A KÖNYV- ÉS SAJTÓKIADÁS ti FORMÁI
A könyv- és sajtókiadás és terjesztés -új formái
84
A S Z E L L E M I T E R M É K E K O R S Z Á G O S T A N Á C S A "
Bendelel a •Szellemi Termékei: Országos Tiinácsa jelállüásáról /x <i sajtótermékek kiadásának engedélyezéséről
1919. április 19.
1. §. A sajtótei-mékck k i u d á s á n a k i n l n y í t á s a céljából Szellemi T e r m é k e k Országos T a n á c s a n é v e n k ü l ö n szerv á l l í t t a t i k fel.
2. §. M i n d e n — a k á r t u d o m á n y o s , a k á r szépiiodalini, n i ű \ é -Bzeti, novelésüKvi v a g y m á s - s a j t ó t e r m é k e t , a m e l y könyv- v a g y füzet a l a k j á b a n jelenik m e g (a n a p i s a j t ó t e r m é k e i t és a p o l i t i k a i lapokat k i v é v e ) , a k ö n y v k i a d ó , k ö n y v k e r e s k e d ő , n y o m d a és áltak'i-ban az, a k i s a j t ó t e r m é k e t a k a r kiailni, köteles a töl)l)Szörösílis t e r v e z e t t j i é l d á n y s z á m á n a k megjelölésével, a k i a d á s e l ő t t jól <il-v a s h a t ó k é z i r a t l j a n \ a g y k é t k e f e l e <il-v o n a t b a n , engedélyezés <il-végeit a Szellemi T e r m é k e k Országos T a n á c s á n a k (l?u<lapest, IV'. T i n i ' I s t v á n u t c a 1. sz. H u n g á r i a szálló; t e l e f o n s z á m : 119 — 27, 119 —2.S) b e m u t a t n i . A s a j t ó t e r m é k e i csak az engedély m e g a d á s a u t á n Szabad löbbszörö.síteni és terjeszteni.
I l y e n engcílélyrc nincs szükség azr)knak a f o l y ó i r a t o k n a k ki-adá.sához, a m e l y e k e t a K ö z o k t a t á s ü g y i N é p b i z t o s s á g m á r eddig engedélyezett.
3. §. A k i a r e n d e l e t e t megszegi, f o r r a d a l m i t ö r v é n y s z é k i-li'' kerül.
'Rendelet a Szellemi Termékek Országos Tanársáiiak feladatairól, ú'jyküri beosztásáról
1919. április 26.
1. §. A K ö z o k t a t á s ü g y i N é p b i z t o s s á g 9. K . N . sz. rendelet ével
"• a „ T a n á e s k ö z t á r s a . s á g " április I9-én megjelent, 22. s z á m á b a n ) létesített ^^zellemi T e r m é k e k Országos T a n á c s a n e v ű szerv h i \ a -' a s a a szelkími t e r m e l é s n e k közéj^pontosítot 1 e l l á t á s a és a s z d k mi '^•Tnékek t e c h n i k a i e l ö á l l í i á s á n a k és terjeszti'sének i r á n y í t á s a .
2. §. A t a n á c s e l n ö k e a k ö z o k t a t á s ü g y i n é p b i z t o s o k sorábiU k i k ü l d ö t t n é p b i z t o s .
*»' 307
A T A N Á C 9 K B Z T Á R 3 A S Á G I D Ö S Z A K A
3. §. A Szellemi Termékek Országos Tanácsa három részre tagolódik:
1. szellemi termelő osztályra;
2. technikai termelő és szocializáló osztályra;
3. terjesztő osztályra.
4. §. A szellemi termelő osztály feladata minden sajtótermék nek — boleértve a napisajtó termékeit is — középponti iránj'ítása a már megjelent vagy megjelenés alatt álló sajtótormékeli felül bírálata és forgalomba való bocsátásának eldöntése. Ez az ellen őrzés és irányítás a napi- és politikai sajtónál olyképpen eszköz lendő, hogy a sajtótermékek gyors megjelenését ne akadályozza A szellemi terinelő osztály felarlata egyben a napi- és szaksajtó szocializálása.
