Egyéb mérnöki területek

Számos olyan mérnöki találmány van, amit nehéz kategó-riákba sorolni, vagy esetleg olyan speciális területet érint, hogy csupán egy-két találmány tartozna hozzá. Az egyéb kategóriá-ba sorolt találmányok és újítások a mérnöki tudomány széles id. Kerpely Antal (világháló)

Csonka Pál (Budapest, Műegyetem)

16. Mérnökök és konstruktőrök

spektrumát felölelik, ennek ellenére talán itt lehet az olvasónak a legnagyobb hiányérzete, mivel ami a mérnöki tudománnyal kapcsolatos, és eddig nem lett bemutatva, annak itt kell(ene) szerepelnie. Verancsics Faustus (János) (Fausto Veranzio, Faustus Verantius) (1551-1617) fejében született meg először a szélturbina elve, és a hidak egészének vasból történő megépíté-sének az ötlete. Az ejtőernyő egyik korai, részletes ábrázolása szintén az ő műve. Verancsics javasolta továbbá a kocsik rugós alátámasztását.

Kőszeghi-Mártony Károly (Kőszegi Mártony Károly) (1783-1848) alkotta meg 1829-ben az elveiben ma is változat-lanul gyártott, sűrített levegős légzőkészüléket; ő a gulyáságyú (tábori főzőkészülék) feltalálója és a földnyomáskutatás úttö-rője.

Asbóth Sándor (1811-1868) New York rendezési tervének készítője. A bitumenaszfaltot a járda burkolására Asbóth javas-latára kezdték el New York városában használni. Egy újfajta szedőgép, az Elektrotypograph társfeltalálója Méray Horváth Károly (1859-1938) (Rozát Károllyal közösen). Schless István (1885-1962) a mesterséges márvány és az 1200 °C-ig

éghetetlen fa feltalálója. Szilvay Kornél (1890-1957) a tűzoltók által ma is használt szárazoltó feltalálója (1923), mellyel elkerülhető a korábbi készülékeknél bekövetkező vízkár.

Megalkotását követően hamarosan világszerte is-mertté vált a Heller-Forgó-rendszerű légkondenzációs hűtőtorony (1958). A feltalálók, Heller László (1907-1980) és Forgó László (1907-1985) azt a régóta meg-lévő problémát oldották meg, hogy a hűtés

gyakorla-tilag vízveszteség nélkül történjék. A hűtővíz zárt rendszerben kering, így a párolgás nem csökkenti a víz mennyiségét.

Csonka Pál (1896-1987) a BME tanszékvezető profesz-szora volt. Csonka János fia máig ható módon, a héjelmélet nemzetközileg is elismert tudósa volt. Csicsátka Antal („Mr.

Audio”) (1911-1976) a sztereórögzítés és a sztereóátvitel kidol-gozója, az első magyar gyártmányú magnetofon kifejlesztője.

A földrengésbiztos épületek tervezésének egyik legnagyobb szaktekintélye – sokáig a világ legidősebb olimpiai bajnoka volt – Tarics Sándor (1913-2016), aki az 1970-es években fejlesz-tette ki találmányát, mely a földrengések erejét nyeli el. Tarics

Verancsics Faustus emléktáblája (Veszprém, Vár utca 3. szám)

Kőszeghi Mártony Károly emléktáblája (Sopron, Hátsókapu utca 2. szám)

Sándor találmányát alkalmazva a világ számos pontján több ezer felhőkarcoló épült. Csanda Ferenc (1925-2004) találmányával lehetővé vált, hogy a földalatti közművek hibáinak helye ponto-san megállapítható legyen. Major György „egy olyan többfunkci-ós szelepet (készített – a szerző), amely terrortámadás, tűzeset, üze-mi baleset, földrengés esetén automatikusan el tudja zárni a gázt és megnyitni a vizet” (Noszticzius Z.). Hazánkban „kazánkirály-ként” vált ismertté Morvai Ferenc (1946) neve, akit a szélesebb közvélemény az általa finanszírozott Petőfi-kutatás kapcsán is-mert meg. Az általa kifejlesztett kazánokból hazánkban eddig

