melyek ingyen teljesitendők volnának, ellenkezik nyilván az ember jellemével általában, kit a hiúság-nak bizonyos foka s bizonyos kitüntetési vágya soha, még a halálban sem szokott elhagyni. (Folyt, köv.)
Nagy-Maria-Czeli bncsujárás.
Vll-ik Levél.
N a g y - M a r i a - C z e l l , sept.6-án.(Leobeni megye.) Az egész természet mély álomba látszott merülve, s háborit-lan csend terjedt el a város s vidéke f ö l ö t t , midőn a zarán-doksereg vándorbotját kezébe véve, Türnitz magaslatairól lefelé ballagván útra kelt, s rövid idő alatt égig tornyosuló sziklás hegyek közé jutott. Lassú szellő susogott a lombok között, a csermely vize az ut bal részén halk morajjal höm-pölygött. A hold teli arczát a harmatos föld felé forditván, ezüst sugarait lövellé, kiszabott útjában nem úsztak fellegek.
Az általános csendet csak a lassú léptek s reggeli imák hangja szakitá félbe. — Van idő, vannak körülmények , mi-dőn a csend és magány szólnak legérzékenyebben a szivhez, s midőn e nap hajnalán mindenki azon érzettől volt áthatva, hogy mielőtt ismét az éj fekete fátyolát a földre teritené, — czélt érve a szent helyen leendünk, — ezen idő s e körülmé-nyek fölötte hatottak az áhítat nem magyarázható érzetei-nek keltésére. — De t é r j ü n k , legalább lélekben egy kissé vissza Türnitzbe, melyről csak futólag emlékeztem, s a hol az éjjet töltöttük. Nagy nevezetessége van e kisded város-nak , mert templomában van Urunk szenvedésének kitűnő ereklyéje. Azon tövis koronából ugyanis, melylyel Megvál-tónk sz. feje átlyuggattatott, egy tövis itt őriztetik. S a mel-lékoltáron nagy ereklyetartóban , mely a szentségtartóhoz (monstrantia) hasonlit, köztisztelet tárgya. 11-ik B a l d u i n konstantinápolyi császártól a velenczeik birtokába, s külön-féle viszontagságok után S i m o n liliomfeldi apát által jutott 1443-ba e templomba, mint hiteles okiratban leirva itt fog-laltatik. Hazánkra nézve is nevezetessé lőn Türnitz az által, hogy P y r k e r László egri érsek , kiről előbbi levelemben emlékeztem, itt kezdé, mint a liliomfeldi apátság s cistercita kolostor t a g j a , szerzetes pályáját s lelkészi hivatalát.
Midőn megviradt, Annahegy tövénél voltunk, mely az egész uton legmagasabb, legfáradságosabb. E hegyre , mere-deksége miatt, a kocsik csak tekervényes utakon s előfoga-tokkal, a zarándokok árnyas lombok között gyalog utakon, de szinte nem csekély fáradsággal juthatnak. Ezen létezik a kisded város, A n n a b e r g , s a sz. Anna tiszteletére szen-telt templom, mely szintén számos bucsujáróktól látogatta-tik. — A főoltáron sz. Anna s szűz Maria szobrai, középen a kisded Jézust t a r t v a , állanak ékes öltözetekben. Kellemes találkozásunk volt itt nt. T h i b a Ágoston atyával, ki jelenleg mint liliomfeldi szerzetes itt lelkészi hivatalt visel, eredetére magyar, nyelvünket jól beszéli, s ugy látszoct, a magyar za-rándokok iránt különös előszeretettel viseltetik. Szivesen vette tehát jelentésemet is, hogy szándékom híveimért szent-mise-áldozatot szolgálni, valamint nem kis lelki örömmel töl-tött el azon körülmény, hogy a szent-mise után
olmélkedé-D*
—.. 6 8 «•
seinket folytatván, épen sz. Anna oltáránál, s templomában szólhattam Szűz Magzatjának születéséről.
