A műértelmezés szintjei - a befogadás mélysége

Először egy konkrét mü: Örkény István: Meddig él egy fa c.

novellájának befogadás-vizsgálata alapján ismerkedjünk meg az értelmezés különböző szintjeivel, a felületi megközelítésektől a mü egyre mélyebb, elvontabb olvasatai felé haladva. (A nemzet­

közi kutatást, amely 1300 különböző társadalm i rétegekhez tarto­

zó bolgár, lengyel, magyar és szovjet olvasóra terjedt ki, a Köny tár tudományi és Módszertani Központ koordinálta.)

1300 olvasó közül 83 (6 %) egyszerűen felmondta a leckét: elme- sélte a történetet. Józsa Péter és Jacques Lennhardt "faktuális feno­

menális" olvasási módnak nevezi ezt, amikor az olvasó vagy a film­

néző csak az események egymásra következésére figyel, amikor az ol­

vasó szám ára a történésnek nincs mögöttes értelme. (Ld. Józsa Péter:

Az esztétikai értékek társadalmi kommunikációjának mechanizmusai. = Kultúra és Közösség. 1976. 4. sz.) Valószinü, hogy a "nem értem" - mel válaszolók egy része is hozzájuk sorolható.

58 olvasó (3,5 %) válaszait első olvasásra nem is olyan könnyű megkülönböztetni az előbbiekétől, hiszen ők is csak elmesélik, hogy mi­

ről van szó, mi történik a novellában. A történet elmondása náluk már nem egészen mechanikus. Sűrítések, kiemelések jelzik, hogy az olvasó valamit megérzett, megsejtett, ha azokat nem is sikerült megragadni, elkülöníteni:

"A novella két nő találko zását Írja le, am ely eg y v á s á r lá s m iatt alaku lt ki. A v á s á r lá s anyagát e g y fa kép ezi. A v á s á r lá s m egtörténik, csak fu rc sa módon az árut nem v is z ik e l. A z eladó és a vevő két külön világot sze m é ly e s ít m eg. V á ­ s á r lá s közben a b eszéd tárgya a szü lé s , am i az e gyik nőnél le h e tsé g e s, a m á­

sikn ál m ár leh etetlen. E zt bizonyítja a z ö reg fa i s . ” (45 éves lakato s, Budapest)

"A novellában sző van egy fia ta la s s zo n y ró l, és egy nagyon m agányos, beteg a ss z o n y ró l. E z az a sszo n y fát v á s á ro l. K ifize ti a gondozási dijakat egy é v re . A fia ta la sszo n y nem é rti, m iért te sz i e zt az a sszo n y . Háború volt, kellett n e­

ki a pénz, ig y aztán nem is sokat törődik e z z e l a hóbortos a ss z o n n y a l/ ’ (23 éves szövőnő, Budapest)

A mü félreértésének két fokozatát tudtuk elkülöníteni. Az első fokozatnál - nevezhetjük teljes félreértésnek - tulajdonképpen nem s i­

került összerakni a történetet. Mintha az olvasó véletlenszerűen ki­

emelne egy másod-harmadrendű elemet, hogy azzal kezdje meg a no­

vella összerakását, de nem tudná folytatni: "v ásárlási vágy (47 éves növénytermesztő férfi, Sárbogárdi), *'a háború borzalmaitól megőrült em­

ber** (49 éves fejőnő, Battonya) stb. 83-an (5,5 %) tartoznak ebbe a ka­

tegóriába.

131-en (10 %) nem az alapvető művészi-nyelvi ismeretbeli fogya­

tékosságaik, hanem inkább a jó befejezésre, a furcsaságokra, az éssze­

rű viselkedésre hangolt olvasói beállítódásuk miatt értik, vagy inkább ér­

telmezik félre a müvet. Fellelhető köztük a mü logikáját eltorzitók és a műre kényszeritett sémákkal a közleményt meghamisitók, akiket Józsa Péter is elkülönít a művészi kommunikáció elemi szabályait sem ism e­

rőktől. Köztük vannak azok, akik rózsaszínűre festik a történetet az­

zal, hogy a fiatalasszonnyal azonosulva csupán a jótékonykodó - bogaras vagy jószivü - öregasszonyt veszik észre. Még gyakoribb ez az eset, amikor a haszonelvüség '*rácsán" keresztül az öregasszony részéről pénz­

