Gl
T O L D Y F E K E N C J A V A S L A T A A l ' E 8 T I V Á R O S I K Ö Z K Ö N Y V T Á R L É T E S Í T É S É R E
1868 január vagy február (Részlet)
. . . M i d ő n a T a n ü g y i B i z o t t s á g a T e k i n t e t e s K ö z g y ű l é s azOD k é r d é s é r e : „Mi t ö r t é n j é k a k ö z v á d l ó l ó l a h a t ó s á g h o z visszaéi'keZ n y o m t a t v á n y o k k a l ? " — v é l e m é n y é t e l ő t e r j e s z t e n é : a T e k i n t e t ^ T a n á c s a u g u s z t u s 27-i végzése f o l y t á n ú g y h i t t e , h o g y elébb a vft"
236
ELGONDOLÁSOK A FÖVÍROSI KÖNYVTÁRRÓL
isi Frank-könyvtár^ mikénti felállítása és kezelése iránt leszen cél-:erű nyilatkoznia, inert e kérdés a hivatalos példányok kérdését
magában foglalja.
Kérdést nem szenved, hogy egy városi könyvtár felállítása irosunknak nemcsak díszére, hanem a városi lakosság szollemi lűveltsége, közvetve pedig annak anyagi jóléte előmozdítására
szolgálna.
E kettős célnak pedig ligy felelne meg egy városi könyvtár, a: 1. az új irodalomnak, s főleg az angol, francia, német és inagyar 'odalomnak, történeti és földrajzi, utazási és természettudományi
más tudományos, de népszerű, valamint költői és széptani jeles lunkáit (az angol és franciákat fordításban is), továbbá a szüksé-es nyelvkönyvekel, szótárakat és enciklopédiái felütő mimkákat lagában foglalná; 2. ha a kereskedelem, gyári, kézinűves és mű-észi ipar szakai, kézikönyvek, egyediratok (monográfiák), felütő aunkák és folyóiratokban minél gazdagabban képviselve volnának.
így szabva meg a városi könyvtár körét, az, a városban lev-6 ökönyvlárak, úgymint a múzeum, akadémia és egyetem könyv
árai mellett korántsem lesz luxuscikk, de sőt azoknak szükséges kiegészítője, s különösen a kereskedő és iparos közönségre nézve, oely Pest városa lakosságának legnagyobb részét s e város virág
b a legfőbb tényezőjét teszi, valódi mívelő és kiképző fő intézetévé 'álnékr-Ti. az elemi, a polgári, vasárnapi, a kereskedelmi s mű-pari tanodák nevendékei az iskola által csak an-a képesíttetnek, Wgj' majd a gyakorlati életben, különféle szakjaik folytonos hala-lásait sikeresen követhessék; de hogy azokat maguknak elsajátít-aassák és a képesebbek maguk is a lialadás t o \ á b b fejlő tényezőivó lehessenek, arra az ii'odalom rajok nézve miílhatallanul szükséges.
I^az, hogy az iiodalom rajok nézve létezUt ily könyvtár nélkül is, Je hányan jutnak ily könyvtár nélkül annak ismeretébe? hányan Szerezhetnek magoknak ily munkákat, mégpedig nem egyszer-két
szer az életben, lianem folyvást?
Es azért nagyobb jótéteményt alig gyakorolliatna a városi
"atóság a szorgalmas iparfiző osztállyal, mintha olj- könyvtárt
"Ut Számára, mely a feljebb, különösen 2.d pont alatt megnevezett
°2akoknak minden ágaira, minden különszerü (speciális) jó köny
vet megszerezvén, azok polgárainak használatára e könyvtárban ''eszen állanának. Csak egy nemzedék alatt is mennyire emelked
jék ily intézet által a közműveltség, s a technikai szakbeli
ismere-^K elterjedése által az ipari képzettség! Ennek folytán pedig az 'oállító erő, a külfölddel való versenyezhetés, s ígv végre a köz
lőiét.
