancsnok törzse, az nem tudja elvégezni a feladatait. A stábot segíti a SZU vezérkara, de [közben] hibák vannak. A mi miniszterünk kap egy parancsot, amelyikből kiderül a tiszthelyettesek mikor hagyhatják el a laktanyát. Arra gondoltunk, helyes volna a főparancsnok mellett egy valóban működő Katonai Tanácsot szervezni, ahol a miniszterek a tagok, s a kérdéseket évente
egy-két alkalommal megvitatnák. Ez esetben a nemzeti honvédelmi miniszterek azt éreznék, őket is megkérdezik. A törzs kérdését el kellene dönteni. Minden ország él a szovjet hadsereg ta-pasztalataival, de bizonyos különbségek vannak. Kellene, hogy a törzsparancsnoknak legyenek helyettesei.
Mi gondolkozunk ezen, esetleg a katonák vitassák meg.
Hadseregek létszáma, felszerelése
Helyesbítené és kiegészítené.29
5 év alatt a hadiipari beruházás megegyezett a mezőgazdaság-ba befektetett összeggel, megegyezett az ipari beruházások 38%-ával. Ez úgy értendő, hogy a beruházások és a fenntartás együttes összege. A NATO-nál a létszám viszonylag kisebb, a technikai ellátottság viszonylag jobb. Versenyfutás van a technika vonalán, gondolkozni kellene a további távlatokon.
A jelenlegi (1961–65) ötéves tervben a katonai költségek 55%-a beruházás, 45% fenntartás. A további fejlesztési tervek szerint ez az arány megváltozik. 1966-tól a beruházás 45%, a fenntartás 55%, ez veszélyes tendencia. Az „M” készletet30 8 napról felemeljük 3 hétre. Most a katonák 3 hónapra akarják felemelni, méghozzá […]31 formában. Ez volt a főparancsnok parancsa.
Nem azért vesszük elő, hogy ma, hanem gondolkozzunk, hogy 10 éves távlatban ezt megoldjuk mind katonai, mind politikai szempontból. A hadipotenciál sok tényezőtől függ – (a nép hangulata, gazd[asági] potenciál). Az aláásná a nemzeti egységet a gazd[asági] potenciált, [így] nem lehet háborúzni.32
Ezt nem most kell megoldani. A szakértőknek igazuk van, de ezt egyeztetni kell egyéb dolgokkal is, mert másként hiba lesz.
Ha az e[lv]t[ársa]-k megmondanák, hogy tekintenek a n[em-zet]k[özi] nagy tanácskozásra, hálásak lennénk. A 19 párt ta-nácskozásán ott voltunk, az álláspontok világosak. A kommü-nikével sok olyan párt egyetért, amelyik ellene van a nagy tanácskozás összehívásának. Az […]33 a […]34 lenni mint az – el-lene, olaszok – ellene.
29 Lásd a 13. dokumentum 29. jegyzetét.
30 Az „M” készlet a háborús lehetőségre kötelező tartalék.
31 Olvashatatlan szó.
32 Magyarország hadiipari kiadásairól lásd: Germuska Pál: Vörös Arzenál. Budapest, Argu-mentum Kiadó, 2010.
33 Olvashatatlan szó.
34 Olvashatatlan szó.
Lehet, hogy az illetékes KB-titkárok jöjjenek össze. Elvileg vilá-gos, hogy a közös tanácskozás mellett vagyunk, de ezt olyan sok-féleképpen képzeljük, hogy gondolkozni kellene, hogyan tovább.
Br[ezsnyev]: Ma a gazdasági kérdéseket, mert lehet, hogy plusz munka lesz, a politikaiakat holnap.
III.
Magyar gazd[asági] kérdések
K[ádár]: Nagyjából azonosak az előzetes anyagban megjelöltekkel. Csak pontosítani.
A mi véleményünk szerint, mi az oka annak, hogy a magyar m[ező]g[azdaság] ilyen helyzetben van.
A nehézségek visszavezethetők azokra a különleges nehézsé-gekre, amelyeket az utóbbi 9 évben kellett megoldani. Nem azonos a helyzetünk azokkal, akiknél nem volt törés.
1953–57 nyara között krónikus válság volt nálunk. Csak 1957 nyarán kezdődött egy, az alapokról kiinduló rekonstrukció.
