• Nem Talált Eredményt

A kommunista könyvtár politika alapelvei és körvonalai

D I E N E S L Á S Z L Ó '

K O M M U N I S T A K Ö N Y V T Á K P O L I T I K A 1919. május 4.

A régi világ i'igynevezett m ű v e l ő d é s i p o l i t i k á j á n a k osztály"

m i v o l t a l e g j o b b a n k é t j e l l e m v o n á s b a n n y i l v á n u l t m e g . Egyil<, IwSy a k u l t ú r á t v a g y o n i cenzushoz k ö t ö t t e ( n e m c s a k t a n d í j képóbeO,

U6

A KOMMUNISTA K Ö N Y V T X U P O L I T I K A

hanem azáltal is, hogy a tanuló övek alatt nem tartotta el a tanu­

lót), s ezáltal a nagy tömegeket elvileg kizárta az írás-olvasáson túl kezdődő művelődési lehetőségekből. Másik, hogy szolgai lel­

keket igyelvezett nevelni azokban, akiket nem zárhatott el az is­

meretforrásoktól.

A régi világ osztálykultinpülitikúja megnyilvánult könyvtár-politikájáljan is. Könyvtár kevés volt s kévéseké volt. Kevés volt, mert a burzsoá kultúrpolitikának nem volt érdeke a sok könyvtár, mert a sok könyvtár ellenkezik azzal a törekvéssel, hogy engedel­

mes, szolgai lelkeket készítsen ki, akil-c elég önállótlanok arra, hogy a burzsoá kizsákmányolást észre sem véve, a létező világot az egyetlen lehetséges világnak lássák. A könyvtár pedig önállóságot jelent, független kutatást, a józan ész szabad alíaratát, a tanító csalhatallanságának végét, az ellenállás kezdetét, a forradalom csíráját. Ezért nem kellett sok könyvtár a burzsoáziának. JMert veszdehnes volt. Ezért nem véletlen s nem személyes hajsza az, amiben éveli hosszú során át részesült legmodernebb könyvtárunk, a Szabó Ervin Könyvtár, melyet nemcsak nagynevű alapítója miatt tartott a burzsoázia, s pedig joggal, az eljövendő forra­

dalom fő melegág\ának.

A burzsoá könyvtárpolitika gondoskodott arról is, hogy a kevés könyvtár keveselíé is maradjon. Szigorú belépési feltételek­

kel és lehetetlen nyitvatartási időkl-iel, de még inkább hivatalno­

kaiba oltott elutasító magatartással igyekezett minél jobban távol­

tartani a tömegeket a könyvtártól. Az állítólagos közkönyvtár többnyire egy kisszámú lililik magánkönyvtára \ olt, aliol arisz­

tokratikus csöndben csinálta a kultúrát néliány —többnyire nem tehetség szerint — kiválasztot t. S hogy a „népnek" is legyen könyv­

tára — mert hiszen az igazi művelődést úgy lehet legjobban meg­

akadályozni, ha álinűvellség(>t tenyésztünk — , csinált a burzsoázia könyvtárpolitika népkönyvtárakat. Más célra használiiatatlan, el­

dugott, piszkos lielyiségekbe beraktuk egy-két kopott asztalt és Széket, kiválogattak nagyon gondosan, nehogy véletlenül szocialista Szellemű keveredjen közé, pár száz selejtes, „népszerű" könyvet, és hetenkint jjárszor odaállították a tanítót vagy a kántort, hogy

^Ija ki a „népneli". A népet azonl)an nem csábította nagyon ezen Todalmi né])konyha lievéssé csalogató illata, s józan megérzéssel

^utasította magától a gazdagnak asztaláról loluiUó s igazi táp­

értéket nélkülöző kultúrmorzsákat.

A komTUunista kultúrpolitika célja elsősorban önállóságra ''évelni az emberekcít, azért nevelési eszközei közölt az eddiginél Sokkal nagyob)) szerepet fon játszani uz ömill/i művolődi'ii-. .•^-^l-öic^^

,2LÍlfi^'_Y.:u:6^ könyv""5ölwiarnagyobb szerepet fog játszani az egyén 317

A TANÁCSKÖZTABSASXO IDŐSZAKA

életében, s sokkal több ember életében lesz fontos szerepe, mint eddig. A kommunista könyvtárpolitikénak meg kell találni a módot arra, hogy az önálló :nűvclődés e fontos eszközeit minden proletár­

nak kezei közé juttassa. Knnek két föltétele — a burzsoá könyvtár­

politikával szemben — , liogy sok könyvtár legyen, s minden köny\ -tár mindenkié legx'en.

