Rövidítésjegyzék
árvaság 97 ásó (112/35). Fénylenek setét Egünkön
1. Asszonyhoz tartozó, asszonyt megillető
dolog. Hiszen mind Magyarok ezek, mind nagylelkű Magyarok, A’ kiknek én most ~ ru-hát szabni akarok (259/518). Ki lesz az, a’ ki-nek ~ karjai Lészki-nek, úgy mint enki-nek, sokak óltalmai? (214/41) 2. Asszonyra valló, jellem-ző. Ne felelj rá pajtás! ~ panaszok; Tudod, az asszonyok tettetők, ravaszok (268/73). Rajta vitéz lelkek, ti ne sirjatok ~ módra (327/39). 3.
Asszonyokból álló csoport. A’ hűség, szere-tet az ~ nembe Tűnik kiváltképpen mindenek-nél szembe (212/23).
~ (45/16, 169/17, 212/1, 31, 214/37, 253/40, 330/950, 1153, 1349, 330*/183/1), Asszonyi (212/16, 63, 69, 330/1152).
asszonyka fn (2)
Kedves, bájos fiatal asszony. Kilentz szép Asz-szonykák leszálltak magárol Az ártatlan Öröm Paraditsomáról (290/1).
Asszonykák (290/18).
Ö: ifj~, isten~, kis~.
asszonyság fn (16)
1. Hölgy, tisztes korú úriasszony. Urak! Asz-szonyságok! tudjátok tisztemet A’ melly most közzétek vezérlett engemet (330/407). Éljen soká az Asszonyság ’s egész Famíliája! (310/
68) 2. Feleség. Éljen Antal, éljen, Éljen bol-dog időt véle az Asszonyság (336/57). 3. Ter-mészeti ~ok: egyszerű asszonyok. Méltóságok, nemesek, közép és alsóbb renden lévők; Pallé-rozott és természeti Asszonyságok (454a*/
256/6).
Asszonyság’ (454/767), Aszszonyság (368*/
31/18), Asszonyság’ (454/767), Asszonyságok (330/1763, 336/17, 66, 454/976,), Asszonysá-god’ (392/38), Asszonyságtok (310/75),
Asz-szonyságé (454a/2), Asszonyságnak (368a/
153), Asszonyságodnak (392/30).
Ö: ifj~.
asszonyszemély fn (3)
Asszony. Úgy is az Asszonyszemélyekkel vélek születik, ’s a’ szerentsés nevelés által inger-lőbbé tétetik valamelly kellemetes Bizarria (368*/24/3).
Asszony-személy (330*/176/4), asszonysze-méllyek (330*/156/4).
asszonyszív fn (1)
Asszonyszívet visel: gyáva. Bosszankodva be-széllem el Árpádnak és Lehelnek, Hogy elfa-júltt unokáji ~et viselnek (259/508).
asztag fn (4)
1. Gabona kévéiből rakott, szabályos, magas, nagy halmaz. Úgy is lett megláttam végre Azt az áldott Kardszagot Hol a’ Kun a’ szép tér-ségre Halmoz sok száz ~ot (357/48). 2. Rakás, halom. Barátom! hányd fel bár a’ könyvek’
~át (454/369).
~ (89/19), ~ait (11/10).
asztal fn (32)
1. Lábakon nyugvó vízszintes lapból álló bú-tordarab. Szék, ~ zörömböl, a’ dob, trombita zeng, Tsizmától, tzipőtől, a’ pádimentom reng (330/1357). 2. Étkezésre/poharazgatásra hasz-nált asztal. Hogy drága étkekkel van rakva ~a Mit ér ha ezekkel tsak disznót hízlala (60/11).
Ürűljön boros ~om, Némúljon meg a’ tzim-balom (133/14). 3. (Asztalnál) étkezők. Élj Kis Bálint ezt kívánja néked az egész Asztal (326/71). Míg a’ Toponári Azsáfok szép szám-mal Múlatják az ~t muzsika-szerszámszám-mal, Édes áriákat Amphion’ módjára, Vagy fürge Tust húzván az Ivók’ számára (330/342). 4.
Elkészül az ~: terítenek. Hajdú, Lokáj által elkészűl az ~, Melly már sok elvásott hasakat vígasztal (330/313). 5. Vmi az ~ra kerül: feltá-lalják. ’S már minden poszpásztok ~ra ke-rűltek (330/346).
~ (330/613), ~a (267*/13/10), ~t (330/611, 330*/183/2, 454/420), Asztalt (308/46, 330/
826, 1470), ~okat (199/40), ~nak (330/1662),
~on (330/327), ~án (197/33, 368*/30/8), ~ánn (85/33), ~ra (330/376, 453), ~odra (382/31),
~ára (273/27, 356/18), ~nál (154/8, 330/696),
asztali 100 átjár
~ánál (330*/202/9), ~tól (330/457), Asztalá-hoz (330/641) ~lal (454/200).
asztali mn (1)
Vidám étkezést leíró. Asztali dal (154/cím).
asztalka fn (1)
Toalettasztal. Toilette, teszen franciáúl It, kü-lönösen pedig asszonyi ékesgetésre készűltt kis fiókos asztalt (330*/183/1).
asztronomizál i (1)
Csillagokat vizsgál. Egyik kezébe üveg-cső, mellyel Astronomizált (314/15).
asztronómus fn (1)
Csillagász. Hát Astronomusnak azért tett a’
Király engemet? (314/21)
aszú mn/fn (8)
I. mn 1. Megfonnyadt, kiszáradt, megaszaló-dott. ’S orrával felszemetskéli Az ~ ágszálakat (397a/840). Éj a’ vadegrest szereti, ’S az asszúszőlőt megveti (309/36). 2. Öregségtől kiaszott nő. Látván, hogy poszog már sok ~ pöfeteg, ’S az Ifjaknak lábát bántja a’ viszke-teg (330/449). 3. Aszú szőlő: aszúbor.
