Bejáró dolgozók

Az MKKE 1971-es 1000 falusi családra kiterjedő vizsgálatá­

nak eredményei alapján nézzük meg, hogy a bejáró munkások ol­

vasói ízlése - a falu más rétegeihez viszonyítva - hogyan ala­

kul.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk az egyes izléskategóriák réte­

genként! képviseleti arányát.

Olvasói ízlés-kategória

rajzolódó tendenciát regisztrálhatunk. Ilyen például, hogy a fejlettebb (,,modern,f, "klasszikus realista") izlésszintek képviselőinek aránya -

az olvasásgyakorisági mutatókhoz hasonlóan - valamelyest mintha emel­

kedne a mezőgazdasági munkából való kilépéssel, különösen az eljáró nem mezőgazdasági fizikai dolgozók között.

A munkások, azon belül elsősorban az eljáró munkások Ízlése azonban a mezőgazdasági dolgozók Ízlésétől elsősorban talán nem ér­

tékszintben, hanem másmilyenségében különbözik. így például a roman­

tikus izlésképlet képviseleti aránya a mezőgazdasági munkából való ki­

lépéssel számottevően csökken, a "lektűr" izléskategóriáé (amely a di- rektebb szórakoztató irodalom - krimi, kalandregények stb. - prefe­

rálásán alapul) viszont az eljáró életformával ugrásszerűen megnő.

(A mindkét irányzatot egyesitő "romantika + lektűr" kategória pedig a közbülső társadalmi réteg: a falun élő és dolgozó nem mezőgazdasági fizikai munkások körében éri el a legmagasabb arányszámot.)

A nem igazán értékes, de magasabb igényszintről tanúskodó "best­

seller" izlésszint (domináns elemét a "nagy irodalom" látszatát kelteni akaró félmüvészi vagy álmüvészi irodalom - életrajzi, történelmi re­

gények stb. - képezi) az értelmiségiek után, bár enyhe fölénnyel, a két munkásrétegben a legelterjedtebb.

Fenti táblázatunkat függőlegesen értelmezve kitűnik, hogy az el­

járó munkások olvasói izlésszintje - önmagában véve - meglehetősen alacsony. Viszonylag fejlett Ízlésűnek ("modern" és "klasszikus" szint együtt) nem egészen egyötödük mondható, közepes szintű Ízléssel (ide soroltuk a "romantikus" és "bestseller" szinteket, kiegészítve az "ifjú ­ sági" kategória képviselőinek fele részével) kb. egynegyedük a jelle­

mezhető, s a fennmaradó mintegy 55 %-nyi hányad (ideértve a csak is ­ meretközlő könyveket kedvelők csoportját is) alacsony, az esztétikai ér­

ték sáncain kivülrekedő, lektűr vegyjelü izlésszinttel rendelkezik. Ugyan­

akkor a mezőgazdasági fizikai rétegben a fenti arányszámok még kedve­

zőtlenebbül alakultak: viszonylag fejlett: 12 %; közepes: 27 %; alacsony izlésszint: 61 %.

A falusi lakosok olvasói Ízléséről szerzett fentebbi tapasztalataink, mint az olvasásgyakoriság esetében is, ugyancsak "meghosszabbithatóak"

a város irányában. A klasszikus realista és modern müvek, valamint a lektűrök kedveltségének növekvő, másfelől a romantikus irodalom nép­

szerűségének csökkenő tendenciája szintén párhuzamos az urbanizáció mértékének emelkedésével. Az urbanizáció fokával tehát nem kifejezet­

ten az ízlés értékszintje emelkedik, hanem minőségi összetétele válto­

zik.

Városi helyszínnel szerzett olvas ás-vizsgálatok tapasztalatait is segítségül hiva, végül is azt állapíthatjuk meg, hogy a falun élő nem mezőgazdasági munkások közbülső helyet foglalnak el a városi munká­

sok és a falu mezőgazdasági foglalkozású fizikai dolgozóinak izlésnivója között, mégpedig olyképpen, hogy az eljáró falusi munkások az előbbi, a helyben dolgozók pedig az utóbbi réteghez állnak valamivel közelebb.

