2. Az olvasmányok beszerzése
2.1.4 Falusi lakosok
A könyvtár a falu megítélésében gyakran mint iskolai intézmény jelenik meg. Éppen ezért az idősebbeknek "nem való" a könyvtárba já r
ni, személyesen könyvet kölcsönözni. Ahogy ezt V.S-né 60 éves meg is fogalmazta: "m ost még nincs könyvem, mert a kisunokám csak jövőre megy iskolába, aztán lesz, és újból nem lesz, ha kimúlik az iskolából."
A könyvvásárlás - ami megőrzést vagy ajándékozást jelent, tehát jelzi, hogy a könyvet mint értéket kezelik - erősen a városi szokásokhoz kap
csolódik. (3 faluban, 1974-ben végzett) felmérésünk eredményei azt mu
tatják például, hogy ahogy a család foglalkozás szempontjából heterogénné válik (tehát megjelenik a nem mezőgazdasági foglalkozás is), úgy emelke
dik nemcsak a könyvolvasás mennyisége, hanem a könyv vásárlása is.
A könyv megjelenése a lakásban a változó életforma járuléka, kez
detben a lakás dísze csak. Hogy a könyv vásárlása valóban része az ur
banizációnak, ezt vizsgálatunkban az is bizonyítja, hogy az urbanizáció szempontjából a két szélső póluson elhelyezkedő községek: Sólymos és Tarján minden foglalkozású és iskolai végzettségű csoportja Sólymos ja
vára eltér abban, hogy inkább vásárolnak már üzletből könyvet. T arján -.
ban viszont, ahol sokkal archaikusabb, zártabb a falu közössége, ott min den rétegben sokkal inkább kapnak szerepet a könyv-kommunikációban a barátok, a szomszédok, tehát a hivatalos intézményeken kívüli kapcsola
tok. Sólymoson egymás felé zártabbak, elkülönültebbek, életük általában véve is jobban hasonlít a városi élethez. Ennek részeként sokkal inkább fordulnak a munkahely, a könyvtárak, az üzletek, általában az intézmé
nyes lehetőségek felé. Az életforma, a szokások mintegy fogaskerékként kapcsolódnak egymásba és csak együttesen érthetők meg. Az archaikusabl közösség fennmaradásának, meglétének elemei hatást gyakorolnak olyan
"uj" jelenségforma alakulására is, mint a könyv megjelenése, terjedése a falusi közösségekben.
H.Sas Judit: Emberek és könyvek.
Bp. Akadémiai К. 1968. 141-142.1.
Most nézzük meg adatszerűén, hogy a falusi lakosok milyen mértékben veszik igénybe az egyes könyvbeszerzési forrásokat - a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (későbbiek
ben: MKKE) 1971-ben végzett, 23 község 1000 családjára kiter
jedő felmérésének adatai alapján.
Az a 4102 könyv, amelyet a felmért családokban legalább egy csa
ládtag a vizsgálat előtti hónapokban elolvasott, az alábbi módokon került a családokhoz:
A család (most vagy régebben) vásárolta: 60,3 %
Könyvtári kölcsönzés: 28,4 %
Baráti kölcsönzés: 8,4 %
Ajándék (nem családtagtól): 1,9 %
Összesen: 100,0 %
Az ismerősöktől kölcsön kapott könyvek bizonyos hányadát, vala
mint az ajándékokat is számolva, a falusi családokba bekerülő kurrens könyvanyag mintegy kétharmadát minősithetjük vásárolt könyvnek.
Amennyire megállapitható, a hatvanas évek első felének falusi könyvbeszerzéseiben más arányok érvényesültek: jóval kisebb volt a vá
sárlás, és nagyobb a baráti, valamint a könyvtári kölcsönzés utján be
szerzett olvasmányok hányada/^
A mezőgazdasági tevékenységtől a nem mezőgazdasági felé, a fi
zikai munkától a szellemi felé, az alig olvasó családoktól a rendszeres könyvolvasó családok felé haladva az egyes rétegekbe tartozó családok könyvbeszerzési módját egyre nagyobb változatosság jellemezte: a pa
raszti családok átlagosan 1,27; az értelmiségi családok 1,63 forrásból;
a keveset olvasó családok 1,17; a leggyakrabban olvasó családok pedig 1,72 forrásból szerezték be utóbbi olvasmányaikat.
A vásárlás, mint a kurrens olvasmányanyag egyik beszerzési mód
ja legnagyobb arányban (86-88 %) a szellemi foglalkozású rétegeknél és a sokat olvasó családoknál (87 %) fordul elő; a negativ pólust pedig a pa
raszti (42 %) és az alig olvasó (34 %) családok jelentik.
A könyvtári kölcsönzés a jelek szerint - legalábbis falun - a két jól elkülönülő magatartásforma tipikus megnyilvánulása lehet. Az egyik (elsősorban az alacsonyabb iskolázottságu, keveset olvasó, olvasmányait kevésszámú forrásból beszerző, paraszti illetve nyugdijas rétegekre jel
lemző) sajnálja a pénzt (s ugyanakkor esetleg nincs is elég pénze) a könyv- vásárlásra, s ezért hajlamos csekély számú olvasmányát jelentős, esetleg nagyobb részben könyvtárból beszerezni.
