91
R E N D E L E T A K Ö N Y V T Á R A K Á L L A : \ r O S Í T Á S Á R Ö L ; AZ O R S Z Á G O S K Ö N Y V T Á R Ü G Y I T A N Á C S PÍS AZ O R S Z Á G O S K Ö N Y V T Á R Ü G Y I É S B I B L I O G
R Á F I A I I N T P : Z E T F E L Á L L Í T Á S Á R Ó L
1919. április 28.
1. §. A Magyaroi-szági Tanácsköztáreaság az oi-szág lakosságá
nak könyvvel s a könyvliöz vezető segédeszközeikkel (bibliográfiák, katalógusok stb.) való ellátását állami feladatnak tekinti. Ezért tehát köztulajilonba és kezelésbe vesz minden tudományos és köz
művelődési könyvtárat, amennyiben az a hivatali kézikönyvtar kereteit túllialadja. Ezen rendelet alapján köztulajdonná válnak az eddi<j állami és községi tulajdonban levő könyvtárakon kívul az összes közművelődési intézmények, nem állami tanintézetek, hivatalok, egyházak, nnidek stb. könyvtárai, a hozzájuk tartozó összes ingatlannal ós ingósággal.
326
A KÖNYVTÁRAK O R S Z A G O S RENDSZERE
2. §. Az egész ország tiidományos és közmfivt'Wdési könyvtár
ügyének központosított ellátása és irányítása céljából a Köz
oktatásügyi Népbiztosság Országos Könyvtárügyi Tanács, és ennek segédszervéül Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet fel
állítását rendeli el, s ezzel egyidejűleg inegszünteli az eddig fenn
állott Múzeumok és Könyvtárak Oi-száíros Tanácsát, valamint a Mv'izeumok és Könyvi árak Országos Főfelügyelőségét. Kz utóbbi köteles hivatali helviséeeit, felszereléseit, személyzetét az Oi-szágos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet rendelkezésére bocsátani.
3. §. A megyék, városolí és községek könyvtárügyének inté
zése, az Országos Könyvtárügyi Tanács irányítása alatt, a helyi munkás- és katonatanácsok feladata. E célból a Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli, hogy a falusi, városi, járási és megyei, Budapesten a kerületi és központi munkás- és katonatanácsok kebelén belül alakult művelődési osztályok, amennyiben ez szük
ségesnek mutatkozik, külön könyvtárügyi alosztályokat alkossa
nak, tnelyek a tanácsok rendeleteit végrehajtják, a területükön elhelyezett könyvtárak gazdasági ügyeit vezetik, munkáját ellen
őrzik, erre vonat.kozólas intézkedéseket kezdeményeznek, amennyi
ben hatáskörükbe tartozik, foganatosítanak, és a lu^lyi könyvtár
ügyre vonatkozó kérdésekben saját kezdeményezésükből vagy fel
hívásra a felettes tanácsoknak és az Országos Könyvtárügyi Tanácsnak véleményt adnak. Amennyiben külön könyvtárügyi al
osztályok nem alakulnak, mindez a művelődési osztályok feladata.
4. §. A fennálló könyvtárak átvételét, valamint átszervezését az illetékes munkás- és katonatanácsok teljesítik az Országos Könyvtárügyi Tanács irányítása szerint, mely erre vonatkozóan részletes utasításokat dolgoz ki, s szükség esetén állandó vagy ideiglene-; könyvtárügyi megbízottat küld a munkás- és katona
tanács könyvtárügyi alosztályába, esetleji művelődési osztályába, a szervezés elvei eüvséjies keresztülvitelének biztosítására és a munkás- és katonatanács szakszerű támogatására.
5. §. Külön rendelet intézkedik az egyesületi és magánkönyv
tárakról.
6. §. Az Országos Könyvtárügyi Tanács megalakulásáig ennek hatáskörét a könyvtárügyi politikai megbízottakra ruházom.
A szőverjícözléa álnpin: A Afngt/ar Tanáciközlárxa/inr) művrlőrJéapoJttikáin.
Bp. 7959. 7.5.?- ?.5.'). /. (Erórlríihq meqjeUnt: Tanársköztnrsnmrj, 1919.
májiM) 6.: A Közoktatásügyi Népbiztosság 22. Ki N. sz. rendelete.)
3i7
A TANXCSKÖZTÁRSASÁO IDŐSZAKA
92
R E N D E L E T AZ Ő R I Z E T É S K E Z E L É S N É L K Ü L 5 L 4 R A D T M A G Á N K Ö N Y V T Á R A K
Á L L A M O S Í T Á S Á R Ó L ! 1919. április 28.
