Ujváry jelentése szerint a gyűlésen elnöklő Gr. Brunszvík József adminisztrátor a következő szavakkal kelt Teleki javaslatának és így az uralkodónak védelmére :

»pericula item quae a natione Gallica et Viennae quoque detectam non nullorum con­

jurationem eas esse circumstancias temporum, ur si nefors etiam praeter legem aliquid accidat, ex ratione publicae saeculi tutis id in bonam partem esse interpraetandum.

— Brunszvik (Brunsvik) József (1750— 1827) 1790 óta gróf, a későbbi országbíró.

Aulikus. fÆempeAew., II. 447. 1. : Àcryg/ Jrdw-, II. 242. 1. ; KfrcMyä 39. 1. ; élet­

rajza : TMdowMÍTM/og 1828 I. 122. 1.)

17i)4 At (J. 25, PEST MEGYE FELIRATA

78

Leges solum nostras abductione eorundem extra regnum facta violatas esse dolentes, securitati personarum, cui citata et annuente desideratissimo M*is yae ggmae genitore et rege nostro condam clementissimo recenter condita lex, in similibus etiam prospectum esse volebat, haud mediocre vulnus inflictum esse ingemiscentes et tristes violatae legis sequelas metuentes speramus

etiam S s" ^ justum et communem nostrum dolorem clementer perspecturam ; unde supplices yram ggmam qua clementissimum nostrum dominum summum que legum nostrarum custodem et vindicem oramus, dignetur ad antevertendas sollicitudines nostras eos benignos ordines elargiri, ut praesumti hi delinquentes ad effectum legum nostrarum judicio Curiae AL's yae Ss"^ac Judiciariae, non minori, quam judicium quodcunque extraneum cum accuratia, attentione et fide contra eosdem processurae fidaeque Hunga- rorum, vitam suam haud tanti, ac salutem et incrementum Augustae Domus et M*'s y a e ggm ae publicamq%e suam tranquillitatem aestimantium custodiae, ocyus restituantur, pro futuro vero abductiones hujusmodi, non attentis quorumcunque delationuibus sollicite et in quo cunque demum casu prae­

caveantur. Cum enim obligatio nefanda idmodi molimina detegendi et quovis possibili modo antevertendi, tum lege nobis injuncta, tum studio conservandae propriae tranquillitatis prima semper et praecipua, et insuper fidelis cujuslibet Hungari et nostrum etiam pectoribus a natura insita et indita sit, sanctissime asseveramus tam tenaces nos et amantes legum nostrarum, tantos cultores et veneratores regiae dignitatis esse, tantopere publicae salutis et quietis conservationem anhelare, cordiq%e habere, üt in defensionem horum omnium et signanter regiae dignitatis et M^ yae Ss"^ omnia nostra conferre, quin sanquinem quoque nostrum, quem iam toties pro incolumitate Augustae Domus et M *'s y a e ggm ae devovimus, profundere prompti paratiqae simus, nec ullis ad detegendos, refrenandos et coërcendos his contraria molientes externis vigilibus, insuetis mediis et adminiculis opus sit. Quae clementissimo- M* s yae ggmae obtutui substernentes et ocyus elargiendam benignissimam resolutionem de genu expetentes, homagiali cum devotione persistimus,.

Datum e generali nostra congregatione, Pestini 25. Augusti 1794 célébrai#.

Majestatis Vestrae Sacratissimae.

humillimi perpetuoqae fideles subditi co m tta tq u m P e s t, P ilis e t S o lth

