A Világbank gazdaságfejlesztéshez többféle hitelt nyújt. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Nemzet-közi Fejlesztési Társaság hitelei különböző rendeltetésűek. Az angol pénzügyi szaknyelv megkülönbözteti a hitelt a kölcsöntől. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank loan-nak, a Nemzet-közi Fejlesztési Társaság által adott hiteleket pedig credit-nek ne-vezik. A kettő között azért tesznek különbséget, hogy nyilvánva-lók legyenek a kétféle hiteltörlesztési feltételekből eredő kötele-zettségek. A két nemzetközi pénzintézmény gyakorlatában eltérő a kamatláb megállapítása. Bár e két nemzetközi pénzintézmény-nek közös az irányítása és szakszolgálata, mégis kétféle kamat-lábat számol fel a hitelekre. Ugyanazok a szakemberek kétféle
módon rendszabályozott bankügyleteket bonyolítanak le, még akkor is, ha azonos beruházási tevékenységről van szó, de en-nek pénzelése kétféleképpen történik.
A Világbankban a közbeszerzések mérlegelése, a nyers-anyagbeszerzés és szolgáltatások igénybevétele esetén nagyon szigorú szabályzatot alkalmaz. Ennek az a célja, hogy elejét ve-gye minden korrupciónak. Aki a Világbanktól hitelt kap, minden területen köteles magát előírásaihoz tartani. Az ország, amely a Világbanktól hitelt kapott, a közbeszerzéseket csakis nyilvános tender útján bonyolíthatja le. Csak a legkedvezőbb, azonos minő-ségű nyersanyag beszerzése és szolgáltatás igénybevétele ese-tén fogadható el a legolcsóbb árajánlat. Bár a Világbank és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank csaknem ugyanaz, mégis különbségek mutatkoznak hitelpolitikájukban. A különbség abból adódik, hogy a Világbank leányintézményei és a Nemzet-közi Újjáépítési és Fejlesztési Bank a pénzpiacon különböző mó-don jut alaptőkéhez, illetve hitelkerethez. A Világbank kötvényki-bocsátás útján teremti meg a hitelkeretet. A kötvény vásárlóinak a Világbank jelenleg évi négyszázalékos jutalékot biztosít. A Vi-lágbank mint kötvénykibocsátó megjelenik a New York-i vagy lon-doni tőzsdén, és áruba bocsátja kötvényeit; akinek van szabad pénztőkéje, vásárolhat. A pénztőkével rendelkezők, például a nyugdíjalapok – de lehetnek más érdekeltek is – általában vásár-lói e kötvényeknek. A Világbank ezután olyan biztos vállalkozá-sokba ruházza be az így kialakult hitelkeretet, amely kamatostul megtérül. A Világbank kötvényei vonzóbbak, mint a más jellegű pénzintézmények vagy a más jellegű nemzetközi kereskedelmi bankok által kibocsátott kötvények. A megfelelő mechanizmus biztossá teszi a Világbank kötvényeinek értékesítését a beruhá-zási és vállalkoberuhá-zási pénzpiacon. Ennek ellenére téves az a gya-kori, Jugoszláviában is tapasztalt nézet, hogy a Világbank pénzt juttathat visszafizetési kötelezettség nélkül. A Világbank a pénzt beruházva akarja látni, amelynek eredményeként megtérül szá-mára a kölcsön adott pénz.
Gyakran kiemelik azt, hogy a Világbank, illetve a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott hitelek a fejlődő or-szágok számára hozzáférhetetlenek, sőt mi több, további
eladó-sodásukat is előidézi. A IBRD típusú hitelek jelenleg 4%-os ka-matlábbal és a bank kezelési költségével együtt valóban komoly megterhelést jelenthetnek a fejlődő országok számára. A Világ-bank azonban minden országnak azonos feltételekkel, azonos kamatlábbal nyújt hitelt.