Asszúszőlőt az Urak ivának, A’ Dámák feketén egyet kávézának (330/455).
asszú (330/400, 752, 413a/296).
II. fn Aszúbor. Psythiai jó Asszúnak, a’ Nyúl szöllő sugáros, Melly a’ lábra tekergőzik ’s a’
nyelvnek hamar káros (413a/616).
aszúszőlőbor fn (1)
Aszúbor. Auszprug, Ausbruch néven ejti és issza a’ Német a’ Magyarok’ Asszúszőllőborát (330*/151/3).
aszván Ik: meg~.
Atád fn (1)
Helynév. Nagyatád. ’S ~’ berkében felőled Nem zengett egyéb csak „Óh”! (428/31).
átadatik i (1)
Mások rendelkezésére bocsáttatik. Mert bár a’
Vitézek alá hódíttattak, Még is sok ezerszer másnak átadattak (239/130).
átalag l. általag
átall i (2)
Vonakodik. ’S nem ~asz Egyiptomi lentsét is termeszteni, A’ lenyugvó Bootesnek jelére vigyázhatol (413a/239).
átalja (368*/24/16).
átcsörög i (1)
Csobogó hangot adva átfolyik. Egy folyóvíz a’
sziklából Vad morgással omlik le. Át tsörgi a’
kivájtt fáknak Mez’telen gyökereit (397a/707).
Atel l. Etel
átélvén in (1)
Végig gondolva, számba véve. Bújjátok az Is-tenségnek Tündöklő méllységeit, Át-élvén a’
végességnek Milliom esztendeit (397a/911).
átenged i (1)
Lemond vmiről vki javára. Már a’ tüzellő Skorpió lábait összébb szedi, És az Égnek jó nagy részét számadra át engedi (413a/42).
átfogván in (1)
Átkarolva. ’S fel vészi gyengén ölébe Át fog-ván derekánál (231/354).
átfut i (1)
Végigsöpör vmin. ’S mint a’ szél, amelly Libi-ának El kapja fövénnyeit, Vagy a’ tikkadt Sze-ricanak Át futtya térségeit (231/266).
Athénas fn (1)
Helynév. Athén. Kit a’ bőlts ~ nagy öröm-mel hallott (454/688).
Athéne fn (3)
Helynév. Athén. Ezért tették fel jutalmul a’
játtzóknak mustráján A’ Nagy Athene Lakosi a’ faluk ’s útak táján (413a/927).
Athéne’ (330*/173/12), Athenaeből (267/12/
2).
athénebeli mn (1)
Athéni. Az Athenebéliek pedig tsúfságból egy Tyrtaeus nevű sánta Poétát küldöttek nékiek (267*/12/3).
Atheus fn (1)
Személynév. A név jelentése: istentagadó.
Ez első ~, ki hogy nem láthatta az Istent ’s a’
lelket, vakmerőn tagadta (454/535).
Atho fn (1)
Helynév. Athos, macedóniai hegy. Ő pedig sustorékoló nyilát fennyen elsüti ’S vagy Ce-raoniat vagy ~t vagy Rodopét leüti (413a/
341).
Atil l. Etel
átjár i (1)
Átmegy vmin. Eltapodta őtet az Ámor’
szeke-átkos 101 átok re, Átjárta szép mellyét, szép hasát kereke
(330/1414).
átkos mn (1)
Átokkal terhelt. Úgy is rá kell végezetre Ún-nom ez ~ életre (443/126).
átkosított in (1)
Elátkozott. Második emberkort tipor a’ polgá-ri had immár ’S önnön hatalma dönti Róma’
városát, Kit sem ama’ szomszéd Márszok nem tudtak elölni ... Sem a’ Szüléktől ~ Hannibal (327/8).
átkoz i (2)
Átkot mondva rá szidalmaz vkit. ’S ~za a’ ká-vés kertek’ vad urait (454/45). Kiben gyö-nyörködött ennyi Pallérozott, ’S kimúltakor még az Írigy sem ~ott (454/780).
átkozódva in (1)
Átokkal szidalmazva. Hogy volna legjobb tenni inségünk felől? Legderekabb mód lessz:
hogy mint a’ Fótzesi népség Rabvárosából ~ számkiment ... Menjünk, merre vijend lábunk (327/18).
