Akinek az egyéniségében báj van. Mikor egy Királynak hiu kegyelmeért Egy ~ szerető

meg ejthetéséért El adják (:óh szegény:) a’

szűz Igazságot El fedik a’ vétket és a’ hamis-ságot (453/222). 2. Bájt tükröző, kifejező. ’S mék Isten adta, valld meg Illy ~ ajkadat?

(293/4)

~ (415/29).

Ö: bűvös-~.

bajoskodó mn (1)

Bajlódó. Árgi evedzőkkel nem szállt ide semmi fenyőfa, Nem járt itt még a’ ledér Medéa is, Zsidoni gályások nem nyomtanak erre vitor-lát, Sem a’ ~ Ulysszes’ társai (327/60).

bajtárs fn (4)

1. Velünk együtt harcoló katona. Ní, egy leg-szebb virágjában Lévő fiatal legény Mint hajt-ja fejét kínjában A’ ~ára szegény (397/216). 2.

Katonák megszólításaként. Haljunk meg, vi-téz Bajtársim! Haljunk meg Királyunkért (259/491).

~a (386/14), Bajtársim (259/545).

bajusz fn (8)

Férfiak felső ajka fölött meghagyott szőrzet.

Fekete bajussza fedi vídám száját, Árnyékozza barnán pirosló ortzáját (330/263). Barna szemöldöke, holló szín bajussza (82/29).

~ (330/1383), bajussza (330/147), bajússza

bajuszos 114 bal (256/27), ~tokat (267/125), Bajusszokat (114/

378), bajusszára (368a/31).

bajuszos mn (3)

1. Akinek bajusza van. Szívemelő jelenés! A’

lelkes tarka Spalírok A’ ~ statuák melly szép hadi rendbe ragyognak (400/75). 2. A Scyták

~ tábora: a honfoglaló magyarok. Keletről fú a’ szél … Arról jő, a’ mellyről A’ Scyták ~ tá-bora bétére (313/34).

~ (418/62).

bajvívás fn (2)

1. Seregek közötti harc. Ah, ha ti nem fogtok

~ra menni, Rövid nap’ jármot fog [az ellen-ség] mindnyájunkra tenni (267/105). 2. Ellen-kezés, ellenállás. Mikor pedig közel bírkóznak eggymással, Nem rongálják eggymást erős

~sal (238/34).

bajvívó mn (1)

Hős. Melly emberre születtekor Egyszer, Mel-pomené! szép szemeket vetél, Nem nyér Iszt-musi próba köztt Bajvívó nevet (328/4).

bak fn (3)

1. Állatok hímje; itt: bakkecske. Azért hazai Versekkel Bachust hívenn tisztellyük És néki Szent po-gátsánkat, ’s Tálunkat felemellyük És a’ szarván vitt Szent Bakot oltáránál leüttyük (413a/942). 2. Csillagkép, amely az állatövben decembernek felel meg. Zúzmarázos a’ Bak tsillámló szakálla Tsörög a’ jég miatt minden szőri szála (85/7).

Bak’ (197/7).

bakacsinszőnyeg fn (1)

Bakacsinból, azaz sötét színű anyagból ké-szült szőnyeg. Mint midőn az Éjnek setétes kárpitja Bakatsin-szőnyegét kétfelé kinyitja, A’

hajnal’ pirosló ortzája kiderűl, Atlátz-felhők-ből szőtt kantusa szétterűl (330/190).

bakamangalét fn (1)

Szuronyos puska. —…Sőt a’ kiknek nagyon kemény a’ zúzzájok, Baka-mangaléttal lövöl-dözzön rájok (330/1962).

bakancsos mn/fn (2)

I. mn Gyalogos katonára jellemző. Ettől a bakkantsos ruhába őltözött pajzán Múzsától úgy őrizkedjen (238*143//2).

II. fn Gyalogos katona. A’ félénk

Dragonyo-soknak Dió haj volt mellyeken, A’ vidám bak-kantsosoknak Meggy mag volt lábfejeken (114/373).

bakar fn (5)

Kékespiros bogyójú régi magyar szőlőfajta.

Így szedik a’ vídám népek, mikor megért, A’

pirosló ~t, és a’ fejér gohért (330/290).

~ (87/10, 199/10, 219/17, 35).

Bakhe l. Bacchus bakkant Ik: meg~.

bakma fn (1)

Batka, kicsi parányi mennyiség. Nintsen hát, Barátom! Benned egy ~ is, A’ melly meg ne vólna még a’ baromba is (254/43).

bakó (1)

Hóhér. Mit használ, mikor az hadi Tisztesség’

szesze részegit? ’S ordó lántzok alatt gebedsz, Vidámon iszonyodni A’ koszorút viselő ~któl?