Az ízlés urbanizációs "lejtője" nem volt olyan meredek, mint az olvasásgyakoriságé, ahol az említett tendencia markánsabban, éleseb­

ben jelentkezett. Ez a jelenség azonban az izlésfejlődés társadalmi mére­

tekben észlelhető viszonylagosan lassú, az olvasói arány és olvasásgya­

koriság fejlődéséhez képest visszafogottabb ütemével, valamint két élet­

forma ütközési-felcserélődési folyamatának "üzemzavaraival", a norma­

tívák átrendeződési szakaszának átmeneti bizonytalanságaival magyaráz­

ható.

Gereben Ferenc: A bejáró dolgozók néhány életmódbeli sajátossága - ol­

vasás - és lakáskultúra. = Utazó mun­

kások. NPI. (1976) 156-158.1.

3.4.5 Falusi lakosok

Előző szemelvényünk szintén a falusi lakosokkal, de közülük elsősorban a bejáró dolgozók rétegével foglalkozott. "Az Ízlést meghatározó tényezők" (3.3.2) fejezetben pedig rövid összefoglalást ; olvashattunk a parasztság olvasói Ízléséről. Itt a falusi lakosokról j általában lesz szó, az MKKE 1971-es vizsgálata alapján. ! A falusi lakosság egykori kurrens olvasmányairól, olvasói érdek­

lődéséről több, a hatvanas évek első felében végzett vizsgálat tudósit.

(Mit olvasunk? KSH 1965.; Ughy Jenő: Ezer falusi lakos és a könyv.

KMK 1965.; Mándi Péter: A könyv és közönsége. K .j.K .1 9 6 8 .; H.Sas Judit: Emberek és könyvek. Akadémiai K. 1968.) Egybehangzó tapasztala­

tuk szerint akkor a falusi olvasmányszerkezetet a szépirodalmi, s azon belül a régi magyar irodalom nagyon erős dominanciája jellemezte. Ezek a tendenciák a hatvanas évek első felében országosan is fellelhetők vol­

tak, de legmarkánsabban épp a falusi olvasóknál jelentkeztek.

A hazai olvas ás kutatás kellően adatolta a társadalom olvasói érdek­

lődésében azóta bekövetkezett változásokat. Sejthettük, és tapasztalhattuk, hogy ezek a változások a világtól egyre kevésbé elzárt falusi népességet.

is elérték. Hogy milyen mértékben, azt a felmért 1000 falusi család 2328 tiz éven felüli könyvolvasó családtagjától (parasztoktól, munkások­

tól, alkalmazottaktól, értelmiségiektől, nyugdíjasoktól és tanulóktól) nyert alábbi olvasmányadatok szemléltetik.

A felmérést megelőző hónapokban

olvasott, legtöbbször említett könyvek: Olvasta fő

Berkesi András: Küszöbök 198

Dallos Sándor: Aranyecset 191

Berkesi András: Pisztrángok és nagyhalak 182

Szilvási Lajos: Ködlámpa 180

A.Dumas, (id.): A három testőr 175

Berkesi András: Húszévesek 175

Szilvási Lajos: Légszomj 174

Passuth László: Hétszer vágott mező 172

Remarque: A diadalív árnyékában 171

D. Cusack: Ketten a halál ellen 171

Berkesi András: Játék a tisztességgel 169

Passuth László: Négy szél Erdélyben 166

D. Cusack: Hőhullám Berlinben 165

Szilvási Lajos: Albérlet a Sip utcában 162

Jókai Mór: Az aranyember 162

Egészítsük ki a képet a legnépszerűbb szerzők (akiktől megkér­

dezettjeink a legtöbb könyvet olvasták) listájával:

A legolvasottabb szerzők: A tőlük olvasott müvek az összes olvasmány %-ában:

1.