átkozott mn/fn (13)
I. mn 1. Olyan, akit/amit megátkoztak. Átko-zott légyen e’ Világ ’s ennek jajja ÁtkoÁtko-zott az ember a’ Viperák fajja! (453/231–2) — A’
mely kéz hív hamvainkat Egymástól el sza-kasztya Bontván tsendes Álmainkat Oh ~ lé-gyen a’ (297/32). 2. Rossz, gonosz. Hadd lé-gyen távol is híre az Osztyáknál, Hogy nints
~abb nép a’ Frantziáknál (337/186). De jaj a’
szomszédság viszsza vonásának Átkozott mér-gével el szakasztatának (77/68). Átkozott pertz vólt az a’ mellyben mellettem Elmenvén, ke-gyetlen! reád tekíntettem (196/51). 3. Bosszú-ságot okozó, gyalázatos. Oh te ~ fal! ~ épület!
Testünk te miattad most nem edgyesűlhet!
(77/95) 4. Szerfölött nagy. Az ~ hideg jele nem oly’ észre vehető Ott holmi szurkos fa, Tisza, fekete borostyán nő (413a/788).
~ (114/334), Átkozott (287/39, 380/49).
II. fn Átkozott személy. Sokba megbántottak, Sokba! tsúfot tettek, azt az ~ak (330/820).
átkozván in (3)
Szidalmazva. Dáma-szokás szerént sírtak ha-ragjokban, Átkozván magokat, és Oport
ma-gokban (330/1508).
~ (454/104, 441).
atlácfelhő fn (1)
Vékony gomolyfelhő. Atlác ’sima fényes szövet’. A’ hajnal’ pirosló ortzája kiderűl, Atlátz-felhőkből szőtt kantusa szétterűl (330/192).
Atlás l. Atlasz1
Atlasz1 fn (6)
Személynév. Görög mondai alak, az égboltot vállán tartó óriás. És míg a’ Nemzetek ki vi-dorult ’s deli Egének oszlopát ősz Atlás emeli Addig az álomra ingerlő pásitnak Zőldellő bársonyánn a’ Musák ásitnak? (70/12) Atlás 211/8, 267/14/1, 413a/232), Átlássi (267/64), Atlast (76/3).
Atlasz2 fn (1)
Hegység. A’ durvaság ellen közös kötést fon-junk, ’S Átlástól Pontusig örök sántzot von-junk (313/140).
átlövell i (1)
Gyorsan száll. Elmém is, melly hajdanában Az égnek tág boltjain Át lövelt egy minutában A’
Pégazus’ szárnyain, Lassodik (392/63).
átmegy (1)
Vihar elhalad. Kavarog a’ vetés, a’ víz hab-bal tele, Egyébütt tsendesség látszik vőlgyön, hegyen, Tsak ott van fergeteg, a’ hol ő ~en (330/524).
atmoszféra fn (1)
1. Légkör. Ki dűl az Ég-ablakába ’S Bokros füstöt botsát ott, Mellytől az Athmosphaerába A’ Nap tsak alig látott (231/101). 2. Hangulat.
Úsz körűlte könny-hullatás sós tengere, ’s reá-ja Lebeg a’ köz bánatoknak sűrű Atmosphae-rája (162/30).
atmoszférai mn (1)
Légköri. Terhesedvén az Ég felhős oszlopai Szakadoznak ’s széllyel válnak nyílásai Ro-hanva omolnak az átmosférai Függő tenge-reknek el áradt habjai (52/3).
átok fn (7)
Durva szidalom, amellyel vki súlyos csapást, szenvedést kíván vkinek. Boldog Ország az, hol az árva ’s özvegy Nem bocsát, sírván, az egekre átkot (287/26).
átölel 102 atya
~ (68/5, 101/3), átkai (216/79), átkot (7/19, 327/35), átkokkal (193/22).
átölel i (1)
Két karjával gyengéden átfog vkit. Ki őtet gyenge két karjával Átölelte szerelmesen (379/28).
átpirosollik i (1)
Átlátszik. Már a’ fergetegek’ dühe Megszűnt, és az üveglő Zúzon nem pirosollanak át a fenyvesek’ ágai (403/4).
Atropos fn (1)
Személynév. A végzet három istennőjének egyike. Így lépdegél együtt a’ három Párka is, Az öreg ~, Clothó, és Lachesis (330/932).
átsír i (1)
A megadott idő alatt végig sír. Úgy van ha él-tednek reggelét át sirtad (453/145).
atta l. adta
attak fn (1)
Támadás, roham. Nagy ármádiája mégis mind únatlan’ Attakban vólt sok szép Ifjaknak kárá-ra (330/1435).
attakíroz i (1)
Támad. Marsal Priám és Simois Miként ~ák De a’ Trója’ Sodromi is Bástyát hogy oltal-mazák (113/16).
attakírozódik i (1)
Támadást szenved el. De a’ Vár ha sokat Attakírozódik, Csillámló ablaka homályba vo-nódik (238/93).
Attalus fn (1)
Személynév. Pergamusi (pergamoni) király, aki birodalmát és vagyonát a rómaikra hagy-ta. Nem tartanak a’ vég-Áfrikába’ vágott Oszlopok: sem ~’ Kastéllya nem szállott rám bitangúl (410/5).
