kriminológia és rendészettudomány
11. Kémia és gyógyszerészet
11.3. A fényképészet magyar tudósai
Vegyészeink nagyban hozzájárultak a fényképészet fejlődé-séhez, így például Schuller Aladár (1886-1960) szabadalma alapján került forgalomba 1937-ben a biztonsági film (triacetát), amely az elődeivel ellentétben már nem volt gyúlékony. Rott Andor (1897-1981) a közvetlen pozitív fényképkészítés, a DTR-eljárás kidolgozója (1939). Ez volt az első lépés a Polaro-id eljárás felé. Ötletét továbbfejlesztve az amerikai E. H. Land (1909-1991) szabadalmaztatta találmányát 1944-ben. Gáspár Béla (1898-1973) az 1920-as évekre kidolgozott egy olyan má-solóeljárást, amit 1964-ben a svájci Ciba Geigy cég Cibachrome Fabinyi Rudolf (világháló)
Sigmond Elek (Budapest, Kossuth Lajos tér 11. szám)
11. Kémia és gyógyszerészet
Print néven tett ismertté. Találmányával sikerült lassítani a színes filmek fakulását, másrészt pedig a Gáspárcolor-eljárással már közvetlenül tudtak színes képet nyerni.
11.4. Gyógyszerészet
11.4.1. A hazai gyógyszerészet 19. századi kezdetei
A hazai gyógyszerészet gyökerei meglehetősen régmúltra nyúlnak vissza. A történeti források szerint az első hazai gyógy-szertárat Budán hozták létre Synock és Barauch gyógyszeré-szek (1375). Az időben néhány évszázadot ugorva, a modern gyógyszerészet első jelentős hazai képviselője Láng Adolf Fe-renc (1795?-1863), akinek Nyitrán volt gyógyszertára. Láng, akárcsak korának más tudósai, nemcsak egy tudományággal jegyezte el magát (pl. botanika, ásványtan, állattan). A gyógy-szerészet területén elért eredményei a leginkább figyelemre méltók, többek között az első magyar nyelvű gyógyszerész szaklap, a Gyógyszerészi Hírlap elindítója is ő volt. Szintén a ha-zai gyógyszerészet hőskorának képviselője Rozsnyay Mátyás (1833-1895). Laboratóriumában született meg a már nem ke-serű kinin, amelynek haszna felbecsülhetetlen (pl. a gyermek-gyógyászatban).
Az első hazai gyógyszergyárat Wagner Dániel (1800-1890) alapította, azonban a külföldi (főként német és osztrák) készít-ményekkel szemben nem állta a versenyt, ezért egy évtized után bezárt. Réthy Béla (1862-1935) gyógyszernek szánta a köhögés elleni pemetefű cukorkát, azonban egy népszerű magyar édes-ség lett belőle (1892). A cukorka gyógyhatása bizonyított, mivel számos gyógynövényt tartalmaz.
11.4.2. A 20. század első felének legjelesebb gyógyszerészei Az első, nemzetközi viszonylatban is sikeresnek tekinthető hazai gyógyszergyárat Richter Gedeon (1872-1944) alapította.
A gyógyszerész kezdetben a főváros Üllői út 105. szám alatt lévő Sas Patikájában kísérletezett különféle készítményekkel.
Az itt készített organoterápiás gyógyszerkészítmények sikerei
Rozsnyay Mátyás (világháló)
Rozsnyay Mátyás gyógyszerészi munkája mellett említést érdemel sakk iránti szeretete is.
Rozsnyay szenvedélyes sakkjátékos volt. A játék népszerűsítése érdeké-ben a Vasárnapi Újság-ban 1859-ben ő jelen-tette meg az első hazai sakkfeladványt.
tették azt lehetővé, hogy Kőbányán megalapíthassa gyógyszer-gyárát (1907). A gyár hamarosan több, nemzetközileg is kere-sett terméket állított elő. Ilyen termékek voltak többek között az Adigan, a Hyperol és a Kalmopyrin. Wolf Emil (1886-1947) és Kereszty György (1885-1937) alapította meg az ALKA Ve-gyészeti Gyárat (1910), amely 1913-ban a Chinoin nevet vette fel. Hamarosan az ország legnagyobb gyógyszergyára lett. Ebben nagy szerepe volt többek között Földi Zoltánnak (1895-1987), aki a gyár hírnevét tovább növelte. Nevéhez olyan gyógyszerek kidolgozása köthető, mint a Novurit (Issekutz Bélával közösen, 1930), a görcsoldó hatású Papaverin (1930) és a fertőtlenítő hatású Ultraseptyl (1937). A gyár sikeres termékei közül megemlíthetjük még a görcsoldó hatású Novatropin (1917) (Issekutz Béla /1886-1979/ és Zemplén Géza /1883-1956/), a juhok májmételykór el-leni Distol (Marek József /1868-1952/) és az emésztést elősegítő Bilagit (1925) gyógyszerek gyártását. A Chinoin sikereiben nagy szerepe volt Kőnig Rezsőnek (1900-1970), aki több gyógyszer kifejlesztésében is szerepet vállalt (pl. Ultraseptyl). A budapesti Tudományegyetem professzora, Vámossy Zoltán (1868-1953) alkotta meg a hashajtó hatású Purgo tablettát, amely a kor egyik legnagyobb sikerű magyar gyógyszere lett. A szegedi egyetemen a Szent-Györgyi Albert végezte kutatások eredményeképp sike-rült a mellékveséből, majd a paprikából izolálni a C-vitamint.
