Engedvén. A pásztor botsátván legelőre nyáját Elő szedi zuzzal deredzett táskáját (83/

17). 2. Elengedvén. Hol találunk illyen irgal-mas özvegyet Örökös álomra botsátván ez egyet? (214/44)

botsátván (215/113).

bocskor fn (1)

Bocskort viselő személy. A’ felpántlikázott Pogár egymás után topogott, A’ botskor Hed-rahely felé a’ hó hátán tsoszogott (326/8).

bocskorfűzőtű fn (1)

A bocskor készítéséhez használt fűzőtű. Egy-szer egy német technologicus Könyvben a’

Tűnek 22 nemét olvastam meg; pedig sem a’

hájvarró, sem a’ bornyomózsákvarró, sem még inkább a’ botskorfűző tű nem vala meg benne (330*/177/7).

bódító mn (1)

Anyag, illat enyhe kábulatot, szédülésféle érzést okozó. Tsak annyiba nevezhetni ez Új Várost Delfisnek, Hogy ~ párája van a’ szom-széd Mefitisnek (342/8).

bodnár fn (1)

Kádár. A’ szegény Pór-legény Vagy Bodnár-nak, Vagy BetyárBodnár-nak, Vagy Zsiványnak állt (334/37).

bodor mn (1)

Vihogó. Reánk ~ kaczajjal Nehéz bilintset

üt-bodorodik 167 bogyócska tök (353/7).

~ (104/7).

bodorodik i (1)

Bodrossá tekeredik. Hadd bodorodjon a’ bé-kák Le konyúlt bokrétájok (114/926).

bodros mn (1)

Fodros, fodrozott. Fel tűrvén ~ Tászliját, Markába fogja Tzapfliját Felséges tragerjének (114/186).

bodrozott in (3)

1. Fodrozott. E’ szókra Tesztilis felveszi kezé-be A’ Sereg Zászlóját, mellynek a’ végékezé-be’

Lengő pántlikákkal körűl koszorúzva Tin-tukkal ~ Főkötő vólt húzva (330/1228). 2.

Haj göndörített. À la Titus nyírt hajának Bodrozott frisurája Bársonyos Figarójának Nem tér könnyen alája (231/340).

Bodrozott (397a/106).

bódul Ik: meg~.

bódult in (2)

1. Bódulatba esett, kábult. S a’ még félig holt reszkető tagokat bódúlt fővel Tapodgya ’s nyalattya piross véreket a’ mezővel (216/87).

2. Romlott. Bódúlt emberi Nem! Hát szabad Létedre Mért vertél Zárbékót tulajdon kezedre (200/39).

bodzafa fn (3)

Fává nőtt bodza. Esküszöm, hogy utoljára Függesztelek a’ Bodzafára (243/12). Te kinek még homlokodon nints egyéb bodza fánál Okosan járj a borostyánt érdemlett Poëtánál (111/55).

~ (397a/1020).

bodzás mn (1)

Bodzafával teli. Jer velem a’ békességnek Újúló tornátziba, Mellynek száz óltárok égnek Bodzás omladékiba’ (400/52).

bodzfalegény fn (1)

Hitvány legény. Egésszen bolondot tsináltak belőlünk, A’ mondért, süveget elkapkodták tő-lünk, Azt mond’ták, hogy jobban illik ő ke-meknek, Tsak pendely kell nekünk bodzfa le-gényeknek (330/1682).

bog Ö: ág-~.

bogács fn (5)

Bogáncs, piros vagy kék virágzatú kórószerű,

tüskés gyomnövény. Hempelyge roppant lélek apró Tested’ erébe’, nemes barátom! Még is betstelen puszta bogáts fedi Hadház’ homok-ján szent tetemid’ helyét (395/33).

bogáts (389/46, 413a/170), Bogátsok’ (397a/

371), bogátsokra (397a/755).

bogácskóró fn (2)

Bogáncs, szamártövis. Ez is a’ többitül kitsit külömbözött Nővén bogáts kóró ’s ördög sze-kér között (12/30).

bogáts korók (341/44).

bogár fn (2)

Kemény szárnyfedőjű rovar. Mennyi pitziny férgek mászkálnak rajta, balénák, Hány boga-rak járják túlnan? (348/30)

bogarak (454/190).

bogaracska fn (2)