áttenni in (1)
Elhalasztani. Hogy Eszter meg Mihály’ napja Szombaton talált lenni, Uraságtok Vasárnap-ra méltoztatták[k] át-tenni (314/46).
Atticus fn (2)
Személynév. T. Pomponius, római lovag, a tudományok és művészetek pártfogója. Most mint egy magyar Attikus Nagyobb önnön ma-gában, Kinek szárnya alá vonja A’ magyar
Pindus magát (368a/75).
~ (368*/31/4).
Attila fn (6)
Személynév. A hun király. Tudom mind Magyarok vagytok, rá esmerek nememre, ...
Átillát, Hunyadit látom, és Kinizsit bennetek (259/522).
~ (253/79), Átilla (267/110, 306/207), Átillának (259/100), Atiláról (267*/13/8).
attól nm (3)
Az az nm -tól ragos alakja. 1. A korábban em-lített személytől/dologtól. Bár kérkedjen sok kintsekkel ... Még is fél, retteg, hogy mindenek ellene álnak ’s Meg fosztván ~, mindene füstbe megyen (44/4). 2. Utalószóként. Kedvet ha-szontalan’ kerestem Másutt, mihelytt ~ eles-tem, Ki édesen gyötört (391/23).
~ (276/19).
Ö: mind~.
átúszik i (2)
Úszva átjut vmin. Azomba túlsó szélére A’
Tengernek át úszott (231/316).
át úszott (248/15).
átvezet i (1)
Vmely más helyre vezet. Amaz követőjit ha-mar át vezeti, Ezt el hagyja, amazt tsak távól nézeti (126/25).
átvinni in (1)
Más időpontra tenni. Hogy Eszter meg Mi-hály’ napja Szombaton talált lenni ... Jól tu-dom, hogy Vasárnapra azért tetszett át-vinni, Mert Vasárnap Commodabbúl lehet enni és inni (314/49).
átvirít i (1)
Átlátszik. Egy hasított Puder-mantel Függ nyakán, tsak neglizsé, Mellyen a’ kis Zucker-mandel Át virít, mint eggy izé (317/88).
átzöldell i (1)
Zölden túlél. Miért szállsz ama’ puszpángok-ra? Hiszen nem a’ víg Kikelet Adott még új kantust azokra; Át-zöldellik ők a’ telet (426/8).
atya fn (68)
1. Apa. Az én Atyám, ’s Anyám vígszívű Ma-gyar volt (336/40). Bútsúzik az Attya a’ Leá-nyitól (73/cím). 2. Ős, előd. Ímé serkentsen fel
atyafi 103 Augustus ez Atyák’ példája (267/163). Atyáim’ Istene!
jaj mondd meg, mit tégyek? (268/103) 3. Kö-zösség, had vezére. Ki ütvén zászlóját a’ Had’
véres Atyja A’ halál’ ’s írtózás szelén lobog-tatja (260/1). Boldog főldbe’ lakó Magyarok!
nem örűltök e annak, Hogy ti is illy nagy Atyák’ ’s Hérók’ unokáji lehettek? (258/63) 4.
Isten. Lelkem erőlködik, És áldott kebeledbe Készűl szállani, jó Atyám! (454/704) — A’
Patakot látom de – jaj Egek Attya! Réműlt szemeimet ott mi háborgattya (77/239). 5. Saj-toló ~: Bacchus. Ide oh sajSaj-toló Atyám, ím teledest teltenek Itt a’ te ajándékidnak leg ja-vával mindenek. Jer ide, sajtoló Atyám, hányd el, vesd el tsizmádat (413a/528–30). 6. Liber atyánk: Bacchus. Sopronyi halmain Tombol Liber Atyánk, ’s víg adományival Kínálgatja az Ikvát (432/82). 7. A múzsák atyja: Apolló.
Mert tsak abba eggyezünk meg én és a’ Mú’-sák Attya, Hogy mind a’ kettőnk letzkéit kevés lélek hallgatja (342/3). 8. Cháoni ~: Jupiter.
Plántáról nevelkedik ... A’ Cháoni Atyánk makkja a’ temérdek Pálmákkal (413a/592).
Atya (222/70, 267*/18/9, 268/23, 109), Atyák (114/270), Atyák’ (259/459, 640), Atyám (114/
595, 213/103, 232/1), Atyád (445/22), atyja (259/408, 472, 368a/61), Atyja’ (259/414), atja (65/9), attya (29/10, 192/1, 337/61), Attya (53/3, 69/17, 71/3, 111/113, 162/81, 209/117, 214/84, 225/53, 91, 233/45, 397a/856, 400/41, 453/243, 454/95, 267, 784, 795), attya’ (257/
32), Ink (330/332), Atyánk (330*/147/7, 413a/
864, 432/89), Itok (210/113), atyjok (317/
201), Atyjok’ (267/95), Atyáim’ (259/461), Iid’ (259/450), Atyáid’ (337/139), attyai (397a/238), Atyjai (251/14), Iink (390/13), Atyáink (259/109, 267/27), Atyáink’ (253/76, 259/494), Atyáitok (259/649), Atyádat (222/
69), Atyját (397a/1177), Atyáitokat (259/639), Attyokat (413a/1028), Inak (454/171), Atyá-nak (210/65, 259/263, 300/3), IkAtyá-nak (258/15), Atyáknak (326/46), attyának (212/60), Attyá-nak (114/297), AtyátokAttyá-nak (259/623), Atyjai-nak (188/8), Atyáidnál (268/25), Imtól (114/
116), attyává (209/71).