5. §. A szellemi termelő osztály ügyeinek gondos ellátását biztosítandó, irányítás jogával felruliázott bizottságot kell ala
kítani, amelynek tagjai a közoktatásügyi népbiztosokon kívül a Közoktatásügyi Népbiztosság propagancJa, pedagógiai, tudomá
nyos, valamint művészeti, irodalmi és zenei osztáhának egj-cgy kiküldöttje, továbbá a IJapír- és Nyomdaanyag Hivatal, a termelő és szocializáló osztály, a terjesztő osztály egy-egy tagja és az Újság
írók Szakszervezetének két tagja.
ü. §. A technikai termelő és szocializáló osztály feladata a szellemi termelő osztály által elkészített anyag előállítása, vala
mint a jövőbeli teclinikai termelés vezetése, folytonosságának biz
tosítása és az üzemek szocializálása, amely utóbbi tevékenységének keretében gondoskodik:
a) a köny\nyomdák, b) a kőnyomdák, c) a könyvlvülészet, d) az üzletikönyv-gyárak e) a reprodukáló üzemek, j) a betűöntödék,
ff) a kő- és könyvnyomilai festék- és hengeranyaggyárak, valamint grafikai szuküzlelek és üzemek,
h) a könyv-, mű- és zenciiu'ílviadói üzemek és a konyx-, niu-és zeneműkereskedniu-ések,
i) tanszer- és papírkonfekeió-üzemck és kei'eskeuébek szoci-alizáliisáról.
7. §. A technikai termelő és szocializáló osztály ügyeinek gondos ellátását biztosítandó, irányítás jogával felruházott bizott
ságot kell alakítani, amelynek tagjai: a .Szocializáló Népljiztosság, a Papü'- és Nyomdaanyag Hivatal, a litográfusok, könyvkötők,
308
X KÖNYV- ÉS SAJTÓKIADÁS ŰJ FOBMÁI
nyomdai tisztviselők, fényképészek, iparművészek, könj^vkiadók, könyvterjesztő-alkalmazottak és a terjesztő osztáh- egy-egy ki
küldöttje.
8. §. A már szocializált vagy ezután szocializálandó sajtó, továbbá a technikai és a terjesztő üzemek termelőljiztosait a Szellemi Termékek Országos Tanácsának elnöke nevezi ki.
9. §. A terjesztő osztály feladata a szellemi termékek terjesz
tése a szocializált és felállítandó szervek útján.
10. §. A terjesztő osztály ügyeinek gondos ellátását biztosítan
dó, irányítás jogával felruházott bizottságot kell kiküldeni, amely
nek tagjai: a Közoktatásügyi Népbiztosság tankönyv- és könyv
tárak ügyeinek képviseletével megbízott egy-egy kiküldötte, a szor
timent [bizományi könyvkereskedés], kolportázs^, kiadóhivatali tisztviselők egy-egy képviselője.
11. §. A-Szellemi Termékek Országos Tanácsa mellett és azzal szerves összefüggésben inűkörlik a Papír- és Nyomdaanyag Hivatal, amelynek hivatása a papírgyártás, a behozatal és elosztás, valamint a papírhulladék ügyeinek intézése, a nyomdai anyagok behozatala és elosztása.
12. §. Ezen rendelet megjelenése után minden szellemi termék csak a Szellemi Termékek Országos Tanácsa útján jelenhetik meg.
13. §. Minden egyéb, tisztán kezelési nyomtatvány- vagy ügj'-kezelési papírszükséglet kizárólag a Papír- és Nyoradaanyag Hiva
tal útján kapható.
14. §. Aki e rendeletet megszegi, forradalmi törvényszék elé kerül.
A szövegközié.? alapja: Tanácsköztársasárj, 1919. április 79. : A Közoktatás
ügyi Népbiztosság 9. K. N. sz. rendelete; Tanácsköztársaság, 1919. április 27.:
Á Közoktatásügyi Népbiztosság 14. K. N. sz. rendelete.
1. A Szellemi Termékek Országos Tanácsa néven olyan központi szerv létesült, amely az írii.slieli közlés minden területét és folyamatát egyetlen keretijén fogta össze a .szerzői tevékenységektől a kiadvá
nyok előállításán keresztül a terjesztésig.