artm tday^er u n ito ru m

Pest megye fenti feliratát, az ekkor már kialakult szokás szerint, az ország minden megyéjének megküldte, »a sebessen repülő 's többször sokkal máskép, mint sem a dolog mivolta történt, terjedő Híreknek megelőzése végett.« (A Trencsén megyéhez küldött átirat 1846-ban készített hitelesített másolata: Tud. Ak. Ms. Tört. Ivrét 171. s z j Az így köztudomásúvá vált felirat országszerte nagy visszhangot támasztott, y o lt megye, amely egyelőre elégnek vélte, ha együttérzéséről biztosítja Pest megyét. Ahogy Gömör rendéinek válaszában olvassuk : »Ezen ő Felsége eleiben terjesztett tárgyra váló nézve meg egyezvén az értelmünk, reménylyük bizonyosan, hogy a vélünk közlött felirásra Felséges Urunk az el fogatott és Bétsben vitetett személyeket a törvény bírák ítélete alá fogja vissza adattni. Melly ha reménységünk szerint nem következne, azon esetre ezen gyülekezetünkben meghatároztuk, hogy ő Felségének ez illyetén essetekben a törvénynek meg tartása részünkről is előadattasson.« (Pest m. lt. kútf. VIII. 2386/1794 sz.) — Zala megye már nem elégedett meg azzal, hogy Pest megyének válaszolt, (»Dé

A MEGYÉK AZ ELFOGOTTAKËRT 79 kérjük egyetemben Nagyságtokat, Kegyelmeteket, hogy föl írásoknak foganatjáról bennünket tovább is tudósíttni méltóztassanak, hogy azután mi is, ha szükség úgy hozza magával, törvényeink védelmére tovább való lépéseket tehessünk.« Szept. 4 : U. o.

2359. sz.) hanem felírt a nádorhoz, kérve öt, lépjen közbe az uralkodónál a foglyok hazahozására. (Hív. másolata a. o j A megyék többsége azonban még tovább ment.

»Tudósításukat Nagyságtoknak, Kegyelmeteknek annyira érzékenyül vettük, — írta Szatmár nemessége Pest megyének — hogy látván az által törvényeink valóságos meg sértetését, mi is el nem mellőzhettük, hogy törvényeink oltalmára, sérthetetlen meg tartására nézve, eő Felségéhez alázatos esedezésünket ne botsássuk.« (Szept. 9 : %. o.

2383. sz.) Szatmár, Bihar, Nógrád, Nyitra, Ugocsa, Pozsony, Trencsén, Torontál és Sáros megyék rendei feliratukban csak arra kérték az uralkodót, hogy a foglyokat küldesse vissza az országba. Bereg és Hont megye feliratai viszont már azt sem hallgatták el, hogy a foglyok külföldre vitelében törvénysértést látnak. (Szatmár szept. 9.-i felirata: O. L. O. L. M. Kanc. 13399/1794. sz. ; Nyitra, Ugocsa, Pozsony fölterjesztését csak a Kancellária kivonatában ismerjük: %. o. 12335. sz.; Sáros, dec. közepe, kivonatban: M. o.

983/1795, sz. ; Bereg, szept. 11 : M. o. 11 453/1794. sz. ; Hont, szept. 17 : M. o. 11 691. sz.) Legmesszebb azonban Zemplén és Szabolcs megye rendei mentek.

A zemplénmegyei közgyűlésen szenvedélyes beszédek előzték meg a felirat meg­

fogalmazását. Egyesek azt kívánták, hogy a megye csak a nemességhez tartozó foglyokról emlékezzék meg feliratában, mivel a nemesi kiváltságon esett sérelem. Erre azonban felpattant Sztáray Kristóf gr., s hosszú beszédben — melyben az. uralkodó személyét is megbírálta — bizonyította, hogy ilyen különbség nem tehető, mert minden ember egyenlő. Másnap pedig, amikor a felirat fogalmazványát a közgyűlésen felolvasták, Szemere István indítványozta, hogy az aláírásnál, a »humillimi perpetuoque fideles subditi« kifejezést hagyják el. Amikor Kiszely Mihály megyei ülnök a régi szokásra hivatkozott, Szemere ezt kiáltotta neki: »Ha kedve tartja az úrnak, ám legyen hű alattvaló! Én ugyan nem leszek!« (Sztáray és Szemere beszédei a zemplénmegyei vizs­

gálattal kapcsolatos nádori fölterjesztésben : Jozse/ nádor fra/of, I. 144— 155 és 157. 1.

M. még Szerdahelyi László sátoraljaújhelyi fiskális jelentését a jogügyi igazgatóhoz 1794 szept. 26.-áról : O. L. Verír, A. 55. fasc. 89. köteg ; a megye 1794 szept. 16.-án kelt felirata : O. L. M. Kanc. 10848/1794. sz.)

