Rövidítésjegyzék
be 2 – beh – beg hsz (41)
1. Helyet biztosít, szállást ad vkinek. Mint egy szegény szarándok Első szavába szállást Kér
istenért magának. De majd ha bé fogadják, Lassan kevély, kevélyebb, ’S végtére tséltsapabb lesz (185/163). Édes Atyáimnak gyámola tsak te valál; Kik nyomorult sorsod-ba’ viszont ezen árva hazádat Béfogadák fe-dező szent koronájok alá (259/456). 2. Vmely közösség tagjai közé bevesz vkit. Tanúlásá-nak egy pontjára lépe, Bé fogadta Pallás’ még akkor zőld népe (217/58). 3. Magába zár. A’
jóknak, a’ mellyek az igaz számára Tartatnak, ne légyen rád nézve határa Mint Nestornak, élted terjedjen sokára Végre fogadjon bé az ég ditső vára (75/16).
be fogadja (186/20), — fogadj bé (454/429);
Fogadd bé (406/12), Fogadjátok bé (299/
104).
befogadni in (2)
1. Versbe beleírni, belefoglalni vmit. Nem kívánok én itt mindent béfogadni Versembe Nem ha mingyárt száz nyelv, száz száj vagy szó van a’ mellyembe (413a/568). 2. Szívébe fogadni vkit: megkedvelni, megszeretni. Ha-nem hiszem, ’s reménylem, Hogy fel találom őtet A’ nyájas emberek közt; A’ kik közűl tsak egy sem Neheztel őt tulajdon Szívébe bé fo-gadni (185/61).
befoglal i (1)
Tartalmaz vmit. Felveszi őt Linné és minden
főldi teremtést Fellyűről neki megmutogat, va-lamit tsak az égnek, Főldnek, tengernek tág gyomra magába be foglal (348/23).
befoglalni in (1)
Összefoglalni. Ha Scaliger kinek tisztelik hanvait A léleknek minden únalmit ’s kínnyait Egy kurta lexicon ki tsinálásábann Nem fél[t]
bé foglalni hajdan egy summában Talán en-gemet sem ítélnek hazudni Ha minden lélek tőrt ebbe fogok tudni (12/12).
befoglalva in (1)
Borítva. Látod e melly kitsiny itt a’ főld, fél-része vizekkel Béfoglalva setét zőldes, félfél-része világos (348/26).
befogni in (2)
1. Állatot vontatóul kocsi, eke elé köt. Be kell fogni a Tinókat ’s árpát kell vetni szinte (413a/222). 2. Érdemet befogni: érdemet el-nyerni, befogadni. József, a’ Virtusnak már megholtt Példája. Kitől helybenhagyást nyerni annyit tészen, Mint minden érdemet béfogni egészen (306/266).
befoly i (1)
Visszaszáll. Nagy Tenger! Mellynek nem áll-ki Sem partja, sem feneke, Minden te belőled száll-ki, Beléd semmi sem foly be (397a/868).
befonván in (1)
Beborítván, betakarván. Bé borúl hirtelen a’
nap nyájas fénnye Bé fonván a setét felhők szövevénye (56/2).
befut i (3)
1. Futva bejár vmit. Itt sír egy Tyúk, ’s a’
mellyéket Borzadtt tollal futja bé, ’S az imént kőltt kis rétzéket Tsalja a’ száraz felé (397/
306). 2. Illat, hang eláraszt vmit. A’ virágozó bokroknak Béfutják illatjai A’ szép estvét (397a/646). Fújja trillás tillinkóját: Megáll, ’s hallja másfelé Hogy az erdőknek ekhóját A’
sok síp hogy futja bé (397a/656).
befűlt in (1)
Befűtött. Ma már a’ táborokat ~t Szobákba’
intézik tsatának; ’S penna után viszik ütközet-re (418/58).
befüröszt i (1)
Eláraszt. Ártatlanúl élesz[t]gessük el
bádgya-befüstöl 135 beható dott kedvünket, Az örömök balsamába
fe-resszük bé szívünket (91/8).
befüstöl i (1)
Telefüstöl. És egy fűszerszámos templomot tsinálnak, A’ mellynek’ pirosló rózsákból ra-katott Oltárára hint-le a’ Hajnal harmatot, Mellyen asztag temjént gyújtván fel a’ szelek Az egész szent helyet bé füstölik vele (89/20).
befűszerszámoz i (1)
Beillatosít. Szép bársony burkokból ki hívja azokat Az estve még félig bimbó virágokat, A’
mellyek ki-tárván szagos kebeleket Bé fűszer-számozzák az egész vidéket (89/12).
