Rövidítésjegyzék
be 2 – beh – beg hsz (41)
II. fn Boldogtalan, szerencsétlen személy
boldogtalan 170 bolond cím), bóldogság (54/25, 216/15, 257/174, 453/
59), ~om (330/788), Boldogságom’ (176/36), Bóldogságom’ (312/18), ~od (311/3), bóldog-ságod’ (443/211), ~a (397/20, 454/494, 930), bóldogságunk (443/57), ~ot (259/166, 202, 364, 330/171, 454/282), bóldogságot (257/
114), ~tokat (259/157), ~it (375/7), ~nak (179/1), bóldogságnak (220/42), bóldogságá-nak (214/69), Boldogságábóldogságá-nak (83/45), ~ba (158/37, 326/56, 413a/1012), Boldogságba’
(403/49), ~ban (259/173, 454/467, 774), ~od-ért (259/79), ~gal (13/3, 222/91).
boldogtalan mn/fn (15)
I. mn Aki szerencsétlen sorsa, körülményei
bolondgomba 171 bolyongó Vminek a ~ja: vminek a rajongója. Csak
Vul-kán, a’ Vénus’ ~ja És Mómus nem (294/39). 4.
Bolondot csinál vkiből, ~nak tesz vkit: félre-vezeti, rászedi. Egésszen bolondot tsináltak belőlünk (330/1679). Hát magam tsak illy bo-londnak Hagyjam tenni? (317/75)
~ (60/17, 316/9, 318/29, 337/271), Bolond (453/169), ~ok (92/62, 397a/487, 453/49), Bo-londok’ (330/1538), ~ja (92/62, 194/37), ~oké (194/38).
Ö: fél~.
bolondgomba fn (1)
Bolondgombát evett vki: butaságot csinált. Lé-gyen hálá! Észrevettem, Hogy bolond gombá-kat ettem (322/42).
bolondság fn (9)
1. Bolond megnyilvánulás. A’ Buffán, magya-rúl Far-dagály, talám a’ Módinak minden ~i között legképtelenebb ~ vala (330*/188/12, 13). 2. Mókás, mulattató ötlet, cselekedet. Jer, barátom! Lépegessünk Kis kertednek útain, ’S dohogás nélkűl nevessünk Mások’ ~ain (456/
72). 3. Esztelenség, meggondolatlanság. Haj-dan ha egy szem lankasztott, Ha egy szép mellyet öleltem, Minden kedvem ebbe leltem:
Bolondság, ifjú szél! (154/332) 4. Amit nem érdemes komolyan venni. Bangó képzelődés!
— de nem ~ a’ Háromszáz milliom ember’
boldogsága (454/493).
~ (330/553, 337/91), Bolondság (202/97), ~on (330/2011).
bolondul Ik: bele~, meg~.
bolt fn (16)
1. Boltozat. Bár kintses kamarád boltya di-tsekszik arannyal, Énnekem egy kisded ’s kur-ta szerentse elég (39/7). Hajlékotok a’ főld, vagy az erdők’ bóltja (454/202). Te illetéd ró’sás újoddal Mellyemnek rokkant ~jait (455/
42). 2. Égbolt. Látod-e szép Phebust ditső tro-nusában Űlni az ég boltyán fényes ruhájában (3/2). 3. Sírbolt. Elfelejthetetlen Szerelmes Egyetlen, ’S hív pár volt, Kit e’ bólt Örökre elzárt (299/38).
~ (388/12), bólt (222/19), bóltja (450/43), ~jai (247/14), ~jában (297/33, 397a/456, 758),
~jából (428/79), ~jain (392/62, 454/922),
bólttal (413a/1018).
Ö: ág~, csont~, gyász~, gyémánt~, szűr~.
boltoz i (1)
Boltozatot képezve takar. Ládd, melly büszke-séggel Féd e’ boldog fa; Vágyva árnyékozza Téjszín kebledet, Melly duplán bóltozza Már-vány szívedet (263/7).
boltozat fn (10)
1. Íves kiképzésű építmény. Mint a’ kő me-redtten állék Egy ledűltt ~on (428/110). 2.
