Guiton-Morveau Louis Bernard — akiről a továbbiakban még sok szó esik majd — dijoni kémikus, 79 óta tagja volt a törvényhozó gyűlésnek, majd a Kon-

ventnek és a Százak Tanácsának. Kezdetben girondista volt, majd a jakobinusokhoz csatlakozott. Tagja, sőt egy ideig elnöke volt a Comité de défense générale-nak, és az első Comité de salut public-nek. Jelentősebb politikai szerepet nem játszott. Életrajzát

megírta Bouchard Georges, 7737—7373.

Paris, 1938.

2 Priestley Joseph, a híres angol kémikus és filozófus. Köztársasági és egyház -ellenes nézetei miatt az 1800-as évek elején kénytelen volt Amerikába vándorolni.

A Konvent tiszteletbeli tagjává választotta.

^ Landriani Marsíglio gr. olasz természettudós, egyben Albert szász-tescheni hg.

udvarmestere. Udvarmesteri minőségben sokszor és huzamosan tartózkodott Bécsben, ahol Martinovics — vallomásai szerint (Id. 36—37. 1.) — többször találkozott is vele.

* Martinovics többször hivatkozik erre a vizsgálati fogságban írt írásbeli nyilat­

kozatára, amelyik azonban nem maradt ránk.

8 1795 febr. 27.-én, már budai vizsgálati fogságából, Martinovics beadvánnyal fordult a nádorhoz és kérte Gotthardi kihallgatását. Gotthardi — írta :— igazolhatja, hogy amikor Lipót császár felszólította őt a titkos szolgálatra, ő ezt csak az alábbi fel­

tételekkel vállalta el : »a) Dass er in alle geheime Verbingungen ohne Gefahr und Verant­

wortung treten könne ; 6J dass er niemals dieserwegen bei dem Publikum kompromittirt werde.« Továbbá igazolhatja Gotthardi azt is, hogy Ferenc trónraléptekor ugyanezeket a feltételeket írásban is benyújtotta a kabineti miniszterhez. (Későbbi másolat: Szé­

chenyi Kvt. Ms. Fol. Germ. 1071. sz. 70. föl.) — Az udvari vizsgálóbizottság márc. 4.-én kihallgatta erre vonatkozóan Gotthardit, aki a következőket vallotta : »Ich weiss blos, dass Martinovich sich zu geheimer Dienstleistungen bei Sr. M; dem verstorbenen Kaiser Leopold anheischig machte, und solche wirklich besetzte. Martinovich bat sich dabei aus, dass ihn S. M. in keinem Falle als Anzeiger kompromittieren, und ihm eine Refe­

rendar-Stelle in Studienwesen bei der ung. Hofkanzlei mit dem anklebenden Gehalt verleihen möchte. Von der Bedingniss, dass er in alle geheime Verbingungen ohne Gefahr und Verantwortung treten könne, ist mir blatterdings nichts bewusst. Auch erinnere ich mich ganz wohl, dass beim Antritt der jezt regierenden Majestät, Martinovich durch mich an S. Exc. den Kabinetsminister das schriftliche Ansuchen wegen einer ihm ange­

messenen Beförderung hat überreichen lassen, von Bedingnissen aber, unter welchen er seine Dienstleistung fortsetzen wollte, war meines Wissens in diesem Ansuchen keine Rede.« (O. L. Vertr. A. 49. fase. sz. nélk.) — Gotthardi vallomását alátámasztják a ránk­

maradt iratok. Ezekből tudjuk : Martinovics a rendőrfőnök előtt többször kifejezte aggo­

dalmát, hogy egyszer még bántódása eshetik azért, hogy a titkos társaságokba — kém­

kedés céljából — belépett, mivel »die Monarchen schon öfters, wann sie ihr Ziel erreicht haben, manchen einzelnen Menschen, der hiezu die Veranlassung aus treuen Herzen gab, aufgeopfert haben. «Azonkívül attól is fél, — mondotta máskor — hogy a titkos társa­

ságok tagjai megtudják, hogy jelentéseket küld róluk az uralkodónak, ami »ismerve ennek az átkos szervezetnek hatalmát,« még életére is veszélyt hozhat. Gotthardi mind­

annyiszor megnyugtatta őt : »Ich verbürgte ihn mit meinem Leben, dass diese Arbeit und dies Verwenden ausser mir und Er. M. keiner lebenden Seele zu Gesichte kommen und besonders sein Name ewig verschwiegen sein wird.« (Gotthardi fölterjesztése