Kis bogár. Sőt bogaratska nősz másik boga-ratskán (330/1919).

bogárka fn (1)

Kis bogár. Mint egy megérett boróka, Melly tiszta hóra hullott; Mint a’ delin fejérlő Ró-zsába bútt ~ (355/4).

bogároz i (1)

Némettel együtt bogároz: együttműködik a németekkel. A’ Gara háza fénye meszsze vi-rágzott, De hogy a’ Némettel edjütt ~ott, Az ugorka Fánn is Narantsot keresett, Meg bot-lott a’ lába’s a’ porba le esett (248/22).

bogárszemű fn (1)

Ragyogó, tüzes fekete szemű. Bogárszeműek a’ te Lyánkáid, óh Szamarkánd! (373/155)

bogas Ö: ágas-~.

boglár Ö: arany~.

boglya fn (1)

Szálas takarmányféléből rakott kupola alakú rakás. Kik megtsorbult, a’ vagy tompa Szántó-Vasat hegyeznek Csónakot vájnak, vagy mar-hát, és It béllyegeznek (413a/271).

bogyó fn (1)

Vékony héjú, gömbölyű húsos termés. S’ vér szín ~kkal pirulnak a’ madarak fészkei (413a/

641).

Ö: olaj~, olajfa~.

bogyócska fn (1)

Kis bogyó. Ennek jele ha a környék bénőtt

bogyóka 168 bokrosít vadolajfákkal ’S bé van terítve a’ mező erdei

bogyótskákkal (413a/709).

bogyóka fn (1)

Kis bogyó. Mért említsem a’ jó szagú balsam’

izzadó fájit, És a’ szüntelen zőldellő Akántnak Ijit? (413a/641)

bohó fn (1)

Mókás, pajkosan felelőtlen. Hitetlen sors! Ki jobbadára Tsak a’ ~knak kedvezel (379/62).

Boileau fn (1)

Személynév. ~-Despréaux, Nicolas (1636–

1711) francia költő és kritikus. Colbert ked-vet talált halálos ágyában A’ tsipős Boilau’szent Pulpitussában (382/26).

bojnyikfészek l. bujnyikfészek

bojtár fn (1)

A pásztor munkáját segítő legény. A’ Neptu-nus Gulyáinak’ Vén számadó pásztora, Pro-téus, és ~inak Öszve szaladt Tábora (231/

297).

bókol i (1)

Hódol, tisztelettel adózik. Földiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A’ boldogtalan, S’ mint Védangyalának Bókol úntalan (427/8).

bókoló in (1)

Hajladozó, hajlongó. Suhan kiterjedtt szár-nyakkal A’ vőlgybe egyenesen, Keresgél ~ nyakkal Az árnyékban tsendesen (397a/835).

bokor fn (38)

1. Fás szárú cserje. Ott hallik a’ Víg muzsika, Ott zengedez, Hol a’ szagos Bokrok között Agannipe tsergedez (110/19). 2. Virágbokor.

Rózsa! Engedd hadd heverjek Éltető bokrod-ba’ már (321/26). 3. Vminek a bokrai: soka-sága. Gyakran a’ természet láthatatlan karja A’ keserű alá az édest takarja A’ kezeket sértő tövissek bokrai a’ lágy tapintású Rósák hajlé-kai (64/5). 4. Számos, nagyszámú. Óh ti e’

hérósok’ magvát ’s Európa’ reményjét Porba ne hagyjátok dűlni időnap előtt. Légyetek e’

mellett ~ ellenségei ellen, Kik tűzzel-vassal przseli ősi javát (259/475).

~ (413a/545), ~’ (306/91, 375/22, 403/75), bokrok (176/18, 237/112, 397a/668, 818, 413/18, 413a/868, 425/36), bokrok’ (368/28),

Bokrok’ (403/19), bokrokat (397a/664, 745), Bokrokat (397a/457), ~nak (77/155), bokrok-nak (137/6, 397a/296, 645, 1151), ~ba’ (373/

98, 448/3), bokrokba (397a/1088), bokron (306/104), bokrokon (196/27, 294/12, 380/

27), bokrokonn (84/27), ~ra (397a/807), bok-rokra (89/15, 397a/753), bokrokról (237/16), bokrokkal (413a/526).

