A szraggal jelölt személy/dolog belsejében

Hajósra már halál sárgája rá űle Benne min-den vére egésszen meg hűle (10/28). A’ ke-menczét fűtögetni Hej! Bezzeg nem restelném, Hogy tisztább lenne feneke, Gyakran kipe-metelném. Frissen piszkálgatnék ~, Hogy lángra erősödne (169/125). Be boríttya véle a’

főldet, ’s az eget, Alolla altató mák olajt tse-peget, Mellynek hűs balsama a’ ~ feredett Szem hélyaknak édes nyúgovás[t] engedett (14/5). 2. A szóban forgó személy egyénisé-gében, tudatában. Hogy szép mind az, a’ mi ő benne láttatik, A’ mi ~ meg nints, a’ rútnak mondatik (127/24). Poéták! Felőletek Azt tart-ják, hogy ~tek Lakik Istenség (132/2). 3. Vki-nek a személyében. Megszántam a’ Magyart,

’s azt a’ jó Tréziát, Kit azért adattam az égből közzétek, Hogy ~ egy kegyes Helytartóm’ néz-zétek (259/152). 4. Vminek a lényegében, tar-talmában. Óh! bizony nem látok semmit ollyat

~, A’ mi mind ezeknek méltó oka lenne (213/9). 5. Vki lelkében. De óh, ha nem én mívem Hogy Lilláért vér a’ szívem, ’S hogy lelkem ~ lehell; Éreznem és tűrnöm kell (443/151). 6. Belőle. Bár most megszűnnek De el nem tűnnek Ah nem ~m A’ régi jók

benneteket 146 benyomul (181/11). 7. Tőle. Bennem hív barátotoktól

váltok most meg; de hiszem, Szerelmem véle-tek marad, szívemet el nem viszem (241/17). 8.

Vele. Mitsoda tzélja van ~m az Istennek Hogy engem teremtett (453/3). 9. Kedve telik/van ~:

örül neki. Az olly madár igen ritka Mellynek kedves a’ kalitka Bár arannyal van bé fedve Még sem telik ~ kedve (31/11). Aprilis tsalárd ravasz...Kinek volna kedve ~! Bár tsak hamar vége lenne Unalmas óráinak (389/11). 10.

Örömöt lel, talál ~: örül neki. A Praecep-torságot én akképp kébzelem Hogy ha ~ öröm rózsátskáit lelem (12/28). Lármás vígasságok, eltikkasztó bálok, Bennetek melly kevés örö-möt találok! (197/48)

Ö: ő~, őbennek, énbennem, tebenned, tibenne-tek.

benneteket nm (5)

Titeket. Félre! Nem imádlak többé ~ (127/6).

~ (139/105, 212/115, 421/6, 454/962).

bennrekedt in (1)

Belül maradt. Velőt szívó lángjaimtól Fejem nehéz, zúg, szorúl; Benn rekedtt indúlatimtól Szívem dobog, mellyem fúl (443/27).

bennszorult in (1)

Bennmaradt. A’ Horvátország’ partjától Majd Erdélyig kergete; Mégis bennszorúltt nyilától Szívem nem menekhete (428/151).

bennünket nm (18)

Minket. Már a’ víg szüretnek örűl minden em-ber Mellyel örvendeztet ~ Septemem-ber (87/2).

~ (32/39, 63/1, 188/170, 199/2, 210/40, 233/1, 259/5, 10, 17, 25, 266/67, 267/158, 330/577, 946, 948), Bennünket (14/26, 201/26).

benő i (2)

Növény területet betakar, beborít. Ennek jele ha a környék bénőtt vadolajfákkal ’S bé van terítve a’ mező erdei bogyótskákkal (413a/

708).

~tt (397a/114).

bent hsz (4)

Belső helyen. Bent ásítok, kint meg ázom Bent didergek, kint meg fázom; Szomorú Ősz! (389/

77, 78).