Nem lehet tehát legbuzgóbb örömmel nem üdvezelni a Tan-237
A DUALIZMUS FÉL ÉVSZiZADA
b i z o t t m á n y a z o n kijelentését, m e l y s z e r i n t egy v á r o s i k ö n y v t á r felállítását a v á r o s l e g f o n t o s a b b szükségei k ö z é s o r o l t a .
S n é m i a l a p j a egy ily i n t é z e t n e k m á r i s vari. O t t v a n ti. a 14 000 k ö t e t b ő l álló í ^ r a n k - k ö n y v t á r , m e l y n a g y o b b r é s z b e n u g y a n szoro
s a n t u d o m á n y o s t a r t a l m ú , m é g p e d i g előkelő t e k i n t e t t e l a jogtudo
m á n y m i n d e n á g a i r a — d e n e m k e v é s , a k ö z m í v e l t s é g r e tartozó jeles m u n k á k k a l is el v a n l á t v a .
M á s o d s z o r o t t lesz a p e s t i e s k ü d l s z é k i k e r ü l e t b e n megjeleni m i n d e n k ö n y v , folyóirat és h í r l a p , mik nélkülözlietetlen részei bár
m e l y h a z a i k ö n y v t á r n a k .
H a r m a d s z o r n e v e l n i fogják e k ö n y v t ú r t s z á m o s ü g y b a r é t o k és írók a j á n d é k a i k k a l , s n e m lehet k é t e l k e d n i , h o g y P e s t n e k nem k e v é s p o l g á r a végintézetileg [végrendolotileg] is m e g fog róla emlé
k e z n i .
N e g y e d s z e r ö s s z e k ö t t e t é s b e h o z a t v á n a m i n d i n k á b b szaporodó f ő r e á l t a n o d a i k ö n y v t á r r a l , egyik a m á s i k kiegészítésére fog szol
gálni.
D e v a l ó d i m e g t e r e m t é s é t ez i n t é z e t m é g i s a k ö z g y ű l é s buzgó ü g y s z e r e t é t ő l v á r j a . E r é s z b e n n e m s z a b a d f ö s v é n y k e d n ü n k , nem s z a b a d elfelejtenünk azon h o r d e r ő t , mellyel ily intézet é p p e n a köz
jólót és a n y a g i felvirágzás e m e l k e d é s é r e is c s a l h a t a t l a n u l bír.
S e z é r t az i n t é z e t é p p e n létesítése első é v t i z e d é b e n k ö v e t e l nagyobb-szerű á l d o z a t o k a t , sőt n e m is á l d o z a t o k a t , h a n e m i n k á b b oly tőke
b e f e k t e t é s é t , m e l y az összes l a k o s s á g n a k a l e g d ú s a b b k a m a t o z á s t b i z t o s í t j a . . .'
A szövegközlés alapja: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve, 1958-59. Bp. 1961. 105-107. i.
1. Toldy Ferenc 1867-ben mint a Tanügyi Bizottság könyvtári albizott
ságának elnöke javaslatot dolgozott ki egy váro.si közkönyvtár létre
hozására. A könyvtár alapját Frank Ignác jogtudós Pest városára hagyományozott könyvtára képezte volna. ToldjTÓl 1. még a 13-szemelvény 1. jegyzetét.
2. Frank-féle hagyaték — 1. az .54. szemelvény 4. jegyzetét. , , Toldy Ferenc jól átgondolt javaslatát elvben helj'eslik, meg\'alósit»-sáról éveken át tárgyalásokat folytntnak, de eredmény nélkül-A tervezett nyilvános könyvtár létrehozása csak a századforduló éveiben kerül újból napirendre.
