Rövidítésjegyzék
adó 42 adván Könnyebb a’ zöldellő fáknak leveleit, Mint
adó 42 adván
advent 43 ág
advent fn (1)
A karácsonyt megelőző négy hét. Mindég, jó hiszemben űltem az Adventet, Hogy tán tesz egy kérő nállam Complimentet (330/759).
aegis (lat) (4)
1. Minerva medúzás pajzsa, amelyre ha valaki ránézett, kővé vált. Ő új Minervát ugrat elő Zeüsz’ Szent homlokából, és maga nyújt dsidát
’S halálszemű Égist kezébe (418/91). 2. Pajzs.
Még is hogy ezzel tiszteletet tegyek, Nagyság-tok’ áldott Szárnya alá megyek; Hadd ment-sen illy hatalmas Aegis’ Béfedezése alatt az Ég is (251/31).
Aegis’ (188/118, 418/176/1).
Aen. l. Aeneis
Aeneas fn (4)
Személynév. A rómaiak ősének tartott trójai hős. Dido Aeneástól való bútsúzása (57/cím)
~ (267/cím, 418*/173/2), Aeneassa (114/178).
Aeneis fn (4)
Vergilius művének a címe. Virgilius Aen. XII.
439. (267/cím)
Aen. (330*/166/5, 330*/175/3, 330*/195/1).
aeoli mn (1)
Aeoli versek: Az aeolok hazájabeli, leszboszi Szappho s Alkaiosz költészete. Tibur’ bő me-zején tsergedező vizek,’S a’ sűrű tsere’ fürtjei Formálnak neki hírt Aeoli verseken (328/12).
Aeolus fn (3)
Személynév. A viharok királya, aki a monda szerint barlangokba zárva őrzi a szeleket. ~ irígyli, a’ kamarát nyittya A háborgó tengert mindjárt felindittya (10/5). Sikoltnak Éolus’
dühös seregei, Nagy tsatát kevernek vad forgó szelei (202/41).
Eolus (56/41).
aeon (gör) (1)
Örökkévalóság. Ní a’ jövendők’, ní az Utóvi-lág’ Képes piattzát látom az éj alól Felnyúlni,
’s a’ Széchényi névvel Hallom az Aeonoknak susogni (439/68).
áer l. Ájer
aesculus l. eskulus aesthetica l. esztétika aether l. éter
aetheri l. éteri
afelől hsz (1)
Azt illetőleg, arról. Júnó ... elindúlt az öreg Óceánhoz, hogy tőle tanátsot kérdjen a’ felől, mi móddal lehetne néki is férjfi nélkűl gyer-meke (330*/202/4).
afer (lat) (1)
Africus, déli szél. Menjünk, merre vijend lá-bunk, vagy merre vezérel A’ pajkos Áfer ’s Nótus az habok felett (327/22).
afféle nm (1)
Olyan fajta, az említetthez hasonló. A’ tsino-sabbak az ollyan Személynek Zsebjébe egy kis forgátsot, szilánkot vagy zsindelyt tesznek, sőt It levelekbe ’s tzédulákba is zárnak (330*/164/8).
Afrika fn (4)
Helynév, világrész. Kövesd őtet: el visz ~ vé-gére ((126/55).
~ (379*/51/1), Africába ((413a/251), Áfriká-ba’ (410/4).
ág fn (61)
1. Fa törzséből kinőtt vastagabb hajtás. Itt van már November didergő hónapja Hideg szele a’ fák ~ait meg tsapja (87/50). Mit ér a’ bim-bó, virág, Ha körtvélyt nem nyújt az ~?
(389/20) 2. Fás növény tövéből, szárából ki-nőtt hajtás. Hadd nyíljon ~a száz új bimbók-kal, Pirúljon muskatály-ízű csókkal: Majd köztte az öszvenőtt ~aknak Fészket a’ Szerel-mek’ Madarai raknak (173/19–21). Ni e kis rózsabokor ... Ni, mint össze verődtenek Leve-lei s ~ai (139/6). ’S a’ rekettyék nyájas karral Öszvefűzvén ~okat, Kellemetes zűrzavarral Mutatják itt magokat (397a/1022). 3. Oltóág.
