W^MMff^^-^
• 1'' •'"i4 ' Í T ' H I T Í Í " í . r ; _^ " í i i í — * • • - " <—.— «.
Z : ? a = c r J i ; = r r i ' : d S ü S S X í S S i S ^
VITA A FÖVÁIIOSI FIÓKKÜNVVTÁIIAKKÓL
liiszeni, lioRV n a g y o h l ) cscml \ iilnu uz i s k o l á b a n , pétiig i l l iniiulig van \Hlanii i m i l a l n i \ a l i ' i k(''|) a s/omK/i'-diiak, és n i i g kfU his/.élni az aüzlal kílzcpén álló ííllilgönibön k i i l a 1 \ i i , liogy hol keresik niosl ópj)en ( j i a n t kaj)itáiiy( g \ e i n i e k e i .
A D e á k F e r e n c K ü n y v l á r első h e t é n e k b e n y o m á s a i ilyenfor
m á n igazolják, h o g y a k ö n y v t á r B u d a p e s t e n is s z ü k s é g l e t , és h o g y az a n g o l - a m e r i k a i n y i l v á n o s k ö n y v t á r líjjusa beválik n á l u n k («ak-l'igy, mini az egész világon.
A szöveghjzlés alapja: Kimyvlári Szemle, 1914. 1. xz. líl— ~?. l.
1. .l/arfz.rar ,/ÓMe/(l)S7t)—1044) — orvos, polgári demokrata, majd kom-munistii író és politikus. Szabó Ervin munkatársii. Az első vilájihábo-rúl megcdőzően mint a Kőváro.si K ö n y v t á r igazgatóhelyettpsi' részt volt a munká.skerüleU'k könyvtárhálózatának a niegszcrviv.rséljen.
.\ Tanácskiiztársasiig idején a közegészségügy egyili irányítéjja, lit20-baii emigrált. Hazatérése után l!t:í4-től a szociáldemokrata párt bal
oldali sztirnyának vezető ogyéni.ségc, majd a kommunista jiart tagja.
l'J28-ban kiadta a rár.sadalmi Lexikont, mely tényanyagában és szemléletében haladé) baloldali álliispontot tükröz. A Társadalmi Szemle egyik szerkesztője volt. Több politikai pert indítottak ellene.
I93r)-l>!n Cseliszlovákián keresztül a Szovjetunióba emigrált, ahol a Sarló és Kalajjáesban, az Üj Hangban, a eseliszlovákiai Jlagyar Nap
ban több cikket írt. 193S-baii alaptalanul pert indítottak ellene, és l!t44-ben l)üntetőtábnrban hall meg.
2. A Deák Ferenc szabadkőműves páholy feiniállá.sHnak 2.">. évfordidójá-ra ingyenes népkönyvtáévfordidójá-rat kívánt létesíii-ni. Szabó Ervin tanácsáévfordidójá-ra azonban az alapításra szilnt összeget felajánlotta a Fővárosi Könyv
tárnak egy fiókkönyvtár lét*-'síté.sére. F z a „Deák Ferenc K ö n y v t á r "
volt a fiókhálózat első könyvtára.
3. A Fővárosi Könyvtár első fiókkönyvtára ma a 2. sz. kerületi könyv
tárként működik.
4. liárrz;/ István - 1. a Ii2. szemelvény 1. jegyzetét.