3,
ELGONDOLÁSOK A FÖVÍR03I KÖNYVTÁKKÓL
62
B Á R C Z Y I S T V Á N i
B I Z O T T M Á N Y I É S T A N Á C S I E L Ő T E R J E S Z T É S A F Ő V Á R O S I K Ö N Y V T Á R S Z E R V E Z É S E
É S K E Z E L É S E K É R D É S É B E N ' ' 1902
. . .A Tanács javaslata oz:
A Közoktatásügyi Osztálynak a Múzeumi ós Könyvtári Bizottság által is pártolt abbeli előterjesztéséhez, hogy a Statiszti
kai Hivatal szakkönyvtára egyesíttetvén az 1899. évi 637. sz. köz
gyűlési határozattal fölállítani rendelt Fővárosi Könyvtárral, nyilvános közkönyvtárra alakíttassék át, s annak vezetése s Sta
tisztikai Hivatal igazgatójára bízassák: a Tanács a maga részéről hozzá nem járul, hanem javasolja a közgyűlésnek, hogy a Fővárosi Könyvtárra nézve a status quót egyenlőre fönntartani, illetőleg annak végleges szervezése iránti elhatározását egyelőre függőben tartani méltózta-sák.
A Tanács vigyanis, figyelemmel főleg ama körülményre, hogy Úgy a Statisztikai Hivatal szakkönyvtárában, valamint a dr. Toldy László^ főlevéltárnok kezelése alatt álló Fővárosi Könyvtárban jelenleg még igen csekély könyvanyag áll rendelkezésre: idő előtti
nek tartja, hogy a könyvtárnak bármilyen irányban leendő végle
ges szervezésére vonatkozólag már most elhatározó lépés tétessék.
De eltekintve ettől, a Tanács egyebekben sem tartja elfogeid-hatónak az ügyosztály, illetőleg a Múzeumi és Könyvtári Bizott
ság előterjesztését; neinpedig azért, mert a két könyvtárnak terve
zett egyesítése a legliatározottabban ellenkeznék egyrészt magá
nak a Statisztikai Hivatalnak, másrészt a könyvtárra szoruló nagy
közönség érdekeivel, amennyiben kölcsönösen korlátoznák és aka
dályoznák egymást annak rendszeres használatában.
Igaz ugyan, hogy a két könyvtár berendezése és használata a jelenlegi szervezet mellett is fölötte hiányos, s különösen alapos kifogás alá eshetik az a körülmény, hogy számos egységes egészet képező n w n k a — mint pl. a külföldi városok költségvetései, zár
számadásai és egyéb hivatalos kiadványai részben a Statisztikai Hivatal szakkönyvtárában, részben pedig a Tokly László főlevél
tárnok kezelése alatt álló könyvtárban vannak elhelyezve; e
hiá-*lyon azonban a Tanács nézete szeiint nem a két könyvtár egyesí
tésével, haneiTi sokkal egyszerűbben akként lehet segíteni, ha pon
tosan megszabjuk, hogy mely munkák tartoznak a Statisztikai 2S9
A DUALIZMUS FÉL ÉVSZÁZADA
Hivatal szakkönyvtárába, s meh'ek a Fővárosi Könyvtárba, ha ezen megállapodáshoz kcjjest mind a két könyvtárból az oda nem tartozó munkákat kölcsönösen átlielyeztetjük, s végül gondoskod
nánk arról is, hogy a fenti megállapodás a jö\őben is a legszigorúb
ban betartassék. A Tanács nézete szerint ez annál kevésbé ütközik nehézségbe, mert hisz a két könyvtárnak más-más a célja és ren
deltetése; a Statisztikai Hivatal szakkönyvtárának kizárólag a Statisztikai Hivatal érdekeit kell szolgálnia, a Fővárosi Könyvtár
nak pedig nyih'ános közkönyvtár jellegé\el kell bírnia, figyelmet fordítva természetesen elsősorban az olyan könyvek és folyóiratok stb. beszerzésére, melyek a fővárosra bármi tekintetben vonatko
zással bírnak, s amelyelíre a székesfő\'áros hivatalainak és intéze
tcinek szükségük van.