A másik tipus (elsősorban az iskolázottabb, igényesebb, sokat ol
vasó, olvasmányait több forrásból és változatosabb formában beszerző, szellemi foglalkozású rétegekben lelhető föl) nem a vásárlás helyett, ha
nem egy intenziv könyvvásárlói gyakorlat mellett, annak funkcionális ki
egészítéseként használja a könyvtárt, s tegyük hozzá: általában a
vásár-V .ö. Ughy Jenő: Ezer falusi lakos és a könyv.
Bp.KMK. 1965. 25. és 48.1.
lásnál jelentősen kisebb mértékben. Az utóbbi tipus szemléletében, ér
téktudatában a könyvnek (s elsősorban a bármikor elérhető, a család közvetlen környezetéhez tartozó saját könyvnek) presztízse van, amely megér bizonyos anyagi áldozatot - s jelen esetben vonatkoztassuk el attól, hogy ez a presztízs lehet kulturális töltésű, de pusztán státusz- szimbólum jellegű is (és természetesen a két pólus vegyületé).
Gereben Ferenc: Olvasmányszerkezet, olvasmánybeszerzés falun. = Könyv
tári Figyelő, 1977. 3-4. sz..
2.1.5 Fiatalok
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1973/74 ben a Csepel Vas- és Fémművek 444 dolgozójának családjában, il
letve a családok 10-14 éves gyermekeinek körében végzett felmé
rést.
Az olvasmányok kiválasztásában és megbeszélésében a családi kör hangsúlyozott szerepére derült fény. A jelenleg, vagy legutóbb olvasott könyvek forráshely szerinti vizsgálata a gyermekek könyvellátásában ugyancsak a közvetlen családi környezet döntő jelentőségét tanúsítja.
A gyermekek utolsó olvasmányainak több mint fele (53 %) a családi könyvtárból és a gyermek saját kiskönyvtárából került ki. Könyvellátásuk leghatékonyabb szervezője tehát közvetlen családi környezetük, amelynek szűkösebb, vagy bőségesebb könyvgyűjteményéből származik olvasmányaik legnagyobb hányada.
Ezt a könyvforrást másodikként, de már jóval kisebb, mindössze 28 %-os aránnyal a könyvtári kölcsönzés követi. A gyermekek minden második olvasmányukat a család és a saját könyveik közül választják ki, s csak minden harmadikat - negyediket a könyvtárból.
Az olvasmányok beszerzésében figyelemre méltó a szerepe a gyer
mekek egymás közti könyvkölcsönzésének is. Az utolsó olvasmányok 14 %-a egymás közti kölcsönzésből származik.
Csoportunknak egy 1967-ben középiskolai tanulók körében végzett felm érései^ tanulságos összehasonlításra nyújt lehetőséget.
Részleteiben eléggé jellegzetes különbségeket vehetünk észre, egy- egy könyvbeszerzési módnak, más a súlya, szerepe a 10-14 évesek és (1) Gereben Ferenc: A középiskolás fiatalok és a könyv.
KTTK Bp. 1968. 64.1.
más a 14-18 évesek gyakorlatában. A fiatalabbaknak csak 5 %-a, a középiskolásoknak már 16 %-a vásárolta saját maga utolsó olvasmá
nyát. Az általános iskolások olvasmányaik 30 %-át, a 14 éven felüliek 5,3 %-át kapták ajándékba.
De az egymással egytermészetü, rokon beszerzési módokat össze
vonva, a három fő könyvforrás szerint már az arányok a két vizsgálat
ban szinte százaléknyira megegyeztek. A család könyvei közül (bármi módon került az a család birtokába) választotta ki legutolsó olvasmányát a 10-14 évesek 53 %-a, a 14-18 évesek 50,2 %-a, könyvtárból kölcsö
nözte a fiatalabbak 28 %-a, az idősebbek 31 %-a; továbbá kérdezetteink 14 %-a, a 67-es vizsgálat középiskolásaink 18,4 %-a baráti kölcsönzés utján jutott utolsó olvasmányához.
V.Kulcsár Julia: A könyv és a 10-14 éves gyermek. Bp.MKKE. 1975. 85- 86. 1.
A tanulók után tekintsük át a munkásfiatalok olvasmánybe
szerzési szerkezetét, három életkorcsoportra bontva (a KMK 1968- as reprezentatív munkás-felmérésének adatai alapján):
Utolsó olvasmányok beszerzési forrásai
20 éven aluliak
%-a
20-24 éves olvasók %-a
25-29 éves olvasók %-a
ajándék 8 5 5
saját 15 14 16
könyvesbolt 21 31 28
könyvtár 26 30 28
baráti kölcsönzés 30 20 23
Összesen: 100% 100 % 100 %
Kamarás István - Nagy Attila:
A munkásfiatalok és az olvasás. = Kortárs, 1971.1. sz.
A táblázat legszembetűnőbb tanulsága, hogy a legfiatalabb (20 éven aluli) munkásfiatalok olvasmánybeszerzése a legkevésbé színvonalas: utolsó olvasmányaikat könyvtárból és könyvesboltból egyaránt ők szerezték be a legkisebb arányban, és a legesetlege
sebb forrás: a baráti kölcsönzés is ennél a korosztálynál a leg
népszerűbb.
A legfiatalabb (20 éven aluli) munkások adatait a hozzájuk korban közelálló középiskolás fiatalok megfeleld arányszámaival összevetve azt tapasztaljuk, hogy a munkásfiatalok olvasmányai
nak lényegesen magasabb hányada származik ismerősöktől, vi
szont kisebb szerep jut körükben az otthoni és a könyvtárból köl
csönzött könyveknek.