Ez a két tulajdonképpen nagyon egyszerű követelmény olyan messze liató következményekkel jár, melyek keresztülvitele teljesen át kell hogy alakítsa orezágunk könyvtárügyéi.

Kétfajta könyvtárra van szüksége a pi'oletariátusnak. Egyik fajta az, amelyi)en mintien proletár megtalálja azokat a könyveket, melyeket általános művelődése és iiodalmi műélvezete céljából olvasni akar. Ilyen könyvtáv sok legyen, legyen minden kerületben egy-kettő legalább, hogy kozénesselnniiiilcnki lakásához. Az ilyen könyvtárban legyen széjj, tágas, levegős, világos olvasóterem, ahol a proletár megtalálja az összes napilapt)kat, az összes folyóiratokat, melyek érdeklik, másik teicm, ahol kényelmes ülőhelyeken, csend­

ben, a házi bajoktól, gyermekzsivajtól távol nekiülhet egy-egy jó ismeretterjesztő munka vagy szép regény olvasásának. Legyen benne olyan jól berendezett helyiség is, ahol gyoraan, kényelmesen megkapja kölcsön otthoni olvasásra azt a könyvet, amelyet ki­

választott, vagy amelyre a figyelmes könyvtáros felhívta érdek­

lődését. Legyen benne miiuliv. gyeiini-l.ai enímtiin j-i lássa el a könyvtár az egész családot könyvvel, nem feledkezve meg képes­

könyvről sem az egész kicsinyek számára. S gondoskodjon a könyvtár arról is, hogy előadás,ik, kiállítások stb. rendezésével

tájékoztassa a proletárokat mindazon eseményekről és dolgokról, melyek az olvasással összefüggnek.

A másik fajta könyvtár, amelyre még szükségünk van, a tudoraányos szakkönyvtár a szakismeretek elsajátítására és a folytonos továbbképzés, valamint a tudományos kutatás céljából.

De ez se legyen a tudósok számára fenntartott s féltékenyen őr­

zött köny\tár. A proletár társadalomban a tudósok kasztja is megszűnik, a tudomány is megszűnik kiváltság lenni, a tudomány is mindenkié, s nz eszközök is, inelyek liozzá visznek, mindenki számára szalmádon kell hogy álljanak. A tuflományos könyvtárak is úgy legvíínék berendezve, hogy azokban mindenki eligazodjon, mindenki hozzáférjen minden könyvliöz, melyre szüksége van.

^Minden nagy városban teluít^ kettős könvvtáiiend'''^ert ksU-kiépíteni: e(]y Tcözművelvdési könyvlúi;hálúziitoi^_s kerületenként egy-két vagy több ivonyvtárrál az általános olvasmánjszükséglet ki­

elégítésére. Erre a célra, ininthogy a közeljövőben építeni neni lehet, le kell foglalni minden keiüíelben a legalkalmasabb

ópüle-318

A KOMMUNISTA KÖNYVTÁHPOLITIKA

tekét és berendezéseket, valamint — minthogy a könyvnek is szűkében vagyunk - le kell foglalni az eddig fennálló népkönyv­

tárakat, egyesületek, klubok, kaszinók stb. használliató könyv­

tárait, föl kell kutatni a kiadók, könyvkereskedők rejtett kész­

leteit. Hogy pedig alkalmas és hozzáértő személyzet is álljon rendelkezésre, sürgősön könyvtároské])z6 tanfolyamokat kell rendezni.