Vagy a’ görtsetlen törzsököt el vágják, ’s meghasítják Jó mélyre, és a’ termékeny ~at belé állítják. Nem soká magossan hánnya a’
fa boldog növését Bámúlván új leveleit, és idegen termését (413a/603). 4. Folyóvíz stb.
elágazása. A’ főld dübög megzúdúlva; Duzzad és feszesedik Erek’ ~a, ’s elvadúlva Farkok felberzenkedik (397a/679). Míg Magyar vérrel buzognak élet-ere ~ai, Hazájának, és az Úr-nak híve leszsz Csokonai (124/25). 5. Délusi
~: babérág. A Déloszban született Apollóról.
Hogy sok büszke Királyt levert És hérósi fején
aga 44 agg Délusi ~ lebeg (328/8). 6. Fa ágához hasonló
elképzelt dolog. Látod e melly kitsiny itt a’
főld, félrésze vizekkel Béfoglalva setét zőldes, félrésze világos ’S mint félérésű tzitrom hin-tálva tulajdon Terhe’ nyomásától, lógg, a’
nagy semminek ágán (348/28). Az örömnek zőld ~ával Lelkem árnyékozta bé (177/9). 7.
Darab, rész. A’ Stoicust mondva nem kínzó podágra? A’ melly ha belé kap, szakad ezer Ágra (239/80).
~ (83/23, 123/15), ~a (214/8, 413a/826, 903),
~ak (413a/821), ~ok (73/18), ~ai (330*/200/
23, 403/4), ~i (122/cím), ~aid (375/27), ~ak-nak (413a/862), ~odnak (139/32), ~ot (413a/
851, 987), ~okat (397a/738, 413a/552), ~át (147/4, 413a/913), ~ait (87/15, 199/15, 80, 297/4, 298/25, 403/63, 413a/201, 556, 908, 428/196), ~akba (413a/844), ~án (327/46, 411/2, 415/58), ~akon (403/13, 446/10), ~o-kon (130/14, 397a/780), ~ain (397a/636), ~ai-ra (413a/557), ~akról (84/7, 196/7), ~oknál (413a/842), ~aihoz (77/228), ~tól (416/14),
~ával (239/34, 413a/853), Ágokkal (214/13),
~aikkal (371/8).
Ö: anya~, baér~, borostyán~, bükkfa~, cser-fa~, mirtusz~, olaj~, olajcser-fa~, pálma~.
aga Ö: isten~.
ágacska fn (2)
A fa fiatal hajtásához hasonló, elképzelt rész.
A’ Ditsőség eggyik laurusra felhága, ’s Róla eggy pár legszebb ágatskát levága (188/66).
ágatskája (188/69).
Agamemnon fn (1)
Személynév. A görögök fővezére a trójai há-borúban. Sok Vitézek, derék Hérók itt valá-nak, ~ előtt a’ kik virágzának (237/42).
Aganippe fn (3)
Víznév. A múzsáknak szentelt forrás a Heli-kon aljában. Hervad a’ Pindus, maga Tempe szárad Sok folyó könyvtől ~ árad Sírnak a’
Musák (116/2).
~ (110/20, 113/5).
agár fn (2)
Vadászkutya. Az udvari kopók ’s agarak mo-rogtak, Benn az istállóban a’ lovak hortyogtak (330/685).
Agarakat (413a/158), agarával (330/301), agaraival (11/6).
ágas-bogas mn (2)
Sűrűn tekervényes ágakból álló. A’ szilfa szép
~, a’ fűzfa hány vitlákat, A’ mirtusból tsinál-hatni legerőssebb kopjákat (413a/998).
ágasbogas (330*/200/28).
ágaz i (1)
Hat, érvényesül. Mesterség lábra áll és szépen virágoz Az igasság fel áll ’s minden felé ágoz (11/16).
