Á LLÁSVADÁSZAT

A témában messze a legjobb Martin Yates[4] könyve. A Föld északi felén, különösen az angolszász kultúra területén a profi állásinterjú-YH]HW NHEE ODN|Q\YE O

vagy e könyv alapján készített útmutatókból készülnek fel az interjúk megtartására, és választják ki gyakran használt kérdéseiket. Például az „Adja el nekem ezt a

V]|YHJNLHPHO WROODW´ IHOV]yOtWiVW 3iUL]VEDQ LV XJ\DQtJ\ WHWWpN IHO HJ\ 0DJ\DURUV]iJUD

kiszemelt orvoslátogató-menedzser MHO|OWQHNV WPLW|EEDMHO] WROOV]tQHLVViUJDYROW

mint Yatesnél, véletlenül sem zöld, vagy narancs.

$ PDJ\DU Q\HOY N|Q\YHN N|]O 3LQWpU =VROW N|Q\YHL[133,134] gyakorlatias jellegükkel, és a tárgyalt témák széles körével emelkednek ki. Telkes József

P YpQHN[135] V]tQYRQDOD QHP PDUDG HO 3LQWpUpW O GH NHYHVHEEHW IRJODONR]LN D NH]G

számára fontos apróságokkal, ezért Pintér könyvének megismerése után javaslom a tanulmányozását.

Ezeken kívül még egy évente kiadott kézikönyvet[136], és több könyvet[137-147] ajánlhatok angol nyelven. Magyarországon a szakma két legnagyobb egyéniségén kívül

DOLJ IRJODONR]QDN D WpPiYDO FVDN +XV]ND -HQ W[148] és Nemere Istvánt[149] tudom megemlíteni.

A szakmai életrajz mellett és ellen szóló érveket foglaltam össze cikkemben[150], az életrajzokat feldolgozó személyek szempontjára irányítva a figyelmet.

7|EEV]LQW KiOy]DWLSLDF-szervezés 1.7.1. Bevezetés

Az alkalmazotti létnek, és az állásban végzett munkának a leggyakoribb

NLHJpV]tWpVLOHKHW VpJHD]HJ\pQLYDJ\FVDOiGL vállalkozás: Magyarországon 2001-ben a

P N|G HJ\pQL YiOODONR]iVRN V]iPD H]HU YROW a foglalkoztatottak számának 9,7 százaléka[151,152] $ FpJWXODMGRQRVRN V]iPD LV V]i]H]UHV QDJ\ViJUHQG D NIW-k száma 182 ezer, a részvénytársaságok száma 4,4 ezer volt[151]), de az alkalmazottak

IHOWHKHW HQ N|QQ\HEEHQ WHUHPWHQHN HO LQGXOy W NpW HJ\pQL YiOODONR]iVKR] PLQW NIW

alapításához.

A vállalkozás kockázata is, de siker esetén jövedelme is nagyobb, mint az alkalmazottak fizetése. Az alkalmazotti létformából azRQEDQQHPN|QQ\ YiOODONR]yYi

válni. Nemcsak a kockázat vállalására kell hajlandónak lenni, hanem két gát is fogva

WDUWMD D MHO|OWHNHW D W NHLJpQ\ DPHO\ -2 millió forintnál aligha kevesebb, és a

YHUVHQ\NpSHV |WOHW WXGiV LV HOHQJHGKHWHWOHQ $ W NH pV WXdás még nem garantálja a

VLNHUW FVDN OHKHW Yp WHV]L D UpV]YpWHOW D YHUVHQ\EHQ QpONON YLV]RQW HVpO\ VLQFV D]

anyagi sikerre.

Ezt a két gátat segít áthidalni a többszint hálózati piacszervezés, amely egy olyan vállalkozási forma, amely nem igényel sem npKiQ\ PLOOLyV NH]G W NpW VHP |QiOOy

|WOHWHW VHP NO|QOHJHV HO NpS]HWWVpJHW D YiOODONR]iVKR] ËJ\ YDOyEDQ EiUNL HONH]GKHWL PHUW HONH]GHQL HJ\V]HU D )|OG|Q W|EE PLOOLyDQ>@ 0DJ\DURUV]iJRQ OHJDOiEE -150 ezren foglalkoznak vele[154,155].