A tudományos kutatás és szakképzés eéljaira pedig minden nagyobb városban _e2?/_^^aiiü/ij^i:íáizrcűá£S£C-épitendő ki, azon az alapelven, hogy niindcnfajla könyvtár legyen, amire szükség van, de ne legyen egy fölösleges sem, legyen mindenféle szakltönyvtái', de mindegyikből csak egy, hogy ez az egy azután jó lehessen. Ez pedig a könyvtárügy mai állásában azt jelenti, hogy egyesíteni kell a mai, rendszertelenül működő egyfajta könyvtárakat, és ésszerű munkafölosztást kell létesíteni az így keletkezett nagyobb könyvtárak között. De még ez sem elég. Hogy a kutató gyorsan és Ijiztosan dolgozhasson városa könyvtárail>an, meg kell hogy szüntessük a könyvtáii adniinisztrúitiók mai anareliiáját, mert csak a könyvtári rends/.cri-k egyesítése által szüntethető meg az a tart­

hatatlan állapot, liogy ph Budapest minden könyvtárában más­

féleképpen köle.sönzik ki a könyveket, más és más időben tartják nyitva az olvasótermeket, más és más a katalógusok beosztása stb., mely fölösleges anarchia a gyors és biztos munkát lehetet­

lenné teszi.

Könyviárügjiink újjászervezésének keresztülvitele egy meg­

alakítandó Országos Könyvtárügyi Tanács föladata, mely a mellé állított szakliivatal, az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal segítségével egyséues vezetése alá kell liogy vegye az ország összes közművelődési és tuilományos könyvtárát. Termé­

szetesen úgy az országos, mint a szintén megalakítandó megyei és városi könyvtári tanácsol; a Tanácsköztársaság szervezetének meg­

felelően, az oi-szágos, illetőleg megyei és városi szovjetekből s a meg­

felelő szakemberekből alakíttatnak meg.

A szövegközlés alapj'i: Kőhalmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság Könyvtárügyi:. Forrásgyűjtemény. Bp. lOö'J. SS-9á. l. (Eredetileg megje-knt: Vörös Újság, l'Jl'J. május 4.)

1. Dienes László (1889— 1953) — a Fővárosi Nyilvános Könjrvtár könyvtárosa, később ÍKazf;atója, majd Budaj»'st népbiztosa, ill.

könyvtárügyi meglnzott kítt. Szabó Ervin egyik leglíiemelkedőbb és legkövetkezetesebb munkatársa és kövBiője. Az MKP egyik alapító tagja. Töbli fontos Icöny vtárpolilikai tanulmány szerzője, a szocialista könyvtárpolitika céljainak és alapelveinek egyik kidolgozója és meg­

valósítója. A Tanácsköztársaság bukáaa után Bécsbe, Kolozsvárra, 3M

A TANÍCSKÖZTXBSASXO IDŐSZAKA

majd a Szovjetunióba emigrált (1931). Kolozsvárott 1926-ban meg­

alapította a Korunk című baloldali folyóiratot. 1945 után hazatart.

A Szabó Ervin K ö n y v t á r igazgatója ós a budapesti tudományegye­

tem tanára lett, ahol a közgazdaságtant a d t a elő. Közreműködött az új szocialista könyvtárügy kifejlesztésében. Életrajzát, műveinek válogatott gyűjteményét és bibliográfiáját Remete László adta ki Dienes László 1889— 19-53 címen, 1904-ben. — Dienes készítette elő a Tanácsköztársaság két alapvető künyvtárpolitikai dokumentumát:

a Könyvtárügyi programot és az Országos könyvtárügy rendezésének általános alapelveit. I t t ezek céljait, indokait és lényegót foglalja össze. A három dokumentum tehát szorosan összefügg.

89

K Ö N Y V T Á R Ü G Y I P R O G R A M 1919 február vége

1. A k ö n y v t á r ü g y o l y a n széles bázison é p í t e n d ő k i , m i n t a n é p i s k o l a .

2. T ö r v é n y litján k ö l c k ' z t c s s e n e k a v á r o s o k a r r a , liogy meg­

levő k i l i a s z n á l a l l n n k ö n y v t á r a i k n y i l v á n o s k ö n y v t á r a k k á (köz­

m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k k á ) a l a k í t t a s s a n a k , s e célra k ö n y v t á r i illetéket szedjo;nck.

3. A k ö n y v t á r ü g y kifejlesztése a s z a b a d t a n í t á s s z e r v e z e t é v e l ' k a p c s o l a t b a n t ö r t é n j é k . Ahol s z a b a i l t a n í t ó szervek m ű k ö d n e k , Ott e m e l e n d ő k és fejlesztendők a k ö n y \ t á r a k , és viszont.

