Moszkva, 1965. május 23–29.
Tájékoztató feljegyzés a Politikai Bizottság tagjainak Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla elvtársak 1965. május 23–29-i szovjetunióbeli tárgyalásairól
1Szigorúan bizalmas!
A magyar–szovjet eszmecsere és érdemi tárgyalás az eredeti tervnek megfelelően május 24-én és 25-én lebonyolódott.2 Az első napon a magyar képviselők ismer-tették a kérdéseket, a második napon a szovjet elvtársak válaszoltak azokra.
A megbeszélések alapját az általunk előre kiküldött okmányokban szereplő kér-dések képezték. (Csatolva a Brezsnyev elvtárshoz intézett április 29-i levelünk, annak 1-es és 2-es számú melléklete.)3
A véleménycserén magyar részről Kádár János, Apró Antal, Biszku Béla, Szipka József és Erdélyi Károly elvtársak, szovjet részről L. Brezsnyev, A. Koszigin, N. Podgornij, M. Leszecsko, P. Lomako,4 A. Gromiko és L. Tolkunov5 elvtársak vettek részt.
I.
1. Kádár elvtársékat üdvözölve Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta, hogy a mostani találkozó pártjaink és államaink kapcsolatainak erősödését, a vezetők közötti személyi barátság elmélyülését szolgálja. Köszönetét fejezte ki a Mikojan elvtárs
1 1965. május 23. és 29. között hivatalos látogatást tett Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla a Szovjetunóban. A látogatás alkalmával a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából alapított emlékéremmel tüntette ki mindhárom magyar vendéget.
2 Lásd a 13a dokumentumot.
3 Lásd e dokumentum végén.
4 M. A. Leszecsko (1909–1984) és P. F. Lomako (1904–1990) a Szovjetunió Minisztertaná-csának elnökhelyettesei.
5 L. N. Tolkunov (1919–1989) az SZKP KB osztályvezető-helyettese.
vezette delegáció, a felszabadulásunk 20. évfordulójára érkezett szovjet katonák testvéri fogadtatásáért.6 Ez a magyar népnek a szovjet nép iránti megbecsülését tükrözi.
Kádár elvtárs megköszönte a mostani meghívást, és átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Kiegészítéseket, pontosításokat fűzött az előzetes magyar anyaghoz, és ismertette hazánk nemzetközi kapcsolatainak alakulását. Egyben jelezte, ha szovjet részről más kérdéseket is meg kívánnak beszélni, mi azt készséggel fogadjuk.
2. A Szovjetunió belső helyzetéről Brezsnyev elvtárs elmondta, hogy jelenleg a XXII. kongresszuson elfogadott határozatok, az új program végrehajtásán dolgoznak.7
Az októberi KB-ülés8 után megteremtették a párt- és állami szervek normális munkájának feltételeit, novemberben egyesítették a megyei pártbizottságokat és a megyei tanácsokat, visszaállították a járási pártbizottságokat és tanácsokat.9 Megjavították a kenyérellátást. Engedélyezték a háztáji állattartást. Az utóbbi időben a kolhozparasztok sok tehenet, a munkások és a parasztok sok disznót vásároltak. Ennek ellenére a húsgondokon csak ősztől tudnak enyhíteni. A nép és a párttagság hangulata jó.
A márciusi KB-ülésen a mezőgazdaság kérdéseit tárgyalták.10 Fő feladatnak a mezőgazdasági tervek stabilitását, a termelés ösztönzését, a gazdaságosság elérését tekintik. A felvásárlási árak felemelése a mezőgazdasági termelés minimális rentabilitásának elérését szolgálja. Most készítik elő a kolhozok új alapszabályzatát. Ősszel vagy a jövő év tavaszán megtartják a kolhozparasztok kongresszusát.
6 Az 1965. április 4-i ünnepségek alkalmából Magyarországra érkezett Anasztasz Mikojan.
A szovjet vezető üdvözlőbeszédét lásd: Népszabadság, 1965. április 4. 3–4.
7 Az SZKP XXII. kongresszusát 1961. október 17–31. között tartották. Lásd: Az SZKP XXII.
kongresszusa. 1961. október 17–31. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1962.
8 Az 1964. októberi KB-plénumon váltották le Hruscsovot az SZKP KB Elnökségének elnöke pozíciójából.
9 1962-ben Hruscsov javaslatára bevezették a pártirányítás reformját, amelynek lényege a pártirányítás termelési elv alapján való átszervezése volt az addigi területi-termelési elv helyett.
