C) A MAGYAR B I B L I O G R Á F I A NAGY ALKOTÁSAI
4(i
S Z A B Ó K Á R O L Y I K K G I M A C Y \ 11 K Ö X Y V' T Á i l
i'. U ] ) A I ' E S T , I ST'J.
Klőszó
A Tiuigynr iroilalosn lüi'í énei ének uiigírúísáljaii C Z \ ' ] T 1 ' I N G E R D A \ T D - 1711-1)1-11 incgjcleiil ú l t r u ő kí.-érled- u l á n , a múlt s z á z a d ban töl)b t f k i n t ó l v c s tuilópuiik, iniiit ] « ) ] ) ] ' K T I - : K ^ B I ' ^ N K Ö J Ó Z S E F ^ U O i í A X Y T E L E K \ WICSZPRKMI I S T \ ' Á N ' i , I I A K E R G Y Ü K C Y . I I C K E M I Á S ' , S E I X ' E H T J Á N O S ^ , :\I()EXÁK J Á N ( ) S » , W A L L A S Z K " ^ ' l'ÁIi'" clifs('iclcs buzgósággal H i r o d a l m u n k a k k o r i állásához kéjiesl, iic\('zetes sikerrel fáradozol I.
Az ő inuukáikl)aii (akUhaló könvNészrli a d a f o k a t , \ a l a m i i i t a Corniilí's n i i i i i f l " , gr. Ti !• ki S á n i u i l ' - és gr. Szi''clu''n\ i l-'crcnc'^
könyviruaiiiuk i'gi'szhtii \ a g y ri'szlji'ii mi'gji-lcnl s jiémcly m á s Konyvliiiak kr/.iial liaii levő címtiírait liasziliiKa szcrkcszl el le s adta ki Cyc'iirjti iSOii-ban S Á X D O l l ISTX Á \ „.Magyar k ö n y v e s h á z " című inun!:iijái. ijielyljcii a n i a c ^ a r iiyel\(i i i y ( i m l a t \ á n s o k a t l5;j:i-t(')l bezárólag ISUI)-ig időszaki rendbi'ii r ö v i d e n elsorolja. E z Volt első s ez m a r a d i iiiáitr egyetlenegy m a g y a r k ü n y \ é s z e l i kézi- Künyvünk, mely az ú j a b b illőben a n n y i r a megrilkiilt s oly k e r e s e t t é Vak, liogy löbbszöríis á r o n is nehezen leheléit m e g s z e r e z n i .
H a midli) elismeréssel l a r l o z u n k is S Á N D O R I S T V Á X n a k , ki akkori irodalmi v i s z o n y a i n k kíizi a n n y i iiehézségüi 1 k ü z d \ e meg
alkotta a m a g y a r k<Jny\i'szet ez a l a [ ) m u n k á j á l , mégis, niK-lkiil h o g y a Valódi iMlelmet k i s e b b í u i ő k , ki kell m o n d a n u n k , h o g y e iiiunká-
"an sok a hiruiy, sok a jKjulallanság, í o l i ú n ő léveilések is lalál-
" a t ó k , R enmdl'oL'x a az a t u d o m á n y mai állásjjonijiiiiak és köAete- leseinek l e m f'ek'l mcL'. \ ' a n n a l ; UL'yaiiis abliaii fölhozva oly m u n - J^ak, m e l \ ( k n \ n m i a l á s b a n soha nem jelenlek m e g , n é h á i i \ lalin Konyv m a g \ a r n y o m l a l \ á n y n a k \ a n k i a d x a , liihb, ki\íUt X \ ' I .
^^ázuiii m u n k á n á l az ii-atás rvi hii lásan n y o m l a l á s i é \ n e k \ a n f ö l - Véve, azon egy miinJia kél kíilrmliöző eím a l a l l \ aii l e í r \ a , a n y o n i -
•atdsi é v e k b e n g y a k r a n lulálkozunk egy s z á z a d n y i , t ö b b \ u g y
"evesebb é v l i z e d n \ i s m é g inkiibl) évszámlxdi vétséggel, m é g a
A DUALIZMUS UÉL ÉVSZÁZADA
Bzerzök neveiben is fordul elő néliány tévedés, a nyomtatási hely néhol mellőzve, néhol hamisan van adva, a hely és év nélkül meg
jelent könyvek meghatározása meg sines kísértve stlj. Mind e liiá- nyok s tévi^désok menthetők ugyan uz/.al, hogy SÁN'DÜJIISTVÁN- nak akkor még, midőn ha/.ai könyvtáraink legnagyoljlj részéljen a bú\ árkodás oly nehéz és esaknem lelieletlen volt., kivált a ritka régibb nyomtatványokl)ül igen ke\és foroglialoll ke/.éljen, és így ő régibb íré)ink s különösen a kéziratban liasznált hiliás és jjontallan (úintárak botlásait, ha a példányokat nem láthatta, ki nem ken'il- hetto: de minél inkább gyarapodott iríxlalomlörf énei i ismeretünk, minél több új meg új adat kiM'ült napfényre, minél töbli tévedést leheteti liimutatni és helvreigazítani, annál föltűnőbbekké vál
ván az <"lőljb észre sem vett liiányok és botliisok, annál élénkebbé kelleti lenni az óhajtásnak, bár valaháia mutallialnánk föl a tudomány niai s/.ínxonalán álli), nem/.eli irodalmunk méllé)ságának megfelelő magyar könyvészeti ki'zikönyvel.
A legújabb korban, midőn TÜLDY KRIíENC" magyar iroda- lomtöi'léneti nag\l)eesíí munkái és tanulmánvai, s niilsok, mini LUGOSSY J Ó Z s k F ' ' , gr. KHMKXY J(')/,SKF>«, líKVKSZ IMRE", FRAKNÓI V I O I 0 S ' \ 1-:ÜTV()S LAJOSii* többnyire Iblyóiratok- ban széts/.é)rt könyvészeti közleményei mind több ismeretlen adat
tal s számos kétes kénlés eldöntésével gazdagították e szaUbcli irodalnumkal, midőn könyvtárainlv rendezésére s azok kineseinek használhatókká lé'tel(''re országs/eile oly ör\'endetes mozgalom in
dult meg, elérkezettnek mondhatjuk az időt, hogy avatott szak
embereink nemzeti irodalmunk egyes ágainak tudományos vizsga
latát, régi nagy íróink munkáinak, szellemi irányának és hatásának bírálati tanulmányozását tegyék föladatukká, és így nemzeti míve- lődésünk múltját teljes vak'jságában s igazi \'ilágításban állítsák * nagyközönség elébe. K eél elérhi'tésének jjedig egyik fő feltétele, eg_yik legfontosabl) segédeszköze a lelkiismeretes pontossáL'L'al szer
kesztett, lelielőleg teljes és hibátlan magyar könyvészel i kt'zikönvv, melynek szüksége úgy a tudományos irodalom nrü\-előire, mint n könyvtárak kezelőire nézve ma már igazán éfíiMíi.
Kégen éreztem magam is egy ilyen megbízliati') liézikiáiyv In"' nyál, miliőn az ISÖ'J \é:rén alakult erdélyi múzeumc/x esület könyv tárnokának megxálaszt ván, a gróf Ki'Uiény .luzsef nagylieesű li"' gyatékiiból és az erdélyi hazafiak tömeiíes adomiinyaiból alakult esakhamar 20 000 kötetre szaporodott, s ma már mintegy 40 vV kötet bői áll(') erdélyi múzeumi könyvtár eímtározásá\al és iiMidezest vei foglalkoztam. Az ezen munka közijén szerzett ta])aPZtalato ébresztették fíil bennem a gondolatot, hogy magyar köny\észe irodalinunk hiányait pótolni, tévedéseit kija\ítani igyekezzem,
lííO
A M A f i Y A K B I B I . I O O n A F I A
evégre m i n d e n á l t a l a m m e g k a p h a t ó m a g y a r k ö n y v r ő l (eljes b e t ű hív c í m m á s t v e g y e k , k i m e r í l ő k ö n y \ é s z e ( i leírási szerkeH^;/.e|.:, és azt a szükséges l u i l o m á n y o s j e g y z e t e k k e l kísérji'in.
A z o n b a n m i n d j á r t a muiil'ia k e z d e t é n be kellett liilnom, h o g y ily m o d o r b a n s z e r k e s z t e t t m a g y a r köiiy\í''S/,eli kézikiinyv m e g í r á s a , a legújabb korig lehozva, egyes eniljer erejét fölülmúkj v á l l a l a t . Azért csak i r o d a l m u n k r é g i b b k o r s z a k á r a s z o r í t k o z t a m , esak a b e zárólag 1711. évig megjelent m a g y a r kfinyvekri' terjesztet l e m k i k u t a t á s a i m a t , neliogy, a küzj)élilat).'sz('<l s z e r i m . sokat akai-\-a m a r kolni, keveset szorítsak. Elégnek l a r l o l t a i i i , h a a m a g a m elélje líi- zölt f ö l a d a t o t szerencsésen végreliajlol l a i n : különljcn is mi'g vol
t a m g y ő z ő d \ e , h o g y ifjai)!) íré)i nem/ed(!ki'mk lein iség<'S tagjai k ö zül a k a d n i fognak, kik a megkezdet t m u n k a f o l y t a t á s á r a e r ő t és kedvet éreznek m a g o k l i a n , s kik k i l a r l ó s z o i g a l m á n a k sikei'ülni fog megkezdeti iniinkíimal bi-fejezni, s eg\' ti'Iji's ! n a i í \ a r k ö n y \ é s z e t i kézikönyvvel az eur(')pai I m l o n i / u i y i s \Í1,IL; figyelmét n e m z e t i szel
lemünk legigazabl) kifejezője, a mii.í> ar irodalom iránt íidkölteni s annak részéri^ a megillelő elismeríVsl k i \ . ; \ n i .
M á r IStiO-ban nn'iíkezdi't I eíinin:ís-g\ űjlenK'nyem szajjorílása 8illetőleg az erdélyi MUÍZIMIHIÍ l.:(iny\ t á r szilinos ii''gi m a g y a r c s o n k a p é l d á n y á n a k m i ' g b a l á r o z á s a végett legelső g o m l o i n n a k l a r l o l l a m a kolozsvári r ó m . k a t o l i k u s , i-eformátus és u n i t á r i u s főiskoláik, \ a l a - inint né'hai gi'. .Mik(j fmri', n é h a i b. l í a d á k í s i \ á n n é s néliai Miké öándor i-égi m a g y a r k ö n y \ ' e k r i t k a p é l d á n y a i b a n gazílag, sőt r g y e t - len p é l d á n y o k k a l is d i e s " k e d h e t ő k ö n \ v t á r a i t á l \ i z s g á l n i s célomra, lelhaszn.ilni. Amini ezzel készen \ o l t a m, k i l e r j e s z l e l l e m k u t a t á s a i -
"lat az erdélyi lvözköny\'.tárakra, a m a r o s v á s á r h e l y i Teleki-, a g y u lafehérvári Bal 11 l y á n y - s a szebeni liruekeui l i a l - k ö n \ v t á r r a ; ul()bb
•tirdélvl, a régi m a g v a r k ö n v s i ' l i n r k a i u u i dúhis m á n is iiazdag
•^incsluizát, mindi'u i n i i i y b a n b e u i . i z \ a , á l k u l a l l a m k r x i ' s ki\(''lel- 'el a különböző fel"i.''Zi'i i iskohil-: é's Lriinnéi/.ium<ik. a kidosloio!.: és
^Syes főúri családok k ö n \ \ i á r a i i . K m u n k a k ö z i j é n , mítr (a'mmásai-
•^al úja!)!) m e g újabl) fcilfedczé-sckke! icmc-nyeio IVilíii i s z a p o r o d n i ' a t t a n i , egyszersmind a leLrnaLr.\ olili íirömmel l a p a s z l a l l a m , hotry
* hazafiak mily elő/.i'kenysi'gixel i i i m o p a l n a k í i i i a d o z á s o m b a n , s
|*l[ly szíves készsi'gu'el j i l i u l n a k legbecsesebb és l e g r i l k á b l i d a r a b jaik fölajánliísával az erdélyi n n i z e u m i k ö n _ \ \ t á r g y a i ' a p í t á s á h o z .
