P E S T , aug 23-án. Honnan van a z , hogy az anya még betegségben sinlődő, szenvedő gyermekét is sajnálja, siratja, ha azt a halál által elveszti, holott tudj a, hogy az egy jobblétre szenderült át ? ! Ne tagadjuk, mert az emberi szivnek nemes tulajdonságai közé tartozik még azon kinos érzet is, ha nehezünkre esik megválni attól, ki oly érdemes tisztele-tünkre és irántai vonzódásunkra. Ma a józsefvárosi plébánia-templomban egy megható elválási jelenetnek voltunk tanúi.
Ft. M a r k u s z Gyula ur, ki 13 év óta a nevezett plébániában, segédlelkészi minőségben fáradozott az L7rnak szőlőjében, ki legújabban ő eminentiájának kegyessége folytán szent-széki jegyzővé neveztetett ki, ma búcsúzott el tót és német szó-noklatban a józsefvárosi hívektől. Számos tisztelői személyesen kivántak elbúcsúzni tőle, és nem egy esetben tanúi v a -lánk, hogy némán álltak előtte őszbeborult fők is, megakadt ajkaikon a hang, és szó nélkül távoztak sirva. Egyébi-ránt egyenként ugy sem búcsúzhattak volna et tőle mind-nyáján, azért mintegy magasabb sugallatnak engedve, testületileg kívánták azt megtenni. A találkozás helye a t e m -plom vala. Elfelejthetlen jelenet lesz rám nézve az, midőn a nevezett főt. ur búcsúszavait intézé a néphez. Valóban éde-sen megható azt látni, ha az áldozár elérzékenyülve áll a szószéken, és nem csak szivéből, de lelkének lelkéből intézi keresetlen szavakban érzéseit a hallgatósághoz. Még a szik-lakeblüre is hatott volna, ha a szószéken álló neveztem főt.
urnák szemeiben a megindulás könycseppjét rezgeni látja, mig a hallgatóság közt a férfiak és nők, az apák és gyerme-keik, szóval a fehérhajú ősztől a fehérbe öltözött szende leánykákig, az elválás miatt, mindnyáján hangosan zokogva siratják azt, kit annyira tiszteltek, szerettek. Ô szeretetét birta nem csak a népnek, hanem szerette őt hitbuzgóságá-ról ismeretes plebánusa, ft. S u j á n s z k y Antal prépost u r
' ) U . o. 1845. e l s ő félév 16 1.
*) D i e kath. G e i s t l i c h k e i t d e s X I X . J a h r h u n d . 7 4 . 1 .
142 »
ő nagysága, tisztelve szerették lelkész társai is. Azért ve-zérelje őt az é g , és legyen az Isten áldása vele és mind-nyájunkkal ! — r —
BALASSA-GYARMATH, aug. 9-én. Tegnap végez-tettek be a 2 elemi tudnillik a fiu- és leányoskolában, nem különben a leánynöveldében a próbatételek. Az eredmény minden felől kielégitett minden várakozást. Főleg a harma-dik osztályban oly feleleteket hallottunk, hogy azóta még egyszer annyi műkedvelő ajánlkozik mint eddig. Tudni kell ugyanis, hogy miután cultus-községeink az egyházi adó fize-tését még nem szokták meg, s rá sem is kényszerithetők : az itteni iskolai gondnok Bodnár István ügyvéd igazgatása alatti műkedvelő színtársulat szerzi meg a harmadik osztály tanítójának fizetését, valamint a kisdedovoda szállásbérét, a miért a fáradhatlan buzgalmu gondnoknak nem adhatunk elég hálát. Az iskolai tannyelv mindenütt kizárólag a magyar.