A KB határozata értelmében a területi pártbizottságokat felosztották ipari és mezőgazdasági pártbizottságokra. Mindez rendkívüli módon megnövelte a bürokráciát, és nehezítette a végre-hajtást. Lásd: Medvegyev, 1989, i. m. 246–254. Az 1964. novemberi plénumon megszüntették e korábbi határozatokat, és visszaállították a korábbi vertikális irányítási rendszert. Lásd: R. G.
Pihoja: Szovjetszkij Szojuz: Isztorija vlasztyi 1945–1991. Novoszibirszk, Szibirszkij Hronograf, 2000, 245–246.
10 Brezsnyev 1965. március 24-én „A szovjet mezőgazdaság további fejlesztését szolgáló ha-laszthatatlan intézkedésekről” tartott előadást a KB plénumán. Lásd: L. I. Brezsnyev: A gazda-ságirányítás kérdései a fejlett szocialista társadalomban. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1977, 35–64.
Az ipar normálisan dolgozik. További hatékonyságának növelésére az egy-két hónap múlva sorra kerülő KB-ülésen megvitatják az ipar irányítása megjavításá-nak kérdéseit.11 A beszámoló elkészítésén egy bizottság dolgozik Koszigin elvtárs vezetésével. Ez évben még egy KB-ülést terveznek, ahol megvitatják a XXIII.
kongresszus előkészítését. A kongresszusra 1966 februárja látszik a legalkalma-sabbnak.12
A fő gondot az új ötéves terv helyes irányának és számainak kidolgozása jelenti. A XXII. kongresszus határozataiban és a párt programjában szereplő gazdasági távlatok felülvizsgálásra szorulnak. A tényleges gazdasági előrehaladás üteme ennél szerényebb lesz. A szovjet népgazdasági terv kidolgozatlansága gondot okoz a barátoknak is, ezért a munkálatokat igyekeznek gyorsan befejezni.
3. Brezsnyev elvtárs azután ismertette az SZKP véleményét a nemzetközi helyzet különböző kérdéseiről. A szovjet elvtársak megítélése szerint a nemzetközi helyzet bonyolultsága politikai, katonai értelemben egyaránt fokozódott. Minél jobban eltávolodunk a második világháborútól, annál inkább éleződik a helyzet.
A szocialista országok közül nagyon jól fejlődnek a kapcsolatok Lengyel-országgal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Magyar-országgal, Bulgáriával és Mongóliával. Ez év őszén Novotný és Ulbricht elvtárs a Szovjetunióba látogat. Javult a kölcsönös megértés Kubával.
Még mindig speciálisnak tekinthetők a szovjet–román kapcsolatok, bár a helyzet nyugodtabbá vált.13 A május 9-i ünnepségeken14 jó beszélgetést folytattak Bodnăraşsal, aki kijelentette, hogy a baráti kapcsolatok fejlesztésének nincs ob-jektív akadálya. Bodnăraş a kapcsolatok elhidegülésének okait Hruscsov tevé-kenységével magyarázta. Szóba került a vezetők legfelsőbb szintű találkozója is, erre terminust szovjet részről nem tűztek ki. A Szovjetunió megfelelő figyelmet szentel a román kezdeményezéseknek.
Albániával gyakorlatilag nincs kapcsolat, a rágalmazó cikkekre nem vála-szolnak.
Állami vonalon jól fejlődnek a kapcsolatok Jugoszláviával. Június 18-án sor kerül Tito hivatalos látogatására. Az ideológiai kérdésekben az SZKP nem fog engedményt tenni.
Kínával hosszú vitára lehet számítani. A normális viszony kialakítására rövid időn belül nincs remény. A vietnami kérdésben elfoglalt kínai álláspont akadályozza a hatékony szovjet segélynyújtást. A kínai magatartás miatt olyan
11 A plénumra 1965. szeptember 29-én került sor, ahol Alekszej Koszigin miniszterelnök a plénum elé terjesztette az iparirányítás megjavításának tervét.
12 Az SZKP XXIII. kongresszusát 1966. március 29–április 8. között tartották meg. Lásd: Az SZKP XXIII. kongresszusa. 1966. március 29.–április 8. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1966.
13 1965. március 19-én meghalt Gheorghiu-Dej, utóda Nicolae Ceauşescu lett.