(403/34)

Bakony fn (2)

Helynév. A Dunántúli-középhegység legna-gyobb tagja. Könnyemben, sohajtásomban, Jajszómban részt vettenek A’ Vértesben, és

~ban Már minden Kietlenek (428/99). Járd el Germania’ hajdani Bakonnyát, És tsudáld most benne a’ Muzsáknak honnyát (313/99).

bal mn/fn (12)

I. mn 1. Azon az oldalon, ahol a szívdobogást érezzük. Ő tegnap estve nyájas Ölembe ját-szadozván (Akár akartva történt, Akár tsupán hibából,) Egy szép arany nyilatskát Bal olda-lamba ejte (185/12). 2. Téves, helytelen. So-vány jegyzéseket tesznek a’ szivére ’S ~ ma-gyarázatot cselekedetére (453/202). 3. Szeren-csétlen. De miolta ennek sok romlást szenvedett Oldalába raktad, ~ Madár! fészke-det: (190/56). 2. Bal szárny: sereg bal oldalon levő része. A’ ~ szárnyon álló könnyű nép sok szűzzel A’ Mátrikulára ütött kemény tűzzel (330/1271).

~ (454/43, 689).

II. fn 1. Bal oldal. Ámor ezt hallgatta, nevette, és jelül Egy kisded mennydörgést durranta ~ felül (330/880). —…közbűl állott a’ leányfő, jobbról a’ lófő[,] ~ról pedig a’ kutyafő (330*/165/10). 2. Balkéz felé levő irány.

Hí-bál 115 balgatagság men a’ székéből elfordúlván ~ra, Egy

potro-hos könyvet feltesz az asztalra (330/375).

~ (330/1178, 330*/166/1), Balra (428/42).

Ö: jobbra-balra.

bál fn (14)

1. Nagyobb szabású táncmulatság. Lármás vi-gasságok, eltikkasztó ~ok, Bennetek melly ke-vés örömöt találok! (197/47) 2. Maskarás~:

álarcosbál. Carneval ... olasz szó; tészi azokat a’ nagy fársángi maskarás ~okat ’s múlatsá-gokat (330*/136/2). 4. Bál papja s nimfája: a bálozás szenvedélyének hódoló gavallér és dá-ma. De Hagyjuk el; már is sok ~’ papja ’s nimfája Szentség törő Muzsám’ excommuni-kálja (197/83). 5. Bál isten: bál. De hagyjuk el; ’s a’ Bál-istent ne gúnyoljuk, Mert a’ nagy világnak orrát fel borsoljuk (197/81).

~ (197/67), Bál (330/1646), ~’ (197/55), Bált (200/84, 330/1825), Bálok (245/40), ~nak (197/92), ~ba (114/711, 197/62), Bálban (330/

1795).

Balaton fn (8)

Víznév. Indúlj Músám! Kettőztessed mind ad-dig lépésedet Míg meg látod a ~ kies partján Füredet (111/2).

~ (111/42, 306/246, 330/744, 418/94p, 428/

112), ~’ (330/33), ~nak (390/38).

Ö: Kis-~.

Balatonfüred fn (1)

Helynév. Cs. M. H. A. hoz B. Füredre (111/cím).

Bálám fn (1)

Személynév. A Bibliában pogány próféta, Moáb királya, aki legendás szamaráról vált közmondásossá. Ezzel frissen kapja magát, Nyerget tesz a’ hátára, Farkon tsap egy Isten Agát, Fel űl maga magára, Mint ~ról hajda-nába Mondják, hogy Palaestihajda-nába Szamár há-ton utazott (92/285).

bálbilét fn (1)

Báli meghívó, belépő. Fenekére rakott kén-gyertyát, ’s e’ felett Néhány ~et ’s szerelmes levelet (330/852).

baldachin fn (7)

Ünnepélyes alkalmakkor használt hordszék.

Mikor a’ táborban mindent elrendele: Űlt a Baldakinra, kit nyóltz Szűz emele, ’S onnan

igazgatta a’ Népet, a’ helyet (330/1214).