Berkesi András 5,6

2. Szilvási Lajos 4,8

3. Jókai Mór 4,7

4. Passuth László 4,5

5. Móricz Zsigmond 2,7

jól Mikszáth Kálmán 2,5

m

Fekete István 2,4

ж.

A.Dumas (id.) 2,3

9. D. Cusack 2,3

10. Szabó Magda 2,2

11. Rejtő Jenő 2,0

12. J. Verne 1,8

13. Dallos Sándor 1,8

14. E. Hemingway 1,7

15. K.May 1,7

Már a listák élmezőnyének áttekintése alapján is egyértelműen megállapítható, a falusi lakosok olvasói érdeklődésének iránya a tiz év alatt jelentősen megváltozott. S itt nemcsak a sokat emlegetett Jókai- Berkesi őrségváltásról van szó (pl. Móricz, Mikszáth, s még inkább Tolsztoj, Solohov olvasottsága is visszaesett a hatvanas évek elejéhez

képest), hanem egy olyan uj olvasói magatartásról, mely megkérdője­

lezi a hagyományos értékeket, és helyükbe többnyire még nem a hagyo­

mányosra épülő uj értéket, hanem annak csak félig- vagy félresikerült lenyomatát, illetve egyszerűen a szórakozói-fogyasztói attitűdöt állítja.

Egy változó világ változásban levő, az álérték makacs jelenléte ellenére (már az átalakulás gyors és radikális volta miatt is) tanácstalannak tűnő értékrendje munkál az imént közölt adatok mögött, amelynek hatékony jelenléte egyébként a falusi életmód-váltás számos jelenségében kitapint­

ható.

A legjobban kedvelt szerzők, a legkedveltebb olvasmánytipusok és az emlékezetes, nagy olvasmányélmények olvasónként regisztrált együt­

teseit összhatásukban minősítve, a domináns összetevőt kutatva hoztuk létre ízlés kategóriáinkat. Ezek összehasonlító vizsgálatával máshol már kimutattuk (ld. 3.3 .2 és 3.4.4 fejezetek), hogy az egyes falusi rétegek (munkások, alkalmazottak és értelmiségiek) valamelyest elmaradnak sa ­ ját társadalmi osztályuk - rétegük átlagos izlésnivójától, illetve hogy a leghagyományosabb falusi réteg, a parasztság könyvolvasó hányadát (amely

máig a parasztságnak csak kisebb felét jelenti) túlnyomórészt olyan olvasói izlésformációk jellemzik, amelyek nem biztosítanak kellő sze­

repet az irodalmi értéknek.

2328 tiz éven felüli falusi könyvolvasónk az alábbi arányokban so­

rolódott be egyes izléstipusainkba:

"modern (+ klasszikus realista)" 7,0 %

"Klasszikus realista (+ romantikus)" 10,2 %

"Romantikus" 11,6 %

"Romantika + lektűr" 7,8 %

"Lektűr" 20,2 %

"Bestseller" 14,0 %

"Ifjúsági" 13,9 %

"Ismeretközlő" 10,3 %

Megállapíthatatlan 5,0 %

Összesen: 100,0 %

(= 2328 fő) A modern és klasszikus (realista) irodalom domináns Ízlésbeli jelenlétét tehát a könyvolvasó kérdezettek mindössze egyhatodánál ta­

pasztalhattuk; hangsúlyos bestseller-, illetve (esetleg romantikával elegyített) lektűr-orientációval viszont az olvasók több mint 40 %-ánál találkoztunk.

Az utóbbi évek vizsgálati tapasztalatai szerint a romantikus iro­

dalom (ha nem is kiemelkedő) esztétikai értékessége a reá épülő izlésszint kulturális teljesítőképességében (befogadás mélysége, össze­

tettsége stb.) nagyon kis hatásfokkal kamatozódik - ezért a romanti­

kus izlésszint képviselői többnyire az alacsony kulturális értékű izlés- kategóriák táborát növelik. Tehát a falusi könyvolvasók olvasmányanya­

gában, s még inkább a bensőbb igények és értékelvek vezérelte izlés- választásaiban - már és még - alárendelt szerep jut az esztétikailag ki­

emelten értékes irodalomnak.