tlő
H I V A T A L O S H A N G A F Ö V Á K O S E L S Ő F I Ó K K ("JN Y V T Á H Á H O L '
1S114
A M a g y a r K ö n y v s z e m l e vegyes k ö z l e m é n y e i k ö z ö t t a F ő v á r o s i K ö n y v t á r Almá-ssy téri fiókjának m e g n y i t á s á r ó l egyebek közt a k ö v e t k e z ő k e t o l v a s s u k : ,,. . .elrenilezés és felszerelés t e k i n t e t é b e n a k i s e b b a m e r i k a i t í p u s h ű u t á n z a t a , és az ulánzéisban a n n y i r a m e g y , h o g y a k é z i k ö n y v t á r b a a lexikonok és e g y é b k é z i k ö n y v e k l i e l l é a S z e n t í r á s t is b e á l l í t o t t a . Aki az A l m á s s y tér k ö r n y é k é n e k felekezeti térkéjiét ismeri, (• külílnbon dicséretes i n t é z k e d é s t a l i g h a
17 2.57
A DUALIZMUS TÉT. ÉV9ZÁZA11A
t a r t j a é p p e n szükscgesiu'k, s isinél lanulKágos jióldát Iái benne a r r a nézve, n i e n n y i i i ' l a h j a a I-VK árosi K ö n y v l á r vezetfiKé^c a kül-fölili i n i n l á n a k . Kgyéhként a k ö n v N l á r felszcreléKP éti könyvkész-letc Icljesci) nii'gfclcln", lia a i á n y h a i i lilliiu azon feladatok nagy
s á g á v a l , amelM'k betöltésére l i i s a l o t t . Jelenlegi inéictei mellett inkábi) j á t é k s z e r , a m o l y a n kiállítási m i n t a l ' a l u b a \ a l ó l á t v á n y o s s á g , s e m m i n t k o m o l y eszköze a inocleni k ö n y v t á r i p o l i t i k á n a k . Ilyen m é r t é k b e n egy Ivözel milliós városiján legalábljis a n n y i fiókot kel
lene létesíteni, a m e n n y i azolíiiak az e g y é b közreiicleltelésű épiilel-k é épiilel-k n e épiilel-k a s/.áma, amelyeépiilel-klii'z a n e m éj>pen v á l o g a t ó s jx'Sli liiimor o liázikót l i a s o n l í t ü t t a . "
Ez a X c m z e t i M ú z e u m liangja? Ez a Xenizeti M ú z e u m m o d o r a ? C s o d á l k o z u n k , h o g y a M a g j a r X e m z e l i M ú z e u m k ö n y v t á r a , inely-ni3k a n n y i é r d e m e s , kitűncj tisztviselője v a n , hogy n e m talál hiva
talos közlönye s z á m i r a eurójiai mo<lorii sz(!rkesztőt ? A szövegközlés {íla/jja: Könyrtárí Szemle, 1914. 4. sz, II!)— 120. I.
1. A cikk válasz a Magyar Könyvszemle UKlósítására (1914. 1. sz. 95 —
!)li. 1.), amely az .Almiíssy téri fiókkönyvtár i'i)la])()ti'it és működését bírálja. A fi<)kkönyvtárrúl 1. az elö/.ö szemelvi'iiyl.
G(i
S Z . A H t J E l l V I N
N É r K Ö N ^' \ ' T Á K É S N Y I L VÁ X f )S K (") X V \ ' T Á l i ' 1914. december 30.
Nehezen vonulnak be új elnevezések a mindennapi élet szótárába.
Különösen nehezen akkor, ha az új int(''zmény, mely a maga új nevét kö
veteli a köztudat előtt, egy régi intézménynek a regenerált alakja. Meg nem csukták be az utolsó népkönyvtár ajtaját, és alighogy megnyitottáK az első nyilvános könyvtárat, és lia a közönség a főváros könyvtári törek
vései kapcsán esett nem kisszám ú újságcikkekből meg nem alkotta magá
nak az új könyvtártípus kéj)ét, a pyakorlatból ugyan még meg nem tanul
hatta, í g y esett mej; aztán, hof;y egyik legmodernel)b nupilainink n^^
Almássy téri Deák Ferenc Könyvti'irat a megnyitásról írt tudósításban egy
szerűen lené|)könyvtárazta. Erre a tudósításra küldte el dr. Szabó Ervin, a Fővárosi Könyvtár igazgatója, iK^lyreigazító levelét, melyből közöljük a következőket:
A D e á k F e r e n c K ö n y v t á r n e m az első n é p k ö n y v t á r B u d a p e s t e n . N e m t u d o m , m i ó t a , de b i z o n y á r a l e g a l á b b ö t v e n esztendeje v a n n a k itt n é p k ö n y v t á r a k . S v a n , nem a k a r o k s o k a i m o n d a n i , leg
a l á b b (H\-en. De lehet, hogy száz. H a e s a k azért v é g e z t ü k \olnft 2.'i.S
vn'A A rov.Miiisi IIUKKÍAYVI MIAKIIMI
inunkúiiUiil, liofry TIK'}; i'^ryc) cfiináljnnU : itruzán szól sem i'Tilriru'liu' az ('tii'rtz.