C í m m á s a i m a t , melyek közt n e m egy á l t a l a m fölfedezett egyet- l^n p é l d á n y leírása fordult elő, s i e t t e m i d ő n k é n t közölni T O L D Y
t ' K E X C e e l , kiin'k h a t á s a ébi-esztel te s á p o l t a l e l k e m b e n a neni-
^ ' i iroduloiii ifíínti lelkesedés! és k ö n y \ l ) i i \ á r l a l i s z e n \ e d é l y t , l a j t v a , hogy a l l a t a i m a t lihala f(')lhasznál\a s a t u d o m á n j - elővi-
íere inimUáimbaii minél előbb k ö z f o r g a l o m b a h o z v a l á t h a s s a m ; J!)J
A DDAL1ZUD3 FÉL ÉVSZÁZADA
k ö z ö l t e m L U G O S S Y J O Z S E F f e l , a széles i s m e r e t ű könj-vésszel s szciueilólyes g y ű j l ü v e l , ki r i t k a s á i í o k b a n g a z d a g k ö n y v t á r birto
k o s a ; k ö z ö l t r n i a li'gszívescljbcn az i r o d a l o m ininilen ombenívcl, ki t ö r e k v é s e m r ő l s gyűjlemén\cii]ii'ől é r t e s ü l v e lévén, egy v a g y más régi m a g y a r ivöny\'t-t v a g y \ a l a m e l y egyes író összes m u n k á i t illető
leg a d a t o k é r t s föKilágosításért hozzáiii fordult.
T O L D Y , L U G O S S Y , s t ö b b t e k i n t é l y e s tudósiml-;, m u n k á m értékél a k k o r b i z o n y o s a n t ú l b e c s ü l v e , m á r k o r á n k e z d e t t e k buzdí
t a n i és ö s z t ö n ö z n i , b o g y j e g y z f t e i m e t s a j t ó a l á r e n d e z z e m és közzé
t e g y e m ; én a z o n l i a n , minél i n k á b b n ő t t k e z e m a l a t t az a n y a g h a l m a z , a n n á l i n k á b b ('-reztem, m i ' n n y i r e t á v o l v a g y o k m é g a teen
d ő i m t ő l . S z a b a d s z ü n i d ő i n e t , az erdélyi re'f. t a n á r o k é v e n k é n t i vidéki é r t e k e z l e t e i t , a m a g y a r lörténi'lmi t á r s u l a t k i r á n d u l á s a i t , olykor az orvosok és t e r m é s z e t t u d ó s o k közgyűléseit is all-Lalmul használva, h o g y egy-egy \idélc k ö n y v t á r a i t célom szemponljáb('il átvizsgál
h a s s a m . A legközelebbi é\el<brn ])edig, a fővárosiján olylvor hetekig időzve, teljesen l)e\(''gi z t i i u haziink Icggazdagalib h á r o m könyv
t á r á n a k , a .Mau'yar X e m z c i .Múzi'um, a M a g y a r T u d . A k a d é m i a és a ]\lagyar Kir. IvL'veti'm l^önyvtárainak é \ e k e n á t f o l y t a l g a l o t t átbÚN'árlását. S csali 17 é\ i fáradozás utiín, m i d ő n m á r Kolozsvár
tól SzeljenÍL', Szegedig liazíinlí n é h á n y száz l < ö n y v t á r á b a n nem a c í m t á r a k a t , lianem niaLTokai a k ö n y \ e k e i g o n d o s a n l í t l b r g a t t a m - m i ni'lkül t ö b b eildig ismei'etlen ])éldány t o \ á b b is h o m á l y b a n lap- pang\-a m a r a d i v o l n a —, h a t á r o z t a m el m a g a m a t , liogy az illetékes köi'ökljől annyiszol- megi'íjítotl sürgetésnek eleget t e g y e k , s munká
m a t a M a g y a r TudónLiinyos A k a d é m i i i n a k fölaj:inljam.
A szövcgközh's alajija: Sznhó Káraly: Jícgi niagijar könyiár. }lp. 1S79, V-XÍ\'. l. ' _
1. Srjilió KúriiJti (1X24- IsíXi) - bil)liogri'ii"us. lörtéiietíró. műfordító. Az yVVA tiijTJa. bi;:jiliim"isc'l)lj niinik:ij:i Üégi .Magyar Könyvtár e. bib- li(iKráfi/ija.
2. ('r.ríilíi"/rr Iii'iríil (IHTil- 1743) - nrvi'luv. fűződik u magyar írolv e»
tudósok éleiraj/.i'uiak i'l.-iö (lyűjtmiénye, a Siieciineii Hungáriáé Lite- ratae (.\ tudós Magyarország tül;re. Lipcse, Frankfurt, 171 1).
3. Und l'iivr ( 1 7 1 2 - r7(i!l) - eni-lyi református lelkész, több egyház
történeti és etryli/izjogi mű szi'rzöjc. A Magyar .Vthenas, . . c. ''"'^[í_
kájáljan (Xaíiys/.ebeii, 17(ili), az clsci mairvar nyelvű írói életrajzi l^".', koiiban közel .")űn magyar írót sorol fr-l műveikkel és mtiveik róvi isiiierti'l.'si''vel ('(.'vütt.
4. llrnh'' Józ.s,/ ( 1 7 4 0 - ISbt) - református U'lkész, erdélyi poh'hi^'i'^j Tönéueti és irodalmi muulír'ikat is írt. Transsilvania c. (f'écs.^L'v kéiköii-ti-s niüv.'Ti.'k misodik kötetélicn felsorolta az előtte élő er" '
l y i í i i i k a t .
r>. HnnUi;// KIr/: (17:iil- ISilü) - ))iarista s/erzcles, a magyar irodiu"", történelírís és Ijiblioiíi'i'ifia ci;yik i'ittoroje. Memória lluni;aroriiaV_^
provineialiuin seriptis editis n o t o n i m . . . (líées —Lozsony, l " ' "
192
A M A G Y A R B l B L I O U I l í 1-IA
1777) c. 3 kötetes latin nyelvű munkájában bplíJrendben közli 1I45 író életrajV.át, felsorolja műveiket, s röviden ismerteti ezek tartalmát.
6. Wf.izprémi Isliyin (1 72:í — 1 79l() — orvcsdoktor, Debrecen váro.s fő
orvosa, kiváló tnci<is. .Műve; fSueciiieta medicorum iínn(jariae et Transilvaniae bioKruiibia. Lipe.se, 1774 — 17.S1.
7. Hanfr di/örrji/ .Jerrtniáfi (1 707 —1 777) - törti''nr'sz, irodalomtörténész.
Műve: De scriptoribus renim Hvingurieariim et Tratisvlvunicarnm.
1—3. köt. 1774 —17'JS.
8. Seivert János (173.5—17.S.")) — irodalomtörténész, történetíró. Műve:
Naclirichtpn von siebenbürgisehen Gelehrten und ihren Scbrif- ten. Pozsony, 17SÍ.').
9. Molnár Jánn.t (172H—lM(t4) — író. l)ibliogr;ifu.s. Műve: .Mapvar Könyv-Ház. Pozsony, 17N3, Pest, I7!)3—IS()4.
10. Wallnszki/ Pál (1742 —1S24) — irodalomtörténész. Művi': (.'onsjiec- tusreipublieaelittei-ariae in Hungária ab iniliis üegni us(|ue ad nostra tempóra deliniutus. Pozsony — Iaj)ese. 17>^.1.
11. Bibliotheea Hungariea. Pest, 17'.t2.
12. Bibliothecar Sannielis Teleki de Szék pars J — 1 \ ' . Bécs, \'<M\- 1819.
13. Catalogiis liibliotheeae Imng. eomitis Fraiieisci Széchényi, 4 partes et indiees. Pozsony, So])ron, 17!lí) —1S03.
14. Toldy Fi'renr.—"l. a 13. szemelvény 1. jegyzetét.
15. lyufjossi/ József (1812—1.SS4) — nyelvész, bibliográfus, könyvtáros.
16. Kenwny József (1711.")—IS.5.5) — történész.
17. Révész Imre (lS2fi — ISSl) — egyházi író, törtém'-sz.
18. Fraknói ]'ilmos (1843 -1!)24) — arbei püspök, tcirténész, az .Akadé
mia főtitki'ira. majd alelnöke. A Nemzeti .Múzeum Kön\-\-tárának őre.
1876—1879 között a .Magyar Könyvszemle szerk<'sztője.