Végül nem hagylialja említés nélkül a Tanács azt sem, hogy a Múzeumi és Könyvtári Bizottság javaslatának elfogadása esetén a könyvtár nagyon is szűk korlátok közé szoríttatnék, amennyiben fő célja vohia a közigazgatás menetét elősegíteni, s csak mellékesen gyűjtetnének azok az irodahni teiinékek, melj'ek a fővárosra bármi tekintetben \onafkozással bírnak, s ígj- ez a könyvtár inkább csak a Statisztikai Hivatal, a hivatali szeméh'zut s legfeljebb még a közigazgatással mint tudománnyal foglalkozók érdekeit szolgálná, a nagyközönség részéről azonban alig liasználtattatnék. A Tanács nézete szerint ez annál is inkább kifogásolható, mert egészben el-lenlíezik a közgyűlés intenciójával, s mert ezzel előreláthatólag be
láthatatlan idői-e elodáznók egy nyilvános s a nagyközönség részé
ről is mindenkor könnyen liozzáférhető közkönyvtár létesítését.
A máris széj) fejlődésnek indult s a nagyközönség részéről is mindinkább sűrűn látogatott Fővárosi Könyvtár minden nehéz
ség és minden nagyobb anyagi áldozat nélkül lesz a megkezdett alapon nyilvános közkönyvtárrá fejleszthető, ami kívánatos volna nemcsak azért, hogy ezzel amúgy is csekély számv'i intézményein
ket szaporítanók, nemcsak azért, hogy pótoljuk ama hiányt, amely ma — nyilvános közkönyvtáraink hiányos berendezése s főleg 0 könyvtári idő helytelen beosztása folytán nagyon is érezhető, ha
nem azért is, liogy a könyvtár iránt a nagj'közönségben figyelme*
és érdeklődést keltve alkahnat adjunk arra is, hogy azt a főváros és a nagyközönség érdekeit mindenkor szívükön viselő polgárok adományaikkal és hagyományaikkal gyarapíthassák, s ne jusson a főváros olyan kínos kényszerhelyzetbe, mint 1850-ben, mikor a Frank Ignác" egjetemi tanár állal a fővárosnak hagyományozott rendkÍN ül értékes és több mint 13 000 kötetre rúgó könyvtárat kénytelen volt elajándékozni.
Mindezek alapján újból is azon előterjesztéssel járul a Tanaos 240
EtOONDOL^SOK A F Ö V X K O S I K Ö N Y V T J I B R Ó L
a k ö z g y ű l é s elé, h o g y a M ú z e u m i ós K ö n y v t á r i B i z o t t s á g j a v a s l a t á n a k mellőzésével a F ő v á r o s i K ö n y v t ú r r a n é z v e a s t a t u s q u ó t f ö n n t a r t a n i s a szervezésre v o n a t k o z ó elJialározását egyenlőre függő
ben t a r t a n i m é l t ó z t a s s é k .
A T a n á c s ezen l i a t á r o z a t a ellen d r . B á r c z y I s t v á n t a n á c s n o k k ü l ö n v é l e m é n y t j e l e n t e t t be, m e l y b e n a m a g a részéről a b i z o t t s á g i előterjesztés e l f o g a d á s á t a j á n l j a .
A szövegközlés alapja: Fővárosi Közlötiy, 1902. 5. ,iz. G2. l.
1. Bárczy István (1860— 1934) — Budapest város Tanácsa Közoktatás
ügyi Osztályúnak vezetője, majd a főváros polgármestere (1906 — 1918), ezután rövid ideig igazságiigyminis/.ter. Budapest s/.ociália és kulturális felemellíedéséért, főként iskolaügyéért sokat tett. A Fő
városi Könj'vtár létrehozásában jelentős s/.ereijet játszott. Később ia támogatója volt a fővárosi könj'vtarügynuk.
2. Bárczy tanácsnok előterjesztését a Fővárosi Levéltári K ö n y v t á r és a Statisztikai K ö n y v t á r egyesítAse ügyében 1903. január 21-én tár
gyalta a városi Tanács. Az elöterjeszti?s Toldy Lászlónak, a Fővárosi Könyvtár vezetőjének és Kőrosy .lózscí'iiek (1844—190(i), a Statisz
tikai Könyvtár igazgatójának, valamint a Slúzeumi és Könyvtári Bizottságnak a két könyvtár összevonását célzó javaslataihoz kapcso
lódik. Ez a tárgyalás font OS mozzanata a Fővárosi Szabó Ervin Könyv
tár előtörtíínetének, mivel egy nyilvános városi könyvtár létrehozá
sában ez volt az első gyakorlati lépés.