Az IBRD típusú hiteleket ellensúlyozandó, a Világbank kezde-ményezője volt egy másik típusú hitelfolyósításnak is a fejlődő or-szágok számára. Mint már említettük, a Világbank leányintézmé-nyei különböző hitelkonstrukciókkal segítik át a közepesen fejlett és fejletlen országokat a pénzügyi nehézségeken.
A Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) a gazdaságilag leg-fejlettebb országok adományaiból alakítja ki alaptőkéjét, illetve hi-telkeretét. Hiteleit csak 0,75%-os kamatlábbal számítja fel. A visszafizetés megkezdéséhez megfelelő türelmi időt állapítanak meg. A hitel visszafizetése az ország pénznemében történik. A visszafizetett hitelrészt a bank kiegészíti, feltölti, majd ismét hite-lezi. Az IDA hitelei hosszú lejáratúak. Amikor a hitelezett ország például 10 év múlva kezdi visszafizetni a kölcsönt, már képes rá, hogy önállóan pénzelje a saját nyugdíjbiztosítását az adókból, il-letve járulékokból, és egyidejűleg törlessze is a hitelt. Jugoszlá-via szintén kapott hasonló jellegű nemzetközi hitelt, azzal a cél-lal, hogy 5-10 év alatt folyamatos áremeléssel fizethető gazdasá-gi szintre emelje a villanyáram árát. (Feltételezhető, hogy akkor-ra már a fizetőképes áakkor-ramfogyasztók ezt elbírják.) Addig, amíg ez fokozatos áremeléssel nem történik meg, szükséges a hosszú le-járatú nemzetközi hitel, amellyel az ország fedezi az olcsóbb vil-lanyáramár és a gazdasági ár közti különbséget. Jelenleg erre csupán az ország költségvetéséből, nemzetközi hitel nélkül nem volna lehetősége. Az IDA típusú hitelek kényszerítik az országot arra is, hogy új hőerőműveket és vízi erőműveket építsen azért, hogy a világpiaci árnak megfelelő gazdasági árat alakítsanak ki a villanyáram esetében.
A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelrendszeré-be hitelrendszeré-beépültek a profit szigorú követelményei. Ez a bank minél na-gyobb nyereséggel szeretné visszakapni az általa nyújtott hitelt, mivel a kamatostul visszakapott kölcsönnel ismét meg akar jelen-ni a szabad pénzpiacon. E bank részvényei a legnagyobb
profi-tot igyekeznek elérni, hogy a bank eleget tudjon tenni a kötele-zettségeknek azok iránt, akik megvették a kötvényeit vagy rész-vényeit a szabad pénzpiacon. A nyereséggel ki kell elégíteni a bankkezelési, vagyis működtetési anyagi és személyi költségeket is. Ha ezen felül is sikerül profitot megvalósítani, a bank a profit-nak egy részét átengedi az IDA-profit-nak.
Ha a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank korrupciót sejt az IDA működésében – az átengedett nyereség nem szolgál-ná a fejletlen ország gazdasági előremozdítását, hanem pl. elköl-ti luxuscikkekre –, úgy megtagadhatja a profit átutalását az IDA-nak. Ilyen eset többször is megtörtént elsősorban az afrikai or-szágokban tapasztalt jelenségek miatt. A nézeteltérések onnan erednek, hogy a Világbank e két pénzintézménye különböző lejá-ratú, átfutású és kamatlábú hiteleket nyújt. A Nemzetközi Fejlesz-tési Társaság elsősorban a fejletlen országok felzárkózását szor-galmazza, a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank pedig profitra számító beruházási hiteleket folyósít.
A Nemzetközi Fejlesztési Társaság által nyújtott hitel közvetle-nül kerül be az illető ország költségvetésébe; a Nemzetközi Fej-lesztési és Újjáépítési Bank hitele viszont nem kerül be közvetle-nül az ország költségvetésébe, hanem a kormány szabadon ren-delkezik vele.
Szerbia 2002-ben kétszer is kapott hitelt az IDA-tól: első alka-lommal 70 millió, másodszor 85 millió dollárt. A hitelt kimondottan azzal a céllal adták, hogy serkentsék a rendszerváltást, az ország gazdasági politikája új irányt vegyen, és csökkenjen a költségve-tési hiány.