Lipót-ËLETRAJZA 3!

dem Tod des höchstseel^yeit Kaiser Leopold hat Gothardi Sr. itzt regierenden M. von meinen geleisteten geheimen Diensten Erwähnung gethan,* worauf mich höchstdieselben zur Audienz bestelten ;2 bei dieser Gelegenheit erwähnte ich meiner geleisteten geheimen Dienste, S. M. belobten^ dieserwegen, ver- sprahen mir Belohnung, und wiesen mich an S. Exc. den Herrn Kabinets- ininister Grafen von Kolloredo dieserwegen an.s

Gothardi sprach hierüber mit gedachten Herrn Minister, und hoch der­

selbe liess mir durch diesen den Auftrag machen meine Dienste fortzusetzen.*

Ich war aber dieses nicht willens zu thuen, bevor mir nicht die schon oben vorgekommene zwei Bedingnisse bewilliget würden. Auf Anrathen des Gothardi schrieb ich solche nieder, und derselbe übereichte solche dem schon erwähnten Kabinets-Minister, welcher mir wiederholt bedeuten liess, dass ich mich so wie vorher dem geheimen Dienst unbekümmert widmen so lle t

Alle meine schriftlich und mündlich gemachten Entdekungen habe ich daher von 1. März 1792 bis in Februari 1793 unmittelbar dem Herrn Kabinets- Minister, und von dieser Zeit an bis gegenwärtig Sr. Exc. dem Herrn Polizei­

minister Grafen von Pergen eröfnet.s

Seit dem Tode Sr. M. des Kaiser Leopold bis itzo lebte ich von der mir ausgeworfenen Pension per 1500 Fl., beschäftigte mich theils mit Lesen, theils aber mit dem mehrmal erwähnte geheimen Dienst.

Verflossenen Donnerstag, als den 24. dies, kam der Polizeikommissär Lebenau frühe morgens in meine in dem Polzaischen Hause unter den Tuch­

lauben innhabende Wohnung, welcher mir im Namen Sr. M. meine Schriften

a) Kimaradt : mich.

hoz 1791 szept. 18.-án és 25.-én : St. A. Vertr. A. 57. fase.) — Saurau gr. Gotthardi fenti vallomásának megküldésekor a nádorhoz írt kísérőlevelében így nyilatkozott : Meg­

vallom, nem tudom, mit használ Martinovicsnak mostani helyzetében, ha az általa mon­

dottak megerősítést nyernek. Mert még ha igaznak bizonyul is, hogy Lipót császár megbízta őt a titkos társaságok megfigyelésével, »er seine ihm zubestandene Befugnis, in geheime Gesellschaften einzutreten, überschritten, und selbst eine Geselschaft gestiftet, und zwar schon nach dem Tode des höchstseeligen Kaisers, ohne Vorwissen irgend einer Behörde, eine solche Gesellschaft gestiftet habe, welche auf nichts weniger, als den Umsturz der ganzen ungárischen Staats Verfassung abzweckte.« Igazi énjének bécsi vizsgálati fogságában is számos tanújelét adta. »Seinem moralischen Charakter nach ist Martitiovich in religiöser und politischer Rücksicht gleich bedenklich, ein Mensch vom unbeschränkter Ambition, zu den kühnsten ^Unternehmungen aufgelegt, und hat selbst während der Unterschuchung seine Anhänglichkeit für das französische Freiheits­

system nicht verbergen können.« (1795 márc. 4. : O. L. Vertr. A. 49. fase. sz. nélk.) 1 Ld. Gotthardi 1794 márc. 4.-i fölterjesztését az uralkodóhoz az I. k.-ben.

s 1792 márc. 30.-án (Gotthardi fölterjesztése Colloredo kabineti miniszterhez márc. 29.-ről : St. A. Vertr. A. 57. fasc.)