A leánynöveldében a társalgási nyelv fölváltva magyar, né-met franczia. (Nem fojthatjuk el csodálkozásunkat a fölött, hogy a jövő hóban Losonczon nyitandó leánynöveldében a társalgási nyelv németnek mondatik a tervrajzban.) A le-ánynövelde csupán ő eminentiája bökezüsegéből ragyog oly fényben, azért valóban szivből jött a vizsga elnökétől meg-zendült s a számos vendégtől hangoztatott éljenzése a bíbo-ros főpapnak. Mi is kívánjuk, hogy miután az idén megküz-dött a hetes kaszással, ellentállhasson a kilenczesnek is. A pró-batételek fölött van egy általános megjegyzésünk. Mind a há-rom tanodában sikerrel láttuk alkalmazva kicsinyeknél a bi-bliatanitást. A kezdők tudnillik ha ovodából is jöttek legyen, ha olvasni is tudnak, tehát az egész első osztály nem tanulta a katekizmust, hanem csak a bibliát, azt is nem könyvből.
Ez ugyan nem u j modor, hiszen Overberg is, miután a me-morisalással semmire sem mehett, sőt a hitágazatok magya-rázatait meg sem is értették : ekkor a biblia történetek elbe-szélésére adta magát s a kereszténység tanait a legnagyobb könnyűséggel csepegtette tanonczai gyengéd keblébe. E mo-dor tehát nem uj. Szeretnők csupán ha egyetemesittetnék.
M e g l e h e t , hogy a hitelemző olyanok előtt, kik a folyékony fölmondásban gyönyörködnek, nem fog dicséretet aratni, de h a máskor sem szabad erre sokat hajtani, e tekintetben a hol oly nagy erkölcsi előnyök kinálkoznak, a gáncsolással épen semmit se törödjék. A kisdedek erkölcsi életének veze-tésére kevés hitbeli és morális elem kivántatik, ezt fölösle-ges rendszerbe, tehát katekizmusba foglalni, a rendszer egé-szét úgysem fogja föl a gyermek, hanem a bibliatörténetek, tegyük 3 0 , vagy 40 elbeszélésbe kényelmesen bele fér.
Ádám és Eva történetében engedelmeskedni tanul az Isten akaratjának, ez egyszersmind megtanitja honnét keletkezett a világ. Kain és Abel áldozata figyelteti, hogy az Isten min-dent lát, mert ámbár senki sem mondotta meg neki, hogy Kain szemetes gabonát tett az áldozatoltárra, az Úristen még-is t u d t a ; ő t u d j a gondolatinkat még-is. Ábráhám, Iszák történe-tén okul, hogy szüleinknek is tartozunk engedelmességgel.
Noe és a kis József esete mig egyfelől az Isten büntető os-toráról s igy a büntetés igazságáról ad fogalmat a gyermek-nek, ugy másrészt látja benne, mennyire gondol az Ur azok-kal, kik őt a bajokban sem tévesztik szem elől. Jób története a bajban való türelemre tanitja. A Jézus kereszteltetése J o r d á n vizében pompásan adja elő a szent Háromság tanát.