Ö: csipke~, fűzfa~, hanga~, nyár~, pirami-dál~, rózsa~, tövis~.

bokorliget fn (1)

Bokros terület. A’ vizekből domborúson Nyú-lik fel egy szép Sziget, Mellyet kerít koszorú-son Nyárfa- és ~ (397a/1012).

bokréta fn (12)

1. Kisebb virágcsokor. Apró violákat ’s nefe-lejtset szedtem, Egy kis Iba tarkán egyenget-tem (237/12), 2. Férfiak kalapját, sisakját dí-szítő kis csokor. Szép Iját le üti A’ halálos go-lyóbis (114/705).

~ (424/13), Ija (82/24, 256/22, 306/207), Ijok (114/370, 927), Bokrétát (397a/112), Bokrétá-kat (392/3), Iját (11/1), Ikkal (397a/1131).

Ö: ráró~.

bokrocska fn (3)

Kis bokor. Tsupán tsak az apró bokrotskák’

tövében Zeng a zörgő prütsök a’ nap’ melegé-ben (196/15).

bokrotskák (84/15), bokrotskák’ (380/15).

bokros mn (7)

1. Bokrokkal benőtt. Te is, kinek ama kövér Ceának szigetébe Ezer hó szín tinód legel a tős ~ cserébe (413a/16). 2. Nagyszámú, sok. A te szívednek bálvánnya A fösvénység angyala Bokros gondok között hánnya Nints étele ’ ita-la (16/7). 3. Füst gomolygó. Ki dűl az Ég-ablakába ’S Bokros füstöt botsát ott, Mellytől az Athmosphaerába A’ Nap tsak alig látott (231/100).

~ (27/4, 162/80, 298/26, 397a/155).

bokrosít i (2)

Növel, gyarapít. Csendesítsed szíved háború-ját, Oszlasd széllyel ingerlő gyanúháború-ját, Mert ez

~ja Fellegként borítja Mind kettőnknek búját (272/3).

~sam (354/20).

Bókus 169 boldogság

Bókus fn (2)

Személynév. Három ember volt, barátom, Mind a’ hármáról a fátom, Hogy ne éljen, már teve. Hókus, ~ Pellidókus Ő Kegyelmeknek neve (385/22).

~ (385/32).

boldog mn/fn (137)

I. mn 1. A megelégedés érzésétől áthatott

személy, közösség. Bóldog Pár! Melly űl-vénn a’ szerelem’ bíbor kötelénn, Nyugszik az apólgató Gráciák’ nyájas kebelénn (174/17).

Ah ~ Nép! Az ég takargat téged, A’ tsendes Békeség lakik hazádban (259/43). Egy öszve-séggel illy sok Gyönyörűt, becsest ki látott? ’S ki ~abb magamnál? (345/17) 2. A megelége-dettség örömével eltöltő, boldogító. Ne hidgy neki, ne hidgy, mert sokann meg esnek Mikor nálla ~ életet keresnek (55/8). Ama ~ idők jaj, ugy mond, el múltak Mellyekben szegények lábamhoz borultak (5/23). E’ magános sziget’

fövenyes partjában Bóldog szegénységben éled világodat (202/77). 3. Fejlett. Ő az, a ki Magyar hangra tanítja az erdőket Hangoztat-ja Scytha nyelven pergő versekkel őket Melly verseket ti is méltán, oh méltán irígyletek Ti, a

~ Culturával ditsekedő nemzetek (111/64). 4.

Nyugalmat, békességet árasztó. A’ Patsirta az egekre Fennyen emelkedve száll, Lenéz a’

bóldog vőlgyekre (397a/ 167). 5. Boldog al-ma: jó hatású, hasznos. Media termő hazája ama ~ almának, Mellynek fanyar íze legjobb a’ méreg’ ártalmának (413a/648). 6. Boldo-gul: boldogan, boldogságban. A’ haboktól ma-radt még annyi jószágod, Hogy abból ~úl él-heted világod (202/ 120).