Egy időben jelentkezett az ipar, a m[ező]g[azdaság], a hadsereg elmaradottsága. A m[ező]g[azdaság] megtorpant. Az utolsó 10 év alatt a m[ező]g[azdaság] a M[agyar] N[ép]K[öztársaság]-ban nőtt a leglassabban. E nehéz, rendkívüli feladatokat a M[agyar] N[ép]
K[öztársaság] eredményesen megoldotta. Idetartozik a m[ező]-g[azdaság] szocialista átszervezése. Ez különleges kiadásokkal jár, ennek megvan a népgazdaságilag negatív oldala, mert a beruházások nagy része a termelésből kiesett termelőeszközöket pótolta. Viszonylag sok m[ező]g[azdasági] gépet vásároltunk (traktor, 24–30 e[zer]) ez jelentős fejlődés. U[gyan]a[kkor] régen 900 e[zer] ló volt, annak kétharmadát két év alatt levágták.
Raktárakat, ólakat kellett építeni.
Az iparunk nem elég korszerű. A berendezések, a nyersanyag egy részét Nyugaton kell venni, a termék nem elég korszerű.
A m[ező]g[azdasági] export esetleges. (2 éve vásároltunk, tavaly elég búza, kevés takarmány) Lehet, felül kell vizsgálni a vetésterületet.
A vetésterület, a lakosság, a lélekszám nincs arányban. Bizonyos együttműködés nehézségek a szoc[ialista] országokban. Vérmes reményeink voltak a KGST-beli együttműködésben. A kétoldalú kapcsolatban is döccenők voltak. Egy időben az NDK közölte, nem érvényesek az eddigi megállapodások. Volt ilyen a lengyelekkel, a csehekkel, a SZU-val, most velünk van.
A gazd[asági] vezetés szisztémája nem jó nálunk.35 Vannak elvi hibák, továbbá lassú, káros. Ezt már az NDK, a csehek, mi is felfedeztük.
Br[ezsnyev]: Mi is ezt gondoljuk.
K[ádár]: Mi 1956 után most jutottunk el arra a szintre, amikor a rekonstrukciós munkában ezeket elővettük. Meg kell vizsgálni a hatáskör, felelősség, anyagi érdekeltség kérdéseit.
Koszigin: Van már valami, amit kidolgoztak?
K[ádár]: Kész még nincs, de az új ötéves terv időszakára ezt is meg kell oldani.
Nagy probléma pl. a termelői ár kérdése. 1957-ben a m[ező]-g[azdaság]-ban megváltoztattuk a felvásárlási árakat, akkor jó volt. Most elavult, mert egy bonyolult támogatási rendszer van.
A jó vagy rossz t[ermelő]sz[övetkezet] egyaránt nehezen tud gazdaságosan termelni. A rossz t[ermelő]sz[övetkezet] dotációt kap, csak a legjobbak termelnek gazdaságosan. Ennek folytatása:
problémák vannak az ipari és a mezőgazdasági fogyasztási árakkal. A húsárak alacsonyak, a közlekedési díjak állami dotációval járnak.
Br[ezsnyev]: A SZU-ban a repülés is gazdaságos.
K[ádár]: Lakbér – az összeg nem fedezi a karbantartást. Aligha tudjuk elkerülni, hogy változtassunk.
Hogyan tekintünk a m[agyar]–szovjet gazdasági kontaktusokra?
Ez a M[agyar] N[ép]K[öztársaság] alapja, ennek meghatározó sze-repe van. Ha van független, szabad MNK, ebben a kapcsolatoknak nem kis szerepük van. Mi kommunisták, hazafiak úgy gondoljuk, a kapcsolatokat erősíteni kell. Mi e kapcsolatokat nem tekintjük egyoldalú dolognak, nem akarunk élősdiek lenni. Igyekszünk eleget tenni vállalt kötelezettségeinknek.
Most ilyen helyzet van nálunk, elég nagy jelentőségű kérdésekkel jöttünk. Nem arra gondolunk, hogy ezáltal élősdiek leszünk, egy bizonyos szituációban segítséget kérünk ahhoz, hogy gaz-dasági életünk normálisan fejlődjön, hogy eleget tegyünk kö-telezettségeinknek.