Az isteni szolgálat után rövid társalgásom volt a föntisztelt Ágoston atyával, reggelire h i t t , képekkel m e g a j á n -dékozott, melyeken magyar ima olvasható. Sajnos, hogy ezen imában a nyelvészeti szabály s tisztaság nem találtatik Már a czim is m u t a t j a , mely következő : „Tsudákkal tündöklő Annahegyi sz. képéhez való ajtatos imádság." — A jó szán-dék azonban félreismerhetlen. A zarándokok is nagy kíván-csisággal veszik azokat. — N é h á n y kisebb hegyen s völgyön haladva a zarándok J o a c h i m hegyére j u t , hol 1685-ben gr. S I a v a t a Joachim sz. Anna férjének tiszteletére kápol-nát építtetett. Innen lehatolva a leghosszabb s legfáradsá-gosabb hegy, L a s i n g tövéhez ér az utas, hol a hason nevü patak csergedez, a pisztrángok termékeny vize. E hegy csú-csán fekszik sz. József nevü kisded plébánia , nevét a tem-plom védszentjétől kölcsönözvén , hol K o r n é l , liliomfeldi apát 1644-ben plébániát alapitott. Itt déli nyughelyünk s rövid étkezésünk volt. József-hegyen szintén képek kapha-tók, melyek hátoldalán magyar nyelven szerkesztett fohá-szok s imák olvashatók. A nyelvhibák itt még föltünőbbek.
— A szent czél tekintetéből mégis pelengérre nem állitom.
— E helyen különben csak rövid nyugvást s étkezést emlí-tek szándékosan, mert a zarándok sereg sziveit egy kedve-sebb élvezet reménye i z g a t á , — szájról-szájra keringett az örvendetes hir : néhány óra, s Maria-Czelbe leszünk; e gon-dolat ugyanazon érzelmeket kelti kebleinkben, melyek lelke-siték egykor Sión sz. költőjét: „Isten, Istenem vagy t e , té-ged kereslek, tété-ged szomjuz lelkem, tété-ged óhajt testem e szá-raz epedő földön, s mely viz nélkül van, valóban meg foglak látni a szent hajlékban, szemlélni fogom hatalmadat s dicső-ségedet." (LXII. zs. ) — E vágyaink az epesztő dél hőségét tűrhetővé tevék, s midőn porlepte arczáinkat az izzadás sű-rűen lefolyó cseppjei mosogaták , Dávid könyörgésére emlé-keztetének : „Moss meg engem teljesen bűneimtől s vétkeim-től tisztíts meg engem" (L, 3.) — Kinek nem jutna itt elmé-jébe az is, hogy a sz. család minden tagjait tisztelik előbb a zarándokok saját templomaikban, mielőtt a legszentebbhez, Máriához jussanak. Mily szép itt a természet körében kifejezett utasitás, hogy Maria igaz tisztelői, az ő sz. szülői s j e -gyese tisztelőjét az övével össze kapcsolják. Az egyház is szüleiben a szent s boldog házaspár példányait ismerteti ve-l ü n k , sz. Józsefben az ipar s have-ldokve-lók pártfogóját ajánve-lja.
A tekervényes gyalog utak tömkelegéből még egy kis helységbe jutánk, melynek neve M i t t e r b a c l i , itt van Steyerföld határszéle Austria felé, ez legközelebbi szomszédja Maria-Czelnek. — A z aflenzi völgyet környező bérezek, ezek oldalait lepő sürü falombok, itt-ott kopasz sziklák csúcsai, — egy u j láthatárt képeznek, midőn e kis helyet elhagyja a za-rándok, s néhány negyed óra múlva az arany kereszthez, s ennek közelében épült s toronynyal ékes kápolnához jut. — M a r i a - T e r é z i a áhítatának emléke az, melyet 1768-ban
készíttetett ólomból, de egészen megaranyoztatott, — innen veszi nevezetét — A nagy-maria-czeli templom sudár há-rom tornyait, melyeknek a vörös réz-lemezekből készült fe-dezet, sajátságos csillogást kölcsönöz, innen lehet először látni, s a z é r t , miután egy kissé rendezik magukat a zarán-dokok , itt üdvözlik először a kegyelem Anyját E szép
szo-kást mi is k ö v e t t ü k , s az esti elmélkedést is megelőzve itt tartottuk.