több mint 10  000 darabot, külföldön pedig több mint 50 000 darabot adtak el. A különleges techni-kai tulajdonságokkal rendelkező kazánokat nemcsak hazánkban, hanem Oroszországban és Kínában is gyártják. Eredetileg építészmérnökként végzett min-den idők legsikeresebb játéktervezője, Rubik Ernő (1944). 1974-ben született meg az a találmánya, mellyel a játékipar koronázatlan királyává tette ma-gát: a bűvös kocka. Találmányát 1975. január 30-án nyújtotta be a Találmányi Hivatalhoz, amely olyan zseniális tulajdonságokkal rendelkezik, mint azelőtt egyetlen háromdimenziós tárgy sem. Így például a háromdimen-ziós kiterjedése ellenére egyszerre több eleme is képes volt mozog-ni, akár ellentétes irányban is.

Az elméleti mechanika és az alkalmazott matematika a ku-tatási területe két műegyetemi tanárnak, Domokos Gábornak (1961) és Várkonyi Péternek (1979). Az ő nevükhöz fűződik a világsajtót is széles körben bejárt találmány, a Gömböc elnevezé-sű háromdimenziós tárgy (2006).

Gömböc (100 csoda – A jövő születése című kiállítás)

„A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A Gömböcöt bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába (S) tér visz-sza. Így viselkedik a keljfeljancsi is. Míg a keljfeljancsi visszaállása egy nehezéknek köszönhető, a Gömböc csupán egyetlen, homogén anyagból készült, ezért maga a forma biztosítja talpra állását. A Gömböc gerincének tetején található az egyetlen instabil egyensúlyi pontja (I). Ebben a helyzetben elvileg képes lenne megállni, de a legkisebb zavarás hatására elbillen onnan, hason-lóan egy hegyére állított ceruzához. A kérdést, hogy vajon létezik-e ilyen test, V.I Arnold, orosz matematikus vetette fel 1995-ben, egy hamburgi konferencián Domokos Gáborral folytatott beszélgetés során.” (www.gomboc.eu)

16. Mérnökök és konstruktőrök

A fémhabok fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket Babcsán Norbert (1973). Ő az alumíniumhab megalkotója, illetve nagy része volt a NASA részére értékesített űrkemence kifejlesztésében.

Losonczi Áronról (1977) túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy olyan találmány kötődik a nevéhez, mely forradalmasíthat-ja az építészetet. Ő ugyanis a fényáteresztő beton megalkotóforradalmasíthat-ja (2002). A beton rendkívüli tulajdonságát annak köszönheti, hogy hajszálvékony optikai üvegszálak lettek hozzáadva, mely által a fény átszűrődik rajta, azonban a hagyományos betonra jellemző tulajdonságait megőrzi (vagyis ugyanolyan szilárd ma-rad, mint a hagyományos beton).

Az energetika professzora volt Lévai András (1908-2003).

A Műegyetem neves tanára a negyvenes években tervezte meg a Csepeli Erőmű rekonstrukcióját, a világháború után pedig az erőművek helyreállításának egyik vezetője volt. Miniszter-helyettesként a hatvanas évektől kezdve a hazai szénerőművek mind az ő irányításával épültek, illetve a magyar atomenergia program elindítója is Lévai professzor volt.

Zárásképpen pedig említsünk meg négy további gépészmér-nököt: Bermann Miksa (1861-1925) a szikrapróbás módszer feltalálója. Reich Ernő (1887-1965) hazai szabadalmainak szá-ma több mint száz, legismertebb találmánya az ún. Reich-fo-gó (áramfoReich-fo-gó) néven ismerté vált villamossági mérőműszer. A gödöllői GANZ Árammérőgyár főkonstruktőreiként készített Mondl Ferenc (1902-1964) és Vecsei Géza (1902-1960) közö-sen egy világviszonylatban is sikeres árammérőt.

Bermann Miksa (világháló)