1.4.1. A kommunikáció fogalmának meghatározása
A kommunikációtudomány nem egységes, több, mint százféle meghatározást ad a kommunikáció fogalmára[48] 0LYHO HOV VRUEDQ D V]HPpO\– személy kommunikációt kívánom tárgyalni, ezért C. I. Hovland Bokor által[48] idézett meghatározását tekintem szempontomból a leghasznosabbnak: „A kommunikáció olyan folyamat, amelyben az egyén (a kommunikátor) ingereket továbbít (rendszerint verbális szimbólumokba foglalva) abból a célból, hogy más egyének (a címzettek) viselkedését módosítsa.”
0LQGDPHOOHWWDNRPPXQLNiFLyOHJiWIRJyEEPHJKDWiUR]iViW6]HFVN 7DPiV>@DGWD
meg: „A kommunikációt … társadalmi-történeti jelenségnek tételezzük: olyan információ-átvitelnek, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki.” „A kommunikáció: emberi-társadalmi viszonyok
NLIHMH] GpVLH[SUHVV]tYDVSHNWXVD”
1.4.2. Kommunikáció-modellek
$ NRPPXQLNiFLyW V]HPOpOWHW PRGHOOHN NLLQGXOy SRQWMD 1RUEHUW :LHQHU
kibernetikus szabályzás-technikai modellje[50] (1. ábra):
1., 2., 3., hatás
1., 2., 3., válasz
1. ábra Wiener szabályozás-technikai modellje
Véleményem szerint az irodalomban ismertetett kommunikációs modellek lényege
:LHQHU PRGHOOMpYHO HJ\H] $] HOWpUpVHN LQNiEE NLHJpV]tWpVHN pV D]W UpV]OHtezik, a
NRPPXQLNiWRUQDNPLD]LQIRUPiFLyVEi]LVDKRJ\DQPHUtWEHO OHKRJ\DQIRUPiOMDPHJ
üzenetét, hogyan értelmezi a kapott üzeneteket, mi a zaj, és hogyan torzíthatja az üzenetet.
Wiener tanítványa, Claude Shannon[51,52] 1949-ben mutatta be kommunikációs modelljét:
Információ- kibocsátó befogadó címzett forrás
üzenet jel kapott jel üzenet
zaj zajforrás
2. ábra Shannon és Weaver kommunikációs modellje
Évekig ez a matematikai, lineáris felfogású modellt tekintették alapmodellnek.
Kedvelt és sikeUHV PRGHOO YROW YDOyV]tQ OHJ D]pUW PHUW HJ\V]HU pV MyO PHJIHOHO D NRPPXQLNiFLy P V]DNLROGDOiYDO IRJODONR]y V]DNHPEHUHN HONpS]HOpVHLQHN 6KDQQRQ D
Bell telefon-társaságnál dolgozott.). Ennek dacára ez a modell a visszacsatolás hiánya miatt visszalépés Wiener kibernetikai modelljéhez képest.
Shannon azzal sem foglalkozott, hogy a külvilágból sokkal több jel érkezik hozzánk, mint a kommunikátor üzenete, és sok esetben a kommunikátor válogatási szándékától függ, mit vesz tudomásul, mit tekint jelnek, és mit zajnak. Hasonlóan a címzett kiválasztó – információ-V] U –WHYpNHQ\VpJpW OIJJD]]HQHWHWpV]UHYHV]L-e, és üzenetnek, vagy zajnak fogja-e fel.
Szabályozó rendszer
Szabályozni kívánt rendszer
Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott George Gerbner[50], aki 1956-ban készített közleményében a kommunikáció általános modelljét kívánta megfogalmazni (3. ábra):
Kiválasztás
3. ábra Gerbner általános kommunikáció modellje
A 3. ábrából hiányolom az üzenet (vagy átadott információ) jelölését, és a kommunikáció címzettjét. Az ábrát kiegészítettem ezekkel a hiányzó elemekkel a 4.
ábrán:
Kivál. Kivál.
4. ábra Gerbner modell ábrája kommunikátorral és címzettel
$iEUDQHPWHNLQWKHW KLiQ\RVQDNYLV]RQWQHPWNU|]LYLVV]DD]WDWpQ\WKRJ\D
kommunikációs folyamatban az anyagi világnak a kommunikációs partner is része. A modell ábrázolását ebben az irányban a 6. ábrán fejlesztettem tovább.
