AZ ELLENFORRADALOM KORSZAKA

( l ! ) l ! ) - l í ) 4 ö )

ViU')(;!it(a és n bovczcfést írtii KOVÁCS MÁTÉ A jcgj'/.ctckcM írlu

KOVÁCS II.ONA

A Z O I A ' A S O K Ö / r ) X S i ; ( : , K Ö X ^ \'1< I A D A S K S K Ö N Y V T Á i r - ^ K A Z K 1>LK N F O K R A D A L O M

N K ( ; y I-: D S z Á Z A D Á H A N

7. Társ'idnhni, inű'-clődúii viszíjnynk, olriifíóhözönná/

Az cUcnfoiTUcluloin i d ő s z a k a a h a z a i k a p i l u l i s l u tái-sadalom lútiíiiek utolsó s efíybcn l i a n y a t l ó s z a k a s z a . Ncpvedszázadit; lar-l o t t , a T a n á c s k ö z t á i s a s á g b u k á s a i u lar-l a második \ilar-láglar-liálar-l)oi'ú végéig, a liazai fasiszta réiiniraloiii és a liitleii iiicgszállás szélzúzásáig, a szot-ializinus h a z a i foléjjítéséiick k r z d c i é i g . '

Az clleaforraihdnii u r a h n i rcnilszi r táreadahiii a l a p j a újból a k o r á b b i k o n z e r v a t í v u r a l k o d ó osztályok é r d e k s z ö v e t s é g e let'-A T a n á e s k ö z t á r e a s á g b u k á s a u t á n a f(">ldbirtokosok, n a g y t ő k e ­ sok, e g y h á z i a k és mellel l ü k a szerej)re vágy<') k a t o n á k , h i v a t a l n o k o k újból h a l a l o m r a kei'ültek. A lialalom l ; o n z e r s a l í v birtoklói az Osztrák - Alagyar M o n a r c h i a széthullásábcíl, a \ c s z t e i l h á b o r ú b ó l , a táreadalnii fejlődés m e g o l d a t l a n jiroblémáil jelző 1018—l^f-es f o r r a d a l m a k b ó l s e m m i t n e m t a n u l t a k . Sőt ép])en ellenkezőleg, az á t é l t t ö r t é n e l m i t a p a s z l a l a l o k szélsőséges e l z á r k ó z á s r a és ellen­

állásra s a r k a l l t á k őket a h a l a d á s m i n d e n f o r m á j á \ a l , de kiilíinösen a s z o e i a l i s t a - k o m m u n i s l a forraduhni eélkit(ízesekkel

szemben.-A hahidá.i hivci és erői, elsősorban a k o m m u n i s t á k , baloldali s z o c i á l d e m o k r a t á k , a szegény paraszt.ság, i l e m o k i a t i k u s polgárság és h a l a d ó értelmiség képviselői jJedig lőliik t e l h e t ő e n szembefor­

d u l l a k az ellenforradalmi e l n y o m á s s a l , a politikai, g a z d a s á g i es k u l t u r á l i s é l e t b e n e g y a r á n l . F e l t á r i á k ('s leleplezték az ellenforra­

d a l o m m a i a d i , népellenes u r a l m á t . Fz a k ü z d e l e m sok álilozalol k í v á n t , mégsem \ olt h i á b a v a l ó . Erősítette! az e l n y o m o t t és kizsák­

m á n y o l t t ö m e g e k ellenállását és s z a b a d s á g v á g y á t ^ .

•S4(i

I l i ; \ K Z K l l i S

Kbbi'ii a (ái'sailaluii luly/.!'i hi'ii az i)tr,t.sókö:Jin?i<'ii is, i;:,'yaiii'igy, mini a (liializiiius k()rál)an, a iK'pcsFÓg osztálylafío/.ódáííu s/.ciinl a l a k u l t . A/. ol\as()l.i)zi)!iSL'ií n a g y s á g á i , ösf^zr lóti'lél és H!zín\oiialál/

a t á r s a d a l o m cgvcK o s z l á l y a i n a k élclk(")riiliiiL'n\ ci, főkúnt foglalko­

zási, kcicsoti és települési viszonyai, v a l a m i n t k u l l u i á l i s s z í n v o n a l a h a t á r o z t á k m e g . l-jltől függött, liogy melyik o s z t á l y , ill. réteg, nii-Iví^n m é r t é k b e n és milyen szinten x á l l i a t o t l e g y á l t a l á n o l v a s ó v á .

D ö n l ő k ö v e t k e z m é n y e i voltak a n n a k , liogy az ország giizddnáiji jejlődcuc i:!.udkÍYÜiiassú volt. Az ijjari és m e z ő g a z d a s á g i termelés az első v i l á g h á b o r ú u t á n é v e k i g h a r m a d a - f e l e \ o l t a h á l i o r ú előtti­

nek. A4i4'r<iseí.elí i'igyszólván m i n d e n foglalkozási á g b u g nlufsnnynk m a r a d t a k . R á a d á s u l a imunkanélkiiljség is állandé)sul(. Így a dol­

gozók kereacle á l t a l á b a n az elemi lót szükséglel eji. fudezóaérc sem volt elegondő, n e m h o g y niűvelSOesre: k ö n y v r e , újságra, m o z i i a ,

• r á d i ó r a f u t o t t a v o l n a .