Az indokolW NpUGpV D] D YiOODONR]iV MHOOHP] DODSDGDWDLW– PHQQ\L LG W pV HJ\pE UiIRUGtWiVW LJpQ\HO pV PL D VLNHU UiIRUGtWiVWyO IJJ HVpO\H– miért nem tudhatja meg

V]LQWH VHQNL D] VHP DNL V]HUHWQp PHJLVPHUQL" 9DOyV]tQ OHJ D]pUW PHUW QLQFV WiUJ\V]HU HQ WiMpNR]tatást adó irodalom a témáról. A többszint hálózati

SLDFV]HUYH]pVU OVRNN|Q\YHW>-172], és jónéhány

közleményt[154,155,173-@ tUWDN ÈP DODSRVDEE HOHP]pVVHO D N|Q\YHNU O NLGHUO KRJ\ NHYpV VHJtWVpJHW

nyújtanak annak, aki a többszint hálózati piacszervezés tényeit akarja megismerni. A könyvek nagyobb részének célja ugyanis a termékforgalmazók képzése, és nem a rendszer módszeres, tárgyilagos leírása. A könyvek kisebb hányada[5-6,153,170] ugyan hangoztatja a tárgyilagos leírás igényét, ám az derül ki, hogy ilyennek látszó, de valójában profi szinten megírt propaganda anyagok. Ezt a kemény állítást szükségesnek

OiWRP D]RQQDO DOiWiPDV]WDQL HJ\HWOHQ D WiUJ\LODJRV OHtUiV LJpQ\pYHO IHOOpS N|Q\YEHQ

sincs megadva, mekkora a matematikai esélye az ü]OHWHW HONH]G WHUPpNIRUJDOPD]yQDN

arra, hogy 2-3 év múlva legalább havi 1000 USD-QDN PHJIHOHO |VV]HJ OHV] D

jövedelme, vagy mi a meghívás hatásfoka. Az utóbbi adat a meghívással foglalkozó könyvekben általában szerepel[176,177].

$W|EEV]LQW KiOyzati piacszervezés (THP) meghatározása, leírása

$ N|]YHWOHQ pUWpNHVtWpV GLUHFW VDOH KLYDWDORV PHJKDWiUR]iVD D N|YHWNH] >@

´)RJ\DV]WiVUD V]iQW MDYDN PDJiQV]HPpO\HNQHN W|UWpQ pUWpNHVtWpVH RWWKRQXNEDQ YDJ\

PXQNDKHO\N|Q DPLW HJ\ NHUHVNHG LQGtWYiQ\R] és bonyolít le.” A közvetlen értékesítés eltérése más értékesítési formáktól a nagy- és a kiskereskedelmi üzlethálózat

PHOO ]pVH WRYiEEi D V]HPpO\HV NDSFVRODW DPHO\ MHOHQW VHQ FV|NNHQWL D] HJ\pE

reklámok igényét.

A többszint hálózati piacszervezés olyan piaci rendszer, amely termékei forgalmazását, a forgalom növelését, és az egyre újabb piacokra való behatolást sajátos módon oldja meg, a THP alapegységének másolásával és sokszorozásával[178,179].

Amivel az irodalom nem foglalkozik, az alapegység alkotórészeinek, és az alkotórészek szerepének elemzése. Erre térek ki a 7. fejezetben.

A többszint KiOy]DWL SLDFV]HUYH]pV HJ\LN OHJIRQWRVDEE MHOOHP] MH D] |QiOOy WHUPpNIRUJDOPD]yNEyOiOOyUpV]KiOy]DWRNEyO|VV]HWHY G KiOy]DW$M|YHGHOHPIRUUiVD

a kiskereskedelmi árrés, és a hálózat forgalma után számított százalékos jutalék.

