Hallgatói létszámok

142

gazdaságtana tanszéken.³¹⁸ A Piacszervezési tanszék nagy valószínűséggel valamikor 1973 végén vehette fel a Marketing tanszék nevet, erre abból lehet következtetni, hogy 1993-ban tartották a 20 éves évfordulót,³¹⁹ igaz Berács József ekkor tartott előadásának egy félmondata újra növeli a bizonytalanságot: …marketing...raised to the status of department in 1972.”³²⁰

A marketing oktatásáról, szoros összefüggésben ismertségével és a szocialista tervgazdasági elvvel való látszólagos összeférhetetlenségével, elmondható, hogy az új gazdasági mechanizmus éveiben csak egy nagyon szűk körben és meglehetős visszafogottsággal jelent meg a magyar oktatásban, ezen belül a gazdasági felsőoktatásban.

Dacára egyetemi és főiskolai tanszékek létrejöttének - amit ekkor még nem marketingnek hívtak, noha egyértelműen e tárgy tanítására és tudományos megjelenítésére alakultak -, kis példányszámú jegyzetek kiadásának és marketing tárgyú, esetenként azt nevén is nevező könyvek megjelenésének, a marketing szelleme palackba zárva várta későbbi ki- és elszabadulását. De erre 1968-ban még várni kellett. Ekkor még úgy írhattak meg egy deklaráltan tananyag céljára készült gazdaságpolitikai kiadványt³²¹- igaz a Belkereskedelmi Minisztérium pártbizottsága megbízásából, de a bevezetendő reformok oktatása és megmagyarázása céljából, - hogy a hetvenkét oldalas kiadványban egyszer tűnik fel a marketing szó, mégpedig egy felsorolás részeként a hatvanegyedik oldalon³²², a vállalat rendelkezésére álló értékesítés növelő eszközök egyikeként, a piackutatás, elemzés, tervezés, üzemgazdasági számítások, akciók társaságában, „marketing tevékenység”

összetételben.

143

aminek a keretében valójában a marketing témakörébe tartozó témákról volt szó, hanem például Piacszervezési alapismereteknek vagy Vevő és reklámlélektannak, ahogy az e tárgyak háttereként szolgáló tankönyveket is³²³. Tehát, ha még állnak is rendelkezésre egyetemi- főiskolai szakok létszámai, nehéz utólag megítélni, mely szak, mely tárgya keretében hallgathattak marketinget. Azt a tévedés különösebb kockázata nélkül állíthatjuk azonban, hogy a hatvanas-hetvenes években legfeljebb évi néhány százra tehető hazánkban a marketinget felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók száma. Ezt erősíti meg egy konferencia előadás, amelyen Berács József akkori tanszékvezető elmondta, hogy a marketing oktatás kezdeteitől a rendszerváltásig, azaz két évtized alatt összesen több mint 1500 hallgató tanult marketinget az alapképzés és közel 600 fő másoddiplomás képzés részeként.³²⁴ 1994-ben Berács előadása elhangzásának évében, 150 hallgató tanulja főszakként és 40 hallgató másoddiplomásként.³²⁵ Ezt megelőzően, a hatvanas években még ennél is kevesebben, kb. évente 30-35 fő szerzett szakmai bizonyítványt a különféle, általában kétéves, heti egy alkalommal félnapos oktatással járó bel-és külkereskedelmi szaktanfolyamokon.³²⁶

Ezek persze csak a budapesti közgazdasági egyetem hallgatói létszámai, de máshol is volt már ekkor marketing oktatás, így a Pécsi Egyetemen vagy az 1971-ben főiskolai rangot kapott intézményben, a Külkereskedelmi Főiskolán, különféle tantárgyi elnevezések alatt.

Ez utóbbi intézmény 1971-es létesítéséről szóló előterjesztés külön pontban, képzési célként nevesíti a piackutatási és propaganda tevékenység elsajátítását.³²⁷ Ennél többet akkor nem is tehetett, az irreális elvárás lett volna, hogy nevesítse a marketinget. Az imént hivatkozott konferencián Molnár László a Közgazdasági Egyetem első marketing tanszékvezetője mondta el, hogy tudatosan kerülték a marketing szó használatát. „It was typical symptom of the time that the term ’marketing’ was either avoided or used only in

323 Molnár László (szerk.): Piacszervezési alapismeretek A piackutató szakágazat hallgatói részére, Budapest, 1974, kézirat, Tankönyvkiadó, illetve Skodnik László, Földi Katalin: Vevő és Reklámlélektan, Budapest 1977, (első kiadás 1975), Tankönyvkiadó

324 Berács József: Marketing in the Period of Transition, Aula Quaterly Journal of Budapest University of Economic Science, 1994/3, 7.o. “…over the past 20 years more than 1500 graduate students have been trained in the Department of Marketing of the Budapest University of Economic Sciences and close to 600 students have done postgraduate studies.”