S ú l y o s b í t o t t a a h e l y z e t e i , lii)g>' a jujlnlkiizási rá t(:l"j>üli'HÍ vi­

szonyok negyetlszázad f o l y a m á n alig v á l t o z t a k . A m ü \ e l ő d é s fő ösztönzői, a váro.sok g y e n g é n n ö v e k e d t e k . A lakosság t(il)bsége fal­

v a k b a n zsúfolódoll (issze, ahol a m ű v e l ő d é s elemi feltételei is hiá­

n y o z t a k . A t á i s a d a l o m z ö m e t e h á t élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e i n é l fogva m á r eleve n e m k a p c s o l ó d h a t o t t be a k ö z m í í v e l ő d é s rendsze­

reibe. A p a r a s z t s á g és m u n k á s s á g n a g y részének keresi ti v i s z o n y a i a n n y i r a keiIvozőllenek v o l l a k , hogy nt'm l e l t é k l e h e t ő v é a k u l t u ­ rális közlés l e c h n i k a i bázisú, t ö m e g m é r e t ű és h a t á s ú leniiszereinek : az o l v a - á s n a l í , a filmnek és a r á d i ó n a k az i g é n y b e v é t e l é t . De n e m volt m e g hozzá a m ű v e l t s é g ü k , sőt töbljnyire az a l k a l m u k s e m . Köi'ny ezét ü k b ő l h i á n y o z t a k a m ű v e l ő d é s i n t é z m é n y e i . A községek minlegj:_2/il.részében e g y á l t a l á n n e m volt közkjJuyviúj'. Sől a l ö b b -8Óg újsággal is r i t k á n találkozott .^ATnózníal(')zat is r e n d k í v ü l a r á n y ­ talanul oszlott m e g . l!):{4/:i")-ljeii pl. a 2000 lakoson aluli áöli'.! kis­

községben, ahol 2 IliO 000 e m b e r élt, mindössze 1 I mozi m ű k ö d ö t t , ós esak m i n d e n 22 l a k o s r a j u l o t l é v e n k é n t 1 mozilálogalá-s.

A k u l t i n á l i s élet korabeli rendszei-einek fő t á m a s z a i a polgári jómó/!ú közép- <'s Irlufh-i'U'iiel; v o l t a k . Az a ,,művelt n a g y k ö z ö n s é g " ,

a"ieIy~ktsáJáfította a nemzeíT v a g y o n és j ö v e d e l e m n a g y o b b felét 8 amely a m a g a s a b b élet szín voiiallioz. és ezen belül az igényesebb k u l t u r á l i s életliez a .szükséges k u l t u r á l i s felkészültséget is i g y e k e z e t t niegszerezni. Részben a m a g a s z á m á r a formált i s k o l á k b a n , részben pedig a t á r s a d a l m i , családi, táixasági kíiriiyezefben.

De m é g ez a v é k o n y , kisebb részben m ű v e l i , n a g y o b b ré'szben fél- v a g y n e g y e d m ű v e l t s é g ö kisebbség is erősen megoszloll a vagyoni lagozi')dás, illetve a m ű v e l t s é g i szintek és az é r d e k l ő d é s különböző i r á n y a i szerint. N e m csoda, h a ez a kicsi és s z ó t t a g o l t

347

AZ E l . l . K . N r O n n A D A L U M K O n S Z A K A

taiBadaliiii alap már önmagában ia erősi'n tnogncliczílülle mind az alkotómunkát, mind pedig az alkotások táreadalmi felhasználását.

.j5_jjnaűi£lt jiagyJsiizünség^^^többságében elutasított miaden olyan ferőfeszítéstL-aíöely a hazai tái-saHaTöm valóságos problémáit igye­

kezett feltárni, mert létében érezte veszélyeztetettnek magát.

A másik tábor: a munkásokból és dolr/ozú parasztokhói álló túlnyomó többség pedig csaknem egészében kívül rekedt a kultu­

rális élet keretein, és megmaradt a közlés és művelódés korábbi fokán: a természetes (biológiai) közlési módokon (beszéd, ének, mozdulat, gesztus, mimika) alapuló közlési rendszerek szintjén.