19. Eölrös Lajos (184S—1872) — könyvtáros, irodalomtörténész.
47
T K T i r í K C.KZA
M.AO Y A l í O K S / Á C I?] B L T O t ; 1! A P i n Á J A 1 7 1 2 - 1 8 ti 0
Budapest, 1888 Szilágyi Sáinlor^ bevczctcxe
S z a b ó K á r o l y ..Kégi i n a g \ ar k ö n y v t á r á m t k " iiiepjelené'se (1S72) bibliográfiai irtjclalniiinkbaii foiiluliijioiiliit képez, líáriiiily becse
sek v o l t a k is az előijiuiikálatok, melyek e t é r e i i azelőtt \iliig(jl l á t t u k , Qzok 2iem iiyújluiiak hi/.lDS ulajjot egyes föluieriilt k é t e s esetek el
döntésére sem a k ö n y \ k e < l \ - e l ő k n e k , sem a t u i l o m á i i y d s k u l a t ( ) i i a k , Som a nyilváiio.s k ö n v N l á r a k tisztvisek'iiriek. .Azonban iroilalmtmk- t a k l e g a l á b b egy s z a k a s z á r u és lígára n é z \ c megvolt a biztos aluj)- Vető n u n i k a c k ö n y \ v e l , melvni'k a z i ' i l a l l . lííitele is \ iliigol l á t o t t . Az ö r v e n d e t e s m o z g a l o m n a k , mi'l\- e téren beállott, l e g p r e g n á n s a b b kifejezése volt a K ö n y v s z e m l é n e i c m e g i n d u l á s a 187ü-ban, niel^-
193
azóUi iillandó laláii;o/,ási Iii'l\i' ijiirula/.oi.nak, Uik l.'ililingrúfiai irír daliniiiikkal f o g l a l k o / n a k , s íi'niuUhl.-a nla t a r l a k j i n b a i i és inagvtts- BÚgban fulylüiiDsan iii'\cl<i-.i\(, állam !r;aii silicircl s/olgálju az ü g y e l , m e l y n e k a p o s l o U u á S7,eL''<"nl(U ). S l)i/,onn\al bOu és jiOcnfékeny része v a n a K ü n y v s z c n i l é n e k a b b a n a fé>nyi'S sikerljen, nicllyel az 1S82-Í k o n y v k i á l l í l i i s s az iNSIi-i lijiiéni'lini kiállílás könyN'észeti csoijf)!'!ja nn'gk']ite m é g a k - ; \ é r i n c s c b b lemé'nyű s z a k c m b i i c l ; e t is.
l)v m e n n é l m e g l i ' p ő b b eii'liiiénycki-l tuil az ..új é l e i ' ' felmu- l a l n i iiDiluloriilöiléuetünlvlien (''s bibli'iLrn'ifiánkljan, a n n á l kilerjeil- l e b b m é r \ e k e t ötlenek az új kiiialéisok e léren, s m e n n é l n a g y o b b k'iidük-b't vcítl ;i nyilvámos és liivulalos kíiiiyvtilrak i'en'lozéséncík ügyi' liazáiikbaii, a n n é j sajni)sal)')aii ki'll l a j n i s z t a l n u n k , hogv luilo- miinyos Ijlblio.'i';!; iéeik i>;<. Ii il Szab/) K i r o l y K'LTÍ n i a g y a r k ö n y v - ti'ii'a \ég.'i •'•i'l, l i ' I I - g y e i me,;.'..zakall.
Az (írszá'jiis s l a l i s z t i k a i h u a l a l a mi'ill évben í r a g y a r o r s z á g köz- és inaL;áj]kíiny\ híiairi'il a lii\alal(is a))paiiiliis fi lbasználásá\'ul egy n a g y c-s l i'iji Melincs m u n k á l a d o t t ki,- mi'lyben k o n s i a l á l t a , liogy h a z á n k b a n 1-400 köz- és iOUÜ magi'uiköny\-lár v a n . Hizonnyal nehezen n''lkiil()zi (.• k ö n y v i á r a k j e l e n t é k e n y lészc, hogy Szabé) Ká
roly bibliográfiájiinak nines f o l y t a t á s a egész IStlÜ-ig, m e l y é \ e n k e z d v e l'elril^ (íéza ,,Magyar könyvészet " biztos k a l a u z u l szolgál, s h a \ a l u n i i k o r á b b i dátumi'i, de 1711-en innen vak) biljüográfiai kérdí'S \iív eldönlc'sre, a régi segéd forrásokra van u l a U a .
Sándcii- Isiviin .Mativar k ö n \ \ - e s h á z a ^ ISOü-ban m e g s z a k a d , de ez kiilönbi'ii is e.-ak a m a g y a r munkéikra terjed ki — a Kertbriii/ - l'ctrik'-íélr Magyarorszéigi ni'inel k ö n y \ é s z e t ' e n n e k k ü l ö n b e n .seiii k é p e z t e f o l y l a i á ^ á t . A D m i s á l t a l a S z é e h é n y i - k ö i i y \ t árról készí
tett, kataléjgus'' b á r m i l y kiu'inő s berendezés t e k i n t e t é b e n pélilány- szerű is a maLM ni'mt'brn, \ a l a m i n i a gróf T e l e k i - k ö n y v t á r k a t a l ó g u s a ' m á r e század d i ' n k á n m e g s z a k a i i n a k , s ezek é p p e n ú g y , mint Curnides", I>él'* és Selimeizel'' k a t a l ó g u s a i csak egyes m a g á n o s embe
rek k ö n y \ t á r a i l ké|)ezik. l ' o d l'i'ter'", W a l l a s z k y " , Weszi)iéini'- H o r á n y i ' ^ , llaiu'r'^, C'si'vapox ieli'* a korábljí időkből, M a g y a r Mi
h á l y " ' , Kggenberger'" és l l e e k c n a s t ' " ú j a b b Ivatak'jgiisui sok becses a n y a g o t t a r t a l m a z n a k niiyan, de m a m á r h o z z á f é r h e t e t l e n e k , ni'he- zen k e z e l h e t ő k , \ akmiint a k o r o n k é n t megjelenő egyes s z a k k a t a l ó g u s o k k a l : Szinnyeitől a T -rmi'szei t u d o i n á n y i és m a t e m a t i k a i k ö n y vészet'", a Seivert-" és Trauseh-fi-le L e x i k o n - ' e g y ü t t v é v e sem jjótcl- j á k egy rendszeres s az t'ijabb t u d o m á n y o s igényiíknek megfelelő bil)liográfiai sz'i'\elc m u n k a h i á n y á t , s nem képiv.nek m á s t , mint becses előminikéűiU i a n y a g o t , m á r c s a k a z é r t sem, mert különl)<')ZO s e g y m á s t ó l e l t é r ő r e n d s z e r s z e r i n t v a n n a k k é s z í t v e .
'J'alán felesleges is m o n d a n o m , h o g y az e r e d m é n y , m e l y e t a/- l'J4
A M A G Y A R B I I 1 I , I 0 ( i H A r l A
ötszágos s t a t i s z t i k a i h i v a t a l á l t a l k i a d o l l intinlia Iiazai k ö n y v t á raink l é t s z á m á t illi'főlcn;konstatált, min<lL'iikii'i' nézNccfryai'i'int mot;- lepó volt. J e l e n t é k e n y része az e n i u n k á k l ) a n felsoioll l i ö n y v l á r a l ; - nak n e m új k e k - t ű : m e g v o l t a k azok m á r a mull s z á z a d b a n is, KŐI nem egy régibb időre is visszavilielő. S h a ezi;kben a l í ö n y v l á r ' a k b u n gazdagon v a n képviselve a külföld ii'odalma, fellalálhatiik a z o k b a n a hazai k ö n y v s a j t ó t e r m é k e i is. Vajon n e m fényesen b i z o n y í t ez amellett, hogy az a folytonosság, mely az első m a g y a r m u n k a m e g - jelené.se ó t a megvolt az i r o d a l o m b a n , f e l t a l á l h a t ó a k ö n y v o l v a s ó világban is?
De h á t a m i n t idők f o l y a m á n a l a k u l , fejlőilik az ii'odaloni, \ a l t o - zik a közíinség ízlé.se is. A k o r á b b i idők sok k ö z k e d v e s s é g ű m u n k á ját e l é v ü l t t é te.=;zik az ú j a b b a n m e g j e l e n t e k . í g y lesznek egyes k ö n y vek kereseti irodalmi r i l k a s á g o l i k á , sőt azok kíizül n e m egy el is kallódik, ú g y h o g y u t ó b b uz i r o i l a l o m t ö r l é n e t í r ó j á n a k (ilykoj-oly- kor m o n d h a t n i íel kell fedezni a i'égibb idők ol\a-J('iinak n e m egy kedvenc m u n k á j á t .
A bibliográfiai i r o d a l o m mai fejlettsége mellell ez miír lehetet
lenség, ffogy ilyesmi löl)bé ne t ö r t é n h e s s é k , arról g o n i l o s k o d n a k az evenként megjelenő k ö n y v é s z e t i kalak')gusok. D e ii-odalmunk m á s fél s z á z a d á r a nézN'e teljesen h i á n y z i k a régibb és ú j a b b időt össze
kötő rendszei-es és k i m e r í t ő k a t a l ó g u s .
P e d i g egy ilyen m u n k á r a i r o d a l m u n k n a k égi'lő szüksi'ge \ a n .
•íróknak és k ö n y \ t á r o s o k n a k e g y a r á n t . \ ' a j o n felme?iibeli-e m a g á t író — legyen az t ö r t é n é s z v a g y természel t u d ó s — ail(')l a kötelezel t-
^ g t ö l , h o g y a t á r g y n a k , melyet tollára v e t t , irtxlahni előzményeit
"e ismerje? Vajon nélkülözheti-e a k ö n y \ t á r n o k azt az a l a p v e t ő Ö u n k á t , mely neki l e h e t ő \ é teszi, h o g y az i r o d a h n i t u d a k o z á s o k r a gyors és k i m e r í l ő választ a d j o n ?
K é t s é g t e l e n ü l h a z á n k köny\<''sze(énc-k ilyetén kii'gészílése lebe
gett Treforl Á g o s t o n - - \ a l l á s - és k ö z o k t a t á s i m i n i s z t e r ú r őexeellen-
•^'ája szi'mi'i e l ő l i , m i d ő n K e r i b e n y K á r o l y n a k iiu'gbízást a d o t t
^gyes bibliográfiai m u n k á k elki'-szítésére. K e r t b e n y egészen esal-.
®gy n i u n k é n a l készüli e l : <i XVI. száziuli iiiti;/;/iini>:izá'ji roiKilkurjinú
"wieí röjjiriil(jl.- összeiillílásával. Másik i d e v á g ó m u n k á j á n a k elké-
^zíté.se előtt meghalt — s a k u l t u s z m i n i s z t e r a félbemai-adt m u n k a
"'egészítésével Patrik- (Iczn ural b í z t a m e g , hogy bír a szükséges
^'oismerel(>kkel e m u n k a befejezésére s kiegészítésére. F e l a i l a t á t etrik ú r oly jól o l d o t t a m e g , hogy a m i i ú s z t e r ú r őexcelleneiilja
"enne \ é l l e fellalállialni azt az eml)ert, ki előismereteinél f o g \ a is galkalmasb megoldani azt a másik n a g y felailalot : h a z á n k 1 7 1 2 - 'oO kiizii k ö n y v é s z e t e t összeállítani.
^gy t ö r t é n t a z t á n , hogy l ' e t r i k ú r e n a g y m u n k á n a k elkészíté- 195
A DUALIZMUS réh ÉVPZXZADA
sere is m e g k a p t a a m e g b í z a t á s t . I T g y a n a k k o r őexcellenciája hiva
t a l o s állásom k ö v e t k e z t é b e n engem t a r t o t t m e g b í z h a t ó n a k a szük
séges u t a s í t á s o k elkészítésével s az ellenőrzés vezetésé\'el. Azon idő
től f<-)gva ö s s z e k ö t t e t é s b e n levén P e l r i k ú r r a l , t a n ú j a v o l t a m annak a lelkiismeretes Ijuzííalonmak s fái'adliataflan szf)rgalf)mnak, mely- lyel Petrik ú r feluilatiit m e n n é l jobljan m e g o l d a n i i g y e k e z e t t . A iii- v a l a l o s t á m o g a t á s m e g k í l n n y í t e t l e m n n k á j á t , s lehetővé tet te, hogy azon fori'ásoklioz, a h o n n a n s z ü k s é g k é p p m e r í t e n i e kellett, hozzá
j u t h a s s o n .
