Családi könyvgyűjtemény

1964-es KTTK-felmérés országos viszonylatban a családi könyv- állományok alábbi megoszlását tapasztalta:

A könyvek A családok

száma megoszlása

%

Nincs könyv 31,6

20-nál kevesebb 21,9

21-50 20,1

51-100 10,6

101-200 7,1

201-300 3,6

301-400 2,0

400-nál több 3,1

Noha a családok fele nem vásárolt a kérdezést megelőző évben, sak 31,6 %-ánál nincs otthon könyv. (A KSH 1962-es felmérése hason- 5 eredményt állapított meg: a háztartások 34,9 %-ában nem találtak önyvet. L d .: Mit olvasunk? KSH 1965. 18.1. Szerk.) A nem vásárló saládok túlnyomó részénél csak néhány kötet található. A nagyobb, 0-nél több kötetes könyvtárak tulajdonosainak 90 %-a rendszeresen vá- árol könyvet, s ezzel számszerűen is beigazolódik, hogy a könyvtár nérete és a vásárlás intenzitása egymáshoz mennyire szorosan kapcso- ódó jelenségek.

A társadalmi-gazdasági rétegek és a családi könyvtár állományá- iak viszonyát a foglalkozási csoportok példáján mutatjuk be. Ez ugyan- s a vásárlást meghatározó két legfontosabb inditék, a műveltségi és a övedelmi szint hatását egyesitve mutatja ki.

\ családfő A házikönyvtárral A könyvtárral rendel-ioglalkozása: nem rendelkező kező családok átlagos

családok aránya(%): kötetszáma:

Értelmiségi i,6 235

Alkalmazott 12,4 145

Munkás 25,4 55

Tsz paraszt 50,8 30

Nyugdijas 43,9 85

A koncentráltság mértéke még erősebb, mint az utolsó 12 hónapi vá­

sárlásnál; a könyvállomány több mint fele található az értelmiségi és alkalmazotti családok tulajdonában.

A reprezentativ felmérés alapján a teljes lakossági könyvállomány 170-180 millió kötetre tehető.

A házi könyvtárak nagyobbik fele - 58 %-a - szinte kizárólag szép- irodalmi jellegű könyvekből áll. Minél kisebb a könyvállomány, annál in­

kább uralkodik a szépirodalom; s ahogy haladunk a nagyobb kötetszámu könyvtárak és a több könyvet vásárlók felé, úgy növekszik a szakmai­

tudományos müvek hányada. Az évi 500 F t felett vásárló családok több­

ségének házi könyvtárában a szépirodalmi müvek már kisebbségbe szo­

rulnak.

Mándi Péter: A könyv és közönsége.

Bp.1968. 68-72.1.

A hatvanas évek első felében mért házikönyvtár - adatok termé­

szetesen ma már csak tendenciáikban hitelesek: azóta mind a könyvvel rendelkező családok aránya, mind pedig a családi könyv- állományok nagysága növekedett. Hogy milyen szintre, azt

ponto-tosan nem tudjuk, de a fejlődési folyamatról vannak rész-infor­

mációink. A vidéki értelmiség körében (1200 fő) 1970-ben végzett KMK-felmérés is szolgál ilyen információkkal.

A mintában szereplő értelmiségiek otthonában található könyvek száma átlag 275 kötet. Ez a. mennyiség az 1964-es állapothoz képest (231 kötet, az egész értelmiségre vonatkozóan - ld: Mándi P .: A könyv és közönsége 1968. 70.1.) mintegy 20 %-os állománygyarapodást jelent.

A családi könyvtárak nagyságrendi megoszlása igy fest:

50 kötetnél kevesebb 4 %

51-100 kötet 11 %

101-200 kötet 19 %

201-300 kötet 20 %

301-500 kötet 22 %

501-1000 kötet 15 %

1001 -nél több könyv 7 %

nem állapítható meg 2 %

100

%

A 100 kötet alatti könyvtárak aránya az elmúlt 6 év alatt 35 %- ról 15 %-ra csökkent. (V.ö.Mándi: u. o.)