3. Toldy László (lS4(i— 1919) — a főváros főlevéltárnoka volt. A levél
tári ..fővárosi k ö n y v t á r " megszervezője és vezetője 1892— 1903 kö
zött. Ezt a gyűjteményt egyesítették a Kőrösy József által vezetett Fővárosi Statisztikai K ö n y v t á r anyagával. Az egyesített gyűjtemény képezte alapját a későbbi Fővárosi (ma Szabó Ervin) K ö n y v t á r n a k . 4. Frank-hmjyalék — 1. az 54. szemelvény 4. jegyzetét.
63
S Z A B Ó E R V I N ' E M L É K I R A T
K Ö Z S É G I N Y I L V Á N O S K Ö N Y V T A R L É T E S Í T É S É R Ő L B U D A P E S T E N
1910 (Részlet)
A könyvtár ti küzuktatásür/y része
V a l ó b a n a m o d e r n n y i l v á n o s k ö n y v t á r funkcióját csak ú g y 'Smerhetjük m e g lielyesen, lia a z ú j i n t é z m é n y t a m o d e r n t á r s a d a l miak k ö z o k t a t á s i és köznnívelési p o l i t i k á j a k e r e t é b e lielj-ezzül;.
241
A I i r A t . I Z M I I S 1 E l , l i V S Z A Z A D A
PeJagógusok és a közoktalásügv (örténoténok kutatói közt keve
sen vannak ma olyanok, akik n<! ismerték volna föl, hogy az iskolai oktatíisban az ismeretek közlése nem öncél, hanem kiváltképpen
„politikai ügy", a gazilasági és politikai életre képesítő ,,hasznos"
ismeretek közlése. Napjainkban is a gépteelmikán alajjnló nagy
iparnak és intenzív mi'zőgazdaságnak éppen úgj', mint, a törvény
hozás ezzel járó ilemokrul izálásának az általános iskolakötelezett
ség nemesak kö\-etkeziiiénye, lianem sokkal inkább előföltétele.
Művelteljb emberanyagra \'an szükség. Amikor sokan arról panasz
kodnak, hogy kivész a munkásból mesterségének ismerete, nem veszik észi'e, hogy az egyetlen mesterségbon járt;is és tanult, (le más kézfogásokra vagy cselekvésekre képtelen, elnyomorodott, egyoldalú iinnikáselem helyét lassankint olyanok foglalják el, kik talán nem tudnak egy egész ruhát vagy cipőt megvarrni, nem tud
ják egy iroda vagy áruház üzemének minden ágát ellátni, de ün-mlvelés által ekívenen tartott természetes értelmessógükkel igenis képesek ma ilyen, liohiap olyan munkát végezni, bármilyen gépel kezelni, bármilyen áru termelésének és egyéb gaz<lasági vagy sokak munkájából összetelt cselekvésnek folyamatát megérteni. F-s a kereteiben és tarlalmáljan folyton változó kapitalista gazdaságnak épjjen úgy, mint összes jxjlitikai és közművelődési szerveinek ilyen, szellemében ruganyos tiszt\iselö- és munkáselemre van szüksége:
természetes eszüket megóvott, jó judíeiumú és új ismeretek befoga
dására mindig képes emberekre. Szellemi individualitásokra.
Kulikkal és írástudatlan muzsikokkal nem lehet gépet építeni, sern fűkaszálógépel kezeltetni vagy a nemzetközi kíizlekedésf fenntar
tani.