kidobásnak, a fiatalasszony részéről jó üzletnek tekintik a fa megvá­

sárlását. Többen az öregasszony társadalmi helyzetéből indulnak ki, és benne az elmúlt világ (a "rothadó kapitalizmus", a "szétzüllő úri világ", a "reakciós Horthy-rendszer") jelképét látják. (Öt-tiz más szempont mellett, a maga helyén, megfelelő sorrendben ezek is helyénvalók ér­

telmezés-elemek, de kinagyítva, középpontba állítva, nyilvánvalóan fél­

reértések, a mondanivalót eltorzító leszűkítések). 400 olvasó ( 30 %) tehát nem jutott be a labirintus belsejébe, nem sikerült a "szöveg fe­

letti" közleményt megfejteniük. Solean nem is sejtették, hogy ilyen is létezik, elsősorban azok, akik elmondták a novella cselekményét. Ezek többségének tetszett vagy nagyon tetszett a novella, de a müvet félre- értők harmadának is tetszett, csupán a "nem értem"-mel válaszolók uta­

sították el a müvet.

A "párbeszédre képtelen" olvasók aránya a könyvtárosok között a legalacsonyabb (a budapestieknél 6, a varsóiaknál 13, a szófiaiaknál 17 %). A diákoknál nagyobbak az eltérések. (Elsősorban a szófiai diá­

kok rendhagyó viselkedése miatt, akik között 59 % ez az arány, nagyobb mint a szófiai munkások körében. A budapesti, moszkvai és varsói diá­

koknál 20-25 % között van arányuk). A moszkvai és a varsói mintában a munkás férfiak között jóval magasabb az irói közleményre nem réagá- lók aránya, mint a munkásnők között, Szófiában fordítva van, Budapesten nincs különbség. A budapesti munkásoknál alacsonyabb (25 % körül) a la­

birintus kapujában megtorpanó vagy zsákutcába jutók aránya, mint a kül­

földieknél (akiknél 30-60 % ez az arány). A magyar mintában a falusiak körében legnagyobb ez a hányad (40 %). A fő választóvonal valamennyi mintában a könyvtárosok (hivatásos olvasók) és a többiek (a laikus olva­

sók) között húzódik. A másik, a korántsem ilyen éles választóvonal a magyarok és a külföldiek között észlelhető. A fő választóvonal a művé­

szi nyelv ismeretével, a másodlagos választóvonal kulturális különbsé­

gekkel magyarázható, még akkor is, ha a novella közleménye ^nemzet­

közi'* . Igaz, az olvasókat nem zavarta és nem segítette az ism erős vagy ismeretlen nevű szerző, de az életet és halált, az életadást és az élet­

hez ragaszkodást képviselő szereplők mégiscsak magyar "díszletek" előtt játszottak, mégha azok modern, tehát csak jelzésszerű díszletek voltak is. A kulturális különbségek közé felvehetjük az olvasmányszerkezet­

ben tapasztalható különbséget. A budapesti munkások nem olvasnak több novellát, mint moszkvai, varsói és szófiai társaik, de olvasmá­

nyaik között gyakoribb az áttételesen közlő modern irodalom.

" K é t a sszo n y talá lk o zásá ró l s zó lt. A z idős a sszo n y vásárló kén t jött, de beteg volt. A fia ta la sszo n y e g é s z s é g e s volt, mint a makk. E g y h á rsfá t v e s z , és pénzt ad, hogy gondozzák, m ert az 6 élete ú g yis rövid, legaláb b e z é lje n ".

(44 éves m ezőgazd asági gépkezelőnő, Dunavarsány)

■ "Egy k e rté sz h á za sp á rró l, akik e lé g nehéz életben éltek, az anya g yerm eket vá rt, s e g y beteges őszillő a sszo n y fe lk e r e s te őket, és egy olyan fát vá sáro lt m eg, am it ott hagyott helyén, egy h á rsfa , am i 15 éves volt, gondolta e z z e l m egh osszabbítja az 6 rákbeteg é le tét. M ire képes egy em ber, aki tudja, hogy b etegsége gyó gyíth atatlan ".