35 Ez a gazdaságirányításra, illetve a KGST-re is vonatkozhat.
Új öté[ves] terv – Különböző vonalakon nagy nehézségekbe üt-köztünk. Az utóbbi években az életszínvonal úgy nőtt, hogy a dolgozók egyes rétegei nem érezték (1–1,5 [%]).
A nehéz helyzet a fiz[etési] mérlegben alakult ki. 38%-a a nemzeti jöv[edelem]-nek a külkereskedelemben realizálódik. Ez így lesz a jövőben is.
Szoc[ialista] viszonylatban nincs? tartozás. 500 millió R[u]b[el].
SZU-nak tartozunk összesen 360 millió R[u]b[el].
Nyugaton adósságok 580 millió $ (Ebből rövid lejáratú hitel 470 millió $ – ez az utóbbi években növekedett.)
Eddig fiz[etési] kötelezettségeinknek új adósságokkal tettünk eleget. Évi kamatterhünk a kap[italista] piacon 25 millió $.
Koszigin: Az egész világ így él.
K[ádár]: A tervezés periódusában az elkövetkezendő két évben ez az adósság még 150 millió $-ral nő. A harmadik évtől megáll a növekedés, az egész ötéves tervben összesen nem nő.
Mi tavaly foganatosítottunk rendszabályokat, ez erősíti a mun-kafegyelmet, elbocsájtások. Beszüntettük bizonyos áruk gyártá-sát, növeltük az exportot, csökkentettük az importot (tavaly de-cemberben.)
Bizonyos kis javulás van, de a gyökeres orvosláshoz több év kell.
Ennek része az árrendszer megreformálása is.
Új ötéves terv
Olyan tervet állítunk össze, amelyik csökkenti a fejlődési tempót.
Koszigin: A számok reálisak, nincs benne fantasztikus.
K[ádár]: Ez a hátránya, mert nem mozgósít.
Koszigin: Ez igaz, de a végrehajtás szempontjából jó.
K[ádár:] Ez nincs fedezve [nyers]anyaggal és energiával. Ezzel függ össze az, hogy 5 év alatt 300 mill[ió] R[u]b[el]-lel kérjük növelni az
1961–65 (évi) 66–70 (évi)
n[emzeti] jöv[edelem] 5% 4%
ip[ari] term[elés] növ[ekedése] 8% 6%
m[ező]g[azdasági] term[elés] évi átlag 1,8% 2,7%
lakosság fogyasztása 4% 2,8%
anyagszállításokat. Szovjet álláspont: 1966–67 – a szállítások szintje a 65-ösén maradna.
Azt kérjük, hogy a 300 mill[ió] mellett a szállítások évről évre egyenletesen növekedjenek. Első helyen említjük a [nyers]anyagot és az energiát, mert ez a munkához kell.
2. 80 mill[ió] R[u]b[el] beruházási javat is kérünk. Így összesen 320 mill[ió] nyersanyag + 80 mill[ió] beruházási jav. Ennek kérjük a prolongálását.
3. 50 e[zer] kg arany.
Két éve kértünk 20 e[zer] kg-ot azzal, hogy az a szovjet állami banknál legyen, de a magyarok diszponálhassanak. Ez biztosíték, mert a nyugati piacon így tudunk ma szerezni.36
Koszigin: Nem érthető, használták a 20 e[zer] kg aranyat?
K[ádár]: Úgy manőverezünk, hogy ezt ne kelljen lehívni, most is ezt csinálnánk. Lehet, nem kell lehívni semmit.
Koszigin: A magyarok szovjet bankokon keresztül dolgoznak, esetleg valami halasztást adnak. Nézze meg együtt Apró és a Külker[eskedelmi]
Bank. Ez ugyanolyan segítség, csak más formában.
K[ádár]: Lényegében a forma másodrangú, a döntő a segítség. Félünk a pénzpiacon a dollárellenes manőverektől, mert maga az E[gye-sült] Á[llamok] manőverezik, hogy a dollárokat visszakapja.
Koszigin: Minden adat azt mutatja, hogy a $ és £ nem lesz devalválva.
K[ádár]: Ha meginog a $, nekünk nehézségeink lesznek.
Koszigin: A kínaiak nemrég 45 to[nna], majd 30 to[nna] aranyat vesznek,37 eszközüket aranyba fektetik.