Vminek homorú vagy domború felső része. Ez a’ hosszú ~ja A’ Diófának felyűl A’ kék eget mutogatja (397a/377). Nem! Ezt meg nem fagylalhatja A’ Sír nyálkás bóltozatja (443/
134). Bé terűl gazdag szürettel a’ Hegyek ~ja (413/938). 3. Égbolt. Az ég ~tya már másba őltözött Sok tsillagok sora az égre kőltözött (3/9).
~ja (306/127, 397a/587), ~jában (397a/637), bóltozatján (443/235), ~tyánn (83/2).
boltozgatni in (1)
Fészket építgetni. Ki tudja arra oktatni A’
zőldági népeket, Miként kelljen ~ Mesterséges fészkeket? (397a/843)
bolygat i (1)
Háborgat, piszkál. Ízetlenségre kezd a’ barát-ság válni; De, okát senki sem tudja feltalálni.
Érist ők nem látták; ki tündér ortzával Bojgat-ta már őket mérges párájával (330/704).
bolygó in (3)
Bolyongó, forgó. Nyílj ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó! Nyílj ki már. Nyílj ki; a’ bokor-ba’ ~ Gyenge szellők’ csókja vár (448/3). Ne hidj a’ nyájasan mosolygó, A’ Grátziák’ ker-tébe ~ Lepkéknek (391/8).
~ (249/3).
bolyh fn (1)
(Hangya)boly. Gyakran ~a rejtekéből ki hord-ja tojásait Keskeny ösvényén a’ hangya (413a/386).
bolyong i (1)
Céltalanul lézeng. Közbe megtörténik, hogy büntetésében, Árnyék-módra ~ az ég’ üregé-ben (454/480).
bolyongó in (2)
1. Irányt vesztve ide-oda járkáló. Zőld levél
bomba 172 bont alatt lappangó Tőrkalitkája alá A’ tsemeték
köztt ~ Kedves párját bétsalá (397a/795). 2.
Keringő. Zugó üregiből a’ szelek ki jőnek, A’
bojongó felhők egy seregbe gyűlnek (67/15).
bomba fn (3)
Ütközéskor robbanó rombolóeszköz. Addig is a’ Várat az allyánál Tzombba A’ külső Posz-tokról verdesi Bomba (238/74).
Ii (239/118), Iit (457/2).
bombi fn (11)
Bomba. A honnan az ágyúk zúgván közelget-tek Mellyeknek gyomraik halállal tőltetközelget-tek Az sok rakás ~repűlt mindenfelé (9/11). Bár a’
puska tsördül, Bár a’ ~ dördűl Meg ne retten-jünk! (259/673)
~ (259/559, 418/78), ~k’ (337/118), ~ja (253/
33), ~t (55/28, 191/28), ~nn (192/26), Bombin (260/22), ~kra (337/52).
Ö: kartács~.
bomlani in (2)
Holttest bomlani kezd: feloszlóban van. Az ember egy bűzös dögbálvánnyá lészen; Bom-lani kezdenek a’ részek egészen (201/54, 454/612).
bomlik i (4)
Fokozatosan alkotóelemeire, részeire válik.
Retsegés ropogás hallik minden felé, Bomlik, törik, szakad minden ezer felé (195/14).
Bomlik (59/14), fogok bomlani (201/85, 454/
637).
Ik: fel~, meg~.
bomolva in (1)
Károsítva. Nézd bár a’ rósát kit kertész űltet, azonnal A nap súgárát hánnya eresztve belé, Fonnyaszt mindjárt rósát, szekfűt, futva tüzé-vel, A mit tsak látván, rontya ~ tüze (38/4).
bomolván Ik: el~.
bon (fr) (5)
1. Jó. Itt a’ nadrág — Vétzy szóla, — Adiő ~ Húriel! (317/242) 2. Bon mot: aranyköpés, szellemeskedő mondás. Majd a’ Bécsinálttak hozzák a’ tréfákat, A’ vittzet, a’ bon-mot, az anekdotákat (330/326). 3. Bon ton: jó modor, illem. Akkor, a’ mint ezt magával A’ ~ ton hozta nálla, Az Úr a’ Kis Asszonykával Illy
galant diskurála (231/372).