1. §. Kezelés és őrizet néll<ül maradt vagy bármiként veszé
lyeztetett magán- és családi könyvtárak közfulajdonba vétetnek.
Az ilyen könyvtáraid azf)nnal bejclcntcndők a Közoktatásügyi Nép
biztosság könyvtáriig\i rnegbízottainál (Budapest, VI. Andrássy út 12. I. em.).
2. §. Oly esetekben, amikor az elkallódás veszélye fenyeget, köteles mindenki (leiiát nemcsak a könyvek volt tulajdonosa, ha
nem bárki, akinek a könyvekről és azok veszélyezleté-séről tudo
mása van) a lielyi munkás- és katonatanácsnak a könyvek hollété
ről jelentést tenni. A helyi munkás- és katonatanácsok a jelentés vétele után lialadék nélkül gondoskodni tartoznak a könyvek azonnali elszálh'(ásái'(')l, megfelelő ellielyezéséről és leltározásáról.
A helyi munkás- és katonatanácsok kötelesek a tett intéz
kedésekről a leltár beküldésésel együtt 48 órán belül jelentést tenni a könyvtárügyi megl)ízottaknak.
3. §. Az I. §-ban foglalt fellétekk hiányában (tehát akkor is, ha a könyveket veszély nem fenyegeti) köteles mindenki, aki a könyvunikum vagy bármiféle nyomtatvány-unikum birtokában van, ezt jegyzék és pontos leírás mellett a könyvtárügyi meg
bízottaknak bejelenteni.
4. §. Magánosok, ukik akár egész könyvtárat, akár a könyvtár jelentős részét áruba 1)ocsátják, kötelesek előbb gyűjteményüket vagy értékesíteni kí\ánt rés/.ét a könyvtárügyi megbízottaknak felajánlani. Av. értékesítés szabaddá \álik, lia a könyvtárügyi meg
bízottak írásban közlik, hogy a felajánlott könyvgyűjteményre nem tartanak igényt, és az eladást szabaddá nyih ánítják.
A könyvgyűjteményeket vagy azok egy részét a könyvtar
ügyi megbízottak írásbeli engedélye nélkül senki meg nem veheti.
Nem terjed ki a felajánlási kötelezettség kisebb, csupán né
hány pár könyvből álló gyűjteményre, ha a gyűjteményben levO darabok 1870 után ailattak ki.
Speciális gyűjteményeket elidegenítés előtt minden körül
mények között fel kell ajánlani.
5. §. Olyan gyűjtők szobáit, akik könyveiket felismerhetően könyvtár jellegű szobában helyezték el, és a könyvtárügyi meg
bízottak igazolványával igazolják, liogy könyvtáraikat közcélra 328
A KÖNYVTARAK OHSzXoOS RENDSZERE
átengedték, amíg a könyvtár e helyiségekben marad ellielyezve, a lakásrekvirálás alól mentesíteni kell.
C. §. Aki 0 rendelet ellen vét, forradalmi törvényszék elé kerül.
A szöveffközlés alapja: A Magyar Tanácsköztársaság művelődé.spolitikája Bp. 1959. 155- 157. l. (Eredetileg megjelent: Tanácsköztársaság, 1919.
májiís 6.: A Közoktatásügyi Népbiztosság 23. K. N. sz. rendelete.) 1. Az értékes magánkönyvtárakra a Könyvtárügyi Megbízottak Hiva
tala gondot viselt. Pl. az Apponyi-gyűjteményt Lengyeltótiban, a Todoreszku-gyűjteményt, az Emmor-gyűjtcményt Budapesten és sok más gyűjteményt külön rendelkezésekkel vették védelmükbe. L. Kő
halmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Forrásgyűj
temény. Bp. 1959. 29-30, 83-84, 125-127. 1.
93
A V O L T É R D E K K É P V I S E L E T E K K Ö N Y V T Á R A I 1919. június 1.
A kapitalista termelési rend gazflasági érdekképviseleteit, a régi Magyarország osztályöntudatos burzsoáziájának szakszerveze
teit beszüntette a proletáruralom, de amennyiben olyan funkciót láttak el, amely osztályérdekeltségeiken túlment, azt átvette a proletárállam. így könyvtáraikat is, amelyek a tanulnivágyó tömegek elől el voltak vonva. Helyenként jól felszerelt könyv
tárakkal látták el magukat, amelyeket csak megbízható, kebelbéli ember használhatott, míg más halandó emberfia, aki előtt a mindenható szervezetek kapui zárva maradtak, rongyosra koptat
hatta a cipőjét, míg valahol semleges helyen, magános ember birtokában \ a g y könyvkereskedésben, csak a világért sem köz-Pénzen, közcélra fenntartott könyvtárban, a koresett könyvre rá
akadhatott.