~(161/5, 123/4, 135/53, 139/29, 176/9, 190/

105, 191/8, 202/113, 209/89, 222/72, 231/252, 383, 244/46, 247/21, 257/162, 259/49, 74, 279, 417, 263/4, 274/17, 278/47, 290/17, 297/

23, 40, 304/40, 306/160, 326/60, 336/57, 379/

32, 139, 392/29, 397a/239, 469, 406/3, 413a/

24, 604, 714, 426/27, 430/38, 432/66, 91, 94, 453/274, 454/27, 189, 189, 346, 381, 421, 666, 749), Boldog (9/23, 11/17, 190/51, 238/

85, 258/62, 268/154, 285/31, 287/21, 25, 61, 290/36, 306/240, 307/21, 29, 373/20, 26, 413a/1046, 1050, 418/16, 430/22, 454/27, 190, 509, 702), bóldog (123/61, 162/35, 162/

50, 211/72, 84, 222/42, 371/29, 395/25, 397a/

19, 418/31, 35, 420/14, 443/39, 450/7), Ból-dog (110/35, 202/133, 287/3, 318/45, 443/49, 450/29), b. (330*/156/1). ~ok (247/1, 317/

199), Boldogok (201/cím, 306/311, 327/53), bóldognak (443/206), ~gá (295/5, 312/7), ból-doggá (215/128), ~okká (200/63); ~abb (198/

70, 244/31, 290/4, 299/121, 304/66, 313/95, 354/3, 435/66, 456/76), bóldogabb (162/38, 47, 330/886, 354/5), Boldogabb (203/36, 449/

4), Bóldogabb (330/771).

II. fn 1. Boldog személy. Kergettem a’ Re-ménységet; És ha ollykor megjelent, Nálam hagyta a’ Kétséget, ’S a’ ~abbakhoz ment (428/88). 2. Elhunyt, mennybe jutott személy.

Míg fagyos testednek készűl tsendes sírja A’

bóldogok közzé az Úr neved írja (67/32).

bóldogabbnak (431/29), ~okhoz (176/50).

boldogít i (7)

Boldoggá tesz. Éljetek Nagyságos Rendek, Boldogítsatok bennünket,’S vélünk édes Nem-zetünket (259/10).

Boldogít (397a/607), ~ni fogsz (259/430); ~ják (445/68). — Boldogítsatok (259/5, 17, 25).

boldogító mn/fn (3)

I. mn Boldoggá tevő. Lám melly ~ a’ Vallás’

érzése! (454/433) Boldogító (190/102).

II. fn Boldoggá tevő dolog. Mikor a’ gazdag-nak a’ Plutó zászlója Minden dólgaiban hiv bóldogitója (453/208).

boldogodás fn (1)

Boldogulás. ’S a’ mit nem hiszek, a’ betses Élet ’s ~, melly igen édesít (454/568).

boldogság fn (52)

1. Boldog állapot, elégedettség. És negyven esztendők’ tsendes folyásában Az öröm ’s ~ lakik a’ hazában (259/188). Rám ezer virág-gal Szórtad a’ tavaszt, ’S égi ~virág-gal Fűszerezted azt (427/23). 2. A másvilági lelki örömök tel-jessége. — …míg élsz, életed follyon békes-ségbe, Míg fő ~ot fogsz érni az Égbe (222/84).

Hát azt siratod e, a’ kinek élete Már a’

bóldogságban jobbra tseréltete (214/52).

~ (241/25, 259/664, 278/9, 336/59, 357/17, 368a/174, 454/147), ~’ (304/9, 368a/107, 397a/541, 435/9), Boldogság (259/257, 345/

boldogtalan 170 bolond cím), bóldogság (54/25, 216/15, 257/174, 453/

59), ~om (330/788), Boldogságom’ (176/36), Bóldogságom’ (312/18), ~od (311/3), bóldog-ságod’ (443/211), ~a (397/20, 454/494, 930), bóldogságunk (443/57), ~ot (259/166, 202, 364, 330/171, 454/282), bóldogságot (257/

114), ~tokat (259/157), ~it (375/7), ~nak (179/1), bóldogságnak (220/42), bóldogságá-nak (214/69), Boldogságábóldogságá-nak (83/45), ~ba (158/37, 326/56, 413a/1012), Boldogságba’

(403/49), ~ban (259/173, 454/467, 774), ~od-ért (259/79), ~gal (13/3, 222/91).

boldogtalan mn/fn (15)

I. mn Aki szerencsétlen sorsa, körülményei

In document CSOKONAI-SZÓKINCSTÁR III. Csokonai költeményeinek szótára (Pldal 167-171)