A hálózat-pStW WHUPpNIRUJDOPD]y HOV QDJ\ FpOMD D] KRJ\ PHJpOMHQ D KiOy]DWL

piac-V]HUYH]pVEHQ V]HU]HWW M|YHGHOPpE O (KKH] közvetlen termékforgalmazóvá kell válnia, ami havi 800-1000 USD-QHNPHJIHOHO M|YHGHOPHWDG(]DM|YHGHOHPDPHO\HW QpKiQ\ V]i] EHOpS E O HJ\ pU HO>], sok országban elég a kényelmes megélhetéshez, de a fejlett országokban is jó kereset-kiegészítés. Tíz közvetlen termékforgalmazó közül kilenc általában ezen a szinten megáll[180], egy lép tovább, akinek a célja az, hogy jómódú legyen, legalább havi 3-5 ezer USD jövedelemmel.

$W|EEV]LQW KiOy]DWLSLDFV]HUYH]pVRNWDWyND]HWWiLQDNiWWHNLQWpVH

Az oktatókazetták egy részének stílusa gyakran inkább show-P VRUUD HPOpNH]WHW PLQW WDQyUiUD $ OiWV]DWPHJWpYHV]W PHUW D PRWLYiOy OHONHVtW VKRZ PHOOHWWOiWV]yODJ

mellékesen a tanulást szolgáló információk is helyet kapnak, és ezek az információk

KHO\WiOOyN $] DQ\DJRN V]HUNHV]W L LVPHULN PLQG D] HPEHUL OpOHNWDQW PLQG D

szakirodalmat (például a motiváció tárgyalása során[28] McGregor X-Y elméletét[27]).

A Network²¹ kazettáit tekintem át, a teljesség igénye nélkül, de a témakörök, és a hozzájuk ajánlott kazetták száma bizonyos mértékben tükrözi, az egyes témákat mennyire tekintették fontosnak a Network²¹YH]HW L

A siker, motiváció témájáról 12 kazetta szól[28-30,181-@ D] LG Jazdálkodásról 7 kazetta[183,190-@DNRPPXQLNiFLyUyOFVDNNHWW >@$]]OHWpVDUHQGV]HU

lényegét 18 kazetta ismerteti[178-180,198-212], ami a felsorolt kazetták 33 százaléka, azaz egyharmada. A listakészítés, meghívás tudnivalóira 5 kazetta[213-217] képez, az

]OHWL EHPXWDWy P KHO\WLWNDLW VDMiW NLIHMH]pVNNHO PDUNHWLQJWHUYQHN KtYMiN ND]HWWD>@ IRJODOMD |VV]H $] HPEHUL HU IRUUiV JD]GiONRGiVUD NO|Q|VHQ QDJ\ ILJ\HOPHW IRUGtWDQDN D] HUU O V]yOy ND]HWWD>-225] az

|VV]HJ\ MW|WW ND]HWWiN KDWRGiW WHV]L NL .HYpV DQ\DJRW DMiQODQDN D IRUJDOPD]iVUyO– 4 kazetta[218,226-228] –pVFVDNHJ\HW WDOiOWDPDPHO\D]W tJpULKRJ\DVLNHUHVpO\HLU O

szól[229]; valójában annyit mond, hogy 100 százalék az esélyed, ha pontosan megtartod a Network²¹HO tUiVDLW

$]W PRQGKDWMXN KRJ\ D] ]OHW EHPXWDWiViUD D UpV]W YHY N PRWLYiOiViUD pV D]

HPEHUL HU IRUUiV JD]GiONRGiVUD |VV]SRQWRVtW PHQQ\LVpJL V]HPSRQWEyO D] RNWDWiV $

súlyozás indokolt, mert ahogyan a 7. fejezetben kifejtem, az üzlet sikere hosszabb távon

DWWyO IJJ PLO\HQ V]LQW YH]HW Yp WXG YDODNL YiOQL PHQQ\LUH WXGMD PRWLYiOQL D]

]OHWWiUVDLW pV PLO\HQ MyO WXGMD QHYHOQL D YH]HW LW 0LQGDPHOOHWW KR]]i WHV]HP KRJ\ D

kommunikáció két kazettáján a szerintem két legjobb magyarorszáJLHO DGy$QWDOII\pV

Demeter) beszél, és a meghívás kazettái között van az, amely rám az összes kazetta közül a legnagyobb hatást tette (Kárász: Meghívás), mivel egy sakk-megnyitás könyv

LJpQ\HVVpJpYHODGMDHO DPHJKtYiV-kérdés-válasz változatokat és elágazásokat.