~ (330*/147/2), Bon (114/36).
bona Ö: zene~.
Bonaparte fn (5)
Személynév. ~ Napóleon (1804–1815) fran-cia hadvezér, császár. Egyik azt vítatja, hogy Bonapárt megholt, Másik, miket tsinált mikor Insurgens volt (330/297).
~’ (281/1), Bonaparté (281*/40/2), Bonapárt (330/85), Bonaparténak (281*/40/2).
bong i (2)
Méh dong. A’ Méhek a’ szellőtskéken Szerte-széllyel ~anak (397a/982). Ekkor a’ rengeteg erdők homállyából, A’ redves vénségtől tisz-tes. — Bongott a’ szent vénség — tsípett a’
babona (341/32).
bongó in (1)
Dongó fák’ allyából, Egy serény de durvás méhrajat kivona. E’ szomszéd rétnek illatja, A’ mint ~ szárnyakon Zefir ide fúvogatja, Erő-vel magához von (397a/922).
Bongorfi fn (2)
Személynév. Csokonai alkotta név. ~ egy dí-sze a’ Magyar Hazának (330/121).
~ (330/535).
bonjour (fr) (1)
Jó napot. Így szóllítá meg: Bon zsur! (114/36)
bonmók fn (1)
Bon mot, szellemeskedő mondás. Mátyás-ki-rályt úgy adják elő, mind a’ históriák, mind a’
regék, hogy a’ bonmóknak barátja volt, ’s maga is szerentsés volt azokban (330*/147/4).
bonmós mn (1)
Szellemes szóhasználatú. — …az illyen ~ lel-keket minden valóságos Nagy-emberekben fel-találjuk az egész Világ’ históriáján keresztűl (330*/147/5).
bont i (5)
1. Bontja az álom szenderítő mákját: egyre jobban hajnalodik. A’ múló setétség’ ellanka-dásával Sárgúlt már a’ hajnal első világával.
De fellyebb emelvén a’ rózsaszín fáklyát Bon-totta az álom’ szenderítő mákját (225/44). 2.
Sátort bont: sátor alakú női ruhát felhúz. Egy káplár allyával mihelyt sátort bontok, Már a’
nagy Corpussal azonnal bé rontok (238/69).
bontani 173 borda 3. Láncát zavarba ~ja: kiszabadítja magát.
Hát ha tőled, óh Idő! Te a’ ki mindenünket öszverontod, A’ Nap is hóltszénre fő? És lán-czodat magad zavarba ~od? (288/16) 4.
Tönkretesz, pusztít. De legkisebb rész sem veszhet el kezéről, Ő tsak ~, de számol minden részetskéről. Mert a’ ki e’ Mindent semmiből alkotta A’ megsemmisítést magának tartotta (454/82). 5. Frigyet bont: békét megszüntet.
— …ímé frigyet ~ának Körűl belől a’ városok, a’ fegyvert előszedik A’ pusztító Márs az egész főldön kegyetlenkedik (413a/517).
Ik: el~, meg~, széjjel~.
bontani Ik. el~, fel~, meg~.
bonthatatlan mn (1)
Állandó, örök. Ugy kerűlje a kár ’s bánat há-zad táját, Mint mi a’ gazdának üres butelláját.
És abba a vígság örök fészket rakjon, Melyben
~ nyúgodalom lakjon (266/40).
bontott Ik: el~.
bontván in (2)
1. Megzavarva. A’ mely kéz hív hamvainkat Egymástól el szakasztya Bontván tsendes Ál-mainkat Oh átkozott légyen a’ (297/31). 2.
Tönkretéve. Barátság ! barátság! Óh édes ne-vezet, Mellyre sóhajtással sok szív emlékezett ! Be’ gyakran méreggel van mézed keverve, Bontván örömünket szívünk’ új keserve (63/
14).