14 A győzelem ünnepe, a második világháború európai befejezésének dátuma, hagyományo-san katonai felvonulással.
benyomás alakulhat ki, mintha a Szovjetunió nem adna meg minden segítséget.
Úgy tűnik, a vietnami háború kapcsán a kínaiak közvetlen konfliktusba akarják kényszeríteni a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. Ebbe a provokációba szovjet részről nem mennek bele.
A kínaiak most engedélyezik a vasúton és a repülőgépen történő fegyver-szállításokat.
A Vietnam megsegítésére irányuló akciókat nehezíti, hogy nem tudni, mit gondolnak a lelkük mélyén a kínaiak és a vietnamiak. Ők nem adnak tájékoztatást, nem konzultálnak, ezért találomra kell cselekedni.15 Az amerikaiak mindezt látják, a maguk javára kamatoztatják.
Az Egyesült Államok hivatalos körei keresik a kiutat, látják, hogy a bombá-zások nem vezettek eredményre. Azok folytatása a háború kiszélesedéséhez, a Kínával, majd a Szovjetunióval való összecsapáshoz vezet. Az amerikaiak ezt el akarják kerülni, ezért szüntették be átmenetileg a bombázásokat. Bécsben Rusk javasolta Gromikónak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytasson tárgyalásokat.16
A Szovjetunió minden segítséget megad Vietnamnak, de megakadályozza a konfliktusnak világháborúvá történő átnövését. Szükségesnek látszik a szocialista országok segítségének és külpolitikai akcióinak a koordinálása. Jó lenne, ha a többi szocialista ország is küldene delegációkat Vietnamba. Ezzel együtt erősíte-ni kell az Amerika-ellenes propagandát, mozgósítaerősíte-ni kell a világ közvéleményét az amerikaiak ellen.
A vietnami helyzet döntő módon meghatározza a szovjet–amerikai viszonyt.
A szovjet fél különös idegesség nélkül keménységet és határozottságot tanúsít, növeli az Egyesült Államokhoz intézett figyelmeztetések hatékonyságát. Az Elnökség megbízta az illetékes párt- és állami szerveket, hogy dolgozzák ki a világközvélemény mozgósításának, az amerikai imperializmus leleplezésének tervét.
Angliával megmerevedtek a kapcsolatok. Koszigin utazásának befagyasztásá-val a szovjet fél érzékeltetni kívánja, hogy ellenzi a sokoldalú atomerő angol tervét, az angolok csatlósszerepét a vietnami kérdésben.
Következetesen leleplezik a Német Szövetségi Köztársaság imperialista tö-rekvéseit. Minden lépést előzetesen egyeztetnek a Német Demokratikus Köz-társasággal.
15 Kádár az MSZMP PB ülésén tartott szóbeli beszámolója szerint a szovjetek szó szerint azt mondták: „mióta fennáll a Szovjetunió, még olyan harcban nem vettek részt, hogy ne ismerték volna, mi a taktika, mi a stratégia és a cél. Most először fordul elő, hogy nem tudják, mi az el-képzelésük a vietnamiaknak, illetve a kínaiaknak – és ez rendkívül rossz hatással van.” MNL OL M-KS 288. f. 5/367. ő. e. 18.
16 Rusk és Gromiko Bécsben az osztrák államszerződés 15. évfordulójára rendezett ünnepsé-geken vett részt. Az alkalmat egyúttal felhasználták nem hivatalos kétoldalú eszmecserére is. Az USA május 13. és 17. között, a bécsi találkozóra időzítve, öt napra felfüggesztette Észak-Vietnam bombázását.
Az utóbbi időben javult a szovjet–francia viszony. Gromiko látogatását17 rövi-desen viszonozza Couve de Murville.18 Egyezményt kötöttek a színes televíziós rendszerről, lehetőség van vegyipari együttműködésre, a világűr közös kutatá-sára.
Nacionalista terveinek megfelelően de Gaulle ki akarja szorítani az ameri-kaiakat Európából. Az amerikaiak összeesküvéseket szerveznek a francia elnök ellen. A hivatalos amerikai körök erősítik a franciaellenes szövetségüket Nyugat-Németországgal.
De Gaulle hasznos eszköz lehet a NATO bomlasztásában, ezért törekedni kell megfelelő kapcsolatok kiépítésére. A kapcsolatok bővülése előfeltétele lehet de Gaulle szovjetunióbeli útjának.19 Ez esetben gondolkozni lehet az 1955-ben felmondott szovjet–francia barátsági szerződés felújításán.