2. Kolportázs — 1. a 26. szemelvény 5. jegyzetét.
S09
A TANÁCSKÖZT.ÍnSASXO IDŐSZAKA
85
JAVAf^LAT A S A J T Ó T E i m É K E K O K S Z Á O O S T A N Á C S A ' H A T Á S K Ü K É B E T A R T O Z Ó
Ü Z E M E K S Z O C I A L I Z Á L Á S Á R Ó L 1919
(Részlet)
III. A könyi'iiyoin'lák szocializálása
Magyarországon az 1918. évi június lió 22-éii felvr-lt statisztika szerint llUT könyvnyomda volt, éspedig 257 Budapesten és 880 vidéken (;i78 \ árosban); ez utóbbiak közül elesnek a megszállott területeken levő könyvnyomdák, melyeknek száma ez idő szerint megállapít haló nem volt.
A szakosztály feladata elsősorban a Budujiesten levő nyomdák szocializálása. Szocializálás alá kerülnének elsősorban azok a na
gyobb könyvnyomdák, melyek 2Ü-nál több alkalmazottat foglal
koztatnak, ezeknek száma J5udapesten 56. A 20-nál kevesebb alkal
mazottat foglalkoztató budapesti könyvnyomdák szocializálása előtt sorra kerül a vidéki városokban levő, 20-nál több alkalmazot
t a t foglalkoztató könyvnyomdák f-zoeializálása, és csak azután ke
rülnének sorra a budapesti — majd végül a vidéki városokban levő, 20-nál keveseljb alkalmazottal bíró nyomdák.
A nagyobb nyomdák kétségkívül rentábilisabbak, mert hiszen az üzemvezetés, a munkabeosztás, az anyagbeszerzés és sok egyéb munkálat aránylag kevesebb költséget igényel a nagyobb üzemben, mint a kisüzemben. A kisüzemek centralizálása bizonyos fokit óva
tosságra int bennünket a könyvn\omdák speciális helyzete miatt, ugyanis majdnem minden könyvnycjmdn betűmagassága más es más, ami lehetetlenné teszi a különböző betűmagassággal rendelke
ző könyvnyomdák egy üzembe való centralizálását. Ennek dacára a kis nyomdák betűi mégis felliasználhatók tigy, liogy azokat beön-tenők, és modern típusú betűkké alakítané)k ál. Politikai szempont
ból a kis nyomdák fenntartása nem kívánatos, sőt, egyenesen káros, miután ezek voltak mindig tenyészhelyei az
ellenforradalomnak-Az üzemek szocializálásánál, mint ahogy a második [pénzügj'i]
részben már említettük, legelső teendőnk az üzemi tanácsok meg
hallgatása után az üzemi biztos kinevezésére szóló előterjesztés.
Csak a k^gnagyobb, 50 miuikást meghaladó üzemeknél gondolunk külön üzemi biztosokra, ennél kisebb üzemeknél 2-3 üzemnek közos üzemi biztosa lenne. Tekintettel azonban arra, hogy nagyon soK kő- és könyvnyomda nemcsak szorosan hozzátartozó tömöntödóvel
310
A KÖNYV- ÉS SAJTÓKIADÁS ÚJ FOIIMÁI
és betűöntödével bír, hanoin könyvkötészettel, litográfiával, könyv
es lapkiadóvállulattal is, ezen üzemek egységes vezetése érdekében feltétlenül szükségesnek véljük, hogy uz egész üzem felelt (Hszpo-náló üzemi biztosok neveztessenek ki.
Az üzemi biztosok első fek<ídata az üzemellenőrző lanáesok közbejöttével a vezetésük alatt álló üzem vagyonának és teljes leltáránalí átvétele; ennek megtörténtét természeti^sen köteles azon
nal bejelenteni tanácsunk szaküsztályánák Ugyancsak jelenteni tar
tozik osztályunknál a személyzet létszámát és azt, vajon a személy
zet kellően foglalkoztatva van-e, és lia nem, mily mimkák Nolnának azok, m(4yek a sz(!mélyzet foglull-cíjztatásához szükségesek. Munka hiányában osztályonként mennyi a felesk-ges miinlvaerő. Az üzemi biztosok szükséghez kép(-st, de legalább hetenként egyszer, műkö
désükről jelentést tartoznak küldeni szakosztályunkhoz. Az üze
mekben foglalkoztatott munkások létszámát egyelőre megboly
gatni nem kívánnánk, hanem a fölö.sleges munkával bíró üzemek munkájának átutalásával óliajt juk biztosítani minden üzem rendes naenetét. A személyzet elbocsát lisálioz csak akkor szándékozunk nyúlni, ha előttünk nyilvánvaló lesz, hogy azok tartósan nem fog
lalkoztathatók. Az ebben a szakaszban elmondottak természetesen vonatkoznak az összes szakosztályokra, melyeknek tervezeteit a következőkben adjuk elő. Az üzembiztosok lialásköre a könyvnyom
dákban főnöki, illetve a vezérigazgatói teendői; ellátása, különösen, hogy az üzem a lehet őségliez képest az eddiginél még ésszerűbben legyen kihasználható. Enn(>k elérése végett az üzemi liizlosok állan
dó érintkezésben lesznek tanácsunk termelési szakosztályával, ami által a vezetésük alatt álló üzemeket munkával elláthatják. Ugyan
csak a termelési osztályunk feladata lesz gondoskodni az anyag
elosztó alosztályok i'itján arról, liogy a szocializált üzemek a szük
séges anyagokkal elláttassanak.