Baldakin (330/1567, 1626), Baldakinja (330/

1239, 1491), Baldakinjából (330/1313), Bal-dakintól (330/1351).

baldachintartó mn (1)

Hordszéket vivő. Sem Hadnagy, sem Svad-rom, sem rend. Sőt magok is A’ Baldakintartó Szűzek elfutának: ’S keze, lába kitört Marsal Dorottyának (330/1475).

báldáma fn (1)

Bálozó hölgy. Mit ér a’ kártya-pénz? kétséges nyereség. Mit ér a’ bál-dáma? másé a’ feleség (197/74).

baleári mn (1)

Baleári parittya: Baleári-szigetek ókori lakói-nak híres fegyvere. Akkor essél az Őzeknek, és a’ füles nyúlaknak Ha kezedre áll a’ tsepűs Baleári parittya (413a/316).

Balember fn (1)

Személynév. Balambér: a hunok uralkodója 374 körül. Még elmémbe’ forog, mint jött e’

főldre ~ Scyta vitézeivel, mint nyertenek ebbe’

hatalmat Árpád és ama’ hét Kapitányok véres erővel (259/610).

baléna fn (3)

Bálna. Béborítom a’ nagy Balénát lángokba,

’S párt keres a’ fagyos Grönlandi habokba’

(330/1915).

Balena (330*/200/1), Ik (348/29).

balgatag mn (9)

Balga, együgyű. Itt űl ’s hányván vetvén saját szám adását Nyögve kárhoztattya szörnyű pazérlását Balgatag (: így kiált, tekintvén az eget :) Lám tsak egy rövid nap mennyit vesz-teget (6/21). Követi sok gavar, tsiripol utána Sok dáma, ki három férjet is kívánna. – Balga-tag nagy világ! Ez é a’ múlatság, A’ mellyet únalom követ és fáradság? (197/41) — Le szedi a’ fák’ és mezők’ önként nőtt gyümől-tseit, Nem esmeri a’ ~ törvény székek pereit (413a/1059).

~ (148/45, 190/61, 247/27, 337/86), Balgatag (196/63, 380/61).

balgatagság fn (3)

Balgaság, együgyűség, butaság. Ez egy rövid – de sok bajjal meg-rakott terhes pálya A’

balha 116 bálványoz Bőltső, és a’ koporsó ennek a’ két Métája,

Hová, kik a’ ~ sebes szekerénn futnak: A’ testi kívánságoknak kerekeinn el-jutnak (162/69).

Melly nagy ~, tsak embernek lenni, Még is a’

hasonló embert fel sem venni! (194/23)

~ (454/512).

balha l. bolha

Bálint fn (17)

Személynév. Élj Kis ~ ezt kívánja néked az egész Asztal, A’ melly benned maga iránt szi-vességet tapasztal (326/71).

~ (266/cím, 28, 33, 326/55, 67, 69, 73, 74, 74), ~’ (326/50), ~om (326/51), ~ot (266/32, 326/12), ~nak (266/70, 326/46), ~unknak (266/14).

balítélet fn (1)

Téves megítélés. Mely kegyetlen rajta a’ kinok ostromja … Mikor az irigység és a bal itéllet Miatt pokollá lett rá nézve az élet (453/163).

ballag i (3)

Lassan megy. De rám nem hallgattak, ’S he-lyet valamellyik Szánkában nem adtak. Én hát tsak utánnok ~ék fáradttan (330/95).

~ (112/30, 126/16).

Ik: ki~, le~.

ballagtat i (1)

Lóval lassan léptet. Így dobot üttettünk, trombitát fúvattunk, Büszke paripákon elébb

~tunk (239/156).

ballon Ö: luft~.

báloz i (1)

Mulatozik. Az Öregek minden Név naponn

~tak Ettek, ittak, még is nem pankrotíroztak (248/27).

balsamom l. balzsamom

balsors fn (6)

Viszontagságos, szerencsétlen élet(körülmé-nyek). Már hét esztendőktől fogva virágzik if-júságom, De le-szakasztá a’ bal sors nyílni kezdő virágom (162/106). Éjjel szememet le se’ zárván Siratom bal sorsomat árván (412/8).

~ (193/27), bal sors (7/9), bal-sorsod (280/2), bal sorsomat (175/8).

bálszála fn (1)

Bálterem. Carnevál a’ Hertzeg’ Kastéllyába

szálla, Hol már elkészítve vala a’ Bál-Szála (330/284).

Bált fn (2)

Bált tengere: a Balti-tenger. Szemem’ egyszer-re magához Rántja a’ ~’ tengeegyszer-re, E’ kék méllység, ’s a’ partjához Vergődő hab’ ezere (397a/134).

~’ (397/12).

balta fn (2)

Fanyelű éles favágó vasszerszám. Sok ember a’ tűznél tőltvén a’ Téli Éttzakákat Világánál farigcsájja Ival a’ foklákat (413a/299).