A m u n k a m a m á r készen v a n . ÍJ(jbrowski/ ú r b a n álck)zatra kész k i a d ó r a t a l á l t . I r o i l a l m n n k n a k s t u d o m á n y o s ('létünknek minden b a r á t j a kész ö r ö m m e l fogja azt fogadni, Tnint p r e g n á n s bizoiiyít- váíiyát a n n a k az i g a z s á g n a k , hogy a t u d o m á n y o s és irodalmi élet h a z i í n k h a n s o h a s e m s z ü n e t e l i .
A szüveglcözlés alapja: Magxjarország bibliograjjlnája. 1712-1860. I. kői.
fíp. IHHS. J~ n . I. ' _^
1. Szilá;/!/i Sándor (1S27-1S9'J) - történész, ls7S-tül az Egyetemi Konyvtiir itínzgatéja.
2. Györgii Aliulár: .Magyaror.szág köz- és magánkönyvtárai IH85-lwn.
Bp. l'ssii. Statisztikai Hivatal, (il.j 1.
3. Győr, ls(l3.
4. ISOl^ ISCO. Bp. ISSd.
5. L. HZ előző szemelvény 13. jegj-zetiH.
t). L. az i'lőző szemelvény 1:2. jegyzetét.
7. L. az előző szemelvény I I . jegvzetét.
í^. Hál: Catalonus li)>rorvim Caroli .Vndreae Bel. Lipcse. 17S4.
9. Catdlo'/iis soriptorum, qui res Huiicariac, 'Transilvaniae, \'alahiai'!
iVIüldaviíif. Croatíae, Dalmatiae. vicinarunrque reíiionum et ]íroVin*
eiariim ilhistrant ct in biblioih. .Martini .Schineizi'l adservantur. Hall^' 1744.
Ul. L. az előző szemi'lvény 3. jefívzetét.
11. Wall'í-:zl:i/. Paul: Coiis])ec'tii.s reipiiblieae lilterariae ín Hungária. -•
kiad. Buda, ISdS.
12. T.,. az előző szemelv(''iiy f>. jeí^yzeti'-t.
13. L. az előző szemeh't'ny ~i. je^yzett'-t.
14. L. az előző szemelvény 7. jegyzetét.
1."). Ct^eraporjrh. Gref/.: Syno})fieo-memoi'íalis eatalo^us Observauti; Mi- norum l'rov. S. .joannis a ('ai)istrano. olim Bosnae .Ar^enitnae. Buo'*'
1S23.
U). Maiji.'ar Mihálír \y. 1S t i l - I s.'iT. évi mairyar kőnyv.'szet. Tudoi"' szaksonjzMUal kiadj;i I)iMiiji''ii .1 )zs.-l". I'esi. ISIÍ2.
17. K'iqi n'ii niir: Ifiaii irDdiiluii hirdi'tö. Is.(2— IS4Si. ^ ,, Is. Ilii-krii'vil (lu.izlár: Hil)li.>;_rra])liiai érti'siiő. .Ma^ívarorsziig és Krilw
szjimára. L'. évfolyam, l'esl. Is4n—41. • 19. Szt>iri!/i'! ./óz'"f: .MaKvarorszús; ternií''szettudományi és niatheina
kai könyvészete. 1472— I S7."i. 15[i. ISVii.
20. L. az előző szenielvt'-ny S. ji'gyzi't(''t. . 21. Transrh. Joscf: .Schrifisleller-Lexikcai der Siebeiilniri^er Deutscl"*
3 kőt. Brassó, ISCiS- 1S7I.
22. L. a 2.5. szemelvény 1. jegyzetét.
m
A MAOVAH BIBLIOGHAFIA
48
S Z I N N Y E I J Ó Z S E V
M A C; VA n I K ü K K L E T K É S M U N K Á I Budapest, 1S91
Klőtizó (Jírszlet)
. . . Midőn 18()0-ljan egy ily m u n k a í r á s á h o z f o g t a m , i s m e r t e m l a d a t o m n e h é z s é g e i t ; l u d l a m , liogy c s a k n e m egy század inulasz- sÁ\ kell ijé)tolnom oly i d ő b e n , m i k o r k(")zköny\táiainli m é g r e n d e - itlenek v o l t u k és iu'rlupjaink igen mosloiia s o r s b a n részesültek.
I r o d a l m u n k k a l és k ü l ö n ö s e n hírluj)jainkkal kellelt t ü z e t e s e n e g i s m e r k e d n e m ; erre t ö r e k e d t e m tehát és h a r m i n c é\ en át s z a k a - itlanul ezzel f o g l a l k o z t a m . Azonfelül, hogy a h í r l a p o k liasznossá- iról a n a g y k ö z ö n s é g e t is m e g g y ő z z e m , és inegé)\-ásukat eszközöl
ni, a h í r l a p k ö n y \ l á r a k fölállítását s ü r g e t t e m . E z e n töi'ekvcsem )m volt hiti m u n k a ; mert a m a g a s k o r m á n y m e g g y ő z ő d ö t t a hírla- )k fontosságáról, és l é t e s í t e t t e az országos h í r l a p k ö n y \ t á r l , m e l y Magyar N e m z e t i Mt'rzeum k ö n y v t á r á n a k i m m á r egyik külön osz-
•lyál teszi.
Midőn lSG9-ben Pozsonyid')! a fő\árosl)a k ö l t ö z t e m , legfőbb 'rekvésem oda i r á n y u l t , h o g y az a d d i g gyüjlíilt a n y a g o t (mely a k - T közel félmillió följegyzésljől állott) k ö z h a s z n á l a t i ' i \ á t e h e s s e m .
E célból elsősorban a híilaiieikkck r e p e r t ó r i u m á n a k k i n y o m a -
•Sat s ü r g e t t e m . í g y létesüH R(')mei- Kliais-, T o l d y Kei-enc^ és F r a k -
" Vihnos^ k ö z b e n j á r á s á v a l a M. T u d o m . A k a d é m i a k i á l l á s á b a n sgjelent h á r o m kötet l-íeperté)rium, m e l y e k b e n összesen 84 720
"^ foglaltatik. Ezzel a h í r l a p o k használhatóságiít is e l ő m o z d í t ó t - m.
E z u t á n a kir. m. Ti/rmészcl t u d o m á n y i T á r s u l a t k i a d á s á b a n lent m e g a f i a m m a l e g y ü t t szerkesztett j j á l y a m u n k á n k , a T e r m é -
^ t t i u l o m á n y i és m a l h e m a t i k a i k ö n x v é s z e t , m e l y b e n 4978 íi-ónak '•12 k ö n y v e és 28H4 külfölili cikke v a n fölsoroh a. Ide tarlírzik m é g ' ' g y e l ő b e n ^ 14 évig közölt i r o d a l o m t ö r t é n e t i r e p e r t ó r i u m l ü ötiO
"^íWcl és a H a z á n k b a n " megjelent 2'M)0 In'i'lajii c i k k n e k címeiből
° történelmi rej)erlórium.
A.Z E g y e t e m i K ö n y x t á r h o z j u ( \ a , a k ö n y v l á i ' r e n d e z é s é n e k 'kötésével b í z a t t a m m e g , és így m i m k á m elkészílésélicz m i n d szi-
•^abb ala[K)t n y e r t e m . Eelbasz!^iáltam m i n d e n fontcjs a d a t o t , ine- ' 8' k e z e m b e k e r ü l t k ö n y \ e k b ő l m e r í l l i e t t e m ; így k ü l ö n ö s e n az
197
A DUALIZMUS FÉL ÉVSZÁZADA
oly bcjcgyzépnket is, mclvflíct a szorzok, a j á n d é k o z ó k , gyűjtök v a g y K a p r i n a y ' és T ü l d y F e i o n c , a Inizgó k ö n y \ i á r i g a z g a ( ó a mun
k á k iiingyarázalái'a v a g y a n é v l e l r n szerző novénck földerít csere t i ' t t e k . I l y e n e k e t t a l á l t a m a N . Jli'izeum k ö n y v t á r á b a n is J a n k o - vieh Miklós", M á t r a y ' l á h o r ^ és m á s o k á l l a l bejegyezve.
Az a n y a g a n n y i r a fölgyűll m á r , hogy földolgozásához kezd
h e t t e m . Még 1877-ben t e t t e m közzé E g y „ M a g y a r í r ó k X é \ t á r á - n a k " T e r v e c. d o l g o z a t o m a t n M. K ö n y v - S z e m l é b e n , és eg_\t'iltal b e t e r j e s z t e t t e m a j á n l a t o m a t , a m n n k a k i a d á s a végett a I\r. T u d o m . A k a d é m i á h o z . A z l . osztály Iázol Iságot k ü l d ö t t ki, mely ter\'rajzoni- ról indokolt véleményt adjon ; a b i z o t t s á g pártol(')lag terjeszté terve
inél az T. osztály elé, m e l y n e k o k i . 19-i é r t e k e z l e t i jegyzőkíinyvéböl szükségesnek l á t o m m a g y a i ' á z a t u l és saját igazolásom v é g e t t a kö
vetkezőket i d e i k t a t n i : „A b i z o t t s á g a m u n k á n a k m u t a t \ á n y c i k k e k kíséretéb(>n benyi'ijtott tervét helyesli s n é m i bővítéssel clfogadan- d ó n a k t a i l j a . Kgy ily m u n k a szüksége a n n á l i n k á b b é r e z h e t ő , mivel najjonkénl arn'jl kell m e g g y ő z ő d n i , hogy az i l y n e m ű m u n k á k , me
lyekkel az idő szerint r e n d e l k e z ü n k , se n e m elég teljesek, se nem elég m e g b í z h a t ó k . . . A b i z o t t s á g azl a m ó d o s í t á s t , illetőleg bőví
tést j a \ a s o l j a , liogy neesali az önállóan k i a d á s b a n megjelent művek szerzői, h a n e m a m e n n y i r e lehet, a f o l y ó i r a t o k b a n s z é t s z ó r v a talál
h a t ó értekezések s egyéb é r d e m e s míí\'ek írói is fölvéle.ssenek a névtárl'ja. K m i a t t újabl) k u t a t á s o k r a nincs szükség, c s u p á n a fel
v e e n d ő a n y a g és a szerkesztési m u n k a s z a p o r o d i k . A (i — S k ö t e t r e l c r - vez<'tt m ű t a l á n egy k ö t e t t e l löljb, de egyszersmind teljesebb lesz.
A n é v t á r k i a d á s á r a a b i z o t t s á g szintén helyesli a füzetenként való (5 íves füzeti'klien) megjelenést oly f o r m á n , hoiry az A k a d é m i a 8- r é t ű k i a d á s a i a l a k j á b a n k é t h a s á b o s lapon tínMénjék. Az életrajzi a d a t o k n a g y o b l j , a rejjerlórium, kútfők s t b . k i s e b b b e t ű v e l s z e d v e . . • A m ű á l t a l á n o s é r d e k e i n é l fogva kiadási kílltségei ne v a l a m e l y egyes osztály k ö l t s é g v e t é s é t , h a n e m az összes A k a d é m i á t t e r h e l j é k . . .