Ma ezek a könyvek a Közoktatásügyi Népbiztosság 24. K. N.
*2. rendelete értelmében köztulajdonná váltak, és semmi sem áll
*öbbé útjában annak, hogy tényleg közcélra használtassanak is fel. A fontosabbak a következők:
1. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés könyvtára 1383 kötettel, irattárral és arclrfvummal;
2. Gyáriparosok Országos Szövetségének 22G3 kötetből álló könyvtára, katalógus nélkül;
3. Vasművesek és (íépgyárosok könyvtára, mely ugyan pár
•ötetből álló rendszertelen ós kisebb értékű gyűjtemény,
újság-^elvény-gyűjteménye pedig egyáltalában nincs, de irattára szép
* igen fontos statisztikai gyűjteményeket tartahnaz;
329
A TANAC3KÖZTÍR3AsAa IDŐSZAKA
4. a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete körül
belül 8 0 0 - 1 0 0 0 kötettel;
5. a Cukoripar könyvtára kb. 1500 kötettel, ezt egyelőre a Szociális Termelés Népbiztosságának cukorosztályára vitték, ahol a műszaki részt megtartják belőle.
6. Az Országos Tparegyesület 2600 kötettel rendelkezett; kata
lógusa van. A kisiparra vonatkozó részére szintén a Szociális Termelés Népbiztossága tart igényt.
7. A Budapesti Kereskedelmi Testület könyvtára nem jöhet számba részint kis terjedelme, részint pedig értéktelensége miatt, de irattárában nagy értékű régi feljegyzések vannak, amelyeket feltétlenül jól el kell helyezni.
8. A Keleti OazdasAgi Központ könyvtára 1000 kötetnél több, főként a Balkán-államokra ós a Közel-Keletre vonatkozó értékesebb gvfijteménv. Minthogv ez utóbbinak anyaga szervesen egészítené ki a Szabó Ervin Könyvtár szépen fejlődő keleti gyűjteményét, a könyvtárügyi megbízottak oda illesztik be.
Meg lehet ínég említeni a Tőzsde könyvtárát is, de annak anyaga nagvrószt elavult, és így nemigen lesz majd a kommunista könyvtárpolitikában szerepe.
A könyvtárügyi megbízottak még 1919. április 5-én értekez
letet hívtak egybe, hogy megbeszéljék, mi történjók ezekkel a közcélra felszabadult könyvtárakkal. Készt vettek ezen az érte
kezleten mindazok, akik a könyvtárakat eddig kezelték. A könyv-tárügvi megbízottak nag\-jában körvonalazták Budapest könyv
tárpolitikájára vonatkozó terveiket, ainelyek lényege az, hogy * létesítendő egyetlen nagy központi közművelődési könyvtár körül a szakkönyvtárak rendszere és közművelődősi könyvtárhálózat kristályosodjék ki. Ennek a tervnek a végrehajtásaképpen az értekezlet megállapodott abban, hogy miután az említett könyv
tárakban legfőként a közeazdasági szakirodalom van képviselve, ezek addig is, míg egy nagy központi társadalomtudományi könyv
tárban, a Szabó Ervin Könyvtárban egyesíthetők nem lesznek, mintl a volt Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában egyeslten-dők nagy közgazdasági könyvtárrá és archívummá. A könyv-anyagot katalógussal, szekrényekkel és ecyéb felszerelési tárgya^
kai együtt már á t is szállították oda, és az egyesítés és rendezw munkája állandóan folyik. .'Vz új könyvtár neve ..^lagyar KO gazdasáci könyvtár és arebívum"', lielyisége pedig Szemere ut<!*
6. sz. alatt, a volt Kereskedelmi és Iparkamara helyiségében vft";
Ezen kívül marad még Bndajiesten néhány olyan közgazdaság könyvtár, amely egyelőre külön fog tovább működni, mint pl-Központi Statisztikai Hivatal, a Gazdasági Főiskola könyvtér*
330
A KÖrfTVTÁBAK OBSZAOOS RBND3ZEBE
volt Kereskedelmi Akadéinia ós Keleti Kereskedelmi Akadémia könyvanyagából, ezek azonban a kiépítendő szakkönyvtár-rend
szerben kialakuló mimkafelosztás alapján illeszkednek majd be Budapest egész könyvtárrendszerébe.
A szöveg/közlés alapja: Kőhalmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság Könyv
tárügye. Forrásgyűjtemény. Bp. 1959. 125—127. l. (Eredetileg megjelent:
A Tanácsköztársaság Könyvtárügye, 1919. június 1.) 94
R E N D E L E T A V I D É K I K Ö N Y V T Á R A K M E G F E L E L Ő E L H E L Y E Z É S E É S AZ E L H A G Y O T T V I D É K I M A G Á N K Ö N Y V T Á R A K Ü G Y É B E N
1919. április 2.