Ival (330/974).

bálvány fn (19)

1. Szobor. E’ gazban fejérlő tetemmaradvá-nyok, E’ nagy diadalmi kapuk és ~ok, Mind olly jelek, mellyek a’ szívet serkentik (306/60).

2. Akit, amit vki rajongva tisztel, mindennél többre becsül. Ti élet édesét lehellő leányok!

A’ Szépség tüzénél olvasztott Bálványok!

(127/2) — Olly ~ vagy te [árnyékszék], melly-nek a’ Királyok Térdet, fejet görbítemelly-nek, És a’

kit ők, tsak áldást nyujts reájok, Hajdon-farral süvegelnek (377/13). A’ te szivednek ~ja Az epesztő fösvénység, Gyötör a’ pénz ragyog-ványja, ’S titkon öl a’ szegénység (205/5). 3.

Tömb, oszlop. Itt sem Párusi márványból Nem raktak oszlopokat, Sem alabástrom ~ból Nem véstek bajnokokat (397/283). — ...tere-pély borostyánok! Ti vagytok vég siralmimat némánn szólló ~ok (162/20). 4. Emberi figura, képmás. Hiszen semmivé lesz, a’ mi semmi vala, Az az: földdé válik testünknek por fala;

Előbb eggy büszhödtség bálvánnyává lészen, Bomlani kezdenek a’ részek egésszenn (201/53).

bálván’ (134/89), Bálván’ (447/89), ~ok (330/1373, 421/2), Bálványom (134/3), ~a (72/11, 212/110), bálvánnya (16/5), ~ja (247/

24), ~tok (453/49), ~okat (397a/536), Bálvá-nyomat (431/51).

Ö: dög~, réz~.

bálványol i (1)

Rajongva szeret. Úgy vagyon! Kit tegnap ~t a’

Dáma, Szemeit gúnyolva hánnya rá ma (206/

7).

bálványoz i (1)

Rajongva szeret. Ama’ szép név’ innepébe’ A’

bálványozó 117 bámulás mellyet ~ok, Essen szívem’ szerelmébe, A’

ki-ért sóhajtozok (331/42).

bálványozó fn (1)

Bálványimádó személy. — A’ Scythák …ha valakit meg akartak fenyegetni, ezt mondták:

Várj rá, meg-vér még a’ Magyarok Istene, meg-emlegeted v. meg-keserülöd a’ M. Iste-nét, meg-tanítlak a’ M. Istenére etc. Ezt ők hi-hető a’ szomszéd ~knak mennydörgötték; de késő unokájiknál is mái napig szokásban ma-radt (267*/19/17).

balzsam fn (19)

1. Forró égövi növénynek illatos olajat tartal-mazó gyantás nedve. Nyájasabb Etéziákkal Nyílik a’ Nap’ reggele, Tőlti édes ~ával Szűz virágidat tele (164/15). 2. Forró égövi nö-vénynek illatos olajat tartalmazó gyantás ned-véből készült (gyógy)szer. Majd élesztő balsamjával Csiklándozza szaglását, Ennek ki folyó szagjával Enyhítvén Ájulását (231/359).

Láttam é, vagy tsak képzeltem? Apolló rám tekinte, ’s El-alélt Lelkem sebére édes bal-samot hinte (162/116). 3. Lelki vigasz, gyógy-ír. — …az én végemet is hideg Megnyúgvás’

szemivel kellene néznetek, Mégis szántok; ez a’ bú Megbánt, férjfiak! Engemet. Ah híjjátok elő ~omúl az észt, ’S a’ virtust (454/713). Ti, élet’ ~át lehellő Leányok, A’ szépség’ tüzénél olvasztott bálványok (424/11). 4. Üde illat. Ott a’ hol éneklek tsendes szellőtske lebegjen!

Balzsam ’s rózsa szagok fussák a’ barna ho-málynak Árnyékit (450/38). Itt érzem az Ibo-lyának Kifolyó ~jait (397a/410).

~ (239/125), balsam (231/363), ~a (447/3), balzsa[ma] (134/3), balsama (14/5, 201/5),

~ot (412/28), ~okat (392/8), ~át (225/62), balsamát (162/22), balsamába (91/8), ~okkal (455/27).

balzsamizzadó mn (1)

Balzsamot eresztő. Mért említsem a’ jó szagú balsam’ izzadó fájit (413a/640).

balzsamom fn (2)

Balzsam. Hébe égi ~ommal Ápolá szépségedet (428/37). Az öröm, az élet édes ~a Légyen bus szívednek gyógyító flastroma (75/3).

balzsamos mn (2)

Üde, erős illatú. A’ virág a’ több virággal Közli öröm-tsókjait, ’S rá lehelli nyájassággal

Balzsamos illatjait (397a/1028). Így vonúl az ég aljáról A’ vak éj palástja fel. Míg a’ Gán-ges oldaláról Balzsamos szellő lehel (317/

249).

balzsamoz Ik: el~.

balzsamozván in (1)

Balzsammal bekenve. Így kötözzön öszve Ámor minket Balzsamozván sebhedt szívein-ket, Élesztgesse tsókkal ’S több szerelmes szókkal Esküvéseinket (272/32).

bámészkodik i (2)

Különösebb cél nélkül hosszasan nézelődik.