Az üzemi biztosok Budapesten közös tanácsot alkotnak. A biz
tosok tanácsa a szocializáló bizottság könyvnyomdai szakelőadója vagy a szakosztály termelési biztosa által kinevezett más megbí
zott elnöklete alatt időközönként ülést tart.
Az üzemi biztosok a grafikai szakosztály termelési biztosának felelősséggel tartoznak működésükért, és tartoznak annak intéz
kedéseit végrehajtani.
Szigorúan kötelességük arra ügyelni, liogy az üzemben csak a legszükségesebb kiadások eszközöltessenek, és általában őrköd-niök kell a fölött, hogy minden bevásárlás, anyagbeszerzés stb.
csak az arra illetékes fórumokon keresztül történhessék.
Haladéktalanul gondoskodni kívánunk arról, hogy szakosztá
lyunk közegei pénzügyi szakértők be\onásával meggyőződést sze-311
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA
rezzenek az üzemek átvételéről és ezeknek heljes és oéKudatos üzemben tartásáról, és amenn\ iben arról győződnének meg, liogy akár az átvétel, vagy ])e(lig az üzemvezetés nein a kívánatos módon történt vagy történik, annak orvoslásáról azonnal gondoskodni fo
gunk. Az üzemi biztosok kötelessége ariu ügjelni, hogy az üzem pénztáráljan csak az üzem fenntartásához szükséges összegek legye
nek. Ezeket meglialadó összegek azonnal heiilalandók az illető üzem számlájának javára a Pénzintézeti Központba. Tía az üzem kiadá
sainak fedezésére bármi okból elegendő pénz nrm állna rendelkezés
re (ha ez az eset előfordullial), aUlujr az üzemi biztos tartozik gon
doskodni, hogy szabályszerűen kiáliiloK és általa hitelesített szám
lák a grafikai szakosztálynak teiinelési biztosához vagy ennek helyetteséhez idejekorán iitaKányozás végett bemulat lássanak.
A szöveqfcözlés alapja: A Maaynr Tanár/ikőzlársaság miirclöricttpolilikája.
Bp. VJ59. 222- 22:1. l. (Eredelíjc: l'. I. Arch. B. M. cin. 1020- 3(1-453-3052.)
1. Snitólprmékelc On^zá'jmí Tnnársa — a nyomdák és papíripari üzemek országos összefogására 6s központi irányítására liivatott szerv.
80
R E N D E L E T A K Ö N Y V P I A C M E G N Y I T Á S Á R Ó L U)19. május 27.
A könyvpiac újból \-aliJ megnyitása alkalmából a közkönyv
tárak szükségletének biztosíiása végeit a Néj)gazdasági Tanács a köv'etkozőket rendeli:
1. §. Kiadók a kereskedőknek oly készletből, amelynek példány
száma 1000-en alul \'an, k()ny\et vagv zenemű\et csak a Szellemi Termékek Országos Tanácsa kcinyvkiadó és keieskedő üzemeket szocializáló szakosztályának és a l;önv\ tárügyi politikai megbízott
nak együttes engedélyével szolgállalhalnak ki. Az engedélyt ft szocializáló szakosztálynál (V., Markó utca 25. IV) kell kérni. Az lOOO péklányt meghaladó készl(;lből tc)vál)bi intézkedésig — 1000 pél
dány épségben meghagyásával — bái-mily mennyiség szállítható.
2. §. Az elemi, középiskolai és középiskola jellegű szakiskolai tankönyvek forgalma szabad.