2 Lipót király alatt Gotthardi közvetlenül az uralkodóhoz nyújtotta be bizalmas jelentéseit. Ferenc mindjárt uralkodása elején Gr. Colloredo kabineti miniszter alá rendelte a titkos rendőrséget, majd 1793 februárjában Gr. Pergent nevezte ki rendőrminiszterré.

157. 1.)

* Ezt Gotthardi is megerősíti május 29.-i, Colloredo miniszterhez írt fölterjesztésé­

ben : St. A. Vertr. A. 57. fasc.

s Martinovics föltétele itt is csak az volt, hogy neve titokban maradjon. 1792 márciusában írta Gotthardinak : »Freund ! Meine grösste Belohnung ist nun schon geschehen : Sie versicherten mich, dass man mich und meine Beiträge auf ewig ver­

borgen halten werde. Diese Versicherung giebt mir neues Leben . . .« (Martinovics dátum nélküli levele, Gotthardi márc. 20.-i fölterjesztésének mellékleteként : St. A. Vertr. A.

57. fasc.)

" Ez az állítás téves : minden jelentését Gotthardi közvetítésével adta be.

1794 JÚLIUS 29, MARTINOVICS VALLOMÁSA

32

abfoderte, und mich anhero in das Polizeihaus als meinen gegenwärtigen Verhaftsort führte, dessen Ursache mir gänzlich unbewusst ist.

Noch am nämlichen Tage kam Herr Regierungsrath v. Schilling in meiner Arrest, der mir meldete, dass ich an einer hier und in den Provinzen projektirten Revolution Antheil haben, und ich mich daher über alles schrift­

lich äussern solle, was mir hievon bekannt ist. Ich machte den schon erwähnten schriftlichen Aufsatz, und überreichte solchen dem Herrn Regierungsrath v. Schilling.

Ignaz Joseph v. Martinovich m. p.

Vorstehende Aussage wurde Depo%ewten nochmals deutlich vorgelesen, von ihm durchaus bestättiget und eigenhändig unterschrieben.

Joseph Ignaz Edler v. Faby m. p.

k. k. Appellazionsrath

Joseph Sedelmayer Magisfa%s-Rath, Johann Anto% Fellner Aktuar "

3 .

1794 augusztus 7, Buda

B r . B arco F w c e JovaggJgd %á6or%o%, Jfayyaror^ záy &a%o%at /opara%C3%oMwaA a Hadáfa%ácg e%%ó'%éAez

a Pes%e% %eryesz%e%% /orrada%MM rô%dra%r<M, a paraaz^-sagr meymozd%%ágaír(% ás AfarímovmaróJ.

8k. aláírású eredeti : Kr. A. Hofkriegsrat 1794—44— 563. Az 1870-es években készített másolata : Széchenyi Kvt. Ms. Fol. Germ. 1071. sz. 78— 81. föl.

Barco tábornok* már aug. 4.-i, a Haditanács elnökéhez, Gr. Wallis Mihály János tábornagyhoz küldött jelentésében is megemlékezik Martinovicsról : »Az a hír terjedt el itt, — írta — hogy Bécsben lefogtak bizonyos Martinovics nevű apátot. Ez a volt ferenc- endi szerzetes, aki nem tudni miért, Lipót császártól 2000 Ft nyugdíjat kapott, Ferenc császár trónralépte óta csavargóvá lett. A misézéssel nem törődött, csak a kávéházakat bújta és nagyon szabadosán beszélt.« Hol Pesten, hol Bécsben tartózkodott. Pesten baráti kapcsolatot tartott fenn Szentmarjay Ferenccel, továbbá »az ismert« Laczkovics kapitánnyal és a »gonoszságáról különösen ismert nemessel,« Abaffy Ferenccel. Ezért Barco javasolta, hogy Martinovics írásait alaposan vizsgálják meg, hátha olyat is találnak közte, amely pesti barátaira és általában Magyarországra vonatkozik. (Kr. A.

Hofkriegsrat 1794—44—450).

a) A továbbiakban a jegyzőkönyvek hitelesítését, amelynek szövege és aláírásai az itt olvashatóval min­

denütt szóról-szóra megegyeznek, nem közöljük.