A b i z o t t s á g ezen \ é l e m é n y e az összes ülés elébi' terjesztetett- E z n o \ ' . 2S-án az T. osztály j a v a s l a t á t m i n d e n p o n t j á b a n elfogadta, és felkérte az I g a z g a t ó T a n á c s o t , h o g y a m u n k a m e g i n d í t á s á r a inar az 1S.S2. é\ i a k a d é m i a i k ö l t s é g v e t é s b e \ e g y e n fid l á z o n y o s összeget.
A m u n k a k i a d á s a fedezet h i á n y a m i a t t e l h a l a s z t a t o l t utrya"' d e én az előírt t e r v szerint, évről évre n ö v e k v ő i r o d a l m u n k a t szeiH elölt l a r l \ a , h a l a d t a m előre m u n k á m m e g í r á s á b a n .
Tlogy a m á r létező életrajzi a d a t o k a t jxinlosalíljan m e g h a t * ' r o z h a s s a m , sőt új élet lajzokat n y e r h e s s e k , ezen idő alatt .")4 OUf gyászjelentést és 2iS ÜÜO színlajjot g y ű j t ö l t e m .
1885. n o v . 17-én és 18Sti. n o v . ' 2 ü - á n ismélidten a .M. Tudóin;
A k a d é m i á h o z f o r d u l t a m niunl<ám k i a d á s a v é g e t t ; ezen utobD 19S
A MAÜYAH BIHIJOORAHA
folyamociásornhoz egy n y o m t a t o n m u l a t \ á n y - í \ < t is m e l l é k e l t e m . E k k o r az életrajzok terjedelmeseknelí (aliíltat\i'm, az<'l:at összc- v o n t a b b a n k e l l e t t íi-nom.
Az önéletrajzok g \ ű j ( é s é r e blankc It/ikal n y o m a l l a n i , és ;j220- a t k ü l d t e m s z é t ; bi-érkezclt CIICIÍL'" l-Jl-j önéletrajz. 1(1 m e g kell jegyeznem, h o g y ez önéleii'ajzok 1. Iji'küldői a liírlajxikal l í i b b n y i r e nem lielyesen idézik, és a k ö n y v e k eínieit nem az illejő eímlaiíokról írják le. E)zek r e \ íziója csak növ( li a m u n k á t ; azéri j ö \ őre n a g y o b b figyelmet és jjontossáccjl k é r n é k .
Végre az 1SS9. <jk(. 21-én b . f e i j e s z l e t l k é r \ é n y i ' m eéllioz v e z e t e t t ; a M. T m l o m . A k a d é m i a késznek nyilat koz<jt I az írói tiszteletdíjat f i z e t n i ; a z o n b a n k i a d ó r ó l én gonilosko<ijam.
A m n n k a kiadásái'a ] l o i n y á n s z k y \ ' i k i o r al.ailéniiai kíinyv- kereskedése vállalkozót i ú g y , boL'y azt esiinjsan, lelietőleg t ö m ö t t e n és olesón állítja k i .
Az első füzet 1.S90. j a n . 12-én, a kileneedik f. é \ i m á j . 21-én jelent m e g , és ezzel be \ a n fejezve az első k ö t e t , m e l y b e n összes( n
2544 életrajz f o g l a l t a l i k .
M u n k á m t a r t a l m á r ó l kell m é g egyet -mást e l m o n d a n o m . Célom : M egész h a z a i i r o d a l m a t é l e t r a j z o k b a n úgy összefoglalni, h o g y annak m i n d e n ága lehi'tőleg teljesen legyen a b b a n k é j n i s e l v e .
Aliként a h a d \ i s e l é s n é l n e m egyedül a h a d v e z é r e k nyerik m e g a c s a t á t , ú g y az i r o d a l o m b a n is mindi'n k ö z m u n k á s figyelmet erdemei a k u t a t Ti ré-széiől. Kz lebegett s z e m e m előtt m u n k á m m e g írásánál.
í^agy feladat xolt a mi'gjelent összes k ö n y x e k Íróii-<')1 élet
rajzot szereznem, \ a g y legldáljb azt megjelölníim, liogy mily állást foglaltak el a t á r s a d a l o m l i a n . ]•>. n a g y ni'liézséggel j á r t , és h o g y niennvire sikerült, ari-ól a m u n k a á t \ izsgiílásánétl m i n d e n k i meg
győződhetik.
M i u t á n s z á m o l n o m lielletf a téricl (''S i d ő s e i , összes ír(')inkat, ''• t n i n d e n k i t , aki \ a l a l i a \ a l a n n t k i n y o m a t o t t , n e m \ e h e t t e m föl n i u n k á m b a ; i g y e k e z t e m , h o g y e s u p á n o l y a n o k a t h a g y j a k el, k i k ttlint k e z d ő k , k é s ő b b e m l í t e n d ő k , \ a g y kik eddigelé m é g (egészen Jelentéktelenek; a z o n b a n a nu'ilt s z á z a d o k b ó l m é g az ilyenekei Sem mellőztem. í g y t ö r t é n t , liogy az A b e t ű b e való 1112 íróról fannak j e g y z e t e i m és csak 527-et \ e t t e m föl m u n k á m b a . .Amennyi- pen h i b á z t a m c-s itt-ott h i á n y o k m u t a t ):oznának k<")ny\iinben,
•Slyekezni fogok a z o k a t a IN'a li'l:-köf et ben hilyi'eliozni.
Az éleliajzokn:il az író életének m i n d e n fő mozzanaliit igye- Keztoni lehetőleg ö s s z e v o n t a n a d n i ; a z u t á n a hírlaJ>oi^ban, f(jlyé)-
•íatokban és e g y e b ü t t megjelent dolgozatait i d ő r e n d b e n jelezve
^6yi hogy azok k ö n n y e n fölt;;! ÍHia'éil; l e i ' \ e n e k ; az önáik'ian meg-
A DTALIZ'.irS yÍA. 1^:VPZÁZADA
j ' I n i i ! UTIUA/IIV c i n i ' ! , R/,iiii(''n n i " i l a ' i v a az 'nlŐT-cnilct, p o n l o s a n i d ' rövi'li'ii íi'l.-im, r^ i!í-?,(l m 'u'j" í ./.I''Í^''1-;I c l ! ísórlcni; a iié\ Iclfiiii!
iiu'ííjf'lcni iiiuü .;'i .a: i\r .i'!-••/,li'11 az illiMő s/.'rv.ő alií soi-iilni; ki- li'rjt'szkcíllciii a kc'/.iiai iiaii m i i - a l l !nunl;:i!<!'a is, lioiry clilipn is iiic'jköiinvítscni a Kula!i'i-t; I: iikiníiscii fölliasziuillain a ]\[. X . Múzi'iiin íí'iz lu^ ké'.ii'ai lárál ; az lilncvckrc s azok f'ölfcjtósr'i'c, sőt az önánóaii in •L^JCI'UI a:'(''LÓp('ki(' s azok ki'szílőji-Tc is kilcrjcsz- k e d t c m .
M i u t á n 1)5 ék"(rajzot és a m u n k á k teljes címét n e m a d l i a l l n i n , m i n d e z t a r e p e r l ó r i u m m a l iiryekezlíMn p ó t o l n i ; cnni'k sejzítsi'j'ével az illető életrajzot ki-ki maija if^en k ö n n y e n k i b ő \ í l l i e ( i .
Az cllérő életrajzi a d a t o k n á l ki'ilikával j á r t a m cl, és lelietőleg a megbízhaté)bbakat foííadlatn el.
Midőn ezen m u n k á i n á l a n a g y k ö z ö n s é g figyelmébe és p á r t fogásába a j á n l o m , fölkérem e g y ú K a l (. oh'asfiimat, h o g y a család
j u k h o z v a g y ismerellvörükhöz lartozé) íréiknak, k ü l ö n ö s e n a m á r e l h o l t a k n a k , kikről i r o d a l m u n l ; megfeledkezett v a g y k i k n e k élet
rajza nehezen lujzzáférlielő, szí\"eskedjcnek n e k e m életrajzi ada
t o k k a l szolgálni s az edilig megjclenh'kliez p ó t l é k o k a t a d n i . E l s ő s o r b a n köszönetet kell m o n d a n o m a M. T u d o m . A k a d é m i á n a k , mely áldozat kés/.ségé\'el li'lielő\-é l e t t e a m u n k a megjelenését;
a z u t á n az (ígves>knek, kik m u n k á m h o z h o z z á j á r u l l a k , s k i k n e k neveit a z i l l e l ő életrajzoknál f ö l e m l í t e t t e m ; végre tiszlell b a r á t o m n a k , dr. Hfánrich ( i u s z l i h . ' " eiívelemi t a n á r n a k , kii a M. T u d . A k a d é m i a m u n k á m f í i l ü h i z s g á l á s á v a ! bízol t mee-, és ki önzetlen l ) u z g a l m á \ a l \al('jljan n a g y segílségenire \-olt mini! a k é z i r a t n a k , m i n d a kiszi'dell í\-cknck i'e\-íziójánál.
A szötrgközh's alajija: Sziiinyri József: Magyar írók élete éa miitilcái- Bp. 1S91. Ili—Vili. 7.
1. Szinntiei Jázxef. í'l. (1M30-UI13) - biblinpráfus, iroflalomtnrtónész.
az MTA taííja. Az l'^í^yctenii Könyvtár, majd az Országos ÍSzéchenyi Könyvtár könyvtárosa, az OSZK Hirlajitárának megszervezője.
A magyar írók élete és muiik:\i cíini'i mi'i\'i''n kí\'LÍl m;'isik Icgjelento- soVjb iriunkiija a Hazai és külföldi fiilyúiratnk magyar tudományoa repertóriuma (1S74— bS.S,5).
2. lióiner Flórín — 1. a 14. szemelvény ;i. jepyzetét.
3. Told;/ Frretír — 1. n 13. szemelvény 1. jegyzetét.
4. Fraknói l'iímos — 1. a 4(1. szemelvény IS. jepyzetét.
5. Fir/i/elő — Abafi (Aipner) Lajos irodalomtörténeti folyóirata, lS7fi — IKSy között Pesten jelent mei;.
6. Iltizánk — törtiMiehni közlöny. Aifírier Lajos szerkcszté.sében l'esten jelent meg 1SS4— LSSÜ líözött. .Szinnyei •l'ürié.-u'ti reiXTtúrium cínicn közli benne adatait.
200
KÖZ- ÉS M A G . Í N K Ü N V V T Á H A I N ' K
7. Knpn'nm/ I.lírán (1714—17S5) — jezsuita törlénósz. Gyűjteménye az Egyetemi Könyvt/irljan található.
8. Jankovirli Miklós ( 1 7 7 3 - 1K4IÍ) — műgyűjtő, történész, bibliográfus.
Nagy értékű l^önyvtj'irát lS4ti-ban a Széchényi K ö n y v t á r vette meg.