K[ádár]: Kérjük, vizsgálják meg kérésünket, ha van lehetőség, értsék meg helyzetünket. Amire tudnak válaszolni, adják, amire nem, azt vizsgálják meg. A tervegyeztetés 2 éve folyik, jó lenne minél előbb befejezni. A jelenlegi találkozó keretében Apró is tárgyalhat.
A nem nagyon távoli jövőben jó lenne, ha Lomako és Ajtai38
36 A mondat befejezetlen, vélhetően árura, illetve valutára gondol.
37 Helyesen: vettek.
38 Ajtai Miklós (1914–1982) 1961 és 1967 között az Országos Tervhivatal elnöke.
találkozzék. A konzultáció után legyen meg a magyar–szovjet G.V.B.39
Leszecskó: Júliusban.
Koszigin: Ha most megállapodunk, akkor nekik már könnyű lesz egyez-tetni.
Br[ezsnyev]: Két kérdés világos – az Önök kérései, a mi nehézségeink. Minden helyzetből van kiút. Valami döntést kell hozni:
Délután Apró – a szovjet elvtársak megnézik
Holnap folytassuk.
Délután 15.00-kor Tolkunovnál találkozzanak. Lomako leül – jelent, holnap válaszolnak.40
Brezsnyev: Előzetes elképzelések voltak, most meghallgatták, még egyszer megvizsgálják. Az Elnökség már megvizsgálta. Május 25. – 11 órakor folytatjuk.
Május 25. 11 óra
Br[ezsnyev]: Ma – belső helyzet – külpolitika
– kétoldalú kapcsolatok
Az okt[óberi] KB-ülés után beszélgettünk már.41 Az egyes kér-désekben [komoly] változások nem következtek be. Röviden fog beszélni.
A XXII. Kongr[esszus] és a program végrehajtásán dolgozunk.
November – Az okt[óberi] KB után a legfontosabb lépések a KB […]42 a megyei PB és tanácsok egyesítése, a járási PB és tanácsok visszaállítása – megteremtették a minimális munkafeltételeket.
Március – a mezőgazdaság kérdései, a terv stabilitása, a terme-lés ütemezése, a gazdaságosság. Felemelték a felv[ásárlási] ára-kat, hogy minimális mértékben rentábilissá tegyék a növény-termesztést és az állattenyésztést.
39 Magyar–Szovjet Gazdasági Vegyes Bizottság.
40 Ez a magyar gazdasági kérésekre vonatkozik. Lásd a 13. dokumentum végén.
41 Utalás a Hruscsov leváltása utáni MSZMP–SZKP-megbeszélésekre, illetve Kádár és Brezs-nyev megbeszélésére az 1964. november 7-i moszkvai ünnepségek alkalmával.
42 Olvashatatlan szó.
Most realizálják a márc[iusi] KB-határozatot.43 Most készítik elő a kolhozok új alapszabályzatát, alulról megy, ősszel vagy ta-vasszal megtartják a kolhozparasztok kongresszusát. Ez is elő-segíti a t[ermelő]sz[övetkezet]-ek megerősödését.
Folyik az új KB ülés – az ipar irányításának struktúrája Koszigin vezetésével egy bizottság, több elnökségi tag.
– az ipar munkájának tartalmi kérdései. Még egy-két hónap eltelik a kész anyagig.
Még egy KB ez évben. – A belső pártélet szempontjából ez egy [gazdag] év lesz.
II. Teljes gőzzel az új ötéves terv, még végleges formában nem döntöttek. Sok nehézség van. A kongresszus határozataihoz és a programhoz képest nehéz realizálni. A kongresszuson és a programban több dolgot elnéztek, most helyre kell igazítani a dolgokat.44
A következő KB – a XXIII. kongresszus (legmegfelelőbb idő 1966 februárja)
III. Egy sor gazd[asági] rendszabály
– megjavult a lakosság gabonafélékkel való ellátása,
– engedélyezték a háztáji állattenyésztést (sok disznót vettek a munkások és parasztok, a kolhozparasztok sok tehenet). A köz-ellátás nehézségei őszre megkönnyebbülnek.