Bizonyos frontáttörés következett be a szovjet–török kapcsolatokban. Hasznos lenne, ha a többi szocialista ország is megvizsgálná a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit Törökországgal.
Az afrikai országok közül az Egyesült Arab Köztársasággal, Algériával, Ghánával és Malival a legjobbak a kapcsolatok. Az együttműködés fejlesztését, különösen az Egyesült Arab Köztársaság és Algéria, a segélyek növelésével ará-nyosan képzelik.
Indiát nagyon nyugtalanítják a kínai atomszerkezetek, a pakisztáni határ-konfliktus.20 Sásztri21 szerette volna, ha a Szovjetunió agresszornak nevezi Kínát és Pakisztánt. Bizalmas beszélgetésen az indiai miniszterelnök elítélte az ameri-kaiak vietnami agresszióját. Segélyt kért az új ötéves tervhez.
Pakisztán a Szovjetunió támogatását akarta elnyerni a határkonfliktusban.
4. Brezsnyev elvtárs a Varsói Szerződéssel kapcsolatos kérdésünkre a következőket adta elő: A Varsói Szerződés a nemzetközi politika fontos eszköze. A legutóbbi
17 1965. április 25-én Gromiko ötnapos látogatásra érkezett Párizsba, ahol többek között tárgyalásokat folytatott Couve de Murville francia külügyminiszterrel, de Gaulle elnökkel és Georges Pompidou miniszterelnökkel is.
18 Couve de Murville 1965. október 30-án érkezett Moszkvába hatnapos látogatásra.
19 Charles de Gaulle 1966. június 20. és július 1. között látogatott hivatalos tárgyalások cél-jával a Szovjetunióba.
20 Ez volt az 1965-ös Dzsammu és Kasmír államért vívott második indo–pakisztáni há-ború. Öt hétig tartott, és több ezer áldozata volt mindkét oldalon. A fegyveres összetűzés egy határkonfl iktusként kezdődött: Kutch egy lakatlan terület Nyugat-Pakisztán és India déli határán, az Indus torkolatától keletre. Hovatartozásáról 1947 óta vita folyt, ezért a térségben rendszeresek voltak a határincidensek, de 1965-ig soha nem öltöttek ilyen méretet. Az USA által felfegyverzett pakisztániaknak 1965. április 8-án éjjel indítottak támadást India ellen. A kutchi konfliktus egész ideje alatt folyamatos tárgyalások folytak a békés rendezés érdekében, végül április 30-án a pakisztáni kormány beszüntette a harcot; hivatalosan október 23-án ért véget a háború.
21 Lál Bahádur Sásztri (1904–1966) 1964 és 1966 között indiai miniszterelnök.
varsói ülésnek22 világszerte nagy visszhangja volt, mert az megmutatta, hogy amikor a békéről van szó, valamennyien egységesek vagyunk.
A szervezet munkájának megjavítását célzó elképzelésekkel általában egyet-értenek. Hasznos dolog, ha rendszeresen összejönnek a Politikai Tanácskozó Testület résztvevői, a katonák, a külügyiek.
A mi politikánk ki akarja küszöbölni a háborúkat, de a második világháború legfőbb tanulsága: az éberség, az állandó harckészültség. Országainkra nagy tör-ténelmi felelősség hárul. Ennek csak úgy tudnak eleget tenni, ha a mennyiség és a minőség tekintetében megfelelő szinten tartjuk hadseregeinket, ha a háború és a béke kérdéseiben abszolút egységesek vagyunk. Az amerikai imperializmus csak az erőt tiszteli, ha megtehetné, bármelyik pillanatban megsemmisítene bennünket. A Szovjetunió igyekszik eleget tenni kötelességének, a költségvetés 25%-a katonai célokat szolgál.
Nem lehetünk a békeszólamok rabjai, nagyon fontos a Varsói Szerződés poli-tikai és katonai szervezete tevékenységének rendszeresebbé tétele. A magyarok mellett ezt vallják a csehek és a németek is.
A magyar fél egyetértésével a Szovjetunió javasolni fogja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ülésének előzetes napirend nélküli összehívását.
