Nemzeti, regionális hovatartozás
A vajdasági magyar fiatalok az identitáskérdésekre a követke-ző válaszokat adták: elsődleges identitásként legtöbben a „vajda-sági magyar”-t választották (56%), majd a magyarságot (28,5%).
A jugoszláv állampolgárság és az európaiság elsődleges identi-tásként elenyésző a mintában. A második identitásban megnőtt a magukat jugoszláv állampolgárnak vallók száma (27,1%), de az európaiak száma is (12,4%). A második identitásként majdnem 30% szintén a magyart, 26,4% pedig vajdasági magyart válasz-totta. A Vajdaságban tehát a megkérdezett fiatalok (84,5%) első-sorban a magyarságukat tartják fontosnak, de második identitás-ként is (56,5%) ezt választották. Rendhagyó lehet, hogy a vajda-sági magyar fiatalok a mindkét identitáskérdést egybevéve sem vallották magukat nagy számban jugoszlávnak (9%+27%). Ez a tény onnan eredhet, hogy már nem is igen tudják „melyik Jugo-szláviának” állampolgárai: a titói Jugoszláviában születtek, és a Kis-Jugoszlávia határai bizonyos értelemben még mindig definiá-latlanok. A fiatalok 17%-a első vagy második identitásként euró-painak vallotta magát.
A szláv minta esetében elsődleges identitásként a megkérde-zettek 50,7%-a szerbnek, a többiek (26,5%) pedig főként egyéb nemzetiségűeknek (pl. montenegrói, szlovák, ruszin, román, né-met stb.) vallották magukat. A másodlagos identitásnál többség-ben van az „egyéb nemzetiség” kategória (48,1%), ami magyaráz-ható azzal is, hogy a vegyes házasságokból származó válaszadók-nál a családban nem domiválaszadók-náló nemzeti hovatartozás fogalmazódik meg másodsorban. Biztató, hogy a vajdasági szláv minta mintegy 18,1%-a európainak vallja magát (másodlagos identitás).
7 Gyorsjelentés, 40. old.
15. ábra A fiatalok identitása (Vajdaság)
Az öt régió fiataljainak a nemzeti önazonosítást meghatározó válaszai két csoportra oszthatók: egyeseknél a regionális kötő-döttség, másoknál a nemzeti kapocs a döntő. Minden régióban meghatározó jelentőségű az adott területhez (Székelyföld, Kárpát-alja, a Vajdaság) való tartozás, de minden térségben a megkérde-zettek legalább egyharmada egyszerűen magyarnak vallja magát.
A magyarsághoz tartozás kritériuma minden régióban azonos ele-mekre épül: ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, magyar-nak kell tartania magát, és beszélnie kell a magyar nyelvet.
16. ábra „Leginkább úgy írnám le magam, mint…” – válaszok megoszlása a Kárpát-medencében (%)
A megkérdezett fiatalok kis hányada tartja magát elsősorban európainak, inkább régióhoz kapcsolódik, vagy etnikai kötődésű.
A 15-29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak érzi magát leginkább. A vizsgált szé-kelyföldi korosztály 90%-a büszke arra a csoportra, amelyhez tar-tozónak érzi magát, annak ellenére, hogy többségük számára ez nem egyértelműen előnyös, ezért elmondható, hogy a székelyföl-di fiatalok magyarságtudata rendkívül erős. A 15-29 évesek véle-ménye szerint ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, sor-rendben a három legfontosabb dolog: magyarnak tartsa magát, magyar legyen az anyanyelve, és jól is beszéljen magyarul. A Magyarországon való születés és a magyar állampolgárság nem feltétele a magyarsághoz tartozásnak. Nagyon hasonló a másik romániai régióban élő fiatalok identitás-felfogása. A vizsgált bel-ső-erdélyi korosztály 90%-a büszke magyarságára, és önazonos-ság-tudata szempontjából magyarságtudatát meghatározó elem-nek tekinti.