(46 éves fonónő, Budapest.

" E z a n ovella a r r ó l s zó l, hogy egy beteg a sszo n y, aki s z e re ti a te rm é sz e te t, fát akar v á sá ro ln i. A z iró azt a k a rja mondani az olvasónak, hogy a nő a z é rt v e s z i a fát, hogy h alála után is m aradjon valam i utána".

(42 éves szövőnő, Budapest)

436 olvasó (33,5 %) a mii lényegi közleményéhez kapcsolódó, össze gező jellegit megállapítást (illetve ilyent is) tesz. (Ld. fenti véleménye­

ket.) A leggyakoribb válasz típusnak kétféle változatát figyelhettük meg.

A gyakoribb ez az elnagyolt,- az analízis nélküli, kevés tényezőt haszná­

ló általánosító összegezés:

" A z e lm ú lás, a földi lét halandósága, és ennek a z em b erek re tett hatása a tém a, leta rg ik u s k icse n g éssel"

(48 éves e s z te r g á ly o s , Budapest)

" A z életh ez való ra g a szk o d ás, az elk ép zelésh ez való ragaszk o d ás és a k a p zsi­

ság szim bólum a"

(24 éves szövőnő, Budapest)

"M inden em berben m egvan a vágy, hogy valam i m aradandót alkosson , ne tűnjön e l nyom talanul a z életb ől. E zt az alap vető em b eri tulajdonságot figyelh ettük meg a z a ssz o n y cselekedetében "

(17 éves kö zép isko lás lány, Budapest)

A másik típusnál a következtetés szintén elnagyolt, szintén álta­

lánosságban mozgó, de nem szakad el teljesen a mü érzékletes szférá­

jától:

" E g y m agányos a sszo n y fát sze re tn e v á sá ro ln i, elm eg y egy család h oz, a m ely fa cse m eté t á ru l, csak a z a ssz o n y van otthon, s a fé r je szokta intézni az ügyeit.

A z őszh aju asszon yn ak egyik fa sem te tsze tt, csa k a m agányos, e zt vette m eg.

S zerin tem a zt a k a rta közölni a z iró , hogy mindenkinek szü kség e van va la k ire , am i a z ö v é ."

(17 éves kö zép isko lás lány, Budapest)

"S ajn álom a m agányos a sszo n y t, m ivel m agányos volt, az é letét a fában látta to váb b éln i".

(46 éves szövőnő, Budapest)

f ~ Az értelmezések 83 %-át már besoroltuk, de még egyetlen egyre bem jelenthettük ki, hogy eredeti, hogy az analízis és a szintézis vi­

szonylag magas fokon együtt jelen van.

/ 61 olvasó (5 %) a szereplőket követve, fontos részletek mögötte­

sét megér ez ve-megfejtve hatolt be a labirintus mélyére (ha nem is a egmélyebbre). Érző-azonosuló-elemző értelmezésnek lehetne nevezni szt az olvasói magatartást:

” A halálosan beteg asszo n / , akinek soha nem lehet g y e re k e , és nagyon s z e re ti a g y erek ek et, valam i m aradandót sze re tn e maga után hagyni, am i az övé. E gy k ic s it ir ig y li a m ásik a sszo n yt, aki e g é s z s é g e s és g y e re m ek et v á r, m ert őneki, ha m egszü letik a g y e re k e , azt gondozhatja és ápolhatja, de ha ő m eghal és nem m arad utána senki- és sem m i. E z é r t kell neki a fa, és k é ri, hogy ápolják é s v i­

gyázzanak rá , mind ahogy e g y anya is ápolja és vig yáz a g y e rm e k é re :.