Urunk születése, a pásztorok, a bölcsek története a gyermek figyelmét a legnagyobb mértékben lekötik. A templombani viseletre, a 12 éves kis Jézus ottani viselete, azután az áru-sok kiűzése adnak példát. Krisztus Urunk isteniségének b e bizonyítását a számos csudának egyszerű elbeszélésével a leg-szilárdabbullehet eszközleni. Húsvét előtt elmondja Jezus szen-vedését, pünköst előtt a Szentlélek eljövetelét. Sőt általán az ünnepek előtt m e g k e l l , lehető rövidséggel, s a gyerme-kek előtt érdekesnek látszó mozzanatok föltüntetésével az ünnepek jelentését magyarázni. Az igy iskolában t á -madó érzelmek, az ünnepi hevület által megpecséltet-nek, s a gyermek gyengéd korában kezd az egyházzal gon-dolkozni, élni, érzeni. Ha Pascalnak igaza van, midőn mondja, hogy a nagy gondolatok a szivben támadnak, az is igaz, hogy a sziv érzelmein átszűrt gondolatok erősebb gyökszá-lakkal ereszkednek az észbe. Mennyire könnyitjtik a gyer-mek* érzelmek lángolását Űrnapján, ha tudja e nap s a négy oltár jelentését ; ha emlékszik, hogy Urunk hajdan igy járt-kelt az utczákon tanítva örök tanokra az embereket. De nem czélunk a szivre való hatás előnyét méltányolni, hanem csak arra figyeltetni, hogy a kis gyermekeknek ne adjunk kate-kizmust. E végből még következőket kell fölhoznunk. Urunk nem fogalom-osztályozással adta elő a hitigazságokat, hanem példabeszédekben. Ne kívánjunk többet fejletlen gyerme-keinktől, mint Krisztus Urunk az akkori fölnőttektől. Én te-hát a bibliai modort méltán isteninek mondhatom. Nem kell őket a legfogékonyabb korban elkedvetleníteni s épen a kátéval, a könyvből való tanulástól. Az ezen tanulásnál való unalom, általmegy a tárgyra, a hitigazságokra, mig ellenben a gyermek előtt oly fölötte kedves történetek hallásának re-ményében, örvendezve várják a szombatot, mert eljön a káp-lán ur beszélni a kis Jézusról. Azt csak mellesleg hozom föl, hogy e módon nagy mértékben előmozdítjuk az észbeli tehetség fejlesztését. Hanem fölösleges szólanom, hiszen ta-pasztalhatja mindenki, hogy midőn iskolába lép s történetet mond a gyermekeknek, mily figyelemmel hallgatnak, lélek-zetvételt sem hallani. Csak abból van lelki haszon, a mit meg-értenek, s e figyelem bizonyítványa annak, hogy a története-ket megértik. A hitelemző tehát sohase bajlódjék : mi az Is t e n ? féle kérdésekkel, az emberekkeli beszédből jobban meg-ismeri az atyát, s az atya fogalma jobban érinti szivét a szeretetre, óvja a rosztól mint ama elvont defiinitiok. Annak alkalmából, hogy a városunkbeli iskolákban ezt sikerrel lát-tuk alkalmazva, kívánjuk e modor egyetemes elterjedését.
Zádory Armin-MAINZ. Aug. 4-én t a r t o t t a itt a ,Pius-egylet' gyűlését, melyből két beszédet emiitünk föl mint olyanokat, melyek a felekezeti viszonyokra elég fényt derítenek. A gyűlést a kop-penhágai plebánus , ki épen ezen utazott keresztül, nyitotta meg igen érdekes előadással a daniai egyházi viszonyokról.
Ezer esztendő előtt sz. Ansgarius volt, — mondá — a cor-vey-i német kolostornak t a g j a , ki a frank udvarnál Ingel-heimban 826-ban megkeresztelt Harald dán királylyal Da-niába jött, és 40 éven át fáradozott a dánok és svédek meg-térítésében. — Mint mindenütt, ugy itt is a kereszténység-nek Ansgarius által ültetett aranyfája a legszebb, legáldáso-sabb gyümölcseit termé a keresztény miveltségnek és pol-gárosodásnak , és még ma is bizonyságot tesznek a
roeskil-. 1 4 3 m—
d e i , wiborgi és odenseei székesegyházak azon középkori századok vallásos mély komolyságáról, szellemi nagyságáról.