A parasztság szegény tömegei a felljomló feudális falu hagyomá­

nyaiban, a népi műveltség formáiban éltek. A parasztság gazda­

gabb rétegei fokozatosan polgárosultak, és a polgári, rosszabb esetben a dzsentri életformát utánozták. Az ipari munkásság leg-öntudatosabb csoportjai a maguk szervezeteiben a művelődés új, szocialista elemeit és formáit igyekeztek kialakítani. A munkásság kevésbé tudatos nagyobb része az elhagyott falu kulturális kötött­

ségeitói is szabadulni próbált, de a munkáskultúra körébe nem mindegyik jutott el, így főként a fiatalja, könnyen a polgári városi kulturális élet silány termékeinek fogyasztójává vált.

A munkásság és a dolgozó parasztság széles tömegei mái' a fejlettebb kulturális életre való felkészülésben: az iskolázásban is hátrányban voltak. A falvak több mint 5 millió lakiJsa-oleve gyenge, _Ígkolázáfiban rószesüTlietett. Különösén az a fele, amelyik

kis-közsSgeKTSen,"taiiyákuii és más külterületeken lakolt. Az iskolák _A9,j5%-a osztatlan, egytanítós, 2i,:i%-a, kéttanítós volt. Ráadásul itt a tanulók létszáma többnyire túlhaladta az átlagot. Ha nem is ennyire, de ugyancsak kedvezőtlen körülmények között járhattak iskolába a városok külső területein lakó munkások gyermekei.

Az irni-olvasni nem tudók_^s a_^i^n<jén isjcqlázotiajc^jjjhiysiio^

töbljsego teliár"á falvak és külvárosok laj<óij_a_paraszt8ág és a munkásság köréből Jiorült ki. Az ország inai területén a (i évesnél 3d^eCT7el?néK'T930-barr~r5,2'',',-a, l!)4;!-ban pedig 12,7%-a neiu

tuduU "íroTJes" olv7íBmr^930-bnn Tli') 076 az írástudatlanok száma, s ez így o.szlolf meg:'

Szegényparaszt rétegből 54,7",, Munkások közül 14,7"/,, Középrétegek alsóbb csojjortjniból 12,9%

Kis- és középbirtokosok közül 12,7";, Egyéb, ismeretlen rétegekből 5,0";,

100 % UH

BEVEZETÉS

A kis- és kö/,('íj)l)ii't()ko8ok írástudatlanjai is többnyire parasztok, a „közéiKjsztályi" íiásturlatlanok pedig főként kisiparosok \ oltak.

Országosan a városok és községek belterületén S,6"o az írás­

tudatlanok aránya, a külterületeken: tanyákon, majorokban azon­

ban 13,6%, sőt az alföldi ós keleti megyékben még ennél jóval magasabb. Szabolcs és Szál m á r inegyo több járásában eléri a 35 — 38%-ot is. '

'' De rendszeres olvasóvá azok sem mind váltak, akik eljutottak az iskolába, s írni-olvasni megtanultak. 1930-ban pl. a lakosság nem egészen % része (73,9%) végezte el az elemi iskola 4 osztályát.

Az írni-olvasni tudók további l(),5'''„-a még annyit sem. Az elemi iskola 6 osztályát a lakosság fele sem járta ki (48,5^0)- ^ közép­

iskola 4 osztályát 10,8 "y-a, 8 oszt álját mindössze 3,6%-a, egye­

temet, ill. főiskolát pedig csak 1,1%-a végzett.' A lakosság több mint felének az iskolai felkészültsége tehát nem adott kellő alapot arra, hogy rendszeres ohasóxá fejlődjék. Sőt többnyire még az elemi iskola 6. osztályának és a középiskola 4. osztályának el­

végzése sem bizonyult elegendőne^k. Az akkori 9 millió lakosságból 3()0 000 fő szerzett közép- és főiskolai végzettséget, de ezek jelentős része sem fejlődött rendsztíres olv ásóvá. A lakosság túlnyomó több­

ségének tehát személyes képességeivel, eleven érdeklődésével kel­

lett pótolnia az iskolázá.9 hiányát. Ez azonban csak nagyon kedvező esetben, inkább csak kivételképpen következett be akkor, ha a környezet is ösztönzően hatott, pl. volt hozzáférhető szak­

szervezeti könyvtár vagy olvasókör a közelében. A munkások kö­

zül többen, a parasztok kíi/ül kevesebben juthattak ebbe a helyzetbe.

2. A kiiitiifkiiiiUin i's siijtúüt/y ellenőrzése

A kulturális alkotások (-s társadalmi felhasználásuk ellen­

őrzését az állam és a táreadalom fontos feladatának tekintették.

A sajtótermékek kiadásai az ellenforradalom időszakának leg-nagj-obb részében is az 1!J14:XIV. sajtótörvény szabályozta. E törvény kötelezte a nyomda tulajdonosát, hogy az üzemében elő­

állított sajtótermékekről hitelesített könyvet vezessen, és a kiad­

ványok egy-egy példánját a három könyvtári köteles példárjjon túl a terjesztés megkezdésével egyitlóben az illetékes ügyészségnek megküldje. A törvény szerint tehát az ellenőrzés utólagos volt.