3. §. Szortimentek [bizományi könyvkereskedések], antikvá
riumok és könyvterjesztő vállalatok 10 példánynál nagyobb, leltá
rozás kényszere alá eső készleteinek összes példányait további mteZ-kedésig zár alá kell venni. Ezekből a készletekből — azok feloklár-sáig — csak a Szellemi Termékek Országos Tanácsa könyvkiadó és
312
A KÖNYV- ÉS SAJTÓKIADÁS ÚJ rOnilXl
kereskedő üzemekéi szocializáló szakosztályának és a könyvtárügyi politikai megbízol(nak együttes engedélye alapján szabad könyvet kiszolgáltatni.
4. §. Könyvkereskedők, antikváriusok, zeneműkereskedők üz
leteiket további intézkedésig folyó évi május hó 2ü. után is zárva tartani kötelesek.
5. §. E rendelet intézkedéseinek pontos megtartásáért az üzemi (üzleti) biztosok személyesen felelősek.
6. §. Ezt a rendeletet a Közoktatásügyi Népbiztosság hajtja végre.
7. §. Aki e renilelet ellen vél, forradalmi törvényszék elé kerül.
A szövogközlca alapja: A ]\frir)i/ar Tanár^iköztársaság művelódéspolttikája.
Bp. 1959. 137—138. l. (Kmletileg megjelent: Tanársközlársaság, 1919.
május 2S.: A Népgazdasági Tanács 6, N. T. sz. rendelete.)
87 K N E R I M K E "
K O M M U N I S T A K Ö N Y V K U L T Ú R A 1919
Az osztálytársadalom gazdasági szerkezete nem engedte meg a tömegeknek bizonyos életnívón való fölülemelkedésót, és ezzel lehetetlenné tette kultúrszínvonaluk emelkedését is. Viszont a könyvteiinelés célja sem a tömegek kultúrszínvonalának emelése volt, hanem a mindenkor megle\ü napi igények szolgai kielégítése.
A kapitalista termelési rend kérlelhetetlen kö\"etkezetességo így egy kegyetlen circulus vitiosuslja kényszerítette bele a könyvkiadói, könyvtermelési tevékenységet, amelyben az egyes egyén, író, mű
vész, kiadó vagy nyomdász esetleg meglevő nagyobb akarásai, jobb törekvései csak szórványos kísérletekben, áldozatokkal és lemon
dással teljes próbálkozásban tudtak elhelyezkedni, ínég ott is, ahol a demokrácia a tudatosan akadályozó és romboló cenzurális [cenzú
rai] rendőri intézkedéseket már eltörölte. A tömegek jobb, szebb, emberibb élet utáni vágya csak abban a terméketlen, Umonádé ízű romantikában találhatott kielégülést, amelyet a cselédszobától a Szalonokig, a ponyván tenyésző krajcáros kolportázsirodalomtól [a hírlapárusok útján terjesztett pony\akiad\ányoktól] a selyem és bársonykötéses „díszmunkákig" egyformán fogyasztott a kapi
talizmus társadalma, s amely gyakran megtévesztőén utánozza a komoly irodalom külső formáit.
A könyvkiadó üzletember természetesen arra az irodalomi'a
SI3
A TANXCSKÖZTAHSASXO IDŐSZAKA
vetette rá magát, amelynek legtöbb volt a vevője, és így — talán néha tudatlanul és szándéktalanul - egyre mélyebbre süllyesztette maga is olvasói színvonalát; még a legjobb esetekben is csak kiszol
gálta a vágyaikat, de nem fokozta, nemesítette, emelte őket, holott az irodalomnak ez az igazi, egyetlen hivatása. A kapitalizmus lömcg-irodalma, tömcgművés/.ete, tömegzenéje, löm(>gszínliáza összefüggő, szerves képzőihiiénye ennek a társadaloinnak, s csak ebből a pers
pektívából ismerhető fel az operettszínházak és más tömegszórako
zóhelyek „művészetének" veszedelmes ós káros volta.
