• Nem Talált Eredményt

IRODALOM ANONYMUS

In document Néprajz – muzeológia (Pldal 63-66)

D énES G yÖrGy

IRODALOM ANONYMUS

1975 Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről.

Hasonmás kiadás és PAIS Dezső fordítása. Budapest, Magyar Helikon BÓNA István

1984 A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. In: SZÉKELY György–BARTHA Antal (szerk.): Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. I. 265–373. Budapest, Akadémiai Kiadó

1987 Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271–896) In: MAKKAI László–MÓCSY András (szerk.): Erdély története I. A kezdetektől 1606-ig. 107–234.

Budapest, Akadémiai Kiadó DÉNES György

1983 A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Miskolc, Herman Ottó Múzeum 1998a Történeti áttekintés a XIX. század második feléig. In: BAROSS Gábor (szerk.): Az

Aggteleki Nemzeti Park. 338–377. Budapest, Mezőgazda Kiadó

57 H. Tóth 1994. 175.

58 Dénes 1983. 16., 1998b. 276., 1999. 134.

59 Melich 1925–1929. 102–107, 144., Kristó 1983a. 30., 1983b. 33., H. Tóth 1983. 150.

60 Dénes 2001. 205–206.

61 Anonymus 1975. 89, 91.

1998b A Torna megyei Galyaság középkori történeti földrajza. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1–3-án meg-tartott tudományos konferencia előadásai. 273–287. Nyíregyháza. Kiadta az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke

1999 A Bódva-völgy felső szakaszának Árpád-kori története a tatárjárásig. In: BODNÁR Mónika–RÉMIÁS Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. 131–148.

Putnok. A Gömöri Múzeum és Baráti Körének kiadványa 2001 Budapest és a Dunakanyar. Budapest, Cartographia Kiadó

2003 A bolgárok sószállítmányainak útvonala a Dunakanyaron és a Kisalföldön át Morávia felé a magyar honfoglalás előtti években. A Nándor és Pest történeti földrajzi ne-vek tanúságtétele. In: FRISNYÁK Sándor–TÓTH József (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. 147–155. Nyíregyháza–Pécs. Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete és a Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke kiadványa

GYÖRFFY György

1963–1998 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–IV. Budapest, Akadémiai Kiadó

1977a Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. In: BARTHA Antal–CZEGLÉDY Károly–RÓNA-TAS András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. 123–156.

Budapest, Akadémiai Kiadó

1977b István király és műve. Budapest, Gondolat Kiadó 1990 A magyarság keleti elemei. Budapest, Gondolat Kiadó 1997 Pest-Buda kialakulása. Budapest, Akadémiai Kiadó H. TÓTH Imre

1983 A magyar nyelv bolgár–szláv elemeiről. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Dissertationes Slavicae. Supplementum. 135–158. Szeged 1994 Borisz. 120., Dunai bolgár–magyar kapcsolatok. 175–176., Vladimir. 733. In: KRISTÓ

Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó KISS Lajos

1978 Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó 1994 Néhány szlavisztikai műszóról. Magyar Nyelv XC. 361–363.

KNIEZSA István

1938 Magyarország népei a XI-ik században. In: SERÉDI Jusztinián (szerk.): Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I–III. II. 365–472. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia

1963 Charakteristik der slawischen Ortsnamen in Ungarn. Studia Slavica. IX. 27–44.

KOSZEV, Dimitâr–HRISZTOV, Hriszto–ANGELOV, Dimitâr 1971 Bulgária története. Budapest, Gondolat Kiadó KRISTÓ Gyula

1983a Az alföldi bolgár uralom kérdéséhez a IX. században. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Dissertationes Slavicae. Supplementum. 27–37. Szeged 1983b A Kárpát-medence –grad ~ -grád utótagú helyneveiről. Névtani Értesítő 11. 31–41.

MELICH János

1921 Bolgárok és szlávok. Magyar Nyelv. XVII. 1–5, 65–78.

1925–1929 A honfoglalás kori Magyarország. A magyar nyelvtudomány kézikönyve I/6.

Budapest MORAVCSIK Gyula

1984 Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest, Akadémiai Kiadó OSTROGORSKY, Georg

2003 A bizánci állam története. Budapest, Osiris Kiadó

VÁCZY Péter

1938 Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. In: SERÉDI Jusztinián (szerk.):

Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I–III. I. 213–

265. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia

1974 A frank háború és az avar nép. Századok. 108. 5–6. 1041–1061.

BULGARIAN CONQUESTS AND SETTLEMENTS IN THE CARPATHIAN BASIN BEFORE THE HUNGARIAN CONQUEST

Early in the 7th century great parts of the Balkans were occupied by tribes of Slavonic ethnic groups because of the invasion of Avars who had controlled that time the Carpathian basin. Slavonic tribes settled in the Danube delta and in the region stretching out to the Aegean Sea (Macedonia) spoke old Slavonic as it is nowadays called, but, henceforward, their life went to a totally different direction. Tribes living in the Danube delta were conquered by the militant Bulgarian-Turks, thus with Slav majority but under Bulgarian-Turkish rule the autonomous Bulgarian Empire was established. Slavonic tribes settled in Macedonia accepted Byzantium’s supreme authority and integrated into the Byzantine Empire. Krum khan who had came to power in Bulgaria early in the 9th century, crushed the Avar Empire with his expedition of 803 and 804. Under the reign of Krum or of his successor, Omurtag khan, Bulgarians annexed the territory of the Carpathian basin lying east of the Danube to their empire; than their descendants directed their attention to the Balkans. Taking advantage of Byzantine wars against the Arabs, the pagan Bulgarian troops occupied the great part of Macedonia where a significant number of Christian Macedonians engaged unsuccessfully the pagan attackers. Ten thousands of defeated Christian families were transferred as servants by Bulgarians to the Carpathian basin mainly to the northern edge of the Great Plain.

According to the author, besides other people, Hungarians arriving in the Carpathian basin at the time of the conquest found two ethnic groups speaking the same Slavonic dialect but having a totally different legal status and ideology. In the castle and the frontier guard settlements of the Bulgarians, lived Bulgarian families who were not yet Christians but legally free; in the northern edge of the Great Plain, along the line of the North Hungarian Mountains, from the Danube bend to the valley of the Hernad River, and in Transylvania Christian Slavonic servants served their conquerors. [Translation by Éva Bodovics]

György Dénes

In document Néprajz – muzeológia (Pldal 63-66)