1.8. Kiinduló hipotézis

$IHQWLiWWHNLQWpVDODSMiQDN|YHWNH] KLSRWp]LVWiOOtWRWWDPIHO

(GGLJ QHP tUWDN RO\DQ P YHW DPHO\ D] HJ\pQ V]iPiUD D] pOHWSiO\D-tervezést

iWIRJyQ LVPHUWHWL ,O\HQ P YHW RNWDWy- pV NXWDWyPXQNiPPDO D]RNDW NLHJpV]tW

dokumentum-elemzéssel létre tudok hozni. A koncentrált és rendezett információ nagyobb hasznossággal rendelkezik, mint sok könyvben és cikkben szétszórtan, ezért nemcsak lehetséges, de érdemes is megírni.

2. Hogyan indulj el a sikered felé?

Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni.

(Harry Lorayne) [230] A lényeg egyetlen mondatba s rítve: Ismerd meg önmagadat, válaszd meg, mit akarsz, és tudd, hogyan érd el

\

.

Miért önmagunk megismerése a legels , és legfontosabb feladat? Mert csak az tudhatja, mit érdemes akarnia, aki pontosan ismeri saját magát¹. Az embernek ugyanis szinte bárminek az elérésére van esélye, ha eléggé akarja, és nagyon összpontosít rá, de nem mindent érdemes elérnie. Akinek például nem a hatalom megszerzése és felhasználása a legfontosabb bels hajtóereje, annak nem érdemes miniszterelnökségre törekednie, mert sem összpontosítani nem fog rá eléggé, de ha netán mégis eléri, akkor is kétséges, hogy megéri-HQHNL$KDWDORPJ\DNRUOiVDXJ\DQLVDQQ\LQ\ JJHOMiUKRJ\

csak annak éri meg, aki élvezi ezt a tevékenységet. A helyzet igazi önellentmondása – dilemmája –, hogy aki élvezi a hatalmat, annak nem lenne szabad hatalmat adni, viszont aki nem élvezi, annak nem érdemes sem megszereznie, sem megtartania. A

OHJHOIRJDGKDWyEEPHJROGiVD]LG QNpQWLN|WHOH] YiODV]WiVËJ\VHQNLQHPELUWRNROKDWMD

a hatalmat versengés nélkül korlátlan ideig.

2.1. Ismerd meg önmagadat!

Gnothi szeauthon (Γνοθι σεαυτον) – ez a felirat volt és van ma is a delphoi jósda

EHMiUDWD I|O|WW $ IHOLUDW pV ~WPXWDWiV D MyVGD HPEHULVPHUHWpU O pV PHUpV]VpJpU O

tanúskodik, hiszen a jósda ügyfelek nélkül maradt YROQD KD H]W D NpW V]yW OHHQG

ügyfelei nemcsak elolvassák, de figyelnek rá, és meg is értik. Bizonyos vagyok benne, hogy aki ismeri önmagát, annak nincs szüksége jóslatokra. A delphoi jósdának mégis

E YHQ YROWDN OiWRJDWyL DNLN D GUiJiEE GH N|QQ\HEE XWDt választották; mindenesetre nem mondhatták, hogy nem hívták fel figyelmüket a jobb megoldásra.

Önmagunk megismerésének egyik legjobb módja 4 kérdés megválaszolása írásban.

A négyb l három kérdést több helyen láttam[5,6,12,13,28], a negyediket viszont csak egy-két könyvben[5,6], pedig a negyedik adja meg az igazi értelmét az el z háromnak is. A kérdések:

- Ha nem kellene dolgoznia a megélhetésért, mit csinálna?

- Ha adózás után, nettó 1 millió USA dollárhoz (2002-ben 260-280, 2003-ban 220-230 millió forint) jutna, mihez kezdene vele el ször?