Hogy az irodalom és könyvkiadás ilyen irányv'i fejlődésével együtt járt a nyomdászat leromlása is, az természetes, sőt szükség
szerű következmény. A tömegcladási lelietőségek kedvéért süllyedt folyton a könyvek tartalmi színvonala, s a profil kedvéért züllött le a könyv értéktelen tömegeikké. A géppel szeilett, nyomott, kö
tött tömegkönyv vérszegény angolkóros lestét azután ugyanaz a limonádé ízű romantika öltöztette „művészi" mezbe, amely a tar
talmat jellemezte. A nemes anyag, az őszinte technika, a feladat komolyra vevése képezték a régi könyvművészet alapjait. A kapi
talista könyvtermelés azonban nem ezekkel dolgozott s nem szol
gálta az igazi célokat. Es ez a katasztrofális lezüllés végeredmény
ben éppen úgy megölte a közönség k\alitásérzését, mint az ipari termelés többi területein. . .
A kommunista könyvtermelés — a IciTnelés szervezésének tem
pójával lépést tartva — egyre inkább kikapcsolja majd a gazdasági szempontokat. A megfelelően újraszervcv.ett termelés által felsza
badított energiák az igazi kultúrmunka irányába fognak terelődni, s az eddigi nyomasztó létfenntartási gondok alól felszabadulva, az egyén egész fig\-elmé\el az élet, az emberiség igazi problémái fele fog fordulni. Az igaz, proiluklív kultúrmunka akkor fog csak elkez dődni, ha a teljesen megszervezett, igazán a szükségletekhez alkal mazkodó szociális termelés az elsőrendű életszükségletek előterem tésére fordított munkán túl a teljes emberi szabadságot teremti meg
Ma még a kapitalizuius csődjének leszámítolása foglalkoztat bennünket, a termelést a háború teljesen lezüllesztette, s kimerítette az emberiség erő- és nyersanyagtartalékait. Előrelátliatóan hosszú ideig az újraszervezés foglalja le minden erőnket, s az az idő, amikor a kultúrának ez a végső felszabadulása el fog következni, még nincs közel. De az irodalomnak, művészi'teknek s főként az ipar
művészetnek már ma ebbe az irányba kell fordulnia. J-fa a kommu
nista társadalom csaiv jólétet ad, s nem ennek a magas líultúrának a lehetőségeit is, meglial a forradalom, s a tömegeken a kisburzsoa álmos butasága lesz úrrá. Már most el kell kezdeni az igények kelté
sének forradalmasító munkáját, már most arra kell törekedni, hogy 314
A KÖNYV- ÉS SAJTÓKIADÁS ti FORMÁI
a művészet s az irodalom egy magasabb rendű élet, a lélek új biro
dalma felé mvitasson, s ezzel állandóvá tegye a lelkek forradalmát.
Az egész iparnak újjá kell alakulnia, vissza kell szereznünk azt, amit a kapitalizmus elpusztított, újra meg kell teremtenünk azt a műhclykultúrát, amely körülbelül a barokk után, a kapitalizmus ébredése előtti nagy iparművészeti korszakkal letűnt. Tudatosan kell belovinnünk a tömegtermelésbe a tömegnevelés tendenciáit, hogy jó formákhoz, őszinte, nemes technikához szoktassuk a töme
geket, mert a „nagy" művészet élvezése, megértése csak kevesek elmélyedésének julalina, de a tömegtermelés termékei mindenütt, minden proletár kis liázlaitásában ott vannak. És ennek a nagy munkának éppen a nyomdászatVjan kell elkezdődnie, amelynek ter
mékei mozgékonyságuknál, gyakorlati céljuknál és természetüknél fogva is legelső sorban alkalmasak arra, hogy a tömegkultúra hor
dozói legyenek. A könyv, a propagandamunka s a mindenki hely
zetébe belenyúló események gondolkoziisra késztető ereje, a több szabad idő s az új élot\iszonyok nagy nivelláU) hatása egyre széle
sebb rétfígeket fognak megnyerni az oKasásnak, s a profitszem
pontok kikapcsolása és a példányszámok nagy emelkedése eddig elképzellietctlen leh(>tőségeket teremtenek. A termelésben fel kell használni a technika minden vívmányát, de tudatosan kell megkez
deni a harcot a technika korlátlan leliel ősegei által előidézett ipar-míivészeti anarchia ellen. Nem szabad szolgai módon utánozni az utolsó igazán szép könyvek stílusát, de lielőlük elindulva kell meg
teremteni egy új stílust, amelyet a technika és az anyag lényegéből adódó lehetőségíík di'ti'rmináljanak, s amely a legt'ijabb technikai lehetös-égek kf)nzek\-eneiáil is vonja le, találja meg az ezekn(>k meg
felelő kifejezési in(')dokat. De becsülethez kell újra juttatni a nemes, igazi kézi munkát, s a szedőgépnek, a rotációsnak csak ott szabad teret engedni, ahol azt a sürgősség követ<^lményei diktálják. A. „sza
bad verseny" halála kivonja a nyomtató művészet szervezetéből azt a mérget, amit a hallatlanul fejlődött reklám belevit t a nyomdá
szatba, s az .,újszerűség>'k" a feltűnés, az egymás túlkiabálásának hajszoliisa helyeit egy komoly, pozitív értékeken felépülő iránynak kell itt is utat törnie.