Ö: édes~, nagy~, uraatyja.
atyafi fn (7)
1. Rokon. Mennyei Házasság! ... A’ két
Tsá-szárságot ~vá tették (337/331). 2. Földi. Él még érdemidnek egy tudós Atyafi, Ki, midőn, a’ Görög ’s Római Nagyokat Leirván, must-ránkká tsinálja azokat (442/10). 3. Lényegé-ben azonos dolog. Le rohan a’ felhő meg nyílt tsatornával Eggyesűl a’ tenger ~ hagjával (56/10).
~ (202/10), Atyafiak (454/967), ~jak (268*/22/
9), Attyafiait (92/11).
atyafias mn (1)
Rokoni. Kinn az Ősz a’ Kikelettel, A’ Morál a’ szép Képzettel Atyafias lántzot von (415/
57).
atyafiúi mn (1)
Rokoni. Az ~ szeretet példája, E’ főldről a’
fényes egekbe kőltözött (214/106).
atyai mn (5)
1. Szűlői. Atyai szívetek hajoljon egy szónkra (77/289). 2. Jó szándékú. Óh Henrik! előtted tám sírva fakadnak, Talám hisznek a’ te ~ szavadnak (337/302). 3. Atyaisteni. Tartsd meg sok ideig népünk védelmére, Atyai hűség-gel vigyázván éltére (214/112).
~ (215/111), Attyai (222/78).
atyjafia fn (2)
Rokona. Közel ’s távol lévő hív atyámfiai, Szálljanak reátok az ég áldásai (212/143).
Atyámfia (217/117).
auditor (lat) (1)
Hallgató.’S mikor a’ Csemegét kezdik hordo-gatni; Bezzeg Auditort is ír-magúl kaphatni (330/330).
augsburgi fn (2)
Augspurgi lánc: augsburgi mesterek által ké-szített finom apró szemekből álló lánc. Kivá-laszt száz derék fekete balhákat; Augspurgi lántzokkal öszvepórászólja. ’S áldozó tüzére mindnyáját feltolja (330/861).
Augspurgi (330*/165/2).
augustinianus mn (1)
Szerzetesrend. Calepinus Ambrus, Augusti-nianus barát vólt a’ XVd. Században, egy nagy Deák Dictionariumot írt (330*/149/1).
Augustus fn (1)
Személynév. Római császár (i. e. 63—i. u.
aula 104 avatni 14. Jupiter pedig Neptunnal Mint ~
Lepidus-sal Éppen úgy tselekedett (92/300).
aula fn (2)
Főúri udvar(tartás). Éppen ott karessíroza Óbester Pörtznyali Úr: El mereszti szemét száját, Seggbe rugja szép Dámáját,’S az Au-lánál hírt tészen (114/286).
Ijába (114/402).
Auróra fn (1)
Esthajnalcsillag. Aurórával Heszperus Itt:
napkelet és napnyugat; azaz az egész világot jelentik. Hadd hallja meg Ival Heszperus e’
dalomat (397a/21).
Ausbruch (ném) (3)
Aszúbor. Jöjjön az aszalra auszprug és piskó-ta (330/453).
~ (330*/151/2), Auszprug (330*/151/2).
ausländisch (ném) (2)
Külföldi. De minthogy ez nálunk ~ Portéka (245/41).
Ausländische (267*/14/3).
Ausonia fn (1)
Helynév. Itália régi neve. Ekképpen a’ma népek is, kik a’ feldúlt Trójának Omlásiból ~ határin meg szállának (413a/931).
Ausonius fn (1)
Személynév. ~ Decimus Magnus a IV. szá-zadban élő, latinul verselő költő. Hány a’
grácia? (~ után) (207/cím).
auszprug l. Ausbruch
auster (lat) (8)
Déli szél. Neki zúdulnak a’ sűrű záporok ’s az Austerek, Most a’ ligetek sikoltnak tőle ’s majd a Tengerek (413a/342).
Auster (87/56, 413a/465), Auszter (199/86, 258/50), Austerek (413a/360), Austert (211/
12, 413a/424).
Ausztria fn (3)
Helynév. Ausztria bámúlja, vegyűl melly szép szerbe, Külföldi galántság magyar karakterbe (306/279).
~ (259/638), Ausztriának (337/277).
Auszug (ném) (1)
Számlakivonat. Ő a’ találója Auszúgnak, Con-tónak, Ő oka számtalan Confiscatiónak (330/2003).
aêtÚV (gör) (1)
aêtÚV ˜ja: ő maga mondta. De mivel hogy a’
Pap mondja, Bátor bolondok bolondja, autos epha igaz ~ (92/63).
avagy ksz (10)
Vagy. Mellérendelő viszonyú tagmondatok vagy mrészek kapcsolására. Lovokról az Urak mindjárt leugrálnak, Avagy Szánjaikból módosan kiszállnak (330/286). Éllyen ez Ujj ház, és belé kár ~ bú ne jöjjön (310/73).