Ik: meg~.
ágazat fn (1)
Terület, rész. Amaz része a’ Magyar országot körűl kerítő nagy Karpatus, vagy magyarosan Beszkéd’ hegyeinek; a’ Mátra pedig ~ja, a’
mellynek vidékén laknak a’ Palótzok (267*/14/6).
ágbog mn (1)
Ágas-bogas. A’ könnyű szarvasok’ nyája Ösz-venyargal minden közt, Villog ~ koronája A’
zörgő zöld bokrok köztt (397a/667).
ágbolt fn (1)
Ágak összessége, korona. A’ bú örök szállá-sába Mellyet féd sűrű ~, ’S úgy tetszik hogy egy summába Mind ide futottak volt (397a/
766).
Agenor fn (1)
Személynév. A görög mitológiában Európa apja, a főníciaiak őse. Zeus vagy Jupiter, a’
szűz Europát, ~nak, Phoenicia Királlyának ritka szépségű Hertzeg Kis Asszonykáját ... el ragadta (231*/123/3).
ágfedél fn (1)
Ágak összessége, korona. A’ gyapjas nyáj is fáztában Holmi törzsökök körűl Az ~’ oltal-mában Egy hársvőlgyön körbe gyűl (397a/
1091).
agg1 i (2)
Aggódik, szorong. Űljünk le víg elmével, Ví-gadozzunk békével, Aggjon Creditor Úr (154/
14). Mi a’ szegény ember bére? Aggunk ’s alig ehetünk (389/56).
agg2 mn (5)
1. Nagyon öreg, idős ember. Nagy sokára, hogy ki fútta már magát az ~ Madám: Gazra
aggat 45 agy fektetett (161/27). 2. Nagyon öreg, régi tárgy,
dolog. Fenn az ~ tserfákon tébolygó ekhóval Minaréti hangon ezt zengem felszóval ((306/23). Bételének gyenge hússal ~ rántzai (330/2041). 3. ~ lant: vénasszony. ’S miként néhány tsalfa ifjú sok agg-lantot,Ujjal muto-gatván nagyokar kuttzantott (330/485).
legaggottabb (330/1172).
aggat i (1)
Akaszt, függeszt. És tégedet víg dalokkal, ó Bache, kurjongatnak ’S Néked a’ magas fe-nyőre apró bábot ~nak (413a/935).
Ik: meg~.
aggatni in (1)
Kötözni. Mi teszi széppé a vetést; mi tájba jó szántani, Szőlőt szilfához ~ (413a/2).
ági Ö: szil~.
aggkoszorú fn (1)
Vénkisasszonyok fejére való virágfüzér. Do-rottya az egyik, egy öreg Kis-Asszon’, Ki mél-tó, hogy reá örök párta asszon; Mert úgy is már akkor viselt agg-koszorút, Hogy a’ Bur-kus kezdte a’ másik háborút (330/217).
aggó mn (1)
Szorongással töltött. Ti fájdalmim’ sokszor hallátok, Ti ~ éjjelim’ tudjátok, Tudjátok mért nem alszom én (431/14).
aggodalom fn (6)
1. Aggódás. A’ siralom, Aggodalom Ekképp’
el nem temet Idején engemet (99/13). Sok ezer búk terhelik éltem Eggyet másikra tseréltem Nints vége az ~nak A’ bánatok annyira nyom-nak (175/23). 2. Féltő gond. De hátha édes aggodalma Más bóldogabbnak a’ jutalma?
(431/28) 3. Aggály, szorongás. Midőn iszom borotskát Alusznak aggodalmim (383/2).