Az üzemi speeializáció rendje oda kell hogy vezessen, hogj' minden fajtáji'i könyv és újság nyomtatására más üzemek jelöl
tessenek ki, amelyek munkásai ezáltal rövid idő alatt képesek lesz
nek egy mindig a feladat legjobb megoldását hozó tipográfiai stílust találni.
A szellemi termelés gazdasáKÍ felszabadulása a szépirodalom
ban az új és új gondolatok szabad kifejlődés! lehetőségein keresztül ft forradalom folytonossá tételét fogja eredményezni. A
tudomá-3J5
A TANXCSKÖZTARSASÍG IDŐSZAKA
n y o s és s z a k i r o d a l o m p e d i g - elejtvén a profit s z e m p o n t j á t , s állan
dó ö s s z e k ö t t e t é s t t a l á l v á n a termeléssel és az élettel — ö n k é n t fogja a k o l l e k t í v m u n k a egy o l y a n m ó d j á t m e g t a l á l n i , a m e h b e n m i n d e n k i a t e h e t s é g é h e z m é r t szerephez és feladatlioz j u t v a lesz a szellemi t e r m e l é s részesévé. A k ö n y v k i a d á s i t e v é k e n y s é g felarlata az lesz a k o m m u n i s t a t á r s a d a l o m b a n , h o g y a m ű v é s z e t és i r o d a l o m termé
k e i t m é l t ó f o r m á b a n j u t t a s s a el m i n d e n k i l i e z , s a k u l t ú r a igazi ter
jesztőjévé, a f o r r a d a l o m szolgájává legyen, a tud()mán,\-os termelés t e r m é k e i t p e d i g egy h a t a l m a s , m i n d e n t felölelő r e n d s z e r b e n , a tel
jes s z a b a d s á g megőrzése m e l l e t t úg,\' rendezze, h o g y a n a g y össze
függésben m i n d e n k ö n n y e n és g y o r s a n m e g t a l á l l i a t ó és felhasznál
h a t ó lévén, a t u d o m á n y o s i r o d a l o m egy m i n i l e n k i n e k m i n d i g ren
delkezésére álló szellemi termelőeszköz s z e r e p é t tölthesse be.
A g a z d a s á g i f o r r a d a l o m befejezése u t á n k e z d ő d i k a z emberiség igazi t ö r t é n e l m e , a szellemi f o r r a d a l m a k s z a k a d a t l a n l á n c o l a t a . E z t előkészíteni, m e g a l a p o z n i , l e h e t ő v é t e n n i a k o m m u n i s t a kultúrpoli
t i k a f e l a d a t a , s erről s e n k i n e k , aki a k ö n y v t e r m e l é s m u n k á j á b a n b á r m e l y s z e r e p e t t ö l t is be, egy p i l l a n a t r a s e m s z a b a d megfeled
k e z n i e .
A szövegközlés alapja: Corvina, 1910. június 30. IS. sz. 74— 7fí. l.
1. Ktier Imre (1890—1944) — Kner Izidor fia, gyomai könyvnyomdá-szati munk;isságának folytatója. Lipcséiben tanult. Hazatérve Kozma Lajossal együtt új könyvművészeti stílust alakított ki. A tartalmi és formai igényesség nemcsak a programjában szerepelt, hanem saját kiadói és nyomdi'iszati gyakorintrd)an ennek a megvalósítására is következetesen törekedett. Kiadványai a hazai liagyományokban gyökerező művészi modern könyv pi'-ldiii. l'^Imélcti munkixsságában (A könyv művészete stb.) könyvművészeti irodalmunk máig élő alap
tételeit foglalta össze.