Elképzelhető az is, hogy az ülésszak megnyitása előtt az első titkárok és a miniszterelnökök egy-két napos kötetlen eszmecserét folytatnának a katonai költségvetésről, a katonai szervezetről és a Szerződés tevékenységének javítását szolgáló egyéb tervekről
A kötetlen beszélgetés után az ülésszakon hivatalosan is meg lehetne vitatni a szervezettel kapcsolatos katonai kérdéseket. Így érdemes lenne szót váltani arról is, hogy a Magyar Néphadsereg sincs megfelelő módon ellátva tankokkal és rakétákkal.
Itt Kádár elvtárs javasolta, hogy a katonai szervezet megjavítására irányuló elképzelések előadója lehetne Grecsko elvtárs.
5. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállítása továbbra is központi kérdés. Az SZKP véleménye szerint most nem kell erőltetni a nagy nemzetközi találkozót, mert a feltételek nem értek meg erre. Kína nem jönne el, Indonézia, Vietnam, Korea, Malájföld [Malajzia] s még néhány ország pártja ingadozik.
A nagy tanácskozás előkészítésén kell munkálkodni, így a többi között tisz-tázandó több mint 40 pártnak a márciusi találkozóval kapcsolatos állás-pontja.23 Dolgozni kell az egységért, a soviniszta, dogmatikus, álforradalmi
kí-22 1965. január 19–20-án Varsóban ülésezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes-tülete.
23 1965. március 1–5. között Moszkvában 18 kommunista és munkáspárt, illetve megfigye-lőként az USA Kommunista Pártjának képviselői a kommunista mozgalom egységének
helyre-nai pozíció elszigeteléséért. A kétoldalú találkozók is ezt szolgálják.
Az SZKP képviselői sokat beszélgetnek az ázsiai, afrikai és európai pártok képviselőivel. Hasznos lenne, ha a többi európai testvérpárt is szorgalmazná a kétoldalú találkozókat.
6. A Rapacki–Gomułka-tervnek24 nincs gyakorlati jelentősége. A terv propaganda- célokra való felhasználása félrevezetné az embereket, egyes szocialista orszá-gokban negatív következményekkel járna. A magyarok álláspontja helyes, ezt fejtsék ki a lengyeleknek.25
II.
A magyar–szovjet gazdasági kapcsolatokra, illetve a részünkről felvetett gazda-sági kérdésekre a szovjet elvtársak részéről Koszigin elvtárs válaszolt:
1. A magyar gazdasági kérések teljesítése ügyében, az előzetesen kiküldött levél alapján az Elnökség még az eszmecsere megkezdése előtt határozatot hozott.
Kádár elvtárs kiegészítései után ismételten megvizsgálták kéréseinket.
Koszigin elvtárs közölte, kéréseink megvizsgálásánál saját lehetőségeikből, abból indultak ki, hogy segítségük valamelyest javítsa fizetési mérlegünket, és a megoldás irányába vigye előre legfontosabb belső problémáinkat.
A tervezőszervek előzetes konzultációján az 1966–70 évekre a Szovjetunió mintegy 1900 millió rubel értékű nyersanyag és félkészáru szállítását vállalta.
állításáról tanácskoztak, és nyilatkozatot fogadtak el a vietnami eseményekkel kapcsolatban is (Népszabadság, 1965. március 4. 1.). A tanácskozáson elfogadott közös közleményt március 10-én hozták nyilvánosságra (Népszabadság, 1965. március 10. 1.).
24 Adam Rapacki lengyel külügyminiszter 1957. október 2-án terjesztette az ENSZ Közgyű-lése elé a közép-európai atommentes övezet kialakítására irányuló tervét, amelyet 1958. február 14-én a lengyel kormány memorandumban részletesebben kifejtett. Az övezet része lett volna Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK és az NSZK területe. Władysław Gomułka 1963. decem-ber 28-án, Płockban a Barátság kőolajvezeték lengyel szakaszának átadási ünnepségén tartott beszédében a korábbi Rapacki-tervhez képest egy mérsékeltebb indítványt terjesztett elő: megelé-gedett volna a létező nukleáris és termonukleáris fegyverek számának befagyasztásával, de fel-vetette az idegen csapatok kivonását az NSZK, illetve az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország területéről. A tervről 1965. március 28–30-án Marian Naszkowski lengyel külügyminiszter-he-lyettes hivatalosan tájékoztatta Péter Jánost (MNL OL M-KS 288. f. 5/365. ő. e. 71–77.).