A 16ik században mint majdnem az egész éjszak, ugy D a -nia is fejedelmeinek absolut hatalma által elszakittatott a kath. egyház szivétől, és a kath. hit, mely egykor az ország-nak a keresztény miveltséget és polgárosodást kölcsönző, végkép száműzetett ugy, hogy a kath. papnak halálbüntetés a l a t t volt tiltva az országban való tartózkodás. Egyedül az osztrák követségnek Koppenhágában lőn később megengedve kiséretében egy kath. papot t a r t a n i , és az isteni-tiszteleten, melyet az vasárnaponként a követségi kápolnában tartott, a koppenhágai katholikusok is megjelenhettek. I g y volt ez 1852-ig, melyben az u j „alap-törvény" bocsáttatott ki, és mely különbség nélkül minden vallásfelekezetnek szabad vallás-gyakorlatot enged. Az isteni gondviselés különös végzete nyomán a reá következő évben e g y , Koppenhágában lakó olasz 150,000 tallért adományozott az ottani kath. község-nek, és ekkép lehetséges lőn kath. templomot és iskolát építeni, s általában jól berendezett plébániát alakitani. A l e g -utóbbi években két dán i f j ú Romába m e n t , hogy ott a papi pályára készüljenek, és egyik közülök már vissza is tért mint áldozár. Lassanként a dán nyelveni kath. irodalomnak szük-sége is kifejlődött, melyet ima- és épületes könyveknek, pél-dául a kötheni imakönyv, Philothea, Fabiola, fordításával in-ditottak meg. Egyházi lap is alapittatott „Skandinaviske K i r c h e n t j e n d e " czim alatt. Prot, lelkészek is nagy érdekkel olvassák, és már gyakran elismerőleg nyilatkoztak a lap irá-nya és tartalma felől. A mi különösen a dániai prot. papsá-got illeti, három irányt kell osztályában megkülönböztetni ; az egyik hitetlen rationalista , mely a jelen század kezdetén tulnyomólag erős v o l t , jelenleg azonban igen hanyatlik ; a
második a 16-ik század symbolikus könyveihez ragaszkodik, és főképviselője Martensen superintendens ; a harmadik Grundtvig superintendens által képviseltetik, az egyházi ha-gyomány szükségességét elismeri, és ez által némi rokonsá-got negélyez a kath. egyházzal. Ezen harmadik i r á n y , mely igen hasonló az angol puseysmushoz, volt a z , mely főleg ugyan maga é r d e k é b e n , de közvetve a katholikusok j a v á r a is az 1852-ki törvényt kivívta. — Több évek előtt Savoyá-ból a „Szent József"-ről nevezett nénikék is j ö t t e k Koppen-hágába, kik megindító önföláldozással, fáradhatlan szorga-lommal ápolják a b e t e g e k e t , és oktatják a l e á n y k á k a t ; min-den prot. kórodába a legnagyobb készséggel engedtetik meg nekik a bejárás, és már igen sokszor prot. betegek óhajtot-ták a nénikék ápolását. Nevelő-intézetük örvendetes emel-kedésnek indul, és oly tekintélyben á l l , hogy prot. katona-tisztek és hivatalnokok is gondjaikra bízzák gyermekeiket.—
A kath. község folytonos növekedésben v a n ; 9 év óta nem kevesebb mint 400, többnyire előkelő koppenhágai családból származó protestáns t é r t vissza az egyház keblébe ; ezen év-ben mostanig a convertiták száma már 40. Vasárnaponként mindég nagyszámú protestáns vesz részt az oly annyira ma-gasztos, ünnepélyes és titokteljes kath. isteni-szolgálaton. A szónok végül fölemlité még egy igen tekintélyes prot. család t a g j a i n a k egymásutáni megtérését, és zajos tetszés nyilvánftás közt végezte be beszédjét. A második szónok szivélyes szavak-ban köszönte meg az előtte szólónak tanulságos, lelkesítő elő-adását, és különösen kiemelte, hogy az idegen ur, ki ép most
beszélt, 9 év előtt a mainzi papnöveldében t a n u l t , és a z é r t az itteni papnövelde j o g g a l büszke lehet oly tanítványra, ki jelenleg oly áldásosán és igaz apostoli buzgalommal műkö-dik a távol éjszakon. Ezután a szónok párvonalt húzott a dán prot. főváros és a kath. Mainz katholikusainak helyzete közt.