* Barco Vince br. (1719— 1797) spanyol származású császári lovassági tábornok, 1788 óta Frigyes Józsiás Szász-Coburg-Saalfeldi hg. helyetteseként Magyarország katonai főparancsnoka. (Életrajzát ld. tpMrz&ucA, I. 154. h., — a családot spanyol helyett tévesen szerb származásúnak mondja ; I. 394. 1. és Lipót király jellemzését róla :

trójai', 438. 1.)

RAKCO TÁBORXOK A PARASZT-MOZGALMAKRÓL. MARUXOVKJSRót. 33 Euer Excellenz! Hochgeborner Reichsgraf!

Im Anschlüsse übersende ein den 6. dieses zu Pest auf dem Franziskaner Platze, wo die Universitäts-Schulen sind, gefundenes Billet,* mit der gehor­

samsten Anzeige, dass dergleichen mehrere auf dem Lande auch ausgestreuet worden sein sollen,- wozu die hier überall bekannte Rükung der Armeen Anlass gibt,3 und auch zu vermuthen ist, dass diese Uibelgesinnten mit jenen, so in Wien verhaftet worden, in enger Verbindung Zusammenhängen. Diese Gattung schlecht denkender Leute allein erwecket bei mir noch keine Besorg­

nisse ; dahingegen dürften in jenen Gegenden, wo die heurige Ernte zum Theil sehr gering ausgefallen, zum Theil aber gar nicht gerathen ist,* bei eurem fühlbarer werdenden Mangel einige Unruhen enstehen, wenn nicht solche Vorsicht-Anstalten getroffen werden, dass durch die Obergespänne und reiche geistliche und weit hehe Grundbesitzer, welche es um ihres eigenen Bestens willen zu thun verbunden sind, die nothleideiiden Unterthanen durch Vor­

streckungen von Früchten und Heu sowol zum neuen Anbau, als zu ihrem Lebens-Unterhalt im Winter unterstützen.^ Welches militärischer-seits in dermahger Lage nicht thunlich ist, weil wie E. Exc. wissen, hier kein* drei­

jähriger unangreiflicher Vorrath angeschafft worden, woher diese Hülfe geleistet werden möchte, wie solches im vorigen Türkenkrieges geschehen ist, wo man denen nothdürftigen Unterthanen besonders an der Theiss ausge­

holfen hat, und dadurch ihre Herzen ganz für den Souverain eingenommen worden sind.

Laut eingelangten Nachrichten sind' kürzlich in der Nähe von Erlau zu Tissa-Füred und zu Kis-Némety, im ersteren Orte wegen Heu, und im zweiten wegen des Zehenst, zwischen den Edelleuten und Bauern Streitig­

keiten gewesen, wobei die Edelleute durch die Bauern abgewiesen worden ; nun aber die Streitsache von der dahin abgegangenen Untersuchungs-Comis- sion an der Stelle beigelegt sein dürfte, weil von dennen keine beunruhigenden Nachrichten mehr einlauffen.?

1 Vérségi Marseillaise-fordítása (közölve az I. k.-ben). A jelentéshez a magyar szövegből készített német prózai fordítás van mellékelve.

s Erről a nádor is megemlékezett Ferenc királyhoz írt aug. 9-i (ISdndpr Updí Iratok 133. sz.) és 12-i (St. A., Sammelb. ,145. sz.) levelében. Ez utóbbiban hibáz­

tatja Barco tábornoknak a pasquillussal kapcsolatban elrendelt elhamarkodott intéz­

kedéseit, mondván, hogy azok csak növelik az amúgy is meglévő nyugtalanságot a fővárosban. — Ld. még 109. 1.

2 A főváros izgatott hangulata miatt elövigyázatból Pestre vezényelt csapatok vonulásaira céloz. V. ö. 37. 1.

* Az 1794-es termés egész Magyarországon igen gyönge volt. Egyes vidékeken azonban, főleg a Tisza mentén, olyan keveset takarítottak be, hogy már az őszi hónapok­

ban éhezett a lakosság, tél derekára pedig országos éhinség állt be. Ld. &ZM&)?' ZJpdí Iratok 134., 137., 145.. 148., 165., 170.. 171., 172., 175. sz. és Klobusiczky Ferenc helytartótanácsos, Lánsági kir. biztos jelentései : O. L., Vertr. A. 37. és 38. fasc.

s Ugyanezt javasolta a nádor is, Ferenc királyhoz aug. 13-án írt levelében.