Nyilvánvaló, hogy ezeknísk a ké])esség(;knek megszerzésére a népiskola vagy akár szakiskolák elvégzése nem elég. Mert amit az Lskola nyújt, az éjjpen az ismerőiek és lehel íégek uniformálása, a legjobb esetben az utak és módok megismerietése, a'nel\oken egyéni ismeretekéi .szt^rezni lehet. Nekünk pedig éppen arra van szük.ségünk, hog\ az egyéni képességek ébrentartásának, az egyéni hajlamok ápolásának (>szközeit nyújtsuk. Olyan művelő intéz
ményre van tehát szükség, amelyiken mindenki megkapja, ami egyéni ízlésének megfelel, ahol mindenki számára (egyformán elő
írt oktatási renddel és kötelező tankönyvekkel nem szegik szár
nyát az egyénekben ezi'rféleképp rügyező és bontakozó szellemi érdeklődéseknek, ahol nem kell azzal törőilni, hogy egy bizonyos j)enzumot valamennyien: tehetségesebbek és tehetségtelenebbek, élénkebbek és lustábbak, frissebbr^k és törődöttek egyenlő idő alatt végezzeni'k el, amelylien ezért mindenki kedvére vesz részt, coil ainorr [szí\ esen] ohashat nehezebbet vagy könnyebbet, lassan
242
KI.CONDOLÁSOK A 1 ŰVÁROSI K Í J N Y V T X R K Ó L
vagy gyorsan, regényt vagy gépRzerknzctlant, mert hiszen minden kedvvel űzött oKasmány — némely káros könyvektől eltekintve, melyek éppúgy megárthatnak, mini megárthat a szét;/, is vagy egyéb közkedvelt fizikai mérgek — a/, egyéniségig fejlesztő olvas
mány. Ha nem frlclne meg a termés/,("les hajlamoknal<, nem ol
vasnák keilvvel.
Ilyen intézmény az antrol-ainerikai unblic Uhrnri/ [nyilvúuoH könyvtúr]. Azok a társadalmak, amelyekben a legkorábl)an veri gyökeret a nagyipar és a legexpanzíva))b a l<apitalista szellem ii közgazdaság összes terein, teliát a mozőgazdasiíglian is, teremtet tél-.
meg a legteljesebben azokat a helyekel, „ahová legülsői)b megy mindenki, aki szakmájában vagy hivatús:ll)an, tanulmány céljából vagy kedve t<)lté.-;ére valamit tudni akarna".
S azon méi'tékben, amint egy or,'--zág ipai'osodii-i és mezőgazda
sága beltí'vjesebbé válik, kezd szintén gondolkodni hasonló helyek
ről. Míg Angliiiban és az Egyesült Államokban már a múlt század ötvenes é\'eiben icezdeményezték az intenzív közkönyvtári ])oliti-kát, addig Németországban esalv a nyolevanas éx'ekben keziltek alakulni modern vái'osi k(')zköny\tárak. De akáresak a közgazda
ságában, úgy közoktatásügyií terén i.s idi'slova tizenöt éve lázasan törekszik angolszász versenytársai nyoináija s már li)()2-l)en körül
belül hetven német városban volt m.) lern kö/.;nuvelődési könyvtái' vagy arra irányúiéi kezdoniányezVs. Ma bizonyára messze túl van
nak a százon.
I I
JiIldiijjcfii hiiinjiiárüijiie
Közis;n;rt té:iy, hogy .Maj;%'ai'')rszá.5 v,u'-)si közművelődési könyvtár.ik ilolí^ábau szinte a l;e.', liM k'v.dotéu áll még. Két-három iparosabb vidéki városiján vau állalánjs jell'gíi és iííizhaszuálat ra szánt városi könyvtái', de rgviknek sines olyaa szervoz.'te és akkora forgalma, hogy a külföMi moil"i-n könyvtárakkal össze lehetne laérni. Az ország fővárosa, Budapest ])eilig egyállaléui nem larl fönn általános könyviárt.