A’ Patsirta az egekre Fennyen emelkedve száll…’S édes elandalodtában Az égre ~ (397a/172).

~ (431/9).

bámul i (17)

1. Ráérősen vagy csodálkozva néz vkit, vmit, figyel. Mért áll az Úr hátam megett Mindig, mikor dagasztok? Édesdeden bámúl reám, Míg csak ki nem szakasztok (169/3). Te ki Er-menonvill’ rideg szigetében Nyugszol a’ nyár-fáknak lengő hívesében, Ébredj fel, és bámúlj egy lelkes állatot, Ki mér tenni nálad nagyobb áldozatot (454/285). 2. Meglepődve néz, cso-dálkozik. Illyen pompa volt itt; ennek látására Illy tsudálkozással bámúlt Kaposvára (330/

112). Zűrzavar lett, kiki bámúlta mi bajok?

(330/1052) 3. Csodál, tisztelettel tekint vkire.

Ti csak Laura’ szépségére Bámúltatok, méz ízére Nem ügyelvén szemessen (134/113). Az ő [Szétsényi] kedves nevét emlegetik máig A’

Drávától fogva Ádria partjáig. Ez a’ három ország áldja és tiszteli, Magyarország pedig az égig emeli … Ausztria bámúlja, vegyűl melly szép szerbe, Külföldi galántság magyar karakterbe (306/279).

bámúl (346/9, 405/36), bámúlok (169/28), Bá-múlsz (354/12), bámúlnak (330/110), bámúlt (400/87), Bámultatok (447/113); ~ja (176/10), Bámúlja (294/19), bámúlják (330/593), bá-múljuk (397a/943).

Ik: el~, rá~.

bámulás fn (5)

1. Figyelés, érdeklődés. Ha a’ Kisasszony azt maga Nem kérdené én tőlem, Bámulásom okát senki ki nem venné belőlem (169/31). 2. Cso-dálás. Úgy-sem illő itt dítsérni: A’ ki hát kíván

bámulhat 118 bán esmérni, Útasítom magadhoz; Nem kell több,

tsak egyszer lásson, Már túl lesz a’ bámúlá-son, ’S többeket kűld házadhoz (308/35).

~ (452/67), ~a (239/61), Bámúlásra (309/

117).

bámulhat i (1)

Csodálhat. Nem másért van hogy Mizia tőlt Vermeit hántatja Gargara bőv Aratását nem másért ~ja (413a/116).

bámulhatni in (1)

Csodálkozhatni. Nagy dolog valóban, ’s bá-múlhatni rajta, A’ mit senki nem várt, és min-den óhajtja, Midőn két Hatalom fon ollyan kö-telet, Mellyből egy korbáttsá lesz Észak ’s napkelet (337/333).

bámuló mn (3)

Csodálkozva néző, figyelő. De véghez is vitte volna, Vitéz lévén, szándékát, Ha Jupiter hagyta volna A’ már széllyel vert békát; De meg szánván szegényeket, A’ bámúló Isteneket Végre így szóllítá meg (114/915). A’ bámúló Rénus’ mezején kimutatván Ősi vitézségét, győző örök oszlopot annak Partja felett nem rak (258/56).

bámúló (397a/422).

bámulta fn (2)

1. Bámultában: miközben figyel. Amott homá-lyos odvában Kandikál a’ fejér nyúl, ’S piros szemét bámúlttában Forgatván be-be-rándul (397a/335). 2. Bámultomban: csodálatomra.

Egyszer tsak előmbe tűnik bámúltomban Ha-zám’ Geniussa három szín bársonban (452/23).

bámultat i (1)

Nézet, figyeltet. Mások értzben vagy márván-ban Bámúltassák magokat, Körültük látván nagy számban A’ térdeplő Sklávokat (397a/

482).

bámulva in (4)

In document CSOKONAI-SZÓKINCSTÁR III. Csokonai költeményeinek szótára (Pldal 114-119)