- Ha 6 hónapja lenne hátra, (jó fizikai állapotban):

♦ mit folytatna úgy, mint eddig?

♦ mit hagyna abba?

♦ mit kezdene el, amit eddig nem tett?

- Lényegében, igazából mit miért tenne vagy nem tenne?

∗,J\HNV]HPQDJ\RQULWNiQWHJH]QLD]ROYDVyWGHHQQHNDSDUDQFVQDNtJ\W|NpOHWHVD]iWW HUHMH

1 $ WpPiEDQ WDQXOPiQ\R]iVUD HOV VRUEDQ DMiQORP ]iUyMHOEHQ VRUV]iPXN D KLYDWNR]iV-jegyzékben):

Csíkszentmihályi M.: Flow – az áramlat(16); Drucker P.: Önmagunk menedzselése(32); Kalench J.:

0/0 VLNHUNDODX] /DNHLQ $ +RJ\DQ JD]GiONRGMXQN LG QNNHO pV pOHWQNNHO 0F*UHJRU ' 7KH

human side of enterprise(27); Zsolt A.: A menedzser kézikönyve(1).

Tetteinkre sokszor legalább két indokunk van, ezekb l egy szól a világnak, egy másik az igazi. Ez utóbbiról sokszor mi magunk sem tudunk, amíg nem keressük, és ha megtaláltuk, többnyire nem óhajtjuk másoknak megmutatni, mert túl sokat árul el rólunk. Az utolsó kérdés éppen erre keresi a választ. Ha senki másnak nem is, de saját

PDJiQDN WXGQLD NHOO (JpV]HQ PiV D FpOV]HU IHOKDV]QiOiVD HJ\ KDMyQDN PLQW HJ\

repül gépnek. És hajó is, repül is milyen sokféle van…

A kérdéseket akkor válaszolta meg valóban, ha a negyedik kérdésre adott válaszát már nem tudja, és nem is lehet lényegre tör bben átfogalmazni. Ekkor a négy kérdés válaszait összetömörítheti néhány mondatba, és úgy használhatja, mint egy tükörrel felszerelt irányt t. H képet, és hiteles irányt mutat. Érdemes használni, mert a hegy

ROGDODPHQWpQLVOHKHWVtYHOKDODGQLGHLJD]iQV]iJXOGDQLDOHMW LUiQ\iEDQOHKHW

2.2. Válaszd meg, mit akarsz

0LWLV"9DOyV]tQ OHJVLNHUHVQHNOHQQL

De mi a siker? Szerintem az, hogy felismerjük a küldetésünk, és folyamatosan teljesítjük. Valamivel konkrétabban: önmagunk ismerete alapján megválasztjuk a

QHNQN PHJIHOHO FpORNDW NLW ]]N NHW pV QDS PLQW QDS KDODGXQN IHOpMN (N|]EHQ OHKHW OHJMDYtWVXQNYDODPLWH]HQDYLOiJRQ

És milyen sikert akarunk elérni? Mib OOHKHWYiODV]WDQL"(O V]|UQp]]NPHJEHOV KDMWyHU LQNHW PHUW D VLNHU IHOp YH]HW bels hajtóer k, és a siker fajtái úgy illenek egymáshoz, mint kéz és a keszty :

A bels hajtóer forrásai:

Csak azt, aki eredményt akar, ösztönzi valamelyik az alább felsoroltak közül:

1. pénz 2. hatalom 3. teljesítmény 4. elismerés

Kevés helyen említik meg[27,28], hogy a pénz, hatalom, stb. csak azt ösztönzi, aki eredményt, méghozzá kiemelked eredményt akar. Viszont az emberek legalább fele els sorban kényelmet, nyugalmat kíván, ezzel nem számolni, vagy erre nem is gondolni

KLED 6~O\RV KLEiW N|YHW HO D] DNL QDJ\ WHOMHVtWPpQ\W PHJN|YHWHO IHODGDWUD

kényelemszeret embert jelöl ki. Bizonyos lesz a kudarc, és nagyobb részt a kijelöl

WHKHWUyODEiUDSRUWHOV VRUEDQDPXQNiUDNLMHO|OWHPEHUen verik el.