MiiiiKánU ii'li'nlősi''j;il mi i''|i|)iii ahliiin li'iljuK, li()};\ a .Mn^yarorHzáiroii ns HiiilupcBti'ii is ni'iiUöiiyv t á r IK'M'II isiiicrt k ö n y \ f á i -Ujjust niásikkul ))ióbáljvik k i s z o r í t a n i , aiiirlycl a n g o l - a u i c i i k a i min
t á r a n y i l v á n o s k i j n y v t á r n a k iic\ (í/.iink. H o g y niiérl \ a n e r r e szük
ség, s m i b e n k ü l ö n b ö z i k ez a n é p k ö n y v t á r i ól, a r r ó l it( terjcilclmc-sen n e m írlintok. A n n y i í r á s o m b a n in(>gmon(l(an-) iriár, hogy szinte röstellem m e g i s m é t e l n i . I)e \ u l a m i t mégis föl kell e m l í t e n e m meg
világít ásni.
A m a g y a r o r s z á g i n é ] ) k ö n y v t á r a k r ó l szóló h i v a t a l o s évi jelen
tés, az állam folyton fokozódó a n y a g i t á m o g a t á s a ellenén-, leg
ú j a b b a n is e k ö n y v t á r a k f o r g a l m á n a k lényeges esökkeiK'séről ad s z á m o l . Mi e n n e k a z o k a ? Nézeliink szerint legfőként az, h o g y e g y í l j t e m é n y e k k ö n y v a n y a g a t ú l n y o m ó r é s z t i'igy v a n összeválo
g a t v a , m i n t h a az olvasók v a l a m i f a j t a szi'Ueini k i s k o r i i a k , a mi'ívelt e m b e r n e k szép d o l g o k r a éri't lenek ('s az élő világból kikajx'solt a l v a j á r ó k v o l n á n a k . Népies k ö n y v e k , a n é p s z á m á r a lejiárolt i r o d a l o m , a gazdasági, táisadalmi, politikai, vallási k ü z d e l m e k „ k é n y e s " k é r -dései%'el s z e m b e n a ] j á r t a l l a n s á g liazng m e z é b e öllcizködiitt és el-a v n l t t u d o m á n y — szóvel-al, el-a m o l y el-a n szellemi gyámsiig el-a l el-a t t állói;-n a k s z á állói;-n t s z e g é állói;-n y h á z i k o s z t : ez a régimódi állói;-n í ' p k ö állói;-n y v l á r a k a állói;-n y a g a
— és | ) r o g r a m j a . A m a g y a r t a p a s z t a l a t is b i z o n y í t j a , hogy ez a koszt senkinek si^in kell — liisz az összes m a g y a r n é i ) k ö n y v l á r a k e g y ü t t v é \ - e sem f o r g a t n a k m e g egy é v b e n a n n y i ki'myvet, m i n t egy közepes angol v á r o s , ]il. Bristol, v a g y Salford e g y m a g á b a n ; a n y u g a t - e u r ó p a i és a m e r i k a i viszont m e g m t i t a t j a : nii kell? Kelle
nek, éspedig s z e g é n y n e k és j ó m ó d ú n a k , m u n k á . s n a k és i p a r o s n a k és h i v a t a l n o k n a k , „ m ű v e l e t l e n n e k " és „ m ű v e l t n e k " e g y a r á n t : a) a régi i r o d a l o m b ó l n é m e l y j ó k ö n y v e k , b) új k ö n y v e k , r) p r a k t i k u s , az élet ]ir()bléináira őszintén megfelelő k ö n y v e k . E g y a r á n t , e g y f o r m á n . A k ö n y v t á r ne g y á m k o i l j é k t e h á t . Adjon j ó könyvek(>t, adjon új k ö n y v e k e t ós adjon az élet kérdéseire m i n d e n s z e m p o n t ból megfelelő k ö n y v e k e t . A k k o r a z t á n olvasni fogják százezerszám, milliószám, m i n t B é e s b e n , B e r l i n b e n , l.,iverpf>olban, C h i c a g ó b a n , 8 o l v a s n i fogják m u n k á s o k és m u n k á l t a t ó k , g y e r e k e k és e g y e t e m i h a l l g a t ó k , utoa.seprök és tisztviselők — e g y f o r m á n . S h a e z e n k í v ü l ú j s á g o k a t és f o l y ó i r a t o k a t is t a r t , n y i t v a v a n m i n d e n n a p , és])edig este, a g y e r m e k e k k e l is t ö r ő d i k , és a m i a fő: a n y a g á t folyton föl
frissíti — a k k o r n y i l v á n o s k ö n y v t á r lesz v a l ó b a n ; ])iiblie l i b r a r y és n e m „ n é p " - k ö n y v t á r , a m e l y é p p a „ n é p " - n e k n e m kell.