Az ipar normálisan dolgozik. A m[ező]g[azdasági] termékek fel-vásárlása jobb, mint tavaly. A párt és a nép hangulata jó. Egyik fő nehézség – az ötéves terv fő irányának helyes meghatározása, ez a barátoknak is nehézségeket okoz, de amíg nekünk nincs, nem tudunk mit mondani. Gazd[asági] kapcsolataink a barátokkal jól fejlődnek.
IV. N[emzet]k[özi] helyzet
Egészében bonyolult. Minél messzebb jutunk a második világháborútól, annál élesebb a n[emzet]k[özi] helyzet. Újabb és újabb katonai kérdések.
Külp[olitika]. Alapja a b[ékés] e[gymás mellett] é[lés], a béke-harc, a n[emzeti] felsz[abadítási] mozg[almak] támogatása. A
szo-43 Az SZKP KB 1965. március 24–26-i plénuma alapvető rendszabályokat fogad el a szovjet mezőgazdaság helyzetének javítására.
44 Ez a megállapítás a XXII. kongresszuson elfogadott kommunizmus építési tervére vonat-kozik, amelyről hamar kiderült, irreális célokat, kötelezettség vállalásokat és időtávot tartalmaz.
c[ialista] tábor megerősítése, a SZU és a szoc[ialista] világ ka-t[onai] megerősítése.
N[emzet]k[özi] komm[unista] mozg[alom]: harc az egység meg-erősítéséért, ez a mi közös vonalunk.
Szoc[ialista] országok: normálisan, jól fejlődik a kapcsolat, L[en-gyel]o[rszág], Cs[ehszlovákia], N[émet] D[emokratikus] K[öz-társaság], M[agyar] N[ép]K[özK[öz-társaság], Bulgária, Mongólia. Javult a kölcsönös megértés, a helyzet értelmezése Kubával. Ezekkel az országokkal minden jól megy. Az NDK vezetői és a nép a mi legutóbbi akciónkat jól fogadta.45
A Varsói Szerződés, a ba[rátsági] szer[ződés] megerősítette a sz[ov-jet]–lengyel gazd[asági] és pol[itikai] kapcsolatokat.46
Jók a kapcsolatok M[agyarország]-gal. Köszönjük a Br[ezsnyev] és Podg[ornij] meghívását. Köszönjük a Mikojan vezette delegáció látogatását.47 Ez a vizit megerősíti a látogatást.
Cseh[szlovákia]: jó, Novotný június–júliusban akart jönni, de a mi elf[oglaltságunk] miatt őszre kerül, ez neki is jobb.
Nemrég volt Stoph és Honecker – hasznos beszélgetések voltak.
Ulbricht – aug[usztus] második felében vagy szeptemberben látogat a SZU-ba. Örülünk, tovább szeretnénk erősíteni az együttműködést és barátságot.
Románia: speciális a helyzet, nem erősödtek a nézeteltérések, nyugodtabbá vált a helyzet. Bodnăraş jó beszélgetést folytatott, egységesek vagyunk: nincs véleménycsere, Hr[uscsov] sokat el-rontott, most minden feltétel megvan a jó kapcsolatok kiala-kítására. Gyakorlati lépés nincs a találkozóra. Bár ilyen beszél-getés folyt.
Gazd[asági] vonalon: hitelt ugyanolyat mint Jugoszláviának. A ke-reskedelem nem csökkent. Barátkozni akarnak, csodálkozunk a korábbi román állásfoglalásokon, keresik a közeledés útját.
Formálisan jók a kapcsolatok. Csökkent a párton belül a szov-jetellenes bírálat mérete. Figyelemmel kell kísérni, megfelelően kell őket kezelni.
Alb[ánia]: gyakorlatilag nincs kapcsolat. Nyugaton cikkeket írnak. A SZU nem válaszol. Önök is olvassák e cikkeket.
Kína: az utóbbi időszak információi mutatják a viszonyt. A vita és a [viszony] hosszadalmas lesz. A kapcsolatok gyors változására
45 1965. január 5-én visszakapták a szovjetunióbeli németek az 1941-ben elvett állampolgári jogaikat, de a Volga-vidékre való visszatelepítésükről nem intézkedtek.
46 Az 1945. évi lengyel–szovjet barátsági szerződés lejártával a két ország 1965. április 8-án Varsóban 20 évre új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött.
47 Lásd e dokumentum 2. jegyzetét.