Szabolcs megye szept. eleji gyűlésén foglalkozott Pest megye átiratával. »Sar­

kalatos törvényeink s jussaink sérelmét mi is. . . érzékenységgel s hazafiui buzgósággal érezvén« — írták válaszukban, kötelességüknek érzik, hogy ők is felírjanak az uralkodóhoz.

Feliratukban kifejtették, hogy az uralkodó és a nemesség érdekei azonosak, kölcsönösen egymásra vannak utalva, — annál nagyobb megdöbbenéssel és fájdalommal értesültek a törvénytelen elfogatásokról. Nem is hiszik, hogy őfelsége akarata lett volna ez, sokkal inkább valamelyik központi hivatali szervé. Mert mindig is az volt a baj, hogy ezek igyekeztek éket verni a király és a nemesség közé. Kérik azért a felségsértéssel vádoltak magyar bíróság elé állítását, nemkülönben az elfogatásokban hibásak elmozdítását.i

* »Insperatus, dum scilicet pro ea, quod viget interna tranquillitate, pacata per regnum omnia, pacatissimosque et fidelitate devotissimos erga publicum statum concivium nostrorum animos rebamur, emergens iste casus quantum attonitos nos reddidit, tantum doloris nobis conciliavit, plus certe evigilare non jussit. Quemadmodum enim in statu regni publico MtH Vae Ss^*^ securitatem cum ordinum regni,, constitutionis item ejusdem ac personae cujusvis nostri securitate arcto et indissolubili vinculo junctam esse consideramus, dum publici regiminis nostri praecipuum fulcrum in nobilitate et nobilitatis firmamentum in ejusdem regiminis jurium consistentia concentrari credimus, adeóque periculum unius perniciem et alterius secum ferre videmus, ita si uni vel alteri horum exitium meditetur, illud salvo altero ad effectum deduci nunquam posse existimamus. Unde non possumus partibus nostris parem non concipere calamitatem, qualis si révéra illa animis praedictorum fuisset, Mtis Vae Ssmae imminere posset, quae et attentionem et dolorem et terrorem nostrum summe excitant, augent et periculosissi­

mum effierunt.« Nem azért írnak, mintha a bűnösök számára kegyelmet akarnának kérni :

»Ac pro eo dum delinquentibus, si tales sunt, poenam irrogari optamus, legum patriarum

1794 SZEPT. 1, A KANCELLÁRIA JAVASLATA

80

Feliratuk másolatát a nádornak is megküldték, s megírták, hogy »sarkalatos tö r v é n y ü n k ­ nek 's jussainknak sérelmét« Pest megyével együtt ők is »egyenlő szívvel« érzik. Kérték a nádort, a feliratukban foglaltak érdekében emeljen szót az uralkodónál és »azon sérelemnek tellyes orvoslása iránt magát ő Felsége előtt Herczegséged és a Fő Méltóságú Magyar Kir. Hellytartó Tanáts hathatósan közben vetni méltóztasson.« — Szathmári Király János, a megye alispánja, pedig külön is írt a nádornak, mert »egyetlen egy törvény egyszeri megszegése jobban éleszti a nép bizalmatlanságát, mint ezernyi gonosz ember mesterkedése«. (A Pest megyéhez küldött, szept. 5.-én kelt válasz : Pest m.

lt. Kútf. VIII. 2307/1794. sz. ; Pest megye kisgyűlése okt. 21.-én vette tudomásul Szabolcs átiratát : 17. o. Közgy. jegyzkv. 2307/1794. sz. ; feliratuk az uralkodóhoz, 1794 szept. 3.: O. L. M. Kanc. 13049/1794. sz. Későbbi másolata : Széchenyi Kvt. Ms.

Föl. Lat. 1797, 6. fol.; a nádorhoz szóló fölterjesztés : O. L. Vertr. A. 36. fasc. 47. sz. ; Szathmári Király levele : C7. o. 48. sz. és későbbi másolatban : Széchenyi Kvt.L/L 4. föl. ;

— V. ö. No 17, 39, 47, 48, 49, 57, 108, 112, 151 és 221.) b.)