A kereszt alatt állék, s a kereszten függőnek végső ta-nításából, — értem az ő hét szavait — hozék némelyeket a zarándok sereg emlékezetébe.
Az első századokban gyakran előfordult példa látszott előttem megujulni, midőn szavaim végeztével a zarándok se-reg egymás nyakába borult, — béke csókok között egy-mástól bocsánatot kért, — nagy zokogás lőn, s a szemek lcö-nyektől áztak , nem az én gyenge szózatomra , hanem a kö-zelgő perczek magasztos hatása miatt. Mig végre mindany-nyian mintegy u j erőre villanyozva lcezdék azon szép, őseink-től öröklött h y m n u s t : „Egek ékessége, földnek dicsősége, magyarok asszonya, királynéja."
A nap még tiszta fénysugárt lövelle a közelgető alko-nyodás előtt, midőn a Maria-Czeli nagyszerű egyház főajta-jával szemközt, a lépcsőkön f ö l h a l a d v a , földre borultunk — rövid ima után énekünket folytatva, a szentegyházat megke-rültük, s a főajtónál ismét előbb leborulván, az Ur házába jutottunk, melyben már az ajtatos hivek ezrei voltak. Ezek énekeit a templom magas ivei viszonozták, mi velük mint-egy vetélkedni látszánk, s eljutván, a középen álló kmint-egyelem- kegyelem-oltárhoz azon szép imával üdvözlénk mennyei Anyánkat, mely a Szent-István-Társulat által kiadott „Maria-czeli ka-l a u z á b a n fogka-laka-ltatik, s ezután egy időre szabad foka-lyást en-gedénk érzelmeinknek. Végezve imáinkat, éji s következő-napokra való szállásról gondoskodtunk, s ámbár a nép soka-sága miatt nem kis b a j j a l , végre csinos , tiszta és jutányos helyen kaptunk. Isten s a sz. Szűz oltalma velünk !
Gyartnathy János, S o m l y ó - v á s á r h e l y i plehániis.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
DEBRECZEN, ( P . H . ) F. évi jun. 28-án megható ünnepély tartatott a r. katholikusok részéről Debreczenben. Ekkor szen-teltetett föl és nyittatott meg az itt létrejött r. kath. árvaház.
Debreczennek nem csak katholikus, hanem protestáns la-kossága is szép számmal vett részt ez ünnepélyben ; az ér-dekeltség mindkét részről szembetűnő volt, s ez könnyen megmagyarázható az intézet ügye fölötti hosszú küzdelmek-ből, melyeknek szerencsés kimenetele s befejezése az árva-ház megnyitásával mintegy megünnepeltetett. Szokás a ka-tholikus anyaszentegyházban minden újonnan épült, vagy nagyban megnyitott házat, mielőtt keresztény hitű s érzelmű lakói belé költöznek, az egyház imáival megáldani : annál illőbb vala tehát az elhagyatott kath. árvák számára men-helyül s nevelő-intézetül szépen fölszerelt házat nagyobb ün-nepélyeséggel keresztény módon avatni föl. Az ünnepi szer-tartást maga a főtisztelendő megyés püspök S z a n i s z l ó Ferencz ő nagyméltósága szándékozott vala kedvelt debre-czeni hivei körében végezni, ha gyengélkedő egészsége eb-ben nem gátolja ; azonban elküldötte hozzánk kedvelt he-lyettesét F o g a r a s y Mihály cz. püspök ő méltóságát ezen árva-intézet egyik buzgó s erélyes létesítőjét, ki hogy ez ünnepen az elért czél örömét velünk élvezheté, élete legszebb mozzanatai közé számította A Szentlélek segítségül hívá-sával megkezdett nagy mise alatt a gyönyörű öszhangzatu, és művészi pontossággal működött éneklő kar — főtiszt.