befűt i (2)
Kemencét felmelegít. Be is fűtenék egyszer-smind A’ mikor dagasztanék (169/109).
fűtenék be (169/113).
befűtött in (2)
Fűtéssel bemelegített. Komor minden, minden szomorúnak tettzik Mihelyt a’ tél borzas tsil-laga fel tettzik Minden öszve bádjaszt és pu[h]ít ostoba Levegő egével a’ be fűtött szo-ba (85/26).
bé fűtött (197/26).
beg l. be2
bégetés fn (1)
A juh elnyújtott nyekergő hangja. — … tőlt juhok ~e [m]éhecskék dolgozása, A Békák ki-áltozása Mind örömünknek nevelése (123/21).
begöngyölgetve in (1)
Vmibe becsavargatva, beburkolgatva. Mikor már a’ fekete gyász szennyes lepedőjébe Bé göngyölgetve mútattya az embert bőltsőjébe (216/26).
begy fn (1)
Vkinek a gyomra. Hát szőlővel rakták bé a’
Pindus hegyét, Hogy mindenik borral szívja tele ~ét? (219/60)
begyere i (1)
Jöjj be, árassz el! Jertek bé majd, óh szívem-nek Kedves egy pár javai, Vígasztalóji éltem-nek, Egek’ ajándékai! (397a/589)
begyes mn (2)
Rátarti, hetyke. Mit ér a’ fodros haj? A’
mándsét? A’ tászli A’ sinóros nadrág, ha az ember bászli Pedig melly
kényesen-feszesen-~en Járnak az Uratskák végig a’ Pártesen?
(330/1117) — Emezt a’ féltés gyötrötte, Ha-ragszik negédesen, Ürög-forog körűlötte, És turbékol ~en (397a/348).
begyeskedik i (1)
Rátartian, kevélyen viselkedik. Ní, ahol a’
szép Fkórának Táblája fényeskedik, A’ Páva önnön magának Melly büszkén ~ (397a/432).
begyezni in (1)
Keblére tűzni, biggyeszteni. [?] Ti pedig piros leányok, Jertek ~ rózsát A’ jó Hafíz gyepéről (373/88).
begyűjt i (3)
Pénzt egy helyre gyűjtöget. Ugyan tehát mit érsz azzal, ’S mi hasznod e’ munkába, Hogy kintseid’ nagy halmazzal Gyűjtöd bé a’ ládá-ba? (205/4, 16/4)
gyűlyt bé (154/18).
begyűlik i (2)
Összejön, összesereglik. Hogy pedig ad Sextam Mai A’ Rendek bé gyűlének, Az ország tarka bandáji Vélek fel érkezének (114/302).
Bé gyűl (114/389).
beh l. be2
behajt i (1)
Állatot beterel vhová. —…az öreg Pán teli tulkait A’ kastélyba ~ja (432/79).
behajtat i (1)
Járművel vhová megy. Az örvendő Fársáng
… Béhajtatott vígan a’ víg Nagy-Bajomba (330/38).
behamvaz i (1)
Hamvazószerdán a híveket hamuba mártott ujjal a homlokukon kereszttel jelöli meg. Jaj!
jön, – jön a’ Hamvas Szerda! Bé hamvazza szemeim’: Jaj, siessünk, Hívem! (133/41)
behat i (2)
Hatással van. Szeressetek Leányok És légyetek Hafíznak Sírjához tisztelettel Mert édes éne-kéből Szerelem csepeg reátok ’S notáji szíve-inkre Mint a’ nyilak béhatnak (373/68).
bé hatnak (67/20).
beható mn (1)
Hatást keltő. Gyenge szívetskéik előre repes-nek, Hogy még ma tőrt fognak vetni egy ke-gyesnek. Azért rendbe szedvén szemek’ ’s
behemót 136 behuny ortzájokon, A’ mi tsak bájoló ’s béható azokon
(330/76).
behemót fn (1)
Bibliai nagy testű állat. Látsz e’ amott egy rettenetes tsuda állatot? ímé Mint amaz egy-szarvú fene vad, mérgébe kietlen Lábainál tombol, szemeit borzasztja dühösség … Gon-dolod é’, mi ez a’ Behemót? (348/43)
behemóthang fn (1)
Óriási üvöltés. Óh vajha Behemot, vajha Le-viáthán Hanggal dördűlhetnék végig a’ főld’
hátán, Szózatom villámi erővel bírhatna (337/
281).