Aggodalom (380/cím), Aggodalmink (383/10).
aggódás fn (1)
Nyugtalanság, emésztő félelem.. Fáradságos élet, ~ és halál Vólt szűntelen társad, míg dús kalmár valál (202/93).
aggódik i (4)
1. Aggodalmat érez. De a’ Jövőn mit aggó-dom, Hasz’talan gond, fére menj! Hadd le-gyék a’ kedvben módom, A’ mellyel kínál a’
Menny (397a/609). 2. Bánkódik,
szomorko-dik. Mivel tehát főként azon aggódtatok, ’S haddal Carneválra azért támadtatok, Hogy kurta a’ Fársáng ebb’ az esztendőbe (330/1939).
aggódom (374/29), aggódunk (389/108).
aggódni in (1)
Bánkódni, szomorkodni. Titeket a’ vígaság-nak Alkotott a’ kegyes ég; Virtusvígaság-nak ’s ártat-lanságnak Aggódni illetlenség (397a/92).
aggódó in (1)
Aggódó gond közt: szorongva, félve. Halász!
te ez odvas fűzfa’ árnyékában, E’ magános sziget’ fövenyes partjában Bóldog szegény-ségben éled világodat, Áldott tsendességgel várod halálodat; Mellyet én ~ gond közt siet-tetek (202/79).
aggott fn (1)
Vénember. De tán kegyetlennek véled [a ha-lált], az ifjakat Mert szintúgy el hordja, mint az ~akat (213/72).
aggság fn (4)
1. Aggodalom, szorongás, gond. Oszlassátok el a’ kába Kétségeket ’s ~okat, Ne nyögjétek el hijába A’ múlandó napokat (397a/82). Ke-serű ~gal van mellye megtelve (330/732). 2.
Gyötrelem. Én tsak a’ boldogtalanságnak És kínnak fia vagyok már, Tsak úgy lesz vége ez
~nak, Ha az halál síromba zár (379/43).
~ban (330/789).
ághegy fn (2)
Fa, bokor ágának hegyes csúcsban végződő része. Túl a’ fülemüle egy bokor’ aljában Ke-sereg egy lengő ~en magában (306/92).
ág hegyéről (413a/837).
ági Ö: zöld~.
ágszál fn (2)
1. Faág. Tenéked lenyúzzák kérgedet ’s héj-jadat, — — — letépik minden ~adat (416/6).
2. Letöredezett száraz apró ágdarab. [Vadga-lamb] Gondosan körűlszemléli Magát, és a’
tárgyakat, ’S orrával felszemetskéli Az asszú
~akat (397a/840).
ágú Ö: két~, hét~.
agy fn (4)
1. Személy. Már tudod dühös Frantz ~, Hogy ha szemközt hajtunk, Bátor számunk nints is
ágy 46 agyoncsap nagy, Van magyar kar rajtunk (257/185). 2.
Koponya. Most líneán lövik rakásra, Kit bu-zogánnyal ütétek ~ba (418/64). 3. Üres ~:
gyenge szellemi képességű személy. Az Üress
~ megvét mindent, ha nevettet Komoj elmélke-dést és mélly lelket tettet (382/13). 4. Fúrt ~:
ravasz személy. Mérget forral életedre Sok kaján fő, sok fúrt ~ Irígykedik jó szivedre (280/10).
ágy fn (27)
1. Fekvőhely. Kedvére nyugodt ~ában Engem ölelvén álmában (112/7). Fenn lengő Hold!
nézd mint kínlódom Mond meg nekem hol fek-szem én? Ágy é, a’ mellyben hánykolódom, Vagy a’ Koporsó az szintén? (455/3) 2. Ágyba visz vkit: szeretkezik vkivel. A’! kit szeretsz?
... Hová viszed? — Ágyba (330/625). 3. Halá-los ~: az az ágy, amelyben vki haldoklik, meghal. Colbert kedvet talált halálos ~ában A’ tsipős Boilau’ szent Pulpitussában (382/
25). 4. Halálos ~at vet vkinek: vkinek az életé-re tör. Húriel ki arra vágyott, ’S tzélja a’ vólt szívinek. Hogy Scyllán halálos ~ot Vessen a’
jó Vétzynek (317/178). 5. Gyászos ~: koporsó.