A bels hajtóer knek megfelel fajta siker:

I. Tisztességben felnevelni gyermekeket, megbecsülésben élni.

II. A kiemelked eredmény lehet:

1. Gazdagság 2. Hatalom 3. Teljesítmény

4. (Tanító)mesterré válni

II. Eredmény

I. Kényelem

Egyik fajta bels hajtóer vagy siker sem jó vagy rossz önmagában, mindent lehet

MyUDLVURVV]UDLVKDV]QiOQL´+DWXGYDODPLWYDODNLPHVWHULE|OFVHW~MV]HU WYDQNLD

jóra, van, ki gonoszra tör vele.” [231]) A helyes kérdés: megfelel-e f bels hajtóer QNnek és legfontosabb értékeinknek a kiválasztott fajtájú siker, mint cél?

A bels hajtóer ugyanannál az embernél is változhat élete folyamán (s t, egyetlen nap alatt is, reggelt l estig). Erre a változásra, és a kiválasztási hibára jellemz példa, ami Napoleon Waterloo-i vereségéhez kétségtelenül hozzájárult, hogy tábornokai (pl.

Ney marsall) már nem voltak olyan kezdeményez k és merészek, mint 5-10 évvel azel tt. Már szerették volna élvezni is, amit elértek. Napoleon bizonyosan többre ment volna azzal, ha néhány becsvágyó ezredesb l nevez ki új tábornokokat 1815 tavaszán[232]. Más kérdés, hogy csak a csatavesztést kerülhette volna el, a háborút az ellene egyesült Európa ellen új tábornokokkal sem nyerhette meg.

2.3. Hogyan érd el?

Erre a kérdésre van egy hosszú és egy rövid válasz. A hosszú válasz az életpálya-tervezés és üzleti pszichológia ismereteinHN WHOMHV NLIHMWpVH D] HJpV] N|Q\YHP HUU O

szól. A rövid válasz: legyenek leírt életcéljaink. Mivel már ismerjük bels KDMWyHU QNHW

és az általunk leginkább óhajtott siker fajtáját, életcéljaink körvonalai már megvannak.

Amivel kiegészül a kép: milyen módokon és tettekkel érhet el életcélunk, ezekb l a lehet VpJHNE OPLWYiODV]WXQNpVPLO\HQKDWiULG NNHO$PLWKDWiULG k nélkül, írtunk le, az nem életcél, csak álmodozás! A rövid válaszhoz még egy gondolat: írott tervünk mellett állhatatosan tartsunk ki, ahogy Winston Churchill egy beszédében tisztjelölteknek háromszor jelentette ki egymás után: ”Soha ne add fel!”

Nem céljaink megfogalmazása nehéz, hanem legy zni a lelki akadályt, és

NRQNUpWDQ OHtUQL NHW NRQNUpW WHUYHNNHO pV KDWiULG NNHO H]pUW D WRYiEELDkban az akadályok leküzdésével kívánok foglalkozni.

Arról, hogy miért érdemes életcéljainkat írásban megfogalmazni, sokan idéznek fel egy vizsgálatot[28-30], bár olykor néhány jellemz részlet nélkül. A Yale egyetemen, amely az Egyesült Államok egyik legjobb egyeteme, kérdezték meg egy évfolyam tagjaitól 1953-ban, hogy kinek vannak leírt életcéljai. A megkérdezett hallgatóknak mindössze 3 százaléka állíthatta, hogy végiggondolta és leírta életcéljait. Tehát, ha az évfolyam pl. 800 f s volt, akkor mintegy 24 hallgató. Húsz évvel kés bb, 1973-ban megkeresték az évfolyam életben lev és elérhet tagjait (42-43 évesek lévén 94-96 százalékuk életben volt még), hogyan boldogultak húsz év alatt. A megdöbbent adat az volt, hogy annak a három százaléknyi hallgatónak, akik 20 évvel azel tt leírták céljaikat, több volt a jövedelme, mint a többi 97 százaléknak, pedig nyilván az utóbbiaknak sem alsó középosztálybeli volt a fizetésük. Az átlagok legalább 35-szörös jövedelemkülönbségre mutatnak, ezért ha ez az információ igaz, akkor, ha a 97 százalék átlaga évi 100 ezer dollár fejenként, a három százalék átlaga fejenként legalább évi 3,5 millió dollár. Azt nem ígérhetem, hogy attól dollármilliókat fog keresni bárki is, hogy leírja a céljait, de ha ez részévé válik a sikere felé vezet útnak, akkor bizonyosan messzebbre jut, mint e nélkül…