1794 szeptember í, Becs

^4 ?%. WuaW %z% yavaso/ya, az mey Pest

métáét, Aoyy az e^/oyotta^t wayT/OT* ótrdgáy eM /ogya dMttawt

Eredeti tisztázat : O. L. M. Kanc. 10 584/1794. sz. — Fogalmazványa : O. L. M. Kanc.

9631/1794. sz. — Egykorú hiv. másolata : O. L. Vertr. A. 36. fasc. 39. sz.

Pest megye feliratát Ferenc király aug. 31.-én küldte meg a Kancelláriának.

A szept. l.-i teljes ülésben Balogh Péter referálta- az ügyet. A megye feliratáról készített tartalmi kivonatban az.eredeti hangját erősen letompította, s általában igyekezett az egész ügyet minél jelentéktelenebbnek feltüntetni.

tutela, cumprimis Mds Vae Sstnae regiae dignitati comissa non potest, nobis quoque velut indissolubile inter principem et populum vinculum et communis societatis firma­

mentum non cordi esse, dum praecipue eas cumprimis per incaptivatorum horum extra regnum abductionem violatas esse conspicimus. Non equidem credimus hanc legis nostrae violationem directo jussu altefatae Mtis Vae Ssmae enatam esse, nec certe dicasteriis quae rem Hungaram tractant appingimus, sed eam tribuimus iis, qui in metropolitana imperii Mtis Vae Ssmae urbe, specie augendi Mtis Vae Ssmae commodi, utinam non fine potius promovendi praeconcepti perniciosissimi tumultus, cujus recepitius suffocati rumor ad nos quoque pertigit, aut procurandi cum detrimento tam regis, quam populiy cujus tamen partes a principio partibus distingui nequirent, proprii sui emolumenti in eo cumprimis allaborant, ut vigentis inter principem et populum Hungaricum mutuae confidentiae, ea cumprimis, qua publica fama ferebat, et gens Hungara summis votis semper exoptabat, MtisVae ggmae personalis residentiae Budam translatione non parum solidatae fundamenta evertant. Non possumus credere, ut quem summum legum nostrarum custodem et vindicem constitutum habemus, per eum tantum iisdem legibus nostris vulnus, non inanem quarumlibet tristissimarum consequentiarum metum concilians inflictum sit, secus enim desperandum nobis esset de securitate personarum, votis nostri extendenda potius, quam restringenda, quam cardinalis regni nostri, adeoque ipsa constitutionalis lex inviolatam esse voluit, de legum sanctimonia, cujus subversio ipsam rempublicam et cum hac unius cujuslibet civis salutem conquassatura est.« Kérik ezért Őfelségét, hogy az 1791 : 56. t. c. értelmében a bűnösöket ne az országon kívül, hanem Budán állíttassa törvény elé, és hogy azokat

»qui tantum legibus nostris vulnus, fine destruendae inter principem et populum Hunga­

ricum perdurantis confidentiae, infligendi ansam et consilia dederunt, cum amotione etiam a proprio suo latere eorum, erga quos juxta iteratas eatenus insinuationes populus Hungaricus nulla confidentia duci potest, satisfactionem praestitura, eosque benignos ordines elargitura sit, ut pro futuro hujusmodi abductiones, legum que publicarum violationes, quae etsi scopo conservandae publicae tranquillitatis contingant, metui tamen potest, ne taliter exacerbatos animos ad tristissimos et desperatissimos actus ac rerum eventus compellant, sollicite et in quibuscunque casibus praecaveantur.«

A PEST MEGYÉNEK ADANDÓ VÁLASZRÓL 8!

Votum

Obsequentissima haec Cancellaria apprime gnara M^*" V*" S s" ^ legum dispositiones et nosse optime et tueri fortissime et observare pientissime, credit M*^ V*^ incaptivationem hanc eapropter ordinasse, quod casus cui horsum ex Hungária adducti involvuntur, fundamento art. 7 : 1715 capturam admittat ; quodve complices majori numero hic intercepti cum supradictis ex Hungária adductis ad cognoscendum factum necassario hic debuerint confrontari ; credit porro confrontatione absoluta eosdem secura sub custodia remissum iri in Hungáriám, ut illic judicium Curiae yae in sensu art.