4 . J á r á s o n k é n t v a g y legalál)b m e g y é n k é n t n a g y o b b k ö z m ű ­ velődési a n y a k ö n y v t á r l é t e s í t e n d ő , m e l y a vidék falusi n é p k ö n y v ­ t á r a i n a k k ö z p o n t j a .

5. A j á r á s , illetőleg m e g y e k i l i a s z n á l a l l a n k ö n y v t á r a i n a k a n y a g a , illetőleg a falusi n é p k ö n y v t a i - a k n e m h a s z n á l t , m e r t nem o d a való k ö n y v a n y a g a beszállítandó az a n y a k ö n y \ l á r b a . K ö z é p ­ iskolai és e g y é b k ö n y v t á r a k muzeális é r t é k ű k é z i r a t u k a t v a g y k ö n y v e i k e t az Országos K ö n y v t á r i I r o d á n a k ^ a d j á k á t a meg­

felelő k ö z g y ű j t e m é n y b e v a l ó illesztés céljából.

G. I n t é z e t e k (esetleg állami v a g y h a t ó s á g i a k is), érdek­

k é p v i s e l e t e k , t á r s u l a t o k k o r m á n y I i a t ó s á g i l a g felhívandók, hogy k ö n y v t á r a i k a t , feladataik séielme nélkül, a d j á k át n a g y o b b közön­

ség h a s z n á l a t á r a a j á r á s i , m e g y e i v a g y v á r o s i k ö z p o n t i köz­

m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r a k n a k , a m e l y e k a z t t o \ á b b v e z e t n é k . 7. K i h a s z n á l á s s z e m p o n t j á b ó l a l k a l m a t l a n h e l y e n levő k ö n y v ­ t á r a k , h a c s a k o t t l é t ü k a hely t ö r t é n e l m é v e l szervesen össze nena t a r t o z i k , m á s községbe v a g y v á r o s b a lielyezendők á t .

8. A k ö n y v t á r ü g y k ü l ö n b ö z ő h i v a t a l o s t e s t ü l e t e i n e k és k ö n y v -320

A KOMMUNISTA K Ö N Y V T X R P O L I T I K A

tárüggyel is foglalkozó egyéb hatóságok és (estületek (Múzeumok és Könyvtárak Orpzágos Tanácsa, Mi'izciimok és Könyvtárak Országos Főfelügj-elősége, Földinűvelődésügyi Minisztérium, Ma­

gyar Iskola-Kgyesület, Népiskolai Ifjúsági Könyvtárak Intéző Bizottsága stb.) szervezete demokratikuRan alakítandó, a könyv­

tári tevékenységeik egyesílendők. Ugy az országos, mint a járási, megyei, városi központi közművelődési könyvtárra felügyelő bizottságokba a helyi szabadlanító szervezetek küldöttei be­

vonandók.

9. A Ivöteles példányok beszolgáltatásáról szóló törvény a könyvek eélszerííbli fiílliasználásának biztosítására, a közművelő­

dési könyvtárak érdekeljen, továbbá a hiánytalan nemzeti bibliog­

ráfia érdekében átalakítandó.

10. A sajlórendészeti ])é!dányok^ közművelődési célra való felhasználása intézményesen biztosítandó, vagyis pontosan meg­

jelölendő, hogy a példányok az ügyészség területén vagy a szom­

széd ügyészség területén mely központi könyvtár részérc szolgál­

tatandók be.

11. Az orezágban kiépítendő közművelődési könyvtári hálózat megteremtésének előfeltétele új könyvtáros nemzedék kiképzése.

Evégből sürgősen felállítandó a könyvtáriskola, mely az iskola fennállásának első három évében — a sürgős szükségletre való tekintettel — egyéves (fél évig elméleti, fél évig gyakorlati oktatás), azon túl kétéves. Átmenetileg a tanáiképzők ifjúsága kéjjezendő ki a modern nyilvános könyvtárügy szolgálatára.

12. A könyvtáros iskolával kapcsolatosan inintaköny\lár létesítendő a gyakorlók részérc.

12'a. A könyvtárosi foglalkozás élethi\atássa emelendő, s a pályán műkö<lők besorozandók vagy a közigazgatás, vagy az oktató Személyzet státusrendszerébe.

12'b. Középiskolák és szakiskolák két felső osztályában a könyvtárliasználutról és a nagyobb tudományos könyvtárakról szóló előadások a tantervbe beillesztcndők.