— r . 6 9 « H u z 1 y Károly intézkedése folytán emelte a buzgó hivek
templomi ájtatosságát ; azután pedig a hallgatók lelkesedé-sét fokozta közkedvességü egyházi szónokunk— S z a k s z ó n Rudolf eddig helybeli segédlelkész, ezentúl a megnyilt árva-ház fölügyelőjének a keresztény szeretetről tartott szivre-ható alkalmi szent beszéde. Az ünnepi istenitisztelet után a templomból kijövő ájtatos nép egyenesen a mellék varga-ut-czában fekvő árvaháznak tartott, hogy a megáldás szertar-tásán is jelen lehessen. A nagyméltósugu püspök által kül-dött szép képekkel földiszitett tágas terem igen szük volt a részvevők befogadására, a gyülekezet nagyobb része az ud-varon vagy folyosón volt kénytelen maradni, hol föntisztelt ő mlgának következő megnyitó beszédét hallhatni remél-h e t t e : ,,Igen tisztelt egyremél-házközségi bizottmány! Tiszteletre-méltó jeles gyülekezet ! A nemzetek nagy apostola meg-hagyta a keresztényeknek, hogy bár mihez fognak, és bár mit végeznek, mindent az Ur Jézus sz.-nevében cselekedje-nek, hálát adván Istencselekedje-nek, kitől van a jóra való akarat, és az erő annak teljesítésére. Ezt követve mi is, ezen intéze-tet, melyet elhagyatott árva gyermekek menhelyeül ma ün-nepélyesen megnyitunk, Istennek, és az ő sz. Fiának — a mi Üdvözítőnknek — nevében akarjuk fölavatni, Istennek dicsőségére fölajánlani, s az egyház e végre rendelt imáival a kegyes ég áldását s jóvoltát reá lekönyörögm. H a az Ur nem épiti a házat, hiába dolgoznak annak épitői ; s lia ő nem őrzi azt, hiába vigyáznak mellette őrei. E mostoha időszak-ban, midőn egy közeledő nagy ínséggel fenyeget minket az U r keze, tapasztalhatja mindenki sz. Pál mondatának igaz-s á g á t : hogy a terméigaz-st igaz-sem nem az adja, a ki vet éigaz-s ültet, sem nem az, a ki öntöz és kapál : hanem az Isten az élet és tenyészet ura, ki elküldi teremtő lelkét, és a föld színe meg-elevenedik, megvonja a z t , és a termés f ö n a k a d , s ő t a mi élt is, megsemmisül. A mi segedelmünk tehát az Urban van, ki az eget és földet teremtette, az égi madarakat táplálja, a mezők rétéit fölruházza. Neki legyen áldás, dicséret és há-laadás mindenben és mindörökké ! ! A ker. hitvallás világos-ságot, s kellő nézpontot kölcsönöz mind a természeti tüne-ményeknek, mind pedig az emberi szabad akaratból eredő események- vagy cselekvényeknek. De minden társadalmi változást vagy csekélynek látszó eseményt visszavezet Isten-hez, az élet és igazság kútfejéIsten-hez, ki az emberiség s egyesek sorsát megfoghatlan bölcseséggel kormányozza, s olykor ki-csinységekből messzeható eredményeket teremt. A hit által világított viszonylatokban észlelt csekélyebb események is üdvös benyomást hagynak hátra a keresztény szemlélő el-méletében, nemes érzelmeket keltenek föl a szívben, s a ha-landó emberi lényt halhatatlan rendeltetésének megszivle-lésére fölbuzditják, A hit látcsövén észlelt tárgyak, s a val-lás szertartásainak dicséretében fölmutatott ténykedések soha nem tévesztik erkölcsi hatásukat a romlatlan emberi szivre. Nem kicsinylette ennélfogva egyházmegyénk nmlgu főpásztora ez intézet megnyitásának jelentőségét ; tudta és érezte, hogy habár kiszebbszerü is ezen, Isten segedelmével létre j ö t t árva-intézet, az a keresztény szeretet fénysugara-itól megvilágítva, kedves tárgya lett a szemlélődő értelem-nek, s az érzékeny emberi kebelt nemes tettekre gyulaszt-liatja. A kegyelmes főpásztor tehát maga óhajtotta volna vé-gezni ezen intézet megnyitásánál a főpapi tisztkedést és
megáldást, ha közbejött egészségi gyöngélkedése nemes szán-dékában nem akadályozza vala. Mi is lehett volna illőbb az árvákra s azok buzgó gondnokaira nézve vigasztalóbb, mint látni azt, hogyan terjeszti ki áldásos kezeit a sorstól elha-gyatott kisdedekre az Üdvözítő példáját követő apostoli utód, s e házra, melyben szeretete s buzgósága velünk a tet-szés örömét élvezheti vala, hogyan kér áldást Istentől — a minden tökéletes jó adójától ? Nekem tehát, kire ő nagymél-tósága a püspöki megáldás tisztét ruházni méltóztatott, alig lehet e pillanatban buzgóbb ohajtásom, mint hogy az övéhez hasonló szeretet- s buzgósággal kérjem Istentől ez intézet ügyét, folytonos gyarapodását s tartós fonállását, hogy föl-fejtsem ez ünnepélyes alkalommal a jótékony szellemet, mely azt létrehozta, gondjai alá vette, s jövőjét biztosítsa.