Bootes fn (1)
Az ökörpásztor csillag, az Arctus csillagkép-ben. ’S ha ledneket ’s hitván paszulyt fogsz főldedbe hinteni ’S nem átallassz Egyiptomi lentsét is termeszteni, A’ lenyugvó ~nek jelére vigyázhatol. Kezd el akkor ’s tél középig veté-sén dolgozhatol (413a/240).
bor fn (132)
1. A szőlő levéből erjesztett szeszes ital.
Igyunk barátim! A’ komor Bú’ lángja nem tsatázik, Ha mádi ~ral a’ gyomor A’ kis pokol meg ázik (163/3). A’ bolond észt lél a’ ~ba’,
’S úgy lesz bőlts (318/29). Vagy talám tsak szégyen annyi ~ral élni? Szégyenebb, Bará-tim! Magunktól kémélni (248/29). 2. Borban fürdik: sok bor készül a vidéken. Az Hernádi vőlgynek ~ba fördött széliről (161/4). 3. Bor-ban fürödve: sok bort fogyasztva. Ha a’
Poé-tának tsak ~ba feredve Lehet a’ szűz múzsák’
forrásához kedve (219/43).
~ (87/4, 140/5, 154/37, 39, 197/54, 59, 198/
64, 199/4, 69, 218/5, 11, 219/41, 227/3, 3, 3, 4, 228/7, 317/102, 163, 238, 318/90, 326/27, 354/17, 356/18, 373/21, 40, 40, 53, 457/17), Bor (106/23, 133/2, 156/2, 219/49, 318/6, 22, 38, 54, 70, 86, 102, 340/14, 372/23, 411/5), ~’
(373/33), Bor’ (270/2), ~ok (317/30, 413a/
348, 418*/173/7), Borok (233/11), ~om (103/
3, 199/97, 248/4, 437/3), ~a (197/55, 293/16, 413a/620, 623), ~otok (228/26), ~ai (16/59, 205/59), Borai (330*/148/4), ~t (120/3, 248/
39, 287/1, 308/48, 317/133, 150, 318/31, 80, 80, 326/63, 330/358, 359, 1772, 356/20, 369/
15, 373/17, 17, 18, 50, 413a/622, 716, 1088, 433/61, 77, 438/37, 42), Bort (318/7, 23, 39, 55, 71, 79, 80, 87, 103, 432/120), ~okat (330/
347), Borát (111/120), ~nak (87/35, 258/92),
~ba (156/8, 340/2, 424/40), Borba (106/16),
~omba (108/4), ~ába (7/9), ~ból (266/30), Borra (167/12, 334/34), Borról (284/1), ~tól (219/45), Bortól (219/20), ~áért (397a/183),
~rá (219/55), ~ral (154/27, 219/29, 60, 248/1, 287/2, 330/17, 353, 413a/351, 433/48), Borral (433/54), ~ával (319/47, 413a/666).
Ö: aszúszőlő~, új~.
Borbély fn (6)
Személynév. 1. ~ Gábor kapitány, tiszaroffi földbirtokos. Légyen ~ Kapitányé Ez a’ pál-makoszorú (368/65). 2. ~ Sándor A’ XVIIIdik Száznak Ősze utólsó végénn Lett rakása e’
Mag Háznak ~ Sándor kőltségénn (378/4).
~ (368a*/30/11, 368a*/31/10), Borbélyja (368*/24/20), Borbélyt (368a/81).
borbélylegény fn (1)
Fiatal férfifodrász. Ő az, ki elkezdvén sokszor tsak egy kényen Henyélő Stutzeren — egy Borbélylegényen; Mindjárt sok Grófotskák modernjéhez állnak, Sőt a’ Deákok is abban koledálnak (330/2008).
borda fn (1)
Szövőszéknek a vetüléket tömörítő fésűszerű alkatrésze. A’ Hetedik nap szerentsés újj szől-lőket űltetni Tinót kézen szelidítni, vásznat Iba vetni (413a/291).
Ö: szövő~, oldal~.