25Kádár a PB-ülésen kifejtett véleménye szerint a pillanat nem a legalkalmasabb, mert na-gyon ellentétes kép rajzolódik ki: „Vietnamban folyik a harc, a szocialista országok oda fegyvert küldenek, tiltakoznak, demonstrálnak, s ugyanakkor a helyzettel pontosan össze nem vágó bé-kepropagandát folytatunk”. Kádár azt is megfogalmazta, hogy a tervnek nincs realitása, ezért nem érdemes kiállni mellette. (MNL OL M-KS 288. f. 5/367. ő. e. 19.) Valójában arról volt szó, hogy a magyar vezetésnek nem állt érdekében a Varsói Szerződés katonai erejének Magyarorszá-gon való csökkentése. Ezt Péter János közölte is Naszkowskival (MNL OL XIX-J-1-j Lengyelor-szág, 1965. év, 75. d., 002867/1.).
A szükségleteink kielégítésére ezenfelül kért további 300 millió rubel értékű áruszállításból a Szovjetunió 120 millió rubel értékű többletszállítást vállal.
Teljesen vagy alapjában kielégítik kéréseinket energiahordozókból, faárukból és nikkelből. Bizonyos mértékű többletszállítást vállalnak a hengerelt árukból, viszkóza műszálból, cellulózból és néhány más áruból. Nem tudnak többletszál-lítást vállalni kénből, koromból, polietilénből és napraforgóolajból.
A korábban egyeztetett szállítási volumeneket, a további magyar kéréseket és az arra adott szovjet válaszokat az alábbi táblázat mutatja. (E táblázatban nem szerepelnek azok a termékek, amelyekből a Szovjetunió többletszállítást nem tudott vállalni.)
Megnevezés M. e.
Tervező szervek szintjén egyeztetett mennyiség
Szállítani kért teljes mennyiség
Szovjet válasz
Megkapott mennyiség a tervező szervek által egyeztetett mennyiségen
felül
Mennyiség Érték
(mill. Rbl.) Nyersolaj mill.t. 15,0 16,0 16,0 1,0 20,3 Fűtőolaj ezer t. 550,0 1500,0 1500,0 950,0 15,5 Szén mill.t. 4,3 5,0 4,6 0,3 3,9 Hengerelt acél ezer t. 1320,0 1720,0 1424,0 104,0 16,8 Nikkel ezer t. 7,3 9,3 9,3 2,0 3,0 Horgany ezer t. 8,5 46,0 20,0 11,5 2,4 Viszkóza műszál ezer t. 10,0 50,0 32,0 22,0 9,5 Ipari fenyőfa ezer m3 4300,0 5000,0 5000,0 700,0 11,0 Fenyő fűrészáru ezer m3 2950,0 4110,0 3888,0 938,0 35,2 Cellulóz ezer to. 290,0 372,0 311,0 21,0 2,8 Papír és karton ezer to. 254,5 436,0 260,0 5,5 0,8
Az áruszállítások évi ütemezése alapjában megfelel a magyar kéréseknek.
Az 1966–70. évekre kért 400 millió rubel értékű hitelből a Szovjetunió 250 millió rubelt teljesít.
A további 50 000 kg aranyhitel-fedezet helyett felajánlják, hogy a Szovjetunió nyugati bankjaiban részünkre nyitott 60 millió dolláros hitelkeretet 85–90 millió dollárra felemelik. Kérik, hogy 6 hónapra előre jelezzük, ha abból igénybe kívánunk venni.
Végezetül Koszigin elvtárs megemlítette, az Elnökség tudomására hozták, a magyar elvtársak arra gondolnak, hogy a nyugati gazdasági körök félrevezetése céljából szivárogtassuk ki: elhidegültek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság
kapcsolatai. A szovjet elvtársak nem értik pontosan, hogy mi mire gondolunk, illetve nincsenek meggyőződve egy ilyen lépés hasznosságáról.
(Küldöttségünk tagjai közölték a szovjet elvtársakkal, hogy ők is most hallanak először erről, és fogalmuk sincs, honnan eredhet ez az úgynevezett javaslat.
A tárgyalás befejezése után Koszigin elvtárs közölte, hogy belügyi szervek útján jutott hozzájuk ez az elgondolás.)
2. Kádár elvtárs megköszönte Brezsnyev elvtársnak a Szovjetunió belső életéről és a nemzetközi élet kérdéseiről adott tájékoztatóját. Most sok dolgot világosabban látunk. Az álláspontokkal és a tennivalókkal teljes mértékben egyetértünk.