Annak alapját, hogy itt Debreczenben elhagyatott árvagyer-mekek számára egy r. kath. árvanevelő intézet állíttatott föl, országunk s nemzetünk felejthetlen boldogemlékii király-nője — Mária Terézia még a mult században vetette meg.
E ház is szintazon időtájban szereztetett meg a kegyes és humánus czélra. Azonban a fejedelmi legjobb szándék kivi-tele csak korunknak lőn föntartva. Az életerős mag, ha ter-mőföldbe esik, el nem vesz. A szeretet vetéseit az isteni bölcs Gondviselés a keresztény lelkiismeretesség paizsával védi, hogy hosszú idők folytán se enyészszenek el, hanem szaporodva s jól meggyökeresedve meghozzák a türelmes várakozás bő gyümölcsét. Igy lett a debreczeni városható-ságnak gondjaira bizott alaptőkéből, csaknem egy század le-forgása alatt, ama jelentékenyebb pénzösszeg, melynek fe-lerészéből, árvaintézetünk keletkezék; mondám: felerészből, mert a kezelésben forgott egész fölött a szeretet közbenjá-rására elvégre is az igazság és béke, az irás szavai szerént, összeölelkeztek, hogy a meghasonlott atyafiakat testvéries osztályra bírják. Ugy van, tisztelt gyülekezet ! A szeretet hozta létre árva-intézetünket : egy dicső magyar királynénak, kinek áldott legyen köztünk emléke ! anyai s keresztényi szeretete; az 0 dicső Unokájának, most uralkodó Fejedel-münk, első Ferencz József ő es. kir. apóst. Felségének leg-magasabb döntő szava, melyet szintén az egyeztető sze-retet szelleme sugallott ; és végre egyházi hatóságunknak a békét a győzelemnél is többre becsülő atyafiságos szeretete ; e főtényezőknek kell leginkább tulajdonitanunk, hogy meg lett, és megszületetett Debreczenben az oly rég tervezett r.
k. árvaintézet. És ma ismét a szeretet veszi át azt gondos-kodása alá, s e soha ki nem apadó szeretet az, mire mi an-nak biztos jövőjét fektethetni hiszszük. De mielőtt intéze-tünk jelene- és jövőjéről szólanék, legyen szabad azon sze-retetet, melybe mi csaknem minden bizalmunkat helyezzük, megkülönböztetnem azon természeti ösztöntől, melyet a Te-remtő az emberi kebelbe oltott, hogy azt embertársa iránt részvétre, sajnálatra fölinditsa. A keresztény felebaráti szere-tet, és e között valóban nagy és figyelemreméltó különbség van. Amaz az isteni erény, mely az embert Istenhez teszi ha-sonlóvá: ez a szívnek legnemesebb indulatja ugyan, de olyan még, mely, ha a keresztény vallás ihletésétől á t nem szelle-mittetik, könnyen elfajul nem csak hideg részvétlenségre, ha-nem gyakran a legborzasztóbb kegyetlenségre is. Lám! a chinai s hindu pogány szülék, ha gyermekök beteges, vagy ter-hökre van, kivetik martalékul az ebeknek, s
rablószárnya-— « 7 0 •»-rablószárnya-—
soknak, vagy belé fojtják a vizbe, hogy tőlök menekülhes-senek. A keresztény hitkiildér szeretete ellenben megszánja ezen szerencsétleneket, fölszedi őket, karjaira veszi, ha még életjelt vesz észre bennök, megkereszteli, hogy a megváltás örökségébe eljuthassanak; ha még élnek,tovább ápolja, daj-káltatja és fölneveli őket; maguk a régi mivelt spártaiak is kinos próbákra tették ki kisdedeik gyenge testét, melyek alatt sok ártatlan gyermek élete fojtatott meg; szerintük esak az erősebb test- szervezetüek részesülhetének az em-beri élet jótékonyságában, melynek ők a harczi vitéz-ségen