A beruházási hiteleket azzal a céllal adják, hogy bővüljön a szűk volumenű termelés az egyes ipari ágazatokban; hogy eny-hüljön a szegénység, lehetőség nyíljon a gazdasági fejlesztésre, intézkedések történjenek a környezetvédelemben, stb. A múltban Jugoszlávia nagy hiteleket kapott a Nemzetközi Fejlesztési és Új-jáépítési Banktól, pl. ebből épült meg a Duna–Tisza–Duna csa-torna; ez abban az időben Európa egyik legnagyobb beruházási vállalkozása volt. E bank hiteléből számos gyorsforgalmi utat épí-tettek az országban. A múltban ezeket a bankhiteleket elsősor-ban infrastrukturális beruházásokra fordították. Jelenleg az
álta-lános és középiskolák épületeinek javításához, számítógépek beszerzéséhez nyújtanak támogatást, hogy javuljon az oktatás minősége. Ebben az esetben nem a rendszerváltás követelmé-nyeit tartják szem előtt. Nem új létesítmények építésének hitele-zéséről van szó, hanem a meglévők korszerűsítéséről. Hasonló-képpen hamarosan sor kerül a vámhatóság létesítményeinek és felszerelésének korszerűsítésére is. Az ország vámhatósága számára legrövidebb időn belül lehetővé kell tenni a számítógé-pek beszerzését, az Európai Unió követelményeinek megfelelő, korszerű nyilvántartási hálózat kialakítását. Minden határátkelő-hely forgalma megköveteli a komplex ellenőrzést az áru- és a személyforgalomban egyaránt.
Fentebb már volt szó arról, hogy milyen feltételek mellett kell visszafizetni a Világbanktól kapott kölcsönt. A Világbank minden esetben megköveteli a kölcsön visszafizetését. Csak ritka eset is-meretes, amikor a bank 0,5%-kal csökkentette a kamatlábat, vagy lemondott a kezelési költségekről. De erre is van példa. Ju-goszlávia ilyen feltételek mellett kapott egyszer 800 millió dollá-ros hitelt, és további 540 millió dollár átutalása várható, ha sike-rül megállapodni a Világbankkal. E hiteleket háromévi törlesztés-re adják, és külön számlán vezetik. A hitelnyújtás feltételeit szer-ződésben rögzítik. Ebben az esetben is a Világbank pénzügyi po-litikája szorosan összefügg azzal a céllal, hogy e hitelkeretet mi-előbb felhasználva lássa, vagyis a hitelezett pénz azonnal beke-rüljön a körforgásba. Az átutalt pénz nem fekhet el, nem tarthat-ják befagyasztva valamilyen számlán. Az a pénz ugyanis, amely nincs körforgásban, a legdrágább.
Ez természetesen vonatkozik azokra a pénzekre is, amelyeket a polgárok a szalmazsákban őriznek, és nincsenek a pénzügyi rendszerben állandó körforgásban. A hitelpolitikával minden esetben el kell érni azt a célkitűzést, hogy nyereséget hozzon, és a kamatláb követelményeinek eleget tegyen.
A nemzetközi pénzügyi életben egyedül a Nemzetközi Fejlesz-tési Társaság (IDA) által nyújtott kölcsönökre nem kell kamatot fi-zetni, illetve a kamatláb és a bank kezelési költségei azonosak.
Ezekre a kedvezményesített kölcsönökre csakis a legszegé-nyebb országoknak van joguk. Amikor az IDA először hagyott
jó-vá Jugoszláviának ilyen kamatmentes hitelt, teljesen kierőszakolt körülmények hatására történt.
Az IDA hiteleire csak azok az országok jogosultak, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti termék 850 dollárnál kisebb. Amikor Ju-goszláviának kölcsönt folyósítottak az IDA hitelkeretéből, az egy főre eső bruttó nemzeti termék ennél magasabb volt. Ennek elle-nére, kivételesen, Jugoszláviának is három évre ilyen besorolást adtak e nemzetközi pénzügyi intézetnél. A Jugoszláviának nyúj-tott hitel folyamatos visszafizetésének idejét tíz évben állapínyúj-tották meg. Az is kedvezménynek számít, hogy a kölcsön összegét nem kell külön visszafizetni, hanem csak az évi kedvezményesí-tett kamatot.