~ (334/34, 358/27, 55), Avagy (114/572, 330/
614), avvagy (258/49), avagi (330/882, 882).
avandzséroztatni in (1)
Hadrendbe állíttatni. Hallván ~ Annyi sok re-gementet Fizignát kezdi hívatni A’ Nemzeti Conventet (114/385).
avantgárda fn (5)
Előőrs, elővéd. Mikor a’ nagy Corpus a’ Szá-lába kijött, Már az ~ Carneválra ütött (330/1256).
avantgárd (330/1208), Iba (330/1183), Imra (239/160), Ival (239/179).
Avantgarde (ném) (2)
Előőrs, elővéd. A’ míg az Inek Így folyának tsatái, Mind eggyüvé érkezének A’ nagy sereg osztályi (114/672).
avantgarde (330*/176/5).
avar fn (2)
Lábon maradt, le nem kaszált száraz fű. ’S mint a’ világa-úntt, és megszáradtt ~, Mellyet a’ homályos déli szél felkavar, Mindenik úgy susog és morog magában (330/441).
Avar (330/151/1).
avas mn (1)
Állásban megromlott, megsárgult. Piskóta ’s ~ szalonna, Fige ’s dió elég volt (114/89).
avat Ik: be~.
avatkozik Ik: bele~.
avatkozni in (1)
Kíváncsiskodni vmi felől. És ha asszonyi dolgokba Az Úrnak nem lesz szégyen Avat-kozni, mikor kovászt Teszek, mindig itt légyen (169/19).
avatni in (1)
Magát vmibe ~: kéretlenül beleavatkozni,
be-avatott 105 azáltal leszólni vmibe. ’S ki méri most abba magát ~
az ebatta? (314/28) avatott Ik: be~.
ave (lat) (2)
Üdvözlés. Én ugyan még ma jó reggel tettem volna egy Ávét, De ti sem ajánlottátok, én sem iszom a’ kávét (342/19).
Ávé (233/5).
avec l. permis
Avernus-tó fn (1)
Víznév. Bűzös, mérgező gőzeiről nevezetes vulkáni eredetű tó Nápoly közelében. Mint az Avernus Tó fekete levébe A’ madár a’ büdös gőz miatt reptébe Belé-hull (239/121).
Avicenna fn (1)
Személynév. Ibn Szina (980—1037), kiváló arab természettudós, orvos és filozófus. Galé-nus már Pestet lakja, szóllván Magyar nyelven a’, Hangzik a’ Dunának mind két partjain Avitzenna (124/6).
aviticum (lat) (1)
Ősi nemesi birtok. A’ Királyi Felsőség Speci-fice őt illeti, Az Öttseit ki is veti Minden Avi-ticumból (92/91).
avult mn (3)
1. Elkopott, elnyűtt. A’ szívről az avúlt Kérgek lepattognak (190/96). 2. Idejétmúlt. Az avúltt Régiség magát itt hízlalja, A’ mit a’ századok szűltek, ő felfalja (237/59).
avúltnak (341/50).
Ik: meg~.
az1 nm (747)
1. Előzményre utalásként az előzőleg emlí-tett, megnevezett személy, dolog. Esmérek én eggy Vént — Ki ~? — Neve nintsen; Régen el adta már ~tat is a’ kintsen (189/2). Meg ha-lunk; de semmi gond ~, Fére bú (318/63). 2.
Az ott levő személy, dolog. A’ sok eszem iszom között nem is jutott eszembe, Hogy egy két rozsdás köszöntő vers van itt a Zsebembe.
Ez ~ (310/5). 3. Ragozott jelzőként a már említett személy, dolog. Ah! jöjj vissza! ’s akkor érettem Engedd meg ~t az egyet is (379/130). Ditséretébe ~oknak A’ beléd szálltt virtusoknak Nem fogok belé (308/25). 4. A mmondatban meghatározott személy, dolog.
’S kétségbeesését tsak ~ enyhítette, Hogy
kint-sét elvesztvén magát meg menthette (202/71).
Tsak ~ a’ baj, hogy már hűvösök a’ szelek (199/17).
Ö: am~, mind~, ugyan~.
az2 ne (2750)
1. Már említett személyt/dolgot jelentő köz-név előtt. Reménylem: ~ Urak többet is talál-nak (197/91). Így biztatta ~ ég e’ nyomorúl-takat, Meg értvén bús szívből eredt panaszokat (214/95). Ezek hát ~ egereknek El vagdalták farkokat (114/1001). 2. Jelzős köz-név előtt. Tsupánn tsak ~ munkás apró méhek dongnak Széllyel ~ illatos rétekenn zsibong-nak (84/13–4). 3. Birtokos szragos szó előtt.