kivül más becsét nem ismerék; ellenben a keresz-tény szeretet az Isten képére teremtett emberi lényt, ezen egy tekintetnél fogva is érdemesnek t a r t j a fölál-dozó gondosságára A keresztényt nem csupán a vérségi leszármazás birja az ártatlan kisded dajkálására, vagy az el-hagyott vadgyerkőcz kiképzésére ; hanem őt a hit meggyőző igazsága, s megszentelő ereje kötelezi arra, hogy a rongyok-kal fedett koldusban, a szüléktől megfosztott, a sors minden kedvezésétől elhanyagolt árvában épp azon megváltás ke-gyeltjét, s mennyország örökösét ismerje föl, mint a szive véréből szakadt édes gyermekben, vagy a születés és szeren-cse szárnyain fölemelt főrangú embertársában. Ennyire fen-sőbb és magasztosabb a keresztény szeretet az úgynevezett humanismusnál. Mi ezen szeretetet tartjuk intézetünk alap-jának , ezt jelezzük jelenleg fönállása támpontalap-jának, vala-mint jövője legerősebb biztositékának. Ez a szeretet a ke-reszténység kezdete óta szakadatlan tevékenységet fejt ki az emberi nyomor ezerféle nemeinek enyhítésére, beülteti kivált a városokat jótékony intézetekkel, s lehetőleg tűrhe-tőkké teszi a vétek-okozta rosszakat, a ránk sulyosodó Ínsé-get, s más más elemi csapásokat. Ez, sz. Pál bizonyítása sze-r é n t : tüsze-relmes, kegyes, nem tosze-rzsalkodik, nem kesze-resi ön-hasznát, föl nem fuvalkodik; ez gyönyörködik abban, ha haj-lamot tud mutatni olyan iránt, ki rá nézve minden tekintet-ben idegen ; kész ápolni, ruházni, tisztogatni másnak szülött-jét, s a mi legfőbb, nevelést is ad neki, hogy a szolgai álla-potból, hova a sors tette, kiemelkedhessek a polgári önállás állapotára. (Vége köv.)
NÁPOLY. (Vége.) Azonban puszta szó nem elég, aranyat is kell hozzá tenni. Az arany csudákat is mi-velt, ettől sokat várt a turini usurpator kormány. Megadóz-t a Megadóz-t Megadóz-t a a községekeMegadóz-t, midőn a briganMegadóz-tiság elleni aláirásra kény-szeritette; erre kellett még az ajtatos alapitványoknak is szolgálatot tenni. M a y e r , lavoroi p r e f e t t o , fölszólitotta az ajtatos alapítványok kezelőinek hazaíiságát, hogy a mi pénz rendelkezésük alatt van, azt a brigantiság ellen adják, s ezen aláirás u j bizonyítvány lesz a világ előtt, mennyire tartanak együtt az olaszok, mennyire sietnek Italia rendeltetését elő-mozdítani az egységre. — A püspökségnek erélyes tiltako-zása a kormánynak a papnöveldék körüli intézkedései ellen
Pisanellit arra indította, hogy mart. 20-ról kiadott körleve-lében magát mentegetve kijelentse, miszerént a kormánynak soha sem volt szándékában a papnöveldéket a püspökök jog-hatóságaik alól kivonni, vagy pedig ezeknek kormányzatá-ban a püspöknek legkisebb akadályt is t e n n i , s nagy csudál-kozását fejezi ki azon, hogy a növeldék épületjei valahol le-foglaltattak ; ez okból a tartománvi főnökökhez parancsot menesztett, hogy a növeldei épületek , a hol lefoglaltattak