A gyakorlatban azonban eltértek a sajtótöi'vény rendelke­

zéseitől. Egj-részt a korszak első és utolsó éveibitn előzetes cenzúrát rendeltek el. Másrészt ismétellen kiterjesztették a sajtó útján el­

követhető vétségek és bűnteltek körét, s a közérdeket sértő bűn­

cselekmények egész sorát iíllapítol Iák meg (pl. izgatás és lázítás,

•S4'J

AZ Kl.LFKFillinADAI.OM KOnSZAKA

az állami és t á r s a d a l m i rend felforgalása \ a g y megsemmisítése, v a l a m i n t egy t á r e a d a l n i i osztály kizárólagos u r a l m á n a k létesítése).'

A een/.i'irál n e i n r s a k nz i'ijonnun k i a d á s r a k e r ü l ő k i a d v á n y o k ­ k a l , h a n e m a k o r á b b a n m e g j e l e n t e k k e l szeml)en is a l k a l m a z t á k . A főügyészségek a fővárosban és vidélcen ( D e b r e c e n , Győr, Pécs, Szeged) e g y ü t t e s e n m i n t e g y 900— 1000 n y o m d a k i a r l v á n y a i t ellen­

őrizték, és lia ú g y t a l á l t á k , liogy \ a l a i n e l y l i i a d v á n y n y í l i a n vagy l ) t n k o l t a n az ellenforradalmi rendszer ellen i r á n y u l , ])erbe fogiák a szerzőt, a kiadói és a nyomilát is. Xi'K>edszázad alatt mintegy .')00 m a g y a r n y e h ű prózai nit'í és t ö b b mint 100 versesliötel meg­

jelenését a k a d á l y o z t á k m e g v a g y líobozták el megjelenése n l á n . I'ert i n d í t o t t a k a Márciusi F r o n t ellen, e n n e k s o r á n Fordéi I'Vrenc, Illyés ('ytila. K o v á c s I m r e és Sáiközi í l y ö r g y ellen lioztak í t é l e t e t ; a n é p i írók közül F é j a (léza. K o v á c s I m r e , S z a b ó Z o l t á n , valamint a Híd, ill. a Válasz ellen is eljárás i n d u l t . A k ö l l ő k közül pl. Balázs Béla, F o d o r József, ( i á b o r A n d o r , Illyés (iyiila, J ó z s e f Attila, K a s s á k Lajos, K o m j á t A l a d á r , R a d n ó t i Mikli)s. V á r n a i Zseni k e r ü l t e k a v á d l o t t a k p a d j á r a . '

Az e l n é m í t á s m á s i k m ó d j a a /lontiii nzállitánhól való kitiltás

\ o l t . Huszonöt év a l a t t m i n t e g y 2000 m a g y a r és idegen n y e h u k ö n y v és t ö b b száz njság, folyt'iiral, r ö p l a p , p l a k á t került a postai szállításból kizárt k i a d v á n y o k j e g y z é k é r e , lízzi'l az illegálisan ki­

a d o t t , ill. terjesztett vag>- a külföldön készült és oiiniin becsempe-szi'tt l;iailványok t e r j e s z t é s é t igyekeztek m e g u k a d á l y o z n i . *

A l i i \ a t a l o s m e g k ö t é s e k mellett a z o n b a n erősen érvényesült a t á r s a d a l m i rcnzúru is. N a g v Lajo.- pl. töbli í r á s á b a n " élesen bírálja a s z ű k e b b s z a k m a i k ö z r e m ű k ö d ő k , a „szerkesztő, l e k t o r , kiadó, nyoiTilat\ á n y - és la])leijesztő, liiiliiais, s z í n h á z i g a z g a t ó " fékező b e a v a t k o z á s á t . Sőt a ..színházjárí) s k ö i i y v \ ) i s á r l ó k ö z ö n s é g " , t e h á t az összes „ á l l a m h a t a l m i li»nyc/,őkön túli m á s t é n y e z ő k egyéni b u z g a l m á t : azt u s p o n t á n lelket lensé^'et, a m e l l y e l az államhatalnU tényezők cenzúráját tiillieitálják : nemcsak az a l k a l m a z k o d i i s ü z W k é n y s z e r e s a túlsáiros félelem folytán, h a n e m a bmz.soázia o s z t á l y é r d e k e i n e k m a g á m é i l e i m é b e n " .

Tiszteletei és elismerést érdemi h e k azok az írók, tudósok, v'íjságírók, k i a d ó k , n y o m d á s z o k és terji'sztők, akik i t t h o n szembe­

néztek az á l l a m h a t a l m i és t á r s a d a l m i c e n z ú r a s z o r í t á s á v a l , s v á l l a ' ' Iák a k o c k á z a t o k a t : a m e g h u r c o l á s b ó l a d ó d ó a n y a g i h á t r á n y o k a t , eikölcsi, s z e l k i n i t e r h e k e t , v a g y e m i g i á c i ó b a kí'nyszerülve igj'ekez-tek mű\-eiket megírni és hozzáférhet ő \ é tenni ú g y , a h o g y a z t enibei-ségük, legjobb m e g g y ő z ő d é s ü k sngalllii. X t í i i l é n e l e m m e g m u t a t t a , hogy lejjjobl) m ű v e i k e l íjíy készít liet té-k el, s n \ a l ó d i k ö z é r d e k e t ' í'_'\- szolgíül atliik i;;a/.iin.