~ (169/118), Bent (330/1091).

benyargal i (1)

Szél nagy sebességgel fúj. Bé fűszerszámoz-zák [virágok] az egész vidéket, Mellyet hűss szárnyokra szedvén fel a’ szelek, A’ kies vől-gyeket bé-nyargalják velek (89/14).

benyel i (4)

1. Elnyel. Ah de bezzeg rossz idővel Jára a’ jó Jantsi ott, Mert a’ tág üregbe fővel Édes Öttse bé bukott. Őtet négyszer el peselte, Végre Öttsét is be nyelte A’ sebess örvény’ lyuka (317/188). 2. Sír befogad. Óh ha addig tar-tanának A’ barátság’ Angyalának Rózsákból fontt köteli, Míg a’ sír bé nem nyél minket (454/914). 3. Elvesz vmit vkitől. A’ szegényt a’ törvény’ útján megkéselik, ’S a’ rongyos árvának kenyerét bényelik (454/144).

Nyelne bé (285/30).

benyelő in (1)

Elnyelő, befogadó. Még se nyér a’ gazdag úr Ditsőbb lakást a’ bényelő pokolnak Meghatár-zott véginél (410/30).

benyit i (2)

1. Hol a’ Másik Tenger’ kékellő kárpitja A’

leszálló Napnak ágyát ki- ’s -bényitja: a tenger színe hol világos, hol sötét lesz (313/104). 2.

Az ámítónak magát ki- ’s bényitja: az ámítót csábítja, kacérkodik vele. Mert azonkívül, hogy a’ leányi elme, Kiváltt ha búja van, vagy pedig szerelme, Az olly ámítónak magát ki ’s bényitja, A’ ki eltalálja hol a’ Dámák’ Nyitja (330/1015).

benyomás fn (1)

Bényomást csinál: hatást kelt. Deákúl akartam írni. De azt gondoltam-meg, hogy nem Római katonáknak, hanem Magyar vitézeknek írok, a’ kikben egy rajta, ősi, vitéz, magyar ’s több efféle hazai szólás több bényomást tsinál, mint minden Latiumi eloquentia (267*/12/13).

benyomul i (2)

1. Sereg erőszakosan megy vhová. A’ dühös Frantz széleinkről Már felénk is bényomúlt.

Ám-de roppant bértzeinkről Népünk által mind lehúllt (257/118). 2. Behatol vhová. A’

szép hármónia, melly a’ hólt húrokról Az ér-ző-inakba szállong, és azokról A’ lélekbe fel-hat, ’s a’ szívbe bényomúl, Hogy azt az er-kőltsnek szentelje templomúl (330/1035).

benyújt 147 bér

benyújt i (1)

Kívülről benti helyre nyújt. Ott evez [a lélek]

sietve A’ partok felé. Kis nyilát nevetve Nyújt-ja Ámor bé. Ennek szálatskáján Már a’ partra ért (347/16).

benyúl i (1)

Nyúlj saját kebledbe bé: a címzett erszényére vonatkozik. Halld meg a’ népek’ tsatáját, A’

nadrág’ históriáját, ’S nyúlj saját kebledbe bé (317/56).

Beócia fn (1)

Helynév. Tartomány a régi Görögországban;

a hagyomány szerint itt állt a költészet szent hegye, a Helikon, ill. a Parnasszus. Minden Bankóimat az egész Smukkommal Adják néki:

ebből holtig elverselhet, ’S Beótzián Parnasz’

hegyeit emelhet (330/1564).

beolt i (4)

1. Növényt szemez. ’S a’ tseresznyéknek ku-tatják [a lepkék] Ismét a’ virágjokat, Mellyeket a’ kert’ gazdája Kökényfába olta be (397a/450). 2. Szerelmet beolt vkibe: szerel-messé tesz. — …Phoenicia Királlyának ritka szépségű Hertzeg Kis Asszonykáját, ő Her-tzegségét Bika Maskarába öltözvén, ő kegyel-mesen el ragadta, és abba a’ maga Isteni sze-relmét szentül bé óltotta (231/6).

Béoltanak (413a/575), be oltott (77/28).

beoltatni in (1)

A vetést ~: a vetés sövénykerítését kijavíttatni.