Ld. Lípoí Iratok 134. sz.

s Az 1789— 90-es török-osztrák háború.

^ 1794. július 21-én a Tiszafüred határában fekvő ártéri legelőkön a nemesi köz­

birtokosság tagjai szénakaszálásra készültek. Ekkor azonban eléjük állt »Péntek János, semmi földet nem biró és minden barom nélkül való nemes ember, többedmagával, kaszákkal és botokkal felfegyverkezvén,« s a közbirtokosság tagjait a munkában meg­

akadályozta, sőt a földről őket elűzte, mondván, hogy ahhoz semmi »jussuk nincs«, s hogy aki ellenáll »ötvenet veretnek rajta.« A nemesek, kevesebben lévén, visszavonul­

tak a Péntektől vezetett parasztok eMl, de a megyéhez fordultak megtorlásért, hangoz-3 Benda: Magyar jakobinusok !I.

1794 AUG. 7, BARCO TÁBORNOK JELENTÉSE

34

Und so haben sich in den gräflich Festetitsischen Gütern in Szaladienser Comitat einige erfrechet, einen Freiheitsbaum sogar zu errichten ; es wurden aber auf Veranlassung des Comillats die Rädelsführer alsogleich inhaftiert.*

Ich muss noch einmal E. Exc. wegen dem zu Wien arretirten Abbé Martinovics gehorsamst bemerken, dass nicht zu begreifen ist, wie so ein elender, eigenmächtig ausgetrettener Franziskaner Mönch durch falsche Attestaten sich bei dem Bischof von Lemberg so weit hinauigeschwungen, dass er nach der Hand mit dessen Recommendationsschreiben hier in Pest aufzutretten sich erdreistet, dann Mittel und Wege gefunden hat, seinen allhiey incaminirten Process von Wien aus sistiren zu machen,2 und auf eine noch unbegreiflichere Weise zum Abten mit 2000 Fl. Pension ernennet worden, da er sich von Zeit zu Zeit bald hier, bald in Wien aufgehalten, überall frei geredet, frei gehandelt, und wie mir z. B. beigebracht worden, während seiner letzteren Anwesenheit zu Pest einem jungen Frauenzimmer, das sich bei einer gewissen Frau auf hielt, die den Exrittmeister Laczkovics immer souteniret,3 und wohin der obbenannte Abbé wegen seinem intimen Zusammen­

hänge mit diesem Laczkovics öfters zu kommen pflegte, den Antrag zu machen sich erfrechet hat, dieses Frauenzimmer heirathen zu wollen, mit der Aeusse- rung, dass er sie in die Schweiz entführen, und sie mittlerweile mit ihm dort zu leben sich entschliessen möchte, bis auch Ungarn in eine Republik ver­

wandelt ist, welches längstens binnen zwei Jahren, seiner Versicherung liach, geschehen müsste, und zu dieser Ausführung auch an Geld nicht fehlen werde.

Uiberhaupt ist es traurig, dass Mer gar keine Polizei ist, die derlei Gattung übelgesinnter Menschen hemmen könnte ; und ich bitte E. Exc. dem Monarchen hochgefälligst beibringen zu wollen, damit gedachter Abbé Martinovics, wenn er sich wieder heraus-läugnen sollte, nich auf freien Fuss gelassen, wohl aber auf ein ewiges Brod zu Kufstein oder Spielberg angewiesen werden möchte, Weil sonsten dieser ausgeartete Mönch nichts Gutes mehr stiften wird, wozu ihn sein geistlicher Process allein genug qualifizirt.

tatva, hogy »földesúri jussaink ennyire sértve vannak.« A megye jelentésére a Helytartó -tanács Majthényi Lászlót küldte le vizsgálatra. Majthényi megállapította, hogy a város parasztsága még az 1740-es években megvette a Szeghalmi családtól a város és Kocs- puszta területét, s ezen a váltság folytán 1749-ig szinte szabad bérlője volt az úrbéri földeknek. Az 1750-es években azután a füredi parasztokat fokozatosan belekényszerítet- ték a jobbágyi kötöttségbe, s azok csak azt tudták elérni, hogy az ártéri legelők egy része kezükön, ill. használatukban maradt. Amikor azután fokozatosan ezt is elvették tőlük, elkeseredésük többször is mozgalmakban robbant ki. Majthényinak egyébként sikerült a felingerelt kedélyeket kölcsönös megegyezéssel lecsillapítania. A Helytartótanács pedig utasította a főispánt, egyben egri püspököt, hogy mivel »pro ratione modernarum circum­