A négy részmintához tartozók családi könyvtárainak átlagos kötetszámá­

nál jelentősebb különbségeket tapasztalhatunk:

nagyobb város 335 kötet

kisebb város 276 kötet

nagyközség kisközség

275 kötet 225 kötet A legtöbb könyv a középiskolai tanárok otthonában található, át­

lagosan 434 kötet, közülük is a nagyvárosokban élőknél (592-kötet);

őket az "egyéb" kategóriába tartozók követik 394 kötettel, majd az or­

vosok (319). Az egyes foglalkozási rétegeken belül a legkisebb eltérés a különböző helyen élő orvosoknál tapasztalható. Legkevesebb könyv a mezőgazdasági értelmiség (194) és a műszaki értelmiség (229) könyves polcain található.

A családi könyvtárak állományának mintegy 70 %-a a szépirodal­

mi mü és lektűr, 8 %-a gyermekirodalom, 8 %-a ismeretközlő könyv, 14 %-a pedig szakkönyv. A nagyobb városokban élők jóval több szak­

könyvvel rendelkeznek, mint a kisebb településeken lakók, akik között e téren nem észlelhetünk jelentős különbségeket. A legtöbb szakkönyv a középiskolai tanárok és az "egyéb" kategóriába tartozók otthonában

található (34-35 kötet átlagosan), őket az orvosok követik, (31 kötet), legkevesebb szakkönyve a tanítóknak van. Hasonló a helyzet a lexiko­

nok esetében is. A kérdezettek 18 %-a egyetlen lexikonnal sem ren­

delkezik.

Kamarás István: - Polónyi Péter:

Értelmiség, olvasás, könyvtár.

Bp. NPI 1970. (1971) 17-18.1.

Láttuk, hogy a társadalmi réteg-hovatartozás jelentős mér­

tékben befolyásolja a házi könyvállomány mennyiségi és minőségi jellemzőit. Nézzük meg, hogy más társadalmi tényezők milyen mértékben határozzák meg ezeket a jellemzőket.

A könyvtárak hatását vizsgáló KMK-felmérés a házikönyvtárak kérdésére is kitért:

Az otthoni könyvtárak nagyságának meghatározóit keresve figye­

lemre méltó összefüggéseket találtunk az iskolai végzettséggel, a mun­

ka melletti továbbtanulással és természetesen az egy főre jutó átlag- jövedelemmel.

Bennünket is meglepett viszont az az előzőeknél jóval szorosabb együttmozgás, ami a család tulajdonában levő (többnyire kulturális) esz­

közök pontszámai és az otthoni könyvtárak nagysága között mutatkozik.

(Motorkerékpár, személygépkocsi, lemezjátszó, magnetofon, fényképező­

gép, televízió és diavetítő birtoklása felől tudakozódtunk: s az egyes tárgyak előfordulási gyakorisága, valamint a kulturközvetitő funkciója alapján pontértékeket állapítottunk meg, s az összesített pontszámokból kategóriákat alkottunk.)

A vizsgált két változó összetartozása általában nem meglepetés, de érdekes módon az átlagjövedelmek nagysága kevésbé befolyásolja az otthoni könyvek számát, mint a kérdéses eszközök megléte.

A fenti bizonyítékok nélkül, adataink alapján is megengedhetőnek látszik azonban feltételezni, hogy az anyagi helyzettől viszonylag függet­

len, az életmód, az életvitel részének tekinthető változóra bukkantunk.

Noha sem az átlagjövedelmekben, sem a kérdéses eszközök birtoklásá­

ban a csoportok (2 könyvtártag, és 1 könyvtáron kívüli csoport - Szerk.) között differenciákat nem találtunk, a házikönyvtárak nagysága és mi­

nősége (?) az intézményes lehetőségeket (könyvtárakat) is igénybevevők­

nél kedvezőbb.

(Halász László - Nagy Attila: Hatás- vizsgálat könyvtárban I. Bp.NPI 1974.

61.1.)