Ott a katholikusok teljes szabadságnak örvendenek, és s e n k i sem tesz ellenük semmit; itt a szabadság férfiai a katholi-kusok minden szabadságát alapostul fölakarják d ú l n i , és bennünket elviselhetlen, rendőri kényszerruhába szorítani;
ott a k a t h . hit és a katholikusok tiszteltetnek, itt a kath. e g y h á z , annak szolgái és intézményei h a z u g , botrányos sajtó által naponként beszennyeztetnek, a sárba r á n -tatnak l e ; ott a katholikusok birhatnak „kath. plébánia-isko-lákat" ; itt a katholikusokra minden módon hitetlen vagy in-kább hitellenes iskolákat szeretnének erőszakolni ; ott tisz-teletben vannak a kath. egyház szerzetes t a g j a i , itt szaka-datlanul r á g a l m a z t a t n a k , gyaláztatnak. És valljon honnan származtatható ezen meglepő különbség az ottani és itteni állapot közt ? A fő ok abban fekszik, hogy nálunk oly igen nagyszámú katholikusok vannak, kik gyávaságból és az em-berek miatti nyomorú félelemből szégyenlik nyiltan és sza-badon hitüket megvallani. H a mindazok, kik szivükben ka-tholikusok, szabadon és nyiltan lépnének föl, akkor elleneink nem sokára kellő korlátok közé szoríttatnának. Oh valóban csudálandó titokteljes áldás fekszik a hitnek szabad, becsü-letes és rendületlen bevallásában — ezt bizonyítják a kath.
viszonyok K o p p e n h á g á b a n , — d e szintúgy titokteljes átok nyugszik a hitnek gyáva, nyomorúságos megtegadásán, erről tanúskodnak a mi kath. viszonyaink Mainzban. Ik.
S P O L E T O jul. 1-én. A „nulla dies sine linea"- féle szabályt követi a turini kormány, hogy ne legyen nap üldö-zés nélkül. Arnaldi, spoletoi érsek j u n . 11-én reggeli 5 óra-kor még az ágyban volt, midőn egy karabélyos százados nemzetőrök kiseretében az érseki palotába betört, a szent érseket föllármázta. Az érsek tudta mit jelent e századosnak jelenléte, ugy is minden cselszövényekről előre volt
tudó-sítva, a századostól kegyelem gyanánt kérte, hogy misét mondhasson ; a százados ezt nem engedte, rögtöni távozást parancsolt. Az éssek gyalog ment a tömlöczbe ; itt azonnal kérte a tömlöez fölügyelőjét, hogy a kápolnában misét mond-hasson. Nagy lótás-futás után megengedtetett a szent-mise.
Az érseknek egyik hü tisztelője könyörgött, szabadjon az érseknek egyik szolgáját magához venni, miután öreg kora, és betegeskedése ezen szolgálatot m e g k í v á n j a ; ez megtagadtatott. A turini kormány gonoszságainak tanúi sza-porodnak. — Siennában Ű r n a p j á n botrány volt. Midőn a
plebánus az Oltáriszentséggel a katonai őrhely elé érkezett itt megállott, s áldást adott. A tisztek és köz katonák nem hogy letérdeltek, vagy a tiszteletnek csak némi jelét is ad-ták volna, hanem orditoztak, fütyöltek, káromkodtak, egy két tiszt a szamárbőgést is utánozta. Sipkájok a f e j e n , szivar a szájukban volt. A j á r d a l a t tovább vonult, ezen, kö-rülbelül 20 tiszt és 40 közkatona a járdalatot megelőzte, a közeli őrhelyet föllármázták, magok is oda állottak, hogy ál-dást kapjanak. Az orditás, tapsolás, sivitás, fütyülés itt is ismételtetett. Nemde szabad hazában vagyunk ? A világnak ' ) Ezen tettük elegendűkép mutatja, liogy az nekik természetes,
hangjuk is lehet. S z e r k .