13. Minthogy a főváros összes tudományos könyvtárainak dotációja együtt sem elég arra, hogy a tudomány haladásával lépést tartsanak, a főxáros nagy könyvtáiai között kormány­

hatósági beavatkozással a költségek apasztása és a dotáció racio­

nálisabb felliasználására nézve megálla])odás létesítendő az egyes könyvtárak által rendszeresen fejlesztendő tudományszakokra nézve, hogy ekképp Budajjest nugy könyvtárai együt t egy egészet alkossanak.

14. Az 5. és G. pontban köiülírt központosítás különösen Keresztülviendő a fővárosban, ahol hasonló területen egymás

inel-321

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA

lett több könyvtár működik ki nem elégítő eredménnyel. A Nemzeti Múzeum Könyvtára kell liogy megmaradjon praesens [nem köl­

csönző] könyvtárnak, estig nyitva levő olvasótermekkel és sok kutatószobával, viszont azonban, lia az Akadémiai Könyvtár kép­

telen — iuintl;ogy anyagi eieje nincs liozzá — a tudományok hala­

dásával lé])ést tartani, egyesítendő az i3gyetemi Könyvtárral, ugyanígy egyesítendő \olna a megfelelő tárgyalásol-c során az OMGE Könyviára a Mezőgazdasági JSIúzeum szakkönyvtárával; a Keresliedelmi Kainaia, a Szabadalmi Hivatal, a Szánnevőség, a Társadalmi Múzeum, a Kere^ikedelmi Akadémia és a Statisztikai Hivatal szakkönyvtára együtt egy kereskedelmi és pénzügyi szak­

könyvtárrá épílendölí ki; esetleg ezek csoportja a Városi Könyvtár központi gyűjteményével egyesítendő. A Képviselőház Könyvtára is átadandó a nyilsánosságnak slb.

15. A Városi Könyvtár központi (municipal rcference library) könyvtára köziJonti kiiltv'irliázzal, a fővárosi szabadtanítás tűz-lieh'ével legyen kapcsolatos úgy, aliogy azt Szabó Ervin Emlék­

iratában* kidolgozta.

16/a. A vakok részére nagy központi könyvtár emelendő a Vakokat t^yámolító Országos Egyesülettel kapcsolatban.

17. Államilag létesítendő Központi Bibliográfiai Intézet út­

ján elkészítendő a magyarországi (XV. sz. végéig terjedő) kéz­

iratoknak és az ősnyomtatványoknak a közös katalógusa.

IS. Ugyanez a Bibliográfiai Intézet készítse el elsősorban a főváros, majd fokozatosan az ország legnagyobb könyvtárgyűjte­

ményeinek egsetemes repertóriumát, és szervezze meg ezzel kap­

csolatban a magyar könyvtárak tudósító irodáját, mely bárki számára illeték fejében rendelkezésre álljon.

19. A Központi Bibliográfiai Intézet ezeken kív ül - tehát a kéziratok, ősnyomtatványok s a nagy könyvtárak betűrendes katalógusain kívül — készítse el ugyané gyiíjtemények szótár-katalógu.sát, a folyóiratok egyetemes repertóriumát, gyűjtse » magyar könyvészet forrásmunkáiban hiányzó címeket, adja ki a kurrens magyar bibliográfiát folyóirat- és cédulaalukban, adja ki a nagy könyvtárak évi gyarapodását közös jegyzékben, és adja ki e nagy könyvtárakba járó folyóiratok közös katalógusát.

20. A könyvtárak és könyvtári szakismeretek technikai be­

rendezésének megismertetése és az egész könyvtárügy propa­

gandája céljából a központi könyvtári hatóság közvetlen felügye­

lete mellett, a Központi Bibliográfiai Intézettel párhuzamosan, szervezendő az Országos Könyvtári Iroda, hogy könyvtárak al*' pítása, berendezése dolgában tanácsot, útmutatást adjon, s evegbO segédkönyveket szerkesszen és kiadjon, berendezési tárgyakkal es

A KOMMUNISTA K Ö N Y V T A R P O L I T I K A

azok forrásaival b á r k i t i s m e r t e s s e n m e g , a k i ez ü g y b e n liozzá fordul.