Az el erőtlenűlt öregek számára Rengő böl-tsőket kék tsinálni sokára, Mint régen ~ any-nyát sirató Memnonnak (213/65). 4. Birtokos jelzős szókapcsolat előtt. Fel-szedte szemem héllyáról ~ álom édes mákját (162/126). Csak
~ Halál’ jégsátorába’ Ölelsz meg engemet (302/41). 5. Tulajdonnév előtt. Az Homér’
játékait Játsza újabb tréfa itt (114/5). E’ veres márványba bévésett írások, A’ mint engedhe-tik az elporlódások, Mutatják ~ Árpád’ ’s Hu-nyadi’ neveit (306/53). Az Úr tinéktek is adjon mindeneket, Vigyen ~ Ábrahám’ keblébe tite-ket (217/120). 6. Jelzős tulajdonnév előtt. Az ősz Pálfy kivonja a’ kardját (259/561). Élj Kis Bálint, ezt kivánja néked ~ egész Csököl (326/67). ’S ~ élő Istennek lábaihoz űle, Tsó-kolván gráditsát ditső Trónusának (225/126).
7. Mássalhangzóval kezdődő szó előtt. E pi-henteti meg ~ törődött testet (8/5). Az szelek halomnyi habokat görgetnek (56/17).
azalatt hsz (11)
1. A szóban forgó idő alatt, addig. Míg Lillánn zokogok, ... Szép Kínzóm az alatt kedvese’
karjain A’ Cythére’ lugassa köztt Próbálgatja nevem’ messze felejteni (338/7). 2. A szóban forgó cselekvés, történés idején. Ne higgy mert a’ midőn leg jobban ketsegtet Forrót alád éppen az alatt tsepegtet (55/10).
~ (259*/203/3, 389/114), az alatt (191/10, 198/60), Az alatt (87/40, 114/889, 199/60, 202/37, 413a/1082).
azáltal hsz (3)
A szóban forgó dolog által, azzal. Az által eggy kövér reménység táplálhat, Hogy még
azaz 106 azonban napod fényes delére fel szállhat (203/23).
az által (317/69, 330/319).
Ö: mind~.
azaz ksz (10)
1. Egyezés, azonosság kifejezésére: más szó-val. Gangesi, az az, Napkeleti nyájas Szellők (432*/88). 2. Helyesbítés, magyarázat kifeje-zésére: illetőleg. Hiszen semmivé lesz, a’ mi semmi vala, Az az: földdé válik testünknek por fala (201/52). Avar, ~ lábán maradtt száraz gyepfű (330*/151/1).
~ (118/1, 267*/15/1, 330*/147/7), Azaz (200/
64, 397*/577), az az (432*/85), Az az (432*/
90).
azbesztszívű mn (1)
Éghetetlen szívű, hidegvérű. Tsüggedhetetlen György! Ótzeán’ félelme, Te egy ásbest-szívű népnek fejedelme (337/246).
azelőtt hsz (4)
1. A szóban forgó múltbeli esemény, cselek-vés előtt. De részeg fővel firkálta, Hogy meg hólt, recognoscálta Az előtt harmad nappal (92/49). 2. Régebben. Bezzeg, mind fel pattan-tatok, Nem túnyán, mint az előtt (134/48).
az előtt (176/71, 239/206).
azért hsz/ksz (110)
Az az nm -ért ragos alakja. I. hsz 1. Azon ok miatt. Gyenge volt e’ Szív: Nem cserélt ~ sze-relmet, Hív fog lenni, hív (291/11). Nemis menti magát hogy ~ nem jött el Mert lehetet-len vólt (176/63). 2. Azzal a céllal. Voltak sok párt Ütők találunk sok Horát Ki Hazája ellen vezette Táborát De soknak e nevet tsupánn ~ atták Mert külömbenn őket meg nem gyilkol-hatták (80/5). Finnyás henyék, kiknek a’ has istenetek, Herék, kik tsak ~ éltek, hogy egyetek (198/58). Ím én ~ jöttem ide mostanában Hogy tudjam, ki van még, ’s ki nints már pár-tában (330/409).
II. ksz 1. Mégis. De ~ ha bánt is; meg ne ret-tenj tőle (191/17). Fiam vagy, szánlak is; de ~ csak aló! (268/26) 2. Tehát, ezért. Még sints ~ tsak eggy is Közűletek, ki néki Szállást akarna adni (185/50). Kelj fel ~, Magyar! álmodból serkenj fel, Már ortzáidra süt e’ nyájas égi jel (203/17).
azhova l. ahova
ázik i (3)
1. Eső hatásának van kitéve. Bent ásítok, kint meg ázom (389/77). 2. Könnyel ~ a szeme:
nagyon sír. És könnyel már szemem ~ ’S a’
búk szívembe le szálnak (41/15). 3. Vérrel ~:
csupa vér. Sőt a’ Bánát, a’ melly ember vérrel ázott (201/67).
Ik: el~, fel~, meg~.
aznap hsz (2)
Ugyanazon a napon. Ekkor kezet fogtak szíves tsókolással, ’S még az nap’ a’ parton marad-tak eggymással (202/142).
az nap (445*/76).
ázni in (2)
1. Elázni, berúgni. No tehát ott kinn hadd es-sék, Az Uraknak is tsak tessék Ázni benn a’
szobába’: Kérem is az egész Asztalt, Kit már Bakhus megvigasztalt, Tőltsön bort poharába (308/45). 2. Könnyárral~: nagyon könnyezni, sírni. A’ Hold búsúlt, hogy könny-árral Látja
~ szemedet (428/24).
azólta hsz (19)
A szóban forgó idő, esemény óta mostanáig.