Felig Budapest nép-.issi'vgének társadalmi réiegzö lése try-ike-resen elt jlódot! az utolsó évtize 1'k folyamán. A kieg\!'zés i.li-jében körülbelül negye hnilliós váróiban ISOO-ro m'ir féhniUié) kdket szám
láltak, és valószínű, hogy az 1910. évi népszámlálás nem fog SOü 000-nél k(!vesebb lakóról be.számolni. .Már 15)00-ban 2.5 000-rr-rúgott az iparban, kereskedelemben és közlekedésben alkalmazott hivatal
nokok, köriilbelül lliO 000-re a bérmunkások száma. Az 1910-i nép-16* ZÍB
A DÜALIZMÜB FÉL ÉVSZÁZADA
számlálás előreláthatólag legalább 40 000 magánhivatalnokot és 240 000 munkást fog találni. A közszolgálatban álló vagy szabad szellemi foglalkozást űző egyének száma is majd 22 000-et tett ki 1900-ban; most bizonyára 30 000-nél jóval több él Budapesten, köz
tük 8 - 1 0 000 tanár és tanító. A budapesti iskolákban az 1896/7.
tanévben 90 000 tanuló volt; 1905/6-ban 135 000; ma bizonyára legalább 150 000, köztük talán 10 000 főiskolai hallgató. Ha ezek
hez hozzávesszük az önálló keresetet nem űző nőket: legalább 600 000-re kell tennünk már ma azoknak a számát, akik Budapes
ten közkönyvtár olvasóiként számba jöhetnek.
Hogyan gondoskodik a főváros közönsége ezeknek a tömegek
nek művelődési szükségleteiről?
Iskolai oktatásukról elég jól. Míg 1890/7-ben 355 tanintézet működött Budapesten és a tanszemélyzet 3800 tagot számlált, ad
dig tíz évvel később, az 1905/6. tanévben 527 iskolát és 5000 taní
tót találunk. Maga a község 1873/4-ben 100 iskolát tartott fenn 612 000 K költséggel, 1909/10-ben 375 iskolát 12 430 000 K kiadás
sal. S míg 1873-ban 27 K 00 f-t költött egy elemi népiskolai tanu
lóra, s egy lakóra átlag 1 K 57 f islcolaköltség esett, 1909/10-ben egy tanuló 116 K 14 fillérbe került, s egy-egy lakó átlag 13 K 79 f-rel járult hozzá az iskolák fenntartásához.
Ezek mindenesetre imponáló számok.
Ennek a következetesen emelkedő iskolapolitikának meg is volt az eredménye. Míg 1869-ben a hat éven felüli lakosságnak nem kevesebb, mint 27,8%-a nem tudott sem írni, sem olvasni, addig 1900-ban, bár Budapest népességének majd kétharmada bevándo
rolt, csak 10,7"o analfabétát számláltak. Az országos átlag ugyan
akkor, mint tudjuk, 4 1 % .
De míg il\képp az iskolafenntartási költségek mind nagj'obb hányadát teszik ki a székesfőváros kiadásainak, és a főváros e te
kintetben mind bátrabban állhatja ki az összeliasonlítást nyugati Európa nagyvárosaival, addig a közművelődésügy másik, és fejlett viszonyaink közt nem kevésbé fontos ága, a könyvtárügy, keves figyelemlien részesült.
Összehasonlításra alkalmas és rindelkezésíinkre álló adatok szerint a fő\áros 1905-ban kb. 50 000 koronát költött könyvtáraira, ha a különböző iskolai könyvtárakra kiadott 30 000 koronányi ösz-szeget is könyvtári kiadásnak tekintjük. Ez, mi\el az iskolai könyv
tárak köliséjrei már az iskolafenntartási költségelvbe be vannak szá
mítva, összes rendes kiachísainak alig 1/20 százaléka (0,05"(i); i''*' 1910-ben, négy év múltával, még nem egészen 1/10.százalék (0,09%)•
Alig ismerünk nyugat-európai várost, amelyben a könyvtári kia-dások ily csekély hányaddal szerepelnek. . .
244
B L 0 0 N D 0 L . Í 3 0 K A F Ö V A R O S I K Ö N Y V T X B R Ó I .