Fel kiálta, mondván sírva: a’ szeretet Téged ezen gyászos ~adba fektetett (77/278). 6. A Nap ~a: napnyugta/-kelte. Hol a’ Másik Ten-ger’ kékellő kárpítja A’ leszálló Napnak ~át ki- ’s -bényitja (313/104). 7. Ajkak ~a: ajkak melegsége. Tüzet lobbantanak ajakok ~áról,
’s Talpig fel gerjednek eggy két tsókotskától (238/43). 8. Vminek a helye. Vedd ortzámat, melly ~áúl Csókodnak választatott, Képzeltető zálogáúl Az Árnyékrajzolatot (436/17). Kiug-rik a’ szelíd békeség’ ~ából, És napnyúgot fe-lől oltalmaz titeket (337/41). 9. Ágyás, virágos ágy. Mosolyog: de e mosolygás Alatt leselke-dés van, Tsábíttatás, ravaszság; Mint a’ sza-gos virágok’ Ágyába álnok áspis (185/156).
Ágy (114/401), Ágyba (330/627), ~ába (212/
122), ~amban (433/38), ~ában (429/7), Ágyá-ban (231/53), Ágyából (413a/451), ~on (71/9, 330/1685), ~ára (92/303, 401/3), ~ról (330/
1584), ~áról (114/552), ~amnál (455/51), Ágyadtól (428/45), ~ához (454/735).
Ö: bársony~, beteg~, eb~, gyep~, toll~.
agyag fn (4)
1. Kőzetek elmállásából keletkezett, nedves állapotban jól formálható anyag. Ez is nem so-kára, bár értzkő volna is, Egy rakás ~gá vál-tozik maga is, (454/616). 2. Agyagföld. Első-ben a’ durva főldet és mostoha dombokat A’
hol sívó ~ vagyon ’s a’ köves porondokat Tö-vis bokrok borítyák el (413a/705).
~’ (219/18), ~gá (201/58).
agyarkodik i (2)
1. Dühösen kiabál, acsarkodik. Ha ő gorong-hanggal ~ te rád: Nevesd el magadat; ’s azonnal hátat ád (191/51). 2. Fenekedik, fe-nyegetőzik. Igazán! többet tesz Ámor’ kis puzdrája, Mint az embertelen Mársnak a’ dár-dája, Ki a’ míg nyúgoton gyilkol ’s ~, Ámor itt szelíden mindenhatóskodik (337/339).
ágyas fn (1)
Vkivel házasságon kívül együtt élő nő. ’S az így felkészített sírjánál az Úrnak Kutyát, lovat, szolgát, ’s ~t agyon szúrnak (454/408).
ágyasház fn (1)
Hálószoba. Plutóné ágyas házáig most leka-lyimpáztatod, Majd a’ tsillagokon felyűl fel mongolfíroztatod (358/11).
agyatlan mn (2)
1. Esztelen, buta. Sem a’ hiú katzéroknak, minémű ama’ záporbeszédű Stutzer, ’s amaz ~ szép Coquette, sem a’ mély lelkeknek számára nem írok én (368*/23/3). 2. Agyatlan fő: üres, buta fej. A’ hol a’ szív feslett, a’ fő meg ~ Ott az emberi sors megsirathatatlan (313/69).
agybéli mn (1)
Szellemi. Édes gondolatim! ~ magzatok! Ha lehet megannyi Pallássá váljatok (337/341).
ágyék fn (3)
1. Az emberi testen a nemi szervek tájéka.
Egyszerre mélly sebbel által vereték a Gyilkos fegyver által ártatlan ~a (77/222). 2. Vki ~á-ból származik: vkitől mint szülőtől származik.
Ti fogtok származni a’ Károly’ házából, Tré-zia’, Leopold’ ’s Ferentz ~ából (259/362).
~a (317/120).
agyoncsap i (1)
Egy vagy több csapással megöl vkit. Majd hogy kéttségbe nem estem A bút nem bírhattya
agyoncsiklandoz 47 ah