(17 éves közép iskolás lány, Budapest) ^

164-en (12,5 %) olyan olvasói stratégiával indulnak el a mii fel­

fedezésére, amelyet az előbbivel szembeállítva kívülálló*értelmező- összegező értelmezésnek lehet nevezni. Az eredetiség és az értel­

mezés melységének tekintetében a két típus között nincs szintkülönb- ség, mint ez az alábbi példák is igazolják:

" E g y beteg a sszo n y sze re tn e valam it maga után hagyni a földön. Ha meg is hal egy em b er, az é le t m egy tovább”

(49 éves gya lu s, Budapest)

” A n ovella e g y olyan asszo n yt áb rázo l, aki tudja, hogy rövid időn belül m eg­

hal. S zám ára csa k az vo lt a fontos, hogy vegyen eg y fát, am i az övé le s z , és ez a fa talán em lékezteti az em b ereket rá , hogy ő is élt. A z iró szerin tem azt aka rja az o lvasó val közölni, hogy a halál, ha az em ber m agányos, - m ég a halálban is - b o rzasztó . M ég ha egy fa is , de m egm aradt utána egy élet, am it neki köszönhetnek” .

(17 éves középiskolás fiú, Budapest)

44 (3,5 %) olyan olvasó akadt, akik analízisre épülő, eredeti vo­

násokat mutató, szintézist alkottak, akiknek sikerült átfogni több fon­

tos jelentésréteget, akiknek értelmezésein átvezethető a mü nagyfeszült­

sége.

” T ú léln i valam iben saját m egsem m isü lésü n ket. A fia ta la sszo n y szá m á ra az életadás nem tudatos, az ö re g a sszo n y m akacsul küzd a benne készü lő halál ellen, m e g vásáro lja a jövőben való fen n m arad á sát.”

” A z öregedő nő elh agyatottságát, betegségét és m egtö rtség ét á llítja szem be az é letet adó, hordozó fia ta l nővel. A z idős nő tudja, hogy betegsége olyan, am i rövid időn belül h alált hoz s zá m á ra , m égis ragaszkod ik, nem is az életh ez, ha­

nem valam ih ez, h isz a zt tudja, hogy hiába, hanem valam ih ez, am i ö sszekö ti őt az é le ttel és tú léli, szin te abban az életfában akar továbbélni” .

” A p u sztu lás, m elyet a háború, a közeledő front jelen t, és a h alálé, am ely a m éhrákos asszonyban k észü l elv ég ezn i pusztító munkáját. E zt a kon fliktusréteget e rő s iti a term éketlen és a term éken y a sszo n y s ze m b e á llítá sa . A h a lálra k é szü ­ lődő m ég ’ szü ln i’ akar, alkotni valam it, am it m aga mögött h agy".

Nem könnyll kitalálni, hogy a három közül melyik hivatásos és melyik laikus olvasó értelmezése. A " konfliktus-réteg” kifejezés szak­

emberről árulkodik, de ezen kivül nem sok támpontot kapunk ahhoz, hogy a középsőben ismerjük fel a laikus olvasó értelmezését.

A valóságot, illetve a valóságot feltáró tudomány eredményeit ki­

egészítő irodalom uj értékeket hoz létre. Az irodalmi müveket értel­

mező hivatásos olvasók munkája ugyancsak uj értékeket előállító tevé­

kenység. Az olvasók között is akadnak tízezrek, akik - ha nem is ál­

landóan, de egy-egy mü esetében - szintén alkotnak uj értékeket is fel­

villanó értelmezéseket. Az olvasói élmények - ha nem is jelennek meg nyomtatásban, ha csak nagy ritkán is hangzanak el vitákban - gazdagít­

ják a társadalmi tudatot, a társadalmi értéktárat.

Fogarassy Miklós - Kamarás István:

Olvasók a labirintusban. (Egy Örkény novella értelmezései.) = Literatura,

1977. 2 .sz .

A műértelmezési teljesítmény szervesen kapcsolódik a be­

fogadói készségek és teljesítmények más dimenzióihoz: az irodai- • mi ízléshez, az olvasói beállítódáshoz stb. Ahogy ez - szintén Örkény: Meddig él egy fa c. novellájának befogadásával foglal­

kozó - alábbi szemelvényünkből is kitetszik: magasabb szintű íz­

lésnek (és az értékesebb olvasói attitűdöknek) mélyebb, differen­

ciáltabb olvasat felel meg.