Megköszönve a gazdasági kérdésekben nyújtott nagy segítséget, Kádár elvtárs kérte, hogy minél előbb folytatódjanak, és nyerjenek befejezést a tervegyeztető tárgyalások.
Zárszavában Brezsnyev elvtárs ismételten hangsúlyozta, hogy az eszmecserék politikailag és gazdaságilag egyaránt hasznosak voltak, pártjaink, kormányaink kapcsolatait, a vezetők közötti személyi barátság erősödését szolgálták.
III.
Küldöttségünk szovjetunióbeli tartózkodásának további eseményei:
a) 25-én este az SZKP Elnökségének valamennyi Moszkvában tartózkodó tagja részvételével folyt le az a vacsora, amelyet tiszteletünkre adtak. Ennek kere-tében adta át Mikojan elvtárs Kádár, Apró és Biszku elvtársaknak – az anti-fasiszta harcban való tevékeny részvételükért – az 1941–45-ös nagy honvédő háborúban aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából alapított emlékér-met.26 Ugyanitt Kádár elvtárs születésnapjához gratuláltak és ajándékot ad-tak át.
b) A korábbi meghívás értelmében a szovjet elvtársak szerveztek egy kétnapos vadászkirándulást, amelyen szovjet részről részt vett Brezsnyev, Koszigin, Podgornij és Gromiko elvtárs.
c) Küldöttségünk egy napot Moszkvában töltött szabad programmal, amelynek keretében megnéztük a szovjet Hadtörténeti Múzeum újonnan megnyílt állandó kiállítását, egy színházi előadást, valamint a nagykövetünk által lakásán adott ebéden találkoztunk a moszkvai magyar kolónia vezetőivel.
A hadtörténeti kiállítással kapcsolatban nálunk különböző hírek terjedtek el, hogy ott az anyag Sztálin háborús szerepét ismét magasztalja. Ez nem felel meg a valóságnak. Sztálin a kiállítás megfelelő részén és megfelelő módon szerepel.
26 Lásd erről: Népszabadság, 1965. május 30. 1.
Az egész reá vonatkozó anyag az 1941. július 3-i ismert beszédet közlő Pravda kiadványból áll, a beszéd szövegével és Sztálin fényképével.27
d) A moszkvai tartózkodás során Brezsnyev elvtárs meghívta Kádár elvtársat, hogy nyári szabadságát töltse a Szovjetunióban. Amennyiben ez nem esik egybe Kádár elvtárs nyári programjával, javasolta, hogy szeptember végén, október elején Kádár elvtárs néhány napos vadászatra látogasson el hozzájuk.
IV.
Javaslatok
A Politikai Bizottság vegye tudomásul a beszánolót, és adjon felhatalmazást arra, hogy a Minisztertanács legközelebbi ülésén – szóbelileg – ugyancsak adjunk tájékoztatót a lefolytatott megbeszélések lényegéről, különösképpen annak gazdasági vonatkozásairól. Javasoljuk a megküldött írásos tájékozatóval – a további munka érdekében – ismerkedjenek meg Puja Frigyes és Péter János elvtársak is. Továbbá:
a) az Országos Tervhivatal fejezze be a tervegyeztető tárgyalásokat,
b) júliusban tartsák meg a gazdasági együttműködési kormánybizottság soron következő ülésszakát,
c) a Központi Bizottság Külügyi Osztálya készítse elő a Vietnami Demokratikus Köztársaságba látogató magyar pártküldöttség útját,28
d) a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium kezdje meg a felkészülést a Varsói Szerződés soron következő ülésére,29
e) a Külügyminisztérium a szovjet álláspont figyelembevételével készítse el a magyar kormány válaszát a Gomułka-terv új változatára,30
27 A náci Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. A támadás után Sztálin először 1941. július 3-án a rádióban beszélt a lakossághoz. E nagy hatású beszédében a honvédelemre szólított fel mindenkit.
28 A Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1965. október 4–26. között látoga-tott Észak-Vietnamba, Észak-Koreába, valamint Kínába.
29 A magyar vezetés több javaslatot is tett a VSZ vezetésének tökéletesítésére, illetve a tag-államok szuverenitásának nagyobb biztosítása érdekében. Czinege Lajos honvédelmi miniszter javaslatát a VSZ Egyesített Fegyveres Erők vezetésének rendszerére vonatkozóan, illetve Péter Já-nos külügyminiszter javaslatát a Külügyminiszterek Tanácsa és az Állandó Titkárság létrehozá-sára vonatkozóan 1966. január 21-én tárgyalta az MSZMP Politikai Bizottsága (MNL OL M-KS 288. f. 5/385. ő. e.). A VSZ PTT következő ülésére 1966. július 4–6-án került sor Bukarestben.