volna, azonnal kiürittetve a püspöknek szabad intézkedésére adassanak á l t a l , sőt a püspöknek segédkezet nyújtsanak a növelde berendezésére. Szép volna, ha ezen parancs valahol foganatosíttatott volna. A monzai növelde közel van a kor-mányhoz, de azért a katonaság ma is benne tanyáz. — H a Pisanelli és Peruzzinak komoly szándéka volna megszüntetni az egyház ellen már három éven át vitt üldözést, nem en-gedné, hogy az alárendelt hivatalnokok maguknak püspöki vagy ép pápai joghatóságokat tulajdonítsanak. Igy például Assanti, barii prefetto, a sok üldözés után már nem tudta, mivel zaklassa a papságot, a directoriumot foglalta l e , és a nagyhéti szertartásokra szóló püspöki utasítást, végre a püs-pöktől adott engedélyt a husevésre a böjti napokban sem-misnek hirdettette ki, mivel nem volt rajta ministeri exequa-tur, tehát a prefetto ur böjtre kényszeritette a lakosokat. — A kormánynak minden eljárásából kitűnik, hogy ő nem csak az ő, úgynevezett világi jogait akarja csonkittatlanul meg-őrizni az egyház irányában, hanem az egyházat le is kötözni, eszközzé aljasitani, e czélra minden egyházi joghatósági cse-lekvényt, jöjjön az a pápától vagy a püspöktől, ministeri exequatur alá vetni iparkodik. Másik oldalról jutalmazás reményével magához igyekszik csalogatni az alsó papság legnagyobb részét, kilátásba helyez magas és dus javadal-makat, s a szerzetesek elkobzott javaiból összeszedett pré-dát. J a j a világi papságnak, ha a szerzetesek javai után vá-gyakodnék, ha annak élvezetén örülne ; a mely gonosz kéz a szerzetesek vagyonát képes elrabolni, az képes a papságot elrabolni, az képes a papságot halálig üldözni. Az úgyneve-zett passaglianus szabadelvű töredék nyugtalankodik, a meg-ígért jutalmazást követeli, sürgeti, s ezt egy emlékiratban
volna, azonnal kiürittetve a püspöknek szabad intézkedésére adassanak á l t a l , sőt a püspöknek segédkezet nyújtsanak a növelde berendezésére. Szép volna, ha ezen parancs valahol foganatosíttatott volna. A monzai növelde közel van a kor-mányhoz, de azért a katonaság ma is benne tanyáz. — H a Pisanelli és Peruzzinak komoly szándéka volna megszüntetni az egyház ellen már három éven át vitt üldözést, nem en-gedné, hogy az alárendelt hivatalnokok maguknak püspöki vagy ép pápai joghatóságokat tulajdonítsanak. Igy például Assanti, barii prefetto, a sok üldözés után már nem tudta, mivel zaklassa a papságot, a directoriumot foglalta l e , és a nagyhéti szertartásokra szóló püspöki utasítást, végre a püs-pöktől adott engedélyt a husevésre a böjti napokban sem-misnek hirdettette ki, mivel nem volt rajta ministeri exequa-tur, tehát a prefetto ur böjtre kényszeritette a lakosokat. — A kormánynak minden eljárásából kitűnik, hogy ő nem csak az ő, úgynevezett világi jogait akarja csonkittatlanul meg-őrizni az egyház irányában, hanem az egyházat le is kötözni, eszközzé aljasitani, e czélra minden egyházi joghatósági cse-lekvényt, jöjjön az a pápától vagy a püspöktől, ministeri exequatur alá vetni iparkodik. Másik oldalról jutalmazás reményével magához igyekszik csalogatni az alsó papság legnagyobb részét, kilátásba helyez magas és dus javadal-makat, s a szerzetesek elkobzott javaiból összeszedett pré-dát. J a j a világi papságnak, ha a szerzetesek javai után vá-gyakodnék, ha annak élvezetén örülne ; a mely gonosz kéz a szerzetesek vagyonát képes elrabolni, az képes a papságot elrabolni, az képes a papságot halálig üldözni. Az úgyneve-zett passaglianus szabadelvű töredék nyugtalankodik, a meg-ígért jutalmazást követeli, sürgeti, s ezt egy emlékiratban