2 1 . A s z a k i r o d a szervezze m e g a k ö n y v t á r i felszerelési t á r g y a k k ö z p o n t i beszerzését, a k ö z p o n t o s í t o t t k ö n y v k ö t é s t és a k ö n y v ­ t á r a k k ö z p o n t i d u p l u m - é r t é k e s í t ő j é t (elearing h o u s e - á t ) . A szövegközlés alapja: Kőhalmi Béla: A Magyar Tannrslcöztársaság könyv­

tárügye. Bp. 1959. 21H-221. l.

1. szahadUinÜás szervpzrti: — a népművelés szerveit, alkalmait összefogó szervezet, amely a fi-lnőttek művelődését szolgálta. Szabadoktatás­

nak is nevezték.

2. Országos Könyvtári Iroda — a könyvtárügy köztionti üpyintéző szer­

ve, később OrsZiigOK Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet néven kezd­

te meg a működését.

3. sajtórendészeli jiéUh'inyok — nyomdai ))éldányok, amelyeket a nyomda ellenőrzés céljából az ügyészségre volt köteles beterjeszteni.

4. Szabó Ervin Emlékirata — 1. a (53. szemelvényt.

90

A Z O R S Z Á G O S K Ö N Y V T Á R l i G Y R E N D E Z É S É N E K Á L T A L Á N O S A L A P E L V E I

1919 március vége

F ő a l a p e l v : m i n d e n k i az egész o r s z á g t e r ü l e t é n lelietőleg k ö n n y e n és g y o r e a n hozzájntha-sson a k ö z k ö n y v t á r a k ú t j á n a h h o z a k ö n y v h ö z , a m e l y r e szüksége v a n . A k ö z k ö n y v t á r a k éitján ki-elégíti-ndő k ö n y v s z ü k s é g l e t á l t a l á b a n k é t f é l e : 1. az á l t a l á n o s m ű v e l ő d é s és i r o d a l m i nifíélvozet kielégítésére a l k a l m a s k ö n y v e k Szükséglete; 2. a t u d o m á n y o s k u t a t ó k ö n y v s z ü k s é g l e t e . O l y a n k ö n y v t á r r e n d s z e r t kell teliát az o r s z á g b a n k i é p í t e n i , mely e k é t ­ féle s z ü k s é g l e t n e k eleget lesz.

Budapest könyvtárügye

A fő alapelv a l k a l m a z á s a k é n f B u d a p e s t e n k i é j j í t c n d ő : a) E g y k ö z m ű v e l ő d é s i k ö n y v t á r h á l ó z a t , egy a d m i n i s z t r a t í v k ö z p o n t t a l ós k e r ü l e t e n k é n t e g y - k é t v a g y m é g t ö b b k ö n y v t á r r a l , az egész népességre egységesen, az á l t a l á n o s o l v a s m á n y s z ü k s é g l o t kielégítésére, k i é p í t v e n a g y b a n a z t , amit a Szabó E r v i n K ö n y v t á r ' a rendelkezésére álló kicsiny eszközökkel megkez<iett. E r r e a célra, Dünthogy a k ö z e l j ö v ő b e n középít kezesről a l i g h a l e h e t szó, le-foglalandók m i n d e n kerük.'tben az e célra l e g a l k a l m a s a b b é p ü l e t e k

21» T23

A TANXCBKÖZTXBSASAQ IDŐSZAKA

és b e r e n d e z é s e k , v a l a m i n t a szükséges s z e m é l y z e t kiképzésére BÜrgóson k é t - h á r o m h ó n a p o s k ö n y v t á r o s k u r z u s r e n d e z e n d ő . A k ö n y v e k k e l való ellátás v é g e t t p e d i g lefoglalandók az e d d i g fenn­

álló n é i j k ö n y v t á r a k , v a l a m i n t a különféle e g y e s ü l e t e k , k l u b o k , k a s z i n ó k , k ö r ö k s t b . k ö n y v t á r a i , f e l k u t a t a n d ó k a k i a d ó k , szorti­

m e n t e r e k [ b i z o m á n y i k ö n y v k e r e s k e d ő k ] és a n t i k v á r i u s o k r e j t e t t k é s z l e t e i : n a g y o b b g y ű j t e m é n y e k k e l rendeUtező m a g á n o s o k fel-szólílandók ezek á t e n g e d é s é r e . l í U e n n i t ő l ü k csak a k ö z r e nézve n é l k ü l ö z h e t e t l e n , v a g y az egyéni h a s z n á l a t m é r t é k é t n a g y o n túl­

h a l a d ó g y ű j t e m é n y e k e t j a v a s o l n á n k .

b) E g y s z a k k ö n y v i ár-rendszer, m e l y s z á m o l v a az a d o t t lehe­

tőségekkel, a t u d o m á n y o s k u t a t á s k ö n y v i g é n y e i t v a n h i v a t v a ki­

elégíteni m i n d e n s z a k o n .