stantiarum hujusmodi casus peculiarem attentionem, merentur,« a jövőben mindenre a legnagyobb gondossággal ügyeljen. (A tiszafüredi compossessorok följelentése : Heves m. lt. Közig, iratok 1794 : 323. sz. Soós Imre főlevéltáros szíves közlése. A vizsgálat aktái : O. L. Helytt. Publ. pol. 1794. fons. 255, pos. 1—20. és O. L. M. Kanc. 1794 : 9095., 9416.

és 11214. sz. — Ld. még Mednyánszky br. titkos jelentését aug. 13-ról, melyben részlete­

sen beszámol az egész ügyről : O. L. Privatbibl. 26. fasc. 5. köteg 234. sz.) — Kisnémedi község Vác közelében van. Az itteni mozgalmakra azonban sem Pest m. levéltárában, sem a Helytartótanácsnál vagy a Kancellárián nem találtam utalást.

* Erre vonatkozóan nem találtam följegyzést.

2 A Martinovics szekularizációja körüli vizsgálatra ld. I. k. — Lembergben külön­

ben görögkatolikus és örménykatolikus püspökség székelt. Egyikről sem valószínű, hogy Martinovics szekularizációjába beleszólt. Valószínűleg a lembergi érsekre gondolt : Onuphrius Gozdawa Ferdinánd.

2 Nyílván br. Soyer kapitány feleségére gondol. V. ö. 86. 1. 2. jegyz.

MARTINOVICS VALLOMÁSA 35 Dann bitte auch, E'. Exc. geruhen meine Meldungen nur für sich allein und nicht aus dero Händen zu lassen, nachdem die hiesigen Uibelgesinnten durch ihre in Wien habenden Correspondenten alles erfahren.

Er. Exc. ganz gehorsamster Diener Ofen, 7. August 1794.

Br. Barco m. p.

Generat der Cavatterie

Wallis tábornagy, miután a jelentésben foglaltakról tájékoztatta Saurau grófot*

(átirata : Alig. Verw. A. Pergen A. 9. doboz, X/A. 3—H. 120— 127), aug. 10.-én továbbí­

totta azt az uralkodóhoz. Kísérő jelentésében kérte Ferenc királyt, hogy Martinovics esetéből okulva, a jövőben egyházi személyeket illetően ne a papok, hanem a miniszterek és civil tanácsosok véleményét részesítse előnyben. Mert hiába, — írta — a pap csak védi a papot. A civil azonban »helyes szempontok alapján megbírálja bosszantó és a közre káros tevékenységüket.« Ami a Barco tábornok által jelentett, nemesek és parasztok közti összetűzéseket illeti, felhívta Ferenc figyelmét, hogy azon a vidéken nagyon gyenge volt a termés. Az ínség, a drágaság és az ebből adódó »veszélyes következmények« megelő­

zésére szükségesnek véli, hogy kölcsön-gabonát osszanak ki a nép között. »Azt hiszem, — irta — nem kell Felséged előtt hosszasan részleteznem, milyen fontos, hogy éppen ezekben a napokban az alattvalók elégedetlenségének elejét vegyük.« Márpedig, ha a kenyérgabona és a takarmány, a legfontosabb emberi és állati élelem megdrágul, »ez mozgást, sőt elégedetlenséget szül majd.« — A továbbiakban jelentette, hogy egyrészt a rossz termés miatt elégedetlenek, másrészt az országban őrzött nagyszámú francia hadi­

fogoly erősen veszélyezteti Magyarországon a nyugalmat és a biztonságot. Ezért Barco tábornok a Jellassich gyalogezrednek Szlavóniából már korábban felrendelt 1 zászló- alján kívül most még 4 szlavón határőrszázadot is Magyarországba rendelt, a főváros környékére pedig lovasságot vont össze. Bármennyire súlyosan terheli is mindez az állam- kincstárt, egyetért Barcoval abban, hogy a forradalmi elemek fékentartásárá ez feltét­

lenül szükséges.* (Kr. A. Hofkriegsrat 1794—44—563).