Gereben Ferenc: Olvasmányszerke­

zet, olvasmánybeszerzés falun. = Könyvtári Figyelő, 1977. 3-4. sz.

3.4.6 Gyerekek

Bár olvasni csak az iskolában tanul meg az ember, mégsem akkor találkozik először az irodalommal, hanem már jóval előbb, a mesehall­

gatás korszakában.

Milyen szerepet tölt be a mese a gyermek világában? Igényli-e a mesét a mai gyerek? E s ha igényli, megkapja-e? Szabó Magda Írja:

"Gyermekkoromban nálunk minden nap azzal végződött, hogy vagy anyám, vagy apám mesélt nekem." Ma azonban a szülök nagyfokú el­

foglaltsága, fáradtsága, a család egyre rövidebbre zsugorodó együttlé- tei következtében a gyermekek élőszóbeli mesehallgatás-igényét más csatornák: a rádió és még inkább a televízió esti meséi elégítik ki.

Hat budapesti és négy vidéki általános iskola második osztályos tanulói között végzett felmérés (!) adatait összesítve megtudjuk, hogy a buda­

pesti gyerekek

17.2 százaléka kért mesét szüleitől, de csak 11.5 százaléka kapott és

42,8 százaléka nem is kért!

a vidékieknek viszont

18.5 százaléka kért,

15.3 százaléka kapott, és csak 21.5 százaléka nem is kért.

Az arányok szembeszökően jobbak a vidékiek javára. A budapesti szülők ugyanakkor több könyvet vásárolnak gyermekeiknek, ami termé­

szetesen még távolról sem oldja meg az olvasóvá nevelést (csupán egy objektív feltételt teremt meg hozzá), mivel egyrészt nem biztos, hogy a gyerek el is olvassa azokat a könyveket, m ásrészt felvetődik a má­

sik nagy kérdés: milyenek azok a gyermekkönyvek, alkalmasak-e annak az esztétikai-érzelmi élménynek a felkeltésére, amely a könyv varázsá­

nak örömével tölti el az olvasót.

Az erőltetett ideologizálás, az aktualizált mondanivalók beleerő- szakolása valamely álromantikus kalandba, az irodalmi sematizmus kor­

szakában jellemezte gyermekirodalmunkat, noha teljesen megszabadulni még az utóbbi időkig sem sikerült tőle. Korunk meseirodalma azonban már jó utón keresi a megújulás lehetőségeit: a magyar népmesekincs ki­

váló gyűjteményeivel (pl. Benedek Elek népmesefeldolgozásai, Illyés Gyu­

la: Hetvenhét magyar népmese) és népmeséi motívumok modern átdolgo­

zásaival.

A gyérek olvasás gyakorisága összefügg- a gyermek, illetve a csa­

lád saját könyvállományával, továbbá a könyvtári könyvkölcsönzés

lehe-M észáros István: Gyermektipusok - esztétikai tevékenységek.

Bp. 1971. Tankönyvkiadó.

tőségeinek kihasználásával is. A szülői ház könyvellátottságából két fontos következtetés Adódik: a könyvszerető környezet pozitiv hatása, azaz ennek forditottja a könyvet nem becsülő családoknál, m ásrészt okkal feltételezhető, hogy a magának könyvet vásároló szülő gyerme­

kének is sokszor ajándékoz könyvet.

Csőregh Éva: Olvasó és ném olvasó gyerekek. = Pedagógiai Szemle, 1972.

7-8. szám.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1973- 74-ben közel 500 fővárosi 10-14 éves gyerek olvasási szokásait mérte fel. A gyerekek közel fele havonta kettő vagy több köny­

vet olvasott, egytizedük azonban nem, vagy csak nagyon keveset olvas. A felmérés tapasztalata szerint is a családi környezet je ­ lentősen befolyásolta a gyerekek olvasási gyakoriságát.