56 : 1791 recipiant.

His praesuppositis ad tranquillandos Statuum regni animos, qui delicti, de quo concives illorum praesumuntur ignari, per eorum incaptivationem et extra regnum abductionem legum violationem subversari conqueruntur et nimia eapropter sollicitudine urgentur, demisse censeret obsequentissima ' haec Cancellaria, ut a plurium etiamsi fors ex fassionibus per hos elicitis gravatorum Hungarorum horsum deductione altissimo M*^ jussu

abstrahatur ; comitatuique Pestiensi ad repraesentationem ejus, ea quae in adjacente rescripti projecto continetur ratione, respondeatur. Salyo caeteroquin altissimo M*^ V^ Ss"^ arbitrio et suprema decisione caesureo regia. M^s Va? Ss"^

Viennae D Septembri 7794

' humillima obsequentissima Cancellaria Regia Hungarica Aulica

Comes Carolus Pallfy Petrus Balogh m. p.

A fölterjesztésben említett legfelsőbb leirat tervezete így hangzott (tisztázata és fogal­

mazványa : O. L. M. Kanc. 9631/1794. sz.) : Reverendi etc.

Demissam vestram e generali die 25 proxime evoluti mensis Augusti celebrata congregatione ad manus nostras directam repraesentationem, qua Ioannis Laczkovits, Josephi Háinótzi et Francisci Szent-Máriai in gremio vestro interventa interceptione et horsum abductione, vos legum sanctimoniam violatam esse asseritis, eosdem Curiae Regiae judicio sensu art. 56 : 7791 subjiciendos et hoc fine quantocyus remittendos desideratis, imposterum vero non attentis quorumcunque delationibus similem interceptionem et abductionem in omni casu praecavendam petitis eo quidem magis, quo certius esset Curiam Nostram Regiam nec fidei integritare nec accuratione extraneis judiciis cedere ; vobis vero universaeq%e genti Hungarae salutem èt incremen­

tum Nostrum, Augustaeq%c Domus Nostrae cariora esse vita vestra, con­

sequenter vos ipsos vi obligaminis vestri, propriaeq%e utilitatis studio, omnem operam adhibituros, ut nefanda idmodi molimina et detegantur solerter

et omni possibili modo antevertantur.

Nihil Majestati Nostrae gentis Hungarae commodorum et antea studiosissimae post suscepta regni gubernacula fuit antiquius, legum communi Nostro et Statuum regni consensu latarum observamine, Vestraq%e et reliquorum populorum, sceptro nostro divinitus creditorum, pax, tranquillitas et publica felicitas omnem attentionem nostram omnia studia occuparunt.

6 Benda : Magyar jakobinusok H.

1794 SZEPT. 9, A NÁDOR JAVASLATA

82

Huic indefesso salutis Vestrae firmandae nisui tribuere debetis, quod male­

volorum molininibus serio invigilari et obices poni pro suprema Nostra et potestate et obligatione curemus. Huic et id adscribendum est, quod supra- scripti Laczkovits, Hainóczi et Szent Mariai lege admittente intercepti et horsum ob subversantem cum iis, qui hic Viennae ob idem crimen intercepti sunt, complicitatem et necessariam nefors cum iis confrontationem sub custodia adduci debuerint. Absolutis confrontationibus iterum remittendi, ut judicium in sensu art. 56 :^791 a Curia Nostra recipiant. Dum ita de vestra securitate pro supremo munere Nostro Regio vigilamus, non potuit Nobis non displicere solicitudo vestra in eo manifestata, quasi Nos leges vestras violassemus aut violari admisissemus.

His per Vos intellectis, eoq%e quod in periculis avertendis imprimis temporis sit habenda ratio, quodve mala antequam invalescant propulsanda sint, injustam considerationem sumpto benigne confidimus solicitudinem, quam manifestastis Vos deposituros et credituros omnia, ea, quae per Nos clementer disposita sunt, Vestrae etiam salutis consideratione, in modernis temporum circumstantiis pro regio Nostro munere supremaq%e inspectione acta esse et ita agi debuisse. Vos in reliquo securos esse jubemus in eo, quod Nos nec in futurum abductionem talismodi imperabimus, nisi Ves%ra ipsa et communis omnium populorum Nostrorum salus exigat, adminiculorumq%e ad debitam justitiae administrationem necessariorum exquisitio hac sola ratione certo procurari possit.