Ha ez ilyen fontos, miért írják mégis kevesen le az életcéljaikat?

1. Mert nem tudják. Legalább is a legtöbben nem tudják, hogy fontos, és nem is tudnak arról, hogy nem tudják. Ez a boldog tudatlanság állapota.

2. Ha van sejtelmük róla, sokszor akkor sem tudják, hogyan tegyék.

3. Félnek attól, hogy mások mit szólnak céljaikról.

4. Félnek attól, hogy kudarcot vallanak.

$ OHJXWyEEL DNDGiO\W HOV VRUEDQ KLEiV V]HPOpOHW V]OL PLQGHQIpOH NXGDUFRW

rossznak tekint, pedig a részleges eredmény azt jelezheti, hogy a célmeghatározás jó volt. Igényes és reális célok esetén kizárt azok 100 százalékos elérése, tehát a nem hiánytalan siker fémjelzi, hogy a lécet eléggé magasra tettük saját magunk számára.

Továbbá azok a kudarcok, amelyeket elszenvedünk, és amelyekb l tanulunk, tesznek minket tapasztalttá és használhatóvá.

6DMiW V]HPpO\HV PHJJ\ ] GpVHP (J\ J\DORJRV W~UDYH]HW 50-100(!) nagyobb, majd kisebb eltévedés, és több túratervezési kudarc árán szerzi meg azt a tapasztalatot,

DPHO\PHJEt]KDWyW~UDYH]HW YpWHV]i. Arra a (túra)vezet re lehet embereket rábízni, aki amellett, hogy nem téved el, fel tudja mérni, hogy a (menet)terv teljesíthet -e, és az

LG MiUiV YDJ\ D WHUHS WHKiW D N|UOPpQ\HN YiUDWODQ URPOiVD HVHWpQ WXG PyGRVtWDQL

rajta.

$EHOV KDMWyHU kommunikáció, szakmai tudás és munka szerepe Az el z két fejezetben leírtam, hogyan tudjuk meg, merre induljunk, és hogyan induljunk el. De mi kell ahhoz, hogy menni tudjunk választott utunkon – pV OHKHW OHJ

haladjunk is?

A sikernek azok az alkotórészeiDPHO\HNQHNEHQQQNNHOOPHJOHQQLNWHKiWEHOV IHOWpWHOHN D N|YHWNH] N EHOV KDMWyHU NRPPXQLNiFLyV WXGiV V]DNPDL WXGiV

munka. A négyb l egy sem hiányozhat, tehát fontossági sorrendr l nincs értelme beszélni. A bels hajtóer azért fontosabb mégis a többinél, mert ha ez megvan, ösztönözni fog minden másnak a pótlására, ami még hiányzik életcélunk eléréséhez. Ha akarunk valamit (akarni azt jelenti, hogy felmérjük, mibe kerül, és hajlandók vagyunk megfizetni az árát), természetes, hogy dolgozunk érte. Ez azt is jelenti, hogy amit tudnunk kell, de nem tudjuk, azt megtanuljuk, vagy szakembert fogadunk az elvégzésére.

Természetesen a sikerhez sok más is szükséges: ügyfelek, fogyasztók, üzlettársak, pénz, eszközök, munkatársak, üzleti terv stb. Ezek azonbaQ QHP EHOV KDQHP NOV

feltételek, így most velük nem foglalkozom. Egyébként minden eszköz és ember hiábavaló számunkra addig, amíg a bels feltételeink hiánya miatt nem tudunk mit kezdeni velük.