:ir,t)

111-Vr.ZETKS

.'?. A lirizai könyv- rs laplciadás, ilt. kercsJcedelem

A k ö n y v - ('s luitkiadáiüban, ill. kcicskcik'lciiibi'n, v a l a m i n t a n y o m d á s z a i b a n a T a n á c s k ö z i á r s a s á g b u k á s a iiláii l é n y e g é b e n a (hializmus k o i i \ iszonyok á l l o t t a k vissza. Az á l l a m o s í t á s o k a t h a t á l y o n kívül h e l y e z t é k , a .Szellemi T e r m é k e k Oi-szágos T a n á c s á t és a sz(>llemi termelés országosan egységes szervezetét feloszlatták.

A k i a d ó i v á l l a l a t o k , a n y o m d á k , a bírlajjok és folyóiratok, a kr)ny\ • és lajjkereskedések k e \ é s kivéli'llil visszakerültek a k o r á b b i t u l a j ­ donosok kezébe. A k i a d á s i , n y o m d a i előfíllílilsi ós terjesztési tevé­

k e n y s é g egész f o l y a m a t i í b a n ÚJIKJI a l ő k é s \ iszonyok v á l t a k ural­

k o d ó v á . Az új k i a d v á n y o k z ö m e tiuialniiíbaM is az ellenforradalom u r a l k o d ó o s z t á l y a i n a k igényeit, érit. keit ('-s célkit íízéseit szolgálta. .\

kiaflók és n y o m d a ' ; , v a l a m i n t a k i a d s á n v o k n a k esak kis része segít­

h e t t e , a lialadi), d i ' m o k r a t i k u s polgársiígnak m e g kisebb része t á m o ­ g a t h a t fa a n i u n k á s s á g és szegény|juniszíyág i'-rdekeit és t ö r e k v é s e i t .

A h á b o r ú s kiírok és a naL'Ví'riifiyi'i lei-iileti változiisok elli'nére a kiadók és n y o m d á k s z á m a esiik kisnu'-ití'kben csíikkent, a ki­

adott m ű v e k s z á m a é.s jiéldánv .~/,una pediu az első évek uíáii fokozatosan einelkedel t. Kgvré.'-v.i, mert .•\z ország tei'ülel ének csak kis része vált h a d s z í n t é i ' r é . A liiaih')! é- terjesztői szeivezrí válla­

latai, v a l a m i n t a t e c h n i k a i berendezések lehal ir)l)bsi''giikben meg­

m a r a d t a k . Másrészt p e d i g a z é r t , mert a magyar' kíinyv- és la|)-k i a d á s i n t é z m é n y e i cljben nz iiiöb(>n mái' elsősoilian B u d a p e s t e n , toviíbbá a n a g y o b b vidéki vái'osokban í i s s z p o n i o s u l l a k . A szerzők M k i a d ó k , a n y o m d á k és a s z a k m i i n k a e r ö k n a g v része az o r s z á g fnai lerülefén m ű k ö d ö t t . Jil élt a n i a g v a r n y e l v ű olvasóközönség m i n t e g y k é t h a r m a d a is. í g y a k ö n y v k u l t ú r a lúi'sadalmi, g a z d a s á g i es t e c h n i k a i a l a p j a i n a k jó lésze az ország új l i a l á i a i n belül m a r a d t . De ezek a viszonylagos előnyök az ellenforradahni e l n y o m á s m i n ­ d e n t g ú z s b a k ö t ő V i.szonyai iíözölt és m i a t t n e m ó r v é n y e s ü l h e l t e k . Ezért a k ö n y v - és lajjkiadás, a n y o m d á s z a i és k ö n y v m ű v é s z e t , ft k ö n y v - és la|)lerjesztés végig az egész k o r s z a k o n t e r j e d e l e m b e n

"S, minőségben is j ó v a l a l a t t a m a r a d t a z o k n a k a K hető.ségeknek, a m e l y e k e t saját s z a k m a i feltételei b i z t o s í t o t t a k szániárii.

KOityvkindún, ki'inyrkrrcakulileiii

Az ellenforradalmi k o i ' s z a k b a n :ninlegy 100 k i a d ó m ű k ö d ö t t .

•Ha a cégek, főként a ki.^ebljek rés/iben válfozlllk i.s, H kladoi

válla-•atok s z á m a és összetétele ki'véssé m ó d o s u l t .