Quibus et c. . . .

c.)

1794 szeptember 9, Buda

Lápóí 7MM%or meyye eredes az

Nyomtatásban kiadva : traîna. Iratok 146. sz.

A Pest megye aug. 25.-i gyűlésén történtekkel és a megye feliratával a nádor többször foglalkozott az uralkodóhoz írt leveleiben, s kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy a felirat hangjáért és a feliratban foglaltakért a megyét erélyesen rendre kell utasítani Ahogy aug. 27.-i levelében írta : »A becsületes és jóérzésű emberek mind elítélik a megye tettét, sajnos azonban mindig akadnak rossz emberek, s a tudatlan kisnemesek együtt, csaholnak velük.« Züpóí 718.1. — V. ö. még aug. 29.-i levelét : %. o. 720.1.) Szembehelyezkedett tehát a Kancellária választervezetével is. (V. ö. %. o. 725. 1.)

[Az 1715: 7. te. 4. §-a világosan kimondja : felségsértési perekben az uralkodó tetszésétől függ, vájjon az országban, vagy az ország határain kívül kívánja-e a bűnösöket elítéltetni. A törvény első paragrafusa szerint ilyen esetekben az előzetes idézés mellőzhető. Az 1791 : 56. te. viszont csak azt mondja : őfelsége beleegyezik, hogy felségsértési és hűtlenségi ügyekben a Kir. Tábla ítélkezzék ; minden egyéb vonatkozásban érvényben hagyja az 1715-ös törvény rendelkezéseit. Mindebből következik, hogy a vádlottak elfogatása törvényes volt, és mivel nem elítéltetés céljából vitték őket Bécsbe, törvényes alapon ez sem kifogásolható. Az itt felhozott okokból a Kancellária leirattervét nem tartja jónak : az uralkodó mentegetőzik benne egy olyan;

ügyben, amelyben törvényes alapon áll. A megye feliratának hangja szemtelen és sértő, ezt nem szabad válasz nélkül hagyni. Fölterjesztéséhez mellékeli a leirat-tervezetet.]

AZ URALKODÓ RENDREUTASÍTJA PEST MEGYÉT 83 A Kancellária fölterjesztését Ferenc király az Államtanácsnak is átadta j avaslat- tételre. Itt csaklzdenczy szólt hozzá érdemlegesen. Szept. 14.-i votumában azt fejtegette, hogy az 1715 : 7. te. értelmében az uralkodónak joga van a felségsértőket idézés nélkül is elfogatni. Javasolta, hogy a Kancellária választervének végét hagyják el. (Ld. /Sándor 730.1.) — Ferenc király szept. 15.-én az államtanácsi körözvényre, Izdenczy javaslatát áthúzva, a nádor tervezetét Íratta rá.

d.)

1794 október 3, Becs

Az a wádor yavagZa&maA; me<y/e%e%őe%, meyt/éí Fogalmazvány : O. L. M. Kanc.< 10 856/1794. sz.

Sándor Lipót javaslata alapján az uralkodó választervének módosítására utasította a Kancelláriát. A Kancellária (referens Balogh Péter) az új választervezetet szept. 26.-án terjesztette fel, amelyet az uralkodó még egy bekezdéssel kiegészítve (közlésünkben az utolsó bekezdés) okt. 2.-án jóváhagyott. (O. L. M. Kanc. 1794 : 9631. és 10 584. sz.)

Franciscus 11^ . . . Reverendi etc.