behempereg i (1)
Felhő beúszik vhová Már a’ főldi fénynél pompásabb világgal Borúlt el a’ Szála, ’s díszlett méltósággal, Már a’ fél-felébredtt szellők által hozott Gángesi kellemes szagtól illatozott: Midőn egy tündöklő felhő béhem-pereg (330/1871).
behint i (5)
1. Vmiből több darabot szétszórva vhová hullat. Szállítsátok magatokkal Hozzám a’
vígságokat, Hintsétek bé virágokkal A’ réte-ket, halmokat (397a/595). 2. Fényt szór vmire vmi. A’ tiszta Nap meg-tekinté A’ szelíd patakokat, ’S játszi szikrákkal ~é Göndörödött hátokat (397a/71). 3. Eláraszt. E’ szóra öszvezajdúl A’ két öreg Poéta. Közzéjek ugrik Amor, ’S apróra tépi mérges Jámbussit Arkiloknak. Ambróziába mártja, Szerelmivel béhinti; Liéus is leszállván Máslásba megfe-reszti (372/14).
hinti be (150/4), be hinté (26/22).
behintetett in (1)
Beszórt. Mert kiszárasztják a’ mezőt a’ lenek,
’s a’ zabok is ’S a’ feledékeny álommal bé hintetett mákok is (413a/90).
behintett in (1)
Beszórt. A’ barna, ’s tsillámló porral Béhin-tett Kankalinok Úgy állnak ott ékes sorral Mint tömött tsillagzatok (397a/434).
behintetve in (1)
Beszórva. Im itt az oszlopnál egy márvány lyánka sír, Amott rózsákkal van béhintetve a’
sír (306/86).
behív i (2)
Felszólít vkit, hogy menjen be. De hídd bé magaddal Orsolyát is kérlek. (330/922). Orso-lyát béhítta, ’s a’ muzsikaszónál Eltűnt a’ há-rom vén az oldalajtónál (330/923).
behorpadt in (2)
Felületén benyomódott. Maga a’ főld bő ned-vet ád a’ plántált olajfának Ha fogával meg turkálják a’ bé horpadtt kapának (413a/973).
bé horpadt (239/116).
behoz i (5)
1. Belső helyre visz, bekísér vkit. Töltsétek bé őket belső háborúval, Carnevál ’s az Ifjak eránt új bosszúval. Valakiket közttök hajlan-dóknak láttok, Magatokhoz vévén, hozzám bé-hozzátok (330/992). 2. Idegen szokást meg-honosít, elterjeszt. Béhozom szokásba (sok már tsinálja is,) Hogy legényt megkérni mer-jen a’ Dáma is (330/1971). 3. Elterjeszt. Bőlts lelked fog behozni A’ főldre békeséget (259/
427). 4. Bemutat vmit. Uszubú Árpád vezé-rünknek vitéz Hadnagya, a’ ki a’ Tótokat bé-jármolta. A’ melly történetet tréfásan hoz-bé Prof. Dugonits az Etelkájában (267*/17/2).
béhozta (309/66).
behull i (2)
Beleesik. Míg Tháles a’ nagy Égnek Tüzeit csudálva nézi, Béhulla egy verembe (346/3).
Ah, Lilla! a’ te orczád Illyen gödört csinál ám, Mikor reám mosolygasz. És akkor abba Lel-kem Melly nyakra főre hull bé (346/8).
behullat i (1)
Teleszór vmit vmivel. Halálát [Hunyadi] a’
népek siratják Gyászhalmát könnyekkel áztat-ják Rózsákkal béhullatáztat-ják (225/143).
behullott ~ behullt in (4)
Szem beesett. Úgy pislog béhullott szeme’
két tájéka, Mint a’ kotsonyába fagyott Va-rasbéka (330/225). Sőt akkor is, mikor sze-mem’ világán Vak kárpitot sző az halál; Ott a’
magánosság’ setét világán Behulltt szemem reád talál (305/76).
béhullott (337/64), Béhúlltt (454/755).
behuny i (3)
1. Behunyja a szemét: becsukja a szemét.
Béhúnyom hát fülem’ szemem’, Érzem tulaj-don érdemem (316/11). 2. Örökre behunyja
behunyt 137 bejut szemét: meghal. A pénz kívánságát addig el
nem unnya Míg örökre szemét maga bé nem hunnya (5/14).
Húnyom bé (443/186).
behunyt in (2)
1. Behunyt szemmel néz vmit: nem vesz észre