9. Mátray Gnhor — 1. a 12. szi>melvény 3. jegyzetét.
10. HeóirirJi (ht.iztáv {^'^i^>— \\yl2) — irodalomtörténész, egyetemi tanár.
D) KÖNYVTÁRAK A KAPITALIZMUS VISZONYAI KÖZÖTT
Köz- és magánkönyvtáraink az első országos felmérés tükrében
4!)
C Y Ö K í í Y A L A D Á R '
M A ( ; Y A K O R S Z Á G K Ö Z - É S ; \ [ A r ; Á \ K Ö N Y V T Á R A I 1 S 8 ö - H !•: N
(Készlet)
A iiui^'vur tárBailalomban m é g n a g y o n kevéssé gyölíorezott lleg az u t u d a t , h o g y a k í w i y v t á r a k n e m egys/.ei-űen szellemi él
vezetet nyi'ijté) á r u k raklúi'ai s g y ű j t e m é n y e i , h a n e m \aléiságos nevelő eszközök, m e l y e k n e k g y ű j t é s e , berendezése s kezelése lern tisztán a véletlen dolga, s n e m c s a k á l t a l á n o s rendezési elvek- wl van függősé té\'e, h a n e m a m e l y e k eszményi céloknak szolgál
l a k s így a g y ű j t é s , b e r e n d e z é s s kezelés a különljöző célok szei'int
•nódüsíiandó'.
K o n y v l á r a i n k i s m e r t e t é s é n é l n e m egy e k l a t á n s pélilát lát- 'UnJt (IX ily kezdetleges felfogásméxlot tanúsíté) eljárásréil. lOmlítet- tunk társvilalot, egyletet s s z a k k ö r ö k e t , m e l y e k c s a k n e m k i z á r ó l a g
*^epii-(„j(j],|,i m ű s c i i e l g y ű j l ö l l e k össze, u t a l l u n k a n a g y k ö n y \ -
*i'aknál azolc csekély l i a s z n á l a l á r a , k i m i i l a t d i k , li()g>- az ecyliiízi
•'^nvNlárak n a g y o b b része tisztem \ é l e l l e n ü l gyíílt s r e n d e z e t l e n Könyvekből áll, sőt l á t t u k azi is, liogy iiéliiiny szakiskolát k i \ é v e ,
®6 a t a n i n t é z e t i k ö n y v i á r a k zciméni'l is i n k á b b csak a r r a t e k i n - '^''Pk, liogy m i n é l t ö b b köny\" g y ű l j ö n össze, d e a k ö n y v t á r t a r -
^Uíia n a g y r é s z t esetlegességektől függ, s a l e g t ö b b liclyen m é g a eletlenül összegyűlt kincsek is lioll tőkét k é p e z n e k a t a n u l ó - JUségra n é z v e . V a l ó b a n n e m leliel e l h a l l g a t n t m k , liogy é p p e n a
mi
A DL'ALIZMUS FÉL ÉV?zAZADA
számra s olykor még a boltailaloniiu m-/.\x- is legl)t>cKogfbb könyv
táraink legnagyobb része egyszerű künyvraklár, s bizony, kelleté
nél nagyol)/j az oly köny\tárak száma, melyek jelenleg alig hasz
nálhatók.
De nemcsak a gyakorlat, maga az elmélet is tanúbizonysága primitív állapotainknak. Egyetlen szakfolyóiratunk, a Magyar Könyvszemle- nem kevesebb, mint 1 íz terjedelmes évfolyamának körülbelül háromnegyed részét irodalomtörténeti s könyvészeti ritkaságok ismertetésére fordította, s így, magasabb látókör hiá
nyában, nem vezető és tanáesadé), csak szolgája aimak az uralkodó divatnak, mely különösen Szabó Károly nagy művénél^ megjelenése óta a hazai gyűjtők fő törekvésének irányt adott. Xem akarjuk a félreértésl. A hungarieák [magyar Nonatkozású kiadványok]
gyűjtése kétségkívül a legfontosabb köny\-gyűjlések közé tartozik, s a magyar irodalomtörténet bú\árlása különösen nagy hálával fog tartozni mindenkor a jelen divatnak; egj-enesen hiba is volna, ha egy könyvészeti szemle nemcsak e fontos s határozottan körébe tartozó, de bármely más köni,\ eszeli áramlatot is nem igyekeznék kellően pártolni, lliba azonban az egyoldalúság, s különösen hiba akkor, midőn az elvégre is esak egy alsóbbi'cndii tevékenységet, a ritkaságok gyűjtéséi kuli i\álja. S e hibái)a esett a Magyar Könyv
szemle. A régil)b évfolyamokban még akadt itt-ott egy-egy tanul
mány a könyvtárak Ijerendezéséről s kezeléséiől is, de oly fontos kérdésiekről, minők a eéihilajegyzékek helyes elkészítése, a könyv
tárnokok kéjjzése, a könyvtári helyiségik berendezése, a kisebb nyomlulványok l<ezelése, az oK-asóleriiii-k minél használhatóbbá tétele stb., csak elvét\e találunk egyes részben nagyon felületes megjegyzésekel, s ez a szalifolyóiral a tíz é\- alatt egyetlenegj'szer Bcm talált alkalmai s helyet, hogy hathatósabban felszólaljon a nagy fontosságú nyih'ános könyvtárak érdekében, a\agy figyel
messé téve olvasóit a különféle könyvtái'ak önálló) feladataira, azok különböző gyíijtésmódját s kezelését vitára bocsátotta volna. A Magyar Könyvszemle hosszú ])ályafulása alatt Mátyás királVi Vitéz János^ s még egypár más középkori k ö n y \ t á r emlékein kívül esak elvétve közölt magyar könyvtárak történetérc vonat
kozó adatokai, a külföldi nagy kíinyvtárak ismerletésénél általában megelégedeti azok magyar eredetű vagy mag\ ar \-onatkozasU darabjainak felsorolásával, ami kélségkívül szintén hasznos dologi de nem karolta fel eléggé a feladatához közelebb álló dolgokat, hogy ti. e nagy külföldi könyvtárak belső berendezését a hazaiak
kal összehasonlítsa, s még kevésbé emelkedett fel ama magas
latra, hogy példákban s kritikai szigorral mutassa meg a magy*' könyvgyűjtőknek, hogyan kell a könyveket öntudatosan s mag^'
2Vi
KÍ'Z- É3 MAGÁNKÖNYVTÁRAINK
sabb célt tűzve ki, gyűjteni, s a meglevő gyűjteményeket ki
egészíteni. A folyóirat évről é\Te közölt egy-egy szakirodalmunk
ban kélségl<í\i'il legljecsesebb könyvészeti jegyzéket, de csaknem teljesen ellianyagoHa a könyvészeli ii'odalom termékeinek bírá
latát, nem adott irányi a könyviizlelnek, sőt jóformán nem is figyelt reá, s nem támogat la a tanférfiakat, az olvasóköröket s más könyvgyűjtő lest öleteket tanácsaival. Egyszó\al a Magyar Könyvszemle is tűlnyomólag még csak könyvek raktárainak nézi a könyvtárakat, s a könyvgyűjtés s könyvtárfejlesztés megítélésé
ben irodalomlörléneli, de nem kíinyvészeti eszmiík vezérlik.
Könyvészetünlinek e mcjsl vázolt állapota mindamellett nagy haladás a közelini'illlioz képest is. Hiszen nem oly régi dolog az, hogy ní'niesak a könyslárak, de a magánosok gyűjteménye is csaknem egészen véletlenül összehalmozódott darabok \ollak, melyekel a könyvek nagysága vagy vastagsága szerint állítottak sorrendbe, s gyakorlatilag egészen hasznavehetetlen l)eszcrzési lajstrom voll egyes búvárok (ímlékezetén liíviil az egyedüli lanáes- adc)ja azoknak n kö/,\élen)ény állal kigi'myoll köny\inolyoknak, kik nem ismereteik öntiulalos gyarapítása végett, mert hiszen erre
a rendezetlen s hiányos k ö n y \ l á r nem nyt'ijlott támaszt, de ösztön
szerűleg s megszoki'isból szerelték a könyvekel. Xem oly régi dolog, hogy a könyvészet Indománya egyszerű irodalomtör
téneti nomenelalnra [névjegyzék] vtAí, a könyvtárnokság gya
korlati mest(>rség, melyei eyy kis pedanlériával minden írni S olvasni liidó ehégezhel, s miiiőn a eédulajegyz('kel, a modern köny\iárak berendezéseinek s fejleszlésénidi ez elenfredheletlen fel
tételéi felesleges snagNon fáradságos lomnak lurtolták, s midőn nem erezték még azi, hogy a legbecsesebb liöny\lárak is külön olvasó- Szoba nélkül töl)bé-ke\ésbé holt k i n c s e k . . .
A köny\"tárak alaj)ítása s köny\"ek beszerzése tekintetében tehát a jelen kor az, mi'l\- .•> hazai köznn'i\elődés általános fellen
dülésének is nx'gfelelően, a legiíibb érzékel s áldozatkészséget ta
núsít jji, mely sokkal iiagvobb s mindenekfelel I sokkal általánosabb, l^iiiil a múlt század második felében uralkodott s már fentebb tenierleleU könyvgyűjtési hajlam. Mindamellett kénytelenek
^"ftgyunk elismerni, hogy e tekintetben több mű\ell nemzettel Szemben — még csekély számtinkal Ickintelbe \éve is — nagy
•latrányban \agyiink, s az a \ á d , hogy a magyar mi'ívelt közönség
*öny\\ásárlásokra nem áldoz elegei, bár ti'ílzott, de nem egészen
*'aplalan. . . Kimnlfilásimkban az összes könyvtárakra 1884-ben 'Ordít,jt( összeg 451 lüö forinllal, a magyar mt'ivek \ásárlására fordított összeg pedig 101 020 forinttal szi'repel. Kern akarunk
^zehasonlításokat tenni, liiszen elég volna utalnunk arra, hogy 203
A E U A L I Z S I U S I K I . É V S Z Á Z A I l A
87, egy B i i l i s h inú/.cum é \ i kiailásti s u Xewberi'v Uönyvtái"' lőké- jéiiek k a m u i j a fcKilniúlja ez eg('-sz országra szóló s a m a g á n o s u k Isiadásait is felölelő összegelief; elég vtjliia felhczmiiik a z l , liügy T e x a s b a n 1874-Ijen, m i d ő n m é g félig v a d o n lei-Qlel voll, m a g a az állam 273 iSGl dollárt k ö l l ö t l k ö n y \ i á i ' u k r a , s m a az Kgyesült Á l l a m o k h a l ó s á g a i évi'nként m i n t e g y 15 millió dollárl f o r d í t a n a k k ö n y v t á r a k r a , b á r sehol si'm oly n a g y a l i u s a d a l n i i t e \ ' é k e n y s é g 8 á l d o z a t k é s z s é g ; n e m a k a r u n k összehasonlításokat l e n n i , kész
séggel elismerjük azt is, h o g y k i m u t a t á s u n k e t e k i n t e t b e n is h i á n y o s , s a való a d a t o k bizonnyal jeli.'iilé'kenyen k e d v e z ő b b e k ; m i m l a m e l l e t t oly o r s z á g b a n , melynek é\ i i'illumi költségvetésű a
!jOO milliói m e g h a l a i l j a , s k ü l k e r e s k e d e l m i forgalma a másfél milliárilol megközelíti, ily fontos kuKui'ális eszkcizre k i a d o t t összeg a r á n y l a g csi^kély, n a g y o n c s e k é l y ! . . .