Jugoszlávia az ENSZ többi tagállamával együtt vett részt a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank létrehozásában. Az első hiteligényét még 1948-ban nyújtotta be. A Világbank küldöttsége először 1949. július 29-én járt Jugoszláviában. Az első hitel ösz-szege 2,7 millió dollárt tett ki, s ezzel a mezőgazdaságot fejlesz-tő vajdasági vállalkozásokat pénzelték. A Világbank a múltban gyakran nyújtott Jugoszláviának kölcsönöket. Összegük 1992-ig elérte a 6 milliárd dollárt.
Jugoszlávia részvételét a Világbank működésében 1992-ben felfüggesztették, s ezt csak 2001. május 8-án szüntették meg. Ju-goszláviát nem zárták ki a Világbankból, de tagságának felfüg-gesztése mindenképpen büntetésnek tekinthető. 2001-ben Jugo-szláviát ismét visszavették a Világbank valamennyi pénzügyi in-tézményébe. Maga a Világbank senkit sem hitelez, a kölcsönfo-lyósítás a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankon és a le-ányintézményein keresztül történik. Jugoszláviával szemben a legnagyobb jóindulatot mutattak, és a fordulat után minden vonat-kozásban megtörtént a Világbankban való tagságának felújítása.
Ennek a jóindulatnak köszönhető, hogy bár a Világbank pénzügyi politikájával összeegyeztethetetlen a donációk nyújtásának gya-korlata, Jugoszlávia esetében ettől kivételesen eltekintettek. A Vi-lágbank igazgatóbizottsága 2001 áprilisában átutalt egy 30 millió dolláros donációt Jugoszláviának azzal a céllal, hogy maga is tá-mogassa az országban végbemenő rendszerváltási folyamatot.
Látszólag kis összegről van szó, de voltaképpen nagy pénzről
be-szélhetünk, mert a Világbank a saját nyereségéből különítette el.
Ez a donáció egyúttal jelezte azt is, hogy Jugoszlávia a jövőben visszanyerheti a kedvezményezett hitelekre való jogosultságát a Nemzetközi Fejlesztési Társaságnál (IDA státus), amelyre csak a legszegényebb országok jogosultak (kedvezményes kamatláb, il-letve 0,75% kezelési költség). Az IDA státus jóval kedvezőbb hely-zetbe hozza Jugoszláviát, mintha IBRD hitelekhez jutna, amilye-neket Jugoszlávia, közepesen fejlett országként, egészen 1992-ig kapott. Az IBRD hitelért magas kamatot kellett fizetnie, és ez volt az ország eladósodásának egyik oka.
Jelenleg Jugoszláviának lehetősége van kamatmentes hitelek igénybevételére is (pl. a Szerbiai Villanygazdaság karbantartásá-hoz és korszerűsítéséhez). A visszafizetés 10 éves türelmi idővel jár, és 10 évig 10%-os részletekben fog történni. Csak 0,75%-os kezelési költséget számolnak fel. A kölcsön átfutási ideje tehát 20 év lesz, ez lehetővé teszi a kölcsön ésszerű felhasználását és a visszafizetést. A Világbank hiteleinek ésszerű felhasználása ezen kívül lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia rendezze a nyugdíjbiztosí-tási, az egészségbiztosítási és az oktatásügyi rendszerben előállt nehézségeit. A kedvezményesített hiteleknek köszönhetően megteremtődnek azok a feltételek, melyek következtében a jövő-ben saját adóiból és járulékaiból is képes lesz folyósítani a nyug-díjakat, egészségügyi szolgáltatást nyújtani és korszerűsíteni az oktatást. Lehetőség nyílik a legkorszerűbb számítógépes park és informatikai rendszer kialakítására.