A vezető szi'repel t e r m e s z e t s z e i n e n m i n d v é g i g a nquiJ-kisídMÍ-J^l'tluluk viíli'k. K-.'.ek közölt is elsősorban az .Athenaeiim, a

" ' ' a n k l i n - T á r s i i l a l , a R é v a i Testvégek, az KgyeleniY"

.•;.57

AZ ELLF.NIOREArAl.Olil KOBSZAKA

Siiigor ('s Wolfnor, a T/óf»ní<ly Testvérek, a Szcmf István-Táreulat.

A nagyvállalat oknál jelerrt^Tfieg a kiaHványoknak legalább egy­

harmada.

Ay. Egyetemi Nyomda a hazai tudományos művek kiadójává igyekezett fejlődni. Legnagyobb vállalkozása az ún. hungarológiai, magyarságtudományi sorozat volt. Ebben jelent meg többek kö­

zött Hóman - Szekfű: Magyar történet, I. — V. kötet, két kiadás­

ban is. Bálky — Győrffy — Visky: A magyarság néprajza, I — IV.

kötet, l'rinz —Cholnoky-Teleki—Bariucz: Magyar fold,magyar faj, I —IV. kötet. Az_^ Alhenauum számos lialad_ó művet adott ki, a Nyugat vezető írói közül pl. Ady, Babits, Móriez műveit. Itt jelentek meg Sárközi György szerkesztésében a Magyarország fel­

fedezése c. nagy hatású falukutató sorozat kötetei is. A Révai jelentette meg a Nyugat több kiváló írójának műveit. A Franklin-^

Társulat elsősorban a régi íróknak, ill. az újabb konzervatív írók­

nak, tudósoknak adott teret. A iiüxigei^s Wolfner pedig a „közép­

osztály" és a kispolgárság s z ó r a k o z t í i t á s á t - i r t o t t a feladatának llerezeg Eerene, Csathó Kálmán, Erdős Renée slb. műveinek és külföldi bestsellereknek a kiac!áí;á\al.

.1 közép- és k-isebb himlók közül a l'átria, l'allas, l'feifer, (Jénius, Dante, Danton, Tevaii, Kner, (!rill, Cseré[jfalvi. 1 -antosTl^épszava, Politzer, Rózsavölgyi, Kókai, l'antheon, Hansohburg, Magyar Elet, Turul stb. ért el siereket. Főképp azzal, hogy a köm vkiadás vala­

mely szűkebb területéi-e összjjontosították tevékenységüket. A haladószellemfi kiathányok (Cserépfalvi, Népszava, Politzer, Nyugat stb.), egyes tudományos területek (MTA, Pátria, Grill, Hornyánszky, l'antheon, líanscliburg stb.), egyes neves írók, iU.

könyvművészc'ti törek\ések (Kner, Tevan, Amieus) külön helj'et ós jelentőséget biztosítottak egy-egy közepes vagy kisebb kiadónak is. Nemesak versenyképeseik voltak, de gyakran a maguk válasz­

totta területen az élvonalban jártak. Mennyiség tekintetében is jelentős volt a közép-, ill. kisebb kiadók tevékenysége. Együttesen általában a hazai könyveknek egyharmadát jelentették meg, \agyis a 30 — 40 kiadó megközelítően annyit, mint a 7 nagy kiadó egjütt.

A hazai könyvtermelés harmadik harmadát a törpekiadók, vagy egyébként könyvkiadással hi\atásszerűen nem foglalkozó intézmények, vagy éppen maguk a szerzők adták ki. A mintegy r)0 — üO törpekiailó évenként csak néhány kiadványt jelentetett meg-A többinek a kiadása a szerzőkre és intézményekre hárult.

.\ könyveknek mintegy negyede kimutathatóan magánkiadás-ba?i látott nap\ ilágot. Valójában azonban még ennél is több, mert a kiadók nevével jelzett kiadványok közül jó néhánynak a költ­

ségeit részben vagy egészben a szerző vagy az érdekelt intézmény 352

HF.VHZETÉS

visi'llc. Végcirilm('>ny1)í'ii (cliál a könyvkiailás kapitalizálódása sem tünlcllc cl n/A a fiiidális kiadói fivakoilaloí, liogy néinplv mfi a szerzfi anyagi áldo/.af \állalásával, mccónások tániogahisával vagy cl<5fi/.cl 6k toborzáKiíval jclcnliotctl csak inog.

A magánkiadás viszonylag nagy aiánya mulatja, liogy a

• • szerzők jelentős része rendkívül nehéz körülmények között végezte munkáját. A kiadók igyekeztek a szerzői tiszteletdíjakat minél alacsonyabbra szorítani. Kzért még a legjelentősebb írók is kény­

telenek voltak valamily(!n foglalkozási, pl. szerke-szlést, ííjságírást, kiadói, lektori teendők stb. ellátását vállalni. A tudós szerzők több­

sége egyetemi vagy középiskolai tanári, múzeumi, könyvtárosi, levéltárosi vagy más hivatali munkakörből élt. A tudományos művek közül elsősorban az olyan nagyobb szabású kiadványok megjelentetésére vállalkozott hivatásos kiadó, és azokért fizetett tiszteletdíjat, amelyeket a hivatalos művelődés- és tudomány­

politika erkölcsileg, esetleg anyagilag is támogatott.