H o g y ehhez az új k ö n y x t á r p o l i t i k á h o z — és n e m ki'inj-vtár-hoz — segített az a l a p o k a t l e r a k n i a Deál; F e r e n e - p á b o l v : ez a ' 7 « 2.-50
A D r M . I Z M l S Flir, ÍV5Z\ZADA
k e z d e m é n y e z é s é n e k ntifiy érdeiue. Vagyis é p p e n nz, liogy n é p k ö n y v t á r a i n e m a l a p í t o t t , liancm a n é p k í i n y x t á i i eszmét t e m e t n i s e g í t e t t . A szöívgküzlé.i iilnjijn: K'itiiirli'iriSzinilr. Í!)M. 1. s-.. .''1 :J4. I.
1. Szabó Ervin a Világ c. lap 1913. december 28-án megjelent cikkére válaszolva tisztázza a nópk>"nyvtár és a nyilvános könyvtár fogalmát.
•Az Almá,ssy téri fiókkönyvtár megnyitásárúi szóló tudósítás ugyanis tévesen nevezi népkönyvtárnak a Deáli Ferenc Könyvl:'irat. A helyre
igazító cikk megjelent a Világ 191 :i. doei;inber 30-i számában is. Sza-l)ó Krvinről 1. még a (13. szemelvény 1. jegyzetét
07
vÁii.A n v ] R : \ I A '
1-:r.\ \'Á K()s] v\C)K K ( ) \ VVTÁ1 í K !•:z 1)líTE1
(A Százados úti fiókköns'vtár- működése 1914. május 7-től jiilins 3f)-ÍK) Hárcjm liónap elegendő volt a h h o z , liogy leszögezzük : a k ö n y v t á r m ű k ö d é s e a g y e r m e k k ö n y v t á r szemjjonljiU)é)l e r e d m é n y e s e b b
\()lt, mini a felnőttek s/.em])ontjából. AngiisztiLS elsején \ o l t a k ( ) n y \ t á r n a l i 7li7 ulvas(')ju, ezek közül 1144 g y e r m e k , láH felnőtt.
A feltiőtlek egy k b . 2000 k ö t e t b ő l allé) k ö n y vanyagbéjl összesen 17:ili köt<'let o l v a s t a k . E b b ő l 933 k ö t e t az utolséí liároni bé)na])ru esik, a m i j e l e n t é k e n y e m e l k e d é s t m u t a t , és joggal \ e z e t a r r a a f<")l-l e \ é s r e , hogy h a a háboréi fof<")l-lytán nein áf<")l-lf<")l-lott \()f<")l-lna be a húzi köf<")l-l- köl-(«önzés m e g s z ü n t e t é s é n e k szükségessége, ez u forgalom mindin
k á b b n ö v e k e d e t t volna.