325 Berács József: Marketing in the Period of Transition, Aula, Quaterly Journal of Budapest University of Economic Science 1994/3,7-8.o. „At present 150 graduate students a year chose marketing as their major and 40 students do postgraduate training in the discipline.”

326 Móricz Éva: Reklámlecke, Propaganda Reklám, XXXVI. évf. 1993/4, 30-31.o.

327 Előterjesztés az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácshoz a Külkereskedelmi Főiskola létesítéséről 4.o., http://elib.kkf.hu/35_ev/35_ev.pdf (2012.04.06.)

144

its foreign trade aspect”³²⁸. Az akkori szokásoknak megfelelően nem kerülte meg azonban az előterjesztés a kiképezendő hallgatói létszámok pontos meghatározását. Igaz, a terv csak a külkereskedelmi szakos létszámra vonatkozott, de a marketinget illetően ez azért vehető figyelembe irányadó számként, mert azokban az években alapvetően a külkereskedelem területén ismerték el létjogosultságát, - tehát itt kezdődhetett el a marketing oktatás térnyerése is. A Magyar Népköztársaság gazdasági szakember szükséglete 1965 és 1980 között az előterjesztés szerint meredeken emelkedett, az egyetemi végzettségű külkereskedelmi szakemberek száma 920 főről 2020-ra, a főiskolai végzettségű szakemberek száma pedig 570-ről, 1560 főre, „évente tehát 70 egyetemi végzettségű és 65 külkereskedelmi főiskolai végzettségű munkába állítását illetve kiképzését írta elő.”³²⁹ Nem a hallgatók számáról, de az aktív reklámszakemberek számáról - s a kettő mindenképp összefügg - szólt a II. Reklámkonferencián beszédében Forgács Tibor egyetemi tanár 1970-ben. „A legnagyobb problémát abban látjuk, hogy kevés a jól képzett reklámszakemberünk” –mondta.³³⁰ Konkrét számokat is emlegetett: 121 vállalat, 424 főt foglalkoztatott a reklámmunka területén, de ennek csak 65%-át teljes munkaidőben.

Ugyanekkora volt a középiskolai végzettségűek aránya, és csak 12% a főiskolai vagy egyetemet végzetteké, a többiek csak alapfokú iskolázottsággal rendelkeztek. A szakmában dolgozók 70%-ának az iskolai végzettsége semmiféle reklám- vagy marketing szakmai képzettséget nem adott.

A hallgató létszámok alakulására következtethetünk a publikált jegyzetek számából és példányszámából is. Akkoriban még szokás volt ugyanis a kötetek impresszumában a példányszámot is feltüntetni. Így e számok adhatnak valamiféle eligazítást a marketinget tanulók számáról, annál is inkább, mert a hetvenes években még nem állt más forrás a hallgatók rendelkezésére, mint a nyomtatott jegyzet, tehát, akinek számot kellett adnia tudásáról, csak ebből tanulhatott. 1973-ban a Hoffmann Istvánné szerkesztette Marketing alapfogalmak című MKKE jegyzet az egyetem „házi sokszorosító üzemében 373 példányban készült, míg a szerző marketing tankönyvét - A piac-megismerés és

328 Molnár László: Marketing in the Training of Economists, Aula, Quaterly Journal of Budapest University of Economic Science, 1994/3, 45.o.

329Előterjesztés az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácshoz a Külkereskedelmi Főiskola létesítéséről, 3.o., http://elib.kkf.hu/35_ev/35_ev.pdf (2012.04.06.)

330 Sándor Judit: A bevezető előadásról, Propaganda Reklám, 1971/1, 4.o.

145

befolyásolás vállalati eszközei -, 1974-ben 250 példányban nyomták. Ugyanebben az évben egy marketing esettanulmányokra épülő kötet³³¹ 340 példányban jelent meg, egy évvel később 1975-ben a Marketing alapismeretek című tananyag 135 példányban, a fentebb hivatkozott Vevő és Reklámlélektan jegyzet 172 példányban.