1 4 4
katonasága nem fog-e tiltakozni ezen tisztek ellen, kik a kard viselésére érdemetlenebbek a banditáknál? — Nápoly-ban Űrnap nyolczadnapján tartatni szokott járdalaton Tu-putti, nemzeti őrségi ezredes is részt vett, min Victor ki-rály örülhet, hogy ily férfiben képviseltetik, de kik ismerik ezen forradalmárnak istentelenségeit, nem épültek jelenlé-tén. — Carmagnolában a Philippin szerzetes atyák Űrnap-ján kapták a királyi parancsot, hogy 5 nap alatt kolostoruk-ból kivonuljanak. — Milanóban egy vakmerő az Oltáriszent-ség körül álló nőhez ment, s az égő gyertyán, melyet a nő tartott, szivart akart gyújtani. — Genuában és Bresciában a községi tanács megtagadta az oltárok fölállítására szolgáló költséget. Az istenteleneknek emelnek oltárt, de nem az Is-tennek. — Gaetában Jannaconé kanonokot börtönbe vit-ték, mivel Űrnapján a katonai őrhely előtt a katonákra áldást nem adott. — A pisai érsek megtudván, hogy egy passagliánus pap egy még ki nem épült, még meg sem áldott templomban Űrnapján misét mondott, a templo-mot interdictum alá vetette. — Monréalban a plebánus nem akarván az egységesség emléknapján Te Deumot énekelni, a gonoszoknak csordája a templomot megrohanta, az ajtót kez-dette betörni, mig egy tábori káplán valahonnan elő nem ve-tődött, s nekik Te Deumot nem énekelt. —• Trapaniban egy passagliánus pap a városi hatóságot a helybeli káptalan ne-vében meghivta az egységesség emléknapján Te Deumra. A hatóság nagy pompával megjelent, de a passaglianus papon kivül más papot a templomban nem látott. — Bucchi Do-monkos kanonok Norciában visszautasította a kormánynak pénzét, melyet dézma kárpótlásul szokott fizetni. — Paler-moban midőn a csendőrség Calcara kanonok házát kutatta, a Bulla-Cruciatának egyik példányára bukkant. A csendőr hadnagy fölkiáltott : „tehát ön keresztes háborút akar indi-tani a kormány ellen? ön összeesküvő, ön függni fog." Hasz-talan volt minden fölvilágositás, a csendőr a kanonokot és a bullát is elvitte ; őt a tömlöczbe, ezt pedig a törvényszékre. — Livornoban négy karthausi szerzetes kiszállt, s a templomo-kat látogatta. Midőn a hajóhoz visszatértek, az utczán bán-talmaztattak. „A tengerbe a kutyákkal!" ezt lármázták a go-noszok. Vannak más ebek, kik nem dobatnak a tengerbe, ha-nem mint a schakalok szabadon eresztetnek, hogy ugassa-nak az utczákon — A nápolyi helyettes Portiéiba rándult, a csendőrség azonnal parancsot kapott, hogy a veszedel-mes ember minden lépteit szemmel kisérje. — A még megmaradt szerzetes házak mindennapos kutatással zak-lattatnak. Az ,Armonia' jun. 20-án hat ily kutatásról beszél, pedig már több mint 500 zárdát semmitett meg a szabadságos turini kormány. — Calabriaban, Nico-tera városában a minoriták jun. 8-áu kiűzettek. Öt zárda volt a városban, most egy sincs. — Sorrenteben a kapuczi-nusok zárdája éjjel zsiványok módjára a katonaságtól megro-hantatott, a kutatás eredménytelen volt, bosszúból, hogy semmi bűnös iratot, semmi fegyvert nem találtak, a ház fő-nökét tömlöczbe vitték. — Ambrogio papnak pere a na-pokban tárgyaltatott a turini törvényszék előtt. 0 szidal-mazza az Istent, s fegyveres kézzel ellentállott az őt elfogó
karabélyosoknak. A törvényszék a botrányos garabaldianus papot ártatlannak nyilatkoztatta ; de mivel a karabélyosokat a király vérebeinek nevezte, e miatt 15 napi börtönre Ítélte-tett. — Pisanelli körlevelet menesztett a nápolyi kerületi főnökökhez, hogy a házasságokat szorgalmatosan lajstromoz-zák. A polgári házasság tehát tettleg behozatik, habár a se-natusban háromszor visszavettetett.