Bordáts 174 borona
Bordáts fn (8)
Személynév. A’ Katonaságot viseltt ~, Sziget’
Lobogója előtt katonáson iget (330/145).
~ (330/148, 150, 554, 596, 603, 1155, 1376).
Boreás (gör) (4)
Északi szél. Nem retteg ~ kemény hidegétől Nem fél viperának leg nagyobb mérgétől (29/
21).
~ (211/12), Borëás (413a/376), Bóreásnak (425/25).
borfergeteg fn (1)
Nagyon sok bor. Im butskossal és kupával Omlik a’ bor-fergeteg (317/156).
borhajtás fn (1)
Borivás. Falataimat elegyes bor hajtással Kettőztetem oh! (224/1)
boristen fn (1)
A görög hitrege szerint Bacchus.’S Éva napját bor-isztennél Szaári napján tisztelik (438/39).
borít i (13)
1. Szőlővesszőt lebujt. Más tsemeték megkí-vánják, hogy görbén lehomlítsuk Veszejét s’
maga főldjébe elevenen ~suk (413a/551). 2.
Terít. Így ~nak reád végre szemfedelet: Néked is véged lesz, mint másnak vége lett (209/77).
3. Fed, takar. Akkor essél az Őzeknek, és a’ fü-les nyúlaknak Ha kezedre áll a’ tsepűs Baleári parittya: Mikor jég táblától a’ víz ’s a’ főldet hó borittya (413a/317). Ha életem gond bú ~ja És rá vastag ködburkot szőtt (462/1). 4. Vmibe [lángba, siralomba] ~: nagy mennyiségben okoz, előidéz vmit. Minden berket lángba ~ és szurkos köddel végre Barna felhő gombolya-got hömpörget fel az égre (413a/846). Nyaka-mat vas lánca szorítja, Szívem’ siralomba ~ja (175/4).
~ (43/24, 413a/221), Borít (280/21); ~ja (209/
80, 272/4, 413a/748, 1062).
Ik: be~, el~.
borital fn (1)
Bor(ivás). A Bor ital mellett (248/cím).
boríték fn (2)
1. A virág bimbóját fedő zöld levél. Kutzorog a’ rósa zőld ~ alatt Majd osztán levelit szél-jelebb taszítja Gyenge bimbótskáit részekre hasítja (64/10). 2. Az igazság ~a: az igazság
leplezése, eltitkolása. Így gyíkrann némelly Kritikus főből származott hangnak Színe alatt az igazság borittéki lappangnak (216/124).
borító Ö: szem~.
borított Ik: be~.
boríttatva Ik: be~.
borjú fn (4)
Fiatal szarvasmarha. A’ ~ a’ szabad tér me-zőnn játzadoz Téjjel barmok tőlgye ujjolag dagadoz (83/19).
borjai (61/22, 254/22), Borjakat (413a/723).
borka fn (1)
Borocska. Lésznek ezután is, lésznek tán vala-kik, Kikben szánakozó lélek ’s torok lakik … Kikkel a’ Noétól bé-plántáltt Hegyközön Bár-kát vagy is It rakat a’ borözön (219/32).
borkorcsolya fn (1)
Bor elé való harapnivaló. Van elég gesztenye, van elég noszpolya, Van dió; mellyik kell?
mind jó bor-korcsolya (199/92).
bornyomózsák-varrótű fn (1) Olyan tű, amellyel szüretre taposózsákot ké-szítettek. Egyszer egy német technologicus Könyvben a’ Tűnek 22 nemét olvastam meg;
pedig sem a’ bornyomózsákvarró, sem még inkább a’ botskorfűző tű nem vala meg benne (330*/177/6).
borocska fn (5)
Bor. Játékos kifejezés. Ha szíhatok borots-kát, A’ gondjaim tsutsúlnak (354/1, 25).