A kárpátaljai fiatalok közel hatvan százaléka tartja magát kár-pátaljai magyarnak, míg egyszerűen „magyarnak” tíz megkérde-zett közül valamivel több, mint három. A kárpátaljai közösség szerint abban, hogy ki számít magyarnak, az önbesorolás, a nyel-vi közösség és a magyar kultúra ismerete a leginkább meghatá-rozó, és sokkal kisebb jelentősége van a politikai meggyőződés-nek, a vallásnak. A legkevésbé az számít, hogy valaki Magyaror-szágon született-e, vagy hogy van-e magyar állampolgársága.
Vállalt identitásával nincs ellentétben a megkérdezett fiatalok nagy többsége. Általában büszkék a csoportjukra, személyiségük meghatározó jegyének tekintik a csoporthoz való tartozásukat.
A felvidéki 15-29 évesek több mint fele leginkább magyarként, további közel háromtizedük szlovákiai magyarként határozza meg magát. A felvidéki magyar ifjúság büszke identitására, ön-meghatározása szempontjából alapvető fontosságúnak gondolja magyarságát. Ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, az északi régió fiataljai szerint legfontosabb szempont, hogy annak tekintse magát, hogy magyar legyen az anyanyelve, és jól be-szélje anyanyelvét.
A vajdasági fiatalok 59%-a vajdasági magyarnak vallja magát, 29%-a általában „magyar” (vagyis a válaszadó fiatalok 88%-a magyartudatú!) A magyarsághoz tartozás számukra nem az anyanyelv jó ismerete, hanem inkább az, hogy valamelyik szülő magyar, és maga az egyén is annak mondja magát. Európainak a vajdasági fiatalok 9%-a, a többségi nemzethez tartozónak (szerb, jugoszláv) pedig 5%-a tartja magát.
A szülőföld és a haza fogalma
A vajdasági magyar fiatalok többsége szülőföldjeként a Vajda-ságot jelölte meg (43,3%). A vajdasági autonóm terület tudata te-hát szülőföldfogalomként működik. A válaszadók 25,3%-a szülő-földként azt a települést említi, ahol jelenleg él, 11,9% pedig a helységet, ahol született. A fiatalok 37%-a településhez köti a szü-lőföld fogalmát. Jugoszláviát csak 10% jelölte meg szüszü-lőföldként.
A haza fogalma a magyar fiataloknál két területre osztódott: a minta 39,4%-a Jugoszláviát tartja hazájának, 38,2% viszont a
Vajdaságot. Hazafogalomként a települések, a régiók nem jelen-tősek. A megkérdezettek jelentéktelen száma ismeri el a történel-mi Magyarországot hazájaként. A fiatalok tudatában jelentős mértékben dominál tehát a Vajdaság, mint területi egység. Ösz-szegezve: szülőföld, vagy haza fogalmának megjelölésében is a Vajdaság kiemelkedő helyen áll.
A nem magyar válaszadók közül legtöbben Jugoszláviát tart-ják szülőföldjüknek (34,8%), második helyen pedig a történelmi Szerbia és a Vajdaság (egyenlő arányban) szerepel. Ez annak a jele, hogy a válaszadók között egyformán voltak őslakosok és be-vándorlók (menekültek, akik főként az elmúlt tíz évben költöztek be a Vajdaságba). Hazaként e csoport abszolút többsége (53%) Jugoszláviát ismeri el, ez jóval több a magyarok véleményéhez viszonyítva. Második helyen a szlávok a Vajdaságot fogadják el hazájuknak (21%), míg harmadik helyen a történelmi Szerbiát említik (14,1%).
17. ábra Szülőföld és haza fogalmával kapcsolatos válaszok – Vajdaság
A „magyar” kategória kritériumainak megítélésénél a vajdasági-ak egyértelműen az egyén szubjektív becslését tartják mérvadó-nak, s ennél valamivel kevésbé jelentős számukra a magyar anya-nyelv és a megfelelő szintű magyar anya-nyelvtudás. A magyar állam-polgárság és a magyarországi születés a legkevésbé lényeges. Mi-vel ezt a kérdést az egész mintára nézve értékeltük, elmondható, hogy a minta erős, szilárd magyarságtudattal rendelkezik, amely-nek fő alkotóelemei a nyelv és a kulturális hovatartozás.