E k é r d é s m e g o l d á s á n á l m é g j o b b a n , m i n t a közművelődési k ö n y v t á r h á l ó z a t e s e t é b e n , számolni kell azzal, h o g y s e m speciális, n a g y k ö n y v t á r i é p ü l e t e k e t a közeljövőben n e m e m e l h e t ü n k , sem p e d i g speciális k ö n y v t á r i b e r e n d e z é s e k e t n a g y t ö m e g e k b e n nem t e r m e i l l e t ü n k . T e h á t a m e g l e v ő n a g y k ö n y v t á r i é p ü l e t e k k e l és b e r e n d e z é s e k k e l kell száinolnimk s ezekhez a l k a l m a z n u n k meg­

oldási t e r v e z e t ü n k e t .

Szakköny\-( ár-rendszerünlí felépítéséni'k a l a p e l v e , hogy min­

d e n f a j t a k ö n j ' v t á r legyen, a m i r e szükség v a n , d e n e legyen egy felesleges sem. S m i n t h o g y B u d a p e s t n e m o l y a n n a g y v á r o s , hogy szüksége lenne, s n e m o l y a n g a z d a g , hogy m e g e n g e d h e t n é m a g á n a k , h o g y u g y a n a z o n s z a k k ö n y v t á r b ó l a v-áros k ü l ö n b ö z ő p o n t j a i n , csak a z é r t , h o g y kissé közeleblj essék, t ö b b legyen, ennélfogva nem e n g e d h e t j ü k m e g t o v á b b a z t az a n a r c h i á t , m e l y e d d i g u r a l k o d o t t B u d a p e s t k ö n y v t á r ü g y é b e n , s m e l y t ö b b e k k ö z ö t t o d a is v i t t , hogy volt B u d a p e s t e n t i z e n ö t - h ú s z k i s e b b - n a g y o b b k ö z g a z d a s á g i k ö n y v ­ t á r , a s z a k m á k közelebbi elhatái-olása s a könj'vbeszerzés leg­

k i s e b b t e r v s z e r ű m e g o s z l á s a n é l k ü l . A l a p e l v ü n k t e h á t : legyen mindenféle s z a k k ö n y v t á r B u d a p e s t e n , d e m i n d e g y i k b ő l csak egy, h o g y ez az egy a z u t á n jó lehessen. E g y e s í t e n i kell t e h á t az egy­

fajta k ö n y v t á r a k a t , s ésszerű m u n k a f e l o s z t á s t létesíteni az ig.V k e l e t k e z e t t n a g y o l i b k ö n y v t á r a k k ö z ö t t .

Az a d o t t k ö n y v t á r é p ü l e t i viszonyok k ö z ö t t ezen alajielv al­

k a l m a z á s a a k ö v e t k e z ő szakkönyvlár-renilszi>rhez v e z e t n e : 1. A m a i N<Mnzeti ISIúzinim éi)ülele teljesen k ö n y v t - i r i célokra v o l n a á t e n g e d e n d ő , s a N e m z e t i M ú z e u m K ö n y \ t á r a n a g y muzeá­

lis k ö n y v t á r r á \-olna kifejlesztendő. A m a g y a r n y e l v ű s m a g y a r d o l g o k r a v o n a t k o z ó n y o m t a t v á n y o k teljes g y ű j t e m é n y e volna, i n k á b b a j ö v ő k u t a t ó j a és a múlt t ö r t é n e t í r ó j a s z á m á r a szolga'"

d o k u m e n f u m r a k t á r , m i n t a jelen élő eszköze. E g y e t l e n k ö n y v t á r a 324

A KOMMUNISTA K Ö N Y V T A R P O L I T I K A

volna Budapestnek, mely inkább őrzi a könyveket, mintsem hasz­

náltatja.