Sőt sok dolgot Innepen is a’ Törvény nem el-lenez, Ha a’ vizet le botsátod nints a’ Vallás ellen ez, Nints a’ vetést beóltatni, Madarakat fogdosni (413a/278).

beönthet i (1)

Belejuttathat. Béönthetem tüzem egy fér-getskébe is, Bár kitsiny a’ szíve, ’s hideg a’

vére is. Sőt bogaratska nász másik boga-ratskán, Sok millió nemzik fiat egy fogatskán (330/1917).

bepókhálóz i (1)

Pókhálóval sző be. Zendűlj meg hát Lantom!

Mert zeng Buda’ vára, Bé ne pókhálózzon e’

Kupa’ határa, Hová, bár hazámban legtúlsó sarkalat, A’ Budai öröm’ vivátja elhaladt (337/354).

beplántált in (2)

1. Noétól ~: Nóé által szőlővel beültetett.

Kikkel a’ Noétól bé-plántáltt Hegyközön Bár-kát vagy is borBár-kát rakat a’ borözön (219/31).

2. Felhőkkel ~: néhol felhőkkel borított. A’

kősziklák’ zőld pompája A’ napra kikönyököl, Felhőkkel béplántáltt tája Szemfényvesztve tündököl (397a/1123).

beprémez i (1)

Szegélyként lágyan körbevesz. Virágokból szövött ruháját A’ tarka rét már hímezi, Az ezüst tsergetegek’ táját A’ gyenge nád bépré-mezi (379/20).

bér fn (25)

1. Fizetség. Durva Hérósok! Noha száz babér-tok Lenne a’ ~em, vagy ez a’ világ is; Még se kívánnék veletek cserélni: Míg Lili kedvel (287/42). 2. Vmely fáradozás, szolgálat jutal-ma. E’ koronát, mellyet a’ háládás keze A’

tisztaszívűség gyöngyével hímeze Vedd el, ’s óh bár légyen fáradtságod ~e! (68/25) 3.

Vminek a használatáért járó díj. Tisztelvén Mammonát örök áldozattal Most is sohajtásit azért hármoztattya Bérben a levegőt hogy ki nem adhattya (6/8). 4. Juss, örökség. Jupiter, a’ Vén Istennek Egy esmeretlen fia, Ki hirdet-tette mindennek, Hogy a’ Nagy Monarchia Őtet illeti s Testvérit, Azért adják ki a’ ~it, Mert ő sem Fattyú Gyermek (92/34). 5. Bünte-tés, megtorlás. Majd h’ a’ Nemzet öszve jő, ’S hadra fog kiszállani: Büszke tsúfolóin ő Nagy bosszút fog állani; És fog adni dupla ~t Vak-merő rablásodért (257/197). 6. Az igaznak ~e:

az igaznak tudója. Az Úr a’ ki midőn fáraszt-juk az eget Kérésünkel, reánk bőv áldást tsepeget Az a’ ki egyedül az igaznak ~e Lé-gyen életednek örökös vezére (74/5). 7. A ba-rom ~e: az ökrök munkájának gyümölcse. A’

tengerről tolult felhők rettentő fergeteget Vak Záporral hömpölgetnek, a’ nagy Ether leomlik

’S habjaitól a’ víg vetés, a’ ~ romlik (413a/

333). 8. Bérbe nyer vmit vmiért: cserébe kap.

’S kivált, mikor látom, hogy a’ gonoszoknak Tündöklő napjaik kénnyekre forognak, Szaba-don ferednek az ártatlan vérbe, ’S a’ Szűzek’

erkőltsét nyerik érte ~be (454/142).

~ (257/233), ~ed (74/24), ~e (214/120,

berak 148 berekesztés 330/976, 389/55, 454/133), ~etek (432/116),

~t (210/110, 257/199, 259/580), ~ét (190/64, 330/758, 389/94), Bérét (397a/223), ~it (92/167), ~ért (257/68, 330/1791).