Bizonyos kulturális jelenségeknél az iskolai végzettség és a jelenlegi társadalmi réteg mellett további társadalmi tényezők is se ­ gítenek a mai különbségek elemzésénél. Ilyen jelenség pl. a (házi) könyvállomány nagysága, ami nemcsak az aktiv olvasói magatartás függ­

vénye, hanem bizonyos mértékig a kultúrához való viszony jelképes ki­

fejezője is. Minthogy itt öröklés, iskolai végzettséggel is összefüggő igény, anyagi lehetőségek, lakásviszonyok és a könyv önmagáért való és társadalmi helyzetet szimbolizáló értéke egyaránt szerepet játsza­

nak és ezek kedvező vagy kedvezőtlen színvonala többé-kevésbé össze is függ, nem meglepő, hogy itt minden eddiginél szélsőségesebbek a különbségek: a legfeljebb 10 könyvvel rendelkezők aránya a vezetőállá- suak, értelmiségiek csoportjától a mezőgazdasági fizikaiak csoportjáig 10 százalékról 80 százalékra nő. A legalább 200 könyvvel, azaz kisebb könyvtárral rendelkezők aránya viszont 35 százalékról 0 százalékra csökken. (1962-es adatok - Szerk.) Az egyes differenciáló tényezők sze­

repe azonban távolról sem egyforma. Egyébként azonos feltételek, vagy legalább azonos munkajelleg-csoport esetén a jövedelemnek viszonylag csekély a szerepe. Pontosabban: a valóban szűkös anyagi viszonyok (fe­

jenként, havonta 600 forintnál kevesebb jövedelem) mellett érződik ez a hatás, ennél magasabb szinten alig.

Az átlagos könyvállomány eloszlásán alapuló szóráselemzés ered­

ménye szerint az egy főre jutó jövedelem különbségei a teljes szórás 11 százalékát magyarázzák, a társadalmi hovatartozás szerepe ennél csaknem háromszorta nagyobb, 29 %-ot magyaráz. Ugyanezt az össze­

függést még élesebben mutatja, hogy azonos társadalmi rétegeken belül a jövedelmi szintkülönbségek szórásmagyarázó ereje átlagosan csupán 3 százalék, azonos jövedelmi szint mellett viszont a társadalmi hova­

tartozás átlagosan a szórás 20 százalékát magyarázza.

A jövedelemnél általában erősebbnek bizonyult néhány más ténye­

ző, elsősorban az iskolai végzettség és a társadalmi szárm azás hatása.

Azonos munkajelleg szerinti csoportokon belül szignifikáns különbségek vannak a könyvállományban attól függően, hogy milyen a háztartásfő i s ­ kolai végzettsége. Ugyanakkor alacsony iskolai végzettség mellett olykor igen erősen érződik az induló környezet hatása, sőt még meglehetősen magas iskolai végzettség sem képes teljesen ellensúlyozni a szárm azás­

beli különbségeket. Ez utóbbi különbségek persze részben abból is adód­

nak, hogy a könyv örökölhető és az öröklés a szellemi foglalkozású apái gyermekeinél inkább fordul elő, mint más esetben.

Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegző­

dése. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyv­

kiadó, 1973. 245-248.1.

Kérdések, feladatok

1. Tanulmányozza át a 2.3.1 fejezet táblázatait és finomítsa Mándi Pé­

ternek ezt a megállapítását: "A könyvvásárlást befolyásoló két alap­

vető motívum a műveltségi szint és a jövedelem” .

2. A könyvvásárlás intenzitása és az otthoni könyvgyűjtemények nagysá­

ga általában pozitív kapcsolatban van. Számithatunk-e számottevő ki­

vételre: á) sokat vásárló és viszonylag kevés könyvvel rendelkezők, b) keveset vásárló és sok könyvvel rendelkezők? Magyarázza meg ezeket a rendhagyó eseteket!

3. Keressen olyan ism erőst, aki " könyvtárnyi nagyságú” (1000 kötetes­

nél nagyobb) könyvgyűjteménnyel rendelkezik és tájékozódjon a könyv­

gyűjtemény történetéről, tulajdonosairól, gyarapodásáról, elhelyezé­

séről, használóinak köréről és használatának módjáról!

3. Mit olvasunk? Olvasmányszerkezet,

In document (Olvasásszociológia, olvasáslélektan, olvasáspedagógia) OLVASÁSISMERET i ; (Pldal 105-111)