1936-ban szintén ő izolálta a rutint, amelyet a köznyelv tévesen P-vitaminnak nevez.
A fent említettek alapján is látszik, hogy gyakorlatilag né-hány évtized alatt rendkívül jelentős eredmények születtek a hazai gyógyszeriparban. „Az 1920-as évektől a magyar gyógy-szeripar látványosan fejlődött. A volt Monarchia területén létrejött utódállamok közül az első helyen állt, világviszonylatban pedig a hatodik helyet foglalta el.” (Szalkai Zs.)
11.4.3. A hazai gyógyszeripar 1945 után
A második világháborút követően jelentősen csökkent a termelés, részint az exportpiacok beszűkülése, részint az alap-anyaghiány következtében. A kisebb gyógyszergyárakat össze-vonták, és öt nagyobb gyógyszergyárat hoztak létre. Akárcsak az ipar más területein, itt is a szakosodás jellemezte a gyárakat, A Purgo hashajtó egy
véletlennek köszönheti a létrejöttét. Vámossy Zoltán laboratóriumá-ban egy mohó altiszt al-koholt akart inni, ezért az alkoholos higított fenolftalein oldatról le-itta az alkoholt. Ennek hashajtó hatása rövid idő alatt ismertté vált a professzor előtt is, aki
„ezen a nyomon” el-indulva kísérletezte ki a nagysikerű hashajtó tablettát (http://www.
orvostortenet.hu).
Issekutz Béla (SE Elméleti tömb)
11. Kémia és gyógyszerészet
mindegyik egységnek központilag meghatározott feladata volt.
Ehhez az időszakhoz is több tucat, nemzetközi mércével mérve is jelentős gyógyszer és hatóanyag felfedezése köthető. A kor-szak legismertebb fejlesztései közül említsük meg a Kőbányai Gyógyszerárugyár termékét, az értágító hatású Cavintont (Szász Kálmán /1910-1978/, Szántay Csaba /1928-2016/, Szporny László /1931/-1977/) és a Chinoin gyár által készített görcsol-dó hatású No-Spa gyógyszert (Mészáros Zoltán /1930-1986/, Szentmiklósi Péter /1926-2010/).
A második világháborút követő időszak egyik legjelesebb farmakológusa volt ifj. Jancsó Miklós (1903-1966), akit 1950-ben Nobel-díjra is jelöltek. Szállási Árpád orvostörténész sze-rint Jancsó „…tehetségében, eredetiségében és tudományos teljesít-ményében nem marad el Szent-Györgyi Albert mögött.” Jelentős eredményeket ért a kemoterápiával kapcsolatos kutatásai során is. Jancsó „Felfedezte a dekametilén-diguanidin és rokon szárma-zékaik terápiás hatását a tripanosomiazisban, amivel az álomkór és a kalaazar betegség ellen igen hatásos gyógyszerek előállítását tette lehetővé.” (Kenyeres Á. 1994) A korszak nagy felfedezője volt az onkológus Vályi-Nagy Tibor (1912-1969). Nevéhez az egyet-len hazánkban felfedezett és izolált antibiotikum, a primycin felfedezése köthető (1949). Knoll József (1925-2018) farmako-lógus számos jelentős tudományos eredményt ért el, a róla szóló források azonban legfőképp a deprenyl nevű, több mint ötven éve előállított Parkinson-kór elleni gyógyszerét szokták kiemel-ni, melyet több mint hatvan országban használnak. A számos neves gyógyszerész mellett említsük meg Béres József (1920-2006) nevét, aki saját laboratóriumában végzett kutatásai után 1972-ben alkotta meg a róla elnevezett cseppeket. A sorozatos falba ütközések ellenére 1976-ban sikerült szabadalmaztatnia a találmányát, amely 1978-ban már a boltokban is megjelent.50
Az elmúlt két évtized legjelentősebb gyógyszerészeti talál-mányai közül emeljük ki elsőként Lisziewicz Julianna (1959) nevét, aki az AIDS-tapasz néven ismertté vált gyógyhatású készítmény kifejlesztője. Számos felfedezés köthető Hidvégi Máté (1955) nevéhez, többek között a koleszterin-csökkentő Esterin tabletta és a vajhelyettesítő Vajmarin nevű élelmiszer
50 A Béres csepp megszületésének kalandos történetét mutatja be A cseppben az élet (2019) című négy részes tévéfilm és A feltaláló (2020) című mozifilm.
„Soha egyetlen embertár-sam életéről nem akar-tam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban.”
(Béres József)
Béres József (https://napkeletnepe.hu/
2018/01/17/dr-beres-jozsef/)
(utóbbinál társfeltaláló). Ami a nevét azonban a szélesebb köz-vélemény előtt is ismertté tette, az a daganatos betegségek ke-zelésére alkalmas fermentált búzacsíra-kivonatot tartalmazó Avemar nevű készítmény. A jelátvitel területén ért el kimagasló eredményeket a SE professzora, Kéri György (1950). Számos betegség hátterében jelátviteli zavarok vannak (lásd: tumor osz-tódása), sokszor hibás jelek okozzák a pathomechanizmus zava-rait. A kutatási eredményeit több gyógyszerkutatási technológia és gyógyszerhatóanyag kifejlesztés során is felhasználták. Kéri Györgynek százegy szabadalmi bejelentése van.