Ö: heti~.

berak (3)

1. Berak vmivel: beültet vmivel. Hát szőlővel rakták bé a’ Pindus hegyét, Hogy mindenik borral szívja tele begyét? (219/59) 2. Hízakot

~: hézagot betöm. Érzem, hogy egy nagy hí-zakja Van szívemnek félfelől; De ki lesz, a’ ki bérakja Azt a’ hízakot belől? (401/ 17) 3. Be-zár. Haldokló szemei a Thisbe nevének Hallá-sára egyszer fel emelkedének De ablakait a’

halál erőszakja Örökös álomra tsendesen bé rakja (77/274).

berakni in (1)

Berakni vmivel: beültetni vmivel. Be kell a’

nagy Taburnumot rakni olajvesszővel (413a/

563).

bérc fn (43)

1. Magasba meredő hegycsúcs, szikla. Zordon erdők! durva bértzek! szirtok! Harsogjátok jajjaim’! (304/15) 2. Magas hegység. A’ dü-hös Frantz széleinkről Már felénk is bé-nyomúlt. Ám-de roppant bértzeinkről Népünk által mind lehúllt (257/119). 3. Szint, magas-lat. Tsak alig virágzott ifjúsággal képe, Már az Érdem’ köves bértzére fellépe (188/10).

bértz (306/249, 397/114), bérczek (435/15), bértzek (253/72, 259/600, 306/138, 337/196, 413a/689), bértzek’ (267/48, 397a/701), bértze (306/1), bértzei (338/34), Bértzei (268/64), bértzeket (358/3, 413a/289), bértzeit (96/5, 327/28, 397a/532, 1142), Bértzeit (413/20), bértzit (413a/18), bértznek (188/24), bértzek-nek (397a/51, 420/5), Bértzeiben (396/12), bértzen (413a/982), bértzeken (313/4), bértze-den (304/14, 435/14), bértzénn (413a/992), bértzein (418*/68, 452/62), bértzre (413a/

289), bértzekre (413a/634), Bértzekre (413a/

158), bértzeire (267/88), bértzéről (267/73), bértzeitől (454/459), bértzekhez (397a/875), bérczekig (288/34).

Ö: arany~, gólya~, hullám~.

bérces mn (3)

1. Bérces kőszál: bércek közül kiemelkedő

kőszikla. Jer! Magunknak fűzzünk szárnyakat, Hogy ama’ bértzes kőszálakat Megtetézhessük azokkal (451/2). 2. Bérces erdő: Hegyvidéki erdő. A’ zápor lerohan, ’s az ég sarkalatja Lelkemet ’s a’ bértzes erdőt rázkódtatja (454/

302).

bértzes (255/2).

bérci mn (3)

Magas, sziklás hegyi. Méz tsepeg a’ podvás tölgyből; ’s a’ bértzi tetőkön Ugrál le zörgő lábbal a’ könnyű patak (327/47).

bértzi (348/30, 399/5).

Berchtold fn (1)

Személynév. Schwartz ~ot tartját(!) a’ puska-por’ első feltalálójának — Európában (330*/

201/1).

berek fn (41)

1. Bokros, cserjés hely, kis erdő. Kis Méhek!

Kerteken, Mezőkön, berkeken Mit futtok sok veszéllyel? (135/38) — Hagyd el a’ magános réti violákat, Ahol zengedezted Ámort ’s Grátziákat, Ahol az ártatlan mulatság’ berké-ben Játzintkoszorúkat fűztél a’ Tempéberké-ben (267/11). Hallá Élizium’ berkeiben Horátz’

Szent árnyéka Hazám’ Bárdusa’ énekét (338/

17). 2. Berkünk: a Múzsák berkei, vagyis a poétai osztály, amelyben most Csokonai taní-tott. Hány forró sóhajtások lengettek berkünk tájjában, Mellyre mi Tanítónkkal így zúgtunk a hegy ajjában (221/7).

~ (406/7), Berek (397/29), ~’ (134/36, 350/8, 403/61), berkek (77/197, 306/129, 397a/890), Berkek’ (143/13), berke (450/46), berket (306/

106, 413a/846), berkeket (341/10, 397a/54, 614), Berkeket (413a/737), berkét (413a/642, 432/40), ~nek (200/27, 445/3), berkeknek (4/27, 413a/365), ~be (142/2, 264/8, 380/32, 413a/414, 455/35), ~be’ (188/55, 145), berké-be (455/23), ~berké-ben (397a/487), berké-berkekberké-ben (413a/482), berkében (428/31), berkeken (274/2, 397a/688), berkedre (413a/848), ~ké (306/69).