2. A többi budapesti nagy és kis tudományos könyvtárak szakmák szerint összeolvasztandók, illetőleg az épület és felszerelés által legalkalmasabb centrumok körül csoportosítandók. így leg­

jobb volna az Egyetemi Könyvtárat az Akadémia Könyvtárával összeolvasztani egy nagy, szellemi tudományok könyvtárává (a társadalomtudományok [közgazdasági tudományok] kivételével), s ha ez azonnal építkezési nehézségek miatt nem is vihető ki, min­

denesetre a legszorosabb kapcsolatba hozandó a két könyvtár, pontosan előírt munkaprogrammal, oly módon, hogy a két könyv­

tár tulajdonképpen egy könyvtár legyen, ha a város két pontján marad is elhelyezve.

Közvetlenül liiegészíti az így teremtett szellemi tudományok könyvtárát a nagyszabásúan kiéjjített társadalomtudományi Szabó Ervin Könyvtár, mely az összes budapesti társatlalomtudo-mányi és közgazdasági könyvtárakat magába olvasztva, a már neki ígért Hazai Bank Erzsébet [Engels] téri palotájában egyszerre Budapest legnagyobb könyvtárai sorába emelkednék. Területe:

társadalomtudományok, beleértve történelem is.

A többi tudományszakok (vagy az eddig tárgyaltakból vala­

mely okból kiemelendő szalc, például esetleg a jog, néprajz, sta­

tisztika stb.) ismét meglevő centrumok köré csoportosítva adnának egy jó liöny\tárat. így a Műegyetem könyvtárába olvasztva az apró, hasonló jellegű könyvtárakat, egy technikai és technológiai könyvtár; nz Orvosegyesület könyvtárába olvasztva a többi or­

vosi könyvtárakat, egv nagy orvostudományi könyvtár; az OJIGE és a Földművelésügyi Népbiztosság könyvtárai körül alakulna egy nagy agronómiai és alkalmazott gazdaságpolitikai könyvtár;

a Természettudományi Társulat könyvtára, mint centrum, s a többi apró, hasonló jellegű köny\tíirak adnának egy jó egzakt és leíró természettudományi l-;önyvtárat (esetleg a keltől külön­

választva); a Szépművészeti Múzeum, a Képzőművészeti Főiskola,

*z Iparművészeti Í^Iúzeum könyvtárainak egyesítéséből keletkezne egy szép képző- és iparművészeti liönyxtár; az Országos Pedagógiai Könyvtár és a Városi Pedagógiai köny\'tár egyesítéséből egy nagy neveléstudományi könyvtár (esetleg egy nagy Országos Pedagógiai Szeminárium mellett).

Ezek csak példák, a teivüzet rendszeres kidolgozása csak pon­

tos felvételek alapján történlietik majd meg.

Természetesen szükség volna az összes könyvtárak

könyv-**iyagának kritikai átdolgozására, s a könyvtár rendeltetésének

^^g nem felelő anyag a megfelelő másik könyvtárba volna át-325

A TANXCSKÖZTXRSASXO IDŐSZAKA

utalandó. Ily módon volna csak elérhető, liogy minden könyvtár­

ban csak azok a könyvek volnának, amelyek oda valók, de azok azután megvolnának.

A könyvtári rendszerek (katalogizálás, osztályozás, kataló­

gusok stb.) egységesítése mellett felállítandó volna egy össz-katalógtis, mely az összes budapesti Icönyvtárakban található könyvek címeit egy egységes rendszerű katalógusban egyesítené, s amely összkatalógus minden nagyobb könyvtárban megvolna egy példányban. E mellé szervezendő egy központi könyvtári és bibliográfiai felvilágosító iroda, melynek feladata volna a vidéki könyvtárügyet is fidölelni, legcélszen'íl)ben az oi-szágos könyvtárügyi hivatalban.

A szövegJcözlcs alapja: Kőhalmi Béla: A Mayyar Tanácsköztársaság könyv-táriigye. Bp. W59. 222-225. l.

1. Szabó Ervin Könt/vtnr — a Fővárosi Nyilvános Könyvtár neve a TanácsköztársasáK idején. .Vz ellenforradalom korában ezt az elneve­

zést megszüntették. \ főváros közművelődési könyvtári hálózata 194.5 óta újból Szabó Ervin nevét viseli.