Ex demissa repraesentatione vestra relate ad interceptionem et horsum factam abductionem Ioannis Laczkovits, losephi Hainoczy et Francisci Szent Mariai o generali die 25^ proxime evoluti mensis Augusti celebrata congrega^one ad manus Nostras directa, tam sollicitudinem vestram, quam una etiam bonam intentionem, qua erga Nos et commune bonum ferimini, perspeximus ; quamvis quidem postremum summa Nobis sedat conplacentia, tamen altera ex parte satis mirari non possumus, quod dum ad securitatem subditorum Nostrorum et publicam salutem firmandam necessarias dis­

positiones vigore potestatis exeeutivae Nobis de lege competendis fecimus, Vos per id sanctimoniam legum violatam esse asserere non verimini ; hinc Vobis praeconceptam hanc in Nos diffidentiam ac suppositionem, quasi Nos legum patriarum minus gnari essemus, serio et eo magis improbamus, quod de judicio contra interceptos formando, nec questio quidem adhuc formata fuerit, et ideo Vos absque praevia rei cognitione tam gravem et inconvenientem suspicionem erga Nos tuleritis.

Cum igitur ab ineunte regimine Nostro leges strenue observare et tueri praecipue muneris Nostri esse duxerimus, et idem in praesenti quoque casu exacte observare non intermittemus, eapropter a Vobis pro futuro majorem erga Nos et ordinationes Nostras fiduciam ac venerationem praestolamur, siquidem tot, adusque exempla testentur, Nos semper in commune bonum et felicitatem concreditorum Nobis populorum studia convertisse et amoris Nostri erga illos testimonia praebuisse.

His per Vos intellectis, securos Vos in reliquo reddimus de eo, suprano- minatos Latzkovits, Hajnóczy et Szent Mariai pro judicio in sensu art.

56: 7791 a Curia Nostra Regia recipiendo iterum remissum iri.

Vobis in reliquo gratia nostra etc.

Viennae 3^ Octobris 1794

KIRÁLYI VÁLASZ A MEGYÉKNEK

84

A királyi leiratot Pest megye nov. 12.-i közgyűlésén olvasták fel. (Pest m. lt.

Közgy. jegyzk. 1794, 2414. sz.) A nádornak az uralkodóhoz írt leveléből tudjuk, hogy a rendek egyrésze felháborodással fogadta a dorgáló leiratot s valami uralkodó ellenes határozatot akart jegyzőkönyvbe vétetni. Hosszas vita után, Brunszvik adminisztrátor javaslatára abban maradtak, hogy majd a legközelebbi országgyűlésen hozzák szóba az ügyet. »Bizonyos vagyok benne, — írta a nádor az uralkodónak — hogy addig majd csak megokosodnak.« (Nov. 14.-i és 19.-i levele : iSŰK-dor Lápéi áraiuá, 746. 1.)

1794 nov. 6.-án a Kancellária fölterjesztette 11 másik megye feliratát is. A fel*

iratokat három csoportra osztotta és ennek megfelelően három választervezetet készített.

Az első csoportban lévő Nógrád, Nyitra Turócz, Bihar, Ugocsa és Pozsony megyének adott válaszban az uralkodó biztosítja a rendeket, hogy a felségsértéssel vádoltak ügyét az illetékes bíróság a legrövidebb időn belül tárgyalásba veszi. Később hasonló választ kapott Trencsén, Torontál és Sáros megye is. A második csoportban Szatmár, Zemplén, Bereg és Hont megyék egyes »illetlen kifejezéseikért« Pest megyéhez hasonló dorgálásban részesültek. Végül Szabolcs megyét^ »egészen szemtelen« feliratáért még Pest megyénél is keményebben megrótta. (»Vobisque praecipimus, ut in substernendis

Az első csoportban lévő Nógrád, Nyitra Turócz, Bihar, Ugocsa és Pozsony megyének adott válaszban az uralkodó biztosítja a rendeket, hogy a felségsértéssel vádoltak ügyét az illetékes bíróság a legrövidebb időn belül tárgyalásba veszi. Később hasonló választ kapott Trencsén, Torontál és Sáros megye is. A második csoportban Szatmár, Zemplén, Bereg és Hont megyék egyes »illetlen kifejezéseikért« Pest megyéhez hasonló dorgálásban részesültek. Végül Szabolcs megyét^ »egészen szemtelen« feliratáért még Pest megyénél is keményebben megrótta. (»Vobisque praecipimus, ut in substernendis

In document A MAGYAR JAKOBINUSOK ELLENI PER IRATAI 1794—1795 (Pldal 87-95)