A bels hajtóer (idegen szóval motiváció) legalapvet bb vágyainknak, önmagunk ismeretének és felismert életcélunknak az eredménye. Ezért is olyan fontos ismerni

|QPDJXQNDW pOHWFpOMDLQNDW PHUW OHJDODSYHW EE YiJ\DLQN DNNRU LV WiSOiOMiN EHOV

hajtóer nket, ha nem vagyunk tudatában, mik azok. De ha nem tudjuk, ennek az a kockázata, hogy olyan célokat választunk (vagy választanak nekünk mások), amelyek nincsenek összhangban tudatunk mélyén m köd bels hajtóer nkkel. Az ilyen emberek érzik úgy, hogy bár nem tudják miért, de nem azt csinálják, amit kellene. Ha már léWH]LN D EHOV KDMWyHU , akkor már jobb ismerni, hogy értünk, és ne ellenünk dolgozzon!

Ha céljaink, életcélunk és bels hajtóer nk egy irányba mutatnak, az legalább olyan, mint autót nagyobb sebességfokozatba kapcsolni. Nem kell ösztökélni magunkat, hogy tegyünk minden nap valamit céljaink elérése érdekében, mert nem is tudunk ellenállni annak a szenvedélynek[11], hogy foglalkozzunk velük.

Akiben bels hajtóerejének és céljainak összhangja megvan, az mindenre, a szó szoros értelmében mindenre hajlandó lehet: megtanulni bármit, tárgyalóképességét fejleszteni, barátokat szerezni, hideget, éhséget, fáradtságot elt rni, életét kockáztatni, színlelni, árulónak látszani, árulóvá válni, ölni, gyilkolni. A skála széles, és a végét semmi esetre sem ajánlásképpen soroltam fel, hanem azt szemléltetni, mit jelent a

”mindenre hajlandó”. Szerencsére többségünk nem hajlandó valóban mindenre, még ha néha így gondolja is. Úgy gondolom, itt a választóvonal az elszántság és a vakbuzgóság (fanatizmus) között.

A kommunikációs tudásnak 80-85 % szerepe van egy életpálya sikerében, a szakmai tudás aránya 15-20 % [2]. Miért? Aki egyedül dolgozhat, annak látszólag nincs szüksége kommunikációs képességre. Ilyen helyzetben van például a programtervez PDWHPDWLNXVGHQHNLLViWNHOODGQLDYpJHUHGPpQ\WDI Q|NpQHNPDMG

a felhasználóknak. Kellemesen felhasználható számítógépi programot készíteni pedig igazi kommunikációs próbatétel. Aki pedig nem egyedül dolgozik, hanem másokkal együtt, az naponta tárgyal, eladja és veszi a gondolatokat, ötleteket, eredményeket, saját értékének képét. Amit veszünk és eladunk, az a szakmai tudás terméke, tehát szakmai tudás nélkül nincs mit eladni, viszont kommunikációs tudás nélkül nem tudjuk eladni (vagy nem tudjuk reális áron eladni).

A kommunikáció alapvet Q HJ\ N|UIRO\DPDW DPHO\EHQ D NpW SDUWQHUújra és újra szóban és szavakon kívüli eszközökkel kifejezi, milyennek látják szerepüket, viszonyukat, hitelességüket. Természetesen információkat is közölnek egymással, de az információ-áramlás csak akkor megy simán, ha a partnerek kommunikációs viszonyában egyetért a két partner, és az egyetértés a kommunikáció során folyamatosanPHJHU VtWpVWNDS

Részletesen fogjuk még tárgyalni a kommunikációt is (kommunikáció, tárgyalásmódszertan), a karriertervezés sz kebben vett szakmai ismereteit is

LG JD]GiONRGiV NRFNi]DWYiOODOiV YiOViJNH]HOpV iOOiVYDGiV]DW YiOODONR]iV $ WiJDEE

LG JD]GiONRGiV NRFNi]DWYiOODOiV YiOViJNH]HOpV iOOiVYDGiV]DW YiOODONR]iV $ WiJDEE

In document Életpálya-tervezés (Pldal 15-0)