I g a z u g y a n , hogy ezek az a d a t o k felülmúlják az angol és ame
rikai k ö n y v t á r a k forgalmát ( m e r t míg A n g l i á b a n és A m e r i k á b a n á t l a g 4—5 kölcsönzés esik é v e n k i n t egy k ö t e t r e , a d d i g a Százados ú t i k ö n y v t á r ennél n a g y o b b á t l a g o t ért el k i s e b b k ö n y v a n y a g g a l ) , ezzel s z e m b e n a z o n b a n m e g kell g o n d o l n u n k a z t , h o g y a k ö n y v t á r a k l i a z á j á b a n m i n d e n városrésznek m e g v a n a m a g a k ö n y v t á r a , míg egész B u d a p e s t n e k csak h á r o m f i ó k k ö n y v t á r a v a n m i n d ö s s z e . Fi
g y e l e m b e kell v e n n ü n k ezeknek az a d a t o k n a k az értékelésénél azt a k ö r ü l m é n y t is, h o g y ezek az a d a t o k az A l m á s s y téri D e á k F e r e n c K ö n y v t á r ^ meglepő, erejét felülhali' ló forgalma a d a t a i m ö g ö t t messze e l m a r a d n a k .
E z k o r á n t s e m ji'lenti a z t , liogy a Százados ú t o n k e v é s b é volna szükség k ö n y v t á r r a , m i n t az A l m á s s y t é r e n , h a n e m é p p e n az ellen
kezőjét. Ahol a k ö n y v n e m kultiírezükséglet, o t t a k ö n y v t á r k ö t e lessége hogy a z z á tegye. D e ez esak o t t lehetségi's, a h o l az eszközök m e g v a n n a k a h h o z , hogy k ö n y v t á r i alíciól kifejthessünk. A Százados
2(iU
V I T A -1 I Ö V Á n í J . ; i I l i ' i K K l l N l \ I Á I I A K H A I ,
i'iti miniatűr kílnyvtár szűk hclyisóf-CBN il ('s szrrc'iiy kalnl(jffiisával soinmi os(^(rt' sem hírt volna mog kön\A tári pro])agan<lá( . . .
Ha vizsgáljuk, hogy nii volt az ok, hogy a nagy könyvtárliiány dacára stMii haladta meg a Sziizados úti kiinj vlárforgalnia akönyv-tár méreteit, megtaláljuk a magyarázatot abban, hogy a könyv
tár vidékének a lakossága lossz olvasóanj-ag. . .
A lakosság egyik része alsó i'augú közigazgatási alkalmazottak
ból áll, postásokból, rendörökből, hivatalszolgákliól és altisztekből.
Kultúrpolitika számára nehezebben megközelíthető emberanyag
ból. A lakosság zömén(ík másik része kisipari alkalmazottakból áll.
Kultúrpolitika számára ez is kevéssé értékes emberanyag. Eletüket elkerülik a nagy válságok, a megelégedettség egy bizonyos fokát érzik, úgy találják, hogy az elemi iskola nyújtotta műveltség, mely számukra is elegendő volt, gyermekeiknek is elégséges lesz. Ezért a könyvtárt felesleges intézménynek tartják. Ott lakó emberek szá
jából nemegyszer hallottam erre \onatkozó érdekes kijelentéseket.
És riemesak hogy a felnőttek nem olvastak, hanem még gyermeke
iknek is megnehezítették a könyvtár használat át. Augusztus elsején 42 intésdíj-hálralék miatt visszatartott zöld kölcsönzőjegy volt, mindegyik egy hétnél tovább hevert már ott, tehát nem valószínű, hogy a gyerek egyhamar kiválthatná a jegyét, mert szüleitől erre a célra pénzt nem kap. Egyes szülők megtiltották gyerekeiknek, hogy a könyvtárba járjanak, mert ,,hátha nem viszi vissza idől)en a könyv(^t, és akkor fizetni kell". A felnőttek egy része a legnagyobb idegenkedéssel fogadta, hogy igazolnia kell magát. Volt olyan is, aki kereken kijelentette, hogy ,.nem érdemes neki a bejelentőlapot elhozni". A Deák Ferenc Könyvtárt jellemezte az, hogy semmiféle korlátozás, kényszerűségből alkalmazóit lidegség sem bírta vissza
tartani a könyvtárté)! a közönséget. A Százados úton ellenben a legkisebb formalitás is elegendő x'olt ahhoz, hogy az olvasót (d-ijessze. . .