Riley és Riley 1959-ben Gerbner valóság-KDOPD]iEyO D] HJ\pQUH KDWy HOV GOHJHV
csoportok és referencia-csoportok hatását emelték ki[50] (5. ábra). Az egyének számára
HOV GOHJHV FVRSRUWMDLN FVDOiG PXQNDKHO\L N|]|VVpJ WRYiEEi a munkahely szervezeti
NXOW~UiMD D]RN D WpQ\H] Namelyek értékrendet, viselkedésmintákat adnak számukra, döntéshelyzetben sugallják a helyes elhatározást, továbbá azt is, mit illik és mit lehet
IHOIRJQL HJ\ ]HQHWE O 3pOGiXO D ÄV]DEDGXOM PHJ W OH´ ]HQHW PHJIHMWpVH iOWDOiEDQD]
hogy a kapcsolatot szakíWVXN PHJ D] LOOHW YHO pV HV]QNEH VHP MXW KRJ\ |OMN PHJ
Referenciacsoport lehet nagyobb közösség is (vállalat, politikai párt, nemzet, stb.), ezért
V]HUHSHOQHNNO|QD]HOV GOHJHVFVRSRUWRNPHOOHWW
Valóság Kommunikátor
Észlelés
Üzenet megfogal-mazása (kódolása) S (forma) E (tartalom)
Valóság Kommunikátor
Észlelés
Üzenet megfogal-mazása (kódolása) S (forma) E (tartalom)
Valóság Kommunikáció
címzettje
Üzenet dekódolása és kódolása
S (forma) E (tartalom)
A B
5. ábra Riley és Riley kommunikációs modellje
Gerbner és Riley modelljeit egyesítettem, és tovább gondoltam, így jutottam a 6.
ábrához. Az ábra szemlélteti, hogy a kommunikátor és címzettje is az objektív valóság része. A pontozott nyilak a külvilágból ránk záporozó információt szemléltetik, a kiválasztás hatását az mutatja, hogy a nyilak csak a vastag körívnél hatolhatnak be a kommunikátor tudatába.
Objektív valóság
A B
Kiválasztás:
Információ be csak a vastag ív mentén.
6. ábra. Gerbner és Riley egyesített kommunikációs modellje
1.4.3. A kommunikáció módjai
Figyelemre érdemes, hogy a személyes kommunikáció módja eléggé szoros kapcsolatban van a kommunikáló személyiség fajtájával[48], a kapcsolatot Bokor adataiból kiindulva az 1. táblázatban és a 7. ábrán foglaltam össze.
Els GOHJHV
csoportok
Referencia csoportok
(OV GOHJHV
csoportok
Referencia csoportok
Üzenet kódolás (S, E) Ref. csoport
Üzenet kódolás (S, E) Ref. csoport
1. táblázat
Személyiség fajtája Emberekre vonat-kozó irányultsága
Válasza a környezet ingereire
Személyes kommunikáció módja
Flegmatikus Extrovertált Nyugodt Passzív
Melankolikus Introvertált Nyugodt Passzív
Szangvinikus Extrovertált Ingerlékeny Asszertív
Kolerikus Introvertált Ingerlékeny Agresszív+Asszertív
Flegmatikus Extrovertált Szangvinikus
Nyugodt Ingerlékeny
Agresszív
Melankolikus Introvertált Kolerikus
7. ábra. Személyiség-fajták és jHOOHP] NRPPXQLNiFLyVPyGMXN
Látható, hogy a kolerikus és a melankolikus személyiség változatosan képes kommunikációs módot választani. A kolerikust alaptermészete agresszív, önértékelése asszertív kommunikációra ösztönzi, a melankolikus pedig mindháromra képes:
DODSVWtOXVDDSDVV]tYNRPPXQLNiFLyKDHOHJHQG RNDYDQUipVHOpJVRNiLJYDQDKDWiVD
alatt), akkor agresszívvá változik, és képes megtanulni és használni az asszertív kommunikációs módszereket. Ezért véli úgy John Maxwell[53], hogy bár minden tíSXVEyO YiOKDW My YH]HW D NROHULNXV pV D PHODQNROLNXV D] DNLN LQNiEE YDQQDN HUUH SUHGHV]WLQiOYD $ IOHJPDWLNXVQDN QHP N|QQ\ PHJWDQXOQL D SDVV]tYWyO HOWpU
kommunikációt, a szangvinikus személyiségnek nehéz állhatatosnak lennie.
A nem-verbális kommunikáció és a szóbeli kommunikáció kapcsolatát számos
V]HU] HOHPH]WH[48,49,54-61,268-271]. Fontossága miatt többen foglalkoztak a hazugság metakommunikációjának elemzésével[62-@ PLYHO HO VHJtWL D KD]XJViJ
felismerését.
A sikeres kommunikáció feltételeivel Bokor, Dezsényi, Carnegie, Lewis és Moss[48,54,65-67] foglalkozott, a közléssorompókat Gordon[68,69] jellemezte.
A kommunikáció szervezeten belüli jellemzésével Gibbs[70] foglalkozott, és különböztetett meg nyílt és zárt kommunikációt.
Végül, de nem utolsósorban: Carnegie[2] volt az, aki határozottan kijelentette: a kommunikációs tudásnak 80-85 százalékos szerepe van egy életpálya sikerében, a szakmai tudás súlya ezzel szemben 15-20 százalék.
Passzív kom-
muni-káció
Asz- szer-tív
kom- mu-
niká-ció