A könyvkereskedelem részben szorosan a könyvkiadáshoz kap­

csolódott. A nagy kiadók — részben külön ügynöki hálózattal is

— maguk terjesztették kiadványaikat. Ez így jövedelmezőbb és eredményesebb volt. Sőt akadt közlük olyan is, amely kiterjedt nagykereskedelmi és ügvnölíLíiiVökenységet folytatott, j)I. a li4^£ii, vagy országos könyvbarát mozgalmat szervezett és tartott fenn, pl. az Egyetj-mi^NyomcTa.

A könyvkereskedelem azonban szük.sógképpen szűk körű volt.

A viszonylag kisszámú és jobbára városokban tömöiiilt olvasó és vtóárlóközönsóget kevés kíinyvesboll is ki tudta elégíteni. Az országban összesen 52S kön>jrkcreskedcs volt. Ebből 192 a fő­

városban, 33C pedig vidéken működött. Nagy részük csak úgy tudta magát fenntartani, ha a könyvek, hírlapok és folyóiratok terjesztésén túl pl. papírkereskedőként vagy törpekiadóként is tevékenykedett, s ha az új kiadványok melleit antikvár könyvek­

kel is foglalkozott, esetleg kölcsönkönyvtárat nyitott, ahol főként

* Keresett regényeket általában nagyobb haszonnal forgalmazhatta,

"ünt amekkorát a bizományosi jutalék kilett. L_egbiztosabb és edelmczőbb az iskolai szükségletek kielégítése: a tankönyvek, és régiek adásvétele, valamint a papír és írószerkereskedés yolt. A szépirodalmi és tudománvos kiadványokat rendszerint Jóval kevesebben keresték. Szélesebb vevőkörre a hazai és külföldi Szórakoztató bestseller könyvek, különféle ])onyvakiadványok és képes folyóiratok, divatlaj)ok számíthattak. Szűkítette a forgalmat

*2 IS, hogy a kiadványok ára a kis példányszám miatt viszonylag

•öBgaa volt, 8 a könyvkereskedelem is magas árréssel volt kény-'^len dolgozni.

AZ ELtF.NrORnADALOM KuHSZAKA

]S!yonuldszal is papirclldlás

A nyoinilászat lielyzolo lényegében eg\, üti alakult a könj'v- és hírlapkiadáscval.'" Az első világháborúból atlóiló ga/.tlasági és poli­

tikai nehézségek következtében a nyomdák száma és teljesítőképes­

sége a htíszas években mintegy a felére esőkként: 1914-ben 1261 nyomdában 7172 nyomdász dolgozott, 1922-ben 600 nyomda és bennük 3639 nyomdász volt.

A nyomdák megoszlása a fü\áros és a vidék között már a dualizmus korának vége felé is erősen aránytalan volt. Tovább nőtt ez uz aránytalanság az ellenforradalom negyedszázadában. 1914-ben a fővárosban működött a nyomdák 22",,-a, 1922-1914-ben, ill. 1936-ban 45%-a. Még inkább Budapest javára alakult a teljesítőképes­

ség. A nyomdászrnunkásságnuk 1914-ben 56%-a, 1922-ben mér 75%-a, 1936-ban pedig valamivel kevesebb, mintegy 70%-a dolgo­

zott a fővárosban. A korszak derekán, lÜ29-ben az ország 11 leg­

nagyobb, megközelítően 100 nuuikást vagy annál többet foglalkoz­

tató nyomdaüzeme Budapesten volt. így pl. az Athenaeum (306 szakmunkátí), Pallas (191), (Jlobus (1S5), Hungária (128), Franklin-Táreulat (128), Székesfővárosi Házi Nyomda (124), Budapesti Hír­

lap (122), Stüijhaneum (102), Egyetemi Nyomda (101), Légrácly (97) és a Pátria (83). Ugyanakkor egy-egy vidéki városban a nyom­

dászok összesített létszáma még a legnagyobb helységekben sem érte el egy-egy fővárosi nagyobb üzemét. Pl. Debrecenben 96, Sze­

geden Ü4, Miskolcon és Pécsen ü2. (Győrben 52 nyomdász volt. A 31 legjelentősebb vidéki város, ill. község együtt is jóval kevesebb nyomdászt tudott foglalkoztatni, mint a 10 legnagyobb fővárosi nyomda.