Miolta kellemit velem Éreztettétek; tisztelem, És imádom azolta (447/141).
~ (129/55, 196/41, 241/11), azolta (275/4, 330*/139/2, 373/59, 380/39, 425/55, 428/
145), Azolta (190/59), Azólta (162/87, 185/16, 190/57, 235/25, 333/33), az ólta (213/90), Az ólta (248/18), az olta (13/32).
azon nm/ksz (16)
I. nm 1. Az a, azok a stb. Olly nagy ellensége
~ embereknek, Kik híven szolgálni szoktak a vétekenek (193/39). 2. Ugyanaz a. Jámbor zörgéssel tsördűl ~ egy minutában A’ puska-promenád (400/76).
~ (53/4, 77/235, 188/87, 238*/143/3, 239/49, 330*/197/5, 442*/22, 452/8, 454/332, 644), Azon (231/181, 239/127), Azonn (77/171).
II. hsz Azon nyomban: azonnal. ’S ollyan vén Zsidóvá válék ~ nyomban, A’ millyen Rabbi nints Lembergi Templomban ~ (330/1025).
azonban ksz/hsz (34)
I. ksz Viszont, pedig, de, ellenben. Mit ér az embernek ha van is reményje, ’S azonba üres-sel tele az erszényje? (245/16) — Öszve nem járhatod e’ széles környéket, Szeretnél ~ látni
azonegy 107 azután eggy vidéket~ (126/34).
Azonba (170/9), azonba’ (135/19), azomban (92/92), Azomban (238/97, 306/125, 330/
1407, 1433), azomba (92/78, 187, 260, 236/
33), Azomba (77/231, 371/33).
II. hsz 1. Vmely történés, cselekvés ideje alatt, azalatt. Szánjatok Egek! nyavalyámat, Könnyebbítsétek igámat, Enyhítsetek állapo-tombann; Én temjént gyújtok ~n (175/28).
Ezeknek tördelt jajjai Őtet addig kísérték, Míg a’ Tenger dagállyai Látni még meg engedték.
Azonban Európa is a’ habok közt jajgatott, Még a’ Tenger fenekénn is Borzasztó jaj hal-latott (231/283).
azonba (169/156), Azonba (56/37, 189/27), azomban (412/24), Azomban (330/595), azom-ba (6/25, 114/1016, 235/34, 238/76, 102, 330/
1597), Azomba (52/7, 92/288, 114/399, 231/
131, 315, 413a/980).
azonegy szn (2)
Egy. Mi is emelhet fel egy halandót jobban, Mint, ha az emberség’ tüzétől fellobban, ’S úgy nézvén e’ földet mint ~ tanyát, És a’ ter-mészetet mint egy közös anyát (313/13).
~ (330*/165/4).
azonkívül hsz (1)
Amellett, azontúl. Mert ~, hogy a’ leányi el-me, Kiváltt ha búja van, vagy pedig szerelel-me, Az olly ámítónak magát ki ’s bényitja, A’ ki el-találja hol a’ Dámák’ Nyitja (330/1013).
azonközbe hsz (1)
Azalatt. Azon közbe menvén Piramus magába Hánnya veti eszét illy kedves uttyába (77/173).
azonnal hsz (36)
1. Haladéktalanul, késedelem nélkül. Meg szántam, és ~ Haragom megínt el oszlott (185/20). 2. Rögtön, nyomban. A’ gyenge ró-zsaszájú A’ tűzszemű leánykát, Megláttam, és
~ Látnom, szeretnem — egy vólt (344/4). Tsak alig rendűlt meg a’ főld’ mélly ürege, Azonnal minden szív irtózva rettege (195/2).
~ (38/1, 59/2, 90/22, 113/34, 127/36, 191/52, 238/70, 258/48, 259*/205/6, 330/569, 1647, 330*/202/7, 330*/202/9, 384/5, 393/6, 393*/72/2, 413a/215, 421/36, 454/204, 460/
62), Azonnal (58/6, 86/9, 177/13, 190/95, 194/6, 198/9, 267/243, 290/22, 330/1319, 1582, 397/a797, 874), azon-nal (186/62).
azonvégre hsz (1)
Arra a célra. M. Rhédei Lajos az nap, ’s azon Végre 10000 fl. ád. (445*/76).
ázót fn (1)
Nitrogén. Innen savanyú Ázótjokkal Pusztás barlangok fojtanak (455/25).
azóta l. azólta
ázott in (3)
1. Esővízzel átitatott. Vesse le ~ ruháját ’S szárassza meg mindenét (231/411). 2. Köny-nyekkel ~: összekönnyezett. Látom úgy is, hogy könnyekkel ~ laurust kell ennem (162/
13). 3. Felkenttnek vérivel ~: a király, azaz XVI. Lajos kivégzésének örülő. Ím már a’
vérnek tágas mezejére kiszállnak A’ seregek:
rohan a’ Felkenttnek vérivel ~ Frantzia nép (253/39).
aztán l. osztán
áztat i (9)