4 .

1794 augusztus 8, 9, 11, 12, 13, 14, 22, Becs

Az ndvari vizsyátőtdzottsáy jegyzőkönyve Jíartinovics iynác kikattyatásárót.

[I.] Tötvétete a >>Trancia-A?nerikai Unio« szaöadkömnves pákotyőa; [H.] össze­

köttetései a mayyarorszáyi jezsuiták titkos .szervezetével ; [III.] /ötvétete az ittnmi- nátnsok rendjéöe; [IV.] az et/oyatásakor a takásán tatáit /orradaimi vers; isme- retséye Hacket öécsi kereskedövet ; [V.] szem éit %apcso%atat ; [V. 1.] Hécsöen, [ V. 2.] Anytiá6an és jFVa%cáaorszá<7&a%, [V. 3.] A fay^/arorszáy, [V. 4.]

Bécsöen tartdz%0(%d 3&<7e%e%%e%, [V. 5.] Festem. [VI.] A őizottsáy etnöke őszinte vattomásra inti. [VII.] A may^/arorszáyt /orradatmi szervezkedés inditóokai .*

[VII 1.] eyyéni sérelmet, [VII. 2.] az ország elkeseredett kanyntata; [V III.] a /orradatom etdkészttéséytek.és véyrekaytásawak terve.* [VIII. 1.] a I?e/or??tatorok-, és a #za6adsáy és Hyyentőséy Társaságának szervezete, [VIII. 2.] a /orradatom véyrekaytásának résztetet, a /orradatwt orszáyyyntés törvényét ; [IX .] az eddi y i szervezkedés története; [IX . 1.] áttatános eredmények, [IX . 2.] Gynrkovics tanár

i Barco tábornok itt említett intézkedésével a nádor is egyetértett. Ld. Ferenc királyhoz írt aug. 9-i levelét : Nándor Lfpóí fra^uf, Iratok 133. sz.

36 1794 AUG. 8, MARTINOVICS VALLOMÁSA

életrehívja a Reformátorok Társaságát, [IX. 3.] a Szabadság és Egyenlőség Társa­

ságának megszervezése; Hajnóczy, Laczkovics és Szentmarjay szerepe, [IX. 4.]

Sigray megbízatása

Fellner János Antal, a vizsgálóbizottság jegyzője által írt eredeti : St. A. Vertr. A. 45.

fase. Verhörsprotokoll des Martinovics. — Egykorú hitelesített másolatai : O. L. Vertr.

A. 4. fasc. 392—444. föl. és Alig. Verw. A. Aelt. Polizeiakt. II. (25. doboz ; az aug. 13-i, 14-i, 22-i jegyzőkönyvek hiányoznak belőle). Erről az utóbbiról az 1870-es években készített másolat : Széchenyi Kvt. Ms. Fól. Germ. 1071. sz. 4— 15. föl. — Az aug. 13-i, 20-i jegyzőkönyveknek a Kir. Táblán készített hiv. latin fordítása : O. L. Curiai lt. Marti­

novics fasc. I. köteg 1— 3. sz. -— Kivonatos magyar fordítását, meg nem nevezett latin forrásból, kiadta Fraknói : #azá%&, XI. 379—391. 1., majd Jíar%?7MW7C3 éZe%e, 246—261. 1.

Fortsezung vom 8. August 1794.

[I.] Auf die mir forgelegte Frage, von wem ich ,in die Amerikanisch -Französiche Union^ als Mitglied Aufgenommen wurde, hauptsächlich aber, wie ich von einer solchen hierorts bestehenden Gesellschaft Wissenschaft erlanget habe, muss ich folgendes erinneren :

[I.] Auf die mir forgelegte Frage, von wem ich ,in die Amerikanisch -Französiche Union^ als Mitglied Aufgenommen wurde, hauptsächlich aber, wie ich von einer solchen hierorts bestehenden Gesellschaft Wissenschaft erlanget habe, muss ich folgendes erinneren :

In document A MAGYAR JAKOBINUSOK ELLENI PER IRATAI 1794—1795 (Pldal 38-47)