Budapest tudományos könyvszükséglete és tudományos könyvtárai
Vajon Budapest városa felhozhatja-e még elmaradottsága mentségéül az állami, intézeti, egyesületi és egyéb könyvtárak nagy Bzámát 7
Ez a kérdés annak a megállapítását követeli meg, hogy Buda
pest könyvtárai a lakosság olvasószükségletét mennyiben elégít-hetilí ki.". .
H a Budapest valamennyi, különösebb nehézségek nélkül hoz
záférhető tudományos könyvtárának statisztikáját vizsgáljuk, az eredmény akkor sem kedvezőbb. Ennek a kilenc könyvtárnak igen egyenlőtlen értékű állománya ina is alig tesz ki egymillió kötetnél többet, és könyvek vásárlására alig költöttek 1907-ben 100 000 ko
ronánál többet. Vagyis még mindig kevesebbet, mint a bécsi egye
temi könyvtár cgyinaga.^ Minthogy pedig ennyi könyvtárnál, h a nincs közöttük tervszerű munkamegoszlás, elkerülhetetlen, hogy 8ok könyvet többen is meg ne szerezzenek, ellenben a bécsi egye
temi könyvtárban ez bizonyára nem történik meg: meg kell állapí
tanunk, hogy Budapest összes hozzáférhető tudományos könyvtárai együtt még annyira sem követhetik nj-omon a világ tudományos könyv termését, mintabécsi egyetemi könyvtár egymagában. Amint-''^gy együttvéve alig gyarapodnak évenkint több kötettel, m i n t az Universitatsbibliolhek egymaga.
Ha ehhez még liozzávesszük, hogy ez az egymillió tudományos könyv Budapesten kilenc helyiségben, a városnak nem kevesebb,
•Dint öt különböző kerületében van szétszórva, hogy kilenc külön
böző szerkezetű katalógusban van lajstromozva, hogy a bécsi egye
temi könyvtár majd az egész éven á t reggel 9 órától esti 8-ig, (ehát 11 órán át van nyitva, ellenben Budapesten a kilenc könyvtár napi olvasóóráinak átlaga aligha több G— 7-nél, akkor azon sem fogurik esodálkozni, hog\- tudományos könyvtáraink használata is oly ke
véssé intenzív, hogy '.i kötetre alig esik 1 használat évenkint, mi
alatt a bécsi egyetemi könyvtár li kötetet 2-szer forgat meg. S meny-''yi még a többi bécsi tudománj'os közkönyvtár forgalma! Csak
ter-•ílészetos ilyen körülmények közt, hogy Budapest drágábban dol-Sozik mint Bécs: míg az ünivcrsitalsbibliothekhan a használat
egy-^8y esete átlag 55 fillérbe kerül, addig Budapest tudományos könyv
tarai kb. 110 fillért adnak ki esetenkinl, vagyis kétszer annyit. . .
245
A DUALIZMUS I-KL ÍÍVSZXZABA
A laikus közönség Tcöiiyvszühsi'gJetíi és a biidcijKSti „népköíii/vtárak"
]\Icg szüiiioi-úl)b képet nyerünk JiudapcsI könyvtári viszonyai
ról, liu azokat a laikus nagyközönség és különösen uz ún. nép, vagyis a kezr inniil-újából élő iiéjKsség köny\ szül'ségk le szempontjából vizsgáljuk.
Ezt a szükségletei — amely tuíhalevőleg túlnyomói'észt szép
irodalmi ohasniiíny iránt élénk — Kuilapesten ma a köny\tárak-nak öt l;ategóriájával igyekeznek líielégíleni.
Kaszinói és egyéb jiolgáiegyleti köny\ lénak látják el a közép
osztályt olvasmánnyal. F-zek mellett néhány, magán\á!lalkozáson alapuló k()lcsönköny\lár is miml nagyoljb szerepet játszik e téren.
Külfülili mintákra létesült im. népköny\táralí, valamint szak-(jgyleti könyvtárak a munkásosztályliüz fordulnak.
Iskolai és intézeti köny\tárakkal közelítik meg a tanuló ifjú
Iskolai és intézeti köny\tárakkal közelítik meg a tanuló ifjú