A szülők olvasása és a gyermek olvasása között minden más té­

nyezőnél (még a szülők végzettségénél és foglalkozásánál is) erőseb­

ben megmutatkozó összefüggés az olvasás kiemelkedő szerepét és jelen­

tőségét mutatja. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, de tevékenyen művelődő, rendszeresen olvasó szülők gyermekeik számára igen előnyös kulturális légkört képesek teremteni. Ilyen értelemben te­

hát az olvasás jelentős mobilizáló tényező, és jelentős eszköze a kul­

turális hátrányok nivellálásának.

A fiuk és a lányok több vonatkozásban is eltérő igényekkel köze­

lednek a könyvek felé. A fiuk olvasói érdeklődésének középpontjában a kaland, az izgalom áll. A mozgalmas, érdekfeszitő cselekmény, a ve­

szélyes harci feladatok és a kockázatos szituációk jelentik elsősorban az izgalmat a fiuk számára. Ezt bizonyitja az is, hogy a lányokénál az indián történetekre és a fantasztikus könyvekre is nagyobb arányban adták le szavazataikat, de az ism eretterjesztő müvek iránt is nagyobb érdeklődést mutattak.

A lányoknál a kaland és az izgalom nem domináns motivum, szá­

mukra a könyvek érdekes, izgalmas volta nem ugyanazokból a forrá­

sokból táplálkozik, mint a fiuknál. Két-háromszoros emlitési aránnyal a fiukkal szemben inkább a mese és az ifjúsági regény iránti igényüket hangsúlyozták.

A történelmi témák és az állatokról szóló müvek iránt lényegében mindkét nem egyforma affinitást mutat.

Az életkorral haladva is bővült a kedvelt témák köre. A 7-8.

osztályosok a kisebbeknél jobban kedvelik az ifjúsági regényeket, a fantasztikus könyveket, az útleírásokat. Egyedül a mese iránti érdek­

lődés csökkent minimálisra az idősebbek körében.

V .Kulcsár Julia: A könyv és a 10-14 éves gyermek.Bp.MKKE. 1975.50. ,57-58.1.

A serdülőkorú tanulók irodalmi érdeklődését irányi tó, motiváló pszichikus tényezők Tóth Béla mélyreható vizsgálatai (^alapján négy fő motivumcsoportot alkotnak. 750 fiú- és 75o leánytanuló kikérdezéséből összegezett eredménye szerint az értelmi és . érzelmi motívumok 35,5%- ban, az olvasmány témája 32,3 %-ban, a szereplők tulajdonságai 17 %- ban és az esztétikai hatások 15,2 %-ban szerepelnek tetszésirányitó té­

nyezőként. Ezen belül kiemelkedik (59,3 %) az olvasmány érdekfeszitő, izgalmas, érdekes jellegének hangsúlyozása. Az érdekfeszitő jelleget főként a kalandos, eseménydus témákban lelik fel a nyolcadikosok, az alábbi megoszlásban:

T é m á k Százalékos

arányok

Állatok, dzsungel, vadászkalandok 18,6

Indiánok, inkák, irodkézek, cowboy-történetek 6,4

Gyermekek 2,8

Utazás, idegen népek 9,3

Harc, küzdelem, verekedés 13,6

Történelem és korrajz 17,9

Életrajz 5,7

Természet 10,7

Szerelem 0,7

Sport 4,3

Technika 5,0

Egyéb 5,0

Összesen:

100,-Az olvasmány tematikai meghatározói mellett az olvasmányhősök szerepe sem elhanyagolható egy-egy irodalmi mü tetszésgörbéjének ala­

kulásában. Ismételten Tóth Béla nagy diákpopuláción mért adatait idéz­

ve az imponáló tulajdonságok sorrendje igy alakul: viselkedés, erkölcsi és jellemtulajdonságok (kiemelt válaszok 60 %, másodrendű válaszok 54,2 %) - testi adottság, rátermettség (16,7 =, illetve 21,1 % - értel­

mi kvalitások (15,2 %, illetve 15,6 %) - a hős külseje ( /,4 %, illetve 2,4 %).” Ezek az általános iskola nyolcadikos tanulóinak válaszai.