Ö: Molorberke, narancs~.

berekesztés fn (3)

Befejezés, bezárás. III. A’ Bérekesztés. Bútsú-vétel a’ Mezőktől (397/31).

bérekesztés (397/6), Bérekesztés (259/594).

berepül 149 besátoroz

berepül i (2)

Belső helyre repül. Ez a’ szintén megholtt Zefirke lelked volt, A’ mellyre Ámor űle, ’S Mellyembe bérepűle (441/26). Pillantatod’

szárnyára egy [nyíl] felűle, Szívem titkos vá-rába bérepűle, És ott helyet fogott (320/14).

béres fn (1)

Mezőgazdasági bérmunkás. Mi az oka hogy a’

mezőnn körös körűl A’ Céres ~e kaszákat köszörűl? (69/4)

Bergamo fn (1)

Helynév. Született ez az ember [Calepinus]

Calepioban, ~ városa mellett, és a’ nevét ha-zájáról vette (330*/149/5).

berkenye fn (2)

Almához hasonló apró, élénkpiros, fanyar gyümölcs. Fája alatt hever a’ főtt berekenye, A’ kövér noszpolya, a’ borzas gesztenye (199/13). El terűltek fájok alatt a’ Ik A kövér noszpoják a’ borzas gesztenyék (87/13).

berkes mn (1)

Bokrokkal, cserjékkel teli. Ez a’ hosszú bolto-zatja A’ Diófáknak felyűl A’ kék eget mutogat-ja, Mellyen sok felhő repűl, Hátúl a’ zőld tér-mezőkkel Tókat, ~ vőlgyeket, A’ dagályos hegytetőkkel Körűlvett vidékeket (397a/382).

berki mn (1)

Berekben levő. Lát’d; a’ magános ~ homály alól Míg a’ babér-szál halkal emelkedik; A’

nyári gyanták’ durrogási Szent tetején mago-sabbra rázzák (440/5).

Berlin fn (2)

1. Helynév. Pálfy és Batthyány, kik után har-madik Volt a’ ~’ várát elprédáló Hadik (267/184). 2. Berlin népe, lakossága. Már is Sokan vagynak, kit tisztelne maga ~ vagy Páris (111/90).

Bernoulli fn (1)

Személynév. Johann Bernoulli (1744–1807) csillagász. Ő vagy ~val méri a roppant Eget Vagy a Newton tsővén nézi a végtelen üreget (111/7).

beró i (1)

Szöveget bevés vmibe. Egy felől a’ Virtus, az Érdem, Ditsőség, A’ rettenthetetlen Bátor-ság, Erősség Nézik a’ Vitézek’ tettit a’

tsa-tába’, ’S béróvják a’ jó Hír’ gyémánt oszlo-pába (267/62).

berohanván in (1)

Behatolva. Felveszi a’ vonót, kapja a’ húro-kat, Széllyel igazítja ’s tekeri azohúro-kat, Rajtok száz discordánt hangzatokat tsinál, Mellyek bérohanván a’ fül’ dobjainál, A’ nyúgovó lel-ket úgy felháborítják (330/1030).

beront i (4)

1. Hevesen berohan vhová. — … bétörök, bé-rontok, Asztalt, Compániát, tánczot széllyel-bontok (330/825). 2. Fegyveresen erőszakkal behatol vhová. Feldúlta [az ellenség] már Itá-liát egészen, Berontott a’ Tsehföldre tűzzel vassal (259/58). Menj, míg a’ tűz be nem ront Dátziába, A’ bátorság menthet ki ’s a’ sietség (259/76).

bé rontok (238/70).

beróva in (1)

Bevésve. Hadd zengjem Osszián’ Lantján Hé-rósba száltt Lelkedet, Melly a’ múlandók’

Sphaeráján már fellyűl emelkedett, És nevét béróva hagyván a’ gyémánt oszlopokon Di-tsősségét lobogtatja a’ testvér tsillagokon (405/17).

berzenkedik Ik: fel~.

berzenkedő in (1)

Felborzolt. Lúdak sárga libáikkal Sétálva jár-ják a’ gazt, ’S ~ szárnyaikkal Űzik a’ lompos kuvaszt (397a/315).

berzeszt i (1)

Mereszt. Mint midőn szerelmes gór-jértze megett A dagályos kakas érezvén meleget, enyelegve játszik, taréját ~i, Oldaltt forog, ti-peg, ’s szárnyát leereszti (330/495).