A Közoktatásügyi Népbiztosság felhívja a vidéki munkás
tanácsokat, hogy ha járási vagy megyei széklielyoken olyan köz
könyvtár van, mely eddigelé ineg nem felelő, proletárolvasók Számára hozzáférlietetlen helyiségben volt elhelyezve, addig is, míg részletesebb utasításokat nem kapnak, ezek részére megfelelő helyiségeket rekviráljanak, és jelentsék be intézkedésüket a könyv
tárügyi megbízottaknál a Szabó Ervin Könyvtárban (Budapest, IV. Károlyi u. 8.).
Ugyanitt jolentendők be azok az őrizetbe vett vidéki könyv
gyűjtemények is, amelyeket felszabadult egyletek helyiségeiben, palotákban, szakegyleti vagy más célra rekvirált helyiségekben elhagyva találtak.
A szövegközlés alapja: Kőhalmi Béla: A Magyar Tayiársköztársaság Könyv-ürügye. Forrásgyűjtemény. Bp. 1959. 20—30. l. (Eredetileg megjeleni:
A Tanácsköztársaság Könyvtárügye, 1979. tnájus l.) 95
R E N D E L E T A M E G S Z Ű N T VAGY F E L S Z Á M O L Á S A L A T T L E V Ő E G Y E S Ü L E T E K ( I N T É Z M É N Y E K ,
T Á R S A S Á G O K ) K Ö N Y V T Á R Á N A K É S A R C H Í V U M Á N A K Á L L A M O S Í T Á S Á R Ó L
1919. április 25.
1. §. A megszűnt vagy a felszámolás állapotában levő egyesü
letek (intézmények, társaságok) könyvtárát ós aohívumát, a hozzá-331
A TANXCSKÖZTXRSASAO IDŐSZAKA
juk tartozó állványokkal és egyéb berendezési tárgyakkal együtt, a Közoktatásügyi Népbiztosság köztulajdonba veszi.
2. §. Az egyesületek volt elnöksége, esetleg titkársága vagy iro
dája köteles a jelen rendelet kihirdetésétől számított egy héten belül az egyesület könyvtárának jegyzékét a könyvtárügyi megbízottak
nak beküldeni. A könyvtári jegyzéktől elkülönített külön jegyzék
ben kell feltüntetni a kölcsönzött könyvek címét, a kölcsönvevő nevét és lakását.
Magánosok, akiknél az 1. § értelmében köztulajdonba vett könyvtáraktól kölcsönzött könyvek vannak, kötelesek azokat a kölcsönző egyesületnek egy héten belül visszaszolgáltatni.
Ha a könyv a kölcsönvevőnél elkallódott, a kölcsönvevő köte
les ezt a köi'ülményt az egyesületnél bejelenteni.
H a a könyvet a kölcsönző könyvtárnak visszaszolgáltatni nem lehet, a kölcsönvevők kötelesek a meglevő könyvet Budapesten a Szabó Ervin Könyvtárba (IV. Károlyi u. 8.), vidéken a helyi mun
kás- és katonatanácshoz beszolgáltatni.
A munkás- és katonatanácsok a hozzájuk beszolgáltatott köny
veket a megye területén levő valamely könyvtárba tartoznak be
szolgáltatni.
3. §. A közoktatásügyi népbiztos felhatalmazza a könyvtár
ügyi megbízottakat, hogy működésüket tovább folytató egyesüle
tek (intézmények, társaságok) könyv tárait és archívumait, ameny-nyiben az archívum és könyvtár az egyesület kezelésében kellően ki nem használtatott, saját kezelésükbe átvegyék. A könyvtárügyi megbízottak jogosultak arra is, liogy a ki nem liasznált egyesületi könyvtárak és archívumok kezelésére, anélkül, hogy azt köztulaj
donba vennék, utasításokat adjanak az egyesület (intézmény, tár
saság) vezetőségének, amely köteles ezeket az utasításokat meg
tartani. E felhatalmazás alapján a könyvtárügyi megbízottak el
rendelhetik az egyesületi könyvtárnak más helyiségbe való átköl
töztetését, a könyvtárnak más könyvtárral való egyesítését s a könyvtár kezelésére megbízott kirendelését.
A nznvcqhözlés alapja: A Mnf]'iar Tannr^lcöztársaxág műveI6déspoUtÍKá}a-Bp. 1959. 152-153. l. (Eredetileg megjeleni: Tanácsköztársaság, 19J!>-május 6.)
332
A K Ö N T V T X R Ü Q T I R Á N T Í T Ó 3ZKRVK1