A famegmunkálás magyar találmányai

Közhelyként hangozhat, de tény, hogy az elmúlt évtizedek bámulatos technikai fejlődésének ellenére a fa nélkülözhetet-len nyersanyag az emberiség számára, s a jövőben is az lesz.

Hazánkban először felsőfokú faipari ismereteket a selmeci Bá-nyászati Akadémián oktattak (1770). A selmeci neves profesz-szorok foglalkoztak többek között a fa felhasználásával (Delius Traugott Kristóf /1728-1779/), faipari kutatással, favizsgá-lattal (Scopoli János Antal /1723- 1778/), erdőhasznáfavizsgá-lattal (Wilckens Henrik Dávid /1763–1832/). Hazánk első nagyobb Mistéth Endre Ottlik

Géza osztálytársa volt a kőszegi alreál iskolában.

Az író róla mintázta az Iskola a határon című regényében Bónis Feri alakját.

Feketeházy János (világháló)

Hajnal Antal (világháló)

16. Mérnökök és konstruktőrök

és technikai színvonalát tekintve egyedülálló fűrésztelepét az osztrák származású Popper Lipót hozta létre Nagybittsén. Pop-per a Kárpátok fáit még a Szuezi-csatorna építéséhez is eljuttat-ta. Több olyan kevesek előtt ismert magyar faipari találmány és újítás létezik, ami világviszonylatban is kiemelkedő, ismerjünk meg ezekből néhányat. Metner Lajos (1939) faipari mérnök a körkéses marószerszámot alkotta meg. „A találmány lényege az, hogy a hátraesztergálás ívét körcikkből kialakított, körív men-tén eltolható késsel helyettesíti. (…) Ezeket a szerszámokat főleg az asztalosiparban: az ajtó- és ablakgyártásban használják, tömege-sen a 80-as évek elejétől. Az egytestű marószerszámokkal ellentét-ben ugyanabba a szerszámtestbe többféle profilú kések is behelyez-hetők.” (Tóth S.) A másik találmány gyakorlatilag csak szakmai körökben ismert, jómagam is csak családi kötődésem révén szereztem róla tudomást. A találmány egy speciális horonyma-ró gép, amit Lengyel László (1954) és Kopcsó Béla (1960), Kanadában (Torontó) élő, miskolci származású gépészek alkot-tak meg. A Model SMCG-2500 elnevezésű horonymaró gép a világon a leggyorsabban, akár 22 mp alatt is képes elkészíteni egy hangszóródobozt. Az általuk tervezett famegmunkáló gé-pek Szaúd-Arábiától Ausztráliáig mindenhol megtalálhatók a világon.

16.7. Geodézia

A geodézia hazai képviselőinél – a nyilvánvalóan magas színvonalú földméréstani munka mellett – elsősorban a BME (és elődintézményei) oktatóinak műszerfejlesztő tevékenysé-gét érdemes kiemelni, amely világviszonylatban is jelentősnek mondható. Az első jelentős életművű geodétánk Lossai Péter volt, akinek az életében mind a mai napig sok a fehér folt, azt azonban számos forrás megemlíti, hogy még Litvániában is vállalt földmérést. A 15. században élt Ilkusz (Ilkus) Márton (1433-1493). Több mérőműszert szerkesztett, többek között a teodolit előfutárának tekinthető torkvétumot (Raum F.). Az első magyar térkép 1528-ban jelent meg, készítője valószínűleg Ba-kócz Tamás titkára, az utókor számára Lázár deák (?-?) néven ismertté vált személy lehetett. Másfél száz év múlva látott nap-világot hazánk első atlasza, melynek készítője Hevenesi Gábor

Lázár Deák térképe (világháló)

(1656-1715) volt. Atlaszának címe Parvus Atlas Hungaricus (1689) (ua.). A magyar térképészet megalapítójaként tekinthe-tünk Mikoviny Sámuelre (1698 k.-1750). Mikoviny „Európai színvonalon művelte a földmérést a közepes és nagyméretarányú térképkészítés terén, valamint a geodéziai lapmunkálatokban.

Munkái meghaladták mind kortársai, mind az őt követő nemze-dék pontossági teljesítményét.” (ua.) Szülőföldjétől távol is mind a mai napig tisztelik és ápolják Czetz János honvédtábornok emlékét. Kossuth hajdani tábornokában az Argentin Katonai Akadémia és az Argentin Katonai Térképészeti Intézet alapí-tóját tisztelhetjük. Czetz János továbbá jelentős térképészeti munkálatokat is végzett a dél-amerikai országban, ő térképezte fel Argentína számos határvidékét. A 19. század egyik legna-gyobb magyar geodétája volt Kruspér István (1818-1905), aki-nek egyaránt jelentős volt műszerfejlesztő (pl. heliométeres tá-volságmérővel felszerelt szintezőműszer, lejtmérő) és gyakorlati munkássága. A hazai geodézia talán legismertebb képviselője Oltay Károly (1881-1955), aki a Magyar Geodéziai Intézet ala-pítója. Nevéhez számos geodéziai műszer megalkotása köthető (pl. Oltay-féle felsőrendű szintező műszer, prizmás tachiméter).

Oltay kortársa volt Szepessy József (1891-1958). Nevéhez szin-tén számos geodéziai mérőműszer megalkotása és megújítása kötődik (pl. Szepessy-féle tahiméter, Szepessy-féle szabatos felrakó). Legvégül pedig említsük meg Fasching Antal (1879-1931) nevét. „…javaslata volt az addig alkalmazott sztereografi-kus vetületi rendszer helyett a henger vetületek alkalmazása, és ő dolgozta ki az 1928-tól folyó 1:2000 méretarányú kataszteri tér-képezési szabályzatot.” (ua.)

16.8. Irodatechnika

Az irodatechnika két legismertebb magyar képviselője Goy Andor és Bíró László József. Hírnevüket mindketten a golyós-tollnak köszönhetik. A műszerész végzettségű Goy Andor (1896-1991) a golyóstollnál szintén ott bábáskodott, s őt te-kinthetjük a szedőírógép megalkotójának. Bíró László József (1899-1985) nevéhez találmányok egész sora köthető (pl. auto-mata sebességváltó, golyósdezodor), nevét azonban a golyóstoll megalkotása tette híressé. Szerkesztőként és könyvkiadóként Mikoviny Sámuel (világháló)

Czetz János (világháló)

Bíró László József (világháló)

16. Mérnökök és konstruktőrök

igen gyakran kellett nyomdákba járnia, ahol az egyik alkalom-mal a rotációs hengereket figyelve megszületett a nagy ötlet:

a golyóstoll. A műszaki legendáriumban található egy másik történet is, ami a golyóstoll „születésének” körülményeit ma-gyarázza. Eszerint az isteni szikrát egy íróasztalon felborult tintásüvegből kifolyó tinta adta, amikor az asztalon lévő apró golyók a tintán végiggurultak, és nyomot hagytak. Ezután Bíró lázas kísérletezésbe kezdett, melyben barátja és testvére is segí-tette. Szabadalmát a golyóstollra először 1938-ban jelentette be, amit még aznap meg is kapott. Az irodatechnika jeles magyar feltalálói közül feltétlenül említést érdemel még Kliegl József (1795-1870) (a szedőgép és a hangjegyíró gép feltalálója) és Gestetner Dávid (1854-1939) (ő alkotta meg a stencilgép egyik fajtáját, és megtalálta a stencilgéphez szükséges papírtípust).