Ik: fel~.

besároz i (2)

Sárral bepiszkol. Egy illy hűs esőért mennyit sohajtozott, A’ kit az izzadság és por bé sáro-zott (198/38, 86/36).

besátoroz i (1)

Árnyékos, lombos helyre visz. Oh ki visz en-gem a’ Hemus’ híves vőlgye allyába, Ki sáto-roz bé a’ fáknak temérdek árnyéká-ba?(413a/1045)

Bessenyei 150 beszeg

Bessenyei fn (2)

Családnév. Óda Kapitány ~ Sándor Úrhoz (403/cím). ~’ Obojjára Horváth’ réz Trombi-tájára ... Esküszöm, hogy utóljára Függesztlek [lantom] a’ Bodzafára (243/1).

besuhan i (1)

Titokban bemegy vhová. Haragomba illyen erős törvényt adék, Hogy vérontás alatt nem szabad bémenni [várba] Senkinek, vagy lábát küszöbére tenni. De hidd-el Barátom! Sokann bésuhannak (239/243).

besuhanván in (1)

Gyorsan, szinte zaj nélkül bemenve vhová.

Onnan [konyhából] a’ Szálába bésuhanván Éris; Zúgni kezd a’ Dáma és a’ Gavallér is (330/693).

besummál i (1)

Összegyűjt. A’ nagy Terézia … Pompásan fel-rakja Buda’ ’s Pozsony’ várát, És a’ mi szép-ség van Pozsonyba’ ’s Budába’, Mind bésom-málja azt a’ nemes Gárdába (259/194).

besummálva in (1)

Együtt. Óldjátok le rólam gyarló kötésteket!

Nem tudlak imádni többé benneteket; Mert minden szépséget, mellyel hódítátok, Már az egy Lillában bésummálva látok (421/8).

besüt i (2)

A nap sugarait vhova bebocsátja. Süss atyá-ink’ Templomába, Süss szent súgáriddal bé (390/14). — … a’ harmatos rózsákba őltözött Hajnal már feltetszett a’ tsillagok között; ’S erőt vévén a’ már szendergő éjtszakán, Bé-sütött a’ Szála’ keletső ablakán (330/1852).

besüthet i (1)

A nap  a sugarait vhova bebocsáthatja. Bé is tsukták őtet kemény áristomba, A’ melly olly keserves fogház és kaloda, Hogy a’ Napfény soha bé nem süthet oda (330/1600).

beszáll i (3)

1. Berepül vhová. Munkájok’ [méheké] édes terhével Honnyokba bészállanak; Hogy a’

bőltsesség’ mézzével Minket táplálhassanak (397a/1002). 2. Szállásra, étkezésre bemegy vhová. Megbotsáss! Hogy Hozzád farsangra bészállnak Azok, kik esmérnek, szeretnek, csu-dálnak (382/11). Volt az arany világ,

Melly-ben az Égnek sorsosi a’ szelíd Emberhez is bészálltak (439/11).

beszállván in (1)

Vhova megérkezve. Végre Szikszó Városába’

mint szarándok bé juték, ’s Klastromunk há-zába ottan Gvárdiánunkhoz futék. Ott be szállván, eggyben kérdem: Regmetz esne mennyire? (161/35)

beszéd fn (23)

1. Beszélés, szóbeli megnyilvánulás. Sőt még a’ ~ is egy olly tsalható jel Hogy minden szándékot palástolhattz ezzel (28/11). 2. Az, amit vki mond, kifejezett gondolat. Menjen az Úr! ne álljon itt, Menjen az Úr dolgára, Hogy jöhet egy Gavallérnak Illyen ~ szájára (169/80). 3. Vmely tárgyra vonatkozó gondo-latoknak élőszóbeli előadása. Kik ~én ott valá-nak, Méreggel el telének, ’S mindjárt a’ Ná-dor Ispánnak Illy jelentést tevének (114/287).

In document CSOKONAI-SZÓKINCSTÁR III. Csokonai költeményeinek szótára (Pldal 146-151)