A legmagasabb példányban egy angol-magyar piacszervezési szakszótár ugyancsak Hoffmanné és Varjas Pál munkája jelent meg, az impresszuma szerint 1974 áprilisi dátummal, 1000 példányban. A magasabb példányszám itt érthető, hiszen szótárról van szó, potenciális felhasználó körét bevezetőjükben maguk a szerzők határozzák meg szélesebben: „…a szakszótár elsősorban a Marx Károly Közgazdasági Egyetem piackutató szakágazatos hallgatói részére készült, de igen hasznos segítséget jelent a különféle vállalati és intézeti marketing munkát végző szakembereknek is.”³³² E szám is megerősíti a felsőfokú képzésben e tárgyat tanulók néhány százas nagyságrendjét. Ezen kívül egyetlenegy - meglepő módon - nagyobb, 3100 példányszámú, marketing tárgyú könyv jelent meg abban az időszakban, Kürthy-Tasnádi műve³³³, amely azonban nem egyetemi jegyzetnek készült, hanem a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó adta ki a szakma népszerűsítésére. Öt évvel később, 1974-ben - szintén nem egyetemi oktatási céllal, hanem, a szerző szavait idézve „vállalati kollégáknak” szánva³³⁴ - adták ki Szöllősy Szabolcs, címében a piacbefolyásolást használó, valójában marketingről kiváló áttekintést adó könyvét 3200 példányban. Ezek tehát nem egyetemi hallgatóknak, hanem a szakmai

„nagyközönségnek” szánt kiadványok voltak, így példányszámaikból a szakmával foglalkozók vagy az iránt érdeklődők számára esetleg igen, de a marketinget felsőoktatásban tanulók számára nem lehet következtetni.

A következő összefoglaló táblázat a hetvenes évek legfontosabb magyar nyelvű marketing tankönyveiről és jegyzeteiről jól mutatja, hogy ebben az évtizedben, és ez feltehetően szinte a rendszerváltásig igaz, Magyarországon évente néhány száz ember kaphatott olyan diplomát, amelynek a marketing tanulmány is része volt.

331 Hoffmann Istvánné (szerk.: Esettanulmányok a piac megismerés és befolyásolás vállalati eszközei (marketing) tárgykörből, Budapest 1974, kézirat, Tankönyvkiadó,

332 Hoffmann Istvánné,Varjas Pál: Angol-magyar piacszervezési szakszótár, Budapest, 1974, Tankönyvkiadó, 3.o.

333 Kürthy Pál, Tasnádi Imre: Piackutatás és marketing a vállalati gyakorlatban, Budapest.1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

334 Szöllősy Szabolcs: A piacbefolyásolás korszerű módszerei, Budapest, 1974, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 12.o.

146

1. számú ábra: Marketing jegyzet példányszámok

Szerző(k) Cím Megjelenés

éve

Példánys zám

Szabó László Vállalati piackutatás 1969 3500

Kürthy - Tasnádi Piackutatás és vállalati marketing a gyakorlatban

1969 3100

Tomcsányi Pál Piacos kertészet 1973 1600

Hoffmanné -Rák - Kandikó

Marketing alapfogalmak 1973 373

Hoffmann Istvánné Marketing esettanulmányok 1974 340

Hoffmann Istvánné A piac-megismerés és befolyásolás vállalati eszközei (Marketing)

1974 250

Hoffmanné -Varjas Angol-magyar piacszervezési szakszótár 1974 1000

Hoffmanné-Rák- Kürthy-Molnár-Sándorné-Startevics

Piacszervezési alapismeretek 1974 340

Hoffmanné -Molnár Marketing alapismeretek 1975 135

Skodnik -Földi Vevő és Reklámlélektan 1975 172

Sándorné Szennyesi Judit

A piackutatás kézikönyve 1978 3400

Az egyik utolsó marketing tankönyv, amelyiken még fel van tüntetve a példányszám 1986 őszén jelent meg³³⁵, Hoffmanné és az akkori tanszékvezető Molnár László szerzőségével, már 4000 példányban. Alig tizenöt év telik el a marketing felsőoktatás elindítása óta és tízszeresére növekszik a tankönyvigény - újabb látványos indikátoraként a szakma térnyerésének.