A legtávolabbi kerületekből, sőt tt főváros területén már kívül tíső résziekből keresték fel a könyvtárat, ami eléggé bizonyítja a nagy könyvéhséget. Hogy mennyire könyvéhesek nálunk az embe
rek, erre vonatkozólag a fiókkönyvtárosnak lehet leginkább tapasz
talata. A tudományos és egyéb nagykönyvtárak miliője és egyéb adminisztrációja egyrészt nem alkalmas arra, hogy felbátorítsa az olvasót, hogy panaszaival és kívánságaival előálljon, másrészt az
zal, hogy a könyvtárba bejutót t, már meg is szűnt nagyiészt jjana-szainak tárgya. A biida])esti könyvtárak zártkörű működésének nagyon gyakran egy szegény fiókkönyv tár issza meg a k n é t . Nem
egyszer törtónt meg, hogy a legsjieeiálisabb tudományos könyve
ket a Százados úti fiókkönyvtárban keresték, és amikor nem talál-262
A » 1 A I . I / M I S 1 l . l , I \ S Z A Z A 1 1 A
láU, (clji'H n u g v i ' l c s ü k k i l f ö l d ú l l a k a k ö n y v t á r ellen, a m e l y b e n
„Henirnil sem leliet t a l á l n i " , amit; inejí n e m é r l e l t e m velük, hogy egy 2000 k ö t e t e s k ö n y v t á r b a n igazán n e m t a r t l i a t u n k s z a k m u n k á k a t .
A m í g a b u i l a p e s l i köz- é« s z a k k ö n y v t á r a k a n y i l v a l a r l á s al
k a l m a t l a n idejének és e g y é b nehézségeknek a r e f o r m á l á s á v a l n e m á l l a n a k az intelligens n a g y k ö z ö n s é g s z o l g á l a t á b a , míg m i n d e n egyeB
\ároKrésznek n e m lesz m e g u m a g a f i ó k k ö n y v t á r a , a d d i g pereze m i n d e n f i ó k k ö n y v t á r ki \ a n léve a n n a k , h o g y „zuj és t ü l e k e d é s legyen b e n n e ' (i'Zl licjzla fel egy ú j s á g l á m a d i i s a Dciák F e r e n c Könyvtiíi- ellen', a h e l y e t l , hogy a m a g y a r k ö n y v t á r ü g y e t v á d o l t a
\()lna é i i e ) , a d d i g igazán m'\ ós jiu'íködési iie.m fíjlhel ki. H a vala
mely fié)kkönyvlár m ű k í i d é s é b e n z a v a r ó elem \ a n , az r e n d s z e r i n t nom az illető k ö n y v t á r , h a n e m az egész k ö n y v t á r ü g y b ű n e !
A f i ó k k ö n y v t á r m ű k ö d é s é n e k m i l y e n s é g é t a k ö n y v t á r ü g y ösz-szessége d e l o r i n i n á l j a , és e n n e k figlesztóse és j a v í t á s a az, a m i r e n j i n d n y á j u n k n a k t ö r e k e d n ü n k kell.
A fízöregközlés nlajija: VrtroMí Közlöny, 1914 flccpmher. S'JV— 8-^7, l.
1. Várndy Irma, Poórné — .Szubó Ervin egyik munkatársa a Fővárosi Könyvtárban. A Tanácsköztársaság idején a központi feldolgozás megszervezésén doliíozott. Az ellenforradalom idején állásától meg
fosztották, és Ijörtönbüntetésre íu''lték.
2. Száz'idos úti fiókkömivtár — a Fővárosi Könyvtár l'J14. május 7-én megnyitott, 3. sz. fiókkönyvtára. Vezetője Várady Irma. A könyvtár mint ;Í. SZ. kerületi könyvtúr m a is működik.
3. Ahm'isny téri Deák Ferenr Kötiytiár — I. a (J4. szemelvényt.
4. .\ Budtij)esti Hírlap 1914. február 20-i száma támadó hangú cikket közölt a Deák Ferenc Könyvtár viszonyairól. (L. a következő szemel
vényt.)