VEGYESEK.
PEST, aug. 28-án. A bibornok herczeg-primás kegyel-mesen elvállalván a nagy-szombati kisdedovoda fővédnöksé-gét, ezen intézet javára 1000 frtnyi azonnal kamatazó tőkét méltóztatott ajándókozni.
— Az irgalmas rend généralisa már látogatja a ma-gyarországi szerzetházakat.
— Bécsben sz. István király ünnepe alkalmával a szent beszédet T a r y xav. Ferencz, kalocsai kanonok ő nsga tartotta.
— A franczia érsekek és püspökök, összesen 7, főpász-tori utasítása a választásokat illetőleg a hivatalkörön való tulkapásnak Ítéltetett, miért is mind a collectiv főpásztori levél, mind a toursi érseknek levele mint törvényellenesek elnyomandóknak határoztatott.
— Larouque Patrice, a párisi egyetemnek egykori kor-mányzója és egy antikath. iratnak szerzője nem elégszik meg Renan művével, mivel nem támadta meg elég erélylyel az evangélistákat ; tehát maga dolgozik oly röpiraton, mely a Renan által elmulasztottat pótolná. — Csak túrjatok va-kandokok !
— A P. Lloyd irja, hogy a franczia püspökök pásztori leveleinek hatása már tapasztalható-, minthogy a nép elégeti Renan könyvét.
— A „Győri Közlöny"-ben olvassuk : „Sz. István király-napján, e nemzeti nagy ünnepen, a Székesegyházban végbe ment isteni tiszteleten sem a megyei, sem a városi tisztvise-lők nem valának jelen, holott ezelőtt testületileg megjelentek!"
— A hires történetíró, Cantu Caesar, az olasz viszo-nyokról ekkép ir: H a országunk képét akarnám festeni, ba-rátom ! a legsetétebb szinekkel kelle élnem, daczára annak, hogy a lapok naponként rózsaszínben festik boldogságunkat.
Te szép, kedves Florenz, rablók tanyája lettél, derültség és házi béke kiköltöztek belőled, három vagy négy democrata a városban rendetlenséget, botrányt és gyűlöletet terjeszt a békeszerető lakosok közt... En 20 választókerületben
tű-z e t t e m ki jelöltnek, és többször mégis választattam, de a
fő-nökök mindég megsemmisítették megválasztatásomat.
— A es. k. osztrák főtörvényszék Weisz, Hutter és Sterniczkyt, kik erkölcstelen képek árulása által a közer-kölcsiséget sértették, elitélte.
— A spoletoi érsek Perugiába hurczoltatott, hol a tör-vényszék Ítéletet fog fölötte mondani.
— A baltimorei érsek, Kenrick Patrícius f. évi jul. 8-án elhunyt. Született Dublinban 1797-ben.
M e g j e l e n t : „ E l m é l k e d é s e k a z e g y h á z i év-v a s á r n a p i e év-v a n g é l i u m a i f ö l ö t t . " Hirscher ker.
János után magyaritá L u k á c s é k János, veszprém egy-házmegyei áldozár és ugodi plebánus. Kiadja G a r a y
János után magyaritá L u k á c s é k János, veszprém egy-házmegyei áldozár és ugodi plebánus. Kiadja G a r a y