Csőregh Éva: Olvasó és nem olvasó gyerekek. =Pedagőgiai Szemle, 1972.

7 -8 .sz.

^ Tóth Béla: Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésének pszichológiai vizsgálata. Bp. 1969. Akadémiai Kiadó.

Lássuk ezek után azt a 10 könyvet, amelyet a 10-14 éves fő­

városi gyermekek legnagyobb arányban olvastak:

Legolvasottabb könyvek Az olvasók

százalékos aránya

1. Molnár: A Pál utcai fiuk 76

2. Gárdonyi: Egri csillagok 74

3. Petőfi: János vitéz 74

4. Móra: Kincskereső kisködmön 72

5. Fazekas: Ludas Matyi 67

6. Arany: Toldi 60

7. Fekete: Tüskevár 58

8. Móricz: Légy jó mindhalálig 46

9. May: Az Ezüst-tó kincse 46

9. Benedek: Világszép Nádszál kisasszony 41

10. Jókai: A kőszivü ember fiai 38

Az első 10 legolvasottabb könyv szinte kivétel nélkül a legneme­

sebb ifjúsági irodalomból való. A jegyzék jellegzetessége a közelmúlt és a XIX. század irodalmának dominanciája. A mai magyar ifjúsági iro­

dalomból csak Fekete István müve került fel a listára.

A legkedvesebb irók (illetve legemlékezetesebb olvasmányok jegy­

zéke fid: később) már kevésbé követi az iskolai tananyagot, jóval "élőb­

bé” változott, hiszen a kortárs ifjúsági irodalmat az első 10 helyezett között 3 regény is képviseli (Kastner és Fekete István két regénye).

Az irodalmi érdeklődés stabilitása mellett vizsgálatunk révén lénye ges elmozdulásokat is regisztrálhattunk. Tóth Béla által közölt (1) három lista összetételét a szemléltetés megkönnyitésére az előforduló (legked­

veltebb) olvasmányok szerzőivel illusztráljuk:

1937. Benedek, De Amicis, Verne, Mikszáth, May, Kipling, Gár­

donyi és Jókai öt müve

1956-60: Gárdonyi, Burroughs, May, Molnár, Jókai, Cooper két és Verne öt regénye.

1964-68: Gárdonyi, három Cooper regény, May, Vivian, Fekete, Molnár, Borroughs és két Verne regény.

(1) Tóth Béla: i. m. 112-113.1.

Jelen vizsgálat, 1974: Gárdonyi, May, Molnár, Cooper, Fekete I . , Kas tner, Arany.

A három jegyzék és negyedikként jelen felmérésünk népszerűségi listája között a kisebb eltérésektől eltekintve a legszembetűnőbb jelleg­

zetesség Jókai és főként Verne népszerűségének napjainkban bekövetke­

zett csökkenése. Jókai neve még csak a "kedvenc" könyvek címjegyzéké­

ről hiányzik, a Kőszívű ember fiai a legolvasottabbak között még ott szerepel, Verne viszont nagyon sokat veszített régi fényéből, ma már nem tartozik az ifjúság legolvasottabb szerzői közé. A legnagyobb arány­

ban olvasott Verne regény, a Grant kapitány gyeremekei címjegyzékünk­

ben még az első 40 olvasmány közé sem jutott be. Az általunk megkér­

dezett gyermekek kb. olyan arányban olvasták (17 %), mint Milne mél­

tatlanul elkerült könyvét, a Micimackót. A két könyv olvasottságának megegyezése azért is feltűnő, mert mig a könyvkiadás Vernét nagy pél­

dányszámban, többszöri kiadásban is kínálta az elmúlt évtizedben, addig a Micimackó 1973-as kiadása hosszu-hosszu éveket váratott magára.