It (345/8), borotskát (383/1, 7).
boróka fn (2)
1. Örökzöld tűlevelű ciprusféle cserje. A’ tü-zes tsillagocskákkal Megrakott vadrózsafa, A’
mindégzőld Ikkal Uszkurutz és bodzafa … Mutatják itt magokat (397a/1019). 2. A cserje kékesfekete bogyószerű toboza. Mint egy megérett ~, Melly tiszta hóra hullott … Olly édes, egy kerekded Szeplőcske Lilla’ mellyén (355/1).
borona fn (1)
Fogakkal ellátott vontatható talajművelő esz-köz. Sokat segít Szántóföldjén ki gereblye fo-gával Megtöri a’ gyáva rögöt, ’s megvonnya Boronával (413a/108).
borong 175 borözön
borong i (1)
Szomorkodik, busong. Értted ~ éltem’ ta-vassza; Mert nincs Nap, a’ melly elfogyassza A’ rám vonúltt ködöt (302/7).
borongós mn (5)
Felhős, borús. Hideg esső tsorog tsepeg egéssz éjjel Fázékony Auster havat is hány széjjel A ~ égnek sűrű felhőzése (87/57). Bel-sőm hasonló a’ Tavaszhoz, melly mikor ~ is, játszik és teremt (368*/24/25)
~ (199/87, 330/680), Borongós (306/156).
borong-tolong i (1)
Felhő gomolyog. Borong tolong a’ kedvetlen Őszi felhő és szűnetlen Bugyognak lotts tseppjei (389/74).
borongván in (1)
Merülvén. Elmém régi virgontzsága Ködbe ~ elmúlt (428/90).
boros mn (5)
1. Italos. Ha már a’ borostyánt, mint a’ szó mutatja, Minden ditső lélek ~an aratja (219/
48). 2. Nem vágyok ~ borostyánra: nem kell az italosan szerzett, a költői hírnevet jelképező babérkoszorú. Bor által nem vágyok ~ boros-tyánra (219/49). 3. Boros halmok: szőlőt (bort) termő dombok. Jer, ’s keljünk túl a’
Hágónak Meredek tsapásain, Adj kontzertet az Ekhónak Hazám boros halmain (400/60).
~ (106/19, 372/19).
borosasztal fn (1)
Asztal, amely mellett boroznak. Ürűljön boros asztalom, Némúljon meg a’ tzimbalom (133/
14).
boroskancsó fn (1)
Bor tartására szolgáló kancsó. A’ vigasság minden ábrázatba űljön A jó kedv a boros kantsókba kerűljön (266/18).
borospohár fn (1)
Borivásra való pohár. A vigasság minden áb-rázatra üljön A jó-kedv a’ boros pohárba ke-rüllyön (336/34).
borostyán fn (15)
1. Sötét, karéjos levelű örökzöld kúszónö-vény. Óh, ti magas Nyárfák, Jegenyék, Gyertyányok Tsemeték, Tövisek, Bokrok, Bo-rostyánok (176/18). Majd a’ te neved is szent
marad minálunk, Sírodra érdemlett ~t plántá-lunk (398/8). 2. A költői hírnév jelképe. Te ki-nek még homlokodon nints egyéb bodza fánál Okosan járj a ~t érdemlett Poëtánál (111/56).
~ (413a/789), Borostyán (297/4), ~ok (162/19, 188/59), ~ja (188/85), ~t (219/42, 47, 236/32, 268/175, 395/14,), ~ra (219/49), ~jára (368/
21).
borostyánág fn (2)
A hadi dicsőség jelképe. Azt írják: hogy mi-dőn haza fordúltára Borostyán ágakat fűzvén homlokára Meg győzetett vólna Scipiótól hada Illy bosszús, de méltó panaszra fakada (78/14).
borostyán ágokat (78/7).
borostyános mn/fn (3)
I. mn 1. Borostyánból készült koszorú. Ha Apolló helyett Bakhust tették főnek A’ Múzsák azok közt, kik hozzájok jőnek: Én a ~ koszorút meg vetem, Mert e’ társaságot épen nem sze-retem (219/67). 2. Költői hírnevet, dicsőséget szerzett. Borostyános Musád, e tsekély szil-ági Musát, kérem, vegye jó nevenn Szilágÿ (122/
1).
~ (267/242).
II. fn Borostyánnal benőtt terület. Kilentz szép