A nyomdák teljesítőképességét c.saknem az egész korszakon at, a fővárosban és vidék(>n egyaránt, csak részben lehetett kihasz­

nálni. Ilyen körühnények között a iiyomdánzrnunlcáittiág helyzete i8 rendkívül nehéz volt. Az ellenforradalmi elnyomás, a háború utani infláció, majd a gaztiasági válság, a munkanélküliség megnehezí­

tette az életet. A kollektív sz(;rződés ugyan bizonyos mértékig vé­

delmet nyújtott a tulajdonosok, ill. képviselőik önkényeskedésevel szemben, s a munka- és bérviszonvok rendezése, a munkaidő csoK-kentése is jelentős eri-dménynelv bizonjult. A nyomdászok r**^

vettek a különféle, munkásrnegmozdulásokban. Nenu-itkán azo vezetői, irányítói voltak. Sokan bátran és elszántan vállalták azo­

kat a veszélyeket is, amelyek a munkás- és parasztmozgalmi nyoin tatványok előállításával jártak.

A pajArgyártásban és a pnpirellátánbím egészen más volt a hely zet, mint a nyoindáazatban." A háború után mindössze egy P*P' gyár maradt (Diósgyőrben). A papír tehát liirtelen fontos

hianV-U4

BEVEZTTÉS

cikké v á l l , cs csak bt'ho/.alullal Ic^lielclf l)i/J()sí(aiii. E z é i l m é g a kel világliáború kir/.öUi Bzciéiiy iiiérclű i|)aifi'jlosztéKben ÍH az egyik legfontoí-alib fclarlal a liazai p a p í r g y á r i ás és papírfeldolgozás mozgott ."EzV követ ően nnisfél (;vl izeden á t , 192űtől 1940ig 3000 -3500 k ö r ü l v o l t . M í g n e m a z időszak utolsó é v e i b e n , 1941—I943-I)an

\7. K I . I . F . N l - o n n A D A I . O M K 0 n S 7 . A K A

ÜLVLZE'íKS

A széjnroddluíi művök száma a kiadványok (igészóhez képest általában nem magas. 1913-ban 17°ó körül mozgott. A húszas éa harmincas é\('kben az érdeklöflé.s fokozódása következtében mint­

egy 30''o-ia emelkedett. A második világháború alaf t esőkként, 1942-ben 24—25"^,, kőzött ingailozott. Még kisebb a gyermek- ós ifjúsági irodalmi művek száma. Az időszak első és utolsó harmadá­

ban mindössze Jl_-Jt%-.St ért el- Csak a középső harmadban növo-kodott G— 7%-ra.

A szépirodalmi művek mint mindenkor, ekkor is keresettebbek és kelendőbbek voltak más kiadványesoportoknál. A kereslet jelen­

tős része azonban nein a legértékesebb művek felé fordult. A kor legjobb élő hazai és külföldi írói és költői, valamint a liazai és kül­

földi klasszikusok az olvasóközönségnek csak kisebb, műveltebb részében keltettek érdeklődést. Műveik ritkábban és viszonylag kevés példányban jelentek meg." Jóval szélesebb körben kedvelték és keresték, tehát rendszerint több kiadásban és nagyobb (3000 — 5000, sőt 5 0 0 0 - 10 000) példányban készültek a hazai és külföldi közepes írók divatos, kömiyed szórakozást nyújtó s több-kevesebb erotikus izgalmat módszeresen adagoló munkái: a bentsellerek. Igazi tömegolvasmánynak azonban a ponyva bizonyult. A nagyobb rész­

ben külföldi, kisebb részben hazai, de gyakran a siker érdekében külföldi álneveket használó szerzők kalandos, izgalmas bűnügyi és erotikus történet(-it több tízezres példányban zúthtották az olvasó k legkevésbé művelt és legszélesebb tömegeire. A bestseller is, a pony­

va is ebben az időszakban váll a szépirodalmi könyvkiadás jöve­

delmező fő ágává. Ainíg a valódi irodalmi értékek alig találtak kia­

dóra, kevés példányban és drága áron neliezen jutottak el az olva­

sókhoz, addig a félirodalomnak, sőt negyedirodalomnak is alig tekinthető bestsellereket, különösen ha külföldi volt, és ott már sikert ért el, a nagj- és közepes kiatlók egymással versengve adták ki, és széles körben viszonylag olcsón, eredményesen terjesztet­

ték őket.

Mindezt azonban messze túlszárnyalla a pi/nyvd sikere." Kü­

lönféle terjedelmű é.s árú, különböző irányú és színvonalú sorozatok indultak. A „sárga rémnek" becézett Pesti Hírlap Könyveik

(Lég-• ^ y ) , a Tarka Regénytár (Stádium), a Világvárosi Regények (Lite-raoria) stb. több száz füzete rotációs pajjíron készült, ordító külsővel

(Lég-• ^ y ) , a Tarka Regénytár (Stádium), a Világvárosi Regények (Lite-raoria) stb. több száz füzete rotációs pajjíron készült, ordító külsővel

In document C) A MAGYAR BIBLIOGRÁFIA NAGY ALKOTÁSAI (Pldal 168-200)