30 Gomułka és Cyrankiewicz 1965. november 19-én átutazóban Budapesten találkoztak Ká-dár Jánossal. A tárgyalásról készült feljegyzés szerint nem került szóba a Gomułka-terv. (MNL OL XIX-J-1-j Lengyelország, 1965. év, 75. d., IV-130. Sz. n.) Ennek az lehet az oka, hogy a lengyel fél már korábban közölte, hogy április óta a nemzetközi helyzet lényegesen megváltozott, továbbá
f) a Külügyminisztérium vizsgálja meg a magyar–török kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit,31
g) a belügyminiszter vizsgálja meg, honnan ered a szovjet vezetők által említett dezinformáló elképzelés.
Összeállította: Erdélyi Károly s. k.
Látta: Kádár János s. k.
Budapest, 1965. június 5-én
MNL OL M-KS 288. f. 5/367. ő. e. 78–87. – Gépelt másodlat – Készült 30 példányban, ez az irat „Kádár e.” példánya. – A dokumentum elején kézzel írva: „Láttam: Péter János 6/8, Erdélyi Károly VI/8.” – A dokumentum utolsó lapján kézírással felsorolva a mellékletek tartalma.
A feljegyzéshez három melléklet tartozik:
Az 1. melléklet 1965. április 29-én készült öt példányban (MNL OL M-KS 288. f. 5/367. ő. e.
88–91.), és a szovjet vezetéssel folytatandó tárgyalásokra négy kérdést tartalmaz (Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági megsegítése, a Rapacki, illetve Gomułka által kezde-ményezett atommentes övezettel kapcsolatos kérdések, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos kér-dések és a szocialista országok haderejének viszonylagos nagyságával összefüggő felvetések magyar részről).
A 2. melléklet ugyanazon a napon szintén öt példányban készült (MNL OL M-KS 288. f.
5/367. ő. e. 92–94.). Három gazdasági természetű probléma felvetése magyar részről, melyek megoldása csak nemzetközi síkon, szovjet–magyar együttműködéssel oldható meg: 1.
Amennyiben az alapvető importanyagok és termékek szállítási volumene nem növekszik az 1966-os és 1967-es évben, az „súlyos nehézségeket okozhat országunknak”. 2. Magyarország fizetési mérlege a szocialista országok viszonylatában 400 milliós rubel hiányt tartalmaz. 3.
A tőkés fizetési mérleg hiányának megszüntetése még legalább három évet vesz igénybe, de ez idő alatt is „elkerülhetetlennek látszik még további 150 millió dollárnyi adósságnövelés”.
Ezek alapján kérik az SZKP vezetését, hogy „1./ A két ország tervhivatalai között folyó előzetes konzultációs tárgyalásokon közölt szovjet állásponthoz képest a Szovjetunió az 1966–70-es 1966–70-esztendőkben további 300 millió rubel értékű anyagjellegű áruszállítást irányozzon elő Magyarország felé. […] 2./ Nyújtson a Szovjetunió a Magyar Népköztársaság részére az 1966‒70-es években 400 millió rubel értékű hitelt.” A hitelből mintegy 300-350 millió rubel
az NDK vezetése „nem mutatott kellő megértést” a kérdés iránt, így a kezdeményezés elvesztette aktualitását. (MNL OL XIX-J-1-j Lengyelország, 1965. év, 75. d., IV-130. Sz. n.)
31 1965. december 7-én elkészült a török–magyar kapcsolatok ügyében egy előterjesztés-ter-vezet: Előterjesztés a PB-hoz a magyar–török kapcsolatokról. A magyar fél pozitívan értékelte a Törökországban 1965-ben lezajlott választások eredményét (İsmet İnönü helyett Süleyman Demirel lett a miniszterelnök), amellyel véget ért az 1960 óta tartó katonai junta uralma. Első-sorban a Magyarország iránti török rokonszenvre építve lehetne elérni a kapcsolatok javulását – írja a követségi elemzés. MNL OL XIX-J-1-j, Törökország (1965) 105. d. 152–141. tétel, 005426., illetve 003798/3.