A legolvasottabb könyvek jegyzékét részben azzal marasztaltuk el, hogy egyoldalúan, szinte kivétel nélkül csak magyar klasszikusokat tar­

talmazott. Ha az olvasmányokat abból a szempontból tekintjük át, hogy olvasóiknak mekkora hányada jelölte meg őket nagyon tetszőnek, akkor már sajnos a legtöbb klasszikus magyar mű háttérbe szorulását kell meg­

állapítanunk. A magas tetszési sávban klasszikusaink közül már csak az egy Gárdonyi-regény, az Egri csillagok található meg. Móra minden mü­

ve, Fazekas Ludas Matyi ja, Móricz, Jókai és Mikszáth egy-egy regénye már a legalsó sávba került, mivel olvasóiknak kevesebb mint 15 %-a említette csak nagyon tetszőnek. Különösen a Légy jó mindhalálig és A kőszívű ember fiai c. müvek relatív "sikertelensége" hat meglepetésként, hiszen mindkettőt viszonylag magas százalékban olvasták (45 % és 38 %) a gyermekek. Az is elgondolkodtató, hogy a magyar realista széppróza Mikszáth képviselte vonulata miért ily kevéssé népszerű 10-14 éveseink

körében.

V.Kulcsár Julia: A könyv és a 10-14 éves gyermek. Bp.MKKE. 1975. 62.67.71.1.

Az irodalmi izlésvizsgálatokban viszonylag kevéssé hangsúlyozódik a műfajod kedveltségi megoszlásának inditékrendszere. Érthető is - hisz annyi más irányultság vár. feltárásra -, ha általában beérik azon nyilván­

való tény rögzítésével, hogy a 2-8 éves gyerek a mesét, a további kor­

osztályok pedig a regény különböző fajtáit preferálják. Néhol azért talál­

kozunk a vers és az életkor kapcsolatának fordított arányosságára tett megjegYzésekkel, de inkább csak a legújabb kutatások figyelnek fel a r­

ra, hogy gyermekirodalmunknak nemcsak az epika, hanem a lira is alap­

vető része, és hogy a gyermekversek nem feltétlenül Pósa bácsi

öröksé-ségei, mert a nagy magyar lírai vonulat legrangosabb költőinek is számos olyan verse van, amelynek ritmusa, szózenéje, lüktetése a kisgyermeket is megragadja.

Később azonban - sajnos - a versszeretet rohamosan csökken. Az önkéntesen, a maga élvezetére verset olvasó diák ma már - úgy látszik - egyre ritkább. A versek elutasításának leggyakoribb indoklása az, hogy i

" unalmas” , "nem érdekes", "nem köti le a figyelmet", "nehéz", "nem lehet kivenni az értelmét" és ehhez hasonlók. 1

A verset nem olvasó, nem szerető gyermek és serdülő negatív motivációinak forrása - meggyőződésem - nem a sajátosan hozzájuk szóló értékes versek hiányát jelenti (csak kapásból említve itt a kortárs N gyermekköltészet gazdag orkeszteréből Weöres Sándor, Nemes Nagy Ag­

nes, Hajnal Anna, Csoóri Sándor, Zelk Zoltán nevét, s mellettük a fél- multból Kosztolányi, József Attila, Aprily Lajos, Szabó Lőrinc varázs­

latos ragyogásu gyermekverseit), hanem sokkal inkább az irodalomtaní­

tás bemerevedett verselemzéseiből és a tananyag-versek szerencsétlen összeválogatásából adódik.

Csőregh Éva: Olvasó és nem olvasó gyerekek

= Pedagógiai Szemle, 1972. 7-8. sz.

In document (Olvasásszociológia, olvasáslélektan, olvasáspedagógia) OLVASÁSISMERET i ; (Pldal 140-151)