T ö b b m á s t é n y e z ő n kívül különíisen n a g y héUrányiuik n e k ü n k e t e k i n t e t b e n , hogy a m ű v e l i t á r s a d a l o m najívoljb s bizonyos t e k i n t e t b e n fogékonyablj felei'észe, a nők, a l^önytárak l e g n a g y o b b részétől c s a k n e m teljesen el v a n n a k z á r v a , .\ n g l i a s az E g y e s ü l t Államok n a g y k ö n y v t á r a i n a k olvas()l é r m e i b e n na])r()l na])]-a egy
m á s mellett t a n u l m á n y o z n a k a ÍV-rfiak és nők, s számos élénk megfigyelőtehet.séggel bíró k u l t ú r h i s l o r i k u s ismi'rte fel m á r a k ö z k ö n y v t á r a k e n e m i különbségekel n e m t e k i n t ő kezelésének j e l e n t é k e n y h a t á s á t az erkölcsök szelídülésére; n á l u n k a közvéle
m é n y b e n ui'alkodó k ö z é p k o r i a s előítcHet, mely a kíizéposztálv mi'ivell hölgyeit (M'kölesi ö n á l l ó s á g á n a k megvédéséi'e m é g m i n d i g kéjjtelennek t a r t j a , s t á r s a d a l m i kiskorúséitíot kényszerít r e á j u k , n á l u n k ez az előítéli;t, t ö b b s z ö r ö s kísérletek d a c á r a , ínég a z t seni e n g e d t e m e g v a l ó s u l n i , liogy a nők szilinára k ü l ö n k a s z i n ó k v a g y a k ö n y l á r a k b a n s in'rlapolvasé) helyiségekl)en k ü l ö n s z o b á k legye
nek, s még messze v a n az az iilő, m i d ő n k o m o l y a n gondolkoz
h a t u n k arról, amit az l^gyesüll ÁUamokljan méír .sok h e l y e n si
kerrel s á l t a l á n o s elismerés melleit v a l ó s í t o t t á l ; meg, h o g y ti. a k ö n y v t á r a k lisztjei . . . f'őké])i) nők legyenek, s így a jelen let- k ü z d e l e m folyléin folyvjisl n ö v e k v ő szi'unmal szajjorodé), esaUui- t a l a n , míívelt nők s z á m á r a ú j . (eljesi'ii hozzájuk illő keresetag biztosíttassi'k. Közoktatiisü^Tviink s h u m a n i s z l i k u s törekvéseink e g y a r á n t élő lam'isátrlélelei, n u n n v iie felli iidül a k ö z ü g y , ahol képesek v a g y u n k a női mimkiit s női t a p i n t a l o t segéilül m e g n y e r n i , s m i n d a m e l l e t t a leiiyűtíöző előíléleli'k n á l u n k m é g a k u t a t á s 3 ö n m ű v e l ő d é s lehetőségét is m e g n e h e z í l i k n e k i k .
A k ö n y v t á r a k széuiiának sza[)orodásával s külső g\ a r a p o d a s a - val mindariiellel I ariinylag m e g l e h e l ü n k eh^gedve. Aí a l é n y , W ' ' f e n t e b b k i m u t a t t ü n k , hogy a m a g y a r o r s z á g i k ö n y v t á r a k ala]5Ít"S*
204
KÖZ- ÉS MAGÁNKÖNYVTÁRAINK
S g y a r a p í l á s a a niúll század ótii fokiizoK aT'ányokban liahul előre, elég bizfosílék a szdil) jihői-e, iniilőn ez az eldrelíirő n(>iiizel n e m lesz Illái' k é n y t e l e n lölilié a pzázarlok imilasztásail jKiUjlni s a n y a g i és szellemi céljainak k ö z v e t l e n e b b e l ő m o z d í t á s á r a n a g y o b b g o n d o t 8 t ö b b költségei f o i d í t l i a t . K e v é s b é b i z t a t ó a jelen belyzet, ha a k ö n y v t á r a k k ü l s ő kíirüliiiényeirő! azok briiső éleléi'e s g y a k o r l a t i jelen tősc'gére fordítjuk figyeliniinket.
N e m egy helyen, de j ó f o r m á n az összes k í i z k ö n y v t á r a k cso])orl - jaihoz írl bexczetéseklien s z á m o s lényeges h i á n y t s h i b á t e m e l t ü n k ki. NyiKiiiios k ö n y \ ' t á r a i n k n a g y részében (valóságos lueiis a n o n lucendo ffonálisi'm]!) nineseiiek oIvas<')ti>rmek, a l e g t ö b b h a t ó s á g i k ö n y v t á r i n e m g y a r a p í t j a s n e m gondozza rendszer<'seii senki, az egyházi, sőt részben méíjr a n a g v o b b iskolai k ö n y v t á r a k is h a s z n á l a t lanul hexi'iiii'l , a kaszinói s líölesönköny\léirak \ égre egészen t e r v szerűtlenül, letr(öbi) e s e t b e n a köznn'ívelödi's, j ó ízlés, sőt az erkölcs k á r á r a g y a r a p í t t a t n a k . Most, midőn az íisszes k ö n y v t á r a k felett t a r t u n k e l e k i n t e t l i e n szemlét, e n a g y fontosságú h i b á k h o z és h i á n y o k h o z mi'i,' eL'yel, azok kúl f o r r á s á t kell hozzá a d n u n k : a k<jntirtiirki!-rli\'i niUmik enni: trudirionália ineKtiirséil, m e l y é p p e n ezért nein nyi'ijt tekintélyt a k(inyvtárnf)koknak m i n t i l y e n e k n e k , s nem i'i-ősíti a v á g y a t a kíinyx-tárak kincseinek k i a k n á z á s á r a .
Teljes(ui l e h e t e t l e n s e^ry ily m ű b e n h e l y t e l e n is v o l n a m i n d e n egyes kérdiVsi'e kilei-jeszkednüiik, k ü l ö n b e n valóili b i b l i o t e k o n ó m i á t [ k ö n y \ - t á r t a n t ] kellene k ö z ö l n ü n k , de e g y p á r l e g f o n t o s a b b k é r d é s r ő l a k i i n u t a f á s a i n k l i a n közöli a d a t o k ala[)ján li'hetetlen h a l l g a t n u n k .
Mindeni'ki'lőtl fel kiOl e m h ' l e n ü n k d köni/rtánioko/c kppcíítéiict.
T u d v a l e v ő dolou, h o g y iiiílunk ilyesmiről szó sincs. A l e g u t ó b b i időkig n a g \ ( ) b b k ö z k ö n y \ tiirainkniil e helyet é r d e m e s t u d ó s o k , a m a g á n k ö n y v t á r a k n i i l jiedig a nevelök töltői lék be, jelenleg m á r
•tt-olt t e k i n t e t t e l v a n n a k a r r a is, hogy az illetők n é m i kis g y a k o r - 'atof szer(>zzenek a f ő \ á r o s i n a g y k ö n y \ t á r a k b a n , <le arréil, h o g y , miként főké[)]) .Angliában egészen renilszeri-sen t ö r t é n i k , a k ö n y v tártisztek rendszeres széibeli, írásbeli \ i z s g á k a t t e g y e n e k 1<', n á l u n k
^zó sincs. A mű\'elt külföldön iiulr á l t a l á b a n v a n n a k k ö n y \ t á r - l o k o k egyletei, sőt az.American L i b r a r y .Association ISSIl. j ú l i u s b a n MiKvaukeeban t a r l o t t ülésén lé])ésekel t e l l e k egy n e m z e t k ö z i Szövetkezel létesítésére, m e l y n e k k ü l ö n ö s e n a k a t a l ó g o k szerkesz- Wísére, a d n | ) l u m o k kicserélésén' s m/is g y a k o r l a t i tái-gyakra néz\'e '6"ii iiiiLTy fonlossáua li'ime. .Az olasz e g y e t e m e k e n s m é g m á s
"clyeii is külíin s z c i n l n i u i u m o k vaízy t a n f o l y a m o k \-annak k ö n y v - tárnoliok s z á m á r a , sőt iiu'"j az c li'i'i'ii sem kiváló S j j a n y o l o r s z á g b a n
* k o r m á n y é'\-enként külön j u l a l m a k a t hirdet k ö z ö t t ü k bibliog- ''áfiai pályal;(-rdi''sekre, s miír a florenci s l a l i s z t i k a i k o n g r e s s z u s
205
A DUALIZMUS FÉL ÉVSZÁZADA
bibliográfiai (anácts alkotlísát l á t t a s z ü k s é g e s n e k . Az olasz k o r m á n y t(>rj(Hlelines s z a b á l y r e m l i l e t Ijen á l l a p í t o t t a m e g az állami s m á s k ö z k ö n y v t á r a k s z e m é l y z e t é n e k v i s z o n y a i t , n á l u n k alig e g y p á r t u c a t r a m e g y azok s z á m a , kik n e m n i e l l é k n u i n k a g y a n á n t , h a n e m h i v a t á s s z e r ű e n foglalkoznál^ k ö n y v i á r a k b a n , s ])eilig m i n d e n k o r f ő k é p p ezek k ö z ü l kell k i k e r ü l n i e a z o k n a k a férfial;nak, kik a k ö n y v t á r i ü g y e k k e l elméletileg is f o g l a l k o z z a n a k .