Az olvasmányszerkezet, vagyis a döntő élmények olvasmánytipusai- nak belső aránya (a tetszésre vonatkozó) értékelést gyengébben, az ér­

telmezést erősebben befolyásolta. A tendencia mindkét esetben hasonló volt: akinek izlésképletében a romantika és a lektűr, vagy a kettő együtt szerepelt, azoknak az átlagosnál kevésbé tetszett a novella és keveseb­

bet is értettek meg belőle, mint azok, akiknek izlésképletében a klasszi­

kus realizmus és a modem irodalom uralkodott. Például a romantika + lektűr izlésképletnél, ahol a legnagyobb olvasmányélmények Jókai, V.Hug Gárdonyi, Sienkiewicz, Berkesi, Szilvási, Dallos, Rejtő voltak, az értel­

mezés átlagosztályzata 1,56; a klasszikus realizmus + modern képletnél pedig 3,64 volt egy olyan skálán, ahol 5-ös volt a legjobb osztályzat.

Figyelemreméltó, hogy még a romantika + klasszikus realizmus izlés- képlet is átlag alatti értékelést és értelmezést " eredményezett?*. Bár a problémafeltáró mélyfúrás Jellegű vizsgálat nem ad lehetőséget " ma­

gasan szárnyaló" következtetésekre, azt a feltevést megkockáztatom, hogy a romantika — domináns ízlés nem ad kedvezőbb esélyt az érté­

kes ( modern) irodalom tetszéssel fogadására és értelmezésére, mint a lektűr domináns Ízlés. Ezt avval próbálom magyarázni, hogy a lek­

tűr-domináns izlésképletnél a központi helyet elfoglaló lektűr több helyet

hagy maga körül más olvasmányfajtáknak, mint a romantika hasonló helyzetben, vagyis úgy tűnik, hogy a lektűr Ízlésű olvasók sok esetben nyitottabbak az értékekkel szemben, mint a romantikus izlésüek.

A novella azoknak tetszett lényegesen jobban, mint az átlag, akik­

nél az irodalmi művel való kapcsolat domináns eleme a menekülés, a példakövetés, a művészi megformálás és az összefüggések felism erése volt, s azoknak kevésbé, akiknél az izgalom és a műveltség gyarapí­

tása volt az irodalommal való viszony domináns eleme. A megértésnél már kissé más a kép. Azoknak az értelmezése közelítette meg legin­

kább a szakértőkét, akiknél a művészi megformálás és a példakövetés volt az uralkodó elem, s azok értettek meg a műből a legkevesebbet, akiknél az izgalom és az azonosulás. Nem mondhatjuk azt, hogy az iro­

dalmi műhöz menekülés a szellemi munkavégzés ellenpólusa lenne. Ez a vizsgálat újból bizonyította, hogy bizonyos mértékig színvonalasan is lehet " menekülni” . Az már más kérdés, hogy az értelmezés szintje az értékelés (tetszés) szintje alatt marad.

* Kamarás István: Egy Örkény novella befogadásának vizsgálata. = MTA I. Oszt. Közlemények, 1973.1.

I

A kérdést más novellák kapcsán is tárgyalja: Kamarás Ist­

ván: Elővizsgálatok irodalmi ízlés kutatásához. = Szociálpszi­

chológiai kutatások Magyarországon. Bp. Akadémiai K. 1976.)

4.3.4 összefoglalás

Foglaljuk össze az olvasmányok befogadásával kapcsolatos főbb megállapításokat, gondolatokat:

- Az olvasmányokat értelmezzük, feldolgozzuk; a mű vilá­

gát tudatunkban ujraalkotjuk. E racionális, érzelmi és han­

gulati elemeket egyaránt tartalmazó reprodukció a mű ol­

vasata^ Az olvasat tehát az irodalmi alkotás tudatunkban megképződő " lenyomata” .

- A befogadóban munkál a hajlam, hogy a mű világát a ma­

ga világához igazítsa; hogy a műből azt olvassa ki, ami az ő előzetes vélekedését, értékrendjét, beidegződéseit iga­

zolja, erősiti. Ez a tendencia nem szünteti meg, csak dia­

lektikusán kiegészíti az olvasmány szemléletalaki tó, sze­

mélyiségformáló hatását.

In document (Olvasásszociológia, olvasáslélektan, olvasáspedagógia) OLVASÁSISMERET i ; (Pldal 194-200)