A k ö n y v l á r n o k ü k ily p r i m i t í v szakképességu m a g á t ó l éi-l- h e t ő v é teszi, h o g y a l e g t ö b b m a g y a r o r s z á g i k ö n y v t á r n o k h o m á lyos sejtelemmel is alig bír f e l a d a t á n a k fontosságáréjl. J ó f o r m á n csak főiskolai s z a k k í i i i y v t á r a i n k vezetői kéjjesek a k í i n y v l á r a k a t t e r v s z e r ű e n s eí'ljaikn.ak megfelelőleg g y a i a p í l a n i , s ők is i n k á b b osak a z é r t , mert itt a szakluil<'is s a k ö n v v l é u n o k f a l a d a t a közel r o k o n . Pedig a kiinijrtárdk- ti:ri:s:.trű (ji/n>-(i/jil<ina, alig szükséges i n d o k o l n u n k , a k ö n y v t á r n o k legfontosabb feladata, i r o d a l m i segédeszközeink e t e k i n t e t b e n elég fejli'ltek. K v e n k é n t h a s z n á l h a t ó bilíliográfiai jegyzékek jelenm-k nveg, Szinnyei r e p e r l ó i i u m u i ' ' s k ö n y v é s z e t i s i r o d a l o m t ö r l é n e i i közlönyeink is n y ú j t a n a k t á m o g a t á s t , nagyol)!) baj az, k ü l ö n ö s e n a szűkebi) léukörű kaszinók s kisebb k ö z k ö n y v t á r a k kezelőire nézve, hogy a v á l o g a t o t t köny
v e k r ő l bíi'álatilag készült jegyzél;ek n e m a d a t n a k ki. A külföldi i r o d a l o m r a n(''zve m i n d e n n a g y o b b könyv liiiban van m á r e g y p á r tájékoztaté) enciklopédia, lexikon s i r o d a l o m t ö r l é n i ' l , a k ö n y v é szeti folyóiratokon s n a g y k ö n y v t á r a k n y o m t a t o t t jegyzékein k í v ü l speciális m ű v e k is n a g y s z á m m a l v a n n a k , így WoUer 32 000 n e v e t m a g á b a n foglak) ijiiii-^i jegyzéke az ín')i álnevekről^. S mind- enn(!k d u e á r a m é g a fővárosi n a g y könv \ t á r a k b a n is azt tapasz
t a l j u k , h o g y a k ö n y v b e s z e r z é s egészen ter\- n é l k ü l , főké])p a szál
lító k ö n y v k e r e s k e d ő cégek á l t a l a l k o t o t t véletlentől függ, három l e g n a g y o b b k ö n y v t á r u n k b a n " sok d r á g a s egy p é l d á n y b a n elég
séges g y ű j t e m é n y e s mi'í m i n d e n ü t i m e g v a n s m á s standanlnn'ivek sehol, egyik sem r e s p e k t á l j a a nnisik t ö r e k v é s é t , s — t a l á n az egy t e r m é s z e t t u d o m á n y i társulat kíJnyvtéirának kivételével - sehol sem bíráltatnal-i szigorúan a m e g r e n d e l é s e k .
. . .Mind e h i á n y o k mellett is m á r f e n t e b b ö r ö m m e l e m e l h e t t ü k ki az iskolai s egves s z a k k ö n y v t á r a k j e l e n t é k e n y fokú fejlődését.
A k ö n y v t á r a k n a k az a esoi)ortju, m e l y e t ticlunniiii/os jellegűnek lehet nevezni, .Magyarországon s e m áll n a g y o n liát\il. Sőt bizonyos fokig h a s o n l ó dicsérettel kell szólanunk a X ' i n z e l i M ú z e u m nagy k ö n y v t á r á r ó l is, m e l y b u z g a l o m m a l igyi'kszik megvalósítani * nemzeti jellegv n a g y k ö n y v t á r eszméjét, béir n e m hallgathatjU'' el, hogy a k ö t e l e s p é l d á n y o k megsürgetéséni-l n a g y o b b pedánBSOg v o l n a szükséges. Az oly fontos ?if7)ie,'s k ö n y v t á r a k , m i k é n t a z t i*^"
206
Köz- ÉS MAGÁNKÖJNYVTXRAINK
b ő v e b b e n fejtegoítük, a kezdetlegesség f(;kán t ú l l i a l a c h a k , s fej- lódésük b i z t o s í f o t t n a k látszik, különösen h a az o K a s ó s z o b á k be
rendezése az ily k ö n y v t á r u k n á l is j o b b a n eltei-jc(l. L e g b á t r a b b állunk a gyakorluti irányú [szak] k ö n y v t á r a k t e k i n t e l é b e n . Az u d v a r i k ö n y v t á r , m e l y m á s o r s z á g o k b a n a g y a k o r l a t i i r á n y ú k ö n y v t á r a k élén áll, é p p e n v'igy, mint az e g y e t e m i a t u d o m á n y o s i r á n y ú a k n a k , s a j á t s á g o s közjogi v i s z o n y a i n k n á l fogva n á l u n k n e m létesült. D e n e m létesültek elenyésző csekély kivétellel, m i n t a n n a k helyén k i m u t a t t u k , a h i v a t a l o s k ö n y v t á r a k s e m . S m é g n a g y o b b sajnálattal kell felemlítenünk a t e e h n i k a i jellegű g y a k o r l a t i k ö n y v tárak c s a k n e m teljes h i á n \ á t . S z á z a k r a m e n ő mczógazflasági s iparegyesüleleink n a g y o b b r é s z t épjien n e m g y ű j t e n e k k ö n y v e k e t , részben jjeilig t ú l n y o m ó l a g szépii-odalmi m ű v e k e t , n a g y g y á r a i n k melleit sehol sincs olvaséiszfjba és k i i n x v t á r , az i])arossegé<lek s munkásképző egyesük^lek alig g o n d o l n a k reá, s az i p a r k a m a r á k , Helyek k ö z ö t t külíinösen a w ü i l t e m b e i g i e k ol,\- á l d á s o s á n tufljiík 1 k ö n y v t á r a k a t felhasználni, n á l u n k a szakismei-i-l ily m ó d o n erjeszté-sének szükségét s e m érzik. IMancheslei' nyiK'ános k ö n y \ -
;áraiban l e g g y a k r a b b a n használt k ö n y v e k — a t a l á l m á n y o k le- rá-sai. Hei'linben, hol k ü l ö n s á r o s i hat(xsági b i z o t t s á g kezeli a n é p - : ö n y v l á r a k a l , a t e c h n i k a i ismeretek élősz()val s folyóiratok \-agy :Önyvek á l l a l terjesztése az előírt fő eél, a K e n s i n g l o n m ú z e u m 'Jjeli ó r á k b a n is n y i t v a t a r t j a k ö n y v t á r á t a n a p p a l elfoglalt g y á r - DUnkások é r d e k é b e n ; M a g y a r o r s z i í g b a n , m é g a n a g y o b b \'árosok- '*n is, a valódi k é z m ű v e s előtt tíMiyleg b e z á r l a k a k ö n y v t á r a k 'Jtoi, (le h a m e g n \ í l n á n a k is, alig-alig a k a d n a ott \ a l a i n i, amil
*Sználhaln:inak, oly segédeszköz, mi'ly a s o k a t emlegch^tl fcglödés lobbrevilelél valijban e s z k ö z ö l h e t n é . . .
' >iBfcgkü:léa alapja: Gyürgxi Aladár: Magyarország köz- cs nmgánkönyv-
"^( ISSi-bcn. Bp. ISSn. 564—574. l.
• ^í'örr/i/ A/arlár (fS44— 190(1) — író, újságíró, müvelődi''si)i)litikii.s, az Országos •Statisztikai Hivatal tisztviselője, a .Múzeumok és Könyv
tarak Or.szí'igo.í Tanáo.sánnk íVs FőfelüKyelő.ségének első főelőadója.
•Külföldi timulmányai idején kapcsolatba ki'rült a munk.isniozgalom-
•Wil. -V in.ir.\izrn',LS első hazai isnuTtetöi közé tartozik. A közművelt
ség eini-lései ér<li?k(''beii fontosnak tartolta a közoktatiis i's a könyv-
*'}'"ÚK.y fi'jli'sztését, különösen a közniüv.-lödési köiiyvt.árak létesíté-
?"(•; --í .Statisztikai Hivatal inegl)iziisiil)úl készített felmérése az első, wljesség igényével készült bes/.;imoló a magyar könyvtárak helyze-
*®''ől, s mint ilyen, értékes fornis a XI.K. .századi magyar művelődés-
!. I ^ ^ ' ^ y v t á r t ö r t é n e t tanulmi'uiyozásiUioz.
f~^!/f''' Könyvszemle — a magyar Icönj'v- é'S könyvtiiriigy nagy Pülti'i, ma is élő folj'óirnta. ISVli óta ji'leuik meg, líleinte az Országo.s
*>zoehényi K ö n y v t á r kiadásál)an. 193(i- 193.S és 1 9 4 5 - 1954 között 20:
A BUALIZMUS I ÉL ÉVSZÁZADA
szünetelt. Szurkesztői voltak: Fraknói Vilmos, Tsontosi .Ts'inos, Schön- herr (Jyula, Cíulyás Pál. Kollányi Kerenc, Kőhalmi Brln.
3. Vitéz játio.t (140K— 1472) iiaKV műví^ltsr^ni humanista főpap, eszter
gomi (írsük. Mátyás király nevelője, majd kancell:irja. A tudományok és művészelek bőkezii pártl'ogója volt. I'^irópai hírű könyvtárának értékes kódoxállománya szétszóródott, nagyolibrészt külföldre ke
rült.
4. New'ierrii kmr/iiár — Dél-Karolina állam (US.A) székhelyének könyv
tára.
,5. Hazai és külí'öldi folyóiratok magyar tudoniiinyos repertóriuma.
I. osztály. Történelem é.s annak segédtudományai. 1. köt.: Hazai folyóiratok, évkönyvek, naptárak és iskolai é-rtesítvények repertó
riumai, 177.S- 1.S73. 2. köt.: Hírlapok, 1 7 : í l - ISSd; I. rész, II. osz
tály. Termész(;ttudomány és matematika. 1. köt.: Hazai folyóiratok, évkönyvek és iskolai értesitvénvek repertóriuma. 177H— 1S74. Bp.
1874-18X5. - ISCI és 1894 között a Vasárnai)i VjsAp közölte foly
tatásokban a X I X . sz:izadi magyar sajtó bil)liográfiáját Szinnyei összeállításában.
6. Weller, Kmil: Lexicon i)se\idonymorum. Wörterbueh der Pseudony- men aller Zeiter und Völker. Regensliurg. 185fiés 188(5.
7. Három legnagyobb könyvtárunk a Széchényi, az Egyetemi Könyv
tár, és az Akaíiémiai Könyvtár. Kötvös miniszter.sége alatt történtek kísérletek nu'iködésük összeliangoliVsára és országos nagykönyvtar létrehozására. L. az 50. szemelvényt.
Tudományos nagykönyviáraink
50
S Z Á S Z K Á K O L Y '
K Ö Z K ü X Y V T Á R A I K K S A Z E G Y O R S Z Á G O S K Ö K ' i ' V T Á K
Pest, 1871 I
.•\ jelenleg f o l y a m a t b a n l c \ ő országos k ö l l s c g v e l é s i tárgya' s o k n á l ismételve utasít tatot I a k o r m á n y , h o g y a jövő évi küU'«-'6
\ e t ú s előterjesztését megelőzőleg részleti'S j a v a s l a t o t terjesszeii'"
az i r á n t , m i k é p p leluaiie az egyes m i n i s z t e r e k á l l a l a könvvtnr*
g y a r a p í t á s á r a igényije veimi szokott összegeket c/// ors-iíi/c-i k(i»!l túr létesítésére fordítani i'igy, hogy emellett m i n d az egyes niin'^
t é r i u m o k szükséglelc^inek elég tétessék, IIIÍIKI n kö-ünacg " - J^j, létrejött /cijiij/vtííntdk hrisziiííl vdn.^nr; - s a lieszei-zendö kön> ^
— a If'tesífoulő ür.száijiis k-öiii/ctdr első alapját ]vé])ezliessék. „ E l i a t á r o z a l